Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

“A kelet-ázsiai régió kritikus térség az USA számára“

Kenderessy Milán
-
0
“A kelet-ázsiai régió kritikus térség az USA számára“

Tud-e figyelni az Egyesült Államok az ázsiai-csendes óceáni térségre, ha közben foglalkoznia kell Ukrajna és Oroszország konfliktusával és a gázai övezettel?

Blinken amerikai külügyminiszternek szegezték Japánban a jogosnak tűnő kérdést elbír a sokfrontos figyelemmegosztással az Egyesült Államok? A külügyminiszter villámlátogatást tett a hadügyminiszter és a vezérkari főnök társaságában. A válasz:

”képesek vagyunk egyszerre futni és rágózni. Számunkra kritikus térség a csendes óceáni és az indiai óceáni térség, Kelet Ázsia”

– válaszolta az amerikai diplomácia vezetője.

Japánban ezt régóta tudják hiszen a második világháború az USA számára Pearl Harbourban kezdődött meg nem pedig Európában. Csakhogy Japánban és másutt Kelet Ázsiában azt is észrevették, hogy ötvenegy évvel ezelőtt Nixon és Kissinger lepaktált kommunista Kínával. 2021-ben azután a Biden kormányzat deklarálta: Kína és Oroszország a stratégiai ellenfelünk. Nem sok ez egy kicsit – kérdi az idén 100 éves Kissinger ex külügyminiszter, aki amellett van, hogy együtt kellene működni továbbra is Kínával. Emiatt az amerikai diplomácia nagy öregje el is utazott Pekingbe, ahol fogadta őt Hszi Csin ping elnök is.

USA – Kína csúcs lesz San Franciscóban

“Készen állunk az együttműködés javítására az Egyesült Államokkal” – hangsúlyozta Kína alelnöke Szingapúrban, ahol részt vett a New York-i Bloomberg által szervezett biztonsági fórumon. Han Zseng alelnök kijelentette:

„a stabil és egészséges kapcsolatok mind Kínának mind pedig az Egyesült Államoknak érdeke.”

Az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen már Trump elnöksége óta, Biden ezt tovább fokozta. Ugyanakkor a két nagy és megoldhatatlan konfliktus – az ukrajnai és a gázai háború – rendkívüli mértékben próbára teszi az Egyesült Államok katonai és pénzügyi erejét. Mindezt mérlegelnie kell Biden elnöknek amikor november 14-én San Franciscóba utazik, hogy ott vendégül lássa 21 ázsiai és csendes-óceáni állam vezetőit – köztük Hszi Csin ping elnököt Kínából. Mind Pekingben mind Washingtonban megerősítették: a csúcstalálkozó alkalmat ad arra, hogy Biden és Hszi Csin ping tárgyaljon egymással.

A kínai elnök fejmosást kapott otthon

Kínában régi szokás, hogy az országot vaskézzel vezető kommunista párt vezetői augusztusban összeülnek Pejtahoban, hogy kötetlen eszmecsere keretében megvitassák a világ második számú nagyhatalmának helyzetét. Idén meglepő esemény következett be: a találkozón résztvevő kommunista veteránok egy csoportja – Teng Hsziao ping egykori közeli munkatársai – nekiestek Hszi Csin ping elnöknek mondván: a pekingi diplomácia is felelős azért, hogy megromlottak a kapcsolatok az Egyesült Államokkal.

Míg csaknem ötven éven át Kína sokat profitált ebből az együttműködésből most a szembenállás lefékezte a kínai gazdaságot, és elszigetelte Kínát, mert az USA megszervezte a kelet-ázsiai államok katonai együttműködését Pekinggel szemben.

Hszi Csin ping elnök megfogadhatta a veteránok kritikáját, mert kirúgta a külügy, a hadügy és a pénzügyminisztert. Békeidőben ilyesmi nemigen fordult elő ily villámgyorsan Kínában. Ráadásul a bukott külügyminisztert, Hszi Csin ping kedvencét megvádolták azzal, hogy a szeretője amerikai kém volt! Hszi Csin ping kénytelen volt visszahozni a régi külügyminisztert, Vang Jit, aki az együttműködés híve. A régi-új külügyminiszter két béketervet is kidolgozott: az egyik Ukrajnát érinti, a másik a Közel Keletet. Peking mindkét stratégiai fontosságú régióban játszhat közvetítő szerepet hiszen nyomást képes gyakorolni azokra a szereplőkre, akik szembeállnak Washingtonnal: Oroszországra és Iránra. Mindkét pária államnak Kína a legfontosabb gazdasági partnere, és minthogy a Nyugat bojkottálja őket nagyon is rá vannak utalva Peking jóindulatára.

“Az enyhülés megindult az USA és Kína között” – közölte a G7 csúcstalálkozón Joe Biden Jokohamában  azt követően, hogy Blinken külügyminiszter tárgyalt Pekingben.

A jövő héten San Franciscóban kiderülhet, hogy mire is gondolt az USA elnöke, akinek a választási kampány kellős közepén gondolnia kell a hazai közvéleményre is. Elődjét és jelenlegi vetélytársát, Donald Trumpot a kínai a pekingi Tiltott Városban is fogadták, és ez különleges kegynek számít Kínában. Trump cserébe azzal kedveskedett kínai vendéglátóinak, hogy elhozta unokája videóját: a nyolcéves kislány ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin ping elnököt és nejét. Pár éve még itt tartott a két szuperhatalom kapcsolata, amely idén mélypontra jutott. Bidennek és Hszi Csin pingnek talán sikerül ezen változtatnia San Franciscóban.

Az amerikai republikánusok Izrael megsegítését támogatják Ukrajnáét nem

ki
-
0
Az amerikai republikánusok Izrael megsegítését támogatják Ukrajnáét nem

Mike Johnson, a washingtoni képviselőház frissen megválasztott elnöke találkozott Biden elnökkel, hogy megvitassák az USA költségvetés külföldi támogatási programját.

Biden elnök a demokraták nevében 106 milliárd dolláros csomagot javasol, ezt három részre osztanák: Ukrajna kapna 60 milliárdot, Izrael 10-et, a többit pedig jórészt a csendes-óceáni térség.

A demokrata javaslatnak csekély esélye van arra, hogy ebben a formában elfogadják, mert az ellenzéki republikánusok sokallják a segélyt Ukrajnának.

“Izraelt támogatni fogjuk, saját 14 milliárd dolláros csomagot terjesztünk elő”

– mondta a szélsőjobboldali republikánus házelnök, aki Donald Trump emberének számít Washingtonban.

Mike Johnson megkérdezte Biden elnököt:

”Mi a végcél Ukrajnában? Erre a kérdésre nem kaptam választ a Fehér Házban.”

Trump ex elnök azzal dicsekszik, hogy napok alatt békét kötne Oroszországgal Zelenszkij elnök feje fölött.

Mi lesz az Európai Unió Ukrajnának szánt 50 milliárd eurójával?

Ezt egyelőre senki sem tudja: a legutóbbi uniós csúcsértekezleten nem sikerült döntésre jutni. A brüsszeli bizottság azt javasolja, hogy 66 milliárd pluszt fizessenek be a tagállamok a közös költségvetésbe, elsősorban azért, hogy meglegyen az az 50 milliárd euró, melyet Ursula von der Leyen asszony ígért Ukrajnának. Ez az 50 milliárd úgy jönne össze, hogy 17 milliárd euró lenne a direkt támogatás és 33 milliárd euró a kedvezményes hitel.

Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában arról beszélt, hogy a csúcstalálkozón visszadobták a brüsszeli bizottság javaslatát. Valójában senki sem számított megállapodásra, mert senki sem akar fizetni. Közben persze megszületett a közös nyilatkozat arról, hogy az Európai Unió mindenben támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban.

Orbán Viktor azzal zsarolja az Európai Bizottságot, hogy csakis akkor szavazná meg a támogatást Ukrajnának, ha Magyarország megkapná az uniós eurómilliárdokat vagy azok egy részét. A Financial Times korábban arról írt, hogy Magyarország 13 milliárd eurót kaphat cserében azért, hogy támogassa az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot.

Ukrajna támogatása hosszútávú pénzügyi gondot jelent az Európai Uniónak, amely saját forrásból aligha tudja ezt biztosítani. Ezért felmerül az újabb közös hitelfelvétel. Ebből eddig egy volt: 750 milliárd euró a pandémia után. Merkel kancellár úgy tudta ezt elérni, hogy megesküdött: több hasonló nem lesz. Angela Merkel nyugdíjba ment, és utódai előtt ott a finanszírozási probléma. A közös hitelfelvétel elősegítheti az előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Észak Amerikában Hamilton pénzügyminiszter úgy érte el a 13 tagállam egyesülését, hogy közös adósságot hozott létre, és ennek nyomán mindenki beláthatta: az Egyesült Államok sokkal jobb fejlődési lehetőséget kínál mintha a tagállamok külön külön próbálkoznának a világpiacon.

Hatodik hete tart az USA autószerelő munkások sztrájkja, melyet Biden elnök is támogat

Kenderessy Milán
-
0
Hatodik hete tart az USA autószerelő munkások sztrájkja, melyet Biden elnök is támogat

Hatodik hete állnak le az autógyárak egymás után az Egyesült Államokban, ahol a szakszervezet jelentős béremelést követel az infláció miatt. Heti 200 millió dollárba fáj a sztrájk a General Motorsnak.

Több mint 45 ezer munkás sztrájkol, és nemcsak a General Motors néhány gyárában, de a Ford és a Stellantis is célpont. A szakszervezet most először szervezett olyan munkabeszüntetést az Egyesült Államokban, ahol egyszerre mind a három nagy autógyárban  részlegesen leáll a munka. A United Auto Workers szakszervezet egyre inkább kiterjeszti a sztrájkot, hogy nyomatékot adjon a követeléseinek: legutóbb Texasban függesztették fel a munkát egy General Motors gyárban, mely a többi között az igen népszerű Chevy Tahoe SUV-ot állítja elő.

Hogy reagált a General Motors vezetősége?

“Ez az akció fölösleges és felelőtlen, mert kockára teszi a dolgozók megélhetését, és gondot okoz a kereskedőknek, akik nem kapják meg az autókat. Itt az idő a sztrájk befejezésére.”

A cég vezetése egyidejűleg közölte, hogy heti 200 millió dollárt veszítenek a sztrájk miatt, és ezért az éves profit is veszélybe kerülhet.

A General Motors vezérkara megismételte ajánlatát a szakszervezetnek, melynek eredményeképp 23%-os béremelést kapna egy átlagos munkavállaló a General Motors autógyáraiban. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy egy négyéves munkaszerződés utolsó évében egy átlagos dolgozó 84 ezer dolláros éves fizetést kapna.

Mary Barra, a General Motors főnökasszonya közölte, hogy ennél magasabb munkabérköltséget a tulajdonosok nem tudnak vállalni. A szakszervezetek viszont arra utalnak, hogy a főnökasszony tavaly csekély 28 millió dollárt vitt haza.

Mary Barra vezérigazgató hangsúlyozta: a Covid járvány után elindult infláció miatt nyilvánvaló, hogy a béreket emelni kell, de nem olyan mértékben, hogy az veszélyeztesse a cég működését és a dolgozók megélhetését.”

Biden elnök: megérdemlitek a béremelést

A United Auto Workers szakszervezetnek több mint 140 ezer tagja van a három nagy autógyárban. Shawn Fain, a szakszervezet vezetője, keményen tárgyal. Kijelentette:

”Többet akarunk elérni! Vannak még olyan kártyáink, melyeket még nem játszottunk ki, az autógyáraknak pedig még maradt pénzük arra, hogy többet adjanak.”

A General Motors üzleti forgalma egyelőre nem szenvedte meg annyira a sztrájkot mint ahogy azt sokan jósolták: meghaladta a 44 milliárd dollárt a General Motorsnál a harmadik negyedévben, és ez 5%-kal több mint tavaly. Igaz, a profit 7%-kal csökkent ugyanebben az időszakban.

A General Motors nagy költségcsökkentési programban van: 2 milliárd dollárral akarják mérsékelni a kiadásokat, hogy fel tudják venni a harcot a vetélytársakkal a piacon.

Biden az első olyan amerikai elnök, aki elment a sztrájkoló munkások közé a gyárba: szeptember végén a Ford egyik gyárát kereste fel Michigan államban.

“Megérdemlitek a béremelést” – hangsúlyozta az USA elnöke, aki újra pályázik a Fehér Házra.

Rövid beszédében az USA elnöke emlékeztetett arra, hogy

“az állam megmentette a nagy autógyárakat a pandémia idején. Most itt az idő, hogy visszaadják a támogatást.”

A sztrájkoló munkások lelkesen fogadták az elnök rövid beszédét:

”Itt volt az ideje annak, hogy egy elnök végre kiálljon a munkások mellett, és ne a dollármilliárdosokat támogassa!” – mondta egy munkás a CNN gazdasági rovatának arra célozva, hogy Trump dollár milliárdos. 2016-ban Donald Trump nyerte az elnökválasztást Michigan államban, az amerikai autóipar fellegvárában.

Képes-e az USA két nagy háborút egyszerre finanszírozni?

Kenderessy Milán
-
0
Képes-e az USA két nagy háborút egyszerre finanszírozni?

Biden elnök kéri a kongresszust, hogy szavazzon meg 60 milliárd dollárt Ukrajnának és 10 milliárdot Izraelnek a jövő évi költségvetésben. Ez költségvetés már elvben meg is kezdődött hiszen az Egyesült Államokban szeptember 30-án ér véget a pénzügyi év.

Csakhogy nincs új költségvetés. Ennek politikai okai is vannak hiszen már tart a választási kampány, és a republikánus ellenzék meg akarja akadályozni a Biden kormányzat működését azzal, hogy nem szavazza meg a költségvetést. Az ideiglenes költségvetést a republikánusok csak úgy szavazták meg, hogy abból kivették az Ukrajnának szóló támogatást mondván: nincs rá pénz, az eddigi támogatást sem hatékonyan használták fel, a nagy offenzívából nem lett semmi.

A hatalom emberei viszont szépen gyarapodtak Kijevben. Ezért ki is rúgták a hadügyminisztérium teljes vezetését.

Biden elnöknek az a baja, hogy nem csupán az ellenzék akadékoskodik az új költségvetés körül, de a nagy hitelminősítők is azzal fenyegetőznek, hogy leminősítik az Egyesült Államokat. Miért? Mert egy év alatt 23%-kal nőtt meg a költségvetés hiánya Washingtonban, ahol új rekordot könyvelhettek el: 1695 milliárd dollárt! – közölte a pénzügyminisztérium Washingtonban.

Miért e költségvetési hiány?

Mert a háztartások és a cégek visszafogták a kiadásaikat az infláció és a magas kamatláb miatt. Kevesebb adóbevétel folyt be, a kiadások viszont a korábbi tempóban növekedtek. Yellen pénzügyminiszternek még egy fajsúlyos problémája van: a magas kamatláb miatt egyre drágább az államkötvények finanszírozása. Tovább rontja a helyzetet, hogy a kínaiak rekord mennyiségű USA kincstárjegyet adnak el, és az új aukciókon nem jelentkeznek mint vásárlók. Ez is része Peking és Washington vetélkedésének.

Fizessenek a gazdagok!

Tőlük akar Biden elnök dollár milliárdokat szerezni: az óriás cégektől és a szupergazdagoktól. Csakhogy a republikánusok blokkolják ezt a két adó törvény tervezetet. Yellen asszony már kénytelen volt beismerni:

idén már nem tudják elfogadtatni a globális társasági nyereség adót, mert a törvény tervezetnek nincs meg a támogatottsága a képviselőházban, ahol a republikánusok vannak többségben.

Ugyanez a helyzet a szupergazdagokat sújtó 2%-os vagyonadóval, melyből 250 milliárd dolláros bevételt remél a Biden kormányzat. Amely joggal mutat rá arra, hogy Trump adóreformja megágyazott a nagy költségvetési hiánynak. A rozsda övezetek lúzer lakossága választotta meg Donald Trumpot 2016-ban, de a szupergazdag vállalkozónak maga felé hajlott a keze: 2017-ben az első dolga volt a magas adókulcsok eltüntetése. Trump választási kampánya során azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizetett adót. Más dollár milliárdosok hallgatnak erről, de többségük olyan adóparadicsomokba mentette a pénzét, ahol minimális az adó.

Hogy jut így 60 milliárd dollár Ukrajna támogatására?

Zelenszkij elnök joggal aggódik: ”őszinte leszek önökhöz, mert ez bizony nagyon is veszélyes Ukrajna számára. Az Egyesült Államok figyelme megoszlik Ukrajna és Izrael között” – mondta a brüsszeli NATO központban ahova először látogatott el Putyin agressziójának kezdete óta – 2022 február 24. A NATO hadügyminiszterek igyekeztek megnyugtatni az ukrán elnököt: Lloyd Austin amerikai pénzügyminiszter gyorsan be is jelentett egy friss 200 millió dolláros fegyverkezési segélyt. Zelenszkij válaszul közölte: télen is folytatják az offenzívát a fronton, noha a körülmények akkor meglehetősen kedvezőtlenek.

Lloyd Austin megerősítette:

“az USA addig támogatja Ukrajnát ameddig az szükséges. Az Egyesült Államok képes arra, hogy egyszerre támogassa Ukrajnát és Izraelt.”

Zelenszkij azzal érvelt a NATO hadügyminiszterek előtt, hogy olcsóbb számukra Ukrajna támogatása: ”Ha nem segítenek nekünk, akkor Oroszország felülkerekedik, de egyáltalán nem áll meg Ukrajna határainál. Az oroszok tovább mennének az Európai Unió tagállamai felé. Ezért a NATO-nak az a legolcsóbb megoldás, ha finanszírozza Ukrajnát” – érvelt Zelenszkij elnök. Akinek érvei meggyőzhetik a demokratákat Washingtonban, de az ellenzéki republikánusokat nem. A republikánus szenátorok és képviselők egy része ugyanis nem hisz abban, hogy Putyin megtámadna egy NATO országot, és Trump ex elnöknek adnak igazat, aki azzal dicsekszik, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyinnal.

Orosz békevágy: “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!”

Kenderessy Milán
-
0
Orosz békevágy: “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!”

Az orosz képviselőház  elnöke szerint “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!” A Nyugat elveszítette a háborút, amelyet Oroszország ellen vív – állítja Vjacseszlav Vologyin a Duma elnöke.

“Ukrajna 2014 óta elveszítette lakosságának több mint a felét” – fejtegette az orosz politikai élet egyik vezetője. Mi történt 2014-ben? Akkor nyúlta le a Krím félszigetet Putyin elnök azt követően, hogy Kijevben megbukott az oroszbarát kormányzat. A Krím félszigeten, ahol tatár kánok uralkodtak amíg a cári csapatok nem foglalták azt el, sohasem volt ukrán többség. 1954-ig Oroszországhoz tartozott, de akkor Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője átadta Ukrajnának, mert szüksége volt a kijevi vezetők támogatására a moszkvai hatalmi harcokban. Ukrajna határait egyébként Sztálin jelölte ki, aki korábban a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa volt. A szovjet diktátor arra törekedett, hogy ne legyenek nemzetállamok a hatalmas birodalmon belül, mert azok veszélyeztethetnék a moszkvai központ hatalmát.

Végül is a Szovjetunió mégiscsak emiatt bukott meg elsősorban 1991-ben amikor Ukrajna népességének több mint 90%-a a függetlenségre szavazott. Köztük sok orosz is, aki nem kért a moszkvai irányításból, amely nem sok jót hozott Ukrajnának. Az elmúlt 32 évben Ukrajna GDP-je nem nőtt hanem csökkent, ma már kisebb mint Magyarországé. Sem az oroszbarát sem a nyugatbarát kormányzat nem volt képes az életszínvonal emelésére. Emiatt tömeges volt a kivándorlás már a háború előtt is. 1991-ben Ukrajna lakossága 52 millió volt, ma ennek körülbelül a fele!

Vologyinnak nem ez az első szélsőséges kijelentése, mert korábban visszakövetelte az Egyesült Államoktól Alaszkát, amely a XIX-ik században Oroszország része volt Új Grúzia néven. Az orosz cár eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak éppúgy mint Napóleon császár Louisianat.

Kinek dolgozik az idő?

Mindkét fél óriási veszteségeket szenved el a fronton, de Oroszország tartalékai jóval nagyobbak. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország – elsősorban nyersanyag exportja révén – növelni tudta GDP-jét. Gajdar miniszterelnök a Szovjetunió felbomlása idején úgy vélte, hogy a nyersanyag export Oroszországot fellendíti míg a többi egykori szovjet tagállam lelendül, mert nincsenek nyersanyagai, gazdasága pedig versenyképtelen. Az Ukrajnára nézve mindenképp igaznak bizonyult.

A balti államok – mindenfajta nyersanyag nélkül – sikeres gazdasági modellt alakítottak ki, és az Európai Unió északi tagállamainak – Finnországnak és Svédországnak – a támogatásával versenyképessé váltak a digitális átállás eredményeképp. Oroszország
GDP-je viszont nem több mint Belgiumé és Hollandiáé együtt – vagyis szánalmasan kevés egy 140 milliós ország méreteihez képest. A háborúban Oroszország elveszíti regionális nagyhatalmi státuszát is: jól mutatja ezt a Karabahi válság amikor Moszkva képtelen volt megvédeni az örményeket az azeri támadással szemben. Örményország ezt követően Washington támogatását kérte.

“Ukrajna egy napig sem tudná magát tartani a Nyugat támogatása nélkül, de az Egyesült Államokban és az Európai Unióban csökken Ukrajna támogatásának népszerűsége” – állítja az orosz Duma elnöke. Aki arról nem nyilatkozott, hogy vajon Oroszországban mennyire népszerű ez a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin elnök úgy kezdett meg mint “háromnapos korlátozott hadműveletet”, ami immár több mint másfél éve tart, és senki se látja a végét. Közben viszont támadás érte Moszkvát is, legutóbb pedig a Krímben az orosz flotta főhadiszállásán az ukránoknak sikerült megölniük a flotta parancsnokát, Szokolov admirálist is.

Mind Moszkva, mind Kijev képtelen a kompromisszumra, a döntés minden bizonnyal Biden amerikai elnök kezében van. Ezt Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, aki nemrég tért vissza Washingtonból Kijevbe.

Biden újraindul az elnöki székért, ezért figyelembe kell vennie, hogy Ukrajna támogatottsága csökken az Egyesült Államokban. Régi – új ellenfele, Donald Trump azzal kérkedik, hogy egy nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Zelenszkij elnök fel is szólította az USA ex elnökét, hogy álljon elő csoda formulájával, de Trump persze nem reagált. A nagyszájú republikánus politikus nyilvánvalóan blöfföl, de kétségtelen, hogy inkább hajlana a megegyezésre Putyinnal mint Joe Biden. Így Ukrajna sorsa elsősorban az amerikai választási kampányról függ, és főként attól, hogy ki kerül a Fehér Házba?

Üzemanyaghiány Oroszországban

ki
-
0
Üzemanyaghiány Oroszországban

A háború végképp megérkezett a hétköznapokba Oroszországban is, ahol a benzinkutaknál nemcsak a polgárok gyakran nem jutnak üzemanyaghoz, de a mezőgazdasági gépekhez sincs mindenütt elegendő dízel üzemanyag. Mindez abban az Oroszországban, amely a világ egyik legnagyobb olaj termelője, amely nemrég napi 300 ezer hordóval visszafogta a kitermelést, hogy emelkedjen az ár a világpiacon.

Ha Oroszországban is üzemanyag hiány van akkor hol van ez a napi 300 ezer hordó olaj? Minden valószínűség szerint elnyeli a háború, de nemcsak ez a gond: az olajvállalatok nem érdekeltek a hazai piac ellátásában, mert az ársapka miatt csak kevés pénzt kaphatnak, és azt is csak rubelben. Márpedig a háború előtt amikor magas volt az olaj ára a világpiacon, akkor egy dollár 50 rubelt ért, most viszont ennek a dupláját, 100-at.

Az olaj exportőrök a külföldön eladott olaj ellenértékét nem viszik haza. Ez ugyan törvénytelen, de otthon Putyin bármikor ráteheti a kezét bármelyik cég pénzére. Külföldön ez nehezebben megy. Más kérdés, hogy külföldön kihasználják Oroszország szorult helyzetét, és Indiában rúpiában, Kínában jüanban fizetnek.

Munkaerőhiány Oroszországban

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója arra is felfigyelt, hogy a hiánygazdálkodás újra jellemzi Oroszországot pedig a Szovjetunió bukása után mindenki abban bízott, hogy ennek vége van. A háború visszahozta a hiány gazdaságot: nincs üzemanyag a benzinkutaknál, az olaj- és gázkitermelés akadozik, mert nincs technológia a nehezebb területek hasznosítására. A szankciók miatt nincsenek chipek márpedig manapság már majdnem minden ezekkel működik. Emiatt a hadsereg modern fegyverzetét nem tudják pótolni. Kalasnyikov géppisztolyt tud gyártani az orosz hadiipar, de korszerűbb fegyvereket nem, mert azokhoz chipek kellenek, és azokból orbitális hiány van jelenleg Oroszországban. A nyugati világ nemcsak, hogy szankciókat alkalmaz Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt, de Kínát is rávette: ne pótolja az orosz chip hiányt!

Legutóbb amikor Máltán találkozott egymással Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és Vang Ji kínai külügyminiszter akkor ez a téma is napirendre került, és az USA megdicsérte Kínát, hogy betartja a szankciót chip ügyben noha elvben ez számára nem lenne kötelező. Csakhogy

Peking számára Washington véleménye százszor fontosabb mint Putyiné.

A sokféle hiányt tetézi, hogy emberből sincs elegendő. Najbullina, az orosz nemzeti bank elnök asszonya erről a nyilvánosság előtt is panaszkodott. Azt persze nem mondhatta el, hogy mindennek az oka a több mint másfél éve tartó háború Ukrajnában. Egyrészt egyre több embert hívnak be katonai szolgálatra hiszen a Wagner zsoldosok többségének távozása után csakis velük lehet feltölteni a harcoló sereget Ukrajnában. Ezenkívül Putyin rendelete alapján az orosz hadiipar három műszakban működik, és hétvégén sincs szünet. Ki vállalja ezt akár kiemelt fizetésért is?

Hiányzik az orosz gazdaságból az a többszázezer menekült is, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt távozott hazájából.

Kornai János Hiány című klasszikus művében bebizonyította, hogy az ilyen típusú rendszerek kudarcra vannak ítélve. A kínaiak kikászálódtak ebből a csapdából az 1978-ban elkezdett reformokkal, az oroszoknak ez sose sikerült igazán, de Putyin kezdetben kétségkívül életszínvonal emelkedést produkált. Most a háború miatt visszaállt a hiánygazdálkodás Oroszországban, amely pedig hatalmas ásványi kincs készlettel rendelkezik, de olyan rendszert nem sikerült kitalálnia, mely a lehetőségeket ki is tudná használni. Ehelyett itt a megnyerhetetlen háború egy olyan vezetéssel, amely beleveszett a múlt ködébe.

Oroszországban a legnagyobb hiány gondolkodni képes elitben volt. Putyin ebben a tekintetben megfelel az orosz tradícióknak…

Kulcspozícióban a kínai diplomácia

Kenderessy Milán
-
0
Kulcspozícióban a kínai diplomácia

Moszkvában tárgyal Kína első számú diplomatája, aki ezt megelőzően Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával folytatott eszmecserét Máltán. Kína G2  rendszert akar, és békét Ukrajnában.

Vang Ji államtanácsos, Kína régi-új külügyminisztere a legmagasabb rangú pekingi vezető, aki rendszeresen tárgyal a washingtoni diplomácia meghatározó figurájával: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval. A többi között arról állapodtak meg, hogy helyreállítják a forró drótot a két nagyhatalom hadseregei között. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Tajvan körül mind az amerikai mind pedig a kínai légierő és flotta igen aktív, és mindkét fél szeretné elkerülni a hidegháborús feszültség fokozódását. Hszi Csin ping elnököt augusztusban alapos bírálat érte a kommunista párt vezetőségének kötetlen nyári tanácskozásán Pejtaho üdülőhelyen: felrótták neki a rossz viszonyt az Egyesült Államokkal. Ezt követően eltűnt Kína külügy és hadügyminisztere, akik mindketten az új keményebb vonal képviselői voltak az USA-val szemben. A mérsékelt Vang Ji immár a hagyományos vonalat követheti: diplomáciai úton visszaállítani az együttműködést az Egyesült Államokkal. Ez most a prioritás Pekingben. Biden elnök mosolyogva nyugtázta, hogy “Hszi Csin ping elnöknek nehéz nyara volt”. Mind a külügy mind a hadügyminisztert ő nevezte ki nemrég.

Putyin pária szerepben

Vang Ji Moszkvában Patrusevvel, a nemzetbiztonsági tanács titkárával tárgyal. Ez körülbelül olyan tisztség mint Jake Sullivané Washingtonban. Csakhogy az USA és Kína számára Oroszország immár nem világhatalom. Amikor távol-keleti együttműködési értekezletet tartottak nemrég Vlagyivosztokban, akkor Putyin partnere nem Hszi Csin ping volt, sőt nem is a miniszterelnök hanem annak egyik helyettese. Világos utalás ez arra, hogy Putyinnak a regionális politikában a helye, és a világpolitikai immár nem neki való. Az orosz elnököt ettől függetlenül meghívták Pekingbe, ahol a jövő hónapban tartják meg az Új Selyemút konferenciát. Hszi Csin ping elképzelése nem épp sikeres: a fejlett államokban egyre nagyobb az ellenállás a kínaiak nyomulásával szemben. Meloni olasz kormányfő nemrég mondta le a részvételt az Új Selyemút programban miután washingtoni útja során Biden elnök ezt “javasolta” neki.

Orbán kitart Kína mellett

A magyar miniszterelnök részt vesz az Új Selyemút konferencián Pekingben noha jól tudja, hogy Washingtonban nem örülnek ennek igazán. Mire számít a magyar miniszterelnök? Arra, hogy Németország mint Kína legfontosabb európai partnere mind kevésbé képes ellenállni az amerikai nyomásnak, melynek célja a német-kínai kapcsolatok szisztematikus gyengítése. Magyarországon viszont vígan folytatódhat ez az együttműködés: az egyik ilyen ígéretes példa a BMW és a CATL együttműködése Debrecenben. A német autógyár és a világ legnagyobb akkumulátor gyártó cége egyaránt Debrecen környékén építkezik, és a hírek szerint már megállapodtak abban, hogy a BMW elektromos járműveiben kínai akkumulátorok lesznek. A pekingi Global Times nemrég vezércikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagy nyugati autógyárak nem tudják megtenni a nagy ugrást az elektromos autók gyártására kínai akkumulátorok nélkül.

Ursula von der Leyen asszony az unió helyzetéről szóló beszédében ugyan azt ígérte, hogy kivizsgálják a kínai elektromos járművek és akkumulátorok piaci nyomulását, de ezt mind Németország mind pedig Magyarország ellenzi.

Berlin arra hivatkozik, hogy manapság mind nehezebb megállapítani egy autó nemzetiségét hiszen a benne rejlő chipek sokfelől érkezhetnek. Ráadásul a németeknek sok autógyáruk működik Kínában, ahol a Volkswagen már az ötvenes évek óta jelen van. Jelenleg az Európába érkező elektromos autók zöme Kínából jön ugyan, de német gyárak terméke.

Mindez persze nem akadályozza majd Orbán Viktort abban, hogyha kigördül az első BMW kínai akkumulátorral a debreceni gyárból, akkor ne beszéljen majd “magyar BMW”-ről.

Való igaz: az olcsó munkaerő magyar, de kérdés, hogy meddig hiszen mind nagyobb a vendégmunkás import. A környezetszennyezés is “magyar”, de ezzel a miniszterelnök hivatalból nem foglalkozik. Filozófiája ugyanaz e tekintetben mint a kínaiaké: a gyengén fejlett országoknak be kell áldozniuk a környezetet a növekedés érdekében. Kérdés, hogy Debrecen lakói is ugyanezen a véleményen lesznek-e akkor, ha az ivóvíz elszennyeződik. Kínában a lakosság ilyenkor fegyelmezetten tűr, de Magyarországon ez nem vehető biztosra hiszen a választópolgárok megkérdezhetik:

Miniszterelnök úr, mit kapunk cserébe az ihatatlan vízért?

Miért nem megy el a G20 csúcsra a kínai elnök?

Polonius
-
0
Miért nem megy el a G20 csúcsra a kínai elnök?

Li Csiang kormányfő képviseli Kínát a hétvégén Indiában a G20 csúcstalálkozón – közölték Pekingben, de nem indokolták Hszi Csin ping távolmaradását. A Nikkei japán hírügynökség szerint a kínai elnököt kemény bírálat érte otthon.

Régi szokás a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártban, hogy augusztusban összeülnek a vezetők afféle nem hivatalos csúcstalálkozóra, hogy megvitassák az 1,4 milliárd lakosú állam helyzetét. A helyszín Pejtaho, nem messze Pekingtől. Olyan üdülőhely, ahol a hatalmi elit nyaral. Kínában a hatalmi elitben beleértik azokat a veteránokat is, akik évtizedeken keresztül döntő szerepet játszottak Kína életében.

A Nikkei japán hírügynökség hozzájutott egy beszámolóhoz, mely a veteránok véleményét összegezte, és ez meglehetősen lesújtó Hszi Csin ping elnökre nézve: a gazdaság ezer sebből vérzik, az Egyesült Államokkal nem sikerült rendezni a viszonyt.

Az egyre több amerikai szankció mind nagyobb gondot okoz a kínai gazdaság fejlesztésében. A veteránok azt tanácsolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy mindenképp igyekezzen javítani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, mert a szembenállás nem sok jót jelent Kínának.

Hszi Csin ping állítólag emiatt kényszerült arra, hogy menessze külügyminiszterét, aki az ő személyes kinevezettje volt, messze megelőzött nála sokkal tapasztaltabb diplomatákat, mert ő szervezte az államfő külföldi útjait. Így lett nagykövet Washingtonban majd villámgyorsan külügyminiszter. Mindeközben új határozottan nacionalista diplomáciát folytatott, melyet Pekingben “farkas diplomáciának” neveztek el.

A korábbi békülékeny és konszenzusra törekvő diplomácia helyett az új külügyminiszter határozottan képviselte Hszi Csin ping elnöknek azt az álláspontját, hogy a világot két nagyhatalomnak kellene irányítania: Kínának és az Egyesült Államoknak. Ezt a G2 elképzelést már Hangcsouban bejelentette Hszi Csin ping elnök a G20 csúcstalálkozón 2015-ben. Obama elnök akkor elviccelte a dolgot, de Trump és még inkább Biden elnök már megindította a kereskedelmi háborút jelezve, hogy nem kíván osztozni a világhatalmi szerepen.

A kínai veteránok nem a célt kritizálták hanem a módszert

Teng Hsziao ping annak idején azt hangsúlyozta: ne dicsekedjünk az eredményeinkkel, szépen csendben fejlődjünk, és tegyük újra nagyhatalommá Kínát! Erre emlékeztették a veteránok Hszi Csin pinget, aki maga is jól emlékezhetett minderre hiszen már ő is hetven éves, ráadásul édesapja Teng Hsziao ping egyik bizalmi embere volt a vezetésben a reformok végrehajtása során. Teng Hsziao ping a háttérből irányított, Hszi Csin ping viszont nyíltan képviseli álláspontját, amely elődeinél jóval határozottabban vállalja fel Kína világuralmi szerepét. Csakhogy a ravasz Teng Hsziao ping nem szerénységből tanácsolta az óvatos diplomáciát hanem azért, mert tudta:

a kártyák nyílt kijátszása egységbe forraszthatja Kína ellenfeleit.

Biden diplomáciája pontosan erre irányul: nemrég stratégiai együttműködési egyezményt kötöttek Indiával Washingtonban. Ugyancsak az amerikai fővárosban hármas szövetség alakult: az USA, Japán és Dél Korea részvételével – egyértelműen Kína ellen. Biden elnök hamarosan Vietnamba látogat, ahol szintén a kínai befolyás ellensúlyozását várják az Egyesült Államoktól. Washington az Európai Uniót is arra ösztönzi, hogy lazítson az együttműködésen Kínával. Ily módon Kína magára maradhat olyan siralmas szövetségessel mint az Ukrajnában megnyerhetetlen háborút folytató Oroszország – figyelmeztettek a kínai veteránok.

Változik-e Hszi Csin ping politikája? A külügyminiszter minden estre eltűnt, utóda az elődje, a mérsékelt Vang Ji. Akit nyilvánvalóan szívesebben látnak Washingtonban mint rövid ideig miniszterkedő utódát.

Biden elnök amint bejutott a Fehér Házba, elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát. Emiatt sokan bírálták a demokrata adminisztrációt, a többi között a 100 éves Henry Kissinger, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai  szövetséget a Szovjetunió ellen. A kínai államfő úgy akar nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy megerősítette a BRICS csoportot új államok felvételével. Köztük olyan országokéval, melyek az USA kedvelt partnerei voltak mint Szaúd Arábia, Egyiptom vagy az Egyesült Arab Emírségek.

Biden elnöknek mérlegelnie kell: folytatja a hidegháborús vonalat Kínával és Oroszországgal szemben vagy visszatér valamiféle együttműködéshez? Minthogy az Egyesült Államokban megkezdődött a választási kampány, ez jelentős részben attól is függ, hogy Biden melyik diplomáciától remél több szavazatot. Minden estre figyelemreméltó, hogy várható ellenfelének, Donald Trumpnak az unokája kínaiul tanul. Amikor Trump elnök Pekingben a Tiltott Városban vendégeskedett, akkor unokája videó üzenetben kínai nyelvű dallal köszöntötte Hszi Csin ping bácsit és feleségét.

Az USA-tól is szegényített uránt tartalmazó lövedéket kap Ukrajna

FüHü
-
0
Az USA-tól is szegényített uránt tartalmazó lövedéket kap Ukrajna

A Biden-adminisztráció először küld vitatott páncéltörő lőszereket, amelyek szegényített uránt tartalmaznak Ukrajnába – derül ki a Reuters által látott dokumentumból, amelyet két amerikai tisztviselő külön megerősített.

A lövedékek, amelyek segíthetnek az orosz tankok megsemmisítésében, egy új katonai segélycsomag részét képezik Ukrajnának, amelyet a jövő héten mutatnak be. A lőszereket amerikai Abrams tankokból lehet kilőni, amelyeket egy, az ügyet ismerő személy szerint várhatóan a következő hetekben szállítanak Ukrajnába.

Egy tisztviselő azt mondta, hogy a közelgő segélycsomag értéke 240 és 375 millió dollár között lesz, attól függően, hogy mit tartalmaz. A csomag értéke és tartalma még véglegesítés alatt áll. A Fehér Ház nem reagált azonnal a kommentárra.

Vita a tervezett segélycsomag körül

Bár Nagy-Britannia az év elején szegényített urántartalmú lőszert küldött Ukrajnának, ez lenne az első amerikai szállítmány, amely valószínűleg vitákat fog kiváltani. Ez a Biden-adminisztráció egy korábbi döntéséből következik, hogy kazettás lőszerrel látja el Ukrajnát, annak ellenére, hogy az aggodalmak szerint az ilyen fegyverek milyen veszélyeket jelentenek a civilekre.

A szegényített urántartalmú lőszerek használatáról heves vita folyik, és az olyan ellenzők, mint az uránfegyverek betiltására irányuló nemzetközi koalíció, azt mondják, hogy a szegényített uránpor lenyelése vagy belélegzése veszélyes egészségügyi kockázatokat jelent, beleértve a rákot és a születési rendellenességeket.

Az urándúsítás mellékterméke, a szegényített uránt lőszerként használják, mert rendkívüli sűrűsége lehetővé teszi, hogy a lövedékek könnyen áthatoljanak a páncélzaton, és „öngyulladjanak” a por- és fémfelhőben. Bár a szegényített urán radioaktív, lényegesen kevésbé radioaktív, mint a természetben előforduló urán, bár a részecskék jelentős ideig megmaradhatnak.

Az Egyesült Államok az 1990-es és a 2003-as Öbölháborúban, valamint a NATO volt Jugoszlávia elleni bombázásában 1999-ben hatalmas mennyiségben használt szegényített urántartalmú lőszert.

Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a volt Jugoszláviában, Kuvaitban, Irakban és Libanonban végzett tanulmányok

„azt jelezték, hogy a környezetben szétszóródott szegényített uránmaradványok jelenléte nem jelent radiológiai veszélyt az érintett régiók lakosságára nézve.”

Ennek ellenére a radioaktív anyag hozzájárulhat Ukrajna hatalmas háború utáni tisztítási kihívásához. Az ország egyes részeit már most is tele vannak kazettás bombákból és egyéb lőszerekből származó fel nem robbant töltényekkel, valamint több százezer gyalogsági aknával.

A Wall Street Journal június közepén arról számolt be, hogy az Egyesült Államok szegényített urántartalmú töltények küldését fontolgatja Ukrajnába. A közelmúltban Ukrajnának szánt fegyversegélycsomagok tüzérséget, légvédelmi rakétákat és szárazföldi járműveket is tartalmaztak, miközben Ukrajna ellentámadása folytatódik. A Reuters nem tudta megállapítani, mit tartalmazott még a csomag a szegényített urán töltényeken kívül.

A segélycsomag finanszírozása az elnöki lehívási hatóságon keresztül történik, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy vészhelyzetben a kongresszusi jóváhagyás nélkül árukat és szolgáltatásokat adjon át az Egyesült Államok készleteiből. Az anyag az Egyesült Államok többletkészletéből származik.

A 2022 februári teljes körű orosz invázió óta Ukrajnának nyújtott biztonsági segítség több mint 43 milliárd dollár volt.

Orbán: Ukrajna nem lehet a NATO tagja!

Polonius
-
0
Orbán: Ukrajna nem lehet a NATO tagja!

A magyar miniszterelnök Tucker Carlsonnak arról beszélt, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja. A kétes hírű Carlson Magyarországon készített interjút Orbánnal.

“Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti hosszú határ NATO határrá váljon. Ez azonnali háborút, veszélyt jelentene mindannyiunkra még Washingtonra nézve is” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mi lenne a megoldás?

A magyar miniszterelnök Kissinger egykori amerikai külügyminiszterhez hasonlóan új biztonsági architektúra kidolgozását sürgette, amely figyelembe veszi Oroszország érdekeit is. Egyidejűleg pedig garantálja Ukrajna biztonságát és szuverenitását, de NATO tagságát nem!

“A megoldás az amerikai elnök kezében van” – mondta Orbán Viktor, aki ezzel megismételte azt, amit Zelenszkij ukrán államfő közölt az amerikai televízió nézőkkel:
”Biden elnök öt perc alatt békét köthetne a fejünk felett Putyin elnökkel, ha elfogadná a területért békét elvet. Mi viszont ezt nem fogadnánk el.”

Sokan azt állítják az Egyesült Államokban, hogy Orbán Viktor Putyin embere – kérdezte Tucker Carlson.

”Ha nem vonjuk be az oroszokat az európai biztonsági architektúrába, akkor nem tudunk biztonságos életet biztosítani az európai polgároknak, de most sajnos minden ezzel szembemegy.”

– válaszolt Orbán. Biden elnök politikáját bírálta a magyar miniszterelnök mondván, hogy az szét akarja zúzni az oroszokat.

“Mi magyarok az első perctől fogva azt mondtuk, hogy ez nem fog működni, ez egy rossz stratégia” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Szerinte a megoldás az lenne, ha Trump visszatérne a Fehér Házba: ”Az elmúlt évtizedek legjobb külpolitikája az övé volt, mert nem kezdeményezett újabb háborút. Jól kezelte Észak Koreát, Oroszországot sőt még Kínát is. Olyan politikát folytatott, amely a legjobb volt a Közel Kelet számára.”

Orbán megismételte Trump állítását: ha ő maradt volna a Fehér Házban, akkor Putyin nem indította volna meg a háborúját Ukrajnában.

Arról most megfeledkezik a magyar miniszterelnök, hogy Trump meglebegtette azt a lehetőséget is, hogy a NATO nem védi meg az egykori kelet-európai szocialista országokat egy esetleges orosz támadással szemben!

Perspektíva zéró

Ha Trump megnyerné a választást, akkor 2025 januárjában költözhetne vissza a Fehér Házba. És addig mi lesz? Milyen elképzelése van a magyar miniszterelnöknek a közeljövőről, amelyre egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jósolt?

Az egész Európai Unió megérzi az ukrajnai háború hatását: Németország is recesszióba süllyedt, és lehet, hogy az idén csökkenni fog a GDP Európa legerősebb gazdaságában – legalábbis az IMF ezt jósolja. Magyarországon csökken az életszínvonal, és senki se látja a válság végét.

Ehhez képest viszont az Európai Uniónak finanszíroznia kell az ukrajnai háború költségeinek jelentős részét: Ursula von der Leyen asszony 50 milliárd euróról beszélt. Ez csak a háború ára az unió szemszögéből, de a helyreállítás több mint 400 milliárd dollárba kerülne az IMF és a Világbank szerint. Ki fogja ezt megfizetni?

A stagflációval küszködő európai gazdaságok? Jelenleg mindenki igyekszik úgy tenni a döntéshozók közül mintha ezek a húsbavágó problémák nem léteznének.

Csakhogy pénz híján sem a háborút sem pedig a békét nem lehet finanszírozni.

Az pedig nyilvánvaló, hogy az Európai Unió polgárai nem kívánják meghúzni a nadrágszíjat Ukrajna miatt. A magyar polgárok pedig már most is a legkarcsúbbak az Európai Unióban: nálunk már csak a bolgárok szegényebbek. (Orbán diszkréten nem forszírozza saját politikai és gazdasági zsákutcáját.)

Az USA nemcsak a biztonsági architektúra miatt meghatározó tényező Európában hanem mint a globális gazdaság centruma is. Az Egyesült Államok pedig a Szovjetunió bukása után bizonyította: csakis stratégiai szempontból érdekli a térség, gazdaságilag nem. Ez a demokratákra éppúgy igaz mint a republikánusokra. Miben reménykedik Orbán Viktor? Mit remélhetnek a térség népei, akikre Európa mint munkaerő tartalékra tekint, de vajon az USA mit akar megvalósítani? A Blinken terv egy cordon sanitaire-t jelentene, mely térségünkben egy lengyel-ukrán szövetséget és egy román-moldáv katonai együttműködést irányoz elő. Magyarországnak nincs komoly szerepe e tervekben.

Azért mondhat Orbán Viktor sok mindent Ukrajnáról, mert véleménye nem oszt és nem szoroz még akkor sem, ha meglátásai olykor egybeesnek a százéves Kissingerével, aki nemrég még Pekingbe is elutazott, hogy megpróbálja javítani az USA és Kína kapcsolatát. Washingtonnak ugyanis ez az igazán fontos és nem Oroszország vagy Ukrajna.

1234...213. oldal a 21-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan