Kezdőlap Címkék Boriszov

Címke: Boriszov

Bulgáriában már nyomoz korrupció után az Európai főügyészség

Letartóztatták egy város polgármesterét, és 28 házban és lakásban házkutatást tartottak az Európai Főügyészség kezdeményezésére az Európai Unió legkorruptabb országában.

A Transparency International szerint Bulgária érdemelte ki az első helyet a korrupciós listán, az ezüstérmen Magyarország és Románia osztozik. Egyúttal az is kiderült, hogy ez a három állam a legszegényebb az Európai Unióban. Az uniós pénzek lenyúlása a maffia kedvenc foglalkozása Bulgáriában, ahol a politikai elit szorgosan segédkezik ebben. Orbán Viktor politikai barátja Boriszov, sokszoros miniszterelnök, a keresztapa szerepet játssza. Ehhez a gyakorlatot már kora ifjúságában megszerezte amikor az utolsó kommunista diktátor, Todor Zsivkov személyi testőre volt. Az állambiztonsági múlt szépen kamatozik manapság is.

Bulgáriában az uniós pénzek 15%-át a maffia nyúlja le – állapította meg a demokrácia tanulmányozásának központja Szófiában. A jeles intézmény valószínűleg alábecsülte a valós helyzetet.

Mi után vizsgálódik most az Európai Főügyészség Bulgáriában? 241 millió eurót kapott Bulgária egy vasútvonal korszerűsítésére, és ebből sok landolt magán zsebekben. Éppúgy mint annak a 130 millió eurós programnak az esetében, melyet Brüsszel abból a célból adott Bulgáriának, hogy korszerűsítsék a lakások és a házak szigetelését.

Miért csak most vizsgálódik az Európai Főügyészség?

Mert Bulgária veterán főügyésze, Boriszov ex miniszterelnök régi cimborája, Ivan Gesev minden eszközzel akadályozta az Európai Főügyészség munkáját. Minthogy maga is részese volt a korrupciós hálózatnak, ezért nem sürgette a vizsgálatot. Gesevet júniusban sikerült leváltani, így vált lehetségessé a nyomozás a korrupció után Bulgáriában.

Letartóztatták egy kisváros polgármesterét, aki hamis jelentést küldött az uniós pénzek felhasználásáról. Őt 5000 eurós óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Ez a vizsgálat nyilvánvalóan csak a kezdet, és nagy kérdés, hogy eljut-e a politikai elit szintjére: indul-e korrupciós nyomozás Boriszov ex kormányfő vagy Gesev ex főügyész ellen?

És nálunk?

André Goodfrend, az USA budapesti nagykövetségének egykori ügyvivője könyvet publikált tapasztalataiból. Az Élet és Irodalomban ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy “korrupció mindenütt van” – tehát nem ez izgatja az Egyesült Államokat a nemzeti együttműködés rendszerével kapcsolatban, hanem az, hogy “nem vizsgálják ki ezeket a jelenségeket.”

Polt Péter főügyész – Ivan Gesevhez hasonlóan – minden vizsgálatot megakadályoz, ha a korrupció a hatalmat érintheti.

Ennek ellenére indultak korrupciós vizsgálatok Magyarországon, de minden bizonnyal azután, hogy a hatalom erre engedélyt adott. A korrupció elleni harc Kínában a tisztogatás egyik fő eszköze, amely azt is lehetővé teszi, hogy bűnbakokat kreáljon a frusztrált közvélemény számára. Magyarország nem véletlenül nem lépett be az Európai Főügyészségbe: Orbán Viktor ezt a szuverenitás védelmezésével indokolta.

Lopni  csak a nemzeti szuverenitásra hivatkozva lehet igazán hatékonyan hiszen a piros-fehér-zöld ködfüggöny szinte mindent elfedhet a nemzeti együttműködés elitjének korrupciós ügyeiből.

A külvilágot nehezebb félrevezetni mint a hazai közvéleményt, Brüsszel ezért tartja vissza az eurómilliárdokat. Emiatt ugyanis Orbán Viktor pénzzavarba kerülhet: nem tudja egyszerre finanszírozni hűséges oligarcháit és a kisembereket, akiknek a sok millió szavazatát szánalmasan olcsón lehet megszerezni. Brüsszelben és Washingtonban abban bíznak, hogy a magyar átlagpolgár szigorúbban ítéli meg majd Orbán Viktor rendszerét, ha világossá válik előtte: míg ott fönn tovább gazdagodnak, ott lent, a döntő többség nem kap semmit. Amíg azonban az ellenzék nem tud életképes alternatívát kínálni, addig Orbán Viktor nyugodtan üldögélhet a karmelita kolostorban mondván: vagy én vagy a káosz! Másképp fogalmazva: még mindig “a nemzeti együttműködés korrupt rendszere a kisebbik rossz” – mondják a fideszesek.

Amerika nyeri a magyar választásokat

A Financial Times olvasóit azzal lepte meg a Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy az USA bele kíván szólni a magyar választásokba. Véleménye szerint Washingtonban már meg is találták az eszközt.

Létezik egy törvény ami lehetővé teszi a beleszólást  az Egyesült Államoknak mégpedig ez a Magnyitszkij törvény. Magnyitszkij egy olyan orosz ügyvéd volt, aki komolyan védte ügyfeleit Putyin rendőr államában és ezért az életével fizetett: tisztázatlan körülmények között meghalt a börtönben. A törvény külföldi korrupció leleplezését teszi lehetővé az USA hatóságai számára.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója gyakran célzott arra, hogy az autokrata vezetők Achilles sarka a korrupció. Malajziában így vadászták le Abdul Razak miniszterelnököt, akit azután húszéves fegyház büntetésre ítéltek hazájában korrupció miatt.

A Financial Times megkérdezte a washingtoni külügyet arról, hogy bevetik-e a Magnyitszkij törvényt Orbán oligarchái ellen? A State Department udvariasan hallgatott.

Szijjártó közölte: a magyar titkosszolgálatok éberek… Horváth József tábornok különösen.

A titkosszolgálat veteránja erről írt cikket a Magyar Nemzetben Brutális erejű beavatkozásra készülhetünk címmel.

Strache, Kurz, Babis, Fico és Boriszov nevét sorolja fel a titkosszolgálat tábornoka mint akik amerikai manipulációk áldozataivá váltak.

Csak emlékeztetőül: Strache az osztrák Szabadságpárt vezére és Ausztria alkancellárja volt amikor belebukott az Ibiza gate-be. Sebastian Kurz osztrák kancellárnak korrupciós vádak miatt kellett lemondania. Babis cseh miniszterelnök offshore ügyeit épp a választások idején szellőztetette meg a sajtó. Meg is bukott. Fico szlovák kormányfőnek azért kellett távoznia, mert kormány közeli megbízásból lelőttek egy oknyomozó újságírót és kedvesét Szlovákiában. Boriszov, aki egykor Todor Zsivkov, az utolsó kommunista diktátor testőre volt számtalan korrupciós ügye miatt vált népszerűtlenné. Utóda egy olyan fiatal bolgár politikus, aki a Harvard egyetemen végzett.

„Sikeres manipuláció, vélt vagy valós hibák felnagyítása, korrupciós vádak, valós válsághelyzetek kihasználása, tömegek indulatainak gerjesztése” – vázolja fel a CIA módszereit Horváth József tábornok a Magyar Nemzetben.

Végül levonja a tanulságot: „senki sem hiheti, hogy a közelgő magyar választásokon nem leszünk elszenvedői hasonló műveleteknek.”

Felhasználja-e Orbán orosz és kínai barátainak segítségét?

Karácsony Gergely szerint igen: a Városháza akció az orosz titkosszolgálat műve – állitja a főpolgármester. Ha ez a kezdete volt valaminek, akkor az orosz és az amerikai titkosszolgálat csendes háborúskodása, mely eddig Ukrajnában folyt, kissé nyugatabbra tolódik.

Felvállal-e Orbán ekkora kockázatot? Magyarország ugyanis nem Ukrajna: az 1990-es felosztás szerint a Nyugathoz tartozik. Itt Putyin nyílt támogatása Piszkos Fred barátságával ér fel. Minden bizonnyal tisztában van ezzel a magyar miniszterelnök is, de Orbán Viktor előre menekül. A malajziai miniszterelnök húszéves börtönbüntetése korrupció miatt- nem igazán vonzó alternatíva. Hatalmon kell maradni mindenáron – ez Orbán meggyőződése.

Persze az amerikaiak felkínálhatnak egy vádalkut: ha lelép a színről és külföldön az emlékiratait írja, akkor talán megtarthatja a megszerzett pénz egy részét miközben Szent Ilona szigetén tehetetlenségre ítélve átkozza utódai rendszerét Magyarországon.

USA aktivitás Európa keleti felén, avagy a recept

Babis után Boriszov is megbukott, és mindkettő az amerikaiak támogatásával. Magyarországon Márki-Zay Pétert támogatják, aki öt éven keresztül élt és dolgozott Észak Amerikában.

A Biden diplomácia láthatóan komolyan veszi ígéretét, mely szerint demokratikus fordulatot szeretne Európa keleti felén. Ehhez persze emberek is kellenek. Szófiában megtalálták őket.

Harvardon végzett vállalkozó próbálkozhat reformokkal Bulgáriában

A 41 éves Kiril Petkov pártja – ha minimális mértékben is, de győzött az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országában. A brüsszeli Politico cikket szentelt a fiatal politikusnak, aki megpróbálja megváltoztatni elődje korrupt és sikertelen rendszerét.

„Szívünket és lelkünket beletesszük abba, hogy Bulgáriát új pályára állítsuk. Mindent megteszünk azért, hogy az országnak rendes koalíciós kormánya legyen. Rengeteg problémát kell megoldanunk, de tisztában vagyunk a felelősségünkkel”

– mondta a választások után Kiril Petkov, aki egy másik Harvardon végzett politikussal, Aszen Vaszilevvel együtt alakított pártot, melynek neve: Folytatjuk a változást!

Milyen változást?

A korrupció elleni harcot tűzte zászlajára Kiril Petkov, aki az átmeneti kormány gazdasági minisztereként egyre-másra leplezte le a Boriszov kormányzat visszaéléseit. Az elmúlt évtizedet meghatározó bolgár politikus karrierjét úgy kezdte, hogy az utolsó kommunista diktátor testőre volt. Hatalomra kerülve nemzeti együttműködési rendszert alakított ki, amely azért kerülte el Brüsszel bírálatát, mert nyíltan sohasem szállt szembe egyetlen uniós döntéssel sem, de a gyakorlatban szinte mindegyiket megszegte. Az eredmény: az egykor 9 milliós ország népessége 7 millióra csökkent, mert a jól képzett fiatalok tömegesen emigráltak a korrupcióba süllyedő országból.

Mihez lehet kezdeni Harvard diplomával Bulgáriában?

Kiril Petkov vállalkozást alapított, amely vegan probiotikus szerekkel kereskedett. ProViotic nevű cégével furcsa tapasztalatokat szerzett a bolgár gazdasági életben. Gyorsan kiderült a számára, hogy a kis és közép vállakozások számára létrehozott állami támogatási alapból szinte kizárólag a Boriszov kormányzat kegyencei részesülnek.

Májusban, amikor az átmeneti kormány gazdasági minisztere lett, a televízióban mondta el, hogy mindössze 8 cég kapta meg a közel 1 milliárd levás (500 millió eurós) állami támogatást, melyre a pályázati kiírás szerint minden kis és közepes vállalkozás pályázhatott.

Petkov sok más visszaélést is leleplezett négy hónapos miniszteri megbízatása idején, és ezzel nagy népszerűséget szerzett magának Bulgáriában, ahol az emberek többsége az európai szegénységi küszöb alatt él.

Szeptemberben erre a népszerűségre alapozva indították el az új pártot, Aszen Vaszilevvel együtt, aki ugyancsak a Harvardon végzett, és az átmeneti kormányban pénzügyminiszter volt.

Rocksztárokhoz hasonló kampányt indítottak hiszen kevés idő állt rendelkezésükre a választásokig.

„Két dolgot mutattunk meg a bolgár népnek. Egyrészt azt, hogy nem félünk a hatalomtól, másrészt pedig értünk a kormányzáshoz” – mondta a Politico tudósítójának Kiril Petkov. Aki jelentős részben kanadai feleségének köszönheti népszerűségét. Linda McKenzie pékséget üzemeltet Szófia belvárosában. Glutén mentes készítményei népszerűséget hoztak neki, különösen azután, hogy fellépett a televíziós Master Chef programban.

Bár a közvélemény előtt kevésbé volt ismert, de Kiril Petkov tudatosan készült a korrupt rendszer leváltására.

Vállalkozóként is folyamatosan tanitott a Harvard Master School szófiai tagozatán, ahol társaival együtt létrehozta a Center for Economic Strategy and Competitivness (központ a gazdasági stratégiára és versenyképességre) nevű szervezetet.

Nyolc évvel ezelőtt egy másik szervezetet is létrehozott Kiril Petkov: a Hewlett-Packard korábbi bulgáriai menedzserével, Szasa Bezuhanovaval együtt a Move BG mozgalmat alapították meg. Ez a Mozdulj Bulgária mozgalom olyan társadalmi fejlődést szeretne előidézni, melynek eredményeképp az ország előre léphetne a legszegényebb uniós tagállam nem épp irigyelt pozíciójából.

Lesz-e elegendő politikai tőkéje a reformokhoz?

„Mi vagyunk az új közép” – hangsúlyozza Kiril Petkov. Aki gyorsan hozzáteszi: „új pályára akarom állítani Bulgáriát. Az szeretném, ha Bulgária új brand lenne azzal a felirattal: zéró korrupció!”

Hogy lehet ezt megcsinálni?

„Jobboldali módszerekkel akarunk baloldali célokat elérni”

– mondja Petkov. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a szükséges egészségügyi és oktatási reformot nem adóemeléssel akarják ellensúlyozni hanem a korrupt állami alapokból kívánják finanszírozni. Vagyis a cél az: a lakosság csakis az előnyét lássa a reformoknak, és ne kelljen ezért fizetnie.

Balkáni Trudeau

Petkov Kanada fiatalos liberális miniszterelnökét utánozza, de tisztában van azzal, hogy egyedül nem lehet hatékony reformokat elérni. Ezért máris hozzákezdett a koalíciós tárgyalásokhoz.

Petkov az első karizmatikus vezető a bolgár politikában Boriszov óta, és ez előnyére válik – mondta egy politológus Szófiában a Politico tudósítójának.

Ellenfelei is tudják ezt, ezért folyamatosan támadják azzal, hogy Petkov kettős állampolgár. Bár kérvényezte lemondását a kanadai állampolgárságról, de úgy volt miniszter egy ideig, hogy kettős állampolgársága még fennállt. Márpedig ezt kizárja a bolgár alkotmány.

Kiril Petkov emiatt egyáltalán nem kívánja feladni álmait: Bulgáriából modern országot csinál!

„A kelta tigrisről sokat beszéltek annak idején éppúgy mint a távol keleti kis tigrisekről. Azt szeretném, ha tíz év múlva a bolgár oroszlánról beszélnének!”

Fél-e Orbán?

Bulgáriában és Csehországban a választópolgárok kiszavazták a hatalomból Babist és Boriszovot, lehet, hogy Orbán Viktor lesz a következő?

A londoni Times újságírója erről faggatta Márki-Zay Pétert Hódmezővásárhelyen. Márki-Zay Péter szerint erre jó esély van, mert az emberek változást akarnak Magyarországon. Szerinte Orbán Viktort csak két dolog érdekli igazán: a hatalom és a pénz!

1990 előtt ezért KISZ vezető volt, később liberális majd illiberális és keresztény-nemzeti. Célja az egyszemélyes hatalom és a meggazdagodás volt, amit el is ért. Márki-Zay Péter ezért legfontosabb feladatának tartja, hogy megteremtse a demokráciát és leszámoljon a korrupcióval.

Közeledés Washingtonhoz és Brüsszelhez, távolodás Moszkvától

Márki-Zay Péter nem érti, hogy Orbán Viktor miért harcol Brüsszellel és miért csodálja Putyint. Ugyanakkor úgy nyilatkozott a londoni Sunday Timesnak, hogy megtartaná a határkerítést, amely távol tartja Magyarországtól és az Európai Uniótól a migránsokat.

A kormánypárti média azzal vádolja Márki-Zay Pétert, hogy CIA ügynök, aki élvezi Soros György támogatását, és „Brüsszel utasításait teljesíti”.

Márki-Zay Pétert Orbán Viktorral egyidőben fogadta a State Department Washingtonban akkor amikor a magyar kormányfő Donald Trumpnál járt a Fehér Házban. Az Egyesült Államokban már akkor felfigyeltek Hódmezővásárhely polgármesterére, akit a magyar nagypolitikában akkor még nemigen tartottak számon.

Azóta azonban az ellenzék miniszterelnök jelöltje lett. Nem véletlen, hogy a Sunday Times tudósítója ellátogatott miatta Hódmezővásárhelyre.

Van-e oka Orbán Viktornak a félelemre?

A magyar miniszterelnök a nyolcvanas évek második felében maga is megismerhette a CIA módszereit amikor Soros György pártfogásával a rendszerváltásra készülődött. Az USA elmúlt évek során alaposan kivette a részét az elitváltásból a szomszédos Romániában és Ukrajnában. Most a Sunday Times tudósítója nem véletlenül céloz Bulgáriára és Csehországra is, mert mind Szófiában mind Prágában bebetonozottnak tűnő kormányfő bukott meg – nem kis részben külföldi támogatással. Andrej Babist még nem sokkal a választások előtt biztos győztesnek hitték. Orbán Viktor vele parádézott a határ kerítésnél, majd pedig Usti nad Labemben közös sajtóértekezletet tartottak. Ahol a sajtót úgy kezelték cseh földön ahogy azt Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében szokták. Babis mégiscsak megbukott, mert senki sem hajlandó vele együttműködni!

Tegyük ehhez hozzá, hogy korábban Fico rendszere is megbukott Szlovákiában, ahol Brüsszel és Washington nyíltan az ellenzéket támogatta.

Nincs recept a folytatásra

Politikai káosz uralkodik jelenleg Bulgáriában, zűrzavar Romániában és Csehországban valamint Szlovákiában. Ukrajnában 2013-ban ment végbe a demokratikus fordulat az USA és az EU támogatásával, de az eredménynek enyhén szólva váratnak magukra. Zelenszkij elnök épp most írta alá az oligarchia elleni törvényt, mely mérsékelni akarja a dollár milliárdos szupergazdagok politikai befolyását és mérsékelni a korrupciót. Ezen a téren ugyanis a demokrácia nyolc éve alatt nem sok minden történt Ukrajnában.

Sem Washingtonban sem Brüsszelben nincs elképzelés arra, hogy mihez kezdjen egy populista autokrata rendszert megdöntő politikus. Ehhez pénzügyi és politikai támogatás kellene, de csak szép szavakra lehet számítani. A rendszerváltásból kiábrándult kelet-európai közvéleménynek ez vajmi kevés.

Reményt keresnek az európai életszínvonalra, de ezt sem Márki-Zay Péter sem más ellenzéki politikus nem ígérheti meg hitelesen. A populista hullám megállítása ezért csak átmeneti lehet: Orbán Viktor is amerikai támogatással kezdte meg karrierjét, melynek során rájött, hogy egy szegény és frusztrált országban a populizmus a legbiztosabb eszköz a hatalom elnyerésére és megtartására.

USA szankciók a bolgár elit ellen korrupció miatt

A Transparency International Bulgáriát tartja az Európai Unió legkorruptabb államának, de Brüsszel eddig sokkal inkább Magyarországot és Lengyelországot bírálta a jogállami normák megsértése miatt. A washingtoni külügy azonban lépett, és feketelistára helyezte a bolgár elit számos tagját.

Miért nem lép az EU? A válasz viszonylag egyszerű: Boriszov miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Merkel kancellárral, ezenkívül mindent megszavaz az uniós csúcsokon miközben a magyar illetve a lengyel miniszterelnök gyakran szembemegy a többség akaratával.

Másutt is alkalmazzák az amerikai receptet?

Romániában, az Európai Unió egyik legkorruptabb országában próbálták ki az amerikai módszert. A bukaresti amerikai nagykövetség információi alapján Laura Codruta Kövesi, főügyész a román elit sok tagját juttatta rács mögé korrupcióért. Laura Codruta Kövesit Bukarestben megbuktatták, de ő a június elsején elindult európai ügyészség első embere.

Románia után Bulgária következett, amely katonai szempontból fontos az Egyesült Államok számára. Várnában korszerű megfigyelő központot hoztak létre, amely a NATO javára gyűjti az információkat a Fekete tenger térségében. Eziránt ugyancsak érdeklődnek az orosz kémek, akik közül lebuktak sokan az elmúlt hetekben Bulgáriában.

Magyarország lesz a következő?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: a korrupciós ügyekkel lehet megfogni az autokrata vezetőket.

Magyarország katonai szempontból nem fontos az Egyesült Államok számára. Politikailag viszont az lehet hiszen Orbán Viktor kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washington Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Biden elnök hamarosan Európába jön, hogy elmondja: mit is akar valójában az USA ebben a térségben? Biden találkozik Vlagyimir Putyinnal is. Utána kiderülhet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen feltételek között folytathatja kötéltáncát Nyugat és Kelet között.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!