Kezdőlap Címkék Bulgária

Címke: Bulgária

Nem 5 hanem 17 millió áldozata van a pandémiának?

Érdekes fejtegetésbe kezdett a tekintélyes londoni Economist amely nem arról híres, hogy légbőlkapott hírekkel kábítja méltán széles olvasótáborát.

Hány ember halt meg a COVID 19 világjárvány miatt? Sok embert, aki meghalt a SARS-CoV-2 fertőzöttségben, soha nem tesztelik, és nem számítják be a fertőzés halálos áldozatai közé. Ezzel szemben néhány ember, akinek a halálát a COVID 19-nek tulajdonították, más betegségekben is szenvedtek, amelyek egyébként is véget vethettek volna életüknek. És mi a helyzet azokkal, akik megelőzhető okok miatt haltak meg a járvány során, mert a COVID 19 betegekkel teli kórházak nem tudták ellátni őket? Ha az ilyen esetek számítanak, akkor azokat olyan halálesetekkel kell ellensúlyozni, amelyek nem következtek be, de rendes időkben bekövetkeznének, például az influenza vagy a légszennyezés miatt.

Utánaszámoltak a hivatalos adatoknak amiből kiderült a legtöbb helyen véletlenszerűen írják össze a Covid áldozatokat. Véletlenszerű a szubnacionális helyekről érkező adatok. Például a tartományok vagy városok által kiadott statisztikák is, a világ 156 legalább 1 millió lakosú országa közül mindössze 84-ből sikerült adatokat szerezni a teljes halálozásról. Néhány ilyen hely rendszeresen frissíti adatait; mások csak egyszer publikálták őket. Ennek alapján jött ki a 12 milliós többlet, amely már hasonlít a spanyol nátha járvány áldozatainak a számához. Ezt ugyanis 20 és 50 millió közé teszik az egészségügyi statisztikusok, akik hangsúlyozzák, hogy az emberiség létszáma akkor még nem érte el a kétmilliárdot.

Hol tévednek leginkább?

Azokban az országokban, ahol a statisztika teljes mértékben a hatalomtól függ. Ezért az Economist szerint Indiában a járvány halottainak a száma tízszer annyi lehet mint amennyit a kormány bevallott. Oroszországban három és félszer többen halhattak meg mint ahányat hivatalosan elismernek.

Putyin a titkosszolgálatra bízta a járvány menedzselését, így a számok erősen kozmetikázottnak tűnnek a szigorú rendelkezésekhez képest. Azok közül az orvosok közül, akik rámutattak az anomáliákra, páran kiestek az ablakon Oroszországban.

Az Európai Unión belül Bulgária szerepel a legrosszabbul. Az Economist szerint a Covid halottak száma a duplája lehet annak mint amennyit bevallottak.

Mexikóban olykor hivatalosan is tízezrekkel módosítják a számokat, amely nem növeli a bizalmat a statisztikák iránt.

Brazíliában hivatalosan 600 ezer fölé emelkedett a halálos áldozatok száma, de valószínűleg ennél jóval többen vannak, mert a külvárosok népe szenved a leginkább. Velük viszont alig törődik a jobboldali populista Bolsonaro rendszer. A nyíltan vírus és oltás szkeptikus elnököt a szenátorok bíróság elé kívánják állítani mondván, hogy elsősorban ő a felelős azért, hogy ilyen sok honfitársa veszítette életét a Covid járványban.

A The Economist egy új modellt épített fel, amely a világjárvány kezdete óta minden egyes országban megbecsüli a többlethalálozást. Ez mind hivatalos többlethalandósági adatokon, mind több mint száz egyéb statisztikai mutatón alapul. Végső összesítésük a kormányok hivatalos túlhalálozási számát használja, amikor és ahol rendelkezésre állnak, és a modell becsléseit minden más esetben.

Orbán rémálma

Az  USA Európa keleti felén próbálja ki a korrupt rendszerek megbuktatásának technikáját. A szankciók korrupt oligarchákat és titkosszolgákat érintik elsőként Bulgáriában.

Hét oligarcha és titkosszolgálati vezető valamint 64 cég szerepel a washingtoni feketelistán. Az USA határozottan fellépett a korrupció ellen Bulgáriában, mközben mélyen Brüsszel hallgat. Vajon miért? – tudakolja a Politico.

A Transparency International szerint Bulgária az Európai Unió legkorruptabb állama. Az oligarchák a titkosszolgálatokon keresztül befolyásolják a politikai rendszert. Maga a miniszterelnök is a titkosszolgálatoknál kezdte pályafutását: Todor Zsivkovnak, az utolsó kommunista diktátornak a testőre volt! Boriszov miniszterelnök viszont remek kapcsolatot épített ki Merkel kancellárral, és Brüsszelben mindig mindent megszavaz. A brüsszeli Politico szerint ez magyarázza, hogy az Európai Unió oly elnéző a bolgár korrupcióval szemben.

Az amerikaiakat viszont rendkívüli mértékben zavarja, hogy a bolgár elit kiváló kapcsolatot ápol Oroszországgal. Nemrégiben több orosz kém hálózat is lebukott Bulgáriában, de egyiket sem a hazai elhárítás fedezte fel hanem az amerikaiak illetve a britek.

Az orosz kapcsolat

Az egyik kulcsember egy oligarcha, Vaszil Bojkov, aki 2020 óta az Egyesült Arab Emirátusokban él. Ott ugyanis nincsen kiadatási egyezmény. Pénzével viszont Bojkov továbbra is befolyásolja a bolgár politikai életet. Az általa támogatott párt ugyan alig több mint 3%-ot szerzett az áprilisi választásokon, de a zűrzavaros patthelyzetben játszhat némi szerepet az orosz érdekek képviseletében Bulgáriában.

Média és titkosszolgálat

Még jobban zavarja az amerikaiakat egy másik oligarcha, aki a bolgár FBI főnöke is volt. Deljan Pejevszkij fordulatos pályafutásáról a francia közszolgálati RFI írt röviden. Eszerint az oligarcha, aki a médián keresztül befolyásolja a közvéleményt Bulgáriában, 2013-ban a bolgár FBI főnöke lett! Szófiában már sokmindent láttak, de ez még ott is kicsapta a biztosítékot: többen lemondtak a kormányból. Még kínosabb, hogy az oligarcha jobbkeze ma is a titkosszolgálat egyik vezetője. Ilko Dimitrov Zseljazkov korábban a lehallgatásokat irányította Bulgáriában, most pedig azt a hivatalt vezeti, mely a titkosszolgálatok anyagi ellátását felügyeli. Gazdája, a média oligarcha rajta keresztül minden dossziéhoz hozzájuthat. Ily módon zsarolhatja a közélet illetve az üzleti világ fontos embereit. Most mindketten szerepelnek az amerikaiak fekete listáján. Deljan Pejevszkij természetesen dühösen cáfol mindent.

“Semmi sem igaz abból, amit az amerikaiak mondanak”

– idézi a lebukott bolgár média mágnást a brüsszeli Politico.

Bukarest és Szófia után Budapest következik?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is kifejtette azt a washingtoni véleményt, hogy az autokrata rendszereket leginkább a korrupció leleplezésével lehet megfogni vagy épp megbuktatni.

Június 14-én a NATO csúcson mondja el Biden európai szövetségeseinek, hogy milyen szép új világot képzel el az amerikai diplomácia. Utána június 16-án találkozik Putyin orosz elnökkel. Elrettentés és dialógus – ez Washington és a NATO politikája Oroszországgal szemben. Kérdés, hogy illeszkedik ebbe Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kiváló kapcsolata.

Kína nem ellenség, de – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO főtitkár, aki hangsúlyozta: semmiképp sem szerencsés, ha a kínaiak kulcsfontosságú beruházásokat hajtanak végre az infrastruktúrában Európában. Ez nyílt utalás a Huawei 5G rendszerére, amelyet Magyarország bevezet, de ezért az USA-ban végképp nem lelkesednek.

Szóval ez lehet Orbán Viktor rémálma!

USA szankciók a bolgár elit ellen korrupció miatt

A Transparency International Bulgáriát tartja az Európai Unió legkorruptabb államának, de Brüsszel eddig sokkal inkább Magyarországot és Lengyelországot bírálta a jogállami normák megsértése miatt. A washingtoni külügy azonban lépett, és feketelistára helyezte a bolgár elit számos tagját.

Miért nem lép az EU? A válasz viszonylag egyszerű: Boriszov miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Merkel kancellárral, ezenkívül mindent megszavaz az uniós csúcsokon miközben a magyar illetve a lengyel miniszterelnök gyakran szembemegy a többség akaratával.

Másutt is alkalmazzák az amerikai receptet?

Romániában, az Európai Unió egyik legkorruptabb országában próbálták ki az amerikai módszert. A bukaresti amerikai nagykövetség információi alapján Laura Codruta Kövesi, főügyész a román elit sok tagját juttatta rács mögé korrupcióért. Laura Codruta Kövesit Bukarestben megbuktatták, de ő a június elsején elindult európai ügyészség első embere.

Románia után Bulgária következett, amely katonai szempontból fontos az Egyesült Államok számára. Várnában korszerű megfigyelő központot hoztak létre, amely a NATO javára gyűjti az információkat a Fekete tenger térségében. Eziránt ugyancsak érdeklődnek az orosz kémek, akik közül lebuktak sokan az elmúlt hetekben Bulgáriában.

Magyarország lesz a következő?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: a korrupciós ügyekkel lehet megfogni az autokrata vezetőket.

Magyarország katonai szempontból nem fontos az Egyesült Államok számára. Politikailag viszont az lehet hiszen Orbán Viktor kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washington Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Biden elnök hamarosan Európába jön, hogy elmondja: mit is akar valójában az USA ebben a térségben? Biden találkozik Vlagyimir Putyinnal is. Utána kiderülhet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen feltételek között folytathatja kötéltáncát Nyugat és Kelet között.

Orbán búcsú az orosz befolyástól?

Csehország és Bulgária szembefordulása Oroszországgal nem vihar egy pohár vízben hanem azt mutatja, hogy meggyengült Moszkva befolyása az egykori szocialista országokban – írja a londoni Financial Times.

A befolyásos brit lap szerint a diplomaták kölcsönös kiutasítása egy 13 éves folyamat végpontja. 2008-ban Grúziában Moszkva katonai erővel fellépett a kis szomszédos állam ellen, és elszakított tőle két autonóm területet. Ez folytatódott 2014-ben a Krím félsziget esetében amikor az oroszok – egy népszavazásra hivatkozva – elcsatolták a stratégiai fontosságú félszigetet Ukrajnától. A kisebb országokban megnőtt a félelem attól, hogy Moszkva szisztematikusan próbálja meg visszaszerezni egykori birodalmának egyes darabjait.

Magyarország a kivétel

Orbán Viktor egykor Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferenc baloldali miniszterelnököt, mert az jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával. Mára megfordultak a szerepek: Orbán Viktor tart fenn kiváló kapcsolatokat Putyinnal. Importál onnan atomerőművet és vakcinát a koronavírus ellen.

Szijjártó Péter külügyminiszter ünnepélyesen orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik V egyik reklám arca lett.

Csakhogy Oroszország továbbra is agyaglábakon áll: katonai óriás, de a gazdaság versenyképtelen.

Orbán ezt realizálta, és Moszkva helyett inkább Pekinget állitja a keleti nyitás középpontjába.

Mit akar Amerika?

Az USA diplomáciája a felszínen határozottan támadja azt az Oroszország és Kínát, mellyel még nem is oly rég nagyon is jóban volt. A valóságban azonban Washington tisztában van azzal, hogy az amerikai Leadershipnek leáldozott. Az USA-nak ehhez immár nincsen meg sem a gazdasági sem a katonai ereje.

Ezért az amerikai diplomácia csendben olyan új világrendet készít elő, melyet hat nagyhatalmi központ “egyeztetett koncertje” jellemezne. A hat központ: USA, Európai Unió, Kína, Oroszország, India és Japán.

Ez Biden tanácsadóinak terve, amelyet megpróbálnak elfogadtatni az érintett hatalmak vezetőivel.

Orbán Viktor attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy az új amerikai kormányzat a megbuktatására törekszik. Ezért remél ellensúlyt Washingtonnal szemben Moszkvában és főként Pekingben.

A kormányokat és ne a polgárokat sújtsák az uniós szankciók

Magyarország és Lengyelország kormányai ellen az év második felétől már megszülethetnek az első uniós szankciók, ha az Európai Bíróság elfogadja a jogállami mechanizmussal kapcsolatos brüsszeli döntést – hangsúlyozta az EU jogügyi biztosa, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott.

Vera Jourova, aki egyben a brüsszeli bizottság alelnöke is cáfolta, hogy magyarellenes lenne – ahogy azt az Orbán kormány állitja. A magyar miniszterelnök kérte Ursula von der Leyen asszonyt, hogy váltsa le Vera Jourovat, de a brüsszeli bizottság elnöke elutasította Orbán Viktor kérését, és bizalmáról biztosította a cseh biztos asszonyt. Vera Jourova emlékeztetett arra, hogy a kommunista Csehszlovákiában nőtt fel, ahol csodálták a magyar reformokat és a viszonylagos szabadságot.” Jó lenne, ha Magyarország újra hasonló példát mutatna” – jelentette ki Vera Jourova.

Nagyon sok pénzről van szó

Az EU 750 milliárd eurós válság kezelő programjából jelentős összegeket kaphat a budapesti és a varsói kormány.

“Ha az Európai bíróság elutasítja a magyar és lengyel beadványt, akkor nehéztüzérséggel támadhatjuk a demokráciát leépítő rendszereket. Nemcsak Magyarországról és Lengyelországról van szó”

– hangsúlyozta Vera Jourova.

Bulgária, ahol most vasárnap választásokat tartanak könnyen a brüsszeli bizottság célkeresztjébe kerülhet. Bojko Boriszov miniszterelnök rendszere a legkorruptabbak közé tartozik az Európai Unióban. Ez ellen az ellenzék tiltakozott és tüntetett is, de Brüsszelben behunyták a félszemüket, mert az Európai Néppárt kiállt Bojko Boriszov mellett. A bolgár miniszterelnök ugyanis – a magyar kormányfőtől eltérően – tartózkodott Brüsszel bírálatától.

Veszélyben a sajtószabadság

Vera Jourova ezúttal különösen a sajtószabadság korlátozását kifogásolta a Der Spiegelnek adott interjúban. A brüsszeli biztos asszony annak idején felemelte a szavát az Index portál mellett amikor annak újságírói felmondtak, mert tűrhetetlennek érezték a kormányzati nyomást. Vera Jourova hasonlóképp bírálta a magyar kormányzat szerepét a Klubrádió ügyében.

Eddig a brüsszeli bizottság csak erkölcsi tiltakozással tudta kifejezni nemtetszését, mert a tagállamok kormányai arra hivatkozhattak: belügyről van szó! A jogállami mechanizmus viszont az uniós normák betartását minden tagállam számára kötelezővé teszi. Ha pedig a tagállamok kormányai nem változtatnak magatartásukon, akkor komoly szankciók következhetnek, mindenekelőtt az uniós pénzek leállítása!

A szankciókat azonban úgy kell alkalmazni, hogy annak kínos hatásait a kormányok érezzék meg, ne pedig a polgárok

– hangsúlyozta Vera Jourova.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az ellenzéki önkormányzatok kaphatnak olyan uniós pénzeket, amelyek eddig automatikusan a kormányhoz kerültek.

Mind Magyarországon mind Lengyelországban sok fontos önkormányzat van az ellenzéki pártok kezén. Ezek a városok meg is próbálnak lobbizni Brüsszelben, de eddig erre nemigen volt lehetőség, mert az uniós támogatást a kormányok kapták. Most viszont ez is megváltozhat. Ráadásul még az idén – ha igaza lesz Vera Jourova uniós biztosnak – nem sokkal a magyar választások előtt…

Hat orosz kémet fogtak a hadügyminisztériumban Bulgáriában

A CIA segítségével leplezte le az orosz hírszerzőket a bolgár kémelhárítás. Bulgária a NATO tagja, és emiatt igencsak érdeklődnek iránta az orosz kémek.

Bojko Boriszov miniszterelnök az eset kapcsán emlékeztetett arra, hogy hat orosz diplomatát utasítottak ki az elmúlt évben Bulgáriából – köztük a katonai attasét is. A bolgár kormányfő célzott arra, hogy kiutasítás követheti a hat bolgár letartóztatását a szófiai hadügyminisztériumban.

A moszkvai kapcsolat

A Szovjetunió bukása előtt igen szoros kapcsolat fűzte a KGB-t a bolgár titkosszolgálathoz. Miután Leonyid Brezsnyev döntött a II. János Pál pápa elleni merényletről a lengyelországi válság csúcspontján, az oroszok a bolgár titkosszolgálatot bízták meg az akció lebonyolításával.

Ali Agcat, a török szürke farkasok mester gyilkosát ők juttatták be a Szent Péter térre, ahol rá is lőtt a pápára. Szerencsére a merénylet nem sikerült, II. János Pál pápa túlélte a támadást, és egészen 2006-ig ült Szent Péter trónján Rómában.

A rendszerváltás után – más kelet-európai államokhoz hasonlóan – Bulgária is csatlakozott a NATO-hoz. Ezt Moszkvában igencsak nehezményezték.

Az amerikai és a német titkosszolgálat segítséget nyújtott Bulgáriának abban, hogy átszervezze saját szolgálatát. Most Boriszov miniszterelnök megköszönte az amerikaiknak és a németeknek, hogy segítettek az orosz kémek leleplezésében.

Szijjártó a Szputnyik reklámarca lett

A Biden adminisztráció akciót inditott Putyin európai befolyásának csökkentésére.

Ilyen szempontból érdekes, hogy az oroszok nemcsakhogy örömmel üdvözölték a magyar külügyminiszter oltakozását a Szputnyik V vakcinával, de ezt propaganda gépezetükben bőségesen fel is használták.

Oroszország segít – írta Szijjártó nyilvános oltakozásáról az Rt.com.

Ez a hivatalos orosz segély szolgálat neve, de Kelet Európába elég rosszul cseng, mert a szovjet időkben Moszkva testvéri segély nyújtásnak nevezte a katonai beavatkozást a kisebb szocialista országokban.

Fajgyűlölő fociszurkolók

Jogotok van abbahagyni a mérkőzést – mondta a félidőben Gareth Southgate edző az angol válogatott tagjainak Szófiában, ahol EB selejtező meccset játszottak. A stadion félig üres volt, mert az UEFA ezzel büntette a korábbi rasszista megnyilvánulásokat. Ennek ellenére a szurkolók kemény magja nem fékezte magát.

Amikor fekete bőrű angol játékoshoz került a labda, akkor huhogtak és majmoknak nevezték őket. Sokan náci karlendítéssel fejezték ki rasszista érzelmeiket.

A játékvezető kétszer is leállította a mérkőzést, mely végül az angol csapat 6-0-ás győzelmével ért véget. A hazai szurkolók fajgyűlöletét nyilvánvalóan a csúfos vereség is növelte. Az angol csapat az UEFA-hoz fordult, hogy lépjen fel a fajgyűlölet ellen a stadionokban. Bulgáriában, az Európai Unió legszegényebb államában, elég komoly befolyása van a szélsőjobboldalnak, amely támaszkodik a szurkolók egy részének fajgyűlöletére. Ezért a várható büntetés ellenére aligha lesz érezhető változás a stadionokban Bulgáriában, ahol a futball éppoly mélyrepülésben van mint nálunk.

Euróbevezetés: a környéken mindenki megelőz minket

Öt éven belül a horvátok, a románok és a bolgárok is euróval fizethetnek. Magyarország esetében még céldátum sincs, valójában hiányzik a kormányzati akarat.

Horvátország a hét végéig kérni fogja felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II) – jelentette ki Zdravko Maric horvát pénzügyminiszter, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülését követően. Csütörtökön a kormánynak még formálisan is fel kell hatalmaznia a pénzügyminisztert és a jegybankelnököt, hogy aláírja és elküldje a szándéknyilatkozatot.

Az ERM-II-t az euró előszobájának szokás nevezni, két évet kell eltölteni ebben a fázisban. A követelmények (államadósság, államháztartás hiánya, infláció) határértékének teljesítésével kerülhet sor a pénzváltásra. Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Horvátország, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.

A román kormány is 2024-es euróátvételről

nyilatkozott, legutóbb a nyáron erősítették meg ezt a dátumot. Bulgária esetleg még ennél is előbb, talán már 2022-ben bevezetheti a közös pénzt egy január végi bejelentés szerint. A térségben Szlovákia tíz éve, Szlovénia 12 éve tért át az euróra.

Magyarország esetében még céldátum sincs. A kormány lényegében a „soha napján kis kedden” szellemében lebegteti a valamikori euróátvételt. Valójában nincs politikai szándék a forint elhagyására a „nemzeti szuverenitás” jegyében.

Bulgária és Románia nem kerülhet be a schengeni övezetbe

0

Legalábbis a bajor belügyminiszter szerint. Joachim Herrmann szerint mindkét országban nagy a korrupció és a szervezett bűnözés.

A két ország évek óta lobbizik azért, hogy bekerülhessen a schengeni övezetbe, vagyis polgárai szabadon közlekedhessenek a többi tagállam területén. Jekatyerina Zaharijeva bolgár külügyminiszter a Die Weltben például azzal érvelt, hogy hiába Bulgária ebben a félévben az EU soros elnöke, mégis útlevél kell a polgárainak a schengeni övezetbe való belépéshez.

26 ország tagja jelenleg a schengeni övezetnek: 22 uniós tagállam mellett Izland, Liechtenstein, Svájc és Norvégia. Az uniós tagok közül Nagy-Britannia, Írország, Ciprus, Horvátország, Bulgária és Románia nem tagja az övezetnek.

Angela Merkel korábban megígérte utóbbi két országnak, hogy hamarosan tagok lehetnek, de erre most mégis kevés az esély.

A schengeni övezethez való hozzáállást a menekültválság változtatta meg.

A bajor-osztrák határon például most is van ellenőrzés, a bajor belügyminiszter erre is hivatkozva utasítja el a schengeni övezet bővítését. Szerinte furcsán nézne ki, ha bővülne a zóna, miközben azon belül van, ahol újra van határellenőrzés.

Hasonlóan vélekednek a franciák és az osztrákok is. Így a románoknak és a bolgároknak valószínűleg még várniuk kell egy ideig.

A bolgár miniszterelnök szerint békén kell hagyni a lengyeleket

0

Bojko Boriszov először tartott sajtótájékoztatót azóta, hogy Bulgária lett az EU soros elnöke. Azt üzenete Donald Tusknak, hogy ne szóljon bele a lengyel belpolitikába.

Boriszov ugyanannak a pártszervezetnek a tagja, mint az Európa Tanács elnöke, és elmondta, hogy barátok is, de semlegesnek kell maradniuk a kérdésben. Ezzel arra utalt, hogy Tusk, aki korábban lengyel miniszterelnök volt, nemrég egy lengyel lapnak azt állította, hogy az ország akár ki is léphet az Európai Unióból.

Tusk szerint Varsóban a kormányzó pártot csakis a pénz érdekli, és ha nem kap elég támogatást az EU-tól, akkor népszavazást tarthatnak a kilépésről. Tusk a Tygodnik Powszecny című lengyel lapnak arról is beszélt, hogy Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezetője a törvények felett állónak tekinti magát arra utalva, hogy Brüsszel bevetette a hetes cikkelyt Lengyelország ellen a jogi reform miatt. Tusk szerint Kaczynski nyomasztó tehernek érzi az EU szabályait, melyek megkövetelik a demokrácia és a piacgazdaság törvényeinek a betartását.

Boriszov a Tusknak szóló üzenet mellé hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy Bulgária megvétózna bármilyen döntést Lengyelországgal szemben az EU-ban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK