Kezdőlap Címkék Benjamin Netanjahu

Címke: Benjamin Netanjahu

Igazságügyi reform befagyasztva?

Yariv Levin igazságügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy tiszteletben tartja Benjámin Netanjahu miniszterelnök azon döntését, amely szerint befagyasztja az izraeli bírói kinevezési bizottság felépítését módosító törvényjavaslatot – olvasható a Jerusalem Post mai cikkében.

A Likud tagjaként tiszteletben tartok Netanjahu miniszterelnök minden döntését, amelyet az igazságügyi reform jogi folyamataival kapcsolatban hoz. Ez egy olyan helyzet, amelyben  a kormány megbukhat és a Likud összeomlásához vezethet. – mondta Levin közleményében.

A miniszterelnök számára ha most előre tekintve elrendeli a jogalkotási folyamat leállítását és az ellenzékkel tárgyalásokat kezdeményez.

Netanjahu várhatóan ma jelentetti be, hogy befagyasztja az igazságszolgáltatási reformról szóló jogszabályt, de az eredetileg délelőtt 10 órára kiírt nyilatkozatát háromszor is elhalasztották, és a pontos időpont egyelőre ismeretlen.

A Vallási Cionista Párt azonban vasárnap este közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy ellenzi a jogszabály befagyasztását, és a nemzetbiztonsági miniszter és az Otmza Jehudit vezetője, Itamar Ben-Gvir azzal fenyegetőzött, hogy kilép a kormányból, ha az igazságügyi reformtörvény befagy. Ha Ben-Gvir kilép a kormányból és kilép a koalícióból, a koalíciónak többé nem lesz többsége, és a kormány bukhat. Ben-Gvir azt is fontolgatja, hogy elhagyja a kormányt, de nem támogatja a Kneszet feloszlatását, így Netanjahu kisebbségi kormányként tovább működhetne.

A Munkáspárt törvényjavaslatot javasol a Knesszet feloszlatására

A Munkáspárt hétfőn terjesztett elő törvényjavaslatot a Kneszet feloszlatására.

„A kormány néhány hónap alatt túszul ejtette a 25. Knesszetet szélsőséges tervei miatt; meg kell állítani az őrületet, fel kell oszlatni a Knesszetet.”

– mondta a Munkáspárt elnöke, Merav Michaeli mondta a törvényjavaslatot ismertető közleményében.

Netanjahu hétfőn délelőtt találkozott a koalíciós pártok vezetőivel, hogy eldöntse a Knesszet plénuma elé kerüljön e a második és harmadik olvasatban.

Herzog elnök a jogszabályok befagyasztását szorgalmazza

Isaac Herzog elnök felszólította a koalíciót, hogy állítsa le az igazságügyi reform további tárgyalását törvényhozásban. 

„A miniszterelnökhöz, a kormányhoz és a koalíció tagjaihoz fordulok: Szorongás keríti hatalmába az embereket  – minden veszélyben van, mindenki félti a a biztonságot, a gazdaságot, és az egész társadalmat. Izrael népének egysége érdekében arra kérem Önt, hogy haladéktalanul állítsa le a törvényhozási folyamatot. A Knesszet összes pártvezetőjéhez, a koalícióhoz és az ellenzékhez egyként fordulok, a nemzet mindenek felett áll, és minden további késedelem nélkül viselkedjenek felelősségteljesen és bátran.”

„Sok vita után az az álláspontunk, hogy semmiképpen sem állíthatjuk meg a törvényhozást”

– áll a Vallásos Cionista Párt közleményében. 

Yair Lapid ellenzéki vezető felszólította Netanjahut, hogy vonja vissza Yoav Gallant védelmi miniszter elbocsátására vonatkozó döntését, azzal érvelve, hogy nem ez a megfelelő idő a védelmi miniszter leváltására.

„Vannak megoldások. Felhívom a koalíciót, menjünk el az elnöki rezidenciára, és

indítsunk el egy nemzeti párbeszédet, amelynek a végén lesz egy függetlenségi nyilatkozaton alapuló alkotmányunk, és egy olyan állam, amelyben mindannyian kölcsönös tisztelettel együtt élünk.”

– mondta Lapid. Az ellenzéki vezető újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nem bízik Netanjahuban nem hiszi, hogy képes tisztességes tárgyalásokra, ezért volt szükség olyan objektív közvetítőre, mint Herzog elnök.

A koalíció tagjai, különösen az Otmza Yehudit és a Vallási Cionista Párt nyomást gyakorolnak a törvény végrehajtása érdekében.

Tel-Avivban egész vasárnap este folytatódtak a jelentős tüntetések, miután Netanjahu menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, amiért a koalíciót a törvény befagyasztására szólította fel. 

Emiatt Izrael legnagyobb munkavállalói szakszervezete, a Histadrut, valamint az üzleti és a csúcstechnológiai szektor ernyőszervezetei általános sztrájkot hirdettek hétfőn.

Délben kezdődött az igazságügyi reform ellenzőinek nagy tüntetése a Knesszeten kívül. A jobboldali szervezetek 18 órakor ellengyűlést szerveztek, szintén a Kneszeten kívül. 

Izrael hazafiai is kritikát remélnek Németországtól

Netanjahu németországi látogatását beárnyékolja tervezett igazságügyi reformja. Sok izraeli is tiltakozik Berlinben. A látogatás során több egyéb téma is szerepel a miniszterelnöki programban. Azokban nagyobb egyetértésre számíthat tárgyaló partnereivel. –  olvasható a Die Welt oldalán.

A tiltakozást az 1976-os Entebbe hadműveletet vezető elit katonák vezették. Akkoriban palesztin és német terroristák eltérítettek egy Air France gépet, és túszul ejtették az izraeli utasokat. Izraelben ma is hősként tisztelik azokat a katonákat, akik kiszabadították a túszokat az ugandai repülőtéren. Különösen a parancsnok, Jonathan Netanjahu, Benjamin Netanjahu bátyja, aki annak idején a túszejtőkkel vívott fegyveres csatákban halt meg.

Testvére halála volt az oka annak, hogy Netanjahu politikus lett. Ezt gyakran mondta. Szimbolikájában aligha felülmúlható, amikor bátyja egykori társai most nyilvánosan szembehelyezkednek vele – és a repülőtér blokádját „Jonathan hadműveletnek” nevezik.

„Joni feláldozta magát az országért – Bibi* feláldozza magáért az országot”

– magyarázták.

*(Netanyahu beceneve)

Az a tény, hogy a megkeményedett hazafiak is szembehelyezkednek saját kormányukkal, jól mutatja, milyen széles a társadalmi ellenállás. Polgárok százezrei indulnak ellenük hetek óta utcára a tervezett igazságügyi reform ellen, amellyel a kormány meg akarja fosztani jogaitól a legfelsőbb bíróságot, és mentelmi jogot adni a korrupt minisztereknek – magát Netanjahut is jelenleg korrupció vádjával vádolják. Hírességek, értelmiségiek és politikusok a demokrácia összeomlására figyelmeztetnek.

Hivatalosan Irán nukleáris programjáról van szó

Tiltakozásuk beárnyékolta Izrael miniszterelnökének és Olaf Scholz kancellár csütörtöki találkozóját. Több mint 1000 prominens izraeli, köztük David Grossman író írt alá egy levelet a német nagykövetnek, amelyben felszólítják a német kormányt Netanjahu látogatásának lemondására. Ultrajobboldali és vallási kormánya – állítja – megpróbálja Izraelt „virágzó demokráciából teokratikus diktatúrává” alakítani.

Hivatalosan Irán és atomprogramja van napirenden Berlinben. Scholz azonban aligha fogja elkerülni, hogy figyelmeztető szavakat mondjon az igazságszolgáltatási reformról. Izrael kritikája köztudottan trükkös üzlet a német politikusok számára. A történelem különleges érzékenységet diktál a zsidó állam iránt. Ugyanakkor az értékalapú külpolitika iránt elkötelezett kormányt az alapján kell megítélni, hogy hogyan tartja fenn ezeket az értékeket.

Néhány héttel ezelőtt Eli Cohen izraeli külügyminiszter berlini látogatása ízelítőt adott arról, milyen gyorsan felzaklatható az új izraeli kormány. Annalena Baerbock külügyminiszter azt mondta, hogy aggodalmak merülnek fel néhány izraeli jogalkotási projekttel kapcsolatban.

„A németek az utolsók, akiknek meg kell tanítaniuk minket” – kontrázott Itamar Ben-Gvir izraeli közbiztonsági miniszter Netanjahu radikális koalíciós partnerétől, a „Zsidó Erőtől”.

Berlinben Benjamin Netanjahu Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnökkel is találkozni szeretne, aki hosszú évek óta Izrael barátja. De Steinmeier előre azt is elmondta, hogy az izraeli állami szerkezetátalakítás aggodalomra ad okot.

Izrael miniszterelnöke, Netanjahu mindig is nehéz partnere volt Németországnak. Német diplomaták fellélegeztek, amikor 2021-ben nagykoalíció váltotta Netanjahut. A bal- és jobboldali pártok szerkezete azonban már egy év után felbomlott. És most Netanjahu visszatért, koalíciós partnerei nyíltan arabellenesek, és a palesztin Ciszjordániát Izrael részének tekintik. Az első intézkedések egyikeként a települések bővítéséről döntöttek. Egyetlen izraeli kormány sem volt ellenségesebb az izraeli-palesztin konfliktus Németország által preferált kétállami megoldásával szemben.

Kiállt a Fidesz Ukrajna mellett az Európai Parlamentben, de miért?

0

A magyar külügyminiszter nemrég Fehéroroszországban erősítette meg a magyar diplomácia oroszbarát külön útját. Ehhez képest érdekes, hogy a Fidesz egyik képviselője az Európai Parlamentben keményen bírálta az orosz agressziót.

“Egy éve tart Oroszország agressziója, jogtalan háborúja Ukrajna ellen. Ezt határozottan elítéljük, minden fórumon kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett. Mindent meg kell tennünk a béke érdekében” – jelentette ki Bocskor Andrea, aki Kárpátalját képviseli a Fidesz frakcióban. A hivatalos Fidesz narratívától eltérően azt állította, hogy

“az Ukrajnában élő magyarok, románok és más nemzetiségek éppúgy elszenvedői az orosz agressziónak mint az ukránok, és ezért vállvetve harcolnak velük.”

Bocskor Andrea természetesen megemlítette, hogy a nyelvtörvény Ukrajnában hátrányos a nemzetiségek számára:

“A múlt decemberben elfogadott ukrán törvény nem felel meg a jogegyenlőség elvének, azért ezt módosítani szükséges, és az Európai Uniónak erre oda kell figyelnie.”

Az ukránok azt követően módosítottak a korábbi nyelvtörvényen, hogy Zelenszkij elnök az USA-ban járt, és ott erre is felhívták a figyelmét.

Biden Európába látogat

Háromnapos látogatást tesz az Egyesült Államok elnöke Lengyelországban az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulóján. Joe Biden minden bizonnyal találkozik Zelenszkij ukrán elnökkel is Lengyelországban. Az Egyesült Államoknak az a célja, hogy erős lengyel-ukrán katonai szövetséget hozzon létre Oroszországgal szemben. Ezért az USA önti a fegyvereket mind a két országba. Az ukrán katonákat jelentős részben Lengyelországban képezik ki a nyugati fegyverek használatára.

Mi marad így a visegrádi együttműködésből és a hagyományos magyar-lengyel barátságból?

Orbán Viktor egyelőre kitart az oroszbarát politikai vonal mellett, de kérdés, hogy meddig? Figyelmeztető jel lehet számára az izraeli külügyminiszter kijevi látogatása. Izrael eddig igyekezett semleges maradni az orosz-ukrán konfliktusban hiszen Oroszország nagyon is jelen van a Közel Keleten mindenekelőtt Szíriában. Iránnal pedig Putyin egyre szorosabb kapcsolatot épít ki. Benjamin Netanjahu miniszterelnök tart Oroszországtól, de mégiscsak elküldte Kijevbe a külügyminisztert, mert rájött arra: az USA hosszú távon játszik arra, hogy Ukrajnából erős támaszpontot építsen ki Oroszországgal szemben. Netanjahu nemrég fogadta Blinken amerikai külügyminisztert, aki világossá tette a számára, hogy az Egyesült Államok hosszútávú stratégiájának része egy erős nyugatbarát Ukrajna megteremtése. Benjamin Netanjahu nem kockáztatja az USA rosszallását Putyin miatt. Orbán, akinek fontos politikai szövetségese az izraeli miniszterelnök azóta, hogy lehetővé tette számára, hogy Trump fogadja őt a Fehér Házban, egyelőre kitart a különutas magyar diplomácia mellett pedig az most már nettó ráfizetésnek látszik.

Biden persze béketervet is hozhat magával hiszen az Egyesült Államok elsőszámú ellenfele nem Oroszország hanem Kína. Az USA nem akar két fronton harcolni. Az európai háborút már megnyerte: mindenki felsorakozott mögötte Oroszországgal szemben kivéve Orbán Viktort. Akit viszont Washingtonban figyelembe sem vesznek hiszen az amerikai stratégia a térségben Lengyelországra, Ukrajnára illetve Romániára koncentrál. Úgyhogy Orbán Viktor felkiálthat:

“már meg sem akarják ölni Bástya elvtársat ?!”

Izrael legnagyobb ellensége: Benjamin Netanjahu

Izraelben a hatalomra került kemény jobboldali vallási koalíció a polgári szabadságjogokat támadja belföldön, és megbízhatatlan partnerré válik külföldön. Vezetője felelőtlenül veszélyezteti országa nyugati támogatását. Erről jelent meg terjedelmes cikk a Guardian hasábjain.

Samir Aslan azt tette, amit bármelyik apa tenne. Amikor a múlt héten izraeli katonák betörtek az otthonába a Qalandiya menekülttáborban, hogy letartóztassák fiát, ő sietett megvédeni őt. A 41 éves palesztint agyonlőtték. Halálát alig vették észre, olyan gyakoriak az ilyen esetek. Tavaly a jelentések szerint 224 palesztint öltek meg a megszállt Ciszjordániában, amely szinte naponta szenvedett katonai rajtaütésektől. 2023 még rosszabb lesz.

A fő ok egy új ultranacionalista, keményjobboldali vallási koalíciós kormány Jeruzsálemben, amely rasszista, arabellenes minisztereket foglal magában, akik elhatározták, hogy az összes palesztin területet annektálják. Mégis, Izrael nyugati szövetségesei erre a riasztó, destabilizáló fejleményre adott válasza furcsa módon elnémult. Néhányan burkolt figyelmeztetést adtak ki, de egyik sem vetett ki olyan szankciókat vagy bojkottokat, mint a múltban más országok politikai szélsőségesei ellen.

Miért nem szállnak szembe vele a nyugati szövetségesek?

A koalíció kifogásolható tervei egy szélesebb körű, kényelmetlen kérdést vetnek fel az Egyesült Államok és Európa számára, túlmutatva a katonai megszállás túlságosan is ismert visszaélésein és büntetlenségén. Röviden:

tekinthető-e Izrael továbbra is megbízható, törvénytisztelő szövetségesnek, aki a nyugati demokráciákkal közös értékeket és normákat vall?

A kritikus szempontok szerint Izrael Benjamin Netanjahu miniszterelnök uralma alatt önfenntartó vezetést jelent. Megakadályozza a palesztin konfliktus kétállami megoldását, és megveti az ENSZ-t és a nemzetközi jogot. Nem hajlandó támogatni az Oroszországgal szembeni szankciókat Ukrajnával kapcsolatban. Felháborítja a 2015-ös iráni nukleáris megállapodást, miközben háborúval fenyeget. Kémprogramokat és fegyvereket ad el olyan tekintélyelvű rezsimeknek, amelyek visszaélnek az emberi jogokkal.

Ami még ennél is rosszabb, Netanjahu bigott bandája aktívan aláássa Izrael demokratikus intézményeit és polgári jogait, például a békés tiltakozást és az LMBTQ-jogokat. Sok izraeli, zsidó és arab egyaránt szenvedélyesen ellenzi a kormányt. A vezető politikusok „polgárháborúra” figyelmeztetnek. A diplomaták és a tábornokok lázadnak. De a vakmerő, opportunista Netanjahut ez nem érdekli.

Az Izraellel szembeni, más országoktól eltérő bánásmód hagyományos követelményei így hangzanak: Izrael a Közel-Kelet egyetlen valódi demokráciája – támogatni kell. Ellenséges rezsimek veszik körül, amelyek a megsemmisítésére törekszenek – meg kell védeni.

A holokausztra emlékezve Európa és Amerika örök adóssággal tartozik a zsidó népnek – ezt tiszteletben kell tartani.

Ez a rögzült gondolkodás tájékoztat, de nem mentesít a szélsőjobboldali buzgókkal szembeni vonakodástól. Bezalel Smotrich pénzügyminiszter, a Vallási Cionista Párt vezetője, aki a teljes megszállt Ciszjordánia annektálását szorgalmazza, most a települések építéséért felel. Egyik első cselekedete az volt, hogy lefoglalt 40 millió dollárt a Palesztin Hatóság pénzéből.

Itamar Ben-Gvir, a Zsidó Hatalom párt társvezetője, akit korábban rasszizmusra való felbujtás miatt ítéltek el, az új nemzetbiztonsági miniszter. Kezdetben elrendelte az izraeli kormányellenes tüntetések rendőri fellépését, betiltotta a palesztin zászlókat, és szándékosan provokatív látogatást tett Jeruzsálem legérzékenyebb szent helyén.

Netanjahu koalíciója gyorsan igyekszik megszelídíteni az igazságszolgáltatást – ugyanazt az igazságszolgáltatási rendszert, amely állítólagos korrupció miatt vádat emel ellene. Eközben a kritika kockázatossá válik. Zvika Fogel, a Jewish Power képviselője a múlt héten „haza elleni hazaárulással” vádolta meg Yair Lapid és Benny Gantz ellenzéki vezetőket. Nem csoda, hogy Isaac Herzog elnök úgy érezte, hogy nyugalomra kell hívnia.

Joe Biden amerikai elnök, Izrael erős szövetségese, a demokratikus értékek védelmét tekinti a kor meghatározó globális harcának. Netanjahu és a demokráciaromboló Donald Trump szoros kapcsolata, a brazil „csodálatos” puccsisták, Jair Bolsonaro lelkes támogatása, valamint az orosz Vlagyimir Putyinnal és a magyar Orbán Viktorral való kapcsolata miatt Biden bizonyára értetlenül áll, hogy a hat ciklusú miniszterelnök valójában ki mellett áll. A progresszív amerikai zsidó vezetőknek hasonló aggodalmaik vannak.

Szégyenletesen alázatos megközelítést folytatnak az uniós országok – és Nagy-Britannia is.

Biden Antony Blinken külügyminisztert küldi Jeruzsálembe, hogy vizsgálja meg, mi történik, Netanjahu pedig a jövő hónapban Washingtonba érkezik. Ez érdekes lesz. Ennek ellenére az Egyesült Államok eddig elkerülte a nyílt kritikát. Szégyenletesen alázatos megközelítést folytatnak az uniós országok – és Nagy-Britannia is. A múlt héten Izraelbe látogatva Lord Ahmad külügyminiszter könnyelműen kijelentette, hogy a kétoldalú kapcsolatok „új magasságokra” jutottak.

Az az elképzelés, hogy Izraelt ellenséges rezsimek ostromolják, egykor igaz volt, de már nem. Sokszor bebizonyosodott, hogy tud vigyázni magára. Az Egyesült Arab Emirátusokkal, Bahreinnel és Marokkóval kötött úgynevezett Ábrahám-megállapodások megerősítették az arab világgal való együttélés, ha nem barátság irányába mutató kialakult tendenciát. Netanjahu reméli, hogy legközelebb a szaúdiak jelentkeznek be. A hajdani gyűlölködő Izrael-ellenes ogrék – Egyiptomban, Irakban, Szíriában, Szudánban és Líbiában – így vagy úgy, mindegyiket legyőzték.

A nagy kivétel Irán, amely továbbra is hevesen ellenséges. Előbb-utóbb Netanjahu ismét azzal fenyeget majd, hogy megtámadja Teherán nukleáris létesítményeit. Az Iránnal vívott háború bár utálják a rezsimet Európnak és az Egyesült Államoknak ez továbbra is ellentétes érdekeikkel. Sikeresen visszafogták Netanjahut – egészen mostanáig.

Hasonlóképpen, az intifáda-szerű robbanást Ciszjordániában – amelyet a miniszterek az illegális telepek rendszeresítése vagy a Palesztin Hatóság összeomlására tett kísérlete váltana ki -, a Nyugat elkerülhető katasztrófának tekintené. Ennek ellenére a jelek szerint robbanás közeleg, amit a közelmúltbeli erőszak és a gázai Iszlám Dzsihádhoz köthető palesztin fegyveres csoportok felemelkedése is bizonyít.

Abbász szövetségesei attól tartanak, hogy az új izraeli kormány meg akarja semmisíteni a Palesztin Hatóságot.

Netanjahu és gyűlöletkeltő cimborái azáltal, hogy veszélyeztetik Izrael állam nyugati köztámogatását, aláássák demokráciáját és összezavarják szövetségeseit, saját országuk legrosszabb ellenségének mutatják magukat.

Miközben megosztanak és uralkodnak, a szakadék a nyugat felé kiszélesedik – Izrael pedig gyengül.

Milyen ironikus az 1948 óta ontott „vér és könnyek” után – hogy egy volt, bátor béketeremtő miniszterelnököt, Jichak Rabint idézzük –, ha a végső, végzetes csapást belülről sújtják. Ne feledje, Rabint később meggyilkolták. A gyilkosa? Egy fanatikus jobboldali zsidó ultranacionalista.

Ukrajna repülőtéri merényletekben semmisített meg két orosz atombombázót

Az egyik megtámadott repülőtéren katonai repülőgépek és tankok kiképzőközpontja volt. A második repülőtéren két Tu-95-ös atombombázót talált el egy drón.

Az Ukrajna által végrehajtott két robbanás érte az ország két katonai repülőterét. Állítólag két orosz atombombázó megsemmisült, három ember meghalt és hat megsebesült – állították sajtóértesülések szerint. Becslések szerint a robbanásokat benzinnel megtöltött üzemanyagszállító okozta.

A másik megtámadott repülőtéren ahol katonai repülőgépek és tankok kiképzőközpontja volt két Tu-95-ös atombombázót talált el egy drón. 

Ezenkívül a kelet-ukrajnai Luhanszk régió katonai tisztviselői azt mondták, hogy kilenc ember vesztette életét, miután az ukrán hadsereg ágyúzta Alcsevszk városát.

A hír azután érkezett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a közelmúltban bejelentette, hogy Oroszország a következő évben nukleáris arzenálja infrastruktúrájának fejlesztésére fog összpontosítani. Shoigu bejelentésére attól tartanak, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vethet be az ukrajnai háborúban.

Benjamin Netanjahu, a hivatalba lépő izraeli miniszterelnök vasárnap az NBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy ennek esélye nem nulla.

Brit hírszerzési becslések szerint Oroszország a következő hónapokban valószínűleg nem ér el sikereket a csatatéren, ezért az ukrajnai háborúval kapcsolatban a nyilvánosság elhallgattatása várhatóan nehezebb lesz a Kreml számára.

A közvélemény-kutatások állítólag azt mutatják, hogy Oroszországban jelentősen csökkent a „különleges katonai művelet” lakossági támogatottsága. A közvélemény-kutatásokat független orosz média idézte, amely azt állította, hogy az adatokat a Szövetségi Védelmi Szolgálat gyűjtötte belső használatra. A jelentések szerint mindössze 25 százalékuk állította, hogy a harcok folytatása mellett áll.

Orbán életbiztosítási kötvénye

Magyarország rasszista erős embere és az amerikaiak, akik imádják őt – ezzel a címmel ír a Washington Post arról, hogy a jövő héten Dallasban a republikánus radikálisok kongresszusán valószínűleg tapssal köszöntik majd Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Fajgyűlölő nézetei miatt Orbánt azonnal törölni kellene a szónokok sorából, de az Egyesült Államokban is sokan vannak, akik hasonlóképp gondolkodnak – hangsúlyozza a Biden adminisztrációt támogató liberális lap. A tervek szerint Donald Trump is résztvesz a dallasi kongresszuson valamilyen formában. Elnöksége idején Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktort, akivel jó személyes kapcsolatot épített ki. A közvetítő Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök volt, aki visszatérhet a hatalomba Izraelben a következő választások után. Ugyanebben reménykedik Orbán Viktor Donald Trump esetében. Nemrég a karmelita kolostorban fogadta Trump nagykövetét Orbán Viktor épp akkor amikor Washingtonban a szenátus is jóváhagyta az új amerikai nagykövet kinevezését.

Szijjártó és az új amerikai nagykövet

A magyar külügyminiszter a Matthias Corvinus Collegium rendezvényen nem épp diplomatikusan nyilatkozott azokról a nagykövetekről, akiknek országa bírálta az Orbán kormányt: “megfenyegettem őket azzal, hogyha beavatkoznak a magyar választásokba, akkor osztályvezető szintjén felül senki sem fogadja őket a magyar külügyben.”

Az “ezeréves Magyarország” nevében óva intette az új amerikai nagykövetet, akit a Biden adminisztráció küld Magyarországra. Az új nagykövet bírálta a magyar kormányt a demokrácia leépítése és a szoros orosz kapcsolatok miatt. A CIA megerősített csapata nyomoz Budapesten azután, hogy milyen szorosak a kapcsolatok a magyar kormány illetve Moszkva és Peking között.

Orbán Viktor meg van győződve arról – valószínűleg nem is alaptalanul – hogy a Biden adminisztráció célja az ő megbuktatása.

Az új USA nagykövet egyik legfontosabb célja épp ez lenne. Nem a magyar demokrácia hiányosságai aggasztják az Egyesült Államokat elsősorban, hanem a szoros kapcsolatok Oroszországgal és Kínával.

Szijjártó Péter az egyetlen uniós külügyminiszter, aki Moszkvában járt Putyin Ukrajna elleni agressziója óta. Igaz, hogy nem kapott semmit pedig

a magyar kormány szorgos szolgálatiért 700 millió köbméter plusz földgázt kért.

Lavrov külügyminiszter azt válaszolta , hogy “tanulmányozzák a kérést”.

Orbán életbiztosítása

Az USA budapesti nagykövetsége korábban Lázár Jánost kérdezte arról, hogy szükség esetén átvenné-e Orbán szerepét? Akkor Orbán kirúgta Lázár Jánost a kormányból, de Hódmezővásárhely hőse visszatért. Jelenleg miniszter, igaz, hogy nem túlságosan fontos, de viszonylag fiatal és igen ambiciózus.

Csakhogy a Biden adminisztrációnak figyelnie kell a republikánus reakciókra. Ősszel választások lesznek, és a republikánus győzelem béna kacsát csinálhatna az elnökből. Tíz éve még a republikánus elit jórésze azt sem tudta: hol van Magyarország? Nemrég viszont a radikális republikánusok itt üléseztek. Orbán Viktor pedig fellép Dallasban. Elmozdítása ma már politikai kérdés az Egyesült Államokban is. Ebben bízhat Orbán Viktor, aki Trump visszatérésében reménykedik. Addig pedig “guggolva is kibírja”. Vagy nem, mert a gazdasági – társadalmi válság alaposan alááshatja politikailag sziklaszilárd hatalmát.

Ceausescut 1989-ben orosz-amerikai közös döntés alapján puccsolták meg Romániában. Most ehhez elég lehet egy amerikai-német közös döntés is hiszen Orbánt elsősorban a túlságosan jó orosz és kínai kapcsolatok miatt akarják leváltani Washingtonban és Berlinben.

“Zsidóknak és kutyáknak belépni tilos”

A Magyar Tudományos Akadémia épületére 1944-ben ki volt írva, hogy “Zsidóknak és kutyáknak belépni tilos”. Erre emlékeztette a hallgatóságot Izrael magyar származású miniszterelnökének édesapja.

Yair Lapid édesapja Lampel Tamás néven született Újvidéken. A holokauszt idején Budapesten bujkált, és csak édesanyja lélekjelenlétenek köszönhette, hogy elkerülte a halált. Tomi Lapid néven Izraelben csinált politikai karriert: miniszterelnök helyettes és igazságügyi miniszter lett. Fia, Yair, aki egykor újságíró volt, megírta édesapja történetét. Apja halál után maga is politikus lett. Pénzügyminiszter Benjamin Netanjahu kormányában. Ebben a minőségében Budapesten is járt 2013-ban, ahol a parlamentben ítélte el az antiszemitizmust:

“Magyarországon ismét felütötte ocsmány fejét az antiszemitizmus. Mi tudjuk, mert megtanultuk 1944-ben a Duna parti zöld illemhely mellett, hogy a rasszizmust nem szabad nem észrevenni, nem szabad lekicsinyelni, nem szabad kifejlődni hagyni.”

A célzás a zöld vécére szimbóluma a holokausztnak a Lapid családban. A jelenlegi miniszterelnök édesapját ugyanis itt rejtette el az édesanyja amikor a nyilasok a Duna partra kísérték a zsidókat, hogy kivégezzék őket. Mindenkit meg is öltek ebből a halálmenetből.

Ezért mondhatta a parlamentben Yair Lapid, hogy

“több tízezer magyar aktív segítsége és többmillió magyar hallgatása nélkül ilyen mértékű népirtásra nem kerülhetett volna sor Magyarországon.

Folt esett ennek a Háznak a becsületén. Hosszú évekig próbáltuk nem észrevenni ezt a foltot, de a történelem megtanított arra, hogy nem jó politika az, ha ezekről a tényekről nem veszünk tudomást” – hangsúlyozta Yair Lapid a magyar parlamentben.

Patthelyzet Izraelben

Megbukott az az egységkormány, amely egyetlen dologban értett egyet: Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnökének, Benjamin Netanjahunak a leváltásában. Novemberben újra választásokat tartanak. Yair Lapid addig Izrael miniszterelnöke.

A 73 éves Netanjahu visszatérhet a hatalomba.

Orbán Viktor miniszterelnök jó kapcsolatot épített ki Izrael konzervatív ex minisztereinökével, aki Budapestre is ellátogatott. Mindketten elítélik Soros György politikai irányvonalát.

Benjamin Netanjahu intézte el, hogy Donald Trump fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt. Ugyancsak Netanjahu engedélyezte azt, hogy a Pegazus kémszoftvert eladják Magyarországnak. A Pegazus kémszoftvert a magyar ellenzékkel szemben is felhasználták a titkosszolgálatok.

Pegasus szoftverrel hallgatták le a TEK második emberét

Mint a Tanú című filmből is tudható „a nemzetközi helyzet fokozódik”, sőt lehetséges, hogy az ellenség keze már a saját sorainkba is betette a lábát. Jelszó: légy résen! Ráadásul valószínűleg az első számú vezető, Hajdu János tábornok parancsára hallgatták le a második számú vezetőt Bodnár Zsoltot. Erre az érdekes összefüggésre a Direkt 36 mutatott rá.

Bodnár Zsolt dandártábornok a Terrorelhárítási Központ főigazgató helyettese volt egészen 2018 tavaszáig amikor villámgyorsan távoznia kellett az intézménytől, mely Orbán Viktor különleges bizalmát élvezi. 2018 tavaszán – a választások idején – ez a bizalom elveszett. Bodnár Zsoltot felettese, Hajdu János tábornok azzal gyanúsította, hogy információkat gyűjt róla. Ezért az akkor frissen megvásárolt Pegasus szoftverrel figyeltette helyettesét. A Pegasus szoftvert Izraelben Czukor József tábornok, Orbán Viktor akkori biztonságpolitikai tanácsadója vette meg Izraelben. Czukor Józsefet akkor fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök is. Benjamin Netanjahu intézte el Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy fogadja őt a Fehér Házban Donald Trump akkori USA elnök.

Orbán bárkit megfigyeltethet a Pegasus-szal

Izrael úgy adja el a Pegasus kémszoftvert, hogy azt terroristák ellen kell felhasználni. Valójában azonban a vásárló arra használja amire csak akarja. Orbán Viktor hatalmi piramisában pedig a saját emberek megfigyelése is mindennapos eset lehet. A főnök szeret mindenről tudni, és a szolgálatok készségesen ki is szolgálják bár nem épp ez lenne a törvény által előírt feladatuk. Dehát a nemzetbiztonságba sokminden belefér: főként az, hogy Orbán hatalmának biztosítása, amely az első számú feladat mindenki számára.

Orbán tart a tábornokaitól

A tisztikar elitjét külföldön képezték ki: az idősebbeket mint Czukor József Moszkvában (a Dzerzsinszkij KGB akadémián) míg a fiatalabbakat az USA-ban és Nyugat Európában. Sem Brüsszelben sem Washingtonban nem rajonganak Orbán Viktorért. Nemrég kiderült, hogy a magyar miniszterelnököt nem hívják meg Washingtonba, ahol Biden elnök demokrácia csúcsot rendez. Ez nem is túlságosan finom figyelmeztetés arra, hogy Orbán Viktort az USA jelenlegi vezetői nem tartják pótolhatatlannak. Már amikor Orbán Viktor Trump elnöknél járt vele egyidőben fogadták Washingtonban Márki-Zay Pétert a külügyminisztériumban. Az akkor még szinte ismeretlen magyar politikus mára az ellenzék miniszterelnök jelöltjévé vált, aki Orbán esélyes kihívója lehet.

Bodnár Zsolt dandártábornok is a választások alkalmából bukott le. Orbánnak most is végig kell gondolnia: kire számíthat a tábornoki karban, ha szorul a kapca?!

Brüsszel várja a magyar Pegasus vizsgálat eredményét

Az Európai Unió igazságügyi biztosa szerint elfogadhatatlan, hogy egy tagállam nemzetbiztonsági szolgálatai kémszoftverrel követik ellenzéki politikusok, jogászok vagy újságírók tevékenységét.

„Minden gyanús ügyet ki kell vizsgálni és a felelősöket meg kell büntetni!” – hangsúlyozta Reynders uniós biztos.

Tudja, hogy ez a tagállamok felelőssége, de bízik benne, hogy azok komolyan veszik a jog állammal kapcsolatos kötelezettségeiket.

Az Európai Parlamentben nem fogalmaztak ilyen diplomatikusan az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságban. Miután a magyar kormány a füle botját sem mozdította a Pegasus üggyel kapcsolatban, ezért úgy döntöttek, hogy ők maguk kezdenek vizsgálatba! A francia Delbos-Corfield, aki az egyik jelentéstevő a magyar jogállamiság ügyében, nehezményezte, hogy semmilyen hivatalos dokumentumot sem kaptak a magyar kormánytól noha a leleplezés már hónapokkal ezelőtt megtörtént.

A jogállam rémálma avagy a Nagy Testvér figyel

A magyar kormány hallgatása egyáltalán nem véletlen hiszen a leleplezett Pegasus ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik.

Az izraeli kémszoftvert Czukor József vásárolta meg Orbán Viktor megbízásából Izraelben, ahol fogadta őt Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök is. Czukor József a magyar hírszerzés veteránja, aki Moszkvában a Dzerzsinszkij Akadémián szerezte diplomáját. Majd sokáig diplomataként teljesített szolgálatot. A kulcsfontosságú berlini poszton is volt nagykövet, majd ezt követően Orbán Viktor diplomáciai tanácsadója lett. Később az Információs Hivatal igazgatójává nevezte ki őt a miniszterelnök. Hamarosan svájci nagykövet lett. Svájc közismerten a kémek paradicsoma. Itt működik a többi között a Berni Unió, amely az USA szövetséges európai hírszerző szolgálatok  szervezete.

A Pegasus kémszoftvert sok más uniós állam is megvette. Németországban a szövetségi rendőrség is használta annak „lebutított” változatát. A Bundestagban egy ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, hogy a Pegasus a jogállam rémálma!

Nem csoda, ha a sajtó leleplezései után a hivatalos vizsgálatok nem folynak rohamtempóban, és aligha valószínű, hogy hosszú listát közölne Orbán Viktor kormánya azokról, akiket a Pegasus kém szoftverrel megfigyeltek.

Szijjártó ifjú magyar hírszerzőket  avatott fel

Átadtuk az új Hírszerző Akadémiánk első végzőseinek okleveleit. Lesz dolguk elég – írta Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon. Az időzítés csaknem tökéletes volt, mert a Pegasus botrányban a hatalom képtelen egységes álláspontra helyezkedni.

Nehéz úgy hazudni, hogy nem tudjuk az igazságot – mondta Illyés Gyula.

A titokgazda Orbán Viktor nem siet megszólalni. A közszolgálati Deutsche Welle ezt tűrhetetlennek nevezi, és azonnali szankciókat követel Ursula von der Leyen asszonytól, a Brüsszeli Bizottság elnökétől.

Kiből lehet hírszerző Magyarországon?

A Fidelitas tagság olyan ajánló levél mint régebben a KISZ tagság volt. A politikai megbizhatóság mindennél fontosabb. Régebben a magyar titkosszolgálat tisztjei külföldön szereztek diplomát: a rendszerváltás előtt a Szovjetunióban, utána pedig az USA-ban illetve Nyugat Európában. A szakma nagy öregje, Czukor József, akit Medgyessy Péter állított először az Információs Hivatal élére. Majd másodszor ugyanezt tette Orbán Viktor is. Hol szerezte diplomáját: a Dzerzsinszkij akadémián Moszkvában! Dehát ez régen volt.

Orbán dilemmája az, hogy a külföldön képzett titkosszolgálati tisztek ugyncsak szoros kapcsolatba kerülhetnek a kiképző állam szolgálatával. Híres példa: Milosevics szerb elnök titkosszolgálatának tisztje, akit az USA-ban képeztek ki, a hágai bíróság megdöbbenésére közölte: mindvégig tájékoztatta a CIA-t Milosevics terveiről!

A hazai képzés ezt a problémát kívánja orvosolni, de ilyenkor nagy kérdés az oktatás színvonala. Ebben lehet nagy segítség az, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök annak idején segítséget ígért ebben az ügyben. Nemzetbiztonsági tanácsadóját fogadta is Orbán Viktor miniszterelnök. A Pegasus is izraeli cég szoftvere, melyet csakis a miniszterelnök jóváhagyásával lehetett eladni külföldön.

Vagyunk az ifjú gárda

Az Orbánhoz hű hírszerző csapat most megkapta diplomáját, de olyan parancsnokok alatt szolgálnak majd, akiket külföldön képeztek ki. Ezért a magyar miniszterelnök továbbra sem lehet biztos abban, hogy a tisztikar mennyiben lojális hozzá?!

Csak emlékeztetőül: Ceausesecut és feleségét olyan bíróság ítélte halálra, melynek élén Stanculescu tábornok állt, akit maga a román diktátor nevezett ki a katonai hírszerzés élére.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!