Ahogy korábban megírtuk, a Magyar Nemzeti Bank 15 millió forintra büntette az Altus Portfólió Kft.-t, mert jegybanki engedély nélkül, üzletszerűen adott kölcsönt. Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc felesége úgy válaszolt: a Matolcsy-féle jegybank nem független.
Ön szerint mi lesz a büntetéssel? Szavazzon!
Az MNB tájékoztatása szerint a társaság a vizsgált kétéves időszakban közel 400 millió forint összegben nyújtott pénzkölcsönt jogosulatlanul – jellemzően kamat ellenében – több magán- és jogi személynek. Lapinformációk szerint többek között a költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba kapott kölcsönt.
Közleménye szerint a jegybank 2017. december 6-án hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást, és megállapították, hogy a társaság
„a kamatkikötés mellett folytatott pénzkölcsönnyújtási tevékenységét üzletszerűen végezte, rendszeresen, nyereség- illetve vagyonszerzési céllal,
előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányulóan.”
Magyarországon az üzletszerű hitel- és pénzkölcsönnyújtás az MNB engedélyéhez kötött pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül. Az Altus Portfólió Kft. nem szerepel a jegybanki nyilvántartásokban, így
Dobrev Klára a Facebookon reagált a büntetésre. Azt írja: „Matolcsy szerint bűn saját pénzből kölcsönt adni pár bajba jutott rokonnak, közeli ismerősnek, az Orbánnal szembenálló Demokratikus Koalíciónak. Ezzel szemben hazafias cselekedet a közpénzt alapítványokba menteni, és abból méregdrága bútorokat, szőnyegeket venni, rokonoknak hitelt adni, devizahiteleseket kisemmizni.”
Azt írja:
és ezért igyekszik minden erejével támogatni az Orbánnal harcoló ellenzéket.
Dobrev Klára szerint „a Matolcsy-féle jegybank nem független”, és döntését is „az orbáni politika részének” tekinti, amivel szemben a jövőben még határozottabban fog küzdeni.
“Matolcsy szerint bűn saját pénzből kölcsönt adni pár bajba jutott rokonnak, közeli ismerősnek, az Orbánnal szembenálló…
Közzétette: Klára Dobrev – 2018. augusztus 14., kedd
A Le Figaro azt írja: a magatartásváltás gyakorlatilag egy hadüzenet. Orbánt zárt ajtók mögött kérték számon az európai konzervatív vezetők, szinte egyidőben azzal, hogy az Európai Bizottság bejelentette: korlátozzák az uniós támogatások kifizetését, ha egy ország nem tartja be a jogállamiság elveit, például, ha sérül a bíróságok függetlensége.
A lap szerint a Közép-Európában teret nyerő illiberális modell atyja,
Azt írják, megakadályozza, hogy a szavazói a nyíltan szélsőjobboldali vagy populista szélsőségek felé sodródjanak, ami biztosítékot jelent neki a 2019-es EP-választások előtt, ugyanakkor autokrata intézkedései miatt
a hatalmi egyensúly, a sajtószabadság, a civil társadalom autonómiája és a bírák függetlensége terén.
A lap szerint a néppárti vezetőkkel való Budapestről nézve Orbán győztes programjának brüsszeli ismertetésére szolgált, Brüsszelből nézve viszont
Mindezzel egyidőben az EPP tagja, Jean-Claude Juncker ismertette, hogy milyen büntetésre számíthat, ha mégis megteszi: azt kockáztatja, hogy felfüggesztik, csökkentik vagy korlátozzák azt az évi majdnem 5 milliárd eurós támogatást, ami a magyar GDP 4 százalékát teszi ki.
A Lengyelországgal szembeni kudarc után az Európai Bizottság a Figaro szerint új módszert alkalmaz Magyarország esetében: gyorsan és erősen alkalmazná a pénzelvonást a szerződéseknek megfelelően anélkül, hogy azt valamelyik tagállam vétózhatná.
Drákói büntetést szabott ki a Telekom Veszprém vezetése azután, hogy vasárnap idegenben 32-25-re kikapott a csapat a Bajnokok Ligájában, a rájátszás első fordulójában a sportágban nem éppen jól ismert dán Skjern HB csapatától.
Már az is kiverte a biztosítékot, hogy március közepén – 15 év után – a Veszprém odahaza alulmaradt a Szegeddel szemben bajnoki meccsen.
A veszprémi klub ezután úgy döntött, hogy az idény végéig
„felfüggesztette a Telekom Veszprém első csapatának, valamint edzői stábjának a minimálbéren felüli fizetések folyósítását”.
Közleményében a csapat vezetése arról ír, hogy „elfogadhatatlannak tartja a Telekom Veszprém csapatának ebben az idényben több meccsen elért eredményeit, de főként az azokon nyújtott teljesítményét és a tanúsított hozzáállását”.
A klub és a csapatot működtető gazdasági társaság „a csapatnak a soron következő mérkőzéseken nyújtott teljesítménye alapján dönt ez ügyben véglegesen”.
Jelenleg a minimálbér 138 000 forint, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) 180 500 forint. A klub közleménye nem tisztázza, hogy mondjuk Nagy László vagy a horvát Momir Ilic szakmunkásnak minősül-e.
Nyilvános adatok nincsenek a hazai játékos-keresetekről. Nem hivatalos adatok alapján például Nagy László fizetése évi akár 230 millió forint is lehet, havonta tehát közel 20 millió. De a veszprémi átlag is eléri a havi 3 milliót.
Vagyis a következő nagyjából két hónapban rengeteg pénzt elbuknak a játékosok (és az edzők) Veszprémben.
Nagyobb részt egyet ért a szerdai írásunkban foglaltakkal Tordai Csaba közigazgatási jogász, aki szerint a Magyar Államkincstárnak (MÁK) át kell adnia az értesítést az adóhivatalnak (NAV), hogy az hajtsa végre a tiltott párttámogatás miatti büntetést a Jobbikkal, a DK-val, az LMP-vel, a Liberálisokkal és az Együtt-tel szemben.
át kell adnia az ügyeket végrehajtásra a NAV-nak – fogalmazott a Független Hírügynökség kérdésére Tordai Csaba.
Miután a Jobbikot 311 millióra, az LMP-t 8,8, a DK-t 8,245, a Liberálisokat 6,185, az Együttet 9,815 millióra büntette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – és ennek nyomán kitört a politikai botrány -, szerdán a Nemzetgazdasági Minisztériumban egyeztettek a MÁK és a NAV vezetőivel.
Az erről kiadott közlemény úgy fogalmaz, hogy a MÁK az érintett pártoknak féléves felkészülési időszakot ad, kérelemre részletfizetési lehetőséget ajánl fel, melynek kezdete ez év július elseje. A nemzetgazdasági miniszter azt „javasolta” a NAV-nak, hogy az ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választásokat megelőzően.
A pártok megbüntetésének három lépcsője van. Először az ÁSZ megállapítja a tiltott párttámogatást és „felhívással” fordul a párt(ok)hoz, hogy fizessék be a MÁK-nál a büntetést. Ha a szokásos 15 nap elteltével ez elmarad, a MÁK „megkeresi” az adóhatóságot (a kijelentő mód a jog nyelvén felszólítás, kötelezés), hogy adók módjára be kell szedni a pénzt. Ennek alapján a NAV elindítja a végrehajtást.
A nemzetgazdasági minisztérium közleménye értelmezhető úgy, hogy a miniszter „javaslatára” (ami Tordai szerint persze a gyakorlatban utasítás) a NAV júliusig nem indíthat végrehajtást, de a MÁK „féléves felkészülési ideje” jelentheti akár azt is, hogy a kincstár már át se adja a NAV-nak az ügyeket.
Mindenesetre az ÁSZ pár órával a közlemény után az Együtt vizsgálatának befejezéséről kiadott kommünikéjében már csak azt tudatja, hogy a tiltott támogatás megállapításáról tájékoztatta a Magyar Államkincstárat és felhívással fordult az Együtt elnökéhez a büntetés befizetésére. A többi szervezet esetében előírt 15 nap határidő már nem olvasható.
A NAV „nem cselekvéséről” korábbi írásunkban Balogh Szabolcs, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda alkalmazott ügyvédje már elmondta: az adóhatóságnak, illetve elnökének (Tállai Andrásnak, aki nem mellesleg az NGM második embere) nincs felhatalmazása arra, hogy ne tegyen semmit. Ha megérkezik a megkeresés az államkincstártól,
Most tehát egy másik közigazgatási jogász is úgy foglalt állást, hogy a MÁK se teheti a fiókba az aktákat. Mint Tordai fogalmazott
„ha én a MÁK elnöke lennék, és azt mondaná nekem a miniszter, hogy adjál haladékot a pártoknak júliusig, akkor azt válaszolnám, hogy ezt írd bele a jogszabályba”.
Tordai Csaba nem tud arról, hogy a kincstár számára van előírt határidő, amelyen belül kezdeményeznie kellene a végrehajtást, de ebben az esetben ez haladéktalanként értendő. Szerinte ezt erősíti, hogy a MÁK-nak az államháztartás elsődleges érdeke alapján kell eljárnia. Ahogyan Balogh Szabolcs mondta, a közpénzt be kell szedni a felelősségteljes gazdálkodás követelménye alapján. És ez mindkét szervre igaz.
A két szakember között nincs egyetértés abban, hogyan minősíthető az ÁSZ eljárása. Balogh Szabolcs szerint ez
mert nem formalizált, nélkülözi az ilyenkor szokásos szigorú előírásokat (például bizonyítási kötelezettség és ennek bemutatása, iratbetekintés), és a végén nem határozatot, hanem „felhívást” tartalmaz. Emiatt pedig ennek a nem határozatnak nem lehet végrehajtással érvényt szerezni.
Tordai szerint viszont a NAV-ra vonatkozó szabályok alapján
az értesítés a MÁK-tól arról, hogy valamit adók módjára be kell szedni. A NAV-nak pedig nincs joga azt vizsgálni, hogy az ennek alapjául szolgáló döntés, irat törvényes-e.
A hogyan tovább egyelőre bizonytalan. Eddig a DK – amely kijelentette, hogy nem egyezkedik se a MÁK-kal, se a NAV-val a „felajánlott” (ugyancsak miniszteri utasításba adott) halasztásról és későbbi részletfizetésről – fontolgatja, hogy pert indít a végrehajtással szemben.
Balogh Szabolcs szerint a végrehajtás korlátozása, felfüggesztése érdekében az eljárás akkor kezdeményezhető, ha a párt ügyféllé válik, vagyis elkezdődik a NAV-nál a behajtás. Tordai Csaba lehetségesnek tartja, hogy a csak pár napja, elsején hatályba lépett új közigazgatási hatósági eljárási törvény alapján a MÁK ellen lehetne perre menni, megtiltatni, hogy elküldje az értesítést a NAV-nak a végrehajthatóságról.
Mindenesetre ha a keresetet befogadja a bíróság, annál azt is kezdeményezni lehet, hogy a bíróság – az eljárás felfüggesztésével – forduljon az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és eltörlését.
A pártok vegzálása helyett az állam működését kéne vizsgálnia az Állami Számvevőszéknek, mert a költségvetésben 17 ezer milliárd forint fordul meg, a politikai szervezetek ennek az összegnek az ezrelékével sem gazdálkodnak – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Nyikos László. Az ÁSZ egykori alelnöke – Róna Péterhez hasonlóan – úgy gondolja, hogy az ellenőrző szervezet törvényt, illetve alkotmányt sértő módon működik, mert a pártvizsgálatok mellett az államháztartás ellenőrzését elmulasztja.
Így a választási kampány kellős közepén minden ellenzéki pártot megbüntettek már, pedig a számvevőszéknek nincs is joga büntetni, s még maga a vizsgálat is alkotmányellenes lehet. Önnek mi a véleménye?
A számvevőszék közvetlenül nem büntet. Csupán megállapítja, ha valamit törvénytelennek, szabálytalannak talál, esetleg azt is, ha ésszerűtlenséget tapasztal a működésben, a gazdálkodásban. Mindezt pontos jogi hivatkozásokkal, dokumentumokkal, szakmai érvekkel is köteles alátámasztani. Az ellenzéki pártok bírságolásakor azonban hiányzik az alátámasztás, a büntetést megalapozó számítás, ami meggyőzhetné akár az ellenőrzött pártokat, akár a nyilvánosságot a tiltott támogatásról, vagy az úgynevezett piaci ár alatti irodabérlésről.
Tehát önnek sincs fogalma arról, hogy a Jobbikra kivetett gigabírságot hogyan számolták ki, esetleg a többi ellenzéki párt tízmilliós bírságainak megalapozása is hiányzik?
Igen, pedig elolvastam az ÁSZ honlapján nyilvánosságra hozott hivatalos jelentést, de abból nem derül ki, hogy az ominózus megállapítást milyen kalkuláció alapozta meg.
Vagyis nem tudja, hogy jött ki a 330 millió, vagy a többi?
Fogalmam sincs, mert az ezt megalapozó számítás nem került nyilvánosságra, hiányzik a jelentésből, illetve a mellékletből is, holott ez a jelentés alapvető eleme lenne. Demokratikus országban ilyen vádat nem lehet alaptalanul megfogalmazni! A számvevőszéknek érvelni kellett volna. Elegendő, releváns bizonyítékkal alátámasztani a jogsértést. Pontosan és közérthetően le kellett volna vezetnie, hogy számszerűen miként jött ki az adott összeg. Törvényi kötelessége lett volna tételesen reagálni a Jobbik észrevételeire, és megindokolni, miért nem vette azokat figyelembe. Ezt kívánná az ellenőrzés etikája is. Különben csak hitvitát lehet folytatni.
Lehet, hogy az LMP-re, a DK-ra, az Együtt-re, és a Párbeszédre kivetett 5-10 millió közötti büntetés is épp ilyen megalapozatlan volt?
Úgy látom, egyik párt esetén sincs megfelelően számszerűsítve a szabálytalanság. Pedig az államkincstár, vagy az adóhivatal később már nem tudja az ÁSZ által megállapított összeget korrigálni, felülbírálni, hiszen az ellenőrzési rendszer úgy van „kitalálva”, hogy a számvevőszék hiteles, „tévedhetetlen” intézmény.
De az ÁSZ vizsgálati megállapításaival közgazdasági problémák is vannak, hiszen a „piaci ár” – állítólag a pártok ez alatt kaptak olcsó plakáthelyet és fizettek irodabérletet – fogalma nem egyértelmű. Nem világos, hogy mihez képest alacsonyabb valaminek a díja? Azért sem meggyőző azt állítani, hogy valamely szolgáltatás a piaci ár alatt történik, mert azt ezer dolog határozza meg, még az alku is mérsékelheti. Nem lenne szabad elfelejteni, hogy az ÁSZ nem árhatóság.
Mit szól ahhoz, hogy bár az ellenzék majdnem minden pártját megbüntették, de a kormányon lévőket nem is vizsgálják?
Az ÁSZ az elnöke általa jóváhagyott terv szerint ellenőriz, amit bemutat az Országgyűlésnek. A pártok gazdálkodását kétévente vizsgálja. A kormánypártok ellenőrzése tavaly nem szerepelt a tervben.
Úgy látszik, hogy a számvevőszék elnökét, aki nemrég még a Fidesz frakcióban ült, nem érdekli a kormánypárt gazdálkodása. Ilyen van?
Ezt nem kívánom kommentálni.
Felveti viszont azt a kérdést, amit Róna Péter is megfogalmazott, hogy ilyen történések mellett nem lehet, hogy alkotmányellenesen működik nálunk a számvevőszék?
Sajnos 1989-ben a párttörvénybe „belefogalmazták” a pártok számvevőszéki ellenőrzését. 190 számvevőszék működik a világban, de – ismereteim szerint – sehol ilyet nem csinálnak. Az ÁSZ elsődleges feladata az államháztartás bevételeinek és kiadásainak, még inkább az állam vagyonának és adósságának a vizsgálata lenne, de helyette mostanság az ellenzéki pártok megleckéztetésével, vegzálásával foglalkozik. Pedig 17 ezer milliárd forint fordul meg évente a magyar államháztartásban, nem tudjuk, mennyi az állam vagyona, még az sem világos, hogy az növekszik, vagy csökken. Több ezer intézmény éves pénzügyi beszámolóját is auditálni kéne, de ezt a munkát sem végzik el.
Korábban épp azért kritizálták a számvevőszéket, mert csak formálisan ellenőrizték a pártokat. Most, hogy itt a szigor, a lazaság kéne?
Említettem már, hogy a pártok ellenőrzése nem az ÁSZ feladata lenne. Működésük törvényességét – mint máshol – ellenőrizhetné az ügyészség, pénzügyi beszámolójukat pedig magánkönyvvizsgáló.
De mégis kitüntetett módon ellenőrzik a pártokat, miért?
Azért, mert a parlament az elmúlt évben törvénybe foglalta a pártok direkt ellenőrzését. Holott a pártok nem közpénzekkel gazdálkodnak, állami támogatásuk a központi költségvetés kiadásainak ezrelékével sem fejezhető ki. Ezzel szemben alapvető dolgokat nem tudunk az állami nagyberuházások észszerűségéről, hasznosságáról, megtérüléséről stb.
Az alaptörvény szerint a számvevőszék az országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervezete, de nem végez pénzügyi ellenőrzést! Jól hallotta, nem végez pénzügyi ellenőrzést! Nem is állítja magáról, hogy végezne. Vagyis egyértelműen alkotmányellenesen működik, tehát ugyanazt állítom, mint Róna Péter, csak más oldalról közelítem meg e témát.
Korábban azt nyilatkozta a Fühü-nek, hogy a pártvizsgálatokat törvényellenesen végezték el. Fenntartja?
Persze, ne felejtse el, hogy a vizsgálat címe az volt, hogy „a pártok 2015 – 2016-os évi gazdálkodásának ellenőrzése”. Ugyanakkor a „büntetést” az 2017-es év plakát- és egyéb ügyei miatt vetették ki, miközben erről az évről még nem készült el a Jobbik pénzügyi beszámolója, amiben – ha hibázott – még ki is javíthatja a hibáját. Ez sérti a számviteli törvényt. Ez nonszensz!
Ráadásul kiderült, hogy a 2017. évre kiterjedő vizsgálat benne sem volt az ÁSZ munkatervében, amit – módosítva – Domonkos László köteles lett volna bemutatni az országgyűlésnek. Ez sem történt meg!
Tehát olyan látszat keletkezett, hogy az ellenőrzés esetleg politikai sugallatra született, s az ellenzék lejáratását célozta. Mindezt törvénytelenül?
Feltehetően, vagy „csak” arról van szó, hogy az ÁSZ nincs tisztában a számvevőszéki ellenőrzés függetlenségének elveivel, szakmai kritériumaival. Azzal, hogy mi a vizsgálatainak a célja. Hogyan kellett volna meggyőződnie, elegendő bizonyítékot szereznie állításainak helyességéről.
Viszont büntettek érte.
Fércmunkát végeztek.
Ez olyan, mintha egy adózót még év közben, adóbevallásának elkészülte előtte megbüntetnek?
Pontosan!
Róna Péter azt is állítja, hogy az Állami Számvevőszék nemcsak törvényt, de alkotmányt is sértett. Ön szerint is?
Igen, utaltam én is erre. Hozzáteszem, hogy normál esetben a botrányt kiváltó pártvizsgálatot leghamarabb 2019-ben lehetett volna elvégezni.
Az elmúlt hét vitatémája, hogy a bírságot be kell-e fizetni, vagy meg lehet tagadni?
Szerintem azok a pártok döntenek helyesen, amelyek nem fizetik be a büntetést. Nincs rá precedens, hogy a fizetés megtagadása esetén az adóhatóság mit tehet. Elég kényes dolog lenne egy politikai pártot a választások előtt három hónappal, inkasszóval lehetetlen helyzetbe hozni. Ezzel ugyanis már végképp olyan területre tévedne az állam, amely alkotmányos alapjogokat sért. Hisz ha a pénzt leemelik a Jobbik számlájáról, akkor nem tud indulni a választáson. Ez a lépés tehát már nagyon messzire vezetne.
Erre mondja Róna Péter, hogy ennél végzetesebb dolgokat az elmúlt nyolc évben nem tettek, s ha ez így megy tovább, akkor ennek diktatúra a vége!
Ha viszont jóindulatúan akarok fogalmazni, akkor azt kell mondanom, hogy akkor nagyfokú tudatlanság áll a háttérben, hisz a hatalom nem tudja, mire való a számvevőszék, illetve a számvevőszéken nem tudják, hogy mire szól a jogosítványuk. Nem érzékelik ugyanis, hogy vizsgálatukkal beszálltak a pártpolitikai harcokba.
Ön tényleg elég jóindulatú ember, de van-e jóindulatú olvasata annak, hogy Varga Mihály a választások utánra halasztaná a büntetések befizetését?
Ezt egy kínban fogant ötletnek tartom, ami nincs végiggondolva. Nincs ugyanis válasz például arra a kérdésre, hogy mi történik, ha közben valamely párt nem jut be a parlamentbe? Vagy 1 %-ot sem ér el, esetleg nem is indul a választáson, és nem is jár neki annyi támogatás, amiből a büntetést ki lehetne fizetni? Nekem az a véleményem, hogy az a párt, amely elfogadná Varga Mihály javaslatát, az fejet hajtana a nyilvánvaló alkotmánysértő helyzet előtt, és pillanatnyi előnyökért hurokba dugná a fejét.
Már a látszatra sem adnak méltóságosék. Megbüntetik a Jobbikot és a többi ellenzéki pártot, mert szerintük szabálytalanul és tiltottan finanszírozzák a pártjukat, miközben a Fidesznél mindent rendben találnak.
Kreatívabb áldemokráciákban azért legalább figyelnek a látszatokra. Úgy tesznek, mintha. Például, hogy nem csak az ellenzéki pártokat büntetik meg, hanem megbüntetik a Fideszt is. Távolról sem akkora összeggel, mint a többieket, bár Orbán pártjának ez sem számít, ők bármennyi pénzt ki tudnak fizetni.
Ettől még persze ugyanúgy kilógna a lóláb, sőt, az egész ló, de nem venné mindenki észre. És akkor legalább elmondhatnák a derék urak, hogy nálunk egyenlő mércével mérnek mindenkit.
Most nem mondhatják el. Feltehetőleg azért, mert nem is akarják. Egy dolgot akarnak: megmutatni, hogy mindent megtehetnek, mert nincs senki, aki megállíthatná őket. Hatalmi tébolynak hívják az ilyet, amikor az ember szeme elé vörös köd ereszkedik, és nem lát semmit, kizárólag önmagát. És nagyon tetszik az illető önmagának, mert hatalmasnak látja magát, szépnek és igazságosnak.
Nem érdekli, hogy mások mit gondolnak róla, magasról tesz rá. Hadd gondolják azt, amit akarnak. Addig sem lázadnak, ameddig abban a hitben ringathatják magukat, hogy legalább a gondolataik szabadok.
A szavaik nem. Ezért kellett elfoglalni a sajtót, főleg vidéken, ahol a legtöbb szavazó él. És ezért kell megzabolázni a még ellenzékinek látszó tévét is. Hogy csak látszólag legyen ellenzékben, de még véletlenül se kutakodjon a valódi problémák után.
Elég, ha úgy tesz a tv, mintha.
Honnan is indultunk? Hogy már a látszatra sem adnak az urak. Miért is adnának? Nincs rá szükségük. Ha csíkos zoknihoz kockás nyakkendőt vesznek, úgysem mer szólni nekik senki. És ha mégis szólna, hoznak egy törvényt, hogy csíkos zoknihoz kockás nyakkendő kötelező.
Közöd?
Sérti az alkotmányos előírást az, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pártoknál folytatott vizsgálati megállapításai, a büntetés ellen nem vehető igénybe bírósági út – ez a lényege a szinte minden nagy port felvert ügyben beadványokat, feljelentéseket készítő Tényi István levelének. Ezért arra kéri Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a párttörvénynek az ilyen eljárások szabályait tartalmazó két szakaszára kérjen eljárást az Alkotmánybíróságtól.
A miniszterelnöknek küldött közérdekű bejelentésben leírja, hogy az ÁSZ a jogszabály értelmében nem minősül központi államigazgatási szervnek, így a közigazgatási perrendtartási törvény értelmében határozatainak ügyében
A jogorvoslati lehetőséget a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény sem tartalmazza.
Az Alaptörvény viszont rögzíti a jogorvoslathoz való jogot. Tényi arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában „a tisztességes eljáráshoz való jogot nem önmagában, hanem a hatósági és a bírósági eljárásokkal szembeni elvárásként ismerte el”. Ezért szerinte a tisztességes eljárás nem képzelhető el bírósági felülvizsgálat lehetősége nélkül.
Tényi nem említi meg a Jobbik vagy más párt nevét, de egyértelmű, hogy a most zajló ÁSZ-eljárások miatt ragadott tollat. Aminek eddigi következménye a Jobbiknál a 331 milliós büntetés kiszabása tiltott pártfinanszírozás miatt, és egy másik 331 milliós tétel, az idei költségvetési támogatás megkurtítása ennyivel. További kisebb büntetést kapott az LMP, Liberálisok, DK és az Együtt.
A Tényi által hiányolt jogorvoslat most olyan ügyben került elő, amelyre vonatkozóan korábban csak a tiltott pénzbeli hozzájárulást elfogadó párt esetében írta elő, hogy, ha szükséges, adók módjára kell behajtani a büntetést. Tavaly októberben viszont nemzetgazdasági miniszteri rendeletben kiterjesztették ezt a nem vagyoni hozzájárulás esetére is. Akkor, amikor már zajlott a Jobbiknál az ÁSZ vizsgálata, amelyben végül nem vagyoni hozzájárulást állapított meg, mert a listaárnál olcsóbb plakáthelyeket kapott Simicska Lajos cégeitől.
Az ÁSZ közleménye szerint a Jobbik december 6. és 21. között átadhatta volna a gazdálkodást érintő dokumentumokat, „a program szerinti ellenőrzést a párt közreműködési kötelezettségének elmulasztása akadályozta meg”.
Azt is írják: a Jobbik többszöri értesítés és helyszíni adatkérés ellenére sem tett eleget a törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének, ezután
Az ÁSZ szerint a Jobbik politikusai ezután, október 3-án, majd október 9-én is „a törvények megkerülésével, az adatszolgáltatási határidő letelte után” próbáltak iratokat átadni.
Az ÁSZ korábbi jelentése szerint a „politikai hirdetések kihelyezéséről szóló szerződések alapján” a Jobbik 331 millió 660 ezer forint „nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást” kapott, ami tiltott támogatásnak minősül. Ezért megbüntették a pártot. Emiatt a Jobbik tüntetést szervezett, Vona Gábor pedig nyílt levelet írt Orbán Viktornak.
A Jobbik pénteken felszólította az ÁSZ-t, hogy három hónapos időhúzás után vegye át a párt 2015-16-os gazdálkodására, valamint idei plakátkampányára vonatkozó dokumentumokat, hogy bizonyítékokkal támaszthassák alá, nem fogadtak el tiltott vagyoni hozzájárulást. Schön Péter, a párt gazdasági igazgatója pedig közleményében azt írta: a bizonyítás terhe a törvény alapján a számvevőszéket terheli.
Amint azt megírtuk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a piacinál alacsonyabb irodabérleti díj miatt tervezi megbüntetni az LMP-t, az Együttet és a Párbeszédet és a DK-t. Azóta jelentkezett a Liberálisok is. A büntetések összege már több tízmillió forint. A büntetés akkor válik véglegessé, ha az ÁSZ megkapja a pártok észrevételeit és elutasítja azokat. Fellebbezés nincs.
Orbán és rezsimje retteg a bukástól – közölte Juhász Péter, az Együtt elnöke, aki vérlázítónak tartja, hogy az ÁSZ a Fidesz pártállami módszereit kiszolgálva, adminisztratív eszközökkel próbálja ellehetetleníteni az ellenzéki pártokat a 2018-as választások előtt.
Putyini világ épül, közép-ázsiai illiberális országokban jellemző a politikai ellenfelek ilyen módszerekkel történő kiiktatása. Az Együtt hivatali hatalommal való visszaélésnek tartja az ÁSZ akcióját.
Ha megkapja a jelentéstervezetben foglalt 19 milliós büntetést az Együtt, akkor
Éppen ezért az Együtt adományokat vár.
Az ÁSZ szerint az Együtt a piaci árnál 50 százalékkal kevesebbért bérli irodáját. Juhász Péter leszögezte: törvényesen bérlik az irodát, 2014 októbere óta változatlan jogi és pénzügyi konstrukcióban. Az iroda egy része képviselői iroda, így a Parlament fizeti. Az Együtt és az Országgyűlés is a piaci árat fizeti az ingatlanért.
Abból is jól látszik a számvevőszék büntetésének politikai indíttatása, hogy az Együtt irodabérlési szerződését már 2014-es vizsgálatoknál is látták, akkor mégsem volt ellene semmi kifogásuk – mondja Juhász.
A párt végleges jelentés után
valamint nemzetközi szervezetekhez és a diplomáciai testülethez fordul.
A Liberálisokat is megbüntette az ÁSZ, több, mint tízmillióra – tudatta a párt. Szerintük egyértelmű és nyilvánvaló, hogy a szervezet
és a büntetések miatt veszélybe került az ellenzék választási részvétele. A Liberálisok évek óta ugyanazt a gazdálkodási gyakorlatot követik, az ÁSZ a legutóbbi ellenőrzés során semmi kivetnivalót nem talált a könyvelésünkben.
A Fodor Gábor vezette párt Guy Verhofstadthoz,
és arra kérik a többi ellenzéki pártot, hogy hasonlóképpen járjanak el nemzetközi partnereiknél, jelezzék jogtalan büntetésüket európai pártcsaládjuk felé. A cél, hogy az Európai Unió vezetői is értesüljenek arról, az Orbán-kormány hogyan lehetetlenítené el az ellenzéki pártok működését, illetve indulását a választáson.
Az Állami Számvevőszék csak az ellenőrzött szervezetek „észrevételezése” után véglegesíti és hozza nyilvánosságra az érintett pártok gazdálkodásáról szóló jelentését – közölte az ÁSZ.
A közlemény szerint az ÁSZ júliusban nyilvánosságra hozott ellenőrzési ütemtervének megfelelően az LMP, a DK, az MSZP, a Magyar Liberális Párt, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért Párt 2015. és 2016. évi ellenőrzéséről szóló jelentéstervezeteket észrevételezése megküldte az érintetteknek. A második fél évre vonatkozó ütemtervben szerepelt még az MSZP és a Jobbik ellenőrzése is (a Fideszé és a KDNP-é nem).
Az ÁSZ a pártok ellenőrzését a rendszerváltás óta, az érintettek számára is nyomon követhető ütemezés szerint végzi – tudatták.
Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy 2014. január 1-jén módosult a pártok tiltott támogatására vonatkozó szabályozás. Tilos jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása, és tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül az, ha egy párt a mindenki számára elérhető árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel szolgáltatásokat. Ilyen a plakátkihelyezés, a ingatlanbérlet és a könyvelési szolgáltatás.
Ha egy párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles meghatározni annak értékét. Ha ezt nem teszi meg, az értéket az ÁSZ állapítja meg.
Az ÁSZ a Jobbikot is megbüntette politikai plakátok helyeinek a tarifaárnál olcsóbb bérlésére hivatkozva. Az összbüntetés meghaladja a 660 millió forintot. A jelentéstervezetből hiányzik az állítás bizonyítása.
