Kezdőlap Címkék Balkán

Címke: Balkán

Indul a Balkáni áramlat, mely a magyar földgázellátást is befolyásolhatja

A földgáz kereskedelem új korszaka kezdődhet meg a térségben miután Vucsics szerb elnök átadott egy gázvezetéket, amely Oroszországból érkező gázzal láthat el sok országot – köztük Magyarországot is.

A Balkáni áramlat ellen küzdött az USA és az Európai Unió, de hiába. Így Ukrajna elkerülésével érkezik meg az orosz földgáz Európa szívébe éppúgy mint az Északi áramlat 1 és 2 vezetéken, amely a Balti tenger alatt juttatja el az orosz földgázt Németországba.

Orosz gáz függőség

Az USA már régóta kifogásolja, hogy sok uniós tagállam – köztük Magyarország – túlságosan is függ az orosz földgáztól. A Balkáni áramlat a Fekete tenger alatt juttatja el a földgázt Törökországba, onnan Bulgáriába, majd Szerbiába. Innen folytatódik a vezeték Magyarországon keresztül Ausztriába.

Miért fontos ez Moszkvának? Egyrészt, mert meg lehet kerülni Ukrajnát, mely ily módon veszít zsarolási potenciáljából. Másrészt pedig nem azeri gáz érkezik – mint a befuccsolt Nabucco programmal jött volna – hanem orosz.

Tranzit díj

Vucsics szerb elnök a vezetéket megnyitó beszédében közölte: jóval olcsóbb lesz így az orosz földgáz Szerbiában mint eddig. Nyilvánvalóan arra célzott, hogy Ukrajna és Magyarország magas tranzit díjakat számolt föl, és a jövőben ezeket megspórolhatják. A vesztes Ukrajna és Magyaroszágon a MOL, melynek egyik leányvállalata intézi ezt a bizniszt. Évente 2 milliárd köbméter után kaptak tranzit díjat eddig, ez most elesik.

Putyin a szerb szövetségesnek a földgázt is olcsóbban adja: mintegy 30%-al az érvényes európai ár alatt! Vucsics elnök máris jelezte: Szerbia lakossága rezsi csökkentésre számíthat!

Magyarország is diverzifikál

A magyar kormány is meghallotta azokat az amerikai figyelmeztetéseket, melyek túl erősnek tartják a gáz függőséget Oroszországtól. Orbán Viktor miniszterelnök megígérte Trumpnak, hogy cseppfolyósított amerikai földgázt is vásárolunk miután elkészül az erre alkalmas kikötő Horvátországban. Miután ez megtörtént Magyarország amerikai földgázt is vásárol, hogy ezzel enyhítse az orosz gáz függőséget és csökkentse az USA bírálatát, mely mögött jelentős részben az húzódik meg, hogy az amerikaiak szeretnének minél több cseppfolyósított földgázt eladni Európában. Pompeo külügyminiszter a szabadság földgázának nevezte az amerikait – megfeledkezve arról az apróságról, hogy az kicsit drágább mint az orosz.

Külön-külön vagy együtt lépnek rá az uniós államok az Új Selyemútra

0

3000 milliárd eurót ígérnek a kínaiak Európa és Ázsia összekapcsolására. Erről tárgyalt a G20 csúcsra igyekezve Spanyolországban Hszi Csinping elnök. Azt hangsúlyozta, hogy Kína sohasem zárkózik be újra! A szabadkereskedelem híveként ellenzi Trump egyoldalú politikáját és együttműködésre törekszik az Európai Unióval illetve annak tagállamaival.

Brüsszellel tárgyaljon Peking vagy a nemzeti kormányokkal?

Spanyolországban kikosarazták a kínaiakat mondván: nekünk ott a közös uniós terv a Pekinggel való együttműködésre. Ezt szeptemberben hagyták jóvá Brüsszelben, ahol attól tartanak, hogy a kétoldalú egyezmények gyenge pozícióba hozhatják a nemzeti kormányokat, mert a kínaiak szigorúan az erőviszonyok alapján tárgyalnak mindenkivel. Az Európai Unió számukra egyenlő partner, a nemzeti kormányok többsége nem, még akkor sem, ha maguk a kínaiak persze ennek mosolyogva az ellenkezőjét állítják. A világ második számú nagyhatalma 1,4 milliárdos piaccal egészen más erőt képvisel mint az uniós államok többsége, melyek törpék a kínaiakhoz viszonyítva.

A kínaiakkal megkötött kétoldalú egyezményeknek nincs nemzetközi jogi értéke

Az Új Selyemút egyezmények szándékokat tükröznek, de nem jelentenek jogilag elkötelezettséget arra, hogy ezeket a szándékokat meg is valósítják. Vagy ha igen, mikor és milyen feltételekkel?! Erre hívta fel a figyelmet Jean-Francois di Meglio Kína szakértő, aki a párizsi Asia Center egyik vezető munkatársa. A párizsi Le Figaronak elmondta: a szándéknyilatkozatok látványos bejelentésekre adnak alkalmat, de azután csak nagyon kevesen kérdezik meg: mi valósult meg belőle? Milyen fizetési feltételekkel?

A kínaiaknak van pénzük, de azt okosan akarják elkölteni

Erre hívta fel a figyelmet a pekingi Nemzeti Bank nemrég nyugalomba vonult elnöke Kantonban egy nemzetközi tanácskozáson. Régebben a feltörekvő nagyhatalmat a korábbi vezető államok finanszírozták, de most a feltörekvő Kína pénzeli részben Amerikát és az Európai Uniót! Csakhogy a támogatásnak ára van. Ezért is mondott nemet Spanyolország, mert látta, hogy Görögországban mit jelentett a kínaiak fellépése. A nagy pénzügyi válság idején a parlament tagjai felállva tapsoltak Kína akkori miniszterelnökének. Ven Csiapao ugyanis megígérte, ha a nyugati nagyhatalmak nem segítenek a gazdasági válságba jutott görögöknek, akkor majd ők fognak! Ebből nem sok minden valósult meg. Görögország nem tudta elkerülni az IMF megszorító csomagjait. Kína viszont szépen bevásárolt Görögországban. Megszerezte például a stratégiai fontosságú kikötőt Pireuszban, mely az európai előrenyomulás előretolt bástyája lett. Ehhez kapcsolódik a Budapest-Belgrád vasútvonal kínaiak által igencsak támogatott felújítása is.

Az USA-t aggasztja, hogy a kis kelet-európai uniós államok milyen lelkesen léptek rá az Új Selyemútra

Li Kocsiang miniszterelnök épp Budapesten tájékoztatta Közép- és Kelet-Európa vezetőit az Új Selyemút lehetőségeiről. Szinte mindenki kapva kapott az alkalmon. Pekingben hosszú távú stratégiát követnek. Orbán Viktort már 2009-ben meghívták, hogy megváltoztassák nézeteit Kínával kapcsolatban. A korábbi kritikát fel is váltotta a lelkes együttműködési szándék.

Philippe Le Corré, a Harvard Kennedy School Kína szakértője szerint mind Washingtont, mind pedig Brüsszelt aggasztja a kis uniós államok lelkesedése az Új Selyemút iránt. Ugyanakkor reálisan elismeri: ezek a kis államok azt fedezték fel, hogy itt van egy távoli nagyhatalom, amely nem akar és nem is nagyon tud beleszólni az ügyeinkbe viszont hajlandó pénzt adni nekünk! Mindenképp alternatívát jelent Brüsszelhez és Washingtonhoz képest. A németek pragmatikusan megállapodtak a kínaiakkal: Peking nem nyomul előre olyan hevesen a Balkánon, ha azt akarja, hogy az együttműködés igazán hatékony legyen az Európai Unió és Kína között. Most ennek az együttműködésnek különösen nagy tétje van. Brüsszel és Peking együtt akarja  megállítani Donald Trumpot és az ő America First politikáját. Ezért is érkezik a G 20 csúcsra Európán keresztül Hszi Csinping kínai elnök, hogy figyelmeztesse Trumpot: amikor szemtől szembe állnak majd, akkor az USA elnöke mögött nem lesz senki viszont Kína számíthat (egy alaposan megosztott Európa) feltételes támogatására a világ gazdasági nagyhatalmainak találkozóján Buenos Airesben.

Orbán balkáni játszmája a NATO ellen

„2016-ban Moszkva már vesztett a Balkánon, akkor Montenegróban. Ott puccskísérletet hajtott végre a NATO-csatlakozást aláírni készülő kormány ellen egy kis diverzáns csoport, melyet az orosz hírszerzés mozgatott. Nem akarja most Macedóniát is elveszíteni, Gruevszki szökése és budapesti bújtatása ezzel van összefüggésben.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Ugye emlékeznek Az elnök emberei című 1976-as filmre, mely a Watergate botrány következményeit, illetve Nixon amerikai elnök kényszerű lemondásának előzményeit dolgozta fel. Abban a „mély torok” nevű titokzatos, de nyilvánvalóan sokat tudó információforrás azt tanácsolta a Washington Post két oknyomozó újságírójának, Bob Woodwardnak és Carl Bernsteinnek, hogy kövessék a pénz útját.

Az aktuális események ismeretében én meg azt tanácsolnom mindenkinek, aki a bukott macedón politikus, volt miniszterelnök váratlan budapesti feltűnése, és a vele szembeni orbáni cinkossága után érdeklődik, hogy „kövesse az orosz vonalat”.

Nem tekintem magamat különösképpen jól informáltnak a Nikola Gruevszki körüli, kész összeesküvéssel felérő, magyar – és ki tudja még milyen – titkosszolgálati akciókat illetően, de azt mindannyian elmondhatjuk: egyre többet tudunk az egész ügyről, s egyre határozottabb körvonalai mutatkoznak meg a magyar érintettségnek. Egyben egyre kínosabb ez az érintettség. Egymás után szólalnak meg a tényeket nagyon is átlátó források, a Deutsche Welle pedig közreadta a Gruevszki és az őt megszöktető két magyar diplomata részletes útjának térképét, a pontos időpontokkal és dátumokkal. Sőt – feltehetően Orbán nagy bánatára, bár ki tuja – Gruevszki, maga sem tesz lakatot a szájára.

Az nem titok, hogy Macedónia a NATO-ba igyekszik; Gruevszki legutóbbi facebook-posztjából viszont azt is tudjuk, hogy amióta nem ő a miniszterelnök, már egyáltalán nem akarja hazája NATO csatlakozását. Pedig az ország – hosszú idő után először – karnyújtásnyira került a teljes jogú tagsághoz.

Mint ismeretes, Macedóniának 2008-ban kellett volna megadni a NATO-csatlakozás esélyét, amikor azt Albánia megkapta – ez utóbbi 2014-ben csatlakozott is a szervezethez. Csakhogy Szkopje és Athén nem újkeletű vitája a nemzeti szimbólumokról azt eredményezte, hogy a görögök akkor megvétózták a csatlakozást. Ez fájdalmas következményekkel bírt; nem utolsó sorban azzal, hogy egyre erősödött az országban a Nyugat-ellenesség, amit Gruevszki pártjának heves nacionalista – leginkább a Fidesz 2006-os budapesti rémtettekhez vezető kampányára emlékeztető – propagandája jócskán felerősített. Nem kevésbé az orosz titkosszolgálatok hosszú és kitartó helyi aktivitása.

A helyzet azonban mára alaposan megváltozott. Áttörés történt a két ország viszonyában, ugyanis június közepén a görög és a macedón külügyminiszter aláírta a kétoldalú megállapodást, s így a mából visszatekintve egyre erősebb mindenkiben a gyanú, hogy annak hátráltatása, s így a NATO-tagság megtorpedózása a 2016-ban végre leváltott Gruevszki és kormánya számlájára írható.

A megállapodás idei megszületésével viszont az akadályok elhárultak; most már csak arra van szükség, hogy a macedón parlament is megszavazza azt. Minden jel arra utal, hogy a jelenlegi Európa-barát és NATO-elkötelezett kormánynak sikerül összehozni a szükséges többséget, még Gruevszki pártjának néhány képviselője is jelezte átszavazási hajlandóságot.

Csakhogy ez rossz hír, nagyon rossz hír Moszkvának, amelyik egyszer már elvesztett egy hasonló balkáni játszmát. 2016 októberében Montenegróban puccskísérletet hajtott végre a NATO-csatlakozást aláírni készülő kormány ellen egy kis diverzáns csoport, melyet Belgrádból az orosz hírszerzés (SZVR), Szófiából pedig az ott rejtett diplomáciai védettséget élvező orosz katonai hírszerzés (GRU) mozgatott. De az akciót még idejekorán leleplezték.

Ha ma már Görögország kész megszavazni Macedónia NATO tagságát, akkor kell keresni egy másik kormányt, mely kész vétót emelni ez ellen. Az akkori és a mai párhuzamok égbekiáltóan beszédesek, csakhogy most nem Belgrád áll a moszkvai szándékok zsoldjában, hanem az Orbán-kormány.

Merkel nemet mond a határrevízióra a Balkánon

0

A német kancellár szerint az illegális migráció jelentette problémát a gyökerénél kell kezelni, a megoldás csak az Európai Unióval és azokkal az országokkal együtt lehetséges, amelyekből a menedékkérők érkeznek.

A határokat megállapították és sérthetetlenek – ezt hangsúlyozta a német kancellár azon a sajtótájékoztatón, amelyet Bosznia-Hercegovina miniszterelnökével, Denis Zvizdiccsel tartott Berlinben. Ugyanakkor azt is mondta: továbbra is biztosítani kell az EU-csatlakozás lehetőségét a térség országainak.

A határok ügye a Balkánon a vegyes lakosság miatt kényes kérdés. Alekszandar Vucsics szerb kormányfő például szeretné, ha Koszovó szerbek által lakott északi részét Szerbiához csatolnák. Koszovó lakosságának a döntő többsége albán, de mintegy 10% a szerbek aránya. Hashim Thaçi koszovói elnök is elképzelhetőnek tart határrevíziót, de ő elsősorban a Szerbiában élő albán kisebbségre gondol. Bosznia-Hercegovinában is igen vegyes a lakosság. Vagyis

bármilyen határrevízió sok érdeket sértene és felidézné egy újabb háború veszélyét.

A két kormányfő természetesen sokat beszélt a migrációs helyzetről is. Angela Merkel szerint Boszniának is fel kell ez ellen lépni, ehhez Németország támogatást nyújt, de ennek “nem lehet az az eredménye, hogy teljesülnek mindazok kívánságai, akik illegálisan érkeznek” az országba.

Mint mondta: a “problémát a gyökerénél kell kezelni”, a megoldás csak az Európai Unióval és azokkal az országokkal együtt lehetséges, amelyekből a menedékkérők érkeznek. Szerinte azt kell megvizsgálni, hogy milyen okok miatt érkeznek emberek illegális úton Bosznia-Hercegovinába, és

tenni kell ezeknek az okoknak a megszüntetéséért.

Jelenleg Görögország mellett főleg Szerbiából érkeznek bevándorlók, ezért “meg kell néznünk, hogy mik lehetnek az okok, és ha a vízummentességgel összefüggő visszaélésekről van szó, akkor ezt is ki kell vizsgálni” – mondta a kancellár Denis Zvizdic azon megjegyzésével kapcsolatban, hogy az érkezők jelentős része Szerbia felől lépi át a határt, ahová turistavízummal utaznak be.

Angela Merkel szerint az Európai Unió igyekszik mindent megtenni Bosznia-Hercegovina támogatásáért, és Németország is segítséget nyújt azért, hogy “emberséges bánásmódban” legyen része az érkezőknek.     Azt viszont

“természetesen nem szeretnénk, hogy a menedékkérők szabadon megválaszthassák, hová mennek”

– mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy az illegális migráció helyett legális eljárást kell találni.

Denis Zvizdic arról beszélt, hogy országának szakmai, technikai és pénzügyi támogatásra van szüksége a Frontex európai uniós határvédelmi szervezettől és más közösségi intézményektől. Az idén eddig mintegy 10 ezer menedékkérő érkezett az országba, és nagyjából hatezren ugyan már el is hagyták az országot. Mint mondta, Bosznia-Hercegovina a migrációs helyzet emberséges kezelésére törekszik és “az európai megoldás része akar maradni”.

A kínai recept vonzó lehet a Balkánon

0

A politikai diktatúra kombinációja a piacgazdasággal sok balkáni állam számára vonzó alternatíva lehet a liberális demokráciával szemben, különösen, ha a kínaiak nagy pénzekkel támogatják is előrenyomulásukat a Balkánon – mondta az egyik uniós biztos.

Johannes Hahn, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és EU-csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosa a Politicónak beszélt arról, hogy sok szó esik Oroszország balkáni nyomulásáról, de ez kevésbé veszélyes, mint a kínaiak térnyerése.

Oroszország ugyanis gazdaságilag sikertelen:

nem tud olyan modellt felmutatni, mint Kína, és nincsen pénze sem, hogy a diplomáciai elképzeléseket anyagilag támogassa. Kínának viszont van pénze az Új Selyemút program támogatására.

Hahn szerint jó példa erre Montenegro: az alig félmilliós állam nagy pénzt kapott autópályák építésére Kínától. A sztrádának sok értelme ugyan nincs, de látványos beruházás, amely a helyi elit meggazdagodását is elősegítheti, az államot pedig

pénzügyileg függővé teszi Kínától.

Montenegro és Szerbia 2025-ben szeretne az Európai Unió tagja lenni. Ez Johannes Hahn szerint kissé túl ambiciózus terv, de mindenképp jó, ha a balkáni államok az EU fele keresik a megoldást.

Csakhogy ebből is problémák adódhatnak: egyes balkáni államok, ha a kínaiak receptjét alkalmazzák, akkor Peking trójai falovának a szerepét játszhatják majd az Európai Unióban. Ezt meg kell akadályozni, de az osztrák biztos szerint nem úgy, ahogy Emmanuel Macron francia elnök teszi.

Macron szerint ugyanis sokkal inkább az eurozóna integrációja a kulcskérdés nem pedig a bővítés. Johannes Hahn szerint viszont folytatni kell a bővítési folyamatot. Abban bízik, hogy Montenegro és Szerbia mellett jövőre újra megkezdődhetnek a tárgyalások Albániával és Macedóniával, és még Bosznia-Hercegovinát és Koszovót sem tartja reménytelen esetnek, bár ott még sok mindent meg kellene változtatni ahhoz, hogy az uniós tagság komolyan felmerüljön.

NZZ: „Orbán gulyás-nacionalizmusa kisugárzik a szomszédságba”

0

A Balkán csodálattal szemléli a magát mindenhatónak mutató, felvágós Orbánt, aki provokálja Brüsszelt és Berlint, ugyanakkor ellopja az onnan érkező támogatásokat.

Orbán Viktor nem csupán minden hájjal megkent hatalompolitikus, hanem az „illiberális demokráciáról” szóló ideológiájával regionális hatalmi központot épít „a liberálisok EU-ban érvényesülő hegemóniájával szemben” – írja a Neue Zürcher Zeitung.

Már senkit nem lepnek meg az olyan húzások, mint a magyar országgyűlésben múlt szerdán elfogadott alkotmánymódosítás és törvénycsomag.

A lépés összhangban áll az évek óta követett idegengyűlölő politikával,

amely sikeresen akadályozza meg a migránsok érkezését, és minden kompromisszumtól elzárkózva arra törekszik, hogy a menekültügy újra nemzeti hatáskörbe kerüljön.

A tekintélyes svájci lap megállapítja, hogy Orbán a 2015-ös menekültválság idején Merkel ellenpólusát játszotta, amíg Sebastian Kurz osztrák kancellár el nem vette tőle ezt a szerepet.

Orbán nincsen benne a Kurz által tervezett „készségesek tengelyében”,

amely radikális eszközökkel szándékozik fellépni az illegális migráció ellen az európai külső és belső határokon. A tengelyhez Bécs és Róma mellett esetleg Berlin is csatlakozik, amennyiben a kancellár végső kudarcot vall a közös európai menekültpolitika projektjével. Magyarország nyilvánvalóan azért nem tartozik a tengelyhez, mert Orbán bezárkózása következtében a menekültek már rég elkerülik az országot.

A Neue Zürcher Zeitung szerint Orbán ettől még nem elszigetelt. Ellenkezőleg:

meghatározó szerepe van az európai jobboldalon,

és gulyás-nacionalizmusa modellnek számít a délkeleti periférián. Orbán nem csak hatalompolitikus, hanem termékeny ideológus is: ezt bizonyította, amikor 2014-ben meghirdette az illiberális demokráciát, amelyet ma sok helyen gyakorolnak Délkelet-Európában. Fontos szövetségesnek tekinti a jobboldal Szerbiában, Szlovéniában és Horvátországban. A Balkán csodálattal szemléli a magát mindenhatónak mutató, felvágós Orbánt, aki provokálja Brüsszelt és Berlint, ugyanakkor ellopja az onnan érkező támogatásokat – írja a lap.

Orbán célratörően épít regionális hatalmi központot, amelynek segítségével szembe akar szállni a liberális nyugat-európaiak unióban gyakorolt hegemóniájával. Nem lenne helyes alábecsülni ebben a szerepben a kicsi Magyarországot – figyelmeztet a svájci lap.

Magyarország antidemokratikus ténykedéséről ír Soros

0

Magyarország és Lengyelország antidemokratikus ténykedéséről ír a New York Timesban, olvasói levél formájában Soros György és a fia, Alexander.

 

„Az Európai Unió csatlakozási fásultságban szenved. Legégetőbb problémái közül több is a 2004 óta csatlakozott országokhoz köthető: Horvátország és Szlovénia régóta fennálló vitája; a ciprusi török jelenlét; s talán a legjelentősebbként Lengyelország és Magyarország antidemokratikus ténykedése. Emmanuel Macron francia elnök a múlt hónapban kijelentette, hogy nem lehet új csatlakozás anélkül, hogy Európa megreformálná önmagát” – írja a New York Times-ban megjelent, két Soros által olvasói levél.

Soros György és a fia, Alexander Soros jegyzi a levelet, amely annak apropóján született, hogy a hétvégén – az Európai Uniós közvetítésével – megállapodás született Görögország és Macedónia között ez utóbbi nevéről. Mindezidáig a két ország közötti vita akadályozta ugyanis a volt Jugoszlávia déli utódállamának az EU-s és NATO-csatlakozását.

A New York Times-ban megjelent olvasói levél szerint  a balkáni országoknak laza gazdasági unióra kellene törekedniük, amely nem Jugoszlávia reinkarnácóját, hanem az EU korai időszakára jellemző olyan laza szövetséget jelentene, amelyen belül szabad az áruk és a szolgáltatások, az emberek szabad mozgása. Ezt mind Európának, mind pedig az Egyesült Államoknak támogatnia kell.

A cselekvés hiánya negatív lenne – ha a nyugat hatalmaknak nem sikerül a balkáni országok egymás közötti együttműködését, végső soron az uniós tagságuk elérését elősegíteni, az érintett országokat az orosz, a török és a kínai hatalmak prédájává teszik,

s ezzel ismét balkanizálnák a Balkánt –

vélik a két Soros abban a közös olvasói levélben, amelyet a 444.hu szúrt ki.

A magyar illiberalizmus már a Nyugat-Balkánt fertőzi

0

Az EU-ba igyekvő balkáni nemzetek éberen figyelik, hogy Orbán egypártrendszert épít ki. Azt is látják, hogy az európai vezetők nem tudnak szembeszállni vele és megfékezni zabolátlan korrupcióját – írja Srđan Cvijić, a Nyílt Társadalom Intézet politikai elemzője a Politico európai kiadásában.

A kilencvenes évek vége felé egy csoport szerb független újságíró és ellenzéki Slobodan Milošević diktatórikus rendszeréből menekülve Magyarországon talált menedéket. Egy, a budai Vár alatti teraszon álmodtunk a demokratikus Szerbiáról. Ironikus, hogy éppen Orbán Viktor kormánya nyújtott nekünk menedéket.

Azóta a feje tetejére állt a világ.

Egy hónapon belül olyan törvénycsomagot fogadnak el Magyarországon, amely felhatalmazza a rendőrséget, hogy razziázzon minden olyan szervezetnél vagy aktivistánál, amely vagy aki a belügyminisztérium értelmezésében veszélyt jelenthet. Ez megkoronázza a kétéves rágalmazási kampányt azon civil szervezetek ellen, amelyek támogatást nyújtottak a menekülteknek, beleértve saját szervezetemet, a Nyílt Társadalom Alapítványt.

Emiatt kényszerültünk bejelenteni, hogy székhelyünket Budapestről Berlinbe helyezzük át.

Az EU-ba igyekvő balkáni nemzetek éberen figyelik, hogy Orbán egypártrendszert épít ki.

Azt is látják, hogy az európai vezetők nem tudnak szembeszállni vele és megfékezni zabolátlan korrupcióját. A régió erős emberei hinni kezdenek abban, hogy büntetlenül importálhatják a hamis demokrácia orbáni modelljét, retorikájával és taktikájával együtt. Ha az EU megengedi, hogy Magyarország tovább süllyedjen a kleptokráciába, nyugodt lehet, hogy a Balkán követi.

Orbán „illiberális demokráciája” azért annyira fertőző, mert nem igényel semmilyen ideológiát.

Egyszerűen csak egy másikat utasít vissza. A magyar miniszterelnök semmilyen állásfoglalásra nem kényszerül, csupán arra, hogy olyan ellenség ellen harcoljon, amely nem is létezik.

A recept egyszerű: először a barátaiddal vásároltasd fel a médiát, majd a nagyvállalatokat, a bíróságokat pedig helyezd pártkontroll alá. A rektorokat, dékánokat, iskolaigazgatókat, a kulturális intézmények vezetőit párthű katonákra váltsd fel. Végül, hogy elhallgatass minden független véleményt, vezess be Putyin-féle törvényeket, amelyek a független szervezetek működtetését veszélyes tevékenységgé változtatják. Használd fel az elképzelt ellenségeidet, hogy mindezt igazold.

Orbán illiberális forgatókönyve nagyon is ismerős számunkra,

akik Milošević igáját nyögtük a kilencvenes években. A különbség csak az, hogy akkor ezt az autokratikus gyakorlatot az unióban keményen elítélték.

Amennyiben az EU képtelen meggátolni az egypártrendszerek kialakulását a már csatlakozott országokban, akkor olyan utat választ, amelynek végén az unió a demokráciák és autokráciák gyülekezete lesz, amelyet csak a szabadkereskedelem ígérete tart össze. Ez nem lehet az a jövő, amit Brüsszel akar.

Srđan Cvijić, a Nyílt Társadalom Intézet politikai elemzője (Politico)

 

Az Európai Unió egyelőre nem akar új balkáni tagállamot

0

Az EU európai perspektívát igen, de tagságot nem kínál annak a hat balkáni államnak, Albániának, Bosznia-Hercegovinának, Koszovónak, Macedóniának, Montenegrónak és Szerbiának, melyek vezetőivel Szófiában találkoznak.

A Deutsche Welle megszerezte a szófiai csúcstalálkozó hivatalos dokumentumát, amely szerint a ahhoz, hogy ezek az országok csatlakozni tudjanak az Unióhoz, reformokat kell végrehajtaniuk a jogállamiság területén. Pedig korábban még arról volt szó, hogy Szerbia és Montenegro hét év múlva akár már uniós tag is lehet.

A balkáni országok vezetői azonban azt látják, hogy egyes uniós tagállamok sem jeleskednek ezen a téren. Itt van Magyarország, amelyről épp most menekül el Soros György alapítványa – írja a Politicón Szrdan Cvijics, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet vezető elemzője.

Magyarország az „illiberális demokrácia” szimbóluma lett,

és ezt sokan lelkesen követik a Balkánon. Alekszandar Vucsics szerb elnök például kiváló kapcsolatot ápol nem csak Orbánnal, hanem Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is. Olyannyira, hogy Ankarában nemrég kijelentette: Törökország a Balkán vezető hatalma.

Emmanuel Macron francia elnök viszont arról beszélt: nem akarja, hogy a Balkán Oroszország vagy Törökország felé forduljon, ugyanakkor nem biztatta őket a bővítés lehetőségével sem.

A Balkánon pedig

az oroszok mellett a törökök is nagyon aktívak.

Erdogan május 20-án választási nagygyűlést akar rendezni Szarajevóban. Törökország rengeteg pénzt ad azoknak a balkáni államoknak, ahol muszlim a lakosság többsége. Ebből a pénzből mecseteket építenek és egyetemeket hoznak létre – éppúgy, mint az Oszmán Birodalom idejében.

A mind szorosabbá váló kapcsolatnak persze vannak árnyoldalai is: a török titkosszolgálat úgy működik itt, mint otthon: Koszovóból például elraboltak hat helyi vallási vezetőt mondván, hogy Fetullah Gülen követői. Gülen gyakorlatilag Erdogan Soros Györgye: azzal vádolják, hogy ő állt a bukott törökországi puccskísérlet mögött, de úgy általában is ő minden baj okozója Törökországban. A koszovói miniszterelnök amúgy nem tudott az akcióról, rögtön ki is rúgta a belügyminisztert és a titkosszolgálat vezetőjét.

Szrdan Cvijics szerint az „illiberális demokrácia” azért vonzó több államnak is, mert

nem igényel saját ideológiát, csak tagadásból áll.

Bírálja Brüsszelt és a nyugati világot, de nem nemzeti vagy vallási alapon, mint mondjuk Törökország. Majdnem minden balkáni államban rendkívül kevert a lakosság: a vallási és nemzeti kisebbségek nehezen viselnének el egy olyan autokratikus rendszert, amely a maga igazát akarja rákényszeríteni a többiekre. A külvilág bírálata viszont mindenkinek jól jöhet, és egyesítheti a vallási és nemzeti közösségeket.

Az EU-nak ebben a helyzetben kell versengeni Oroszországgal és Törökországgal – ráadásul olyan körülmények között, amikor komoly pénzt egyik tagállam sem akar adni a balkáni államoknak. Befolyást viszont mindenki szeretne. A helyzet érdekessége ugyanakkor, hogy Erdogan Putyinnal ellentétben támogatja a balkáni országok uniós tagságát – hiszen Törökország is szívesebben kereskedne EU-tagokkal.

A szófiai, a nyugat-balkáni országok és az EU-s tagok vezetői között tartott csúcstalálkozó zárónyilatkozatában végül azt írták: az Európai Unió egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját, eltökélt szándéka, hogy a régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása érdekében minden szinten megerősítse és növelje szerepvállalását. A nyugat-balkáni partnerek pedig ismételten elkötelezik magukat a határozott stratégiai döntéseiket tükröző európai integráció mellett.

A nyilatkozat szerint az EU egyebek mellett olyan fokozott segítségnyújtással kívánja segíteni a térség integrációs törekvéseit, amely a nyugat-balkáni partnerek által a jogállamiság, valamint a társadalmi-gazdasági reformok terén tett kézzelfogható előrelépésen alapul. Az EU támogatja a nyugat-balkáni partnerek azon kötelezettségvállalását is, hogy folytatják a jószomszédi viszony, a regionális stabilitás és a kölcsönös együttműködés megerősítését. A nyilatkozat kitért a migráció kezelésére irányuló és a határigazgatás területén megvalósuló együttműködés elmélyítésére is.

Erdogan 150 török üzletember élén Belgrádban

0

Otthon az Oszmán Birodalom újjáélesztésével kampányol Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki abban bízik: a szultán egykori birodalmának rég elszakadt részei vágynak a szorosabb együttműködésre a térség nagyhatalmával, Törökországgal.

Vucic szerb elnök, aki a szerb nacionalisták révén került hatalomra, valószínűleg nem ugyanígy látja Szerbia történelmét, de

mindenképp ki szeretné használni a gazdasági lehetőséget.

Szerbia ugyanis csak csigatempóban növekszik, míg Törökország évente 5,5%-al.

A gazdasági együttműködés mindkét államnak hasznára lehet: Szerbia profitálhat a török tőkéből, Törökország pedig előrenyomulhat a Balkánon, ahol az Európai Unió is gyűjti a szövetségeseket. Régebben Törökország is pályázott az uniós tagságra, de mostanra annyira elmérgesedett Brüsszel és Ankara viszonya, hogy ma már inkább vetélytársakról lehet beszélni.

Törökország kihasználhatja azt, hogy

Szerbia árui előnyösebb feltételekkel juthatnak be az Európai Unióba.

Szerbia pedig reménykedhet benne, hogy csökken a munkanélküliség, ami miatt szerb fiatalok ezrei vándorolnak ki az országból.

Vucic 10 ezer eurót ajánl minden olyan török vállalkozónak, aki folyamatosan új szerb munkaerőt alkalmaz. A gazdasági érdekek tehát egybeeshetnek. Az sem mellékes, hogy a két elnök stílusa meglehetősen hasonló: diktátori allűrjeik vannak. Semmibe veszik az ellenzéket, az őket bíráló államokat és mindenekelőtt a sajtót, melyet kedvtelve gyaláznak.

Törökországban hosszú börtönbüntetés jár az elnök bírálatáért. Itt még nem tart Szerbia elnöke, aki szeretne bekerülni az Európai Unióba, és ezért nem zárhatja tömegesen börtönbe ellenfeleit, mint ahogy ezt Erdogan teszi Törökországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK