Kezdőlap Címkék Angela Merkel

Címke: Angela Merkel

Orbán: Kézitusa volt Brüsszelben

0

Ismét videóüzenetet tett közzé a miniszterelnök, amelyben összegezte a brüsszeli évzáró EU-csúcs első napját.

Az Orbán Viktor Facebook-oldalán éjjel megjelent videóban a miniszterelnök úgy értékelte a csütörtöki napot, hogy egyetértettek a migráció úgynevezett külső kérdéseiben, a betelepítésekről azonban továbbra sincs közös nevező.

Orbán úgy fogalmazott, hogy ez a rosszabb hír. „Továbbra is sokan vannak nagyok és erősek, akik nem megállítani akarják a migrációt, hanem be akarják hozni a migránsokat Európába, és utána pedig kötelező erővel szét akarják osztani” – mondta a jó éjszakát, Magyarország címmel közzétett videóban. Orbán szerint a közép-európaiak jól harcoltak, ez ellen, a hadállásokat meg tudták őrizni, de az ellenfeleket nem tudták meggyőzni, ezért a vita továbbra is tart.

Angela Merkel német kancellár pedig úgy fogalmazott az uniós állam-, illetve kormányfők csütörtöki tárgyalásai után, hogy minden tagállam számára nyilvánvaló, hogy a külső határok védelme nem elégséges, amennyiben a védelemnek nincs szolidaritást jelentő belső dimenziója.

Merkel elmondta, hogy a migráció külső dimenziói tekintetében, különösen a külső határok védelme terén komoly előrelépésekről lehet beszámolni, ami egyebek mellett a Törökországgal, Líbiával és számos afrikai országgal kötött együttműködési megállapodásnak köszönhető.

A belső szolidaritás megvalósulása érdekében még nagyon sok munkára van szükség, hiszen itt az álláspontok nem változtak – mondta Merkel.

Merkel ismét beleveti magát az EU-s ügyekbe

0

Angela Merkel is résztvesz az EU csúcson, mely a keleti partnerkapcsolatokkal foglalkozik, és ez is azt mutatja, hogy Németország milyen jelentőséget tulajdonít az egykori szovjet tagállamoknak – mondta Johannes Hahn bővítési biztos a Deutsche Wellének.

Angela Merkel – a kormányalakítási gondjai miatt – nem ment el a legutóbbi EU csúcstalálkozóra, melyet Göteborgban tartottak a szociális helyzetről. Most hat egykori szovjet tagállamot hívtak meg Brüsszelbe: Ukrajnát, Fehéroroszországot, Georgiát, Moldovát, Azerbajdzsánt és Örményországot.

Aljakszandr Rihoravics Lukasenka fehérorosz elnök nem vesz részt, hiába hívták, pedig az országa szerződést kíván kötni az Európai Unióval, és az EU nyitott is erre. Jelenleg az EU nincs olyan állapotban, hogy új tagokkal bővüljön, ráadásul olyanokkal, akik mindent megígérnek, hogy pénzt kaphassanak, majd nem nagyon teljesítenek semmit sem – véli Hahn. “Ezért most az ígéretek teljesítésének időszaka kell, hogy következzen”- hangsúlyozta a bővítési biztos.

“Az célunk, hogy az EU keleti határai közelében jólétben élő és sikeres államok legyenek”

– hangsúlyozta Johannes Hahn bővítési biztos, aki a keleti partner kapcsolatokkal foglalkozó brüsszeli csúcstalálkozó alkalmából nyilatkozott a Deutsche Welle közszolgálati médiának.

Ez volt ma – 2017. november 20.

0

Megszólalt Soros György az ellene folytatott kampányról, zátonyra futottak a németországi koalíciós tárgyalások, Mugabe ragaszkodik a hatalmához, interjút adott a Független Hírügynökségnek Majtényi László és Ambrus Attila – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Pontról pontra cáfolja Soros György a nemzeti konzultációt

Forrás: Wikimedia Commons

„A „Soros tervvel” kapcsolatos október 9-i magyarországi nemzeti konzultációs kérdőív állításai

csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat

tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról” – ezt írja a közlemény, amelyben Soros György pontról pontra cáfolja a kérdőíven szereplő állításokat.

Azt is összeszedtük, hogy a kormánymédia hogyan dolgozta fel a közleményt.

Zátonyra futottak a német koalíciós tárgyalások

Az eddig a szociáldemokratákkal kormányzó, a szeptemberi választásokon is a legtöbb szavazatot elnyerő CDU-CSU pártszövetség a zöldekkel és a liberálisokkal készült kormányzásra, de utóbbiak kihátráltak az egyeztetésből. Angela Merkel meglepődött, de máris tájékoztatta az államfőt a kudarcról. Kisebbségi kormány vagy új választás is jöhet.

„A verbális agresszió könnyen válhat fizikai erőszakká”

MTI Fotó: Mónus Márton

Minden pillanatát élvezte a köztársaságielnök-jelöltségnek – ezt mondta Majtényi László volt ombudsman a FüHü-nek. Az Eötvös Károly Intézet elnöke eredményesnek is tartotta, mert ugyan esélye nem volt arra, hogy a jelöltségből valóság legyen, de az mindenképpen sokat jelentett, hogy volt egy ügy, amely mögé felsorakozott az összes demokratikus ellenzéki párt és a független képviselők is.

Nem kérték fel miniszterelnök-jelöltnek, de azt a feladatot nem is vállalná,

amúgy pedig lát a jelöltek között alkalmasat is. Arra kevés esélyt lát, hogy ne a Fidesz nyerje a 2018-as választásokat, de a történelem arra is megtanította, hogy mindig jöhetnek váratlan fordulatok.

„Kiraboltam harminc bankot, zsákmányoltam 100 milliót, leültem 13 évet!”

Újra rivaldafénybe kerül a „viszkis rabló”, aki a 90-es évek legismertebb sorozatrablója volt Magyarországon. A közeljövőben megjelenik Ambrus Attila bankrablásairól, illetve a Gyorskocsi utcából történő szökéséről szóló riportkönyv, ami arról is szól, hogy a bűnöző hogyan csinált bohócot az őt üldöző rendőrökből. Ezen kívül rövidesen a hazai mozik is bemutatják az Ambrus Attila egész életét bemutató játékfilmet. Elfogása után a bankrabló az ország legszigorúbb börtönében raboskodott, miközben leérettségizett, diplomát szerzett és kitanulta a keramikus mesterséget. Most a FüHü-nek nyilatkozott.

Paks II: meglesz a negyven százalék hazai?

Bizonyos munkákban a magyar beszállítói arány jelentősen meghaladhatja a 40 százalékot a Paks II. beruházása során – ezt mondta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese. Korábban a teljes beruházásban 40 százalék magyar arányt vállaltak.

Mugabe ragaszkodik a hatalomhoz

Fotó: MTI/EPA/Pool/Siphiwe Sibeko

Robert Mugabe, Zimbabwe eltávolítani próbált, de elvben még hatalomban lévő elnöke nem hajlandó lemondani, szerinte pártja kongresszusának kell majd döntenie a sorsáról. Húszperces beszédében nem ment neki az őt megpuccsoló hadseregnek, amelynek egyébként ő a vezérkari főnöke. A kormánypárt ugyanakkor úgy döntött, hogy kezdeményezi az elmozdítását.

Ez a film többet mond a szíriai háborúról, mint bármilyen híradás

Aleppo, a végsőkig. Forrás: Verzió

Ha beülünk a moziba egy filmre, akkor ahhoz vagyunk szokva, hogy a főhős, ha halálos veszedelemben forog is, túléli a rá váró viszontagságokat, vagy, ha mégis meghal, a halálával jobb hellyé vált a világ. Ha a szíriai háborúról szóló dokumentumfilmet nézünk meg, akkor módosulnak ezek az elvárásaink, de

ennyi értelmetlen halálra, mint amennyit az Aleppo, a végsőkig című filmben láthatunk, nem lehet felkészülni.

Mint ahogy arra sem, amikor 104 perc után kiírják, hogy a filmben látott emberek nagy része már nem él.

Ezért veszélyes az internetes zaklatás

Stresszt, félelmet, sőt pánikrohamot is átélhet a nő, akit a közösségi oldalakon zaklatnak – ezt állapította meg az Amnesty International kutatása. Az érintettek 41 százaléka érezte legalább egyszer, hogy az online zaklatás fizikai fenyegetést jelent.

Meghalt az egyik legismertebb sorozatgyilkos

Negyven börtönben töltött év után 83 évesen meghalt Charles Manson, az amerikaiak számára a gonosz egyik megtestesítője. Egy kommuna-szektát alapított és manipulált a hatvanas években. Több másik áldozat mellett ők ölték meg Sharon Tate színésznőt, Roman Polański filmrendező feleségét nyolc és fél hónapos terhesen.

Az egyik leggyengébb csapat is megverheti az egyik legjobbat

Hatalmas meglepetésre az idén pocsékul szereplő New York Giants megverte a szezont remekül kezdő Kansas City Chiefs csapatát az NFL 11. játékhetén. Ismét voltak látványos jelenetek, különleges ünneplés, több hosszabbítás és persze kiemelkedő teljesítmények is.

Franciaország bezárja a szénerőműveket

0

További erőfeszítéseket sürgetett a párizsi klímavédelmi egyezmény teljesítéséhez Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő Bonnba, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ülésén.

Fotó: MTI/EPA/Armando Babani

Angela Merkel azt mondta:

a klímaváltozás az egész emberiség jövőjét meghatározó kihívás.

A 2015-ös Párizsi Megállapodás “csak a kezdet”, az első lépés lehet, és már most látni, hogy az eddigi vállalások nem elegendőek legfőbb céljának eléréséhez, ahhoz, hogy az 1,5 és 2 fok közötti sávban maradjon a globális középhőmérséklet emelkedése – mondta.

A nehezen haladó koalíciós tárgyalásokra utalva arról is beszélt, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem Németországban is súlyos vitákkal jár. Szerinte az éghajlat felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez elengedhetetlen a szénre alapozott energiatermelés visszaszorítása – vagyis a széntüzelésű erőművek legalább egy részének bezárása -, ami azonban munkahelyek megszűnéséhez és súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezet.

Németországnak is többet kell tennie vállalásai teljesítéséhez,

ami “egyáltalán nem egyszerű” – mondta, kiemelve, hogy sok munka van még hátra ahhoz, hogy elérjék 2020-ra kitűzött céljukat.

Németország azt vállalta, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti a felmelegedést okozó gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását  2020-ra. A legutóbbi becslések szerint az eddigi intézkedésekkel legfeljebb 32 százalékos kibocsátáscsökkentést lehet elérni.

Angela Merkel szerint nemcsak 2020-ra, hanem hosszabb távra kell tekinteni. Megerősítette: Németország legfőbb célja, hogy 2050-re csaknem teljes mértékben 80 és 90 százalék közötti kibocsátáscsökkentést érjen el, vagyis csaknem teljes mértékben átálljon az éghajlat alakulását nem befolyásoló, “klímasemleges” működésre.

Emmanuel Macron az Európai Unió tagországainak összefogását sürgette, kiemelve, hogy

EU-nak az párizsi egyezményből távozó Egyesült Államok helyére kell lépnie a klímaváltozás elleni küzdelemben,

így a többi között pótolnia kell az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) pénzügyi támogatásából azt az összeget, amelyet az amerikaiak megvontak. Bejelentette, hogy Franciaország hajlandó befizetésének emelésére.

Azt is mondta: Franciaország a Párizsi Megállapodás sikeréhez azzal is hozzájárul, hogy

2021-ig bezárja valamennyi széntüzelésű erőművét.

Az egyezmény aláírásának második évfordulójára, december 12-re a francia fővárosba összehívott nemzetközi konferencia témáira utalva azt mondta: fel kell lépni azért, hogy az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében legkevesebb 30 euróra (9400 forint) emelkedjen egy tonna szén-dioxid-kibocsátás ára, és meg kell akadályozni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre nem áldozó, és ezért olcsóbban termelő országok előnyre tegyenek szert “dömpingáron” forgalmazott termékeikkel.

A konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak, például arról, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről. A péntekig tartó tanácskozáson csak előkészítik az előírásokat, a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják majd el, Katowicében.

A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet-emelkedés az iparosodást megelőző szinthez képest.

Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.

Trump négy nappal a választások után gratulált Merkelnek

0

Donald Trump négy nappal a németországi parlamenti választások után, csütörtökön, telefonon gratulált Angela Merkel kancellárnak a győzelemhez.

A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök sok sikert kívánt negyedik kormánya megalakításához Angela Merkelnek. Az elnök hangsúlyozta a Washingtont és Berlint összekötő “mély kapcsolatokat”, valamint “az Egyesült Államok elkötelezettségét a német kormánnyal és a német néppel fennálló erőteljes és régmúltra visszatekintő szövetség mellett”.

A telefonbeszélgetésben megvitatták Irán Közel-Keleten játszott szerepét, és azt is, hogy hogyan lehetne békés úton mentesíteni a Koreai-félszigetet az atomfegyverektől.

Donald Trump és Angela Merkel között korábban nem volt feszültségektől mentes a viszony. Az amerikai elnök erőteljesen bírálta a németeket az európai migránsválság kezeléséért, és az ország gazdaságpolitikáját is.

Júliusban a G20-as országcsoport Hamburgban megtartott csúcstalálkozóján viszont az amerikai elnök bár korábbi álláspontjait fenntartotta, dicsérte Merkel kancellár vezetői képességeit is.

„Sárga lapot kaptak a hagyományos pártok”

A Nyugat és a Kelet közötti szakadékot jelzi a szélsőjobboldali, populista pártok erősödése, például az, hogy az Alternative für Deutschland (AfD) bekerült a német parlamentbe – ezt mondta Daniel Dettling, a német re:publik – Institut für Zukunftspolitik nevű, pártoktól független német elemzőintézet vezetője a FüHünek. Szerinte a hagyományos pártoknak üzentek a szavazók. Arról is beszélt, hogy a magyar-német viszonyban semmilyen változást nem okoz a választás, mert Németországban „senki nem szereti Orbán Viktort és a reformjait.” Daniel Dettlinggel egy varsói konferencián beszélgettünk.

Daniel Dettling

Annak, hogy egy szélsőjobboldali-populista párt a harmadik helyet szerezte meg a választáson, milyen következményei vannak a német politikai életre?

Az biztos, hogy a politikai rendszer és általában a napi politika sokkal bonyolultabb lesz. A két nagy párt sokat veszített, ketten együtt majdnem 14 százalékot. Nem is folytatják a közös kormányzást, vagyis egy nagyobb, szélesebb körű koalícióra van szükség, a kereszténydemokraták mellett a liberálisok és a zöldek együttműködésével – ez lehet a Jamaica, a pártok színeire utalva.

A probléma az, hogy

a liberálisok és a zöldek eléggé ellentétes dolgokat gondolnak

sok mindenről. Az FDP a liberális gazdaságpolitikában hisz, a zöldek inkább baloldaliak, és természetesen fontos nekik a környezetvédelem. Ugyanakkor a vezetőik ismerik egymást, mondhatni, barátok, ezért én optimista vagyok, hogy a koalíció kitart a következő négy évben.

Ami még fontos, hogy a nagy pártok megijedtek, mondhatni, riadókészültségben vannak a populista szélsőjobboldal miatt. Főleg a CSU, a CDU bajor testvérpártja. A pártelnök, Horst Seehofer, az Önök miniszterelnökének, Orbán Viktornak nagy barátja, különösen ideges, hiszen eddig mindig 50 százalék fölötti, vagy akörüli eredményt ért el, most meg 38-at, vagyis rengeteget veszített. Így viszont a CSU akár az instabil faktor is lehet, mert jövőre tartományi választások lesznek, ezért nem valószínű, hogy aktívan részt akarnak venni a kormányzásban.

Az biztos, hogy ez egy érdekes időszak Németországban.

Nem vagyunk ahhoz szokva, hogy szélsőjobboldali populisták üljenek a parlamentben, hiszen ez most először fordul elő a második világháború óta. Egyébként főleg Keleten szavaztak rájuk sokan, a volt NDK-ban ők lettek a második legnagyobb erő. Ez is jelzi, mekkora a szakadék Kelet és Nyugat között.

Populista, illetve szélsőséges pártoknál gyakran tapasztalható, hogy ahogy nőnek, úgy erősödnek a párton belüli törésvonalak is. Az AfD esetében Frauke Petry társelnök már be is jelentette, hogy ő nem ül be a frakcióba. Várható esetleg az ellentétek további éleződése, esetleg egy pártszakadás is?

Baden-Württembergben ez már meg is történt, az ottani tartományi parlamentben már két frakciójuk van.

Két irányzat van a párton belül: az agresszív, idegengyűlölő, illetve a valamivel nyitottabb, pragmatikusabb, kevésbé ideológiai alapokon álló.

Az nyitott kérdés egyelőre, hogy ezek az ellentétek párton belüli szakadáshoz vezetnek-e, vagy elintézik párton belül.

Az viszont biztos, hogy a szavazókat nem érdekelték az ilyen belső konfliktusok, hanem figyelmeztetni akarták a nagy pártokat. Úgy is mondhatjuk: sárga lapot kaptak a hagyományos pártok. Az emberek azt akarják, hogy a pártok oldják meg a problémákat, többek között a bevándorlás kérdését. Ez lesz szerintem az egyik legnagyobb kihívás: meg kellene alkotni az új, bevándorlásról szóló törvényt.

Ilyen most ugyanis nincs Németországban.

A hatóságon múlik, hogy befogadják-e egy menedékkérő kérelmét, vagy nem. Ha elutasítják, akkor ugye vissza kellene küldeni oda, ahonnan jött, de ha mondjuk nincs útlevele, akkor ez már nem megy. Szükség lenne tehát egy modern bevándorlási törvényre, ki kellene mondani, ki az, aki jöhet, és ki az, aki nem.

Az új politikai helyzet hogyan befolyásolhatja az Európai Unió jövőjét?

Én azt gondolom, hogy ez egy lehetőség az Európai Uniónak. Franciaországban ugye Emmanuel Macront választották elnöknek, aki nagyon EU-párti, erősebb, egységesebb uniót akar. Angela Merkel pedig nagyon pragmatikus,

ő képes arra, hogy létrehozza a francia-német alkut,

amelyet remélhetőleg aztán a keleti államok is követnek majd. Kialakulhat egyfajta egyensúly: Franciaország lesz a változások motorja, Németország meg megvalósíthatóvá alakítja őket.

Ami biztos: az egyik fő kompromisszumnak annak kell lennie, hogy Németországnak az eddiginél több pénzt kell áldoznia az EU-ra. Az alternatíva ugyanis még többe kerülne. És ha ezt nem tesszük meg, akkor a populisták is folyamatosan ki tudják majd használni például a görögök nehéz helyzetét.

Átfogó, fenntartható reformokra van szükség,

amelyeket az EU többi tagállama is elfogad.

Az elmúlt időszakot valamilyen szinten tekinthetjük a jobboldali populizmus és a szélsőjobboldal sikertörténetének. Most ugye az AfD bekerült a német parlamentbe, Franciaországban Marine Le Pen ugyan nem nyerte meg a választást, de ott volt a második fordulóban, és akkor még nem beszéltünk például Lengyelországról vagy Magyarországról. Mi az ilyen pártok sikerének a titka?

Sok mindenből tudnak profitálni. Ilyen többek között a továbbra is meglévő ellentét a „Kelet” és a „Nyugat” között. Kihasználják a globalizáció veszteseit. Sokan kulturálisan érzik magukat vesztesnek, az üzeneteik nekik is szólnak. Nem mindenki van arról meggyőződve, hogy a jövő, amerre tartunk, jobb lesz, nem értik, hogy miért jó, ha a nők dolgoznak, jogokat kapnak a melegek, vagy befogadjuk a bevándorlókat.

Ezt ugyanis senki nem magyarázta el nekik.

Sokan azért ellenzik az ilyen újdonságokat, mert nem értik, hogy szükség van például a bevándorlásra, mert öregszik a társadalmunk és egyre kevesebben dolgoznak. Bizonyos területeken munkaerőhiány van.

Sokáig erről nem beszélt senki, csak a szélsőjobboldal. És az ő üzenetük egyszerű:

„Mi majd megoldjuk a problémát,

megvédjük a régi világot, a régi értékeket.” Nagyon fontos a nyelvezet, amit használnak. A tényeket is mindig értelmezik, körítést adnak hozzájuk, az érzelmekre akarnak hatni.

És persze nagyon komolyan hozzájárul a sikerükhöz az is, hogy sokan csalódtak a hagyományos pártokban.

Daniel Dettling

A múltban azt lehetett látni, hogy egy-egy politikai ideológia, irányzat megerősödése ideiglenes volt, utána mindig egy másik kerekedett felül. Várható most is majd valamikor egy liberális fellendülés?

Ha úgy vesszük, Németországban már meg is van ennek a jele: az FDP megduplázta szavazatainak számát. De fontos megjegyezni, hogy korábban ők ultraliberálisok, vagy neoliberálisok voltak, de a kudarcok után megtanulták, hogy változtatni kell. Most már elfogadják, hogy nem lehet mindent a piacra bízni, a problémák megoldásához az államra, még a bürokratákra is szükség van.

Egyelőre a tanulási folyamat közepén vannak, de ha nem lesznek sikeresebbek, az csak a szélsőjobbnak jó. Egyébként Németországban pont ez az aggodalom tarthatja össze a koalíciót.

Várható-e változás a magyar-német viszonyban a választások után?

Semmi nem fog változni. A magyar pozíció Németországban eléggé elszigetelt, legalábbis Bajorországon kívül.

„Senki nem szereti Orbán Viktort és a reformjait.”

Sőt, sokan aggódnak miattuk.

De azért én optimista vagyok, hogy javulni fog az EU és a magyarok, vagy épp a lengyelek viszonya. Egy dolgot ugyanis mindenkinek meg kell érteni: ezeknek az országoknak időre van szükségük. Szeretnek kicsit kívülállónak lenni, megmutatni, hogy mások, mint a többiek. Érzékenynek kell lenni a többieknek arra, hogy a félelmek itt nagyobbak, mint máshol. És afelől pedig nyugodtak maradhatunk:

Magyarország nem fog kilépni az Európai Unióból.

Angela Merkel megint figyelmeztette Orbánt

1

Angela Merkel azt mondta: Nem marad következmények nélkül a szolidaritás megtagadása. A menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban beszélt erről a német kancellár, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra.

A Nordwest Zeitungban és a Passauer Neue Pressében megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, Angela Merkel azt felelte:

nem szabad elfelejteni, hogy az EU-s partnerek nagy többsége hajlandó befogadni menekülteket,

és a menekültpolitika számos kérdésében teljes az egyetértés, és közösen konkrét haladást érünk el. A kancellár szerint így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és

“csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását”.

Merkel azt is mondta: az Európai Unióban szolidaritásra van szükség, az ezt megtagadó országoknak “számolniuk kell azzal, hogy

ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem”.

Az MTI tudósítása szerint Merkeltől megkérdezték, nincs-e ellentmondás aközött, hogy a Magyarországon rekedt menekültek 2015 szeptemberi befogadásával kapcsolatban azt mondja, helyes döntést hoztak, és azt is mondja, hogy ilyen helyzet nem fordulhat többé elő.

Azt válaszolta, hogy nincs ellentmondás, a 2015-ös “különleges kihívásokra” adott “politikai és humanitárius válasz” helyes volt, és minden erőfeszítés, amelyet azóta kifejtenek a menekültek áramlásának rendezetté tétele, valamint a menekülésre késztető okok és az embercsempészet felszámolása érdekében, azt szolgálja, hogy “ne ismétlődjék meg a 2015-ös szükséghelyzet”.

Angela Merkel
Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Szerinte viszont helytelen volt, hogy korábban Németország és egész Európa túl sokáig hagyatkozott a dublini rendszerre, amely működésképtelen.

Helytelen volt az is, hogy nem gondoskodtak a libanoni, jordániai és törökországi menekülttáborokban élő emberek rendes ellátásáról,

hiszen ezek az emberek szükséghelyzetbe kerülve embercsempészekre bízták az életüket, hogy eljussanak Európába, és sokan meg is haltak – mondta.

Angela Merkel arról is beszélt, hogy most már hatékonyabb a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem, jobban ellátják a menekülttáborokat, és egy új, átfogó partnerség jött létre afrikai országokkal és az Iszlám Állam elleni harcra. Azt mondta:

“Meg kellett tanulnunk, hogy a szomszéd kontinens, Afrika ínsége és háborúi elől nem tudunk bezárkózni, és a saját érdekünkből ott is felelősséget kell vállalnunk.”

Merkel pártjának, a CDU-nak egy másik vezetője, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy másik interjúban arra a kérdésre, hogy miként kell rábírni Orbán Viktort az Európai Bíróság ítéletének végrehajtására, azt mondta, hogy “a szilárdság és a türelem megfelelő keverékére” van szükség.

Arra a felvetésre, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje, Martin Schulz az uniós támogatások megkurtítását követeli, Schäuble azt mondta:

“bölcsebb lenne nem azonnal megsuhogtatni a husángot”,

mert nem akadályozni, hanem támogatni kell a menekültek befogadása körüli nehéz viták lefolytatását a tagállamokban. De azt is mondta:

“Világos, hogy aki kiáll a sorból és nem vesz részt a közös ügyekben, az végül saját magának árt leginkább.”

A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, a menekültek áttelepítését szolgáló uniós döntés ellen, amelynek keretében

Magyarországnak 1294, háborús területről érkezett menekültet kellene befogadnia.

A keresetet a bíróság elutasította. Orbán Viktor utána a Kossuth Rádióban azt mondta: az ítéletet tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját.

Merkel: Nem hallgathatunk csak a béke kedvéért

0

A kancellár, aki hamarosan a választói elé áll (szeptember 24-én), sajtóértekezletén sok kemény kérdést kapott.

A korábbi időszakban kímélték őt, de most mind a menekültek ügyében, mind az európai kérdésekben keményen faggatta őt a sajtó, amelynek csalódnia kellett. Merkel kancellár szokásához híven nem közölt semmi szenzációsat. Csak elmondta, hogy Lengyelország jogi reformjainak ügyében nem lehet megoldás az, ha

“nem mondunk semmit, csakhogy a béke fennmaradjon”.

Az európai reformok ügyében is igen óvatosan fogalmazott. Kiderült: Németország nem olyan reformot akar mint Franciaország.

Németország nem akar pénzt adni az eurozónának, nem akarja átvállalni annak adósságait.

Ehelyett Schauble pénzügyminiszter tervét támogatja, amely egy olyan Európai Pénzügyi Alapot hozna létre, amely ellenőrző funkciót gyakorol a tagállamok pénzügyei felett. Ennek nem örülne sem Franciaország, sem Olaszország, ahol hatalmas az államadósság és a költségvetési deficit 3%-os előírását évek óta nem teljesítik.

Merkel ugyanakkor támogatásáról biztosította Macron francia elnöknek azt a tervét, hogy

legyen egységes pénzügyminisztérium az eurozónában.

Nem hagyott kétséget afelől, hogy a közös pénzügyminiszter mindenképp német lenne.

Az utóbbi években jobban mennek a dolgok, nagy reformok ezért nem szükségesek – ez volt Merkel álláspontja. A választások után kiderül, hogy ezt csak a választók megnyugtatására mondta, vagy csakugyan komolyan gondolja.

Októberben az uniós csúcson Macron elnök szeretné elindítani a kétsebességes Európa programot. Abból, amit Merkel kancellár most mondott, aligha következik, hogy ebben számíthat Németország támogatására. Anélkül pedig semmi sem megy Európában.

Schulz hazaküldené az amerikai rakétákat

Atomfegyver-mentessé tenné Németországot Martin Schulz. Az SPD kancellárjelöltje ezért választási győzelme esetén hazaküldené az amerikai nukleáris fegyvereket. Németországban 10-20 darab B-61-es nukleáris gravitációs bomba található.

Választási győzelme esetén eltávolítaná Németországból az amerikai atomfegyvereket  Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, aki erről egy kedd esti kampányrendezvényen beszélt. A politikus a délnyugat-németországi Trierben tartott rendezvényen azt hangoztatta:

„a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjaként törekednék (…) a Németországban felhalmozott atomfegyverek eltávolítására”.

Egyes jelentések szerint az Egyesült Államok évtizedek óta mintegy húsz nukleáris robbanófejet tárol a Kölntől délre fekvő Büchelben lévő katonai támaszpontján, de az értesülést hivatalosan soha senki nem erősítette meg – írta az MTI.

Európában a 21. század elsõ éveire mindösszesen 200 amerikai nukleáris fegyver (B-61-es gravitációs bomba) maradt. Ezek Belgiumban (Kleine Broegel légi bázis: 10–20), Németországban (Büchel légi bázis: 10–20), Olaszországban (Aviano és Ghedi Torre légi bázisok: 60–70), Hollandiában (Volkel légi bázis: 10–20) és Törökországban (Incirlik légi bázis: 60–70) találhatók – írta a Hadtudomány című szaklap 2014. 3-4. számában Kiss Petra (A NATO hadszíntéri nukleáris fegyverei és azok hatása az európai biztonságra). A B-61-es legújabb, 12-es verziójának fejlesztését idén tavasszal fejezték be az Egyesült Államokban több, mint 8 milliárd dollárért, s a tervek szerint ezekből telepítenének Európába is.

Schulz azzal vádolta Donald Trump amerikai elnököt, hogy hozzájárul

„a fegyverkezési verseny újabb szakaszának”

kialakulásához, az Észak-Koreával kapcsolatos konfliktus pedig azt mutatja, milyen nagy szükség van az atomfegyverek elterjedésének korlátozására, a leszerelés elősegítésére.

A SPD miniszterelnök-jelöltje azt is mondta, hogy vetélytársa, Angela Merkel kancellár 30 milliárd eurót tervez költeni a német hadsereg, a Bundeswehr korszerűsítésére, hogy megfeleljen a NATO által a tagországoktól megkövetelt, a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát kitevő védelmi kiadásnak. Trump rendszeresen felrója az észak-atlanti szövetség tagjainak, hogy nem veszik ki részüket megfelelően a költségekből.

A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy a Merkel vezette jobbközép CDU/CSU kereszténydemokrata pártszövetség a szavazatok 38 százalékát gyűjtené össze, előnyük 14 százalékpont szemben az SPD-vel, amely az utóbbi időben kisebb mértékben javított helyzetén, és 24 százalékos támogatottságot ért el.

Tíz éve történt: Merkel először járt kancellárként Budapesten

0

Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 21-én Angela Merkel első budapesti látogatásáról írt a Független Hírügynökség. Merkel Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Orbán Viktorral is találkozott.

Gyurcsány Ferenc a tárgyalás után bejelentette: a Frauhofer társaság Magyarországon hoz létre kutatóintézetet a közeljövőben. Beszélt arról is, hogy a két ország reformjai mellett

szóba került a Magyarországra illegálisan behozott német szemét ügye,

a német-magyar munkaerőpiac kérdései és Schengen-t is megemlítették tárgyalásuk során. Külpolitikai témák közül röviden beszéltek Koszovóról és Afganisztánról is.

Angela Merkel arról beszélt, hogy Németország mennyit köszönhet Magyarországnak az 1989-es határnyitás miatt. A nyugat-balkáni rendezésről a német kancellár elmondta: Magyarországtól sokat lehet tanulni, de nem kell kijelölni közvetítő országként.

Merkel még intenzívebb együttműködést ígért uniós kérdésekben is. 

Tárgyalásuk után Orbán Viktor azt mondta:Magyarország és egész Európa jövője a német mintára kidolgozott szociális piacgazdaság megújítása és ezen keresztül Európa egyesítése, nem pedig a neoliberális gazdaságpolitika. Kiemelte, hogy  a Fidesz a szociális piacgazdaságban látja Európa jövőjét.

Angela Merkel arról is beszélt: Németország azt szeretné, ha Magyarország erős, megbízható és fejlődő partner lenne az Unión belül, éppen ezért a jövőben szeretnék még szorosabbra szőni a két ország kapcsolatát.

FRISS HÍREK

Gulyás: nem ...

Putyin áll a...

A totális fe...

Tüntetés a h...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK