Kezdőlap Címkék Brexit

Címke: brexit

Brexit, Brüsszel, Orbán…

FüHü
-
0
Brexit, Brüsszel, Orbán…

“A magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra; a románét pedig a baloldal a jobboldalra és szélsőjobboldalra, de Trócsányi – vagyis a magyar jelölt – nem feltétlenül kapta meg a Néppárt minden szavazatát, viszont lelkesen és elkötelezetten rá szavazott az egész európai szélsőjobb.”

A hét végén közölte a The Daily Telegraph Boris Johnson brit kormányfő nyilatkozatát, miszerint: nagyon reméli, hogy Magyarország meg fogja vétózni a brexit újbóli elhalasztását – így arra október 31-én mindenképp sor kerül. Azon túl, hogy már a kezdetek óta Orbán Viktor kalkulációiban is benne van egy efféle forgatókönyv, a remény valóra válásához számos egyéb szempontnak kell beteljesülnie.

Érdeke-e Orbánnak, hogy a brexit mellé álljon? Erre a kérdésre több, egymásnak ellentmondó választ lehet adni. Nem érdeke, ha belső szövetségeseket akar találni és megtartani őket az unión belül. Igaz, ha Budapesten úgy látják, Nagy Britannia kilépése elkerülhetetlen, akkor még elgondolkodnak majd azon, hogyan jönnek ki jobban a helyzetből: ha Londont támogatják-e vagy Brüsszelt?

A Fidesz szempontjából ez már akkor sem egyszerű döntés, ha történetesen az épp most felálló Bizottságon meg akarnák torolni a két óriási pofont, amit az elmúlt másfél hétben az Orbán-kormány kapott: Trócsányi bukását, s a bővítés- és szomszédságpolitika elvételét a jövendő magyar biztostól. Ugyanis a brexit utáni London időtálló szolidaritására csak akkor számíthatnak, ha Orbán továbbra is az unió elhagyását fontolgatja. Ám látjuk, hogy egy ilyen lépés mit okoz Angliának, akkor el lehet képzelni, milyen következményekkel járna Magyarország esetében.

A gyors és kemény brexit megtámogatása a tanácsi szavazáson viszont végképp ellehetetlenítené a Fidesz útját vissza az Európai Néppártba (EPP).

A biztosi jelöltek meghallgatásának és a róluk folyó szavazásoknak az időszakában olyan kép tárult elénk, melybe bepillantást korábban aligha láttunk kívülről. Igaz, hogy a magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra; a románét pedig a baloldal a jobboldalra és szélsőjobboldalra, de Trócsányi – vagyis a magyar jelölt – nem feltétlenül kapta meg a Néppárt minden szavazatát, viszont lelkesen és elkötelezetten rá szavazott az egész európai szélsőjobb.

A Trócsányi bukását kísérő események tanulságai óvva intenek, nehogy valaki elintézettnek vegye a Fidesz visszavételét az Európai Néppártba. Bár elképzelhető: az a számos kompromisszum, amit Orbán ennek fejébe felajánlhat sok minden meglepőt tartogathat még. Így beleértve akár a brexit elhalasztásának megszavazását is. Nem Johnson lenne az első potenciális szövetséges, akit Orbán gond nélkül elárul. Emlékezzünk csak az olasz populista pártvezérre, Matteo Salvinira…

Ara_Kovács Attila

Brit bíróság: Johnson átverte a királynőt

Bak Mihály
-
0
Brit bíróság: Johnson átverte a királynőt

Máris összehívta szerdára az alsóház ülését ennek elnöke, miután a Legfelső Bíróság szerint törvénytelen volt az öthetes ülésfelfüggesztés. Ez lényegében azt jelenti, hogy Boris Johnson átverte a királynőt, amikor a jogellenes szünet elrendelését kérte tőle.

John Bercow, az alsóház elnöke máris elrendelte a törvényhozás ülésszakának folytatását szerdára, miután a Legfelső Bíróság tanácsa egyhangú döntéssel törvénytelennek találta a majdnem öthetes szünet elrendelését. II. Erzsébet augusztus végén hagyta jóvá a szokásos 2-3 hét helyett hosszabb törvényhozási szünetet Boris Johnson miniszterelnök javaslatára.

A bíróság szerint törvénysértő Johnsok előterjesztése, mert észszerű indoklás nélkül függesztette fel a törvényhozás munkáját. Az ítélet alapján ezért meg nem történtnek kell tekinteni a királynői határozatot és mindent, ami utána történt. Vagyis az alsóház munkáját ott kell folytatni, ahol az abbamaradt. Ezért fogalmazott úgy Bercow, hogy nem a parlament újbóli összehívásáról van szó, mert a bíróság végzése szerint az ülés nem ért véget.

Ezzel a szeptember 10-én hatályba lépett, október 14-éigérvényes felfüggesztési határozatot meg kell semmisíteni, illetve a királynőnek visszavonni. A törvénytelenség abból fakad, hogy ezzel a rendkívüli hosszúságú szünettel a törvényhozást megakadályozta Johnson abban, hogy a Brexit előtti utolsó hetekben

tárgyalhasson a megállapodás nélküli EU-kilépésről,

illetve ennek megakadályozásáról – tavasszal tiltotta meg az alsóháza rendezetlen Brexitet.

Ha értelmezzük a bírósági indoklást, akkor az lényegében azt jelenti:

Johnson átverte az uralkodót a jogellenes kéréssel.

A Legfelső Bíróság tájékoztatása szerint Boris Johnson jogi képviselője jelezte, hogy elfogadják a bírósági döntést és az abból eredő minden következményt. Az

egyik következmény Johnson lemondása lehet,

amelyet máris követel Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke. Sőt, saját pártján belül is sokan kinyilvánították, hogy elmarasztaló bírósági döntés után nincs más választása.

A miniszterelnöknek van mitől tartania az alsóházban, ahol elvesztette többségét. Ráadásul, ahogyan írtuk, a parlament – még a kormányfő melletti egy fős többségben – szeptember elején elvetette azt, hogy az ország megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból, amelynek jelenlegi határideje október 31. Igaz, az alsóház nagy többséggel elutasította a kilépésre kidolgozott és az EU-val tavaly novemberben aláírt megállapodást is. Vagyis most teljes a patthelyzet.

Johnson mindenesetre már az ítélethirdetés előtt kijelentette:

nem mond le akkor se, ha megsemmisítik a királynői határozatot.

Ezért újra előkerülhet a bizalmatlansági indítvány benyújtása Johnson ellen, merthogy – ha még nem lenne elegendően csavaros a történet – az alsóház azt is elutasította, hogy előre hozott választást írjanak ki.

Jelenleg tehát – noha nincs akadálya a törvényhozás munkájának – senki se tudja megmondani, mit fog tenni az alsóház az újból megnyílt ülésszakon. Mert azt már korábban becikkelyezték, hogy újabb megállapodás híján a miniszterelnöknek kötelező október vége utánra további hosszabbítást kérnie az EU-nál. Johnson eddig azt ismételgette, hogy erre nem hajlandó. Ha mégis, semmi biztosíték sincs arra, hogy az EU kormányfői egyhangú döntéssel kitolják a kilépés napját, egyre többen elégelték meg az eddigi, sehová se vezető kötélhúzást, és az ebből származó bizonytalanságot.

Boris Johnson: nincs áttörés brexit ügyben

Polonius
-
0
Boris Johnson: nincs áttörés brexit ügyben

A brit miniszterelnök, aki részt vesz az ENSZ közgyűlésen, találkozik uniós vezetőkkel, de nem számít arra, hogy ebből áttörés lenne. Ugyanakkor Boris Johnson hangsúlyozta: van előrelépés a brexit tárgyalásokon.

Az egyik fő akadály Írország, melynek külügyminisztere nem különösebben optimista:

Még lehetséges a brexit megállapodás , de ehhez Londonnak lépnie kell

Ezt hangsúlyozta Írország külügyminisztere kissé lehűtve azokat a reményeket, melyeket Jean-Claude Juncker ébresztett a nemzetközi közvéleményben mondván: megvan a lehetőség a megállapodásra a brit kormány és az Európai Unió között a kilépésről. A brüsszeli bizottság távozó elnöke ezt azt követően jelentette ki, hogy eszmét cserélt Boris Johnsonnal, aki új javaslatokkal állt elő. Az angol font árfolyama kéthónapos csúcsra emelkedett a bejelentés hallatán noha Jean-Claude-Juncker a Skynews-nak nyilatkozva becsülettel beismerte: nem volt még ideje elolvasni az új brit javaslatokat. Boris Johnson miniszterelnök azt állítja, hogy az Európai Unió októberi csúcsértekezletén még el lehet fogadni egy olyan kilépési megállapodást, mely mindenkinek megfelel. Ugyanakkor Boris Johnson ragaszkodik ahhoz a korábbi ígéretéhez is, hogy akkor is kivezeti Nagy Britanniát az Európai Unióból október 31-ig, ha nem lesz semmiféle megállapodás. Jean-Claude Juncker is akkor távozik a brüsszeli bizottság éléről vagyis a brexit lehet a hattyúdala:

„Nem állok erotikus viszonyban a záradékkal!”

A 65 éves Jean-Claude Juncker így kívánta jelezni, hogy még mindenről tárgyalni lehet. Így a híres záradékról is, mely Írország és Észak Írország határáról szól. A kilépés után ugyanis itt lenne az Európai Unió és az Egyesült Királyság határa. De ez számtalan problémát felvet mind az emberek mind pedig az áruk és a pénzek szabad mozgását illetően. Épp ezért Írország külügyminisztere jóval kevésbé optimista mint Jean-Claude Juncker.

„Őszintén meg kell mondanunk, hogy még nagy a távolság London és Brüsszel között”

Simon Coveney ír külügyminiszter elmondta, hogy „a hangulat jobb, de a távolság továbbra is nagy”! Konkrét javaslatokat sürgetett Londontól – felhíva arra a brit kormány figyelmét, hogy „mindenki veszítene akkor, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozna az Európai Unióból, de a legtöbbet mi veszítenénk: a britek és Írország!” Jean-Claude Juncker is azt hangoztatta, hogy a no deal brexit katasztrófa lenne. „Mindenki meg akar állapodni” – ismerte el az ír külügyminiszter is, de ettől még nem kerülnek közelebb a megoldáshoz a tárgyaló felek.

Írországnak 500 kilométeres határa van Észak Írországgal, és a helyi rendőrfőnök Belfastban elismerte: nem tudnák megoldani a határ őrizetet, mert nincs elég emberük. Amikor Boris Johnson Belfastban járt, ígért plusz pénzeket Észak Írországnak, de ennél minden bizonnyal jóval többre lesz szükség akkor, ha az Egyesült Királyság úgy távozik az Európai Unióból , hogy nem lesz megállapodás. Írország külügyminisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy felborulhat az a társadalmi béke, melyet az 1998-as egyezmény biztosított Észak Írországnak. A katolikusok és protestánsok háborúskodásának véget vető egyezmény, melyet az USA közvetítésével sikerült elfogadtatni, most újra veszélybe kerülhet. Az IRA emberei nyugodtan átjöhetnének a határon, ezt nem tudnánk megakadályozni – hangsúlyozta Észak Írország rendőrfőnöke.

A záradék akadályozza új szabadkereskedelmi egyezmények megkötését

A brit parlamentben sokan azért nem tartják elfogadhatónak a záradékot, mert az nem szüntetné meg a szabadkereskedelmet az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Emiatt viszont a londoni kormány nehezen tudna új szabadkereskedelmi egyezményeket kötni az USA-val, Ausztráliával, Kanadával, Kínával vagy Japánnal …

Hivatalosan is Brexit-apokalipszissel számolnak a britek

FüHü
-
0
Hivatalosan is Brexit-apokalipszissel számolnak a britek

Jelentős áruhiányt, drágulást, gyógyszerhiányt se zár ki a brit kormány hivatalos elemzése a rendezetlen Brexit esetére. Szerintük az áruszállítók legalább fele nincs felkészülve a vámvizsgálatokra.

Jelentős fennakadásokat valószínűsít a megállapodás nélküli kilépés legrosszabb forgatókönyve, amelyet a brit kormány készített, s amelynek közzétételét az alsóház rendelte el a hét elején. A hatoldalas stresszhelyzeti tanulmány a legkedvezőtlenebb esetekre kidolgozott brit kormányzati forgatókönyvet tartalmazza arra az esetre, ha megállapodás nélkül lép ki az ország az EU-ból, a jelenlegi állás szerint október 31-én. Ennek a tanulmánynak egyes részei néhány hete már kiszivárogtak a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapban, amelyet mi is ismertettünk.

Felkészületlen áruszállítók, forgalomzuhanás

A Citromsármány művelet (Operation Yellowhammer) kódnévvel ellátott bizalmas készenléti tervcsomagban azzal számolnak, hogy Franciaország a rendezetlen Brexit utáni első napon ellenőrzésnek veti alá a Nagy-Britanniából érkező árukat. A becslés szerint ebben az esetben a La Manche csatornán átkelő kamionok üzemeltetőinek 50-85 százalékáról is kiderülhet, nincs felkészülve a franciaországi vámvizsgálatokra.

A szállítmányozók felkészületlensége és a francia kikötők szűkös parkolóhely-kapacitása

40-60 százalékkal csökkentheti az áruforgalmat

a jelenlegi szinthez képest a Csatornán át. Az ebből eredő áruforgalmi felfordulás három hónapig is eltarthat, és az ezután elkezdődő javulás is csak azt jelentené, hogy a Csatornán zajló áruforgalom a mostani szint 50-70 százalékára bővül.

A fennakadások egyes területeken azonban ennél sokkal hosszabb ideig is tarthatnak. A stresszhelyzeti forgatókönyv szerint mindez azzal járhat, hogy a délkelet-angliai Kent megyében – ahol a legforgalmasabb kompkikötőkhöz vezető utak húzódnak –

a kamionok másfél-két napot is várakozhatnak, mielőtt át tudnak kelni a kontinensre.

Lehet ennél rosszabb is

Független elemzőintézetek ennél sokkal nagyobb fennakadásokat sem tartanak kizártnak megállapodás nélküli Brexit esetén. A University College London (UCL) egyetem nemrégiben összeállított hatásvizsgálata szerint járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő esetén 1200-2724 közé lenne tehető a délkelet-angliai kikötőkbe vezető utakon feltorlódó kamionok száma a hét legforgalmasabb napjain, ami azt jelentené, hogy

egy-egy kamionnak átlagosan hat napot kellene várakoznia az átkelésre

ezen az útvonalon. A UCL tanulmánya szerint az a kamionos, aki ebbe a sorba hétfőn beáll, szombat délután jutna át a kontinensre. Ez a becslés egyébként megegyezik egy tavalyi próbával, amelyet kamionok közreműködésével végeztek el.

Egy másik patinás londoni egyetem, az Imperial College London vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy ha a francia oldalon minden egyes teherjárművet négypercnyi vámvizsgálatnak vetnek alá, az a brit oldalon,

a Dover kikötőjébe vezető autópályán csúcsidőben 47 kilométeres torlódást okozna.

Áruk egész sora esne áldozatul

A brit kormány különösen súlyos helyzettel számol a gyógyszerek és a gyógyászati termékek körében. E termékek háromnegyede a Csatornán átvezető legrövidebb útvonalon érkezik Nagy-Britanniába.

A gyógyszer-fennakadások hat hónapig is eltarthatnak.

Az állatgyógyászati termékek importjának csökkenése, késedelme vagy leállása akadályozhatja az állatjárványok terjedésének megelőzését, illetve kordában tartását, és ez humánegészségügyi, élelmiszer-biztonsági problémákat is okozhat.

Az elemzés szerint bizonyos friss élelmiszerekből is szűkülhet a nagy-britanniai választék – ami, tegyük hozzá, a legrosszabb esetre becsült kamionsorok miatt elkerülhetetlen. Általános élelmiszerhiány kialakulása nem várható, ám az élelmiszerek választékának és hozzáférhetőségének szűkösebbé válása áremelkedéseket okoz. Ráadásul az október végi Brexit-időpontra a nagy-britanniai betakarítási szezon már véget ér, és ez fokozott nyomást gyakorolna az élelmiszer-beszállítói hálózatokra,

különös tekintettel karácsony közeledtére,

amely az élelmiszer-kiskereskedelem legforgalmasabb időszaka – áll a stresszhelyzeti forgatókönyvben.

Ugyanerre a problémára az ágazat képviselői is felhívták már a kormány figyelmét. A brit, az észak-írországi és az írországi kiskereskedelmi szektor szakmai szervezeteinek néhány hónapja ismertetett közös felhívása szerint megállapodás nélküli Brexit esetén az EU-ból érkező élelmiszer-szállítmányok a vámellenőrzések és egyéb adminisztratív nehézségek miatt elakadhatnak a határátkelőknél, és ez hiány kialakulását vagy a választék szűkösebbé válását okozhatja egyes élelmiszerfajtákból és más termékekből is.

Másodszor se kapott zöld lámpát Johnson

FüHü
-
0
Másodszor se kapott zöld lámpát Johnson

Másodjára is elvetette Boris Johnson kezdeményezését a londoni alsóház, nem lesz előrehozott parlamenti választás. Az ellenzék Johnson alkotmányos puccsától tartva mondott nemet. A parlament négy napra szabadságra megy, egyre kevesebb az idő a rendezett Brexitre.

A hétfőn kezdődött, és kedd hajnalba nyúló vitanappal véget ért a brit parlament jelenlegi ülésszaka, és október 14-én, az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel kezdődik a következő törvényhozási évad.

Nincs meg a kétharmad

Boris Johnson miniszterelnök ismét beterjesztette az előre hozott választást, és mivel a parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében a következő választás 2022-ben esedékes, az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban. A múlt héten azonban 298-an,

a kedd hajnali második szavazáson még kevesebben, 293-an álltak Johnson mellé.

Johnson először múlt szerdán jelentette be, hogy előrehozott választás kiírását kezdeményezi október 15-ére. Előtte az alsóház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely elvben megtiltja a konzervatív párti brit kormánynak Nagy-Britannia megállapodás nélküli kiléptetését október végén az Európai Unióból.

Kettős feltétel köti meg a kormányfő kezét

A törvény kettős feltételt szab: ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz se, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, akkor Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, 2020. január 31-ig. A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől. A kilépés további, immár harmadik halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.

Johnson szabadulna a köteléktől

Boris Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kérni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen távozik az EU-ból, akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem.

A brit kormányfő ezt az álláspontját a kedd hajnali szavazás után is megerősítette, jóllehet az elmúlt napokban több vezető jogi szakértő is úgy nyilatkozott, hogy

Johnson akár börtönbe is kerülhet, ha nem hajlandó betartani a rendezetlen Brexitet tiltó törvényt.

Johnson szerint azért lett volna fontos az október közepi választási időpont, mert így fel lehetett volna oldani a jelenlegi parlamenti patthelyzetet a Brexit szempontjából döntő fontosságú, október 17-én kezdődő EU-csúcs előtt. No meg azért, mert a kormánynak már bőven nincs többsége az alsóházban. Eleve szűk – és az északír unionista párt által biztosított -, egy fős többsége szállt el először, aztán a múlt heti szavazáson a kormánnyal szembefordult 21 képviselőt kizárták a pártból.

Előrehozott választással a toryk visszaszerezhetnék a többséget.

A közvélemény-kutatások nagyjából tíz százalékpontnyi előnyt mutatnak a toryk javára a Munkáspárttal, még nagyobb arányban a Liberális Konzervatívokkal szemben.

Az ellenzék trükközéstől tartanak

Az ellenzék egységesen és következetesen hangoztatott álláspontja szerint azonban nem fogadható el az előrehozott választás kiírása mindaddig, amíg a rendezetlen Brexit lehetősége – amelyet Boris Johnson nem hajlandó kizárni – végleg le nem kerül a napirendről.
Az ellenzéki pártok elsősorban attól tartanak, hogy ha októberre választást írnak ki, és azt a Konzervatív Párt – amelynek jelenleg nincs többsége az alsóházban – megnyeri,

Johnson visszavonatná az új parlamenttel a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvényt.

Johnson környezetéből a napokban elhangzott, hogy a tiltó törvényt „rugalmasan” akarják alkalmazni.

Az ellenzéki egy másik „alkotmányos puccs” eshetőségétől is tart. Attól, hogy ha az alsóház megszavazza a Johnson által október 15-ére javasolt választások kiírását, a kormányfő – a választási törvény biztosította jogánál fogva – a parlament feloszlatása után

önhatalmúlag átteheti a választás időpontját például novemberre.

Vagyis a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határidőn túlra, így érve el az október végi brit kilépést a parlament beleszólási lehetősége nélkül, függetlenül attól, hogy létrejön-e addig új Brexit-megállapodás vagy sem.

A kedd hajnali szavazás után lezárult az eddigi parlamenti ülésszak, és az új törvényhozási évad október 14-én, alig két héttel a Brexit jelenleg érvényes határideje előtt kezdődik az új kormányprogram meghirdetésével. A mától négy napig tartó kényszerszünetet Johnson érte el a királynőnél. Egészen pontosan azt, hogy az amúgy is tervezett – szokásos – szünetet toldják meg öt nappal. Egyebek mellett ez volt az oka annak, hogy vasárnap otthagyta a kormányt Amber Rudd munkaügyi miniszter.

Johnsont az ellenzék részéről és a Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy e lépéssel az október végi Brexit-határidőig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve szűkíteni a megállapodás nélküli Brexitet ellenző képviselők mozgásterét. A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: ennek nincs köze a Brexithez, a cél a teljesen új kormányprogram meghirdetése, olyan központi célkitűzésekkel, mint az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és az infrastruktúra fejlesztése. A parlamenti ülésszak lezárása nem azonos a parlament feloszlatásával. Az új parlamenti évad október 14-i kezdetén az alsóház a jelenlegivel azonos összetételben folytatja munkáját.

Mindenesetre

szinte minimálisra csökkent a megállapodásos Brexit lehetősége.

Johnson – az EU illetékesei szerint – eddig semmiféle új megoldással se rukkolt elő az ír-északír határon a fizikai ellenőrzés visszaállításának megakadályozására. Enélkül pedig kizártnak tűnik a megállapodásos kilépés. Erősödnek azok a hangok az EU-ban, amelyek szerint „el kell engedni” a britek kezét, menjenek, ha akarnak, akár megegyezés nélkül.

Britannia, Olaszország: birkózás, helyezkedés és tűzoltás

Bak Mihály
-
0
Britannia, Olaszország: birkózás, helyezkedés és tűzoltás

Nagy-Britanniában nem tisztul a kép, változatlanul legvalószínűbb a no deal Brexit. A toryk engedményével azonban a Munkáspárt is csapdába került. Olaszországban „salvinitlanított” kormány vág bele a reformkísérletbe.

A Brexit ügyében csütörtökön csak a lényegben nem sikerült előre lépni. Miután előző éjszaka a renegát – ezért a pártból később kizárt – 21 konzervatív képviselő szavazatával leszavazták Boris Johnson „könnyű” no deal Brexit-tervét és mindjárt az előrehozott választást is, csütörtökön némi engedményt tettek a toryk. Azzal, hogy a Lordok Házában nem obstruálják a megerősítő szavazás előtti vitát.

Első körben 0:2

Az éjszakai szavazásokon először arról döntött a munkáspárti kezdeményezést elfogadva az alsóház, hogy megtiltja Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányának Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból legkésőbb október 31-én (amikor lejár az EU-tól kapott újabb határidő). De az is benne van, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Ezután viszont az alsóház elutasította Johnson kérését, hogy október közepére írja ki az előrehozott választást. Erre azért lenne szükség, hogy a 17-i EU-csúcson már a tisztségében megerősített miniszterelnök vegyen részt. Csakhogy a kétharmados támogatást élvező javaslatot a Munkáspárt ellenezte. Attól féltek, hogy a törvényerőre emelkedéshez szükséges

felsőházi vitát a toryk felszólalási dömpinggel elhúzzák, amíg jövő csütörtökön kitör a parlamenti szünet.

Az obstrukcióról végül a konzervatívok lemondtak, és ezzel a Lordok Háza jóváhagyásával várhatóan pénteken megerősített törvény birtokában jövő hétfőn ismét szavazhatnak az új választásról.

Corbynék nehéz döntés előtt

Ekkor azonban a Munkáspártnak színt kell vallania. Azután, hogy két éve másról se beszélnek, mint hogy a kormány Brexitbeli alkalmatlansága és tehetetlensége új kormányt – természetesen munkáspártit – kíván. Ám a közvélemény-kutatások a Konzervatív Párt előnyét mutatják a Labour előtt. Arról nem beszélve, hogy a Munkáspárt is megosztott a kilépés ügyében – ahogyan Jeremy Corbyn elnök is inkább euroszkeptikus. Ez is oka volt annak, hogy a Brexit-népszavazás előtti kampányban a párt erősen félgőzzel vett részt,

álláspontját pedig kétkulacsosnak látta sok brit is.

Most csapdában vannak: Johnson mögül még szerdán eltűnt a parlamenti többség, amit viszont előrehozott választáson stabil támogatásra válthat. Ezt akár a kétharmados eljárással, akár a feles többséget igénylő maga elleni bizalmi szavazás benyújtásával elérheti a miniszterelnök. Ha. Ha a Munkáspárt megszavazza ezt. Ha mégse teszi, és hatalomban tartja Johnson kormányát, akkor eddig is megtépázott szavahihetősége vész oda.

Ha előrehozott választás lesz, és azon a Brexitbe belefásult szavazók Johnsont újráztatják, akkor Corbyn csak abban bízhat, hogy a rendezetlen kiválás miatt akkora nehézségek, ellátási zavarok, recesszió lesz, amibe belebukik a kormány.

Mindeközben egy helyben toporognak

Merthogy a lényegben egy tapodtat se léptek előre a britek. Abban, hogy

Johnsonnak semmiféle elképzelése nincs a legfeszítőbb kérdésben: mi legyen a belső határ problémájával.

Amiről az előző miniszterelnökkel, Theresa Mayjel kialkudott megoldást háromszor utasította el a tory-többség vezette parlament. Ez az úgynevezett backstop kimondja, hogy az Egyesült Királyság egésze az EU-s vámunióban maradna, amíg nincs átfogó megállapodás kettejük között. Emellett Észak-Írország része maradna az EU egységes belső piacának. Ez a feltétele annak, hogy ne kelljen visszaállítani az ír-északír határon (500 kilométeren) a fizikai ellenőrzést.

Johnson tárgyalási előfeltétele mindmáig ennek kivétele a szerződésből, mert az Egyesült Királyságot az egységes piacból és a vámunióból is ki akar léptetni. Az EU viszont erre nem hajlandó.

Vagy így kell a szerződés, vagy sehogyan

– ez az alapelv Brüsszelben (és a tagországokban).

A miniszterelnök annyiban következetes, hogy ma egy rendezvényen azt mondta: inkább árokban hal meg, mint hogy késleltesse a Brexitet. Vagyis hogy a határidő kitolását kérje az EU-tól október 31-e utánra.

Apróság, de a királyságot mára szinte kettészelő Brexit mint cseppben a tenger megtalálható magában Boris Johnson családjában. Mindkét testvére elkötelezett EU-párti. Húga, Rachel a kilépés ellen valóban őszintén kampányoló liberális demokraták tagja, öccse, Jo pedig éppen ma mondott le alsóházi mandátumáról, és lépett ki a kormányból, amelynek egyik államtitkára volt. Mint mondta „feloldhatatlan feszültséget” okozott a családi lojalitás és a nemzeti érdekek képviseletének egyidejű kötelme. Korábban ő is a bennmaradás mellett kampányolt.

Az olaszok hatástalanították a bombát – egy darabig

Ehhez képest lényegesen egyszerűbb az olasz helyzet. Letette hivatali esküjét az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) koalíciós kormánya a független, párton kívüli Giuseppe Conte miniszterelnök vezetésével, aki a szélsőjobbos, Matteo Salvini vezette Ligával társbérletes kormányt is irányította. A két párt bevette maga mellé a Szabadok és Egyenlők nevű kis baloldali pártot is. (A római parlament alsó- és felsőházának még bizalmat kell szavaznia a kormánynak, de a koalíciónak mindkettőben többsége van.) Conte egyik első intézkedéseként Paolo Gentiloni korábbi miniszterelnököt, a PD elkötelezett uniópárti politikusát jelölte európai biztosi tisztségre.

Eddig egyszerű volt: sikerül az olasz kormányzást „salvinitlanítani”, visszahelyezni a biztosító szeget az EU-t bomlasztani akaró Liga-kézigránátba.

Ettől a helyzet nem változott: a szélsőjobbos párt a legnépszerűbb (38 százalék körül),

a tavaly nyáron még ekkora támogatású M5S a felére ment össze; Salvini ezt látva döntött úgy, hogy felrobbantja a csillagosokkal fennálló kormányt, hogy előrehozott választás nyomán, akár a tőlük is szélebbre álló Olasz Testvérekkel szerezzen teljhatalmat. Ez nem jött be neki.

Az új kormánynak szinte a szöget kellene négyszögesíteni.

A hagyományos elithez tartozó PD-nek és az elitellenességel népszerűséget szerzett – és azóta szélbalról közép felé szelídült – M5S-nek kell megoldást találnia az ország krónikus bajaira. Az egyik legnagyobb államadóssággal éppen stagnálásba süllyedő gazdaságot felrázni, de közben csökkenteni a hiányt. Az M5S olyan ígéretekkel (például garantált alapjövedelem) házalt a tavaly júniusban megalakult, Liga-koalíciót eredményező választási kampányban. Ha ezeket feladja, rövidesen süllyesztőbe kerülhet. És Salvini csak erre vár.

Brexit: mattolták Johnsont, teljes a káosz

FüHü
-
0
Brexit: mattolták Johnsont, teljes a káosz

A rendezetlen Brexitet megtiltó törvényt fogadott el a londoni alsóház. Boris Johnson miniszterelnök ezután közölte: előrehozott választást kezdeményez. Ennek kétharmados többsége azonban nem jött össze.

Nem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban késő este az előrehozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést, mivel a szerda éjjeli szavazáson nem gyűlt össze az indítvány támogatásához szükséges, törvényben előírt kétharmados többség.

Mindenki mindenkit mattolt

Ezzel szinte átláthatatlan helyzet állt elő. A megelőző órákban a londoni alsóház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányának Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból. Az előterjesztés azonban azt is tartalmazta, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,

Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

A 327-299 arányban jóváhagyott tervezet ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül további vitára. (A törvényre egy konzervatív párti képviselő is igent mondott, ellene pedig a beterjesztő Munkáspárt egyik tagja szavazott – írta a BBC.)

Johnson az alsóház szerda esti döntése után bejelentette, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi október 15-ére. Szerinte a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által beterjesztett törvényjavaslat elfogadása lehetetlenné tette a további érdemi tárgyalást az Európai Unióval a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.

Johnson kijelentette: saját és kormányának meggyőződése szerint is

a kialakult helyzet megköveteli, hogy előrehozott választásokat tartsanak Nagy-Britanniában.

Az előrehozott választáshoz azonban kétharmados szavazattöbbség lett volna szükség. De 434 helyett csak 298-an szavaztak az indítványra. Ráadásul a szerda este elfogadott – a no dealt megtiltó – javaslatot a felső háznak (Lordok Háza) is meg kell szavaznia ahhoz, hogy ennek törvényi ereje legyen. Erre várhatóan csütörtökön kerülhet sor.

Még egy csavar

A javaslat beterjesztői – elsősorban a Munkáspárt – érdeke az volt, hogy a no deal Brexitet elutasító javaslat törvénnyé válik, hogy az – új választás esetén –

az új kormányt is arra kötelezze, hogy betartsa a tiltást.

Enélkül egy Johnson vezette új konzervatív kormány nem köteles betartani a parlament döntését. Ez is magyarázat lehet arra, hogy az új választás nem kapta meg a szükséges többséget. Emellett Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje a szavazás előtt kijelentette, hogy a Labour csak akkor hajlandó megszavazni az előrehozott választást, ha az Európai Unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához.

Mi a terv?

A szavazás előtti vitában a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn arról beszélt, hogy Johnsonnak semmilyen stratégiája nincs a Brexitre, az általa folyton hangoztatott újratárgyalásra a feltételekről. A kérdésre a miniszterelnök nem tud válaszolni, azért,

mert nincs semmilyen beterjesztés az Európai Bizottsághoz

– mondta Corbyn.

Erre utalt az Európai Bizottság szóvivője is délután, amikor arról beszélt, meglehetősen nagy a valószínűsége annak, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki október végén az Európai Unióból. Mina Andreeva hangsúlyozta, hogy az úgynevezett kemény Brexit nem a brüsszeli testület által preferált forgatókönyv, a legjobb megoldás a már elfogadott, de a londoni parlament által háromszor elutasított kiválási megállapodás ratifikálása lenne.
Eddig nem érkezett javaslat a brit kormánytól a politikai bénultság fő okának számító ír-északír pótmegoldás (backstop) kiváltására – mondta a szóvivő.

Korábban már elvetették a no deal Brexitet, és a megállapodást is

Az esti szavazásra azután kerülhetett sor, hogy egy nappal korábban 21 tory képviselő is arra szavazott, kerüljön az alsóház elé a rendezetlen kilépést megakadályozó törvényjavaslat. Ez amúgy összhangban áll a tavasszal megszavazott – nem törvény erejű – határozattal, amelyben a parlament elutasította a megállapodás nélküli kilépést. Azután, hogy az előző miniszterelnök, Theresa May által a bizottsággal tető alá hozott szerződést három alkalommal hajította a szemétbe.

A fő probléma az úgynevezett backstop, az a tartalékmegoldás,

amely megoldást kínál a tagság megszűnésének súlyos következményei alól. Amely szerint vissza kell állítani a határt az EU-tag Írország és a koronához tartozó Észak-Írország közti 500 kilométeres közös szakaszon. Ez azonban ellentétes a Dublinnal kötött 1998-as úgynevezett nagypénteki egyezménnyel, amely lezárta a felekezetközi polgárháborút Észak-Írországban. Nagy-Britannia vállalta, hogy a jövőben nem lesz határellenőrzés.

Bezárult a csapda

Az Európai Bizottsággal megkötött – és az alsóház által háromszor elvetett – szerződés azt tartalmazza, hogy Észak-Írország bennmaradna a közös vámövezetben, és Nagy-Britannia is a közös kereskedelmi térség része maradna. Ezt azonban nem fogadják el a kemény brexiterek, mondván: nem lehet kétféle szabály Észak-Írországra és a korona többi részére, illetve ezzel az ország lényegében nem is lépne ki az EU-ból.

Ezzel bezárult a csapda a Brexit felett.

A bizottság ugyanis egyértelművé tette: nem hajlandó módosítani a feltételeken, és nem veszi ki a backstopot a szerződésből.

Márpedig ez volt Johnson feltétele bármilyen további tárgyaláshoz. A kormányt támadók érve viszont az, hogy a kilépési népszavazás nem adott felhatalmazást a kormánynak a megállapodás nélküli Brexitre.

Johnson sokszor kinyilvánított elve az, hogy bármi áron kiviszi az országot az EU-ból, ehhez azonban arra is szüksége lett volna, hogy az október 17-i EU-csúcson már tisztségében megerősített miniszterelnök képviselje az országot. A rendkívüli választás elmaradásával erre aligha kerül sor. Tehát, ha csak nem történik csoda, Johnson üres kézzel megy Brüsszelbe másfél hónap múlva.

Egyes értékelések szerint elvileg nem kizárt annak lehetősége, hogy Johnson bizalmi szavazást kér maga és kormánya ellen. Ekkor egyszerű többség is elegendő ahhoz, hogy megbuktattassa magát, és új választást kényszerítsen ki.

Brexit: mélyül a káosz, új választás jöhet

FüHü
-
0
Brexit: mélyül a káosz, új választás jöhet

Ma megszavazhatja a brit parlament, hogy megtiltja a megállapodás nélküli Brexitet. Az éjszakai vereség után Boris Johnson új választást helyezett kilátásba, amihez viszont kétharmados szavazat kell az alsóházban. Jelenleg már a sima többség is megszűnt Johnson mögött.

Kedd éjjel a brit alsóház napirendre vette a Munkáspárt előterjesztését, amely törvényben tiltaná meg, hogy október 31-én Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból. A 328-301 arányú szavazáshoz az kellett, hogy 21 konzervatív képviselő is a kormány ellen szavazzon. Ezzel

az alsóházi többség kivette a konzervatív párti kormány kezéből a parlamenti ügymenet irányítását.

A vitában Boris Johnson megismételte, hogy kizárt újabb halasztás a Brexit időpontjára, az ország akár így, akár úgy, október végén otthagyja az EU-t. Johnson felszólalása közben Philip Lee egykori igazságügyi államtitkár meglehetősen színpadiasan felállt helyéről és a konzervatív frakcióból átült a Brexitet ellenző Liberális Demokratákhoz. Ezzel

megszűnt a kormány többsége,

amit eddig is csak az északír – Brexit-párti – Demokratikus Unionista Párt támogatásával kapott meg.

Johnson a szavazás eredménye után előrehozott választások kiírását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a parlament ma megszavazza az ellenzéki indítványt. Az alsóház várhatóan szerda este veszi napirendre a Munkáspárt által beterjesztett tervezetet.

Ennek lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,

Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

A további három hónapi halasztáshoz az EU-ban maradó országok egyhangú jóváhagyása szükséges.

Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy

semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az EU-nál a kilépés elhalasztását.

Sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.

Johnson szerint a törvénytervezet az EU kezébe adná a további tárgyalások irányítását, és ebben az esetben az EU maga határozhatná meg, hogy meddig tartja az unióban Nagy-Britanniát. Ő ebben nem vesz részt – mondta -, ezért ha az alsóház szerdán elfogadja az ellenzéki indítványt, a brit választóknak kell dönteniük arról, hogy Nagy-Britanniát ki képviselje az október 17-én esedékes EU-csúcsértekezleten.

Vagyis addigra új választással kell miniszterelnököt pajzsra emelni. Erre október 14-én vagy 15-én kerülhetne sor.

Johnson szerint „mindenki tudja”, hogy ha a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn lenne a miniszterelnök, akkor „könyörögne” az EU-nak a Brexit halasztásáért, és elfogadná az EU minden követelését. Én nem akarok választásokat, de ha a képviselők szerdán a Brexit újabb értelmetlen, potenciálisan évekig tartó halasztását írják elő, akkor ez lenne az egyetlen megoldási lehetőség – mondta Johnson.

Ez azonban nem ilyen egyszerű. Korábbi törvénymódosítás 5 évre rögzítette a két választás közötti időszakot. Ennek alapján a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához a 650 fős alsóház kétharmados többségének támogatására lenne szükség. Amiben elvben érdekelt a Munkáspárt is, bár elnöke, Jeremy Corbyn is inkább euroszkeptikus. Ráadásul a közvélemény-kutatások jelentős előnyt mérnek a Toryk javára. Tehát

nagy az esélye annak, hogy Johnson megerősödve kerülne ki az előre hozott választásból,

kényelmes többségbe kerülve az alsóházban.

Amely ráadásul végleg el is tűnhet, mert megerősítették, hogy Johnson terve az: a szavazáson szembe forduló 21 képviselőt kizárják a Konzervatív Pártból, akiknek megtiltják, hogy a párt színeiben induljanak a következő választáson. Közöttük van számos egykori kormánytag, például Philip Hammond volt pénzügyminiszter, Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter. Ugyancsak a kormány ellen szavazott Sir Nicholas Soames, Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája.

Akkor most mi lesz a forinttal?

Bak Mihály
-
0
Akkor most mi lesz a forinttal?

A tegnapi történelmi eurócsúcs után némileg erősödött a forint árfolyama, de változatlanul 331 körül található. Mivel most kizárólag külső hatások okozzák az izgalmat, ezek fogják alakítani a kurzust.

Soha olyan gyenge nem volt a forint az euróval szemben, mint csütörtökön, amikor 331,9-ig lendült a görbe. Ezután némi visszaerősödés játszódott le, de pénteken nagyrészt a 331,5-ös értéknél rögzült; kora délután 331 forint volt egy euró.

Szemben a tavaly nyári viharral, amikor az árfolyam elérte a 330,8-as eddigi csúcsot, most egyértelműen külső hatások alakítják az úgynevezett feltörekvő országok devizáinak értékelését.

Bő egy éve komoly nyomás alatt állt az MNB, hogy emeljen kamatot

a felfelé indult infláció és a világgazdasági lassulás első jegyei láttán. Matolcsyék kitartottak, eddig őket igazolta az idő – a következő hónapok utólag megadják a választ arra, tényleg igazuk volt-e.

De most ennél sokkal viharosabb villámok csapkodnak a külvilágban. Két nagy feszültséggóc okoz fejfájást elsősorban. Az egyik

a most már alkotmányos válság veszélyével megspékelt kilátástalannak tetsző Brexit-végzet.

Ennek hatásai kiszámíthatatlanok, de kedvezőek aligha lesznek, és minden bizonnyal áthatják a kontinens egész gazdaságát.

A másik csomópont

az amerikai-kínai kereskedelmi háború.

Ebben még nehezebb jövendölni, mert Donald Trump akár naponta megváltoztatja véleményét, tolja ki utólag a kivetett pótvám bevezetését. Kínát érintően támadhat mihozzánk is elérő cunami, ha tovább tart Hongkongban az óriástüntetésekkel kísért feszültség. Ha Kína katonákkal „oldja meg” a válságot, azért, ha a demonstrálók, sztrájkolók teljesen és tartósan megbénítják a szigetállam gazdaságát azért. Már most mutatkoznak jelei annak, hogy drámaian eshet a hongkongi gazdaság, amely a nagyon fontos szerepet betöltő tőzsde és pénzügyi központ megingásához vezethet.

Ilyenkor semmilyen rossz hír se jöhet elég rosszkor. Az se, hogy Argentína de facto csődöt jelentett azzal, hogy a kormány egyoldalúan meghosszabbította a rövid lejáratú peso-hitelek futamidejét, vagyis nem fizeti vissza ezeket.

Komolyan befolyásolhatja a forint megítélését

a német gazdaság – úgy fest – recesszió felé botladozása.

Ez minden olyan gazdaságot érint Európában, amely nagy arányban függ a külpiactól, de Magyarország esetében a német kapcsolatok kimagaslóan fontosak.

Egy szó, mint száz, nem tudjuk, merre veszi az irányt a forint. Ha ezek a külső hatások a rossz irányba mennek tovább, az felerősítheti a forinttal szembeni spekulatív manővereket; most úgy fest, leálltak az árfolyamesésre játszó úgynevezett shortolással, de ha újabb lehetőséget fedeznek fel ebben, ismét nekiindulhatnak. Ebben az esetben a 335-ös, akár a 340-es euróárfolyamig is elszaladhat a kurzus.  Ellenkező esetben maradhat a jelenlegi szinten. Arra most viszonylag kevés az esély, hogy visszatérjen a 325 körüli sávba.

Semmiképp se javítja az esélyeket az MNB

– többedszer megismételt – hivatalos közlése, hogy a jegybanknak „nincs árfolyamcélja”. Ami azt vetíti előre, hogy nem terveznek semmilyen beavatkozást, sőt, akár még tetszik is neki. Mégpedig azért, mert – a kormánnyal összhangban – eleve nincs ellenére az exportot segítő folyamatosan gyengülő forint, másrészt ez egyfajta árfolyamon keresztüli lazításnak tekinthető.

Merthogy – és ezzel visszatérünk a tavaly nyári córeszhez – az MNB-nek változatlanul nincs mozgástere a 0,9 százalékos alapkamat, valójában ennél is sokkal alacsonyabb, jelenleg inkább irányadónak tekinthető bankközi kamatláb (Bubor) miatt. Pedig lehet, hogy szükség lesz rá, mert a lassuló európai és amerikai növekedés láttán már a közeljövőben bekövetkezhet a kamatok csökkentése, akár újabb kötvényvásárlási program.

Királynői hozzájárulással puccsolja meg a parlamentet Boris Johnson

FüHü
-
1
Királynői hozzájárulással puccsolja meg a parlamentet Boris Johnson

II. Erzsébet hozzájárult ahhoz, hogy szeptember közepétől egy hónapra felfüggessze működését a parlament. Az ezt kezdeményező Boris Johnson ezzel „megpuccsolta” a törvényhozást. A felháborodás óriási, mert ezzel lehetetlenné válik a megállapodás nélküli Brexit megakadályozása.

II. Erzsébet királynő jóváhagyta, hogy függesszék fel a parlament működését október közepéig. A felfüggesztés a határozat szerint legkorábban szeptember 9-én, legkésőbb szeptember 12-én történhet meg, határideje pedig október 14-e.

Ezt a nap folyamán Boris Johnson brit kormányfő kezdeményezte az uralkodónál. Azzal, hogy a szeptember 3-án véget érő nyári törvényhozási szünet utáni héten be is rekesztik a parlamenti ülésszakot. Az új ülésszak október 14-én nyílhat meg az uralkodó beszédével, amelyben ismerteti kormánya törvényhozási terveit. A képviselők ezek megvitatása és az október 17-18-án esedékes EU-csúcs után, október 21-22-én szavazhatnának a programról.

Ezzel a rendkívüli felfüggesztéssel a július vége óta hivatalban lévő kormányfő lényegében

megfosztja a képviselőket attól, hogy jogszabályok révén kikényszerítsék a Brexit október 31-én esedékes határidejének újbóli elhalasztását.

Boris Johnson határozott álláspontja, hogy a brit EU-tagság ha törik, ha szakad, megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az elődje, Theresa May által az Európai Unióval elért, ám a parlament és a jelenlegi kabinet által az ír-északír határellenőrzés elkerüléséről szóló tartalékmegoldás miatt elvetett megállapodást, akár nem.

Az alsóházban többségben vannak a megállapodás nélküli Brexitet elutasító képviselők,

a Konzervatív Párt pedig kisebbségben, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával kormányoz, és így is csak egyfős többséggel.

A parlamenti ülésszak felfüggesztése gyakori a brit politikában ősszel, a három nagy párt kongresszusának idejére szólóan. Idén az első, a Brexit-ellenes Liberális Demokratáké szeptember 14-én kezdődik, a sort pedig a Boris Johnson vezette Konzervatív Párté zárja az október 2-án véget érő tanácskozással. A parlament tehát 12 nappal később ülne össze újra. Tavaly a pártkongresszusok után hat nappal, 2017-ben öt nappal már újra ülésezett az alsóház.

Az október közepéig való felfüggesztést hevesen bírálták az ellenzék soraiból, azt hangoztatva, hogy sérti a brit alkotmányosság központi elemét, a parlament szuverenitását. A Liberális Demokraták soraiból casus bellinek – háborús oknak – minősítették a lépést.

Kifogásolták a lépést a kormányzó Konzervatív Párt soraiból is.

Philip Hammond, a Theresa May vezette kormány pénzügyminisztere, aki határozottan ellenzi a rendezetlen Brexitet, „mélyen antidemokratikusnak” nevezte, John Bercow házelnök pedig „alkotmányos gyalázatként” jellemezte. Szerinte teljesen nyilvánvaló, a kormányfő azt akarja megakadályozni, hogy a parlament megvitathassa a Brexitet, és teljesítse kötelességét az ország sorsának alakításáról.

Kérdés, hogy a többségben lévő kemény-Brexit-ellenesek belemennek-e egy bizalmatlansági indítvány támogatásába. Ezzel megbukna a kormány, de a Brexit ügyét ez se lendítené előre.

1...345...124. oldal a 12-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség