Kezdőlap Címkék Brexit

Címke: brexit

Boris Johnson győzelme után szétesik az Egyesült Királyság?

FüHü
-
0
Boris Johnson győzelme után szétesik az Egyesült Királyság?

  • Boris Johnson  Konzervatív Pártja győzött

  • Jöhet a Brexit, amely szétveri Nagy Britanniát

  • Nagy lesz Britannia a skótok, írek, és észak-írek nélkül is?

„Öngólt lőttünk ” – nyilatkozta Észak Írország unionista pártjának egykori vezetője a választások után. Mike Nesbitt arra célzott, hogy most először fordult elő Észak Írország százéves történetében, hogy többségbe kerültek a katolikus írek a protestánsokkal szemben, akik ragaszkodnak az Egyesült Királysághoz.

A katolikusok annak a hívei, hogy Észak Írország egyesüljön Írországgal, amely megmarad az Európai Unió tagjának azt követően is, hogy Boris Johnson miniszterelnök kivezeti az Egyesült Királyságot onnan.

Mindennek demográfiai oka van: a katolikusok születésszáma lényegesen magasabb, mint a protestánsoké, ezért a választási eredmények csak a valós társadalmi folyamatokat tükrözik Észak Írországban. A jövőben nem lesz szüksége Boris Johnson miniszterelnöknek arra, hogy Észak Írország protestáns pártja (DUP) támogassa őt, mert a konzervatívok többséget szereztek a parlamentben.

A skótok új népszavazást akarnak

Nicola Sturgeon skót nemzeti mozgalma éppoly nagy győzelmet aratott Skóciában mint Boris Johnson az Egyesült Királyságban. Csakhogy

Skócia nem akar kilépni az Európai Unióból. Ha a bennmaradás ára az, hogy kilép az Egyesült Királyságból, akkor a skótok ezt választják!

Nicola Sturgeon már hétfőn megkezdi harcát azért, hogy új népszavazás legyen Skóciában a függetlenségről. A korábbi népszavazáson minimális többséggel győztek azok, akik amellett szavaztak, hogy Skócia maradjon meg az Egyesült Királyságban. Azóta azonban megerősödött a nemzeti érzés a skótokban, és fokozódott az a meggyőződés, hogy Londonban nem képviselik megfelelően Skóciát. A Skót Nemzeti Párt az 59 parlamenti helyből megszerzett 48-at vagyis óriási többségbe került. Az új referendum valószínűleg nekik kedvezne majd.

Boris Johnson miniszterelnök meg kívánja ezt akadályozni, de nagy kérdés, hogy sikerülhet-e neki? Ha pedig a skótok mennek, akkor Észak Írország követheti őket. A protestánsok többsége skót Észak Írországban, tehát jobban figyelnek arra, hogy mi történik Skóciában. Ráadásul ott a határ kérdés, amely a brit kilépés egyik legnehezebben megoldható problémája. Boris Johnson fogadkozik: január végéig megköti a szerződést az Európai Unióval a kilépésről. De addig tisztázni kell, hogy mi legyen az ír szigeten. Senki sem akar újra határvonalat, de az Európai Unió ragaszkodik hozzá, hogy legyen valamiféle ellenőrzés, mert ez lesz az új uniós határ. Eddig a protestánsoknál Észak Írországban volt valamiféle vétó joguk, mert nélkülük Boris Johnsonnak nem volt többsége a parlamentben. Ennek vége. Boris Johnson immár egyedül kormányozhat, és fütyül a protestánsokra Észak Írországban. Így viszont ott kialakulhat egy csendes többség, amely elfogadja az ír sziget egyesülését. Boris Johnson tehát nagyon gyorsan elveszítheti Skóciát és Észak Írországot miközben régen nem látott parlamenti többséggel vezényelheti le a kilépést az Európai Unióból.

Brit választás: Orbán köpönyeget fordított

FüHü
-
0
Brit választás: Orbán köpönyeget fordított

Orbán gratulált Boris Johnsonnak a sikeres Brexitet ígérő választási győzelemhez. Korábban még a kiválás ellen hirdetést is megjelentetett brit újságban.

Levélben gratulált Orbán Viktor miniszterelnök Boris Johnson brit kormányfőnek a Konzervatív Párt tegnapi választáson elért fölényes győzelméhez – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár pénteken. Ez eddig a szokásos „kötelező kör” a diplomácia udvarias világában.

Csakhogy Orbán – legalábbis a közlemény tanúsága szerint – telegramjának nagy részében már tovább gondolta az eredményt, és a Brexitről elmélkedett. Ahogyan Boris Johnson is ezt emelte ki, nevezetesen, hogy ezzel a nagy arányú felhatalmazással január végéig az ország ki tud lépni az EU-ból.

„Ez az eredmény nyilvánvalóvá tette, hogy a demokrácia csak a választók akaratára épülhet” – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte a magyarok nagy érdeklődéssel és szimpátiával követték a britek küzdelmét. A „szimpátiára” semmi bizonyíték sincs, a pár napja közölt felmérés alapján éppenséggel az EU átlagánál nagyobb arányban uniópárti az ország, és a mostaninál is erősebb közösséget szeretne.

Gratulálok Önnek, hogy sikerült érvényesítenie népe akaratát, amely szuverenitását az Európai Unión kívül kívánja biztosítani – írta Orbán most.

Pár nappal a Brexit-népszavazás előtt, 2016. június 20-án a magyar kormány hirdetést jelentetett meg a nagy példányszámú konzervatív brit napilapban, a Daily Mailben.

„A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszke arra, hogy önök mellett állhat az Európai Unió tagjaként” – üzente a briteknek Orbán. Ilyen formában az EU kormányai részéről egyedüliként szólt bele a referendumba. (A hirdetés akkori árfolyamon 21,1 millió forintba került – írta meg három éve a Privátbankár.

Az akkori orbáni álláspont az volt, hogy Nagy-Britannia uniós tagsága azért fontos, mert az erős Európa a nagy tagállamok együttműködésével valósítható meg. És Európa erősebb a britekkel, és mi örülünk annak, ha velük egy szövetségben lehetünk. Persze lehet, hogy azoknak van igazuk, akik szerint az egyik legnagyobb nettó befizető kihullását akarta megakadályozni azzal, hogy az egyik leginkább Brexit-párti lapban közöltetett hirdetést.

Nagy konzervatív győzelem várható

FüHü
-
0
Nagy konzervatív győzelem várható

Nagy-Britanniában az exit pollok alapján abszolút többséget szerezhet a Konzervatív Párt. Ezzel Boris Johnson január végéig kivihetné az országot az EU-ból. A skótok máris készülnek a kiválási népszavazásra.

A közzé tett exit poll mérések (vagyis a szavazókörökből kilépők körében végzett adatfelvétel) alapján a Konzervatív Párt hatalmas győzelmet aratott az előre hozott parlamenti választáson. A három legnagyobb brit médiatársaság, a BBC, az ITV News és a Sky News megbízásából az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég végezte a mérést.

A 650 egyéni választókerület közül péntek reggelig 648-ból érkeztek be a végleges eredmények, és ennek alapján a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok legalább 364 fős frakciót alakíthatnak a jövő kedden összeülő új alsóházban.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt várhatóan 203 mandátumot szerezhetett. Ez azt jelenti, hogy a Konzervatív Párt 47 fővel növelte parlamenti frakciójának létszámát, és várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest.

Az abszolút többséghez minimum 326 képviselői mandátum kell a 650 fős alsóházban. Az új, péntek hajnali prognózis az eredetinél valamivel kisebb, de így is kényelmes többsége lesz.

Nagyon jól teljesített a csütörtöki választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a Brexitet határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek frakciólétszáma 48-ra bővült. Ezzel

az SNP a második legnagyobb ellenzéki párt lenne a Liberális Demokraták előtt,

amelynek jelenleg 12 mandátum látszik.

A konzervatívok az exit poll által valószínűsített frakciólétszámmal a legjobb eredményüket érnék el az 1987-es választások óta, amikor Margaret Thatcher akkori miniszterelnök 376 tagú alsóházi frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát. A Labournek pedig 1935 óta a legrosszabb munkáspárti eredmény lenne.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye péntek hajnalban összeállított gyorselemzésében közölte: a Konzervatív Párt győzelme azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Ebben döntő tényező, hogy az exit poll által valószínűsített mértékű többség révén Boris Johnson a továbbiakban nem lesz a legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti konzervatív frakciócsoport, a 20 fős European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) „foglya”, az ERG-nek ugyanis egy esetleges jóval kisebb arányú tory győzelem esetén sokkal nagyobb befolyása lenne a Brexit-folyamat további menetére.

Johnson már a választás előtt bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, még karácsony előtt ismét az alsóház elé kerül a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás. Az egyezményt a konzervatív kormány – amely az előző, 2017-es választások óta kisebbségben kormányzott – eddig nem tudta ratifikáltatni a parlamentben. A Downing Street szóvivője péntek hajnalban közölte, hogy ha az exit poll helytállónak bizonyul, a kormány jövő pénteken ismét az alsóház elé terjeszti második olvasatban a Brexit-megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, az SNP vezetője már a választás előtt bejelentette, hogy

a skót kormány jövőre újabb népszavazást kíván tartani Skócia függetlenné válásáról.

Skóciában 2014-ben, a Brexitről szóló népszavazás előtt mintegy két évvel már tartottak egy referendumot a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

Az exit pollt az Ipsos MORI 144 szavazóhelyiségnél, 22 790 választó bevonásával végezte el. A cég arra kérte a szavazóhelyiségekből távozó választókat, hogy töltsenek ki egy szavazólap-utánzatot ugyanúgy, ahogy valódi szavazólapjukat kitöltötték. A hasonló módszerrel elvégzett korábbi felmérések az utóbbi öt parlamenti választás közül négynek az eredményét szinte hajszálpontosan megjósolták.

Johnsont saját nyugat-londoni választókerületében, Uxbridge városnegyedben jelentős fölénnyel újjáválasztották alsóházi képviselővé. A körzet eredményének péntek hajnali bejelentése utáni rövid felszólalásában közölte: a felhatalmazás nemcsak a Brexit végigvitelére szól, hanem az ország egyesítésére és a brit nép érdekében meghozandó elsődleges fontosságú feladatok végrehajtására, mindenekelőtt az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztésére. A kormányfő bejelentette: választási ígéreteinek megfelelően a konzervatív kormány 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, hatezerrel a körzeti orvosok állományát és felépít negyven új kórházat.

A miniszterelnök szerint a csütörtöki választás történelmi jelentőségű lett, megteremtve a lehetőséget arra, hogy az új kormány teljesítse a brit nép demokratikusan kifejezésre juttatott akaratát. A 2016 júniusában tartott népszavazáson a többség az uniós kilépésére voksolt.

Az Európai Unió várja az előrehozott nagy-britanniai parlamenti választás eredményét, és készen áll arra, hogy a szigetország uniós tagságának megszűnését követően minden nyitva maradt kérdéséről folytassa a tárgyalásokat Londonnal – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a kétnapos uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.

Mai kérdés – Lesz elég szavazata a holnapi brit választásokon Boris Johnsonnak amivel kiléptetheti Nagy Britanniát az EU-ból?

FüHü
-
0
Mai kérdés – Lesz elég szavazata a holnapi brit választásokon Boris Johnsonnak amivel kiléptetheti Nagy Britanniát az EU-ból?

Lesz elég szavazata a holnapi brit választásokon Boris Johnsonnak amivel kiléptetheti Nagy Britanniát az EU-ból?
Vote

Brexit: nem csinálják és nem is halnak meg Johnsonék

Bak Mihály
-
0
Brexit: nem csinálják és nem is halnak meg Johnsonék

Az Egyesült Királyság nem tud jövő csütörtökön kilépni az Európai Unióból – mondta a brit pénzügyminiszter. Boris Johnson miniszterelnök szerint ugyanakkor még van lehetőség az október 31-i kilépésre, de ez most már az EU-tól függ. Az EU határidő nélkül rábólintott a hosszabbításra. Johnson lényegében sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

Sajid Javid pénzügyminiszter a BBC-ben kijelentette: a konzervatív párti kormány minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy tartani tudja az október 31-i Brexit-határidőt, elérte azt a Brexit-megállapodást, amelyről mindenki azt mondta, hogy elérhetetlen, és szükség esetére megtette az előkészületeket a megállapodás nélküli Brexitre is. Szerinte azonban a parlament és különösen Jeremy Corbyn – a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője – miatt további bizonytalanság és késlekedés várható.

El kell fogadni, hogy nem tudnak kilépni október 31-én,

mivel a parlament a határidő meghosszabbítását kérte – mondta a brit pénzügyminiszter. Sajid Javid az első kabinettag, aki nyilvánosan és egyértelműen kijelentette, hogy nem tartható a jövő csütörtöki Brexit-határidő.

Johnsonnak eddig szinte semmi se sikerült

Johnson korábban azzal kampányolt, hogy

„do or die”, vagyis „csináljuk vagy meghalunk”,

azaz ha törik, ha szakad, október 31-én kiviszi az országot az EU-ból. A múlt héten ellenzéki kezdeményezésre az alsóház megszavazott egy olyan módosítást a kormány által elkészített és az EU-val aláírt Brexit-megállapodáshoz, amelynek értelmében először a teljes joganyagot kell törvénybe iktatni, s csak aztán szavaznak a szerződés formális jóváhagyásáról. Ezzel

kivédték azt a lehetőséget, hogy valamilyen jogi csűrcsavarral a kormány megállapodás nélkül mégis kilépteti az országot.

Ezután Johnson múlt szombaton – a korábban megszavazott törvény szerinti utolsó napon – kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását október 31-ről 2020. január 31-ig – annak a törvénynek megfelelően, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést, hacsak az alsóház ezt külön nem engedélyezi. (Az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak küldött levelét a brit kormányfő nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.)

A módosítás benyújtóinak óvatosságát igazolja, hogy Johnson ma egy vidéki látogatáson a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „a dolgok jelenlegi állása szerint” az Egyesült Királyság

még mindig ki tud lépni az EU-ból jövő csütörtökön,

és „ki is kellene lépnie”. Hozzátette, hogy ez most már azon múlik, az Európai Unió beleegyezik-e a határidő halasztásába.

Hosszabbítás van, határidő később

Az Európai Bizottság szóvivője pénteken bejelentette, hogy az unióban maradó országok kormányai

megállapodtak a Brexit halasztását célzó brit kérelem jóváhagyásáról, a halasztás hosszáról azonban később döntenek.

Mina Andreeva megerősítette, hogy délelőtti ülésükön elvi megegyezésre jutottak a huszonhetek brüsszeli uniós nagykövetei, egyelőre nincs terv soron kívüli EU-csúcstalálkozó összehívására, írásbeli eljárással történhet meg a jóváhagyás. Névtelenséget kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy a tervek szerint jövő hét elején határoznak a hosszabbítás időtartamáról, miután

a brit törvényhozás szavaz az előrehozott parlamenti választás kiírását célzó indítványról.

Johnson tizenkilencre lapot kérne, és jegeli az alsóházi vitát

Merthogy a kavarodást fokozandó Boris Johnson a héten közölte: a patthelyzet feloldása érdekében előrehozott választások kiírását kezdeményezi december 12-ére. A kormány az indítványt hétfőn terjeszti a londoni alsóház elé vitára és szavazásra. Ehhez azonban az alsóházban kétharmados támogatás kellene,

ám a toryknak már egyszerű többségük sincs.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke közölte, hogy akkor hajlandók hozzájárulni a választások kiírásához, ha végképp lekerült a napirendről a megállapodás nélküli Brexit lehetősége,

vagyis ha az EU előbb hozzájárul az október 31-i Brexit-határidő halasztásához.

A Munkáspárt álláspontja rendkívül ellentmondásos magával a Brexittel is. Maga Corbyn is inkább euroszkeptikus, a párt ide-oda szánkázik az új népszavazás és az előre hozott választás között.

Utóbbiban azért óvatosak, mert a Munkáspárt jelentős térvesztést szenvedett el, várható, hogy új választáson rosszabb eredményt érnének el. Ez veszélyezteti a konzervatívokat is, ezért Johnson kezdeményezése 19-re lapot húzás. A rétestészta módjára nyúló Brexit azt eredményezheti, hogy az egyre apatikusabb és zavarodottabb közvélemény nagy arányban szavazna a kilépés – akkor még sikeresnek tűnő – elérése után az ezt zászlajára tűző Nigel Farage pártjára. Amely idő közben Brexit Párttá keresztelte át magát.

Johnson azzal is fokozza az izgalmakat, hogy kedd este bejelentette: kormánya szünetelteti a kiválás feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikációs folyamatát, miután a londoni parlament alsóháza elfogadta a fentebb idézett módosítást a Brexittel kapcsolatban. Vagyis egyfajta sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

Boris Johnson a Brexit elhalasztását kérte

FüHü
-
0
Boris Johnson a Brexit elhalasztását kérte

Boris Johnson telefonon értesítette az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, hogy Nagy Britannia  még a szombati napon, hogy levelet küld, amelyben kéri a Brexit újabb halasztását kéri.

Annak ellenére, hogy a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy nem fog „tárgyalni” az Egyesült Királyság EU-tagságának további meghosszabbításáról, szombat este megerősítette, hogy ilyen meghosszabbítást kér.

Tusk várhatóan konzultál az EU vezetõivel a reagálás módjáról. „Ez néhány napot vehet igénybe” – mondta a forrás.

A brüsszeli tisztviselők szerint nem volt kétséges, hogy Johnson benyújtja a meghosszabbítás iránti kérelmet annak ellenére, hogy a miniszterelnök megpróbálta megkérdőjelezni egy ilyen döntést szükségszerűségét.

A szóvivő azt mondta: „Az Európai Bizottság tudomásul veszi az Alsóházban szombaton zajló szavazást az úgynevezett Letwin-módosításról, ami azt jelenti, hogy magáról a visszavonási megállapodásról nem a tegnapi napon szavaznak.

„Az Egyesült Királyság kormányának az a feladata, hogy a lehető leghamarabb tájékoztasson minket a következő lépésekről.”

Halasztást kell kérni a Brexitről

FüHü
-
0
Halasztást kell kérni a Brexitről

Egy csavaros módosító elfogadásával a brit alsóház arra kényszeríti Boris Johnsont, hogy mindenképpen kérje a Brexit újabb halasztását január végéig. Magát a megállapodást nem is tárgyalták meg.

Elfogadta szombat délután a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás jogi szövegét a parlament teljes egészében törvénybe nem iktatja. A 322-306 arányban elfogadott módosítás

gyakorlatilag a Brexit halasztását is jelenti,

mivel következményeként nagy valószínűséggel szombaton a tervekkel ellentétben nem lesz szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását célzó kormányzati indítványról.

Ennek egyenes következményeként érvénybe lépett az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton, brit idő szerint 23 óráig kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapon túl.

A képviselők azt a módosító indítványt szavazták meg, amelynek célja a Brexit feltételrendszerét rögzítő, e héten elért megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvénybe iktatásához szükséges összes joganyagot, köztük az egyezmény szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.

Reagálásában Johnson kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni az EU-val a halasztásról, és a törvény őt erre nem is kötelezi. Azt ugyanakkor nem mondta, hogy nem írja meg a halasztást kezdeményező levelet.

Az Európai Bizottság tudomásul veszi, hogy a brit alsóház egyelőre nem szavazott a Brexit-megállapodásról.

Ez után a brit kormány feladata az, hogy mielőbb tájékoztassa az Európai Bizottságot a továbbiakban tervezett lépéseiről.

Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön írta alá a módosított Brexit-megállapodást Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel, amit aznap az állam- és kormányfők szerve, az Európai Tanács azonmód jóvá is hagyott. Johnson ezt a megállapodást szerette volna jóváhagyatni ma a brit parlament alsóházával.

A csel azonban ekkor érkezett egy Oliver Letwin nevű képviselő javaslataként. A megállapodás elmaradása esetére a halasztás kérését kötelezővé tevő szeptemberi törvény megszavazása miatt a konzervatívoktól kizárt mintegy 20 képviselő egyike a szerzője a módosítónak. Ezt többpárti támogatással nyújtotta be.

A módosítóként elfogadott törvény lényege az, hogy megfordítják a Brexit-kilépési jogalkotást. Vagyis előbb (a parlament által) ratifikálni kell a brit kilépés szövegét és utána szavazni a megállapodásról. A képviselő szerint ezzel lehet kizárni azt a veszélyt, hogy megállapodás nélkül esik ki az Egyesült Királyság október végén az EU-ból.

Az első lépésként most megszabott „előszavazásra” akár sor is kerülhet október 31-ig, de nagy a veszélye annak, hogy kicsúsznak a határidőből. Aminek következménye az, hogy megállapodás nélkül esne ki az ország az EU-ból.

A szeptemberi törvény ma éjfélig adott időt a megállapodás megerősítésére, pontosabban arra kötelezte Johnsont, hogy ennek hiányában kötelező kérnie a Brexit elhalasztását három hónappal január végéig. Ezért lényegében nincs más választása Johnsonnak, hogy kezdeményezze ezt. A megállapodás nélküli kilépést már hónapokkal ezelőtt kizárta az alsóház.

Tehát egy jogtechnikainak álcázott módosítással mégis csak arra kényszerül Johnson, hogy mindenképpen kezdeményezze a Brexit újabb elhalasztását a megállapodás nélküli kilépés elkerülésére. Ehhez azonban Az EU-nak is hozzá kell járulnia.

Megvan a Brexit-alku, kérdés a londoni parlamenti jóváhagyás

FüHü
-
0
Megvan a Brexit-alku, kérdés a londoni parlamenti jóváhagyás

Megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről – jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő. Kérdés azonban a paktum londoni parlamenti elfogadása.

Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az elért egyezséget, és javaslatot tett annak jóváhagyására a délután kezdődő EU-csúcstalálkozón.

A brüsszeli testület vezetője levelet küldött Donald Tusknak, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben arról számolt be, hogy sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának számító ír-északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója leszögezte, hogy a szöveg megfelel a bennmaradó tagállamok által korábban lefektetett követelmények mindegyikének, és jogbiztonságot teremt minden területen, ahol a rendezetlen kilépés bizonytalanságot okozna.

Arról is beszámolt emellett, hogy Johnson délelőtt magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy sikerül az ügyben többséget szereznie a londoni alsóházban.

A sajtóban megjelentek alapján az október 31-i kilépési határidő előtt szinte a végórában kidolgozott londoni javaslat az, hogy

ha nem lehet határellenőrzés Írország és Észak-Írország között, akkor az Észak-Írország és Nagy-Britannia között húzódjon, tehát a királyságon belül.

A meglehetősen komplikáltnak tűnő, és első ránézésre nem biztos, hogy könnyen alkalmazható megállapodásról Michel Barnier azt mondta, hogy

a brit hatóságok a brit vámokat fogják kivetni azokra a harmadik országokból származó termékekre, amelyek Nagy-Britanniában is forgalomba kerülnek.

Azoknál viszont, amelyeknél

fennáll annak lehetősége, hogy tovább értékesítik az EU-ba, az európai vámrendszert fogják alkalmazni.

Az árukat már akkor meg fogják vizsgálni, amikor belépnek az Ír-sziget területére, nem pedig akkor, amikor Észak-Írországba szállítják őket. Vagyis nem Írország és Észak-Írország között lesz az ellenőrzés. Barnier szerint Észak-Írország Nagy-Britannia vámrendszeréhez fog tartozni, de az egységes európai piac belépőpontja marad.

Lehet azonban, hogy a pezsgőket még kár kinyitni, mert az egyezséget a tagállamoknak, így a brit parlamentnek még jóvá kell hagyni. Ma délelőtt az angolpárti észak-ír Demokratikus Unionista Párt (DUP), a kormányzó konzervatívok koalíciós partnere közölte: ebben a formában nem fogadják el a megállapodást. Semmi olyan megoldást nem hajlandók támogatni, amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi viszonyrendszerben hagyná az EU-val.

A DUP mindenekelőtt a javasolt vámügyi szabályozást veti el, és tisztázatlannak ítéli az áfa-szabályozási javaslatot is.

A DUP nélkül nincs többsége Johnsonnak, de még velük együtt se biztosan. Ugyanis a tory párt kizárta soraiból azokat a képviselőket, akik megszavazták szeptemberben a munkáspárti kezdeményezést az alsóházban, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni az EU-val október 19-ig, akkor Londonnak kötelező újabb halasztást kérni. Ha őket nem sikerül meggyőzni, akkor a Munkáspárttal kell egyezkedni a többség értelmében.

Ennek elnöke, Jeremy Corby azonban máris bejelentette: a megállapodás még rosszabb, mint az előző, amelyet a londoni parlament háromszor is elvetett. A Labour szerint az egyezség a munkavállalók védelme és jogosultságai szempontjából „lefelé tartó versengést” indíthat el, emellett kockára teszi az élelmiszerbiztonságot, aláássa a környezetvédelmi normákat és lehetővé teszi, hogy a brit állami egészségügyi ellátó szolgálatot (NHS) amerikai magánvállalatok felvásárolják. Corbyn szerint mindezek alapján a megállapodást vissza kell utasítani. A Munkáspárt vezetője ezért újabb Brexit-népszavazást akar.
Boris Johnson ma bejelentette, hogy a kormány a szombati rendkívüli parlamenti ülésen szavazásra bocsátja a megállapodást.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság először tavaly novemberben állapodott meg a kilépés feltételeiről, ám azt a megállapodást a brit parlament háromszor is elutasította. Az egyezség legvitatottabb pontja az volt, hogy tartalmazott egy vészmegoldást, amely abban az esetben lépett volna életbe, ha a kilépést követő átmeneti időszak végéig nem sikerül megállapodnia Londonnak és Brüsszelnek olyan megoldásról, amely szükségtelenné teszi az ellenőrzést az EU-tag Ír Köztársaság és Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán.

A határ átjárhatósága része az úgynevezett nagypénteki megállapodásnak, amely 1998-ban a több évtizedes ír-szigeti konfliktust zárta le, de miután a britek az EU-s vámunióból és az egységes piacból is kilépnek, más megállapodás híján muszáj lenne ellenőrzést bevezetni a két ország határán. Ez Nagy-Britannia és az EU között közös vámtérséget hozott volna létre.

Boris Johnson ezt a vészmegoldást elutasította, az EU viszont elzárkózott a már elfogadott megállapodás újranyitásától. Alternatív lehetőség kialakítását viszont elfogadta, amely ugyanúgy garantálja az unió egységes piacának épségét, valamint az ír szigeti uniós külső határ átjárhatóságát.

 

2 millió uniós polgár folyamodott tartózkodási engedélyért Nagy Britanniában

Polonius
-
0
2 millió uniós polgár folyamodott tartózkodási engedélyért Nagy Britanniában

Érződik a brexit pánik az Egyesült Királyság mintegy 12 millió uniós polgárán. Csak szeptemberben több mint ötszázezren kértek letelepedési engedélyt Nagy Britanniában, mert attól tartanak, hogy Boris Johnson miniszterelnök betartja az ígéretét: mindenképp kivezeti hazáját az Európai Unióból október 31-ig. Angela Merkel kancellár telefonon figyelmeztette a brit miniszterelnököt: addig aligha tud már megállapodást kötni az Európai Unióval!

Az uniós polgárok egyhatoda jelentkezett- írja a londoni Guardian, mely felhívja a figyelmet: nincs ok pánikra! A jelenlegi törvények szerint az engedély kérést a jövő év végéig beadhatják az EU polgárai Nagy Britanniában. Kik a legszorgalmasabbak?

Több mint 345 ezer lengyel polgár regisztrálta már magát

Ezzel a lengyelek a rekorderek. Ez nem is csoda hiszen belőlük van a legtöbb Nagy Britanniában. Már a körülbelül egymillió lengyel alkotja Nagy Britannia legnagyobb nemzeti kisebbségét – megelőzve az indiaiakat. Utánuk az olaszok és a románok következnek a listán: közülük is nagyon sokan szeretnének az Egyesült Királyságban maradni a brexit után is.

Ha nem lesz megállapodás London és Brüsszel között, akkor az uniós állampolgárok helyzete Nagy Britanniában éppoly kérdésessé válik mint a brit polgároké az EU országaiban. Ezért a brit polgárok rohamot indítottak az ír útlevélért. Aki tud igazolni egy ír felmenőt, az megkaphatja az ír állampolgárságot és ily módon mentesülhet a brexit kínos következményei alól az Európai Unióban.

Brexit, Brüsszel, Orbán…

FüHü
-
0
Brexit, Brüsszel, Orbán…

“A magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra; a románét pedig a baloldal a jobboldalra és szélsőjobboldalra, de Trócsányi – vagyis a magyar jelölt – nem feltétlenül kapta meg a Néppárt minden szavazatát, viszont lelkesen és elkötelezetten rá szavazott az egész európai szélsőjobb.”

A hét végén közölte a The Daily Telegraph Boris Johnson brit kormányfő nyilatkozatát, miszerint: nagyon reméli, hogy Magyarország meg fogja vétózni a brexit újbóli elhalasztását – így arra október 31-én mindenképp sor kerül. Azon túl, hogy már a kezdetek óta Orbán Viktor kalkulációiban is benne van egy efféle forgatókönyv, a remény valóra válásához számos egyéb szempontnak kell beteljesülnie.

Érdeke-e Orbánnak, hogy a brexit mellé álljon? Erre a kérdésre több, egymásnak ellentmondó választ lehet adni. Nem érdeke, ha belső szövetségeseket akar találni és megtartani őket az unión belül. Igaz, ha Budapesten úgy látják, Nagy Britannia kilépése elkerülhetetlen, akkor még elgondolkodnak majd azon, hogyan jönnek ki jobban a helyzetből: ha Londont támogatják-e vagy Brüsszelt?

A Fidesz szempontjából ez már akkor sem egyszerű döntés, ha történetesen az épp most felálló Bizottságon meg akarnák torolni a két óriási pofont, amit az elmúlt másfél hétben az Orbán-kormány kapott: Trócsányi bukását, s a bővítés- és szomszédságpolitika elvételét a jövendő magyar biztostól. Ugyanis a brexit utáni London időtálló szolidaritására csak akkor számíthatnak, ha Orbán továbbra is az unió elhagyását fontolgatja. Ám látjuk, hogy egy ilyen lépés mit okoz Angliának, akkor el lehet képzelni, milyen következményekkel járna Magyarország esetében.

A gyors és kemény brexit megtámogatása a tanácsi szavazáson viszont végképp ellehetetlenítené a Fidesz útját vissza az Európai Néppártba (EPP).

A biztosi jelöltek meghallgatásának és a róluk folyó szavazásoknak az időszakában olyan kép tárult elénk, melybe bepillantást korábban aligha láttunk kívülről. Igaz, hogy a magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra; a románét pedig a baloldal a jobboldalra és szélsőjobboldalra, de Trócsányi – vagyis a magyar jelölt – nem feltétlenül kapta meg a Néppárt minden szavazatát, viszont lelkesen és elkötelezetten rá szavazott az egész európai szélsőjobb.

A Trócsányi bukását kísérő események tanulságai óvva intenek, nehogy valaki elintézettnek vegye a Fidesz visszavételét az Európai Néppártba. Bár elképzelhető: az a számos kompromisszum, amit Orbán ennek fejébe felajánlhat sok minden meglepőt tartogathat még. Így beleértve akár a brexit elhalasztásának megszavazását is. Nem Johnson lenne az első potenciális szövetséges, akit Orbán gond nélkül elárul. Emlékezzünk csak az olasz populista pártvezérre, Matteo Salvinira…

Ara_Kovács Attila

1234...123. oldal a 12-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan