Aki évi 30 millió forintot keres

0
507

A bérek emelkedése az idén 2 százalékponttal meghaladja a korábban várt 4 százalékos átlagos ütemet és a jövő évre is 6,1 százalékos fizetésemelésre kell számítani – állapítja meg egyebek között a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum Consultants Austria GmbH tanácsadó hétfőn ismertetett, a nemzetközi vállalatok körében végzett felmérésen alapuló közös bérezési tanulmány. Az ügyvezetők átlagosan 26.000.000 forintot keresnek.

 

Az erőteljes bérnyomás eredményeként a magyarországi szakmunkások átlagosan 7,4 %-os béremelkedést értek el, az osztályvezetők és az alkalmazottak fizetése 6 %-kal, míg a vezető beosztású munkavállalók és a csoportvezetők fizetése 5,8 %-kal emelkedett. Nagyok a regionális különbségek, Budapesten és vonzáskörzetében a bérek több mint 20 százalékkal haladják meg az országos átlagot – áll a tanulmányban.

Egy magyar vezérigazgató/ügyvezető éves jövedelme idén mintegy 30 millió forint (azaz havi 2,5 millió), ami közel egyharmaddal több, mint amennyi egy igazgatósági tag fizetése (23 millió) és mintegy háromszor annyi, mint egy vezető beosztású munkavállaló, 11.000.000 forintnyi fizetéssel. Az egyszerű alkalmazottak éves átlagfizetése Magyarországon mintegy 3.340.000 forint (havi nem egészen 280 ezer forint)

Forrás: DUIHK, Kienbaum Consultants Austria GmbH

A variábilis fizetési elemek Magyarországon elég széles körben elterjedtek. A vezetők több mint 75%-a és szinte minden második munkavállaló részesül valamilyen prémiumban, illetve bónuszban. Ezek nagyságát elsősorban a vállalat nyereségessége határozza meg – emeli ki a közlemény, külön részletezve a cégautó juttatást, amely Magyarországon az  alapbér igen népszerű kiegészítése: az ügyvezetők 92, a középvezetők 42, míg a vezető beosztású munkavállalók mintegy 15 százaléka részesül a juttatásból.

Továbbra is szakemberhiány van

A felmérésen alapuló eredmények szerint komoly szakemberhiányról számolnak be a vállalatok. A résztvevő vállalatok több mint 70 százaléka elégtelennek nevezte a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférést, a tavalyi helyzethez képest tehát nem következett be javulás.

Forrás: DUIHK, Kienbaum Consultants Austria GmbH

„Ez az eredmény megerősíti más, a közelmúltban végzett elemzéseink tapasztalatait, és világossá teszi, hogy a szakemberhiány kockázatokat rejt magában a nemzetgazdaság alakulására nézve”, jelentette ki Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .