Kezdőlap Címkék Belorusz

Címke: Belorusz

Beindult az orosz atomerőmű – szomszédban jód tablettákat osztogatnak

Belarusz első atomerőműve immár áramot szolgáltat – közölték Minszkben. A szomszédos Litvániában 500 ezer embernek jód tablettát osztanak szét a határ övezetben.

Új Csernobiltól tartanak a Baltikumban, mert az atomerőmű mindössze 20 kilométerre működik Litvánia határától. Ahol még nagyon sokan emlékeznek arra, hogy 1986-ban a csaknem végzetes nukleáris baleset Csernobilban nemcsak Ukrajnában okozott óriási károkat hanem a szomszédos Belarusz egyharmadát is súlyosan érintette. A balti államok többször is tiltakoztak az orosz atomerőmű ellen mondván, hogy működése egyáltalán nem biztonságos.

Belarusz energia szükségletének egyharmada

Ha majd teljes kapacitással működik az atomerőmű, akkor jelentős mértékben megnövekszik az ország energia függetlensége – erre hivatkozik Lukasenka elnök kormányzata, amely korábban megrendelte az erőművet az oroszoktól. Ellenzéki körökben úgy tudják, hogy az ötlet nem is Lukasenka fejében fogant meg hanem Putyinéban. Az orosz elnök azért tett visszautasíthatatlan ajánlatot a tőle ezer szállal függő Belaruszia államfőjének, hogy ezzel végképp magához kösse az egykori szovjet tagállamot. Az atomerőművet az orosz Roszatom építette csekély 11 milliárd dollárért. Belarusznak természetesen nem volt ennyi pénze. A hitelt az oroszok nyújtották – “igen előnyös feltételek mellett.” Nyilván azért is képeznek államtitkot, mert a feltételek különösen előnyösek Európa egyik legszegényebb állama, Belarusz számára.

A Rosatom természetesen azt állítja, hogy nevetségesek az uniós tagállamok félelmei az atomerőművel kapcsolatban.

Geopolitikai kihívás

Ezt írta Twitteren Linkevicius litván külügyminiszter, aki szerint cinikus akcióról van szó, mert anélkül indították be az atomerőművet Belaruszban, hogy a biztonsággal kapcsolatos valamennyi kifogást tisztázták volna. A litván külügyminiszter rögtön azt is közölte, hogy leállítják az energia importot Belaruszból. Lettország fővárosában, Rigában ugyanezt közölték.

Litvániában szervezkedik a belarusz ellenzék

Az atom vitára elmérgesedett légkörben kerül sor, mert Lukasenka elnök menekülésre késztette ellenfeleit, akik a választások tisztaságát kifogásolták és számtalan tüntetést szerveztek emiatt Minszkben és más városokban. A belarusz ellenzék vezére, Szvetlana Cihanovszkaja Vilniusban él, és követeli Lukasenka távozását. A belarusz választásokat sem az USA sem pedig az EU nem ismeri el, Putyin viszont folyamatosan támogatásáról biztosítja Lukasenka elnököt, akit nem is oly rég a magyar miniszterelnök is meglátogatott.

Meghalt a tüntető, aki “a börtönben leesett az ágyról”

Belaruszban Lukasenka kormányzata folytatja a kíméletlen elnyomást: a rendőröknek kiadták a parancsot, hogy csapjanak oda! A tüntetések során is brutálisak, de az igazi verés a börtönben következik.

Meghalt egy tüntető Minszkben, akiről hivatalosan azt állítja a hatóság, hogy a börtönben leesett az ágyáról.

Gyenyisz Kuznyecov átlagember volt, politikailag nem különösebben aktív. De részt vett egy tüntetésen, ahol tiltakoztak Lukasenka elnökké választása ellen. Elkapták. Rendőri minősítés: huliganizmus! Mint a szovjet időkben …

Bevitték a hírhedtté vált minszki börtönbe, ahonnan azután be kellett szállítani a központi kórház intenzív osztályára. A rokonoknak az orvosok elmondták, hogy minden bizonnyal brutális verés áldozata lett. Koponyája több helyen is betört, testét véraláfutások borították. Eltört a jobb csípőcsontja is. Amikor beszállították a kórházba még az eszméleténél volt, és elmondta az orvosoknak: a rendőrök verték meg a börtönben! Azután elveszítette az eszméletét, és négy napra rá meghalt.

Az ellenzék külföldi segítségben bízik

Szép szavakban nincs is hiány: a nyugati nagyhatalmak nem ismerik el Lukasenka elnökségét. Macron francia elnök amikor a Baltikumban járt, találkozott a belarusz ellenzék néhány vezetőjével. Utána felhívta Putyin elnököt, akitől azt kérte: közvetítsen az ellenzék és Lukasenko között. Minden oroszok elnöke erre nem volt hajlandó: ő a maga részéről maximálisan támogatja Belarusz elnökét. A belarusz rendőrség tisztikarának jó részét az oroszok képezték ki. Putyin tanácsadói ma is nagy szerepet töltenek be a belügyben Minszkben.

Putyin pozíciója is egyre bizonytalanabb

A gazdaság mélyrepülése és a Covid-19 vírus válság megrendítette a bizalmat minden oroszok elnökében is, aki ennek következtében egyre jobban támaszkodik a fegyveres erőkre – mindenekelőtt a titkosszolgálatra. Mindent el is követnek az ellenzék megfélemlítésére – éppúgy mint Belaruszban. Navalnijt, az ellenzék egyik vezetőjét Novicsok idegméreggel próbálták meg eltenni láb alól. Csak Merkel kancellár közbeavatkozásának köszönheti az életét. Nyizsnyij Novgorodban az ellenzéki sajtó ellen indítottak offenzívát. Brutális házkutatás során életveszélyesen megfenyegették egy ellenzéki portál főszerkesztőnőjét, aki ezt követően a helyi rendőrség székháza előtt felgyújtotta magát! A halálomért Oroszország a felelős – írta  búcsúlevelében az ellenzéki újságírónő, aki éppúgy Putyint vádolta mint Oroszországban Navalnij a rendőrség brutális fellépéséért.

Amerre a szem ellát ott a KGB

Szvetlana Alekszijevics Belarusz Nobel díjas írónője, az ellenzéki tanács tagja, egész régiónk problémájának tartja, hogy mindenki csak álmodozik a demokráciáról, de a valóságban a KGB uralkodik.

“Ha Európa keleti részéről beszélünk, ahol élek, akkor elmondhatjuk, hogy csapdába estünk. Azt hisszük, hogy rögtön új demokratikus hatalom lesz, ha megbuktatjuk a diktátort: Lukasenkát vagy Putyint. A Szovjetunió bukása után kipróbáltuk ezt. Olyanok voltunk mint a rabok, akiket kiengedtek a lágerből. Az ilyen ember csak azt tudja: hogy lehet erőszakkal igazságot tenni. Megint visszakerültünk a régi rendszerbe: a hatalom csúcsára egy KGB-s, Putyin jutott fel.

Amikor megválasztották Putyint, akkor Irkutszban voltam, ahol az egész kormányzóságot a Gulag rabjainak a csontjai borították annak idején. Kérdezgettem az ott élőket: mire emlékeznek? Rémisztő történeteket meséltek el arról, hogy a vonatról a hóba parancsoltak egész családokat, akiknek ott dolgozniuk kellett a szibériai hidegben. Száz emberre egyetlenegy lapát jutott!

Mégis kire szavaztak most?
“Hát természetesen Putyinra!”

Egy japán rendezővel jártunk ott, mert filmet készítettünk Szibériáról, a Gulagról a könyvem alapján. Mind a ketten megdöbbenve kérdeztük: miért szavaztak a KGB-s Putyinra? A válasz: “nálunk csak a KGB tudja fenntartani a rendet!”

Szvetlana Alekszijevics írónő jelenleg Belaruszban Lukasenka  elnök titkosszolgálatának ellenőrzése alatt áll, melyet a legutóbbi időkig úgy hívtak, hogy KGB!

Nem engedték be Ukrajnába a magyar államtitkárt

Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár egy olyan magyar iskola megnyitóján mondott volna ünnepi beszédet, melyet a magyar állam finanszíroz – írja a karpataljalap.net portál.

Az ungvári iskola évnyitóján az államtitkár helyett a magyar konzul mondott beszédet. A két szomszédos állam közötti kapcsolat azóta romlott meg, hogy Kijevben új nyelvtörvényt hoztak, amely korlátozza a nemzeti kisebbségek nyelv használatát. A törvény nem elsősorban a magyar kisebbség ellen irányul, amely alig 140 ezer embert jelent Ukrajnában, hanem a nagyszámú orosz kisebbséget próbálja meg átszoktatni az ukrán nyelvre. Ez Ukrajna keleti részén annál is problematikusabb, hogy a helyi lakosság többsége orosz, aki nem is nagyon tud ukránul.

NATO viták

A magyar diplomácia blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz, mert ily módon kívánja rávenni a kijevi kormányt a nyelvtörvény megváltoztatására. Minthogy Ukrajna nem mutat erre hajlandóságot, ezért a magyar álláspont is változatlan. Mindez most azért különösen érdekes, mert a belorusz válság miatt újra nagyobb figyelem irányul a térségre. Az amerikaiak hadgyakorlatot tartanak Litvániában, és felszólították Putyin elnököt, hogy semmiképp se küldjön csapatokat Lukasenka rendszerének támogatására Beloruszba. Lukasenka elnök viszont azt állítja, hogy “Ukrajnában kiképzett NATO ügynökök” szítják az elégedetlenséget Beloruszban.

Merkel: továbbra is párbeszédet kell folytatnunk Moszkvával

A német kancellár nem titkolta, hogy komoly ellentétek állnak fenn: elsősorban a belorusz helyzet megítélésében és Navalnij ellenzéki politikus ügyével kapcsolatban. Az orosz ellenzéki politikust egy németországi kórházban ápolják miután rosszul lett egy orosz belföldi járaton.

Munkatársai szerint megmérgezték, az oroszok tagadják ezt. A német orvosok szerint igen nagy a valószínűsége annak, hogy az orosz ellenzéki politikust megmérgezték.

Merkel és Macron tárgyalni akar Putyinnal Beloruszról

Míg az USA és európai szövetségesei, Lengyelország és a balti államok teljes mellszélességgel kiállnak a tüntetők mellett Beloruszban addig Franciaország és Németország kivár. Szemük előtt Ukrajna példája lebeg: az USA támogatásával megbuktatták az oroszbarát rendszert Kijevben, de azóta sem jött létre jól működő demokrácia és korrupciómentes piacgazdaság az országban. A jelenlegi válságos világgazdasági helyzetben senkinek sem hiányzik egy újabb szegény rokon Keletről. Márpedig Belorusz lakossága több mint 10 millió, az ország gazdaságát Putyin támogatása tartja a felszínen. Oroszország stratégiai okokból ragaszkodik Beloruszhoz, mert nem szeretné, ha az ország a Nyugathoz közeledne, és felvenné a kapcsolatot a NATO-val, ahogy azt Ukrajna tette.

Putyin elnök egy hazai rádió interjúban megerősítette: Lukasenka kérésére különleges orosz alakulatok állnak készenlétben, hogy megvédjék az ingadozó rendszert. Beloruszban az ellenzék már régóta célozgat arra, hogy a fegyveres erők soraiban orosz alakulatok is vannak. Belorusz Nobel díjas írónője több interjúban is azt állította, hogy épp ezek az orosz alakulatok a felelősök azokért a brutális akciókért, melyeket a hatalom elkövetett a tüntetőkkel szemben Beloruszban.

Uniós videó csúcs Belaruszról

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz a videokonferencián, amely tisztázni hivatott az Európai Unió állásfoglalását a mind drámaibb események miatt Belaruszban, ahol Lukasenka elnök makacsul ragaszkodik a hatalmához.

Putyin orosz elnök katonai támogatást is ígért Lukasenkának, aki 26 éve uralkodik Belaruszban, melyet orosz nyelven irányít. Ez az ország a világ talán egyetlen olyan nacionalista diktatúrája, mely semmire sem becsüli a saját nyelvét és ehelyett az oroszt használja. Lukasenka hűsége Putyinhoz töretlen már csak azért is, mert Oroszország támogatása nélkül aligha állna fenn a rendszer 29 évvel a Szovjetunió bukása után.

Putyin mindenkit figyelmeztet: nem mond le Belaruszról

Oroszország urát kizárólag Belarusz stratégiai jelentősége érdekli. Ennek következtében arról tájékoztatta mind Washingtont mind pedig Berlint és Párizst, hogy nem mond le Belaruszról. Az ok Ukrajna. Kezdetben az amerikaiak megígérték az oroszoknak, hogy Ukrajnát meghagyják Moszkva érdekkörébe, de azután megbuktatták Putyin emberét. Ukrajna, ha bizonytalanul is megindult a demokrácia útján és szélesíteni kezdte kapcsolatait a Nyugattal. A gazdasági kapcsolatok még nem zavarták annyira Putyint hiszen a több mint 40 milliós állam támogatása neki is sok gondot okozott. A katonai kapcsolatok annál inkább zavarják az orosz vezérkart, mert Ukrajna mind közelebb kerül a NATO-hoz. Ez pedig azt jelentené, hogy amerikai csapatok állomásozhatnának nem is oly messze Moszkvától. Putyin ugyanezt a forgatókönyvet látja Belaruszban. Ezt akarja megakadályozni, de kérdés, hogy lesz-e rá ereje? Katonai van bőven, de pénze nincsen Putyinnak márpedig Lukasenka rendszerének fenntartása kizárólag a szuronyokra támaszkodva nem lehetséges.

A magyar diplomácia dilemmái

Orbán Viktor miniszterelnök júniusban járt Minszkben, ahol üdvözölte Lukasenka elnök szoros kapcsolatait Moszkvával éppúgy mint nyitását Nyugat felé – némi támogatás reményében. Ennek

a nyugati nyitásnak vethet véget az uniós csúcs.

A magyar diplomácia álláspontja hivatalosan az, hogy Lengyelországot követjük e téren. Ez pedig a kemény Putyin ellenes vonal. Ezért nem hivatalosan a magyar diplomácia azzal érvelhet a kemény szankciók ellen, hogy azok csak még inkább Putyin irányába tolják el Belarusz amúgy sem oroszellenes rendszerét. A lengyelek meg akarják buktatni Lukasenkát míg a magyar diplomácia szerint tárgyalni kell vele. Ez a vita az EU csúcson nem épp meghatározó, ott a francia és a német álláspont a döntő. A francia elnök és a német kancellár épp Minszkben állapodott meg Putyinnal Ukrajnáról. Ha Lukasenka bukására játszanak, akkor az új rendszer Belaruszban benyújtja majd a számlát: segélyt kér majd az EU-tól, amely Ukrajnával sem boldogul. Ráadásul Európa legnagyobb gazdasági és társadalmi válságát éli át a második világháború óta. Senkinek sem hiányzik egy újabb szegény rokon Keletről. Ettől függetlenül az EU videó konferenciáján valahogy dönteni kell Belaruszról, ahol az emberek vigyázó szemüket mindinkább Európára és az Egyesült Államokra vetik – Moszkva helyett.

Lukasenka: kitartok amíg meg nem ölnek!

Belarusz történelmének legnagyobb tüntetését tartották meg annak érdekében, hogy megszűnjön az önkényuralom az országban, ahol nemzedékek óta eddig semmi mást nem ismertek.

Lukasenka elnök azonban közölte : nem lesz új választás! Ő pedig marad az elnöki székben. Ha saját népe nem is, de Vlagyimir Putyin továbbra is elszántan támogatja Lukasenka elnököt. Leginkább stratégiai okból: ha Belarusz Ukrajnához hasonlóan közeledni kezdene a NATO-hoz, akkor Moszkvához nagyon közel jelenthetnének meg amerikai kiképzők majd katonák is.

Putyin katonai támogatást ígért

Minszki jelentések szerint az orosz karhatalom már jelen van Belaruszban, ahol a választás óta permanens a tiltakozás, mert a közvélemény szerint Lukasenka elnök csalással került újra az elnöki székbe. Az orosz elnök szpecnaz egységeket is küldött Belaruszba. Ezek az elit alakulatok mind puccsok kirobbantására mind azok megakadályozására alkalmasak. Moszkvában úgy gondolják, hogy Belaruszban amerikai forgatókönyv szerint zajlanak az események éppúgy mint korábban Ukrajnában. Kijevből elűzték Putyin emberét, de az orosz elnök most mindent megtesz Lukasenka megmentése érdekében.

Ez elsősorban katonai-rendőri támogatást jelent, mert pénze Putyinnak sincs. Korábban a kőolaj jövedelmekből futotta Belarusz támogatására, de most Oroszország maga is gondokkal küzd az alacsony árfolyam miatt.

Trump kétkulacsos diplomáciája

Miközben Washington élesen elítéli Lukasenka brutális fellépését az ellenzékkel szemben, és megerősíti katonai szövetségét a szomszédos Lengyelországgal, Trump fenntartja a kiskaput Putyin számára. Korábban úgy nyilatkozott, hogy szeretné meghívni az orosz elnököt a G7 csúcsra. Amely korábban G8 volt, de Oroszországot kizárták. Miért? Mert annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, ahol nem is oly mellesleg a Fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása van.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK