Kezdőlap Címkék Cannes

Címke: Cannes

Elton John jelenlétében mutatták be a róla készült filmet a Cannes-i fesztiválon

0

A kötelező szmoking helyett a hátán ezüst strasszokkal díszített zakóban és szív alakú napszemüvegben érkezett Elton John este Cannes-ba a róla készült életrajzi film, a Rocketman bemutatójára, a művet versenyen kívül vetítették a fesztiválon.

Az alkotók szerint “a lehető legtisztességesebb” életrajzi történet, amely a világsikereket egymásra halmozó excentrikus szupersztárra és az AIDS elleni küzdelmére koncentrál, zajos sikert aratott a Croisette-en. Mielőtt a díszvetítés végén felgyulladtak a fények a fesztiválpalota Lumiere-termében, a vége főcímet a közönség folyamatos és ütemes tapsa kísérte.

A csaknem háromezer néző a kisírt szemű Elton Johnt és a hozzá hasonlóan meghatódott stábtagokat ünnepelte hosszan.

A 72 éves világsztár a film stábjával, köztük házastársával, David Furnish-sel, a film producerével és Dexter Fletcher rendezővel együtt érkezett a vetítésre. A nehezen mozgó énekes azonban nem ment fel a vörös szőnyegen, hanem egy hátsó ajtón sétált be az épületbe, és a lépcső tetejéről mosolyogva üdvözölte a rajongóit és a fotósokat.

Elton John zakójának hátán ezüst strasszokból kirakva a film címe, Rocketman felirat volt olvasható, és a szíve felett egy hatalmas hímzett piros rakéta díszítette az öltönyfelsőt.

Az énekes világsztárrá válását és állandó szövegírójával, Bernie Taupinnal ápolt munkakapcsolatát feldolgozó alkotásban Taron Egerton alakítja Elton Johnt.

A Rocketman műfaját tekintve inkább egy musical és egy életrajzi film keveréke, azt az átalakulást követi nyomon Elton John legkedveltebb dalain keresztül, ahogyan a félénk zongorista csodagyerek Reginald Kenneth Dwightból szupersztár lett Elton Hercules John néven. Jamie Bell alakítja a szerzőtárs Bernie Taupint, Richard Madden játssza Elton első menedzserét, John Reidet, Bryce Dallas Howard pedig Elton anyját, Sheila Farebrothert testesíti meg.

Nagy kérdés persze, hogy lesz-e akkora siker az Elton John-film, mint a Freddie Mercury életéről szóló Bohém rapszódia? Itthon május 31-én kerül mozikba a Rocketman.

Elton John és Bernie Taupin 1970-ben készítette el első közös világsikerű albumát, amelynek címadó dala volt a Your song, s amelyet 1976-ig további kilenc lemez követett, köztük olyan klasszikusok, mint a Rocketman, a Crocodile rock, a Bennie and the Jets és a Don’t go breaking my heart. Rövid szünet után a páros 1980-tól ismét együtt dolgozott és folytatta a világsikerű dalok kiadását.

Miközben színpadi fellépései tömegeket vonzottak, a kulisszák mögött a kábítószer, az alkohol és a bulimia határozta meg a mindennapjait. A fordulópontot az életében és a pályáján is az 1990-es találkozása hozta el egy fiatal AIDS-beteggel, akit haláláig elkísért. Barátjának, Freddie Mercurynak, a Queen énekesének halálát követően pedig létrehozta az AIDS-ellenes alapítványát.

Fizikai újjászületése a zenei feltámadását is jelentette: több mint 300 millió albumot adott el a világban, 3500 koncertet adott és munkásságát tucatnyi díjjal jutalmazták.

Amikor Buddha itt járt – Koreanapló

Hosszú hétvége van ezen a héten, mert 22.-én ünnepeljük Sákjamuni Buddha születését, ami nem pontos fordítás egy folyamatosan reinkarnálódó megvilágosodott esetében, itt úgy mondják, hogy „ amikor Buddha itt járt”.

Roppant érdekes jelenség, hogy a négy évvel ezelőtt történt hírhedt komp baleset, és a nép által elzavart, bukott elnöknő, Pák Kün E keresztény szektákhoz kötődése okán, ez a vallás rendkívül hirtelen, és nagy mértékben szorult vissza Koreában. Sorra zárnak be a protestáns templomok, és térnek vissza az emberek a hagyományaikhoz, így a buddhizmushoz is.

Ma reggel csodás napsütésre, és enyhe szellőre ébredtünk, minden port és kínai légszennyezést elmosott az eső. Dugig vannak az autópályák, a fix munkaidőben dolgozók ilyenkor mennek kirándulni.

Ezen a hétvégén van az a különleges jelenség is, amikor többé, kevésbé száraz lábbal át lehet gyalogolni a félszigetről Dzsindo szigetére, ahonnan a híres kutyafajta, a dzsindo ke (ke-kutya) származik. Idén azért piros gumicsizmákat kap minden résztvevő, mert úgy lábszárközépig ér a víz. Egészen úgy néznek ki, mintha sokszor hét törpe vonulna a bányába dolgozni, egyes sorban.

Ma hajnalban 73 éves korában elhunyt az LG cégcsoport alapítója és tulajdonosa. Az elmúlt egy évben több agyműtétet is végrehajtottak rajta, sikertelenül. Az LG szintén csebal, de a kulturáltabbak közül való, és a termékeik is szeretni valóak, magam nagy LG fan vagyok, nálunk nincs Samsung termék, csak LG. Igaz ugyan, hogy a vízálló telefonom elmosása után rizsben kellett kiszárítani, hogy életre keljen, de kicsire nem adunk, a korrupt Samsungot meg nem támogatjuk, ez is a polgári öntudat egy megnyilvánulása.

Észak-Korea kilátót és fedezéket épít a 23-25. közé meghirdetett robbantássorozatra, amikor is a leginkább használt föld alatti atomfegyver kísérleti telepüket fogják megsemmisíteni. Az oda vezető alagutakat több helyen, magát a kísérleti telepet szintén. Műhold képek alapján Amerika és Dél is tisztában van a telep elhelyezkedésével, Észak pedig ismertette a robbantások helyét, ennek fényében korrektnek minősítik a dolgot a szakértők is, ámbár mindenki tisztában van azzal, hogy ez egy gesztus, ahogy az amerikai kémek elengedése is az volt, a tényleges leszerelés Szingapúr sikere esetén valósulhat meg.

Dél abba akarta hagyni a hadgyakorlatot tegnap, de Amerikánál csak annyit sikerült elérni, hogy elvitték a B52-eseket, illetve az egész gyakorlat mértékét erősen visszafogták.

Érdekes az északiak bejelentése, ugyanis azt mondták, hogy az eredeti időpontban, és az eredetileg meghívott 5 ország újságíróinak részvételével tartják meg a robbantást, ugyanakkor még mindig nem reagáltak a déli újságírók vízumkérelmére, mondhatni szórakoznak velünk, a hadgyakorlat miatt.

Mun Dzse In elnöknek randija van 22-én Trumppal Washingtonban, Buddha legyen vele, és úgy döntött, hogy az eddigi elképzelésekkel szemben mégsem hívja fel a hotline-on Kim Dzsong Unt előtte, majd utána, ha már lesz mit mondania.

Az ellenzéki pártok között van egy, a csájanhángugdáng, (dáng-párt) amelyik erősen konzervatív, ők továbbra is megpróbálják a békefolyamatot aláásni, hálistennek kevesen vannak, bár kétségtelenül hangosak.

Cannes-ban a kritikusok díját kapta a Burning című koreai Thriller, melynek rendezője Í Csang Dong. Még egy díjat kapott a film, azaz a művészeti rendező Sin Dzsam Hi, a Vulkán díjat, melyet a képi és hangi megjelenítésért adnak.

Egy igen kellemes vasárnap van ma, nem túl sok, és szerencsére nem is rossz hírrel, sok kirándulóval, lampionokkal felvonuló buddhistákkal, bárányfelhős éggel, kellemes 25 fokkal. Az egyetlen probléma, hogy kifogyott a tejeskávé a bögrémből, de ezt mielőbb orvosolni fogom.

A Weinstein-botrány árnyékolta be a cannes-i díjátadót

Nem volt egyértelmű esélyese a 71. cannes-i filmfesztivál versenyprogramjának, de a szakma egyöntetű véleménye szerint kiemelkedő volt az ázsiai filmes felhozatal, és ennek megfelelően az Arany Pálmát is egy ázsiai rendező, a japán Hirokazu Kore-eda alkotása kapta, a zsűri Nagydíjával pedig a hosszú idő után visszatérő Spike Lee Ku Klux Klánról szóló filmjét jutalmazták. A Harvey Weinsteint nemi erőszakkal vádoló Asia Argento is felszólalt a díjátadón, a producer vadászterületének nevezve a fesztivált.

 

Hirokazu Kore-eda neve az átlagos nézőnek korántsem a legismertebb volt a 21 filmből álló versenyprogram rendezői között, de Cannes-ban nagyon kedvelt filmesről van szó, aki 2013-ban már elnyerte a zsűri Nagydíját A fiam családja című filmjéért. Ezúttal a Shoplifters című drámájával nyerte el a fesztivál fődíját. A film egy kisstílű bűnözőkből álló japán családról szól, akik befogadnak egy bántalmazott gyereket.

Japán film több mint húsz év után nyert fődíjat Cannes-ban.

A második legrangosabb díjat, a zsűri Nagydíját Spike Lee BlacKkKlansman című filmje kapta. A rendező 27 év után tért vissza Cannes-ba, ezért nagy várakozás előzte meg a Ku Klux Klánba beépülő fekete rendőrről szóló filmjét, amelyben az amerikai focistából színésszé avanzsáló John David Washington, Denzel Washington fia, illetve a Star Wars-filmek új sztárja, Adam Driver játssza a főszerepet.

Spike Lee amerikai rendező a zsűri Nagydíjával (MTI/EPA/Sebastien Nogier)

A legjobb rendező a lengyel Pawel Pawlikowski lett, aki Zimna wojna (Cold War) című filmjével versenyzett, és korábban az Ida című filmjéért megkapta a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart is.

A női rendezők sem maradtak díj nélkül: Nadine Labaki libanoni rendező kapta a zsűri díját a Bejrútban játszódó, dokumentumfilmszerűen forgatott Capharnaüm című filmjéért, amely egy 12 éves menekült utcagyerek története.

A forgatókönyvírói díjat megosztva kapta a 2014-ben Nagydíjat nyert olasz Alice Rohrwacher a Lazzaro felice (Boldog Lazzaro) című filmért, amelynek a rendezője is ő volt, illetve a filmezéstől és az utazástól eltiltott iráni Dzsafar Panahi, aki illegalitásban forgatta Three Faces című filmjét.

A legjobb női alakítás díját a hivatalos verseny utolsó napján bemutatott Ayka egy kirgiz menekültnő története Moszkvában című film főszereplője, a kazah Szamal Eszljamova kapta. A férfiaknál pedig Marcello Fontét díjazták, aki Matteo Garrone Dogman című filmjében egy, a jövedelmét drogkereskedéssel kiegészítő kutyakozmetikust játszik.

A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott 19 elsőfilm közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat a belga Lukas Dhont Girl című filmje kapta, amelyet az Un Certain regard szekcióban mutattak be. A film egy 15 éves, fiú testbe született lányról szól, akinek az az álma, hogy balerina legyen.

Fókuszban a nők helyzete

A díjátadó és a fesztivál azonban nem csak a díjazottakról és a filmekről szólt. Mivel ez volt az első cannes-i filmfesztivál a Weinstein-botrány és a #metoo kampány óta, Marlene Schiappa, a nők és a férfiak egyenjogúságáért felelős francia államtitkár vezetésével kampány is indult a szexuális zaklatások ellen: röplapokat osztogattak a megfelelő viselkedésről és egy segélyvonal is üzemelt a fesztivál ideje alatt.

Szombat este pedig beszédet mondott Asia Argento, aki azzal vádolja Harvey Weinsteint, hogy 1997-ben megerőszakolta, éppen Cannes-ban.

“21 éves voltam. A fesztivál volt a vadászterepe. Szeretnék tenni egy jóslatot: Harvey Weinsteint soha többé nem látják itt szívesen”

– mondta a színésznő, mikor a legjobb női alakítás díját vezette fel.

Ezen kívül a 71. cannes-i fesztivál egyik legemlékezetesebb eseménye az volt, amikor női filmesek kart karba öltve vonultak a vörös szőnyegen a filmipar nemi diszkriminációja ellen tüntetve. Cate Blanchett, Kristen Stewart és Salma Hayek is ott volt a 82 nő között, csakúgy, mint Agnes Varda francia filmrendező. A protestálás szóvivője Cate Blanchett, az idei zsűrielnök volt, aki arról beszélt, hogy a 82 nő azokat a filmrendezőket képviseli, akik 1946 óta megfordultak Cannes-ban 1886 férfi társuk mellett. Hozzátette, hogy az Arany Pálmát eddig 71 férfinek ítélték oda, és mindössze két női rendező kaphatta meg. Egyébként a női zsűrielnök is ritkaságnak számít Cannes-ban, eddig tíz alkalommal volt rá példa, és Cate Blanchett elnöksége azért is jelentős, mert a szexuális zaklatások elleni fellépés egyik fontos szószólójáról van szó.

A 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál zsûrije. Balról jobbra: Kristen Stewart amerikai színésznõ, Cate Blanchett ausztrál színésznõ, zsûrielnök, Robert Guédiguian francia rendezõ, Lea Seydoux francia színésznõ, Ava DuVernay amerikai rendezõ, Khadja Nin burundi énekesnõ, Csang Csen tajvani színész, Andrej Zvjagincev orosz rendezõ és Denis Villeneuve kanadai rendezõ. (MTI/EPA/Franck Robichon)

Egyébként is igyekeztek a kortárs problémákra, és ezen belül női témákra koncentrálni a szervezők, és ebbe a vonalba egyébként tökéletesen beleillet Szilágyi Zsófia Egy nap című alkotása is, amely a verseny párhuzamos programjaként futó, első- és második filmesek alkotásait bemutató Kritikusok Hetén debütált. Itt hét film volt versenyben a fődíjért, és ugyan nem Szilágyi Zsófia alkotása nyert, de megkapta a FIPRESCI kifejezetten újonnan bemutatkozó rendezőket jutalmazó különdíját.

Sok új rendező és erős ázsiai jelenlét

Idén egyébként a versenyprogramra is jellemző volt, hogy a nagy nevek helyett sok olyan rendező kapott meghívást, aki újoncnak számít, azonban minden törekvés ellenére csak három női rendező filmje versenyzett az Arany Pálmáért. Persze voltak visszatérő nagy neveik is 21 versenyfilm rendezői között: például a francia újhullám emblematikus alakja, Jean-Luc Godard, aki Le livre d’image (Képeskönyv) című filmesszéjével szerepelt a válogatásban. Az ikonikus francia rendező munkásságát különdíjjal ismerték el a díjátadón.

Már a díjak kiosztása előtt sok helyen kiemelték, hogy idén kifejezetten erős volt az ázsiai filmes felhozatal. Nagyon lelkesedtek a kritikusok a dél-koreai Li Csang Dong Burning című filmjéért, amely a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) díját is elnyerte, és a talán a fesztiválon kívül is nagyobb sikert arathat, hiszen főszereplője a The Walking Dead című sorozat egykori sztárja, Steven Yeun.

A fesztivál nyitófilmje az iráni Ashgar Farhadi Nyílt titok című, Spanyolországban játszódó pszichothrillere volt, amelyben az egyébként is egy párt alkotó Penélope Cruz és Javier Bardem alakította a főszerepeket.

Nagyszabású hollywoodi produkciókkal viszont ezúttal nem kényeztették a közönséget, egyedül a Star Wars filmek legújabb spin-offját, a Solo című filmet vetítették le, bár a beszámolók szerint nem övezte túl nagy érdeklődés.

A Solót játszó Alden Ehrenreich, Csubakka és Emilia Clarke Csillagok háborúja ûreposz legújabb része, a Solo: Egy Star Wars-történet bemutatója előtt (MTI/EPA/Franck Robichon)

Botrányokból sem volt hiány

A fesztivál versenyen kívül bemutatott zárófilmje körül volt idén a legnagyobb balhé. Terry Gilliam The Man Who Killed Don Quixote (Az ember, aki megölte Don Quijotét) című filmjével kapcsolatban felmerült, hogy esetleg be sem lehet majd mutatni, miután az egyik producer, Paolo Branco le akarta tiltatni a vetítést. Az egykori Monty Python-os Gilliam majd húsz évig forgatta saját, modern környezetbe helyezett Don Quijote-feldolgozását, amelyben Jonathan Pryce „Don Quijote”, és Adam Driver is főszerepet játszik benne. Rajtuk kívül Olga Kurylenko és Stellan Skarsgard is szerepet kapott a végül nagy nehézségek árán, többszöri nekifutásra elkészült filmben. A fesztivál a rendező pártját fogta a vitában, és a bíróság végül úgy döntött, hogy a Gilliam és a producer között fennálló jogviták ellenére Cannes-ban és utána a francia mozikban is bemutathatják a filmet.

Szintén botrányosra sikerült – már megint – Lars von Trier visszatérése is Cannes-ba:

a dán rendezőt hét éve kitiltották a fesztiválról, most pedig egy extrém módon erőszakos horrorral tért vissza, amelyet egyes kritikusok remekműnek, mások öncélú botránykeltésnek tartanak. A The House That Jack Built egy elmebeteg sorozatgyilkosról (Matt Dillon) szól, aki válogatott kegyetlenséggel öli meg áldozatait. A filmet versenyen kívül mutatták be.

Szilágyi Zsófia filmje díjat nyert Cannes-ban

Szilágyi Zsófia első nagyjátékfilmje, a Kritikusok Hetének programjában szereplő Egy nap elnyerte a FIPRESCI egyik díját a 71. cannes-i filmfesztiválon.

A magyar rendező filmjét az első- és második filmes alkotókat bemutató, a versenyfilmekkel párhuzamosan futó Kritikusok Hete programjának keretében vetítették a világ legrangosabb filmfesztiválján. A háromgyerekes anya egy napját bemutató film nagy sikert aratott, de a Kritikusok Hete fődíját a Diamantino című olasz film nyerte meg szerdán.

A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) viszont díjazta az Egy napot: a párhuzamos válogatásokban, a Rendezők Kéthetére és a Kritikusok Hetére meghívott első és második filmek közül ezt találták a legjobbnak.

A zsűri azzal indokolta a döntést, hogy Szilágyi Zsófia filmje figyelemreméltóan magabiztos bemutatkozás, amely az erőteljes rendezéssel

egy teljesen hétköznapi helyzet rendkívüli feszültségét és intenzitását érzelmekkel, humorral, drámaian jeleníti meg. 

A világ több száz filmkritikusát tömörítő FIPRESCI díjainak sorsáról kilenctagú nemzetközi zsűri döntött, amelyben a francia elnök, Michel Ciment, a Positif című filmes szaklap főszerkesztője mellett Belgium, Brazília, Chile, Franciaország, Hollandia, Nagy Britannia és Németország vezető filmkritikusai voltak benne.

A FIPRESCI egyébként még két díjat osztott ki: a versenyprogramból a Burning című dél-koreai alkotást, míg az Un Certain Regard szekcióból a Girl című francia filmet találták a legjobbnak.

A díjazottakat a cannes-i fesztivál versenyprogramjának szombat este esedékes hivatalos díjkiosztása előtt jelentették be. A film stábja viszont már hazautazott Cannes-ból, ezért személyesen nem lehetettek jelen a díjátadón, csak a rendező üzenetét olvasták fel.

Az Egy nap elkészülését a Magyar Nemzeti Filmalap 2015-ben útjára indított Inkubátor Programja támogatta 62 millió forinttal. Havasi Ágnes, a Filmalap vezetője a díjról azt mondta az MTI-nek, hogy “jelentős nemzetközi elismerés az Egy nap alkotóinak és egy mérföldkő a Filmalap által életre hívott Inkubátor Program történetében is”.

Az Egy nap esélyes még a filmfesztivál szintén elsőfilmeseknek járó Arany Kamera díjára is, amelyet este osztanak ki.

A film egyik producerével, Pataki Ágival közvetlenül a filmfesztivál előtt készítettünk interjút, aki kiemelte, hogy egy ennyire kis költségvetésből készített alkotás bekerülhetett a Kritikusok Hetének programjába. Szerinte a film ereje abban rejlik, hogy nem csupán egy kelet-európai történet, hanem egy európai rendező olyan története, amely bárhol a világon érvényes lehet.

A magyar anya nehéz napja lenyűgözte a kritikusokat Cannes-ban

Kedden kezdődött a cannes-i filmfesztivál, szerdán pedig már be is mutatták a Kritikusok Hetének válogatásában szereplő Egy nap című magyar filmet, amely egyből elnyerte a kritikusok tetszését. Szilágyi Zsófia rendezőnek ez az első nagyjátékfilmje, így nem csak a szekció fődíjáért, hanem az Arany Kamera díjért is versenyben van a legrangosabb nemzetközi filmfesztiválon.

 

Habár a 2015-ben a fesztivál nagydíját elnyerő Saul fia rendezőjének, Nemes-Jeles Lászlónak az új filmje, a Sunset nem került be a cannes-i versenyprogramba, idén is izgulhatunk magyar filmért és filmesekért fesztiválon.

Az első- és másodikfilmes alkotóknak teret adó Kritikusok Hetének programjába 1100 film közül választották ki Szilágyi Zsófia Egy nap című filmjét, amely egy háromgyerekes anya egy napját, pontosabban 36 óráját mutatja be. A FüHü-nek a film egyik producere, Pataki Ági azt mondta, hogy a napi rutinnal járó kötelességek között őrlődő családanya története azért is különösen erős, mert „nem csupán egy kelet-európai történet, azaz egy kelet-európai rendező kelet-európai filmje, hanem egyben

egy európai rendező olyan története, amely bárhol a világon érvényes”.

Szilágyi Zsófia rendező az Annát alakító Szamosi Zsófiát instruálja
MTI Fotó: Kallos Bea

Az első reakciók már meg is érkeztek a filmről, és nem csak a magyar kritikusok méltatják a filmet. A Hollywood Reporter szerint nagyon intenzív a napi feladatokkal zsonglőrködő háromgyermekes anya egy napját bemutató alkotás. Kiemelik, hogy az érzékeket folyamatosan bombázó képi világának és nem szűnő zajoknak (gyereksírás, háztartási képek zaja stb.) köszönhetően

az Egy nap képes berántani a nézőjét a főszereplő napjába, hiteles képet adva arról.

A szerző viszont arról is, hogy a film kereskedelmi sikerét visszavetheti ez a fajta realizmus, és nem lesz könnyű eladni a filmet azoknak az átlagos embereknek, akikről valójában szól. Hiszen általában a nézők valami olyan filmet szeretnének látni a moziban, ami kiemeli őket a hétköznapok fojtogató légköréből, és nem olyasmit, ami az arcukba tolja a saját életük nehézségeit. Mindenesetre kiemelik, hogy

Szilágyi Zsófia tehetséges rendező, akinek érdemes lesz figyelemmel kísérni a munkásságát.

A Hollywood Reporter kritikusa úgy fogalmaz, hogy Szilágyi Zsóifa képes arra, hogy fájdalmasan láthatóvá tegye azt a hatalmas feladatmennyiséget és megterhelést, amely a világ leginkább alulértékelt munkájával, az anyasággal együtt járt. A Szamosi Zsófia által játszott főszereplőnek, Annának senki sem köszöni meg az erőfeszítéseit, csak elvárják tőle, hogy megfeleljen a milliónyi elvárásnak, amelyek a hétköznapjait jelentik. Kiemelik, hogy Domokos Balázs operatőrnek és Szórád Máté vágónak köszönhetően film ideges képi világában is visszaköszön az a feszültség, amely átjárja Anna napját. A Mán-Várhegyi Réka és Szilágyi Zsófia által írt forgatókönyv pedig még egy plusz konfliktusforrást is tartogat: a film elején kiderül, hogy bekerült a képbe egy másik nő (Láng Annamária), és ez a párkapcsolati dráma végig a felszín alatt feszül, miközben Anna a napi feladatait kénytelen ellátni, és még csak ideje sincs végiggondolni mindezt.

Szamosi Zsófia alakításáról azt írják, hogy Anna olyan a filmben, mint az anyaság katonája, aki nem szorul az együttérzésünkre, hiszen képes mindent, még saját érzéseit is a háttérbe szorítani azért, hogy ne törjön meg a napi rutin.

A Screen International szerint az Egy nap váratlanul erős film lett, és Szilágyi Zsófia debütálása csodálatosan sikerült, hiszen egy háromgyermekes anya hétköznapjából hatásos drámát sikerült varázsolnia. Hangsúlyozzák, hogy

a filmnek a nagyszerű casting biztosít erős alapot.

A film erősségének tartják azt is, hogy itt az a feszültségforrás, ami máskor az események középpontjába kerülne – a férj és Anna barátnőjének kapcsolata – ia háttérbe szorul, hiszen egy háromgyermekes anya nem teheti meg, hogy a gyerekek szükségleteit és saját munkáját félretéve a párkapcsolati drámájával foglalkozzon. De azért azt is kiemelik, hogy az anyasággal járó terhek mellett örömök is megjelennek filmben.

A fesztivál kedden, május 8-án kezdődött, így nagyon a program legelején mutatkozott be az Egy nap. Pataki Ági elmondta, hogy

igyekeztek minél több stábtagot kivinni Cannes-ba,

hogy legalább ezzel kompenzálják őket, hiszen a film kis költségvetése miatt – az Egy nap készítését 62 millió forinttal támogatta a Filmalap – mindenki áron alul dolgozott rajta. A film női főszereplője, a Deák Kristóf Oscar-díjas rövidfilmjében, a Mindenkiben is kulcsszerepet kapó Szamosi Zsófia, a filmezésben amatőrnek számító férfi főszereplő, Földi Leó és a három gyerekszereplő közül a legidősebb utazott el Cannes-ba a filmmel. Ők a stáb többi tagjával együtt hamarosan már vissza is utaznak Magyarországra, de Szilágyi Zsófia a producerekkel, Pataki Ágival és Kenesei Edinával Cannes-ban marad, hiszen interjúk és közönségtalálkozók is várnak még rá (a filmet többször is levetítik a bemutató után a fesztiválon).

Az Egy nap stábja Cannes-ban. Forrás: Facebook/Semaine de la Critique

A Kritikusok Hete díjait jövő hét szerdán osztják ki, a legjobb első filmnek járó Arany Kamerát, amelyet korábban Szilágyi Zsófia tanára, Enyedi Ildikó is megkapott Az én XX. századomért, a fesztivál végén, május 19-én adják át.

Szilágyi Zsófia 2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán, ahol Enyedi Ildikó és Gothár Péter osztályába járt. Első nagyjátékfilmjét azonban csak a Magyar Nemzeti Filmalap 2016-ban útjára induló, elsőfilmeseket támogató Inkubátor Programjának keretében készíthette el.  Korábban dolgozott Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt filmjében, illetve kisjátékfilmeket rendezett. Az Egy napot várhatóan ősszel mutatják be Magyarországon.

Az Egy napon kívül van több más magyar vonatkozású alkotás is a fesztiválon:

Az Euphoria című olasz drámát azért érdemes kiemelni, mert operatőre a Fekete kefét és a Taxidermiát is jegyző Pohárnok Gergely. Az Euphoria az Un Certain Regard szekcióban versenyez, és az a Valeria Golino rendezte, akit Magyarországon elsősorban azért ismerhetnek a nézők, mert az Esőemberben ő játszotta Tom Cruise karakterének barátnőjét. Rendezőként az Euphoria már a második nagyjátékfilmje, amely két testvérről szól, akik kénytelen egymással élni egy időre.

Még egy nap élet

A lengyel, spanyol, német, belga és magyar koprodukcióban létrejött Még egy nap élet (Another Day of Life) című animációs filmet szintén az Un Certain Regard szekcióban, speciális, versenyen kívüli vetítésen mutatják be május 11-én, pénteken. A Még egy nap élet Ryszard Kapuscinski lengyel író azonos című könyvén alapul, aki újságíróként a helyszínen élte át az angolai polgárháború 1975-ös kitörését. A Még egy nap élet érdekessége, hogy hagyományosan forgatott filmes és animációs technika ötvözésével jött létre. Magyar oldalról a budapesti Puppetworks animációs filmstúdió vett részt a munkálatokban, amelyet Frantisek Ambrus formatervező alapított. A Puppetworks videójáték-grafikus stúdióként indult még 2009-ben, de egyre több filmes megkeresést is kapnak. A Még egy nap az élethez Magyarországon készültek a koncepciórajzok, a három dimenziós karaktermodellek és az animáció jelentős része. A film a tervek szerint a magyar mozikban is látható lesz majd.

Ma kezdődik a cannes-i filmfesztivál

0

Idén a kortárs társadalmi problémákra, mindenekelőtt a nők helyzetére koncentrál a ma kezdődő és május 19-ig tartó 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, ahová Szilágyi Zsófia első játékfilmje is meghívást kapott.

Az Arany Pálmáért 21 alkotás versenyez, köztük Jean-Luc Godard legújabb filmesszéje, a Le livre d’image (Képeskönyv), és a Cannes-ba 27 év után visszatérő Spike Lee BlacKkKlansman című filmje.

Meghívást kapott a versenybe az iráni ellenzéki Dzsafár Panahi Három arc című alkotása és a sikkasztás vádjával moszkvai otthonában házi őrizetben lévő orosz Kirill Szerebrennyikov Nyár című filmje is. A nyitófilm Aszgar Farhádi Oscar-díjas iráni rendező Nyílt titok című alkotása lesz Penélope Cruz és Javier Bardem főszereplésével.

A Harvey Weinstein hollywoodi producer szexuális visszaélései miatt tavaly kitört botrány nyomán a nők helyzetéről szóló filmek kiemelt szerepet kapnak az idei seregszemlén, amelynek zsűrijét a szexuális zaklatások elleni küzdelem egyik élharcosának számító Cate Blanchett vezeti. A testületben fele-fele arányban kaptak helyet férfiak és nők.

A nők helyzetével foglalkozik Szilágyi Zsófia első játékfilmje is, amelyet szerdán mutatnak be a Kritikusok Hete elnevezésű párhuzamos szekcióban. Az Egy nap című alkotás az Arany Kamera díjért is versenyez, amelynek díjkiosztója május 19-én lesz a zárógálán.

A magyar koprodukcióban készült, Még egy nap élet (Another Day of Life) című animációs filmet a különleges előadások szekcióban mutatják be.

Pataki Ági: Nincs könnyű rendező

Idén is lesz magyar film Cannes-ban, hiszen az elsőfilmes rendezők seregszemléjén, a Kritikusok Hetén mutatják be Szilágyi Zsófia Egy nap című alkotását, amely egy negyvenes családanya átlagos hétköznapját meséli el. A filmről a cannes-i utazás előtt az egyik producerrel, Pataki Ágival beszélgettünk, aki elmondta, hogy miért szeretett bele egyből a projektbe, milyen volt a közös munka Szilágyi Zsófiával, de a női filmesek helyzete is szóba került.

 

1100 beküldött játékfilmből választották ki az Egy napot a Kritikusok Hetére, ami már önmagában nagy elismerésnek tűnik.

Ez iszonyatosan nagy dolog, és ami külön érdekessé teszi, hogy a film az Inkubátor Program keretében készült, tehát abszolút low budget alkotás.

Hogyan reagáltatok, amikor kiderült, hogy beválogatták a filmet?

Mindenki iszonyatosan örült. A producertársamnak, Kenesei Edinának, akinek ez szintén az első filmje, időbe telt, mire elhitte. A rendező, Szilágyi Zsófia pedig ijedtséggel vegyes boldogságot élt át, szintén egy kis késéssel.

Egy első filmnél az ember nem is akarja elhinni, hogy sikerült, hiszen olyan sok film próbál bekerülni Cannes-ba.

Több magyar film is szeretett volna egyébként, de az idén ez csak nekünk sikerült.

A szervezők külön kiemelték, hogy idén kifejezetten sok női alkotó filmje került be a válogatásba.

Igen, de az elsődleges szempont mindig a minőség és az izgalmasság Cannes-ban. Minden más csak utána jöhet. Nem gondolom, hogy kifejezetten fókuszáltak a női alkotókra, és nem is lennék boldog, ha így lenne. Inkább arról van szó, hogy egyre erősebb a felhozatal női filmesek munkáiból is a világban. Egyszerűen a felszínre kerültek erős női alkotók, és ilyen például Szilágyi Zsófi is.

A Kritikusok Hetének programját bemutatva Charles Tesson művészeti vezető úgy jellemezte az Egy napot, mint amely egy a napi rutin igáját nyögő pár életét tárja fel, különös tekintettel az anya egy napjára, amelyet a hétköznapok könyörtelensége ural. A film intim közelségbe enged egy nővel, aki megpróbál valamiféle egyensúlyt teremteni az életében a munkája és a családja által diktált feladatok közepette. Egyetértesz ezzel a jellemzéssel?

Nagyon pontos a leírás, annyit tennék hozzá, hogy bár női szemszögből, egy középosztálybeli anya szemszögéből tárja fel a film a napi rutint, ami felemészt, a mindennapok küzdelme igazából mindenkire érvényes. Nem feltétlenül női kérdés ez: mindenki életében felmerül, hogyan tud megfelelni a mindennapi kihívásoknak, hogy tudja elkerülni az összeomlást. Ez egy általános érvényű probléma, de van egy speciális női szemszög, amelyen keresztül ezt bemutatja az Egy nap.

De azért a trailerből az is kiderül, hogy nem csak a mindennapi problémákkal kell megküzdenie a főszereplőnek, hanem egy ennél nagyobb horderejű gond is felmerül a házastársi hűséggel kapcsolatban.

Nyilván ez egy olyan konfliktus, ami okoz egy plusz feszültséget a mindennapi rutinnal járó stresszen kívül a filmben. De ez is olyasmi, amit valahogy meg kell oldani, ha meg lehet – ez egy nagy kérdés a filmben -, és szerintem egyébként ez is hozzátartozik a mindennapokhoz. Persze, nem minden nap, nem mindenkivel és nem ugyanúgy, de nagyon sokunkkal, nagyon sokszor előfordul, hogy megcsalják.

Jelenetfotó a filmből

A téma miatt az időkezelése is érdekes a filmnek, hiszen úgy kellett bemutatni a Szamosi Zsófia által játszott nyelvtanárnő egy napját, hogy pontosan azokat az érdektelennek tűnő dolgokat nem akarta kihagyni a rendező, amelyek máskor kimaradnak a filmekből. 

Pontosan ezért érdekes ez a párkapcsolati kérdés is, hiszen nyilván nem egy napos probléma egy párkapcsolati hullámvölgy, de ennek az egy napnak a történéseibe tökéletesen bele tudta építeni a rendező a teljes problémát.

Hiába egy nő “csupán” egy napjának történetét meséli el, egy egész család életéről szól.

Ami szerintem még nagyon erős a filmben az az, hogy nem csupán egy kelet-európai történet, azaz egy kelet-európai rendező kelet-európai filmje, hanem egyben egy európai rendező olyan története, amely bárhol a világon érvényes.

Szóba került az interjú elején az Inkubátor Program, amelynek keretében elkészült a film. Így kerültél kapcsolatba a rendezővel?

Én az első két évben vettem részt a programban, az első évben zsűritag voltam és válogató, a második évben már csak válogató, mert nagyon helyesen elválasztották ezt a két szerepet egymástól. Ez a film az első, 2016-os Inkubátor Program nyertese volt, és amikor megnyerte a támogatást, akkor kerestem meg Kenesei Edinával együtt a rendezőt. Nagyon érdekes volt, mert én már ismertem a projektet,

végigasszisztáltam a teljes pályázási folyamatot, és teljesen beleszerettem a filmtervbe.

A producertársamnak semmit sem mondtam, csak elhívtam a pitchfórumra, ahol kihirdették a nyerteseket. A végén azt mondta, hogy egy film tetszett neki nagyon, és ez volt az Egy nap. Mondtam neki, hogy akkor már ketten vagyunk. Ez annyira jó indítás volt, hogy azonnal megkerestük Zsófit, hogy szeretnénk megcsinálni ezt a filmet. Azt hiszem, hogy pont a lelkesedésünk volt az, ami felénk irányította őt, és mellettünk döntött. Érezte rajtunk az őszinteséget.

És mi okozta ezt a szerelmet?

Készített egy pár perces pilotot, amiből tökéletesen kiderült számunkra az a fajta érzékenység és természetesség, ahogy ehhez a dologhoz viszonyult. Ez az a helyzet, amikor a tehetség egyszerűen és őszintén, de megszólal.

Hogyan találták meg Szamosi Zsófiát a főszerepre?

Nehezen. Minden szereplőt nagyon nehezen találtunk meg, egy komoly, hosszú casting előzte meg a forgatást. Három gyerekfőszereplő és egy házaspár van, tehát egy egész család, és az egész családnak passzolnia kell vizuálisan is, habitusban is, mindenben. Hiába talált volna egy tökéletes női főszereplőt a rendező, ha az összes többi szereplő lelóg róla. Kohézióra kellett törekednie. Itt nagyon finom dolgokról van szó, nem pedig nagy történésekről. Ha nem működik a kohézió, akkor a néző nem tudná beleélni magát a család életébe, a dráma sem tudna feszültséget kelteni. Ráadásul kisgyerekeket is castingolni kellett, ami szintén nagyon nehéz. Amikor a gyerekekről beszélünk, nyilván nem színészekről van szó, és egyébként az apát játszó Füredi Leó sem profi. A főszereplők közül csak Szamosi Zsófia hivatásos színész.

Érdekes egybeesés, hogy legutóbb Kocsis Ágnes Friss levegő című filmjét mutatták be a magyar alkotások közül a Kritikusok Hetén, és ha jól tudom, pont most dolgoztok a rendező következő filmjén, az Édenen, amely már a második forgatási szakaszába lép májusban. Mit lehet még tudni erről a filmről?

Már a Friss levegővel kiderült Kocsis Ágiról, hogy egy nagyon különleges látásmódú és nagyon tehetséges rendező, akinek biztos volt, hogy van tovább útja. Utána megcsinálta a Pál Adriennt, ami szintén egy nagyon izgalmas film volt, és Cannes-ból elhozta a FIPRESCI-díjat. Akkor még csak irigykedve néztem mindezt, de egyszer csak megkeresett minket egy tervvel, és akkor halálosan boldog voltam. Ez a film szintén egy általános, az egész világon érvényes problémát feszeget, női szemszögből. A gyártó nem a Filmpartners, de producere vagyok én is. Az első része már leforgott a filmnek, és nagyon ígéretes…

Az is érdekes, hogy a film férfi főszereplője egy belga rockzenész lett.

Évekig kereste a rendező a megfelelő főszereplőket, hiszen itt is nagyon fontos volt, hogy a két főszereplő passzoljon egymáshoz. Sok magyar színészt is megnézett, de végül egy horvát színésznőben (Lana Baric) és egy belga rocksztárban (Daan Stuyven) találta meg azt a párost, akiket el tudott együtt képzelni a vásznon. Az egész folyamat alatt kicsit értetlenkedve néztem, hogy miért találjuk meg a főszereplőket ilyen nehezen, hiszen kiváló színészeket castingoltunk. Mikor megtalálta a két főszereplőt, egyből kristálytiszta lett, hogy miért volt erre a hosszú válogatásra szükség.

Fontos számodra, hogy női rendezők projektjeit karold fel, vagy egyszerűen csak így alakult?

Mindig a tehetség a legfontosabb.

Az a lényeg, hogy egy alkotónak legyen mondanivalója,

és azt úgy tudja megfogalmazni, hogy sokak számára érthető és érdekes legyen, minőségi formában. Hogy ezt meg tudja-e valaki valósítani, az nem attól függ, hogy férfi e vagy nő. De a világ, ha nagyon lassan is, arrafelé halad – nem a teljes egyenjogúságról beszélek, mert arról tudjuk, hogy nem létezik – , hogy a nők is meg tudják mutatni magukat, és egyre komolyabb karriereket tudnak építeni a filmszakmában is. Egy világjelenség része, hogy egyre több nagyon erős női rendező van. Közéjük tartozik Kocsis Ági is.

Szilágyi Zsófia rendező az Anna szerepét alakító Szamosi Zsófiát instruálja
MTI Fotó: Kallos Bea

Hollywoodban nagyon fontos téma a női filmesek helyzete. A Testről és lélekről kapcsán Mécs Mónikával is beszélgettem korábban, és tőle is megkérdeztem, hogy producerként érezte-e valaha annak a hátrányát, hogy nő. Azt mondta, hogy ez fel sem szokott merülni. Neked milyen tapasztalataid vannak?

Szerintem a filmszakma olyan speciális sziget, ahol nincs diszkrimináció, semmilyen olyan hátrányt nem érez az ember, ami női mivoltából fakadna.

Mármint úgy érted, hogy Magyarországon.

Igen. De ettől függetlenül igaz, hogy arányaiban sokkal több férfi van a szakmában.  Ez szerintem nem abból fakad, hogy a nők nem jutnának szóhoz, hanem a szakma fizikai nehézsége okozza. A filmkészítés nagy megerőltetés, ami annyira bizonyos időszakokra koncentrálódik, ráadásul olyan kiszámíthatatlanul, hogy hagyományos családi élet mellett filmes karriert építeni nagyon nehéz. Az most mindegy, hogy valaki rendező, producer, vagy a technikai stáb tagja, mert

ahhoz, hogy filmes legyen és a filmszakmában teljesíteni tudjon, mindenképpen támogató családra van szüksége.

Szerintem ez az, ami eltolja az arányokat a férfiak javára, nem pedig a diszkrimináció.

Eddigi filmjeid között művészfilmek, de kifejezetten közönségfilmek is akadnak szép számmal. Mivel foglalkozol szívesebben?

A filmek minőségét vagy szerethetőségét nem az dönti el, hogy mi a műfajuk. Ha egy közönségfilm kvalitásos, én arra ugyanolyan büszke vagyok, mint egy fesztiválokon szereplő filmre. Az igaz, hogy több kvalitásos film születik művészfilmként, mint vígjátékként.

Mit gondolsz a jelenlegi magyar filmtámogatási rendszertől?

Szerintem egy nagyon átlátható és tiszta rendszer épült ki, aminek ugyan nem minden döntésével értek egyet, hiszen nyilván azoknak az embereknek az ízlését tükrözi, akik a filmekről döntenek, de

projektalapon születnek ezek a döntések, és nem poltikai, ideológiai vagy haveri alapon.

Ezért mondom, hogy tisztességes a rendszer, és csak üdvözölni tudom. Főleg amióta az Inkubátor Program is létrejött, ami lehetőséget ad első filmes rendezők bemutatkozására is. Igaz, hogy nagyon kevés pénzből, de pont annyit forrást biztosítanak ezekhez a filmekhez, amiből már kiderül, hogy valaki tehetséges e vagy sem. Eddig a kezdők csak véletlenszerűen jutottak filmhez, vagy szívesség alapon. Ez pedig nem egy üzleti modell. Most ez pályázati alapon történik.

Gondolom az alacsony költségvetés azért elég nagy kihívást jelent most is.

Igen, de ha a rendezőnek és a producernek van hajlandósága a kereteken belül gondolkodni, akkor nincs baj ezzel. Akkor van baj, ha a rendező és a producer ezt nem veszi tudomásul. De olyan szigorú az elszámoltatás a Filmalapnál, hogy nincs arra mód, hogy egy rendező elszálljon: mar a fejlesztési szakaszban, a forgatás előtt és közben is kordában tartják a produkciót.

Milyen rendezőként jellemeznéd Szilágyi Zsófiát?

Szerintem nincs egyszerű rendező, hiszen aki tehetséges, annak mindig vannak olyan dolgai, amikhez ragaszkodik, viszont producerként nehéz a megvalósításuk. Én még nem találkoztam könnyű rendezővel, de ha van egy normális emberi kapcsolat a rendező és a producerek között – mint ahogy Szilágyi Zsófi és Kocsis Ágnes esetében így van -, akkor ezek a nehézségek áthidalhatók. Az óhatatlanul keletkező feszültségek mindig feloldódnak a kölcsönös tisztelet miatt. Tehát abszolút szeretetteljes a viszony az alkotók és köztünk, beleértve a producertársamat és az egész stábot.

Hogy néz ki a következő hete a stábnak?

Kedden indulunk Cannes-ba, és akit csak tudunk, elviszünk. Erre pályáztunk a Filmalapnál, és ők is nagyra értékelték, hogy van egy magyar film Cannes-ban, ezért nagyon segítőkészek voltak. A kis költségvetés miatt mindenki annyira áron alul dolgozott, hogy szeretnénk legalább ezzel a gesztussal viszonozni az erőfeszítéseiket.  8-án indulunk, a hivatalos rész pedig 10-éig tart. Több vetítés is lesz, de az első bemutató, ahol a szakma és a sajtó is ott lesz, az 9-én, kedden van. Mi, saját költségen még kinn maradunk a producertársammal és Zsófival két napot, hiszen őt még biztosan fogják hívni interjúzni és közönségtalálkozókra. Szóval összesen négy napot leszünk Cannes-ban, de nem nyaralás lesz, az biztos.

Cate Blanchett vezeti a cannes-i filmfesztivál nemzetközi zsűrijét

0

A kétszeres Oscar-díjas ausztrál színésznő lesz a harmadik női zsűrielnök az utóbbi évtizedben Cannes-ban. A 48 éves sztár a közelmúltban a Weinstein-bortány nyomán a nőkkel szembeni szexuális zaklatások és erőszak elleni kampány egyik arca lett.

Cate Blanchett ausztrál színésznő lesz a cannes-i filmfesztivál nemzetközi zsűrijének elnöke. A kétszeres Oscar-díjas színésznő a május 8. és 19. között zajló 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálma-díjáról döntő grémiumot vezeti majd. A tavalyi mustrán a spanyol rendező, Pedro Almodóvar vállalta a zsűrielnökséget.

A 48 éves sztár a közelmúltban a Weinstein-bortány nyomán a nőkkel szembeni szexuális zaklatások és erőszak elleni kampány egyik arca lett, és a hétfőn elindított „Az idő lejárt!” (Time’s Up!) kezdeményezéshez is csatlakozott, amely a munkahelyükön szexuális visszaélés áldozatául esett nőknek nyújt egyebek mellett jogi támogatást.

Pierre Lescure és Thierry Fremaux, a cannes-i fesztivál vezetői páratlan tehetségű, elkötelezett színésznőként méltatták Blanchettet, akinek munkáját a színpadon és a filmvásznon egyaránt elismerik.

A színésznő elmondta: az elmúlt években számos alkalommal látogatott el színésznőként, producerként a cannes-i fesztiválra, ahol a nemzetközi versenyprogramban, illetve a filmvásáron fordultak meg filmjei.

Blanchett 2014-ben a Blue Jasmine című Woody Allen-filmben, tíz évvel korábban pedig Martin Scorsese Az aviátor című filmjében nyújtott alakításáért kapott Oscar-díjat. 2012-ben elnyerte a francia kulturális minisztérium kitüntetését is.

A BBC News emlékeztetett arra, hogy Blanchett az utóbbi évtizedben a harmadik női zsűrielnök Cannes-ban: 2009-ben Isabelle Huppert színésznő, 2014-ben pedig Jane Campion rendező vezette a testületet.

Húszmillió eurót adtak Picasso házáért

0

Több mint húszmillió euróért kelt el Pablo Picasso utolsó otthona a Cannes közelében fekvő Mougins településen egy csütörtöki árverésen.

A házat egy Srí Lanka-i származású új-zélandi kereskedő vásárolta meg. A férfinak ingatlanbefektetési cége van.

A villa egy holland férfi tulajdonában volt, aki 2007-ben Picasso mostohalányától, Catherine Hutin-Blaytől vásárolta meg 12 millió euróért.

Az 1700 négyzetméteres lakóterületű ingatlanhoz három hektár földterület tartozik.

Az elmúlt években egy úszómedencével és egy teniszpályával bővítették.

A spanyol festő 1961-től élt a villában, egészen 1973-as halálig lakott itt feleségével, Jacqueline-nal.

Nézze meg Dél-Franciaország városait

Cannes, Marseille, Avignon – a legszebb városok képeiből válogattunk. Nézze meg galériánkat!

FRISS HÍREK

Gulyás: nem ...

Putyin áll a...

A totális fe...

Tüntetés a h...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK