Ukrajna elnöke a Bild Zeitungnak nyilatkozott erről. Porosenko újra hitet tett nyugati elkötelezettségéről és német katonai segítséget kért Oroszország ellen.
Petr Porosenko elnök Németországot Ukrajna egyik legközelebbi szövetségesének nevezte és kérte Berlint, hogy katonailag is támogassa Ukrajnát az oroszokkal szemben. Korábban az orosz flotta elfogta az ukránok három csatahajóját. Egyidejűleg a hadügyminisztérium Moszkvában bejelentette, hogy S 400-as rakétákat szerelnek fel a Krím félszigeten. A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától egy népszavazást követően.
Német-ukrán gazdasági fórum Berlinben
Merkel kancellár hangsúlyozta: a válságért egyértelműen Oroszország a felelős. Ezért amikor találkozik Putyin elnökkel a hétvégén a G 20 csúcstalálkozón, akkor megpróbálja őt abba az irányban befolyásolni, hogy csökkentse a nyomást Ukrajnára. Volodimir Groysman ukrán miniszterelnök gazdasági támogatást kért Ukrajnának. A polgárháborúval küszködő ország gazdasági helyzete kétségbeejtő. Az emberek tömegesen távoznak az országból Nyugat felé. Lengyelországban már több mint egymillió ukrán él és dolgozik. Jelentős részben ők pótolják azokat a lengyeleket, akik előttük Nyugatra mentek.
Jövőre választásokat tartanak, Porosenko elnök népszerűsége csekély
Moszkvában azt állítják, az ukrán elnök azért provokálta ki a konfliktust, hogy népszerűségét növelje. A nacionalizmus előretörése általános Ukrajnában, és ez hátrányos az ott élő kisebbségek számára is. A nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait is. Ezért a magyar kormány blokkolja Ukrajna NATO tagságát. Ezt Kijevben élénken sérelmezik. Közben a Kárpátalján élő magyarok egyre nagyobb számban szerzik meg a magyar állampolgárságot annak ellenére, hogy ezt az állam akadályozni próbálja Ukrajnában.
Érdekes cikkre leltem a Social Europe nevű portálon. A szingapúri modellt javasolja az Európai Unió tagállamainak Branko Milanovic, ide küldte el megoldási javaslatát.
Szingapúr a sikeres felzárkózás mintapéldája mindenütt a világon, hiszen az egy főre jutó GDP-je ma már megközelíti az Egyesült Államok szintjét. Dúsgazdag állam egy szegény régióban. Óriási a migrációs nyomás hiszen korunkban a szegények már látják és tudják, nem is olyan messzire tőlük sokkal jobban élnek. Ráadásul a közlekedés is olcsóbb lett. A globalizáció pedig megkönnyíti a határok átlépését. A migráns munkaerőre szükség van, de a helyi lakosság nem akar más vallású más szokásokkal rendelkező bevándorló tömeget. Milyen megoldást talált ki Li Kuanjü, a rendszer alapítója Szingapúrban?
Határozott idejű munkavállalói vízumot kapnak a gondosan megszűrt bevándorlók, akik maximum öt évig maradhatnak az országban. Utána menniük kell. Ha szükséges, akkor más migránsok állnak a helyükre, akiknek a vízuma és a munkavállalási engedélye szintén határozott időre szól. Lényegében ezt a modellt vette át az Egyesült Államok is, és valami hasonlót alkalmaznak a dúsgazdag Emirátusokban az Öbölben. Ez hosszú távra megoldást jelenthetne Európa számára is – javasolja Branko Milanovic. Az Egyesült Államokban élő szerb közgazdász szerint a jelenlegi rossz alternatíva nem jelent megoldást.
A határok lezárása az egyik megoldás, de ennek komoly következményei lehetnek a gazdasági növekedésre, mely amúgy is évek óta gond az Európai Unió legtöbb államában. A fejlettebb országokban tartós munkaerőhiány várható és a keleti, szegényebb uniós tagállamok munkaerő forrásai is kimerültek. Migráns munkaerőre tehát szükség van és méginkább szükség lesz. Csakhogy a lakosság jelentős része nem kíván nagyszámú bevándorlót a saját városába vagy falujába.
Ez nem rasszizmus vagy idegengyűlölet. Egyszerűen kulturális jelenségről van szó – hangsúlyozza a szerző, aki szerint ezzel számolni kell mint gazdasági és politikai realitással. Ha a bevándorlók nem kapnak állampolgárságot, és záros határidőn belül távoznak, akkor ez jóval kisebb társadalmi feszültséget okoz – legalábbis ez derült ki Szingapúrban és az Emirátusokban.
Nem reális ötlet Fekete Afrika felfuttatása európai pénzekből. A Szahara sivatagtól délre élők száma 1980-ban még kisebb volt mint a 15 nyugat-európai uniós tagállamé. Ma már két és félszer nagyobb. Két generáció múlva 2,5 milliárd lesz! Ilyen hatalmas embertömeget csakis évtizedek vagy évszázadok alatt lehet kiemelni a nyomorból. Migráns nyomás tehát lesz méghozzá egyre erőteljesebb. Ha viszont cirkulál a külföldi munkaerő, akkor mindkét fél számára elfogadhatóbb megoldás születik.
Ugyanakkor mi a helyzet Németországban?
A migráns invázió elsősorban Németországot érintette 2015-ben és alaposan felbolygatta a kedélyeket. Angela Merkel kancellár pozíciója alaposan megrendült. A probléma viszont megmaradt: hiány van ácsokból és ápolónőkből. Ezenkívül jóval több informatikusra lenne szükség – írja a Deutsche Welle közszolgálati portál, amely hangsúlyozza, hogy alacsony a munkanélküliség Németországban. Vagyis elkelne a plusz munkaerő.
Az új bevándorlási törvény tervezetét megszerezte a Süddeutsche Zeitung. Ebből kiderül, hogy Németország a jövőben a szakemberek importjára koncentrál. Jelentősen meg akarják könnyíteni a bejutást, nehogy a szakképzett munkaerő hiánya hátráltassa a gazdaság növekedését. Jelenleg egy unión kívüli munkavállaló csak akkor kaphat munkát legálisan Németországban, ha igazolja, hogy német állampolgár vagy más uniós polgár nem vállalja ezt a feladatot. Most ez megszűnik. A hiányszakmákban egyből munkához lehet majd jutni. Ha a bürokrácia engedi.
Sok német hivatalban nem kedvelik a külföldi munkavállalókat. A Deutsche Welle közszolgálati portál több példát is sorol arra, hogy a hivatalnokok kifejezetten kiszúrnak a bevándorlókkal vagyis minden eszközzel nehezítik a beilleszkedésüket. Az új törvény ezen is változtatni akar. Míg Németország alkotmánya arra az alapelvre épült, hogy bevándorlókra nincs szükség, mert sok németet telepítettek ki Kelet Európából az akkori Nyugat Németországba, de ma már más a helyzet: tartós munkaerő hiányra kell számítani. Ennek megfelelően az új bevándorlási törvény szeretné előmozdítani a szakemberek beáramlását Németországba. Kemény politikai viták várhatóak annál is inkább, mert már folyik a kampány az európai választásokra. A fő téma épp a bevándorlás és a vele kapcsolatos problémák. Ebből a szempontból is hasznos lehet Branko Markovic javaslata a szingapúri modellről: jöjjenek a külföldi munkavállalók, de csak meghatározott időre Európába!…
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint az anonim bankkártyák egy újabb olyan eszközt jelentenek, amelynek valódi célja, hogy meggyorsítsa az emberek beszállítását az Európai Unióba. A bukott német kancellár elképesztő hazugságturnéba kezdett. A Bábszínházat is elérte szexuális aberráció.
Hidvéghi Balázs: szándékos akció a migránsok beszállítása Európába
A migránsoknak osztogatott anonim bankkártyák egy újabb olyan eszközt jelentenek, amelynek valódi célja, hogy meggyorsítsa az emberek beszállítását az Európai Unióba – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című adásában.
„…egy szervezett, szándékos akcióról van szó” – mondta. Példaként az egyik Soros szervezet, az Advocats Abroad akcióját hozta fel, akik arra képezik ki a migránsokat, miként vezessék félre a hatóságokat, hogy mit mondjanak, amikor menedékkérelemért folyamodnak.
„Kerek perec elhangzik, hogy azt kell mondaniuk: üldözött keresztények és még azt is megmutatták nekik, hogyan kell imádkozni” – mondta.
Ez hasonló ahhoz, mint amikor a Földközi-tengeren keresztül humanitáriusnak mondott, de valójában az embercsempészekkel együttműködő hajóhad több ezer embert szállított Olaszországba. (hirado.hu: Migránskártyák: Szervezett politikai akció zajlik)
Merkel a teljes csőd szélén
A bukott német kancellár, úgy tűnik, megpróbálja a múltat végképp eltörölni: elképesztő hazugságturnéba kezdett.
Angela Merkel a teljes csőd szélén van, hiszen pártszövetsége súlyos népszerűségvesztést könyvelhetett el a bajorországi és hesseni tartományi választásokon. A fentiek hatására Merkel október végén bejelentette, hogy nem indul többet a CDU elnöki pozíciójáért, és 2021 után semmilyen politikai tisztséget nem vállal. Ahogy korábban már írtunk róla, Merkel bukásához egyértelműen a bevándorláspolitikája vezetett, azaz, hogy feltétel nélkül bevándorlók százezreinek küldött meghívót a „Willkommenskultur” és a „Wir schaffen das” jelszavai mögött. A kancellár miután látta, hogy ez a politika nem jött be, úgy tűnik, új hobbijaként a valóság és a közelmúlt elferdítésébe, azaz nyilvános hazudozásba kezdett mind a saját politikája, mind a Magyarországon épített kerítés és határvédelem kapcsán.
…azt találta lódítani, hogy nem az ő Willkommenskultur politikája, illetve a menekülteknek meghívót küldő 2015-ös nyilatkozatai a felelősek Németország és Európa bevándorlókkal történő elárasztása miatt, hanem a magyar határkerítés, illetve, hogy az szerinte későn épült meg.
Merkel, aki most azt hazudja, soha nem ellenezte a kerítést, sőt valójában csak az volt a baja, hogy nem épült meg előbb, valójában akkor azt mondta: a kerítések nem állítják meg a migránsokat. (Origo: Merkel szánalmas végnapjai)
A Bábszínházat is elérte szexuális aberráció
Ezzel a címmel érkezett meg Szakács Árpád kulturális diktatúráról szóló sorozatának legújabb része a hétvégi Magyar Időkben. A szerző ezúttal a Bábszínház bicskanyitogató új darabjáról mesél, amelyet teljesen véletlenül Alföldi Róbert rendezett.
Ez a példa sajnos közel sem az egyetlen: a szerző a kultúrharc kapcsán felhozza példának a Kerekasztal Színházi Nevelési Központot is, amelynek keretein belül “a balliberálisok erőfeszítés nélkül megoldják a fiatal magyar korosztály nevelését, a magyar állam pénzéből”. (PestiSrácok.hu: Alföldi és a szexuális aberráció a Bábszínházban, természetesen a kultúra jegyében)
Készek vagyunk tárgyalni az Európai Unióval az új költségvetésről, de nem adjuk fel eredeti elképzeléseinket a gazdaság állami ösztönzéséről – hangsúlyozta Giovanni Tria, olasz pénzügyminiszter. Ezt az Európai Unió brüsszeli bizottsága elfogadhatatlannak tartja. Erről a kérdésről nyilatkozott a párizsi Le Figaronak Olaszország ex miniszterelnöke, a baloldali Matteo Renzi is.
A populista kormány csak minél több like-ot akar elérni, nem reális Olaszország költségvetése, melyet jogosan visszadobott az Európai Unió – nyilatkozta Matteo Renzi, aki egy baloldali kormány élén ugyanilyen problémákkal szembesült. A baloldali politikus, a Natixis Investement Managers konferenciáján vett részt Párizsban. Jellemző, hogy Franciaországban a jobboldali sajtó zászlóshajója a baloldal volt miniszterelnökétől kér interjút az olasz költségvetésről olyan helyzetben, amikor az európai választások előtt nagyon nagy a bizonytalanság az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. Matteo Renzi egyáltalán nem látja borúsan a jövőt, mert az Európai Unió tagállamainak csakis együttműködve sikerülhet felülkerekedni a problémákon.
A gazdasági nacionalizmus nem megoldás.
Matteo Salvini, a szélsőjobboldali Liga főnöke például kijelentette egy tanácskozáson a Comói-tó mellett, hogy „csakis olasz élelmiszert veszek és eszem! Nem pedig azt a szemetet, amelyet külföldről hoznak be!”
A két populista olasz párt kizárólag a választásokra hajt és az egész költségvetést ez jellemzi. Én magam is küzdöttem Brüsszel merev irányvonala ellen – mondta az ex miniszterelnök, aki arra hívta fel az Európai Unió figyelmét, hogy a megszorítások politikája, mely a pénzügyi egyensúlyt célozza, aláássa a társadalmi konszenzust és a populista pártok bírálatának kedvez. Matteo Salvini belügyminiszter a költségvetési vitában kijelentette: Brüsszel nagy részben felelős azért, hogy Olaszországban nem nőtt az életszínvonal az elmúlt tíz év során!
Miközben Brüsszel elfogadhatatlannak tartja az olasz költségvetést, a populista kormány a nyugdíj reform és az adóamnesztia ötletével maga alá temetheti az egész tervezetet.
A deficit ugyan a tervek szerint 2,4%, de a valóságban ennél sokkal nagyobb lehet. Én is harcoltam Brüsszellel amikor Olaszország az Európai unió soros elnöke volt 2014 második felében. Mi történt? Mire lejárt az olasz mandátum, Jean-Claude Juncker elismerte: nagyobb rugalmasság kell, mert a megszorítások politikája túl nagy áldozatot követel ahhoz képest, hogy milyen kevés eredményt hoz.
Ahhoz, hogy megváltoztassuk a szabályokat, először be kell tartanunk őket!
Mario Renzi szerint utódai szándékosan fejjel mennek a falnak, hogy minél több szavazatot szerezzenek. Csakhogy Görögország példája mutatja, hogy mire lehet menni ezzel. A görögök a megszorítások politikája ellen szavaztak, a pénzügyi piacok, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank nyomása rákényszeríti a Ciprasz kormányt a megszorítási politika folytatására. Persze Olaszország nem Görögország. Az eurozóna harmadik legnagyobb gazdasága komoly súlyt képvisel. Ráadásul Matteo Salvini Jean-Claude Juncker utóda kíván lenni az Európai Bizottság élén. Igaz, hogy erre nem sok esélye van az Európai Néppárt csúcsjelöltjével szemben. Aki ugyanazt a gazdasági racionalitást képviseli mint Schäuble egykori pénzügyminiszter Görögországgal szemben. Igaz, hogy a görögök életszínvonala ma is elmarad a tíz évvel ezelőttitől, és ma már nem egy közép- és kelet-európai egykori szocialista ország is megelőzi őket.
Olaszország új költségvetése növekedést akar, csakhogy ott az 1400 milliárd eurós államadósság, mely folyamatosan növekszik. Amikor erre hívta fel a figyelmet Pierre Moscovici, az Európai Unió pénzügyi biztosa Rómában válaszul a Liga egyik Európa parlamenti képviselője a cipőjét kezdte el tisztogatni a nyilvánosság előtt Brüsszel válasz levelével!
Szombaton a francia elnök és a német kancellár együtt koszorúzott, hogy megemlékezzenek az első világháború befejezéséről. Szép gesztus, de hol marad a lényeg? – kérdezhetjük az eurozóna reformjára utalva. A németek ellenállása miatt a reformból egyelőre semmi sem lett miközben a két vezető népszerűsége a mélypontra jutott. Angela Merkel már közölte, hogy nem indul a CDU elnöki posztjáért decemberben, de szeretne még kancellár maradni. Angela Merkel nem lesz béna kacsa – esküdözik Schäuble, a Bundestag elnöke, de kevesen osztják a véleményét. Emmanuel Macron népszerűsége is a mélyponton. Közelegnek az európai választások, és a populistákkal szemben nincs kézzelfogható alternatív reform program. Előbb vagy utóbb az Európai Unió rákényszerül erre, de Olaszország példája is mutatja, hogy hosszú éveket el lehet tölteni anélkül, hogy a kormányok bármilyen érdemleges lépést tettek volna a problémák megoldására. Ezért népszerűek a populisták, akik a like-okat gyűjtik ahelyett, hogy hozzáfognának a reformokhoz, melyek sok népszerűtlen intézkedéssel járnak.
Magyarország esete egészen hallatlan. Az ugyan egyre világosabbá vált, hogy Orbán Viktor a jogállam rovására kívánja megerősíteni hatalmát, ám Merkel semmiféle összehangolt választ nem adott. Nem hívta fel Brüsszelt, hogy indítson eljárást a magyar fél kizárására, vagy állítsa le a közösségi támogatásokat. De még rosszabb, hogy nem tette ki a Fideszt az Európai Néppártból.
Egy neves, német származású amerikai politológus úgy látja, hogy a történelem keményebben fogja megítélni Merkel munkásságát, mint ahogy azt a legtöbben ma feltételezik, mégpedig leginkább az Orbán ügyében elkövetett mulasztás miatt.
Yascha Mounk szerint ennek oka az, hogy a kancellár három fontos európai kulcskérdésben is kudarcot vallott, miközben országát minden más vezetőnél jobban átformálta a háború óta: a hitelválság után nem volt hajlandó megreformálni az EU-t, nem magyarázta meg odahaza a határnyitást, és ezzel teret nyitott a populista ellenhullámnak, valamint annak, hogy egy szélsőséges párt 1945 óta először bekerüljön a Bundestagba, végül pedig nem szállt szembe a populista magyar és lengyel vezetőkkel, ami meggyengítette a demokráciát a földrész keleti felén és létveszélyt jelent az unió számára. És lehet, hogy éppen ez utóbbi lesz a döntő, amikor az örökség fölött kimondják majd a verdiktet.
Magyarország esete egészen hallatlan. Az ugyan egyre világosabbá vált, hogy Orbán Viktor a jogállam rovására kívánja megerősíteni hatalmát, ám Merkel semmiféle összehangolt választ nem adott. Nem hívta fel Brüsszelt, hogy indítson eljárást a magyar fél kizárására, vagy állítsa le a közösségi támogatásokat. De még rosszabb, hogy nem tette ki a Fideszt az Európai Néppártból. Ily módon Orbán mára ténylegesen felszámolta a liberális demokráciát. És mivel erős szövetséget épített ki más tekintélyelvű vezérekkel, pl. Lengyelországban, könnyedén megtorpedózhatja azokat az eljárásokat, amelyek segítségével az EU felelősségre vonhatná. Ennél fogva nagyon valószínű, hogy az EU továbbra is eltűri a tényleges diktatúrát a soraiban. Ez azonban az uniós legitimitásának alapjait kezdi ki, mert nem valószínű, hogy a német lakosság hajlandó volna megosztani a nemzeti szuverenitás egy részét a budapesti és varsói autoriter erős emberekkel.
Súlyos gond, hogy Merkel félreállította pártján belül mindazokat, akik tehetségesek voltak és volt elképzelésük a jövőről, miközben jelenleg éppen bátor víziókra volna szükség. Vagyis német szemszögből jelenleg az a legnagyobb veszély, hogy nem változik semmi sem érdemben. Az utód is úgy tesz, mintha a dolgok csócsálása megfelelő stratégia volna a liberális demokrácia értékeinek megvédésére.
Angela Merkel elkezdi előkészíteni kivonulását a negyedik kancellári ciklusa után. Egy pillanatra ízlelgessük: három teljesen kitöltött kormányzati mandátumot követően, a negyedik széria elején egy demokratikusan megválasztott vezető felismeri, hogy ideje átadni a helyét – írja véleménycikkében Feledy Botond a pozsonyi Új Szóban.
(…) Valahol a demokrácia szépsége, hogy háború, palotaforradalom, elcsalt választások és egyebek nélkül lehet vezetőt cserélni. Közép-Európában egyelőre nem érezni, hogy mindig ilyen „könnyen” lemondanak a hatalomról. Ez részben azért is van, mert a német CDU – bár óriási nyomot hagy rajta Merkel – mégsem vált eggyé a kancellár asszonnyal. Az euróválságtól a migrációs kérdésig mindig volt belső ellenzéke is, ahogy az természetes egy nagy néppárt esetében. Ezek a jelzőrendszerek működtek most is, sikeresen, és megértették Merkel környezetével, hogy ideje előkészíteni az utódlást: ez valahol racionális lépés, hiszen arról szól, hogy a 2021-es szövetségi választásokon a CDU egy addigra már felépített, új és erős jelölttel indulhasson.
Érdekes, hogy mennyire ritkán tudjuk azt Közép-Európa felől értékelni, amikor normálisan működnek a demokratikus rendszerek.
Hogy Donald Trump elnök ellen vizsgálat folyik, mert a fékek és ellensúlyok rendszerében kinevezhető egy ilyen különleges ügyész, nem sokkal az elnök beiktatása után is. Hogy a sikeres, a hatalmat több mint egy évtizeden át vasmarokkal irányító Merkel végül lemond arról, hogy újrainduljon a pártelnöki tisztért. Ezzel megelőzi, hogy belső feszültségekhez és felesleges pártbeli konfliktusokhoz vezessen az utódlás kérdése.
(…) Trump és Merkel eltérő generációhoz tartozik. Nem lehet 15–20 évnél többet úgy eltölteni hatalmi pozícióban, hogy az ne gyakoroljon hatást a pszichére. A CDU (és más pártok) számára is a legjobb, ha a kiszolgált embereit megtartva, esetleg nemzetközi pozíciókba helyezve békésen fejlődik és változik tovább, nem pedig pártszakadásokkal operál. Lehet, hogy Merkelt is viszontlátjuk még valamelyik nemzetközi intézménynél, ahogy például Tony Blair is a diplomácia felé kanyarodott. De mindenekelőtt a párton belüli hatalomváltás eleganciáját kellene megtanulnunk.
A német közszolgálati portál, a Deutsche Welle úgy értesült, hogy Angela Merkel felajánlott: nem indul a CDU elnökválasztáson decemberben. Angela Merkel 2000 óta a kereszténydemokrata párt elnöke és mindig azt hangoztatja: egyetlen személynek kell betöltenie a pártelnöki és a kancellári tisztet, ha kormányon vannak.
Angela Merkel döntésének az előzménye az, hogy két tartományi választáson is súlyos vereséget szenvedtek. Előbb Bajorországban, ahol a CDU testvérpártja, a CSU veszítette el hagyományos többségét, majd pedig most a hétvégén Hessen tartományban. A CDU már tavaly ősszel történetének legrosszabb eredményét érte el az országos választásokon. Ezt követően Angela Merkel kancellárnak hosszú hónapokba telt amíg kormányt tudott alakítani Berlinben. A CDU vezérkarában attól tartanak, hogy Angela Merkellel a jövő évi európai választásokon is leszerepelnek majd.
Csakhogy egyelőre a 64 éves kancellárasszonynak nincs igazán alkalmas utóda. Lehet, hogy Angela Merkel csak azért ajánlotta fel a távozását, hogy a CDU vezérkara maradásra bírja. Az egykori NDK-ból érkezett Angela Merkel nagy túlélőnek számít a német politikában, ahol a kompromisszum kötés az egyik legfontosabb tulajdonságnak számít. Ennek pedig utolérhetetlen mestere Angela Merkel, aki két látványos tartományi választási vereség után – a hírek szerint – felajánlotta visszavonulását pártja vezérkarának Berlinben.
Tovább tart az iszonyatos hiszti a kormánymédiában az Átlátszó leleplező riportja miatt, az Origo most az oknyomozó portál „Sargentinivel lebukott” főszerkesztőjéről ír. A Figyelő már meg is buktatja Angela Merkelt, hiába ő továbbra is az egyik legnépszerűbb német politikus. A Magyar Idők felháborítónak tartja, ha egy szexuális zaklatással gyanúsított amerikai főbírójelölt szexuális zaklatási ügyeivel foglalkoznak. A 888-on pedig egy érdekes elszólást találtunk a magyar focival kapcsolatban.
Origo: Még mindig sok a kérdés a Sargentinivel lebukott Soros-főszerkesztő körül
„Továbbra sincs ép ésszel felfogható magyarázat arra, hogy miért fotózkodott a napokban Brüsszelben Soros György magyarellenes harcának arcával, Judith Sargentinivel Bodoky Tamás, a Soros-pénzből finanszírozott, de magát folyton függetlennek hazudó Átlátszó.hu főszerkesztője. Illetve, dehogy nincs: mindenki kitalálhatja, hogyan jöhetett létre a találkozó a két megbízható Soros-ember között. Bodoky szerint csak véletlenül összefutottak, ő pedig összeborult egy gyors kattintásra „a brüsszeli hősnővel”, a Magyarországot hazugságokkal bombázó Soros-Sargentini jelentés készítőjével. Persze, igen. Látható, hogy Bodokynak olyan gyorsan kellett kitalálnia valamilyen kétségbeesett magyarázatot, hogy azt se vette észre, mennyire kínos lenne, ha igaz, amit ír. (…)
Csakhogy mindaz, amit Bodoky előadott, a romantikus lányregények gyengébb verzióinak egyikét idézi leginkább. Véletlenül összefutnak Soros emberei Brüsszelben, persze.
De még ha így is lenne, nem gondolja az Átlátszó magát függetlennek tartó, de persze cseppet sem független szerkesztője, hogy egy magára valamit is adó újságíró nem dörgölőzik össze politikusokkal? Nem hálálkodik nekik bármiért is? Miért tenne ilyet? Különösen, ha az a politikus éppen egy, a hazáját elítélő jelentést szövegezett meg. (…)
Forrás: Facebook / Bodoky Tamás
Nem véletlen tehát – ahogy korábbi cikkünkben megírtuk -, hogy éppen Soros Átlátszója indított hétfőn teljes pályás támadást, a szocialista rendszer egyik szellemi tartópillérére, az irigységre alapozva, hogy Soros megbízásából támogassák a magatehetetlen állapotban lévő ellenzéki pártokat. Persze, hazugságokkal.
Ehhez minden eszközt megengedettnek tartottak: drónokkal (pilóta nélküli repülőgéppel) hosszú időn keresztül megfigyelték azokat, akiket le akartak járatni; hónapokon át bokrokban bujkálva arra vártak, hogy felvegyék a szabadságukat töltő ellenséges célpontokat.
A kérdés tehát továbbra is az, vajon miről egyeztetett Judith Sargentini és Bodoky Tamás Brüsszelben? Összehangolták-e támadásaikat Magyarország és Orbán Viktor ellen?”
Figyelő: Decemberben vége Merkelnek?
„Úgy tűnik, nem messze már a bukás.
A német közhangulat változását mi sem jelzi jobban, hogy a migránssimogató hatalom egyetlen valódi ellenzéke, az AfD népszerűsége egyre nő, már beérték az SPD-t, 16 százalékos támogatást szereznének egy most vasárnapi választáson.
Mit csinál eközben Angela Merkel?
Előremenekül: erőt próbál mutatni a gyengülő pártján belül, abban a szervezetben, ahol a frakció tagjai már látják, hogy Merkel nélkül könnyebb lenne, mint vele. A hozzá 13 éven át hűséges frakcióvezetőt már le is váltották, amit a német sajtó hatalmas meglepetésként tálalt.
Az egyetlen bibi a sztoriban, hogy nem nagyon látszik, ki lehet Merkel igazi ellenfele a pártján belül, hiszen a kancellársága idején leginkább elnyomta a kezdeményezőkészséget, nem nevelt ki utódot, nem látszik karakteres alternatíva.
Ez nem csoda, hiszen Merkel tudja, Helmut Kohl is ebben hibázott. Ugyanis Angela az ő tanítványa volt, de abban a pillanatban, amikor hátba lehetett szúrni, a kedves, visszahúzódó szerény kis kelet-német hölgy megtette ezt a főnökével.”
Magyar Idők: A baloldal megőrült
„Történt ugyanis, hogy az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának egyik tagja nyugdíjba ment. Ilyenkor az épp regnáló elnök jelöli az új tagot, akit aztán a kongresszusnak kell jóváhagynia. Közben természetesen egy nagyon szigorú szakmai szervezet is megvizsgálja felkészültségét, alkalmasságát. Donald Trumpnak ez már a második lehetősége; a 2016-ban elhunyt Antonin Scalia helyére végül az ő jelöltje, Neil Gorsuch került. Most pedig a visszavonuló Anthony Kennedy helyét Brett Kavanaugh személyével igyekszik minél hamarabb betölteni.
Kavanaugh – csakúgy, mint a legfelsőbb bíróság tagjai általában – nagy tudású, rendkívül felkészült jogász, így szakmai kifogás nemigen merülhet fel ellene; nem is volt. (…)
Bizonyíték természetesen semmi; a gimnáziumi és egyetemi évek állítólagos partijaira, az évkönyvekben szereplő, a diákok által egymásnak írt szövegekből és aláírásokból kikövetkeztetett fantazmagóriákra, különböző betűk állítólagos jelentéseire építik a vádakat. Az egész körülbelül annyira komoly, mint tagnak lenni egy laposföld-hívő szektában vagy hinni a boszniai piramisokban. (…)
Kavanaugh tisztes családi életet él, tizennégy éve házas, két gyereke van. Természetesen ettől még lehet egy titkos személyisége, amelyik éjszakánként matrózszerkóba öltözve, a Kék Osztriga bárban rúdtáncol vagy esetleg a Lolita express rendszeres utasa. De nem tűnik valószínűnek. Az is lehet, hogy húszas éveiben a mostaninál keményebben bulizott, esetleg beszólt egy-két csajnak is.”
888: A magyar klubfutball legfontosabb mérkőzése jön ma
„A Fradi évtizedekig számított ellenzéki csapatnak, míg az Újpest sokáig a belügyé volt. Az elmúlt évtizedekben mindkét klub tábora erősen jobboldalinak számított, ez így van ma is, ám a kocka olyan értelemben már megfordult, hogy az FTC az egyik, ha nem a legkevésbé ellenzékibb csapat, míg az Újpest egyike annak a két klubnak, mely nagyjából piaci alapon működik.”
A német társadalmat sokkal erősebb kohézió tartja össze annál, hogy a kormánykoalíció CDU/CSU pártfrakciójának vezető cseréje veszélyeztetné a kormány stabilitását és Angela Merkel kancellár pozícióját – vélekedett Horváth István közgazdász, diplomata, többszörös nagykövet és jelentős német gazdasági kapcsolatokkal rendelkező politikus, akit a német belpolitikában kialakult helyzetről és lehetséges európai következményeiről kérdeztünk.
A német politika, különösen a második világháború utáni helyzetre való tekintettel, sok vonatkozásában más, mint az Európai Unió legtöbb országában – hangsúlyozta Horváth István. Indoklásul utalt arra, hogy a kettéosztott Németország, a győztes nagyhatalmak, az USA és a Szovjetunió frontvonalába tartozott, s emiatt sajátos kulcs-szerepet töltött be.
Nem szabad elfelejteni – figyelmeztetett a történelmi tényekre -, hogy a NATO 1979. decemberében hozott, úgynevezett „kettős határozata értelmében” – amit egyébként Németország, az akkori kancellár, Helmut Schmidt kezdeményezett – az NSZK területén az amerikai Pershing rakéták, az NDK-ban az SS- 20-as nukleáris töltetű szovjet rakéták egymással szemben álltak. Ha ott kitör a háború, mind a két Németország megsemmisül. Németországnak tehát a második világháború utáni időkben, de még az egyesülés után is, nagyon sok vesztenivalója volt. Ennek következtében a társadalmi gondolkodás egészen másként alakult, mint mondjuk Svédországban, vagy akár Hollandiában.
A német társadalom erőteljesebb, racionálisabb és felelősebb, és sokkal erősebb kohézió tartja össze
annál, hogy egy médiában felröppentett kérdés veszélyeztetné a kormánykoalíciót és Angela Merkel kancellári pozícióját.
Bukik-e a kancellár asszony vagy nem? – az ilyen típusú a dramatizált kérdéseken mosolyogni szoktam. Kétségtelen, hogy vannak belső politikai harcok, de ezek nem olyanok, hogy következményként az ország belső politikai stabilitását veszélyeztető lépésekre kerülne sor. Angela Merkel nagyon sok ilyen krízist kibírt, kezelt és túlélt már – fogalmazott. Majd így folytatta:
Nem tartozom azok közé, akik Angela Merkel német kancellár politikai pályafutását megkérdőjelezik.
Nem gondolom, hogy a mostani helyzetben azért, mert a hozzá közel álló Volker Kauder helyett Ralph Brinkhaus lett a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője, már koalíciós válságról kellene beszélni és a pozícióvesztését komolyan kellene latolgatni – mondta. Azt elismerte, hogy az utóbbi időben sok kritika éri Angela Merkelt, aki a bírálatok egy részének jogosságát el is ismeri, sőt, képes elnézést kérni.
De ennél sokkal fontosabb, hogy azoknak, akik vele szemben a kritikát megfogalmazzák, nincs receptjük a helyzet megoldására – mutatott rá.
Éppen ezért a szélsőjobboldali AfD megerősödését Horváth István nem tartja olyan drámainak, mint ahogy ezt bizonyos véleményformáló szerzők és források megfogalmazzák.
A bevándorlás ellenes párt nem rendelkezik olyan programmal, sem politikailag, sem gazdaságilag, sem ideológiailag – amellyel a német közvéleményt érdemben befolyásolni tudná. Szerinte a pártnak nincs esélye arra, hogy bárkivel koalícióban, kormányt tudna alakítani.
A választóknak nem tud mást nyújtani, csak a CDU-CSU koalíció politikájának tagadását, populista módon megragadja migrációs válságot, és kiemeli az ebből eredő problémákat. Erre azonban Németországban nem lehet építeni – állította. Magyarázatként Ausztria példáját hozta fel, ahol a Szabadság párt ellenzékben kritikus és harcias Európa ellenes választási kampányt folytatott, most pedig csak időnként és diszkréten hirdeti az eszméit. Ausztria pedig – a Kurz kancellár vezette koalícióval – változatlanul az egyik legerősebb szövetségese az Európai Uniónak. Nyilván Németországban is vannak bizonyos körök, amelyeknek érdekében áll, hogy a migráns-kérdést helyezzék a választási propaganda középpontjába. Ha emiatt lassabban is, de a németek előbb-meg fogják emészteni a migránsokkal kapcsolatos helyzetet. A politikai vezetés közben nagy erőkkel dolgozik a háttérben a bevándorlók megszűrésének módszerein. Már ma is működik, hogy aki nem felel meg a feltételeknek, nem fogadják be. Ugyanakkor sokat tesznek az integráció érdekében is.
A sajtó keveset beszél arról, hogy Németország az integrációs programok keretében az elmúlt egy-másfél év alatt mintegy 300 ezer bevándorlót képezett ki és állított munkába.
Horváth István szerint a Németország elleni propaganda gyakran hivatkozik a bevándorlással megnövekvő bűnözésre és a terrorveszélyre. A statisztikák azonban nem igazolják ezt: az egy főre jutó bűncselekmények száma nem magasabb a bevándorlók között, mint a fehér lakosság körében, és nem bizonyítható a 2015 előtti helyzethez képest a terrorveszély növekedése sem. Mindebből az következik, hogy nem szabad túldramatizálni és túldimenzionálni a németországi helyzetet,
semmi alapja nincs a „király- vagy kancellár-buktatásnak”.
Merkel és a francia elnök, Macron, az úgynevezett „mag-országok” és számos kisebb tagállam támogatását is élvezve, egyértelműen modern Európát, és a modernizációt elősegítő változásokat akarnak. Ebben maximálisan elkötelezett a két európai vezető, ennek érdekében „szent szövetséget” is kötöttek. Valószínűleg számíthatnak majd Manfred Weber támogatására is, ha Junkers mandátumának lejárta után őt választják meg erre a meghatározó posztra. Az sem titok, hogy az Európai Bizottság elnökjelöltje Merkel emberének számít.
Megkérdeztük, hogy esélyest lát-e az Európai Néppárt jobbra tolódására, vagy ketté szakadására? Horváth István véleménye szerint nem valószínű, hogy az EU-ban a következő EP választás olyan jobbra tolódást hozna, hogy az erőviszonyok alapvetően megváltozzanak, és ez zavarokat okozzon az európai politikai egyensúlyban. Úgy vélte, hogy a demokratikus konzervatív erők befolyása megmarad, beleértve a Néppártot is.
Az Európai Unió széteséséhez senkinek semmilyen érdeke nem fűződik! – szögezte le. Hatalmas károkat okozna, még azoknak is, akik esetleg a kilépés gondolatával foglalkoznak.
Képzeljük el, mi történne, ha például most az egyik leghangosabb euroszkeptikus Olaszország kilépne az unióból. Az egész gazdasága pillanatok alatt összeomlana. Arra a felvetésre, hogy sokak szerint Orbán Viktor is arra „játszik”, hogy Magyarországot kivezesse az EU-ból, a volt nagykövet kijelentette: nem osztja ezt a véleményt. Európának szüksége van Magyarországra, és Magyarországnak az Európai Unióra.
A belügyminiszter elítélte a neonáci tüntetőket Chemnitzben, de továbbra is a bevándorlást nevezte a legfontosabb politikai problémának Németországban.
Egy utcai összetűzés után két menedékkérő megkéselt egy férfit, aki belehalt a sérüléseibe. Ezután a szélsőjobboldal az utcára vonult a keletnémet városban, több ezren érkeztek az egész országból, sokan közülük neonáci karlendítésekkel vonultak és Hitlert éltették.
Horst Seehofer belügyminiszter, a CSU (a CDU bajor testvérpártja) elnöke most azt mondta a Rhein-Zeitung című lapnak: ő maga is az utcára vonult volna, ha nem lenne miniszter. A neonáci tüntetőket viszont elítélte, azt mondta a bíróság majd elítéli őket. Németországban ugyanis a második világháború vége óta tilos az ilyen náci szimbólumok használata.
Seehofer szerint a bevándorlás a legfontosabb politikai probléma ma Németországban.
A CSU eddig minden választást megnyert Bajorországban, de a közelgő újabb szavazáson megszoríthatja őt az Altetnative für Deutschland szélsőjobboldali párt. Seehofer szerint a hagyományos pártok népszerűsége tovább csökkenhet, ha nem változtatnak a bevándorláspolitikájukon.
Emiatt kezdett hetekig tartó koalíciós vitát is Angela Merkellel, amiből viszont
Seehofer jött ki sokkal rosszabbul:
ugyan a két jobboldali párt népszerűsége történelmi mélypontot ért el, de így is Merkel a második legnépszerűbb német politikus, míg Seehofer kedveltsége nagyot zuhant.
Angela Merkel egyébként Seehofernél jóval határozottabban ítélte el a chemnitzi szélsőjobboldali tüntetéseket.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A német politika, különösen a második világháború utáni helyzetre való tekintettel, sok vonatkozásában más, mint az Európai Unió legtöbb országában – hangsúlyozta Horváth István. Indoklásul utalt arra, hogy a kettéosztott Németország, a győztes nagyhatalmak, az USA és a Szovjetunió frontvonalába tartozott, s emiatt sajátos kulcs-szerepet töltött be.
