Kezdőlap Címkék Benjamin Netanjahu

Címke: Benjamin Netanjahu

Ki fizette a Fekete Kockát  Magyarországon?

Ki emlékszik még arra, hogy a választást megelőző évben még a kampány idején 2017 őszétől igen aktív volt a Black Cube izraeli magánhírszerző szolgálat Magyarországon.

Feladata az volt, hogy diszkreditálja Soros Györgyöt és azokat a nemkormányzati szervezeteket, melyek az Egyesült Államokban élő milliárdoshoz köthetőek.

Akkoriban a brüsszeli Politico megtalálta az izraeli cég két emberét, akik sok érdekes dolgot elmeséltek a Fekete Kocka működéséről. Természetesen nevük említése nélkül hiszen a Black Cube szigorú szabályok szerint működik. A Politico interjút kért a hírszerző szolgálattól, de ott azzal utasították el, hogy sohasem tárgyalnak harmadik féllel azokról a megbízásokról, melyeket teljesítenek.

A Fekete Kocka akkor került be a világlapokba amikor Harvey Weinstein, Hollywood bukott producer királya megbízta őket: szerezzenek terhelő bizonyítékokokat azokkal a színésznőkkel szemben, akik nemi erőszakkal illetve zaklatással vádolják őt. Rose McGowan volt az egyik célszemély, mert ő nemcsak zaklatással, de nemi erőszakkal is megvádolta Harvey Weinsteint. Hollywood bukott producer királya ellen vádat emeltek  New Yorkban.

De mi is az a Fekete Kocka?

A Moszadból kikerült fiatalok hozták létre Tel Avivban, ahol a legkorszerűbb magán hírszerző szolgáltatásokat kínálják – természetesen nem ingyen.

A Politico-nak nem sikerült kiderítenie: a magyar kormány közvetlenül fizetett-e a Black Cube-nak a Soros elleni akciókért?

Ha pedig nem a magyar kormány fizetett, akkor kicsoda?

Ami tény: a Fekete Kocka számtalan megtévesztő akciót hajtott végre azokkal a nemkormányzati szervezetekkel kapcsolatban, melyek kapcsolatban állnak vagy kapcsolatba hozhatóak Soros Györggyel. Ezek a megtévesztő akciók is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar törvényhozás megszavazta a Lex Sorost a választások után.

Tel Avivban a Black Cubenak van egy magyar elemzője, aki specializálta magát a magyarországi eseményekre – mondták el a Politico-nak a Black Cube munkatársai, akik szintén nem siettek megnevezni magukat.

Vajon ki lehet ez a személy?

A Politico nem tér ki rá, de nem egészen egyértelmű a Black Cube viszonya a Moszadhoz, ahonnan a munkatársak döntő többsége érkezett. Pedig ez nagyonis érdekes lehet, mert Benjamin Netanjahu jó kapcsolatban áll Orbán Viktorral és pokolian rossz a viszonya Soros Györggyel. Izrael kormánya csaknem annyira ellenséges a Magyarországon született és az egyesült Államokban élő zsidó származású milliárdossal szemben mint Orbán Viktor miniszterelnök. A közös érdekek lehet, hogy közös akciókat eredményeztek, de a Politiconak nem sikerült tényekkel alátámasztani állításainak többségét, mert a hírszerző szervezetek – legyenek azok államiak vagy magánjellegűek – abban is profik, hogy nemigen hagynak nyomokat maguk után…

2022 választási év, az ellenségek kijelölése már megtörtént és a választás megnyeréséhez ma méginkább szükség van a lejárató dezinformációs akciókra

Igen ám, de mára Netanjahu nem miniszterelnök és számára nem éppen pozitív végkimenetellel kecsegtető bírósági eljárás folyik ellene, ezért valószínűleg kisebb gondja is nagyobb annál, mint Orbán Viktor választási esélyeit dezinformációs akciókkal erősíteni, úgyhogy ha ő nem, akkor ki foglya fizetni a „révészt”?

Maga a kormány, vagy a Fidesz, netán valamelyik oligarchának jut erre pénze? Mert azt ugye tudjuk, hogy a bérből és fizetésből élő Orbán Viktor miniszterelnöknek erre nem futja.

Moszad főnök: Trump miattunk lépett ki az iráni atomalkuból

Az izraeli titkosszolgálat nagyszabású akciót hajtott végre Iránban, amellyel korábban hat nagy hatalom kötött nukleáris egyezményt. Eszerint Irán felhagy az atombomba kifejlesztésével, és cserébe a nagyhatalmak megszüntetik a szankciókat, melyek fojtogatták Irán gazdaságát. Erről Joszi Cohen, a Moszad távozó főnöke beszélt, aki részletekkel is szolgált.

Izrael kormányfője, Benjamin Netanjahu kezdettől fogva ellenezte az iráni atomalkut. Miután Donald Trumpot megválasztották az USA elnökének, kiadta az utasítást a Moszadnak: hozzanak bizonyítékokat arra, hogy Irán átveri a külvilágot, és valójában tovább folytatja nukleáris programját.

20 Moszad ügynök hajtotta végre az életveszélyes feladatot abban az országban, mely Izraelnek még a létét is tagadja. A megszerzett információkat Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök továbbította Donald Trumpnak, aki fel is mondta az egyezményt Iránnal.

A Moszad végzett Irán vezető atomtudósával

Fahrizadeh irányította Irán nukleáris programját, amely gyors ütemben újrakezdődött miután az USA felrúgta az atomalkut. A tudóst, aki az iszlamista forradalmi gárda altábornagya volt, az izraeli hírszerzés likvidálta Teherán közelében.

A Moszad információi alapján végeztek az amerikaiak Szulejmáni tábornokkal, aki a forradalmi gárda külföldi akcióit irányította. Az izraeli hírszerzés tudatta az amerikaiakkal, hogy Szulejmáni tábornok mikor érkezik Bagdadba. Amint beszállt autójába a repülőtéren egy amerikai drón telibe találta!

Netanjahu távozása előtt kinevezte a Moszad új főnökét

Az izraeli miniszterelnök politikai helyzete megrendült, de utolsó pillanatban még végrehajtotta kulcsfontosságú kinevezést. Az új Moszad főnök eddig műveleti helyettes volt. Első nyilatkozatában az Irán elleni hírszerzést nevezte meg a Moszad fő feladatának. Ez annál is inkább aktuális, mert a legutóbbi palesztin lázongások mögött is Irán állt. Iráni rakétákkal lőtték Izraelt, ahol több polgári áldozat is volt.

Az új amerikai elnök nem támogatja Netanjahu izraeli kormányfő kemény vonalát, ehelyett új atomalkut szeretne Iránnal. Bécsben folynak a tárgyalások az irániak és a hat nagyhatalom képviselői között. Netanjahu arra szerette volna rávenni Donald Trumpot, hogy támadja meg Iránt, de az amerikai tábornokok lebeszélték erről. Biden elnöknek esze ágában sincsen hadakozni Iránnal.

Ha Biden nyer véget érhetnek Netanjahu szép napjai

Egyetlen állam vezetője sem profitált többet Netanjahunál Donald Trump elnöki négy évéből – olvasható az FP cikkében. Trump elhagyta Barack Obama által megtartott iráni nukleáris megállapodását, Jeruzsálembe költöztette az Egyesült Államok Nagykövetségét, és segített Izraelnek normalizálni a kapcsolatokat az Öböl-öböl két arab nemzetével – az izraeli jobboldalt megerősítő politikával.

A Fehér Ház pénteken bejelentette, hogy egy harmadik arab ország, Szudán is diplomáciai kapcsolatokat alakít ki Izraellel, bár a részletek továbbra nem igazán lehet tudni semmit.

Biden ezzel szemben keresi a módját annak, hogy nukleáris kérdésekben újból kapcsolatba léphessen Iránnal és helyreállítsa Washington kétoldalú kapcsolatait a Palesztin Felszabadítási Szervezettel, amelyet Trump leminősített. Igazgatását valószínűleg Obama-korszakbeli politikai döntéshozók fogják adni, akik még mindig elutasítják Netanjahu belépését az amerikai belpolitikába. Ennek eredménye egyfajta forrongó feszültség lehet Izrael és az Egyesült Államok között, amely az Obama évekre emlékeztet.

„Netanjahu úgy írta le az Obama-éveket, hogy védekezni kellett. Most a Trump-adminisztrációval bármit megtehetett ”- átalakíthatta az Iránnal és a palesztinokkal folytatott konfliktus paramétereit – mondta Dan Rothem, tel-avivi központú elemző, aki Shimon Peres volt izraeli elnök tanácsadója volt. – A Biden-adminisztrációval vissza kell mennie a védekezésbe.

A feszültség nem feltétlenül fog azonnal fellángolni. Biden hosszú távú kapcsolatokkal rendelkezik Izraellel, amely 1973-ban Golda Meir akkori miniszterelnökkel tartott találkozóig nyúlik vissza. Az Iránnal folytatott tárgyalások hónapokba telnek, mire eredménye lehet, és csak bonyolítják azokat az eseményeket, amelyek azóta zajlottak, hogy Trump elhagyta a 2015-ös  nukleáris megállapodást.

Az Egyesült Államok fájdalmas gazdasági szankciókat vezetett be Iránnal szemben, Teherán pedig az eredeti megállapodás megsértésével indokolva folytatta az urándúsítást – ez egy többoldalú megállapodás, amely 15 évig tiltotta Iránt atomfegyver gyártásától.

Az Iránnal szembeni washingtoni bizalmatlanság csak tovább mélyült.

Ráadásul Biden nem fogja megpróbálni egyszerűen újraéleszteni a nukleáris megállapodást, amelyet a republikánusok és Izrael „rossz üzletként” bíráltak. A Biden-kampányt tanácsadó egykori amerikai külpolitikai tisztviselő szerint a paktumhoz való visszatérés egy „megálló” lesz a hosszabb távú, szigorúbb és szélesebb körű kérdéseket lefedő nukleáris megállapodás felé vezető úton. Biden egy új megállapodásba kívánja foglalni Irán ballisztikus rakéta-programjának korlátozásait is, és foglalkozik Teherán regionális részvételével Libanonban és Szíriában.

Az elemzők szerint ennek eléréséhez diplomáciai finomságra lesz szükség.

„Biden beszél arról a vágyáról, hogy visszatérjen a [nukleáris megállapodáshoz], de nem nagyon világos, hogyan fogja ezt megtenni” – mondta Raz Zimmt, a Tel Avivi Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének tudományos munkatársa. „A visszatérésnek számos akadálya van. Amíg nem látunk konkrét tárgyalásokat Irán és az Egyesült Államok között, Izrael óvatosabban reagál.”

A vészhelyzet miatt elhalasztják Netanjahu korrupciós perét

A jeruzsálemi bíróság közölte, hogy a vészhelyzet vonatkozik az igazságszolgáltatásra is, ezért a miniszterelnök perét májusra halasztják. Benjamin Netanjahu korrupciós ügyeit évek óta vizsgálják, de perre csak most került volna sor a választások után. A kormányfő azzal érvelt, hogy a per kedvezőtlenül befolyásolná választási esélyeit, és ezt az érvelést elfogadták.

Benjamin Netanjahu ugyan megnyerte a választásokat, de kormányt most sem tudott alakítani. Már az előző két választást követően is az volt a gond, hogy a Likud párt nem tudott megfelelő számú képviselőt találni a Knesszetben a kormány támogatásához. Emögött az áll, hogy Avigdor Lieberman, az egykori Szovjetunióból kivándorolt zsidók vezetője összeveszett Benjamin Netanjahuval. Korábban hadügyminisztere volt a Netanjahu kormánynak, és a stratégiailag fenyegetett Izraelben ez nagyon fontos posztnak számít. Avigdor Lieberman megesküdött, hogy megbuktatja Benjamin Netanjahut.

Furcsa pár próbál koalíciót alakítani Jeruzsálemben

Rivlin köztársasági elnök a baloldali Benny Gantzot bízta meg kormányalakítással miután Benjamin Netanjahu kudarcot vallott. Benny Gantz tábornok, aki még nem is oly rég a hadsereg vezérkari főnöke volt, Avigdor Liebermannal együtt próbál meg kormányt összeállítani – írja az ynetnews portál. Avigdor Lieberman sok tekintetben szélsőjobboldali nézeteket vall, de ettől még lehet koalíció, mert Izraelben már háromszor tartottak választásokat és mindig patthelyzet alakult ki. Így továbbra is a 71 éves Benjamin Netanjahu a miniszterelnök, aki már minden rekordot megdöntött, mert oly hosszú ideje tölti be ezt a posztot.

Több ezren gyűltek össze Tel-Avivban, hogy tiltakozzanak a politikai patthelyzet miatt

Tiltakozók ezrei gyűltek össze Tel Aviv központjában csütörtökön, hogy tiltakozzanak a jelenlegi politikai patthelyzet és az izraeli demokrácia eróziójára Benjamin Netanjahu miniszterelnök miatt.

A szervezők szerint a Habima téren a tüntetők betartották az Egészségügyi Minisztérium irányelveit, 2 méter távolságot tartva egymástól;

„NetanJahu veszélyezteti Izrael demokráciáját”

– mondta a Shin Bet volt vezetője a tüntetésen.

„Ezen az órán, ezekben az őrült időkben, a Balfour utcában (a miniszterelnök hivatalos rezidenciája Jeruzsálemben) élő bűnös ember veszélyezteti Izrael demokráciáját” – mondta Yuval Diskin a tiltakozás során aki a  Shin Bet vezetője volt korábban.

„A jobboldal annektálást ígér, a baloldali pedig rendkívüli kormányzást. Ideológia, no az nincs! Csak ” Bibi „számít.”

Diskin felszólította a Benny Gantzt és Gabi Ashkenazit, hogy támogassák a Netanjahu elleni jogalkotást.

„Harcolj úgy, mint az igazi főparancsnokok” – mondta.

„Ha Netanjahu miatt ennyi dolog veszélyezteti a pártot, akkor miért nem keres a Likud egy másik vezetőt, és formál vele formál új kormányt? Sok jó ember a Likud párton belül nem tudja hogyan szabaduljon meg (Netanyahu) szorításából. Ha negyedik választásra kerül, az csak ő hibája. ” – hangzott el a nem mindennapi tüntetésen.

A Zsidó Ügynökség hidat akar építeni Izrael és a diaszpóra között

A következő évtized céljait vitatta meg a Zsidó Ügynökség vezérkara Jeruzsálemben. Isaac Herzog, a Zsidó Ügynökség vezetője az izraeli sajtónak elmondta, hogy három fő céljuk lesz a következő évtizedben.

A legelső a biztonság! A Zsidó Ügynökség mindent meg kíván tenni a zsidó közösségek védelme érdekében az egész világon. Ennek érdekében diplomáciai tárgyalásokat folytatnak a helyi vezetőkkel. A növekvő antiszemitizmus egyre sürgetőbbé teszi azt, hogy minden állam védelmezze a saját zsidó közösségét az esetleges támadásokkal szemben.

A második célja a Zsidó Ügynökségnek az aliya, a kivándorlás megszervezése. Ha egy államban vészhelyzet jönne létre, akkor „sürgősségi aliyat” szervez a Zsidó Ügynökség az ott élők számára.

A harmadik fontos cél az, hogy híd épüljön Izrael és a diaszpóra között. Be kell gyógyítani a sebeket, meg kell akadályozni a szakadást 

– hangsúlyozta Isaac Herzog.

Nem mondta ki, de nyilvánvalóan arra célzott, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök a helyi zsidó közösségek véleményét figyelmen kívül hagyva tárgyalt olyan vezetőkkel Európában és másutt, akik lehetővé tették antiszemita kampányok szervezését országukban. Ezért most a Zsidó Ügynökség olyan hidat kíván építeni Izrael állam és a diaszpóra zsidó közösségei között, melyen kétirányú forgalom zajlik. Vagyis mindkét fél kíváncsi a másik véleményére, és annak figyelembevételével alakítja ki a politikáját.

Izraelben jelenleg kormányválság van, mert a választott nép nem tud választani: sem a baloldali Gantz sem pedig a jobboldali Netanjahu nem képes kormányt alakítani. Ezért a Zsidó Ügynökségnek úgy kellett összeállítani a következő évtized tervét, hogy nem tudhatta: milyen kormánya lesz Izraelnek, és az milyen politikát folytat majd a diaszpóra irányában.

Erdogan összehasonlítja Izraelt a náci Németországgal

Benjamin Netanyahu felszólította Tayyip Erdogan török ​​elnököt, hogy „hagyja abba a hazugságot”, miután Erdogan felmutatott egy Izrael térképet a világ vezetőinek címzett beszéde során, azt állítva, hogy „Palesztina” területe egyre csökken. Röviddel a beszéd előtt összehasonlította a II. világháborúban a zsidók ellen elkövetett népirtást a gázai eseményekkel.

Tayyip Erdogan török ​​elnök kedden  az ENSZ Közgyűlésén a világ vezetői előtt megtartott beszédében hangoztatta, hogy az izraeli-palesztin konfliktus egyetlen megoldása a palesztin állam „azonnali létrehozása”.

„Az egyedüli megoldás az egységes területekkel rendelkező független palesztin állam azonnali létrehozása, a Kelet-Jeruzsálemmel, mint fővárossal a 1967-es határok alapján” – mondta. „Bármely más béketervet soha nem fogunk végrehajtani.”

Röviddel az ENSZ Közgyűlésén tartott beszéde előtt az elnök egy New York-ban megtartott találkozón kijelentette a holokauszt során elszenvedett gyilkosságok összevethetők a Gázai övezetben elkövetett izraeli „népirtással”.

„Ha a zsidók ellen elkövetett náci népirtást megvizsgáljuk, akkor ugyanabból a nézőpontból kell a Gázai övezetben zajló mészárlást is vizsgálnunk” – idézi Erdogant a török ​​Anadolu hírügynökség.

ENSZ Közgyűlése előtt megtartott beszédében Erdogan felmutatott egy olyan térképet amely bizonyítani igyekszik Izrael fokozatosan növekvő területét az egyre csökkenő palesztin területekkel. „Hol vannak Izrael állam határai?” – kérdezte Erdogan, aki szerint a zsidó állam a világ egyik rasszistabb országa.

Ki az a tábornok, aki legyőzte Benjamin Netanjahut?

A hatvanéves Benny Gantz Izraelen kivül jóformán ismeretlen. Ezért is próbált meg úgy feltűnni vele szemben Benjamin Netanjahu miniszterelnök, hogy ő olyan államférfi, aki a világ fontos vezetőivel egyenrangúként tárgyal.

Trump és Putyin nem is nagyon titkolta, hogy Benjamin Netanjahut támogatja a választásokon Izraelben. A választópolgárok másképp döntöttek: Netanjahu pártja, a Likud csak 31 képviselői helyet szerzett a Knesszetben míg Benny Gantz tábornok Kék és Fehér Pártja 33-at.

Netanjahu közös kormányzást ajánlott Benny Gantznak

61 képviselő támogatására van szükség a parlamentben a kormányalakításhoz, és elvben így lehetséges lenne a két nagy ellenfél összeborulása. Csakhogy minimális többségük lenne, mely fogyna is, ha valóban koalícióra lépnének egymással. Mindkét oldalon vannak ugyanis olyanok, akik hallani sem akarnak erről. Mindjárt itt van maga Benny Gantz, aki a választási kampány során hangsúlyozta: nem lép be olyan kormányba, melyben Netanjahu a miniszterelnök! Most persze új helyzet van: mind többen vélik úgy, hogy a hetvenéves Benjamin Netanjahu nyugdíjba vonulhatna. A miniszterelnök viszont hallani sem akar erről.

Benny Gantz miniszterelnök?

A tábornok 38 évet töltött el a hadseregben, ahol karrierje végén vezérkari főnök volt. Altábornagyi csillagját épp Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől kapta meg. Kettőjük elképzelése a Közel Keletről meglehetősen hasonló. Benny Gantz abban nem ért egyet Netanjahu-val, hogy Izraelnek annektálnia kellene a Jordán völgyét. Gantz tábornok vezette Izrael hadseregét akkor amikor az csapást mértek a gázai övezetre – sok civil áldozattal. Benny Gantz nem bánta meg egyik akciót sem. Ma is híve az erő alkalmazásának Izrael érdekében.

Jöhet Avigdor Liberman

Az orosz zsidók pártjának vezetője vetette fel először egy nemzeti egységkormány megalakulását, melyben a két nagy mellett az ő kis pártja lenne a mérleg nyelve. Ő Benjamin Netanjahuhoz hasonlóan pragmatikus és ravasz politikus – ellentétben Benny Gantz tábornokkal, aki újoncnak számít a politikai életben. Avigdor Liberman szerint csak Netanjahu nélkül alakulhat nemzeti egységkormány. A Likud párt ragaszkodik Benjamin Netanjahu- hoz – egyelőre.

A miniszterelnöknek három kínos korrupciós ügye van, melyekkel kapcsolatban októberben kezdődnek meg a meghallgatások. A korrupció elleni harc Benny Gantz tábornoknak egyik fő jelszava volt a választási kampányban. Ezért nehéz elképzelni egy Gantz – Netanjahu paktumot, de nem lehetetlen. Az izraeli közvélemény látszólag megosztott, de valójában a három párt elképzelései között nincsen igazán nagy különbség. Vagyis létrejöhet a nemzeti egységkormány, ha más megoldást nem találnak Izraelben…

Hollandia főrabbija az antiszemitizmus felvirágzásától tart

0

„Izrael földje nem az ígéret földje hanem lopott föld!” – ezzel a kijelentéssel sokkolja olvasóit egy flamand nyelvű újság a De Morgen Belgiumban. „A zsidók nem lehetnek isten kiválasztott népe, mert ilyen csúnya nagy orrot egyetlen isten sem ad a híveinek!” – idézi Binyomin Jacobs főrabbi, aki cikket írt a Yedioth Ahronot című izraeli lapban.

Hollandia főrabbija ezekre az idézetekre hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy mindez a harmincas évek hangulatát idézi föl amikor a nácik mintájára Európa sok országában felerősödött az antiszemtizmus, amely aztán népirtásba torkollott.

Hollandia főrabbija attól tart, hogy visszajöhetnek a harmincas évek amikor még a jószándékú emberek is azzal vádolták a zsidókat, hogy bűnösök Jézus Krisztus meggyilkolásában.  A főrabbi felidézi egy holokauszt túlélő emlékeit , akit gyerekként keresztény család bújtatott el a nácik megszállása idején, és ezzel megmentette az életét. Közben azonban a keresztény család gyakran elmondta a hatéves kisfiúnak , hogy bűnös nép tagja! Szülei és a többi felnőtt zsidó megérdemli az üldöztetést. Őt is csak azért mentették meg, mert még gyerek! A holokauszt túlélőt évtizedekkel később is kísérti ez az emlék Hollandiában.

A főrabbi hangsúlyozza, hogy sok keresztény barátja van, de aggasztja a közhangulat alakulása, mely őt a harmincas évekre emlékezteti. Mindez egybevág Benjamin Netanjahu miniszterelnök álláspontjával, aki kivándorlásra buzdítja az európai zsidókat mondván csakis ott érezhetik magukat biztonságban. Az európai államok vezetői – éppúgy mint az Európai Unió brüsszeli vezérkarának tagjai – azt hangsúlyozzák, hogy megvédik a zsidó polgárokat és zéró toleranciát tanúsítanak mindenfajta antiszemtizmussal szemben Európában.

Netanjahu: együttműködésünk megváltoztatta a viszonyokat a Közel Keleten

0

Ezt hangsúlyozta Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki közös sajtóértekezletet tartott Jeruzsálemben Nyikolaj Patrusevvel, az orosz védelmi tanács titkárával. Putyin az elnöke a védelmi tanácsnak Oroszországban. Nyikolaj Patrusev azon a háromoldalú tanácskozáson vesz részt, melyet az USA, Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági vezetői tartanak – ezúttal első ízben. Netanjahu miniszterelnök kifejezte a reményét, hogy a trió több hasonló tanácskozást is tart majd.

A Haaretz értesülései szerint Szíria és Irán szerepelt a napirenden. Izrael azt szeretné elérni , hogy Irán legkésőbb 2021-ig vonja ki a katonáit Szíriából. Moszkva álláspontja az, hogy az irániak katonai jelenléte jogos Szíriában hiszen Asszad elnök hívta be őket oda, hogy megvédjék a hatalmát. Netanjahu személyesen kérte meg Putyin elnököt arra, hogy érje el Irán kivonulását az Izraellel határos Szíriából. Putyin a kérésre azt válaszolta, hogy nincs módjában annak eleget tenni. Sem Asszadot sem pedig az iráni vezetőket nem tudja rávenni erre. Irán Izraelnek még a létjogosultságát sem ismeri el, ezért a zsidó állam szeretné a határaitól minél messzebb tudni az iráni forradalmi gárdát.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jeruzsálemben kijelentette: nyitott ajtó várja Iránt, ha tárgyalni akar. Ebben Teheránban kételkednek, mert épp hétfőn jelentett be Trump újabb szankciókat Irán vallási vezetőjével, Ali Khamenei-el kapcsolatban. Az amerikai elnök a szankciókat azzal indokolta, hogy az irániak lelőttek egy amerikai drónt a nemzetközi légtérben. Nyikolaj Patrusev ezzel kapcsolatban Jeruzsálemben úgy nyilatkozott, hogy az amerikai drón berepült az irániak légterébe vagyis Irán jogos önvédelemből lőtte le az amerikai drónt.

Sokaknak nem telt bőségkosárra

A Pészach után hét héttel következik a Sávuot ünnepe, amely a lelki felszabadulást ünnepli: a zsidók szövetségét istennel. Ebből az alkalomból gyümölcsökből és sajtos süteményekből álló bőségkosár jár minden zsidónak, aki meg tudja azt fizetni.

A Yedioth Ahronoth internetes kiadása szerint mind több kisnyugdíjasnak okoz gondot az infláció. Számukra nem a bőségkosár az igazi kérdés, hanem az, hogy megengedhetik-e maguknak az orvosok által oly lelkesen javasolt gyümölcsök megvásárlását?

Az infláció hihetetlen mértékben felgyorsult a gyümölcs piacon

Az elmúlt évtizedben 54 százalék volt az áremelkedés a gyümölcsök piacán. Ez a hivatalos statisztikai jelentés adata, de azok a kisnyugdíjasok, akiket a Yedioth Ahronot riportere megkérdezett, megfizethetetlennek tartják az árakat. A 78 éves Sol Levy így nyilatkozott: „nem sütöttem sajtos süteményt és nem tudom, hogy vásárolhatok-e egy kis gyümölcsöt. Elnézve az árakat… Már vissza sem tudok emlékezni arra az időre, amikor egy kiló vagy akárcsak fél kiló gyümölcsöt vettem. Legfeljebb egy-két gyümölcsöt engedhetek meg magamnak.”

Neki marad Efraim háza, vagyis a szegények konyhája. Ott napi egy meleg ételt kap. Így tud megbirkózni az inflációval. Amely a tejtermékek piacán csak most gyorsul fel igazán. Ezt a piacot ugyanis a kormány ellenőrzi. A Sávuot ünnepe után jelentik csak be az emelkedést. Benjamin Netanjahu ugyanis új választások elé néz. Hiába nyert ugyanis áprilisban, mert Avigdor Lieberman megakadályozta a kormányalakítást.

Az exszovjet zsidók között sok a szegény

Lieberman törzsszavazói az egykori Szovjetunió tagállamaiból érkeztek Izraelbe – többnyire felnőtt korban. Izraelben többségük nem tudott megfelelő nyugdíjat szerezni. Az egykori Szovjetunió tagállamaiból érkező nyugdíjból – ha egyáltalán érkezik – nem telik sokra. Benjamin Netanjahu azokat képviseli, akiknek jól megy Izraelben. Ugyancsak a Yedioth Ahronot írja, hogy soha ilyen sok dollármilliomos nem élt még Izraelben, mint ma. A nagy nemzetközi bankok egyre-másra nyitnak vagyonkezelő irodákat Tel Avivban. A leghíresebb dollármilliárdos, Izrael leggazdagabb embere, Roman Abramovics is a Szovjetunióban cseperedett fel. Székhelyét azután Londonba helyezte át, ahol megvette a Chelsea csapatát. Aztán megromlottak a brit-orosz kapcsolatok és Putyin kedvenc oligarcháját kipaterolták Nagy Britanniából. Roman Abramovics nem esett kétségbe: felvette az izraeli állampolgárságot és egy csapásra Izrael leggazdagabb polgára lett.

Mindez hidegen hagyja Sol Levyt, aki havi 3000 sékel nyugdíjából próbál megélni (egy sékel körülbelül 80 forintot ér). Vannak gyerekei, de nem kíván a terhükre lenni, hiszen nekik ott van az unokák gondja. David Pis és neje – mindketten hetvenen túl – 5100 sékelből szeretnének megélni. Alig mozdulnak ki otthonról Beer Shevaban. „A hűtőszekrény általában üres, az ünnepen sem tudjuk megtölteni” – nyilatkozta a szegénységi küszöb alatt éldegélő idős házaspár.

Shosh Alburg 80 éves, de nem tudja megünnepelni születésnapját, mert nincs miből. Egész életében egy bankban dolgozott, de a nyugdíja csak 3000 sékel. Ebből nem tud semmit sem vásárolni a piacon a legszükségesebb dolgokon kívül. Yael Eckstein, az Ephraim házakat fenntartó alapítvány vezetője elmondta a Yedioth Ahronoth riporterének, hogy több, mint 17 ezer nyugdíjasnak nyújtanak segítséget Izraelben. De ez csepp a tengerben, ugyanis több százezer öreg van, aki a Sávuot ünnepe alkalmából se tud se gyümölcsöt, se pedig sajtot vásárolni Izraelben – írja a Yedioth Ahronot internetes portálja

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!