Kezdőlap Címkék Bokros Lajos

Címke: Bokros Lajos

Ez volt ma – 2018. február 14.

0

Összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit, amennyiben a részletekre is kíváncsi, kattintson!

Bokros Lajos: Orbán és bandája nem véletlenül verte szét a jogállamot

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A magyar kormánykörök meglehetősen idegesen reagáltak az Európai Csalás Elleni Hivatal nyilvánosságra került jelentésére. A gyanú szerint Orbán Viktor veje, Tiborcz István bűnszövetkezet szervezése révén juthatott milliárdokhoz. A magyar kormányfő családjának korrupciós ügye a világlapok vezető témája is lett. Viszont Lázár János igyekezett minden felelősséget a mára kormányellenséggé vált, de az eset időpontjában még Fidesz szekértolójának számító Simicska Lajosra kenni. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Bokros Lajos szerint

az Európai Unió kezdeményezni fogja a bűnösök felelősségre vonását.

A MoMa elnöke szerint minden egyes nap, amivel Orbán Viktor uralma hosszabb lesz, tovább löki az országot a szakadék felé.

Most államtitkárt talált meg az OLAF

A fejlesztési tárca közlekedési államtitkáról, Homolya Róbertről véli úgy az OLAF, hogy két beruházásban összeférhetetlenül vett részt, ezért a teljes támogatást, 3,3 milliárdot visszafizettetné. Homolya Róbert szerint ezek „bagatell ügyek”.

Elnézést kért az E.ON, amiért olcsóbban adja a gázt

Nem tetszett Németh Szilárdnak, hogy az E.ON

olcsóbban kínálja a gázt, mint az állam.

A Fidesz alelnöke szerint a cég azzal, hogy megjelent a piacon egy olyan termékkel, amely a rezsicsökkentett árnál is olcsóbban juttatja el a gázt a fogyasztókhoz, beszállt a választási kampányba. A cég közleményt adott ki, amelyet itt olvashat.

MSZP: Háztartásonként hetvenezret buktunk a gázáron

Négy év alatt egy átlagos háztartás hetvenezer forinttal többet fizetett a gázért, mert a kormány nem érvényesítette a világpiaci áresést – állítja az MSZP frakcióvezetője. Tóth Bertalan szerint ez a rezsiblöff.

Árat emelnének a budapesti taxisok

Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Tarifaemelésre tettek javaslatot a fővárossal folytatott egyeztetésen. A főpolgármester-helyettes szerint, ha ebben a taxisok többsége egyetért, nem akadályozzák meg. A taxisok

reklámokat is szeretnének a kocsikra,

valamint módosítanák a reptéri rendeletet.

Gazdasági szempontból is előnyös a multikulturális társadalom

Tudományos kutatások is bizonyítják, hogy ha nő egy társadalom sokszínűsége, az jót tesz a gazdaságnak. Erről is beszélt egy budapesti előadásában Isabelle Poupart kanadai nagykövet.

Újabb két reptéri tolvajt fogtak el

A két rakodómunkás még januárban egy utas feladott poggyászából lopott el egy fehérarany gyűrűt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Öt nappal később egy másik utas poggyászából egy karórát és egy parfümöt tulajdonítottak el. Most elfogták őket.

Újabb háború fenyeget a Közel-Keleten

A hétvégén ismételten olyan szituáció alakult ki a Közel-Keleten, amely egy újabb háború kitörésének (rém)képével fenyegetett: egy izraeli vadászbombázó lelövése, majd azt követő megtorló akciók nemcsak a régióban, hanem

a nagyhatalmak körében is komoly aggodalmakat szült.

Habár a súlyosabb összecsapások elmaradtak, Izrael esetében könnyen fordulópontot jelenthet a válság, hiszen szükségessé vált a korábbi Szíria-politikájának a felülvizsgálata.

Suttyóságban felülmúlta a Valami Amerika 3 az első két részt

A Valami Amerika 3 jobb pillanataiban olyan, mintha az alkotók direkt parodizálni akarták volna az első két részt, máskor pedig még ennyire sem értékelhető. Az új rész

sehogy sem akar önmagában értékelhető filmélménnyé összeállni,

és pont azokat a dolgokat viszi tovább és nagyítja fel az első két részből, amiket jobb lett volna végre elfelejteni.

„Orbán és bandája nem véletlenül verte szét a jogállamot…”

A magyar kormánykörök meglehetősen idegesen reagáltak az Európai Csalás Elleni Hivatal nyilvánosságra került jelentésére. A gyanú szerint Orbán Viktor veje, Tiborcz István bűnszövetkezet szervezése révén juthatott milliárdokhoz. A szenzáció a világlapok vezető témája is lett, a New York Times egyenesen címoldalon tálalta a magyar kormányfő családjának korrupciós ügyét. Viszont Lázár János igyekezett minden felelősséget a mára kormányellenséggé vált, de az eset időpontjában még Fidesz szekértolójának számító Simicska Lajosra kenni. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Bokros Lajos szerint az Európai Unió kezdeményezni fogja a bűnösök felelősségre vonását. A MOMA elnöke szerint minden egyes nap, amivel Orbán Viktor uralma hosszabb lesz, tovább löki az országot a szakadék felé.

 

Gondolja, hogy a kormányfő családja elleni nyomozás elől korábban kitérő hatóságok immár rákényszerülnek a helyzet tisztázására?

Ha a hazai hatóságok nem végzik el a dolgukat, az komolyan befolyásolhatja a közelgő választások kimenetelét. Az embereknek elegük van a szemérmetlen, állami korrupcióból, a felülről működtetett bűnszövetségből.  Ezen túl az uniós intézmények később újabb eljárásokat kezdeményezhetnek a magyar kormány ellen. Ezek a vizsgálatok az áprilisi választások előtt már nem zárulhatnak le, ugyanis a csalás elleni hivatal lehetősége kimerül abban, hogy a nyomozásuk lezárása után értesítette a magyar vádhatóságot.  Ha a magyar nyomozó hatóságok megtagadnák a feladatuk elvégzését, akkor az unió vezetése komoly lépésekre szánhatja el magát. Azt nem kéne megvárni.

Tételezzük fel, hogy nem nézik tétlenül, ami nálunk történik, de vajon milyen lehetőségei lehetnek az Európai Uniónak?

Amennyiben világossá válik, hogy egy állam olyan bűnszövetkezet fogságába került, amely visszaél a nyugati adófizetők pénzével, akkor eljárást indíthat az adott ország kormánya ellen. Ne felejtse el, hogy itt olyan törvénysértések történtek, amelyek az európai mellett a magyar jogot is sárba tiporják. Ezek után az unió megvonhatja azt a támogatást, ami Magyarországnak jelenleg jár.

Tudni kell, hogy az állami beruházások 80 százalékát az európai pénzekből finanszírozzák. a 2020-ig járó pénzügyi keretből származó alapoknak a túlnyomó többségét a magyar büdzsé már megelőlegezte. Ha ezek a pénzek nem folynak be az unió költségvetéséből, akkor az összeg a hazai költségvetési deficitet fogja növelni. Szétszakadhat a magyar államháztartás, vagy csődbe is, ez lehet a hosszú távú következmény.

Rövidtávon veszélybe kerülhet az uniós tagságunk, ugyanis nem tudom elképzelni, hogy az európai parlament néppárt-családja, közte Angela Merkel pártja elviselné, hogy Magyarország kormánya a bűnszövetkezetként működjön.

A magyar kormányfő vejének ügyével, az Elios több tízmilliárdosra tehető visszaélésével, illetve annak gyanújával már a New York Times is címoldalon foglalkozik, s persze a többi világlap is. Gondolja, hogy ezek után a magyar ügyészség képes majd a nyomozás megtagadására?

A magyar ügyészség Polt Péter vezetésével mindenre képes, jogi értelemben. Ha úgy dönt, hogy nincsenek nyomok, vagy nem történt bűncselekmény, akkor gyanú esetén is megtagadják a nyomozást. Még akkor is, ha az egész ország rendőrért kiált, ahogy számos esetben megtörtént. Sokszor leírtam már, hogy Orbán és bandája nem véletlenül verte szét a jogállamot. A Fidesz önkényuralma a jogállam felszámolását pont azzal kezdte, hogy akadályozta és felszámolta a nyomozóhatóságok függetlenségét, és az igazságszolgáltatás pártatlanságát. Megszüntette a sajtószabadságot, s igyekszik megfélemlíteni, szétverni a civil társadalmat. Így ugyanis nincs semmiféle korlátja a bűnszövetkezet aljas hatalmának.

Épp a demokrácia visszaállítását szolgálta volna az ön által javasolt 500 napos program, amely azt feltételezte, hogy valamennyi párt – közte a Jobbik – közös listán igyekszik legyőzni Orbán Viktort. Ha ez megtörténik, akkor a fékek és ellensúlyok visszaállítását követően új választást írnak ki.

Sajnos, az 500 napos programot a pártok figyelmen kívül hagyták, egyetlen ellenzéki párt sem reagált rá. Pedig közösen visszaállíthattuk volna a jogállam minimumát; újra normálisan működhetett volna az ügyészség, a bíróság, a sajtó és a civil világ. Ezen túl, a terv konkrét lépéseket tartalmazott a szegénység felszámolására, mert Magyarország az elmúlt nyolc évben leszakadt már a kelet-európai szomszédjaitól is, s reménye sincs arra, hogy a nyugathoz felzárkózzon. A program fontos pontja volt a korrupció elleni küzdelem, aminek fontosságát az OLAF jelentés különösen aláhúzza. Amikor a korrupció a legmagasabb hatalmi szinten dühöng, amikor maga az állam szakmányban dézsmája a közös vagyont, akkor legalább Románia szintjére kellene eljutni, ahol a korrupció ellenes ügyészség ezer politikus után nyomozott, ezek közül százat börtönbe is küldött, közöttük miniszterek is akadtak. Valami hasonlóra nekünk is szükségünk lenne. Ezen kívül persze meg kéne változtatni a választási rendszert is, mert a jelenlegi egyfordulós: csalásokra ad lehetőséget, az ellenzék jogai folyamatosan csorbulnak. Végül abba kellene hagyni a kiszerű, nevetséges szabadságharcot az unió ellen. Az Orbán kormány ugyanis pont azt a kezet harapja, amely pénzt ad az államcsőd elkerülésére. Ezt a programot a választások után összeálló ellenzéki szövetség még meg tudná valósítani.

Figyelemre méltó Mellár Tamásnak az a nyilatkozata, hogy ha nem az ellenzék győz – amire ma jó esély van – akkor a Fidesz úgy is belebukik a következő kormányzásba. Egyetért?

Miután a magyar nemzet az elmúlt nyolc évben szánalmas állapotba került, ezért a demokratikus ellenzék kötelessége, hogy harcoljon a gonosz, az erkölcstelen, és tolvaj önkényuralom leváltásárét. Minden egyes nap, amivel Orbán Viktor uralma hosszabb lesz, tovább löki az országot a szakadék felé, s nehezebbé teszi a zsákutcából való kilábolást. Ez előbb-utóbb biztosan elkövetkezik, de nem mindegy, hogy mikor.

Viszont a jelenlegi mandátumbecslések szerint kicsi az esély a kormány megbuktatására, mert politikai megfontolások miatt a Jobbikkal a demokratikus baloldal nem akar együttműködni.

Amíg lehet, az együttműködés lehetőségét az utolsó pillanatig nyitva kell hagyni, mert az országnak elege van abból az önkényuralomból, amely szétveri a nemzet egészségét. Megmérgezi, gyűlölettel telíti a lelkeket, szétveri a társadalom szolidaritását. Ilyen körülmények között az utolsó pillanatig az a kötelessége minden hazafinak, hogy a demokratikus erők egységéről, szövetségéről beszéljen.

A szövetségről könnyű beszélni, de nehéz megkötni. Ön is hiába tárgyalt a Demokratikus Koalícióval vagy az Szocialista Párttal négy hónap alatt semmiben nem állapodtak. Ön azt mondta, hogy átverték, partnerei pedig azt, hogy hiába hívták ön a listára nem ment. Így sokra nem mennek… nem gondolja?

Partnereim a saját listájukra személy szerint csak engem, s nem pártomat akarták felvenni, de én nem keresek munkát. Mi konzervatív, jobbközép irányba haladó, szabadságelvű, nemzeti ihletésű párt vagyunk, amelynek önálló erőként helye volna a magyarországi politikai palettán. Tehát a baloldali pártok ajánlata akkor lett volna számunkra elfogadható, ha néhány kerületben saját nevünk, pártlogónk alatt a demokratikus baloldal támogatja a mi egyéni jelöltjeinek. Ilyen ajánlat nem érkezett, a megállapodás így lehetetlenné vált.

Közös lista fel sem vetődhetett, hisz akkor 10 százalékot kéne elérniük, amire kicsi az esélyük.  Vagy erre nem is gondoltak?

Dehogy, hiszen látjuk, hogy milyen mértékben küszködik az MSZP és a Párbeszéd a közös teljesítményért, hisz ők bevállalták az említett 10 százalékot, ami elég kockázatos. Viszont ha a teljes ellenzék hajlandó lett volna közös listát állítani, akkor abban a pártom, a Modern Magyarország is részt vett volna, de azt mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy bármely baloldali párt listájára „felkéredzkedjünk”. Az erre való ajánlat ugyanis nem ajánlat.

 De a koordinált indulás elvileg még lehetséges?

A legutolsó pillanatig nem zárjuk ki egy tisztességes megállapodás lehetőségét.

Ha nem lesz ilyen, akkor hogyan indulnak a választáson?

Erre majd csak akkor tudok válaszolni, amikor 35 képviselő-jelöltünk túl lesz az aláírásgyűjtésen, ami elkezdődik hétfőn. Utána lehet szó bármiféle egyezkedésről, ugyanis az utolsó pillanatig mindenki visszaléphet a másik javára.

Figyeli a közvélemény-kutatási adatokat?

Nem, és nem is bízom bennük. Arra fogok koncentrálni, hogy valamennyi jelöltünk összeszedje a szükséges ajánlásokat, s azután, ha van még készség a baloldal egyes pártjai részéről, akkor nyitottak vagyunk a tárgyalásra. Egyébként pedig igyekszünk a legjobban szerepelni a választásokon.

Bréking nyúz, január 15. – Tudósítás a másik valóságból

0

Interjú a fehér felsőbbrendűséget hirdető amerikai mozgalom egyik vezetőjével, az orosz propaganda és a szélsőjobb által terjesztett álhír alapján készült vezető anyag – erős napja volt a kormánymédiának, amibe egy modell bikinis fotója is belefért.

Fehér fajvédővel készített interjút a Pesti Srácok

„Exkluzív interjút adott Skype-on a PestiSrácok.hu-nak a többnyire “fehér felsőbbrendűséget hirdető fasisztának” nevezett Richard Spencer. A National Policy Institute nevű identitárius szerveződés vezéralakját nemrég őrizetbe vették Magyarországon egy páneurópai konferencia megszervezése kapcsán, majd az EU-ból is kitiltották szélsőséges nézetei miatt. Többek között erről, Orbán Viktorról, az identitásról, Donald Trump elnökségéről, Milo Yiannopoulos-ról, az Alt-Rightról, egy faji hovatartozáson alapuló európai birodalomról is beszélgettünk, ez utóbbi Spencer szerint az egyetlen remény arra, hogy “megvédjük a fajtánkat”. Richard Spencer az interjúban természetesen nem szerkesztőségünk álláspontját ismertette.”

Az Origo egy álhír alapján készít vezető anyagot

„Amennyiben a per a sikerrel jár, akkor a Judicial Watch várakozása szerint kézzelfogható bizonyítékok kerülhetnek ki arra vonatkozóan, hogy Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa és az Egyesült Államok szkopjei nagykövetsége a színfalak mögött hozzájárult és közreműködött Macedónia hosszú ideje stabil jobbközép kormányának megbuktatásában. (…)

A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány beavatkozását a macedón belpolitikába már több magas rangú macedón és amerikai kormányzati forrás megerősítette, azonban az amerikai kormányzat által elrendelt vizsgálat és a Judicial Watch pere kézzelfogható bizonyítékokkal szolgálhat a Soros-birodalom európai országok belügyeit befolyásoló, európai kormányokat támadó tevékenységével kapcsolatban.”

(Amúgy valójában az oroszbarát jobboldali miniszterelnök azért bukott meg, mert nyilvánosságra került felvételekből kiderült, hogy kormányhivatalnokok visszaéltek hatalmukkal, újságírókat és ellenzéki politikusokat hallgattak le, a kormányfő pedig választási csalásra buzdított. Ezek után az orosz propaganda kezdte el azt terjeszteni, hogy Soros beavatkozott a macedón választásokba.)

A Magyar Idők Bokros Lajosról

„A politikának is megvannak a maguk kétségbeejtő figurái. Bár legtöbbjük fölépülésére kevés a remény, állapotuk bemutatása a közjót szolgálhatja.

Itt van Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) frontembere, a legendás csomagkészítő, akinek minapi kirohanása előrehaladott állapotára utal. Azzal állt elő, hogy pártját becsapta Gyurcsány Ferenc DK-elnök, aki négy hónapos hazudozás után most ­elárulta, nem akar megállapodni velük, holott ősszel ő sürgette, hogy kössenek szövetséget a választásokra.

Erre most tessék… Pedig négy éve a MoMa volt az, amely nagyvonalúan lemondott pénzről, sajtóról, ­országgyűlési képviseletről azzal, hogy nem indult el a választásokon, nehogy rontsa az összefogás esélyeit. Bokros kesergésére a DK azt válaszolta, tévedés, fordítva történt, ők együtt akartak működni, épp a tökölődő Lajos utasította el azt.

A publikum persze derül.”

A Ripost címéhez kommentár se kell: Hi­bát­lan pop­sit vil­lan­tott, vér­for­raló üze­ne­tet küld a ma­gyar mo­dell

„Hétvégén sűrű havazással érkezett meg a tél Magyarországra, Kiss Virág fitneszmodell azonban éppen Thaiföldön piheni ki az elmúlt év fáradalmait. De még ott is gondolt magyar rajongóira, bombatestet villantva küldött egy kis meleget Magyarországra.

A bikinis szépség fotójától pedig sokan leizzadtak, hiszen Virág izmos, formás teste észveszejtő látványt nyújt a medence partján!”

Ez volt ma – 2018. január 12.

0

Többen is reagáltak Mihai Tudose román miniszterelnök „köteles” nyilatkozatára, Bárándy Péter szerint hosszú időre van szükség, hogy helyreálljon a jogállam uralma, az EU csalás elleni hivatala súlyos visszaélést talált Orbán vejének cégénél, áttörés a német koalíciós tárgyalásokon, Trump újabb rasszista megjegyzése – összegyűjtöttük a nap legfontosabb híreit.

Bárándy Péter: A Fidesz a szolgálólányává tette a jogot

Forrás: YouTube

Hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy a jogállamiság újra uralkodóvá váljon Magyarországon – ezt mondta Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy miniszter, a V18-as csoport tagja a Független Hírügynökségnek. Szerinte ma

az ügyészség teljes mértékben a vezetője által meghatározottan működik, de olykor a bíróságokra is megpróbál nyomást gyakorolni a hatalom.

Úgy látja, hogy változás esetén mindkét szervezet tagjai azonnal képesek a normál üzemmódban, demokratikusan működni. Ő maga nem akar már miniszter lenni, de szerinte kötelessége tenni a demokratikus rendszer kialakításáért.

Markó Béla: A román miniszterelnök alkalmatlan a tisztségére

Mihai Tudose
(MTI/EPA/Bogdan Cristel)

Helyes, hogy az RMDSZ vezetői bocsánatkérésre szólították fel a miniszterelnököt, de ez egyáltalán nem elég, le kellene mondania, hiszen

ezek után nem lehet tudni, hogy holnap mivel áll elő

mondta Markó Béla író, az RMDSZ volt elnöke a Független Hírügynökségnek. Mihai Tudose román kormányfő egy interjúban a székely autonómiával kapcsolatban azt mondta: ha egyes intézmények kihelyezik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették.

Magyari Nándor László erdélyi politikai elemző a Független Hírügynökség felkérésére rövid elemzést írt az ügyről, ezt itt olvashatja.

Súlyos visszaélésre bukkant az OLAF Orbán vejének egykori cégénél

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) visszakérne

több mint 12 milliárd forintot

az Elios Innovatív Zrt.-től, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István is résztulajdonosa volt a vizsgált időszakban. A súlyos szabálytalanságok mellett összeférhetetlenségre is talált bizonyítékot az uniós hivatal, írja a Wall Street Journalnek az Átlátszó munkatársa közreműködésével készül cikke.

MSZP és Jobbik: Orbán titokban teljesítette a kvótát?

Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkára egy interjúban azt mondta: különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és a menekültek között, akiket egyébként Magyarország is befogad, ha valóban jogos a kérelmük, és

Magyarország tavaly körülbelül 1300 menedékkérőt fogadott be.

Az évszázad legnagyobb fideszes átverése lehet a Jobbik szerint, ha ez igaz, de eltitkolták az emberek elől. Az MSZP pedig azt kérdezi, hogy Orbán titokban teljesíti-e a Soros-tervet.

Bokros szerint kirekesztik őket

Az MSZP és a DK csak pénzt és parlamenti helyeket akar, rendszerváltást nem – állítja Bokros Lajos. A MoMa elnöke ezzel magyarázza, hogy pártját kizárták az együttműködésből. A DK és az MSZP viszont azt mondja, hogy másfajta együttműködésre készen állnának Bokros pártjával. A háttérben a kis pártok dilemmája állhat.

Hivatalosan is megkapta az értesítést Magyarország a kvótaperről

Hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba arról, hogy megindítják az eljárást az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt – közölte a minisztérium.

Így hatott a roaming eltörlése az internetezési szokásokra

Forrás: Wikimedia Commons

A roamingdíj eltörlése óta 37 százaléknyian kezdtek el külföldön is mobilnetezni – derül ki egy kutatásból. Az olcsóbbá vált lehetőséggel már 900 ezren éltek eddig.

Sok internetező viszont még nem is hallott a roamingdíj nyári eltörléséről.

Elkezdődött a cseh elnökválasztás

Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul

Miloš Zeman államfő aggódhat

egy másik dolog miatt is: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme.

Áttörés a német koalíciós tárgyalásokon

(MTI/EPA/Christian Bruna)

Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább

van rá reális esély,

ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.

Újabb rasszista megjegyzés miatt támadják Trumpot

Donald Trump azt mondta, túl sok ember jön az általa “pöcegödörnek” nevezett országokból az Egyesült Államokba. Haitira, El Salvadorra és afrikai országokra gondolt, kijelentései pedig komoly felháborodást keltettek.

Korrupt afrikai rezsimek pénzelhették a francia jobboldalt

A vádak szerint Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára előbb Líbia, majd Kongó és Gabon adott pénzt. Az ügy kulcsfiguráját, egy bűnözőből lett üzletembert Londonban tartóztatták le. Alexandre Djouhri házi őrizetben van.

Testről és lélekről – mérföldkő a Oscar-versenyben

A legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért még versenyben lévő kilenc alkotást, köztük Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét a hétvégén nézik meg az Amerikai Filmakadémia szavazói. A kaliforniai Palm Springs nemzetközi filmfesztiválján nemrég nagy sikert aratott a film, a hazai mozikban pedig már a százezres nézőszámhoz közelít a különleges szerelmesfilm.

Bokros: Kirekesztik őket

Az MSZP és a DK csak pénzt és parlamenti helyeket akar, rendszerváltást nem – állítja Bokros Lajos. A MoMa elnöke ezzel magyarázza, hogy pártját kizárták az együttműködésből. A DK és az MSZP viszont azt mondja, hogy másfajta együttműködésre készen állnának Bokros pártjával. A háttérben a kis pártok dilemmája állhat.

„Kirekesztés, ezzel az egyetlen szóval jellemezhető a két, magát még nagynak képzelő baloldali párt, az MSZP és a DK magatartása a demokratikus ellenzéki szövetség tárgyában. Tegnap lehullt az álarc. Négy hónapi hitegetés, sőt, hazudozás után a DK elnöke végre bevallotta: nem akarnak megállapodni a Modern Magyarország Mozgalommal” – írja közleményében a Modern Magyarország Mozgalom elnöke.

Bokros Lajos szerint a – nevén nem nevezett – Gyurcsány Ferenc átverte őket, szándéka hamis volt, amikor korábban még együttműködést sürgetett velük.

A MoMa-vezető úgy látja, hogy az MSZP és a DK le akarja kaszálni a kis pártokat. A szocialisták javasolták: a választáson 1 százalékot el nem érő pártoknak vissza kell fizetniük a kampányra kapott támogatást. Ez a megélhetési politikusok túlélési stratégiájának része, mert csak pénzt akarnak, rendszerváltást viszont nem – vonta le a következtetést Bokros.

Az egymással megállapodott pártok lemondtak az önkényuralom és a fasisztoid kormány megdöntéséről, mert nekik jó a mostani berendezkedés is Bokros szerint.

„A Modern Magyarország Mozgalom keserűen veszi tudomásul, hogy a jelenlegi baloldallal nem lehet helyreállítani a demokráciát, nem lehet leváltani az önkényuralmat.”

A pártelnök emlékeztet arra, hogy négy éve az ellenzéki összefogás érdekében nem indultak el a választáson. Most azonban kénytelenek lesznek, mert a jelenlegi szabály értelmében egymás utáni második távolmaradás esetén törölnék őket a nyilvántartásból.

Bokros Lajos szerint az önkényuralom fennmaradásáért a felelősség azokat terheli, akik megakadályozták a demokrácia erőinek teljes körű és feltétel nélküli szövetségét, s ezt az állampolgár tudja.

A Független Hírügynökség megkeresésére Molnár Zsolt, az MSZP elnökségi tagja mindössze annyit reagált Bokros állításaira, hogy az ellenzéki együttműködésnek nem egyedüli módja a parlamenti lista állítása, egyéb lehetőségek is vannak erre, amire az MSZP készen áll.

A DK felajánlotta, és hónapokon át tárgyalt erről, hogy Bokros Lajos

helyet kap a DK listáján és egyéni jelöltjeiket is indíthatták volna

DK-támogatással – mondta Gréczy Zsolt szóvivő. Ugyanezt mondták a Szolidaritás Mozgalomnak, amely elfogadta, Bokros pedig nem – tette hozzá.

A háttérben alighanem a nagyon kis pártok dilemmája húzódik meg. Az, hogy az alig vagy sehogyan se mérhető támogatottságú szervezetek jelöltjeinek töredékszavazatai – ha veszítenek egyéni kerületben – elvesznek, mert a párt önállóan nem indul – sőt, ezek a szavazatok egyenesen a győztes listáját erősítik.

Erre utalt a MoMa elnökségéből pár hete kilépett Pusztai Erzsébet is, amikor csütörtöki Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy arra a pártra kell szavazni, amelyik eléri az 5 százalékot. A nagyobb pártok dilemmája viszont az, hogy legalább 27 kerületben kell jelöltet állítaniuk ahhoz, hogy országos listájuk legyen, vagyis túl sok helyet nem engedhetnek át kis pártoknak. A MoMa ráadásul – ahogyan Bokros ezt írta is – abban a helyzetben van, hogy muszáj önállóan indulniuk, máskülönben megszűnik a párt.

A rendszer gyökeres megváltoztatása kellene

„Naivitás azt gondolni, hogy Orbánékat el lehet takarítani; 2018 ebből a szempontból végképp eldőlt” – mondta a FüHü-nek Békesi László volt pénzügyminiszter, aki 1998 óta már „csak” szakértőként vesz részt a közéletben, de akinek a szavaira ma is odafigyelnek, s nem csak a szakma.

Határozottan nem lát lehetőséget sem Bokros Lajos 500 napos programjának sikerére, sem a demokratikus ellenzék összefogására, s mint mondja, a gazdaságpolitikai programjaikat, elképzeléseiket, deklarációkat látva, kizárt a programok összefésülése is. Talán a DK és MOMA kivétel.

A választások közeledtével egyre erősödik a választói igény az összefogásra. Tekintsünk most el politikai szempontoktól, vegyük pusztán a gazdasági programokat, pontosabban azok híján azt, amit a demokratikus ellenzék egyes pártjainak gazdasági elképzeléseiről tudunk. Ezek alapján, Ön lát esélyt az összefogásra?

Két dolgot szeretnék előre bocsátani. Az egyik, hogy nem sorolom a demokratikus ellenzék közé a Jobbikot. Részint, mert nem demokratikus, hanem egy fasisztoid párt, amely a szélsőjobboldali nacionalista választókért harcol a Fidesz-szel. Zárójelben jegyzem meg:

nem zárom ki, hogy szoros választási eredmény esetén a Fidesz gond nélkül koalícióra lépne a Jobbikkal,

hiszen emlékezzünk csak rá, milyen vidáman vette be a kormányba a Torgyán-féle Kisgazdákat is. Az, hogy a Jobbik mit mond a gazdaságpolitikáról tulajdonképpen amúgy is érdektelen, hiszen amit akarna, azt amúgy is csak a Fidesszel koalícióban lenne képes megvalósítani. A másik, hogy a demokráciákban amúgy is a legkevésbé a gazdasági programok alapján döntenek arról  választók, hogy hova ikszelnek. Ennek ellenére érdemes összehasonlítani a pártok programjait, pontosabban inkább azok irányait, hiszen többé-kevésbé kidolgozott gazdasági programmal egyedül csak a Demokratikus Koalíció és a Bokros Lajos féle Modern Magyarország Mozgalom, a MOMA rendelkezik.
Mindennek tudatában, lát-e esélyt a gazdasági programok, elképzelések összefésülésére, s ez alapján egyfajta összefogásra?

Erre a válaszom  határozott nem. Ráadásul a választások tétje sem szakpolitikai jellegű, habár messze nem mindegy, hogy  a későbbi győztes milyen konkrét elképzelésekkel, célokkal kezd bele felhatalmazás esetén a kormányzásba. Ami biztos: a magyar politikai, gazdasági és társadalmi helyzet megváltoztatása még a legjobb szakpolitikai koncepciók, programok mentén sem valósítható meg a rendszer gyökeres megváltoztatása nélkül. Azokra a károkra, amelyeket a Fidesz 2010. óta okozott, az általa kialakított rendszernek a keretei között nem lehetnek jó szakpolitikai válaszok: ha marad az alapvetés, a filozófia, az intézményrendszer, akkor a megváltozó eszközök sem képesek alapvető változást elérni.

Óriási tévedés, hogy egy zseniálisan kidolgozott gazdaságpolitika elég ahhoz, hogy maga mögé állítsa a többséget a választásokon, mert az állampolgárokat nem ez érdekli, ők

érzelmi alapon döntenek, különösen egy olyan demokráciában, amelyben a vélemények manipulálásának döntő szerepe van.

De egy másik indokot is fel tudok hozni a határozott nemre: amennyire a nyilvánosságra hozott publikációk, információk alapján meg tudom ítélni, a demokratikus ellenzéki pártok gazdaságpolitikai elképzelései között kibékíthetetlenek az ellentétek. Némileg árnyalva a képet: egyedül a DK és a MOMA programját tartom összefésülhetőnek.

„Agyrém, hogy balról akarják előzni a Fideszt”

Arra persze egy interjú terjedelme nem elég, hogy pontról pontra végig vegyük ezeket az eltéréseket, de gondolom, tipizálni azért lehet a döntő különbségeket.

Az ellenzéki pártok egyik csoportja semmi mást nem akar  gazdaságpolitikájával, mint megváltoztatni a meglévő elosztási viszonyokat és azok eszközeit. Tiszta agyrém, hogy balról akarják előzni a Fideszt, amely eleve abszolút túlelosztás-párti, s nagy szerencséjük van, hogy ezt a nemzetközi körülmények is lehetővé teszik a számára. Ám garantált csődhöz vezetne, ha eszközök hiányában még rá is tennének erre egy lapáttal. Értem én, hogyne érteném, hogy minden ellenzéki párt meg akarja változtatni ezeket az aberrált, szélsőségesen durva társadalmi szétszakadáshoz vezető elosztási viszonyokat.

De a gazdaságpolitika nem egyenlő az elosztáspolitikával!

Alapvetően téved az, aki szerint elég csak az elosztás alapvető elemeihez – a többi között a fiskális és a jövedelempolitika elemeihez, ez utóbbin belül az adó-, a bér- és a szociálpolitikához – nyúlni. Az ilyen kommunisztikus elosztási programok esetében mindig a háttérbe szorul a megtermelhető jövedelmek létrehozásának a programja, meg nem lévő eszközöket akarnak  elosztani, és senki nem foglalkozik azzal, hogy a forrásokat is ki kell termelni ahhoz, hogy egészségesebb legyen a társadalom és fenntartható legyen a gazdaság.

Azzal kezdte ezt a választ, hogy az ellenzéki pártok egyik csoportja. Milyen más csoportok vannak, s azokat mi jellemez?

A másik csoport gazdaságpolitikájának a fókuszában ugyancsak szimpatikus célok szerepelnek, amelyeket lehetne is támogatni, ha lenne realitásuk: ez az a csoport, amely erőteljes zöld programot állít a középpontba. Ez globális ügy, s fontos is, de azért balgák lennénk, ha azt hinnénk, hogy egy akkora ország, mint Magyarország alapvetően képes lenne befolyásolni a főbb folyamatokat. Az persze már más kérdés, hogy vannak konkrét ügyek, amelyekkel kiemelten kell foglalkozni – ilyen például az energiagazdálkodás, Paks 2, aminek egyébként nem a környezetre gyakorolt hatása a fő veszélye, hanem az, hogy feleslegesen ismét egyoldalú függőségbe sodorja – hosszú időre – az országot a kiszámíthatatlan orosz birodalommal szemben.

S van egy harmadik típusa ezeknek demokratikus ellenzéki programoknak, legalábbis az eddig nyilvánosságra hozottak alapján: az eléggé sok elemében zavaros, harmadik utasnak minősíthető  kinyilatkoztatások, amelyek elsősorban globalizáció-, tőke- és piacellenes koncepciónak minősíthetők. Ennek különféle elemei keverednek, mást mond az LMP, mást a DK és megint mást az MSZP, miként – ha indul egyáltalán – az Együtt is, a Momentum meg nem mond semmit erről – igaz más konkrét elképzeléséről sem.

Az újraelosztás több oldala

Említette, hogy nem szabad kizárólag az elosztás oldaláról meghirdetni az újraelosztást. Konkrétan mire gondol ez alatt?

Vegyük például a béremelés kérdését. Részben valóban objektív gazdasági körülmények miatt, részben erőteljes manipuláció, a torz elemzések terjesztése miatt

olyan kép alakult ki, hogy Magyarország a teljesítményéhez képest rettenetes bérlemaradásban szenved az uniós országokhoz képest.

Ezért az elosztáspolitika első célja ennek a résnek a szűkítése, egyfajta bérfelzárkóztatási program, s ebben az ellenzéki pártok is hasonlóan vélekednek, mint Orbánék – az egy kivétel Bokros  pártja. Vannak egyszerűen szélhámos koncepciók, például a Pogátsa-féle „új egyenlőség” című ötletroham. Ezek a béreket és jövedelmeket kizárólag vásárlóerőként kezelik, olyan, vásárlásra, megtakarításra, beruházások finanszírozására alkalmas eszközként, amely keresletet teremt, s hozzájárul a gazdasági növekedéshez, s ezért üdvözlendő. Megjegyzem, hogy valóban van egyfajta kényszerhelyzet, hiszen valamit kell kezdeni a versenyképes munkaerőbázis iszonyú hiányával, de azért azt nem szabad elfelejteni, hogy a bér- és a jövedelem egyben kitermelendő költség is! Fedezetet kell rá teremteni a termelési, szolgáltatási folyamatban! Ha ezzel az oldallal nem foglalkozunk, akkor lufit fújunk. Ha az állam központilag beavatkozik a folyamatokba különféle programokon keresztül – mint a minimál bér, a szakmunkás bérminimum vagy a garantált bérminimum –, akkor mi lesz azokkal a vállalkozásokkal, amelyek ezt nem tudják kitermelni? Minden valódi termelékenység növelés nélküli béremelés következményeként először jön az elbocsátás, majd a termelés/szolgáltatás szűkítése, s végül jön a csőd – ez pedig szűkíti azt az erőt és potenciált, ami hozzájárulhatna a gazdasági növekedéshez, tehát öngyilkos lépés.

S a magyar gazdaságban elvétve akad a multikon és beszállítóikon kívül olyan cég, amely képes kitermelni a bérfelzárkóztatás fedezetét.

Nem szólva arról, hogy alapvetően hazug és elhibázott, hogy ugyanazért a munkáért nálunk ugyanannyi bért kellene fizetni, mint másutt: a kérdésnek azon kell eldőlnie, hogy a konkrétan felhasznált élőmunka egy egysége mennyi új értéket hoz létre! Bizony nálunk ez a mutató a német gazdaságénak a hatoda, s negyede az osztrákénak. Ráadásul az elmúlt hét évben a termelékenység Magyarországon 0,7 százalékkal nőtt, miközben a reálbérek és -jövedelmek több mint 20 százalékkal bővültek, azaz nyílt az olló, a kibocsátott teljesítmény már most sem áll arányban a bérekkel. Ezt tovább folytatni agyrém lenne!

Perverz az adórendszerünk

Az ellenzéki pártoknak az adórendszerrel kapcsolatban elég markáns nézeteik vannak. Az is az újraelosztás része. Ezeket hogyan látja?

Tény és való, nem tartható – sem a terhelés abszolút mértékét, sem a belső eloszlását tekintve – a kiépített perverz adórendszer. Amely kiemelten jutalmazza a magas jövedelmet, semleges a közepessel szemben és erősen terheli az alsó harmadhoz tartozó adóalanyokat. Amúgy is jövedelempolarizáció van, s erre ráerősít a rossz adórendszer. Abban igazuk van az ellenzéki pártoknak, hogy progresszív adórendszert kell bevezetni, kérdés, milyen legyen ez a .progresszió, de ez már szakmai kérdés. Ez azonban csak egy része a dolognak.

Itt az ideje egy egységes, értékalapú, de progresszív vagyonadó rendszer bevezetésének,

amelyben meg kell szüntetni a hatalmas vagyonok ingyenes, családon belüli öröklésének a lehetőségét is. Bizonyos, a normál életfeltételeken felül felhalmozott vagyontömeget szintúgy progresszív adóval kellene sújtani, s az ebből  az államkincstárba befolyó összegek ellensúlyozhatnák az extramagas áfa, a diszkriminatív ágazati különadók fokozatos csökkentését.

Akkor nem is lát elfogadható gazdaságpolitikai programot?

Lehet, hogy az én tapasztalatom, elméleti felkészültségem következménye, de igazán koherens, modern, az ország számára valóban hasznos gazdaságpolitikai programja csak a minimális támogatottságú MOMA-nak van. Bokros Lajos koncepciójához világos célok és  eszközök is tartoznak. Sajnos azonban nem látok esélyt arra, hogy megvalósuljon Bokros 500 napos választási programja, pedig az teljes joggal két lépcsőben gondolkodik: abban, hogy az első lépcsőben magát a rendszert kell megváltoztatni, helyreállítva a demokratikus, jogállami kereteket és intézményeket, s amikor ez megvan, akkor kell reparálni mindent, amit csak lehet, majd ezután a pártok programjai alapján választásokat tartani. Sajnos teljesen reménytelen, hogy a többség e mögé álljon!

Brutális harc a baloldalon

De hát miért?

Egyrészt egy brutálisan erős, nagyon csúnya és primitív eszközökkel folytatott hatalmi harc zajlik a baloldal vezetői pozíciójáért.

Az MSZP azért küzd, hogy legalább a megmaradt választói bázisát képes legyen megtartani,

ezt egy erőteljes baloldali fordulattal látja elképzelhetőnek megvalósítani, s ezért szakít a modernizáció elvével, nem programot hirdet, hanem politikai-elvi kinyilatkozást tesz, amelynek rendkívül sok elemével egyet lehet ugyan érteni, de nem rendeli mellé az eszközöket.

A DK is ugyanezért a választói tömegért harcol, de ennek a pártnak a programjában már vannak eszközök is a célok mellett. Ez a program nem annyira balos, bár néhány kérdésben – bérfelzárkózás, a minimálbéremelés ötéves ütemezett programja, stb.  – ők is kikacsingatnak, de nem annyira durván, mint a szocialisták például az alapjövedelemmel. Mindkét gazdaságpolitika program, elképzeléscsomag, deklaráció egyetlen célt szolgál – a dominancia megszerzésének a célját a baloldalon –, s ezért nem is állja ki a reális kritikát, de hát valójában ők tudják a legjobban, hogy egyiküknek sincs esélye arra, hogy  programjuk megvalósítására felhatalmazást kapjanak a választóktól. Így lényegében bármit mondhatnak. Az olyan, a racionalitásokat többé-kevésbé azért figyelembe vevő párt, mint az Együtt, az LMP és a Párbeszéd – ha egyáltalán túléli még ezt a választást – nem fésülhető össze sem a DK-val, sem az MSZP-vel, de mégis figyelni kell rájuk, már csak azért is, mert az ellenzéki választói bázis megosztására alkalmasak.

Nincsenek meg a kormányváltás feltételei

Ezek szerint nem lehet kormányváltás?

Meggyőződésem, hogy nincsenek meg ennek a feltételei. Mélyen megrendítőnek tartom, hogy marad a Fidesz, amelyet gazdasági oldalról nem fenyeget semmi olyan veszély, hogy jelentős veszteség érné, válság vagy éppen drámai életszínvonal romlás alakulna ki. Ellenkezőleg, miután 2020-ig még kitartanak az Európai Uniós támogatások, ezek csak segítik a kormányon maradást.

Az uniós pénzek jelentik a lélegeztetőgépet a Fidesz és a magyar gazdaság számára.

Ennek minden jel szerint 2020-ban vége szakad.

De az már a következő választáson éreztetheti a hatását. Tény, a következő uniós költségvetési ciklusban a kohéziós támogatások drasztikusan csökkenni fognak, s akár meg is szűnhetnek. Emellett az agrártámogatások mechanikus, mennyiségi, földalapu rendszerét minőségi fejlesztések utáni, nem automatikusan járó támogatási szisztéma válthatja majd fel, ami érdekes módon fogja érinteni az új magyar nagybirtokos oligarchiákat, akik ma lényegében kapavágás nélkül kapják a tízmilliárdos EU támogatásokat. Ennek lehet majd pozitív hatása is, elindulhat egyfajta földforgalom, hatékony kisbirtokokok  kialakulása. Nem az így kieső uniós források pótlása lesz a fő kérdés, hanem az, hogy mi lesz a viszonya Magyarországnak az új Európával. Része akar-e lenni, s ha igen, mely áramlathoz akar tartozni, hajlandó-e a minden bizonnyal uralkodó csoportba törekedni, amely a mainál lényegesen nagyobb integrációt, összefogást feltételez, a nemzeti hatáskörök csökkentését.

Ez euróövezeti tagságot is feltételez. Érettek vagyunk mi rá?

A technikai feltételeket már most teljesíteni tudnánk, akár most beléphetnénk az ERM II-be, a csatlakozás előszobájába, a kérdés inkább úgy merül fel, hogy mikor lenne előnyös számunkra a csatlakozás. A válasz: csakis megfelelő gazdaságpolitika esetén, de Orbánék bezárkózó, diszkriminatív, az erőforrások újraelosztására támaszkodó gazdaságpolitikája  közepette semmi értelme nem lenne, hiszen csakis a teljesítőképességet akadályozná, nem csökkenne a leszakadásunk, nem tudnának nálunk hatni az euróövezet előnyei. Ráadásul a mai árfolyamingadozással kezelhető feszültségek egyben lecsapódnának az árakban. De ha megváltozna a rendszer, s a normális gazdaságpolitika esélyei beláthatóvá válnának, akkor érdemes lenne belevágnunk. Az euróövezethez való csatlakozásról azonban érdekes módon – Bokrosékon kívül – senki nem is beszél.

Ám aki nem csatlakozik a többséghez, az marginalizálódni fog, hiszen vége az Orbánék által hirdetett „nemzetek Európájának”. Szerintem lesz az EU-ban egy olyan leszakadó csoport, amelynek tagjai nem hajtják vége a fiskális konvergenciát – ilyenek lesznek például a mediterrán országok, s

lesznek az euro övezeten kívüli EU tagok, akik leszakadnak a fejlett magtól, köztük Magyarország,

ha csak Orbánék ki nem provokálják a kirúgásunkat, vagy ki nem lépnek. 2020 előtt ilyenre azonban nem fog sor kerülni.

Korábban azt említette, hogy nem lát olyan gazdasági kényszert, amely a jelenlegi kormány bukásához vezethetne. Azért idehaza sem minden gazdasági szereplő lehet elégedett.

Az én egyik nagy tévedésem és csalódásom az, hogy meg voltam arról győződve: nem lesz ekkora tolerancia a Fidesz mindent sárba tipró politikájával szemben. Azt gondoltam, fellázadnak egy ponton a bankok, a multik – de tévedtem, kiderült, számukra mindent felülír a hosszútávú gondolkodás. A multik megalkusznak, s nem vonulnak ki, ők kihúzzák a változásig, mert tudják, ez a rendszer sem tart itt örökké – addig pedig megkötik a saját kis alkuikat, számukra csak az a lényeg, hogy nyereséget termeljenek, visszajöjjön a befektetésük, megmaradjanak a piacaik, a kivívott pozícióik.

Visszatérve a Fidesz számára biztos alapot jelentő gazdasági környezet kérdésére: a világgazdaság felől sem látszik számukra veszélyes trend, s idehaza rövidtávon nincsenek egyensúlyi gondok. Tény, hogy ebben következetesek voltak és eredményesen csökkentették a magyar gazdaság külső sebezhetőségét, finanszírozási kitettségét.

Két lehetséges kimenetel

Mindezzel azt is mondja, hogy örökké fog tartani a Fidesz-kormányzás?

Csak két momentumot látok, amely véget vethet ennek a rezsimnek. Az egyik belső meghasonlás, ami minden ilyen autoriter rendszer esetében bekövetkezik. A Fidesznél is könnyen  belátható. A belső összetartást és így  stabilitását nem kis mértékben az a hihetetlen anyagi érdekeltség alapozza meg, amellyel Orbán a kezében tartja a támogatóit; van ebben minden, a konkrét támogatásoktól kezdve az adókedvezményeken át, a piaci pozíciók biztosításáig. Az egyik oldalon a védelem, a másik oldalon pedig a versenytársak lejáratása, az állam teljes kisajátítása, a kontroll elleni védelem. Ez nagyon erős stabilitást ad, de éppen ez a gyengéje is ennek a rendszernek, ugyanis

amint elfogynak az elosztható erőforrások, a meglévő pozíciókhoz, vagyonokhoz, jövedelmekhez kell hozzányúlni, 

s ez 2020, az uniós források csökkenés, elapadása után erősödik majd fel. Kialakul egy érdeksérelem, és kérdés, mikor éri el azt a kritikus tömeget, amely már képes felrobbantani a NER-féle mai monolitikus tömeget. Ezt nem lehet megjósolni, de kódolva van a rendszerben, szerintem a következő, 2022-es választásokra alakulhat ki.

És mi a másik momentum?

A másik a jól ismert dél-amerikai, argentin forgatókönyv: kritikus tömeget ér el a társadalom elégedetlensége, ami egy gazdasági válság esetén polgárháború szélére sodorja az országot. Ne adj isten, hogy ilyen bekövetkezzen nálunk!

Normál, demokratikus választás eredményként semmi esélyt nem lát kormányváltásra?

Nem, már csak azért sem, mert még ha össze is jönne egy nagy összefogás a demokratikus ellenzéki oldalon, s a sok elaprózott kis párt helyett összeállna egy hiteles választási párt, szakmai programmal, szakértő kormánnyal – ez talán még nem annyira lehetetlen –, de akkor sem lehet a fordulatot végrehajtani demokratikus módon. Hiszen

a Fidesznek a hatalom az az eszköz, amely nélkül nem tudja megúszni a büntetőeljárást, megtartani a harácsolt vagyont.

Ők tehát az életükért küzdenek. A hisztéria, az állandó fenyegetettség fenntartása, a széleskörű militarizálás az oktatástól kezdve a hadseregig egyazon célt szolgál: hogy ha kell, fel lehessen függeszteni minden demokratikus jogot, ki lehessen hirdetni a szükségállapotot, erőszakkal lehessen fellépni. S ne legyenek illúzióink: nem riadnának vissza az erő alkalmazásától. Naivitás azt gondolni hogy Orbánékat el lehet takarítani. A 2018-as választás ebből a szempontból sajnos már eldőlt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK