Kezdőlap Címkék Bérek

Címke: bérek

Tényleg ennyire egyszerű lenne? Csak a zsebünk számít?

Amikor nőttek a bérek az országban, nyert az uralkodó kormány, amikor csökkentek, vesztett – ezt a következtetést vonta le a neves befektetési szakember, Zsiday Viktor. Azt azért tegyük hozzá, hogy most mintha lett volna egy bizonyos hangütésű kampány is…

Bill Clinton egyik elhíresült mondása az volt 1992-ben, hogy „It’s the economy, stupid!”, szabad fordításban: „A gazdaság a lényeg te hülye!” – ezzel célozva arra, hogy az embereket leginkább az érdekli, hogy nő-e a gazdaság, vagy nem, van-e állásuk, vagy nem, nő-e a fizetésük, vagy nem – írja blogján Zsiday Viktor. A recesszióba süllyedt USA-ban meg is nyerte a választásokat Clinton.

A neves befektetési bankár szerint Magyarországon ugyanez a helyzet. A politikusoknak nyilvánvalóan van ráhatásuk a gazdaságra, de sokkal kevesebb, mint ahogy maguk, vagy szavazóik gondolják, eléggé ki vannak téve a nemzetközi ciklusoknak, amin jottányit sem tudnak változtatni, ám ennek ellenére a választók alapvetően az alapján ítélik meg a politikusokat, hogy van-e elég munkahely, és nőnek-e a bérek.

Zsiday számba vette az 1994 óta tartott választásokat (vagyis a rendszerváltástól eltelt összes eddigi voksolást), és szerinte ezek eredménye a clintoni tételt igazolja.

Forrás: zsiday.hu

Ábráján a vízszintes tengelyen az látható, hogy mekkora reálbér-növekedés történt az adott kormány idején, a függőlegesen pedig az, hogy listán a következő választáson mennyi szavazatot kaptak az előző választáshoz képest.

Az összefüggés teljesen egyértelmű, írja Zsiday:

ha van bérnövekedés, akkor megtartható vagy növelhető is az aktuális kormánypártra szavazók száma,

ha csökkennek a bérek, akkor viszont elpártolnak tőlük a szavazóik. Mivel a 2014-17 közötti időszakban igen magas bérnövekedés volt, így nem csoda, hogy a Fidesz szavazóinak száma nőtt. Ekkora bérnövekedés mellett nagyon el kell rontani valamit, hogy egy kormány megbukjon – olvasható Zsiday gondolatmenete. Sőt, mivel szerinte a következő 2-3 évben valószínűleg további gyors bérnövekedés lesz, ezért valószínűleg a kormánypárt népszerűsége magas marad.

Zsiday szerint a 2010-es érték valószínűleg azért illeszkedik kevésbé a „modellbe”, mert a lakosság jelentős részének volt svájci frank hitele, amelynek törlesztője extrém módon megugrott, ami ahhoz vezetett, hogy a valójában elkölthető jövedelmük sokkal jobban zsugorodott, mint az a reálbérmutatóból következne. Számukra az infláció sokkal nagyobb volt, mint a hivatalos, és a reálbér csökkenése is tetemesebb volt emiatt.

Ehhez azért meg kell jegyezni, hogy átlagosan és összmennyiségében (kiterjedtségében) Budapesten volt a legnagyobb, ennek ellenére – már ha a Zsiday-féle gondolatmenetet vesszük alapul – lényegében

az egész főváros elúszott volna a Fidesz számára,

ha az LMP belemegy a további kölcsönös visszalépésekbe.

Az sem teljesen vág egybe ezzel a gondolatmenettel, ami az Index minapi átfogó elemzésében olvasható: minél szegényebb, iskolázatlanabb, fejletlenebb egy település, annál nagyobb arányban szavaztak a Fideszre az ott élők. Ezeken a településeken alig van munka, ha mégis, legfeljebb minimálbéres. Ami persze ugyancsak növekedett az elmúlt években, ám tömegesen inkább a különféle segélyek, valamint a közmunka ad ilyen-olyan jövedelmet.

Ráadásul a Fidesz 2010 után első megszorításaival kivetette az szja-t a minimálbérre, az emiatti tetemes reáljövedelem-csökkenés mégsem látszott meg a 2014-es eredményeken, ahogyan az idein sem, hogy tízezrek szorultak ki a közmunkából, amelynek összege legutóbb nem is emelkedett.

Egyébként a tömegesen a Fideszre szavazó legszegényebbek, a legalsó jövedelmi tizedben tengődők pénze 2010-14 között alig növekedett. Persze lehet azt mondani, hogy akinek alig jut, az a kis javulásért is hálás.

És akkor még nem beszéltünk a kampány témájáról és stílusáról, ami inkább mutat összetartást a választási eredménnyel.

Kúsznak felfelé az áruházi bérek

A nagy munkaerőhiányra válaszul fokozatosan emelkednek a fizetések az áruházláncokban, bár jelentős különbségek tapasztalhatók, már ahol közölnek számokat. A legnagyobb bevételű Tesco még mindig érezhetően kevesebb pénzt kínál a diszkontoknál, amelyeknél 250 és 300 ezer forint között vannak a bruttó bérek.

Az elmúlt hónapokban egyre-másra jelentették be béremeléseiket a nagy kiskereskedelmi áruházláncok, például a Tesco, amely sztrájk után állapodott meg a szakszervezetekkel. A sokszázra rúgó alkalmazottat kereső cégek ajánlatai között nem könnyű eligazodni. A Spar, az Auchan és a Penny Market egyáltalán nem ad meg összeget, sőt, a Penny még az állások leírását is mellőzi. (Igen eltérő továbbá a béren kívüli juttatások tartalma és összege, s van, ahol csak részmunkaidőt kínálnak.)

Tavaly átlagosan 12 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, az országos átlag már közelít a 300 ezerhez, a vállalkozásoknál már túl is lépte ezt. A nyomasztó emberhiánnyal küzdő kiskereskedelemben – amelyben

a bolti munkatársak 190 ezer forint körül kerestek

2017-ben – igyekeznek lépést tartani ezzel a tempóval, változó sikerrel. (A láncokon kívüli üzletek olykor még nyomorúságosabb fizetéseiről itt írtunk.)

A változatos összetételű alapbér plusz juttatások alapján az adatokat nyilvánossá tevő láncok közül a legrosszabbnak a Tesco ajánlata látszik. Az októberi megállapodásban a brit cég azt vállalta, hogy a minimális bér 179 ezer forintra növekszik. Ennyiért most éjszakai árufeltöltőt keresnek. A többi munkakörbe (nappali árufeltöltő, bolti eladó, pénztáros) 197 ezret kínálnak, és ez is csak a hetedik hónaptól, amire még a cafeteria érkezik havonta.

A Lidl pótlékok nélkül 246-267 ezer forintért keres embert országosan, és honlapján virító feliraton tudatja, hogy 2016 óta 32 százalékkal emelte a fizetéseket. A másik német úgynevezett hard diszkont, az Aldi kínálata viszont igen nehezen állapítható meg konkrét összegként. Jelenleg részmunkaidőre keres bolton belülre alkalmazottat, munkakörönként eltérően heti 20, 25, illetve 25, 30, 35 órában. Egy félmunkaidős árufeltöltő juttatások nélküli bére kerekítve 96 ezer forint, heti 25 órában 120 ezer. Bolti eladók 170 ezertől (25 óra) 238 ezerig (35 óra) kaphatnak, de találtunk 190 ezres, illetve 265 ezres kínálatot is. A cég megad magasabb elérhető fizetést is tíz év munkaviszony után, de nem értelmezhető, hogy ezt nála kell(ett)-e eltölteni. Nyolc órára vetítve tehát az Aldi is a 250-300 ezres skálán mozog a javadalmazással.

A beszerzési társulásként működő hazai láncoknak (CBA, Coop, Reál) nincs központi munkaerő-politikájuk, egységenként változhatnak a bérek. Mindenesetre ágazati információk szerint a javadalmazás sokkal szerényebb ezekben az áruházakban, mint a nagy külföldieknél.

Egyelőre nem tűnik megállíthatónak a béremelkedés, de az ágazat koncentrációja se. Az öt éve még több, mint 150 ezer egységet számláló kiskereskedelem 2017 végére lehet, hogy 130 ezer körüli üzletben bonyolította a növekvő vásárlói forgalmat. Elsősorban a kis üzletek képtelenek tartani a lépést a fizetésekben.

Aki évi 30 millió forintot keres

0

A bérek emelkedése az idén 2 százalékponttal meghaladja a korábban várt 4 százalékos átlagos ütemet és a jövő évre is 6,1 százalékos fizetésemelésre kell számítani – állapítja meg egyebek között a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum Consultants Austria GmbH tanácsadó hétfőn ismertetett, a nemzetközi vállalatok körében végzett felmérésen alapuló közös bérezési tanulmány. Az ügyvezetők átlagosan 26.000.000 forintot keresnek.

 

Az erőteljes bérnyomás eredményeként a magyarországi szakmunkások átlagosan 7,4 %-os béremelkedést értek el, az osztályvezetők és az alkalmazottak fizetése 6 %-kal, míg a vezető beosztású munkavállalók és a csoportvezetők fizetése 5,8 %-kal emelkedett. Nagyok a regionális különbségek, Budapesten és vonzáskörzetében a bérek több mint 20 százalékkal haladják meg az országos átlagot – áll a tanulmányban.

Egy magyar vezérigazgató/ügyvezető éves jövedelme idén mintegy 30 millió forint (azaz havi 2,5 millió), ami közel egyharmaddal több, mint amennyi egy igazgatósági tag fizetése (23 millió) és mintegy háromszor annyi, mint egy vezető beosztású munkavállaló, 11.000.000 forintnyi fizetéssel. Az egyszerű alkalmazottak éves átlagfizetése Magyarországon mintegy 3.340.000 forint (havi nem egészen 280 ezer forint)

Forrás: DUIHK, Kienbaum Consultants Austria GmbH

A variábilis fizetési elemek Magyarországon elég széles körben elterjedtek. A vezetők több mint 75%-a és szinte minden második munkavállaló részesül valamilyen prémiumban, illetve bónuszban. Ezek nagyságát elsősorban a vállalat nyereségessége határozza meg – emeli ki a közlemény, külön részletezve a cégautó juttatást, amely Magyarországon az  alapbér igen népszerű kiegészítése: az ügyvezetők 92, a középvezetők 42, míg a vezető beosztású munkavállalók mintegy 15 százaléka részesül a juttatásból.

Továbbra is szakemberhiány van

A felmérésen alapuló eredmények szerint komoly szakemberhiányról számolnak be a vállalatok. A résztvevő vállalatok több mint 70 százaléka elégtelennek nevezte a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférést, a tavalyi helyzethez képest tehát nem következett be javulás.

Forrás: DUIHK, Kienbaum Consultants Austria GmbH

„Ez az eredmény megerősíti más, a közelmúltban végzett elemzéseink tapasztalatait, és világossá teszi, hogy a szakemberhiány kockázatokat rejt magában a nemzetgazdaság alakulására nézve”, jelentette ki Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője.

Létrejött a bérmegállapodás a Tesconál

0

Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel a béremelésről és a létszámbővítésről. Ennek nyomán a minimális bér 179 ezer forintra nő.

A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat.

A Tesco szakszervezetei szeptembere elején tartottak két napos munkabeszüntetést, 25 százalékos béremelést és a létszám jelentős növelését követelve. Két héttel később a társaság már tudatta, hogy elfogadja a legkisebb fizetés háromezer forinttal 179 ezerre emelését.

A Tesco a megállapodás szerint szeptember elsejétől – visszamenőleg – bruttó 179 ezer forintra emeli a havi bérminimumot. Minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése

a cafeteriával legalább bruttó 191 ezer forint lesz,

ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így jellemzően meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot – írták.

Megállapodás született arról is, hogy mely területeken vesznek fel több száz munkatársat, illetve melyek azok a területek, ahol hatékonyabb munkaszervezéssel jelentősen csökkenthető a munkavállalók terhelése.

Az Auchannál is újabb béremelés lesz: mégpedig már az idén novembertől. Átlagosan 13,6 százalékkal emelik az áruházi alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak bérét, és a cég létszámbővítést is tervez. Az alkalmazottak bruttó jövedelme 247 ezer forintra emelkedik a pótlékokkal, prémiumokkal és a többi béren kívüli juttatással együtt. A vállalat az áruházi, menedzseri pozícióban dolgozók bérének rendezésére is ígéretet tett. Erről  hét közepén született megállapodás. Az Auchan Retail Magyarország szerdai közleménye szerint a béremelésre az idén és jövőre 2 milliárd forintot biztosítanak.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!