A szingapúri példa – megoldás a migráns problémára

0
898
flickr

Érdekes cikkre leltem a Social Europe nevű portálon. A szingapúri modellt javasolja az Európai Unió tagállamainak Branko Milanovic, ide küldte el megoldási javaslatát.
Szingapúr a sikeres felzárkózás mintapéldája mindenütt a világon, hiszen az egy főre jutó GDP-je ma már megközelíti az Egyesült Államok szintjét. Dúsgazdag állam egy szegény régióban. Óriási a migrációs nyomás hiszen korunkban a szegények már látják és tudják, nem is olyan messzire tőlük sokkal jobban élnek. Ráadásul a közlekedés is olcsóbb lett. A globalizáció pedig megkönnyíti a határok átlépését. A migráns munkaerőre szükség van, de a helyi lakosság nem akar más vallású más szokásokkal rendelkező bevándorló tömeget. Milyen megoldást talált ki Li Kuanjü, a rendszer alapítója Szingapúrban?

Határozott idejű munkavállalói vízumot kapnak a gondosan megszűrt bevándorlók, akik maximum öt évig maradhatnak az országban. Utána menniük kell. Ha szükséges, akkor más migránsok állnak a helyükre, akiknek a vízuma és a munkavállalási engedélye szintén határozott időre szól. Lényegében ezt a modellt vette át az Egyesült Államok is, és valami hasonlót alkalmaznak a dúsgazdag Emirátusokban az Öbölben. Ez hosszú távra megoldást jelenthetne Európa számára is – javasolja Branko Milanovic. Az Egyesült Államokban élő szerb közgazdász szerint a jelenlegi rossz alternatíva nem jelent megoldást.

A határok lezárása az egyik megoldás, de ennek komoly következményei lehetnek a gazdasági növekedésre, mely amúgy is évek óta gond az Európai Unió legtöbb államában. A fejlettebb országokban tartós munkaerőhiány várható és a keleti, szegényebb uniós tagállamok munkaerő forrásai is kimerültek. Migráns munkaerőre tehát szükség van és méginkább szükség lesz. Csakhogy a lakosság jelentős része nem kíván nagyszámú bevándorlót a saját városába vagy falujába.

Ez nem rasszizmus vagy idegengyűlölet. Egyszerűen kulturális jelenségről van szó – hangsúlyozza a szerző, aki szerint ezzel számolni kell mint gazdasági és politikai realitással. Ha a bevándorlók nem kapnak állampolgárságot, és záros határidőn belül távoznak, akkor ez jóval kisebb társadalmi feszültséget okoz – legalábbis ez derült ki Szingapúrban és az Emirátusokban.

Nem reális ötlet Fekete Afrika felfuttatása európai pénzekből. A Szahara sivatagtól délre élők száma 1980-ban még kisebb volt mint a 15 nyugat-európai uniós tagállamé. Ma már két és félszer nagyobb. Két generáció múlva 2,5 milliárd lesz! Ilyen hatalmas embertömeget csakis évtizedek vagy évszázadok alatt lehet kiemelni a nyomorból. Migráns nyomás tehát lesz méghozzá egyre erőteljesebb. Ha viszont cirkulál a külföldi munkaerő, akkor mindkét fél számára elfogadhatóbb megoldás születik.

Ugyanakkor mi a helyzet Németországban?

A migráns invázió elsősorban Németországot érintette 2015-ben és alaposan felbolygatta a kedélyeket. Angela Merkel kancellár pozíciója alaposan megrendült. A probléma viszont megmaradt: hiány van ácsokból és ápolónőkből. Ezenkívül jóval több informatikusra lenne szükség – írja a Deutsche Welle közszolgálati portál, amely hangsúlyozza, hogy alacsony a munkanélküliség Németországban. Vagyis elkelne a plusz munkaerő.

Az új bevándorlási törvény tervezetét megszerezte a Süddeutsche Zeitung. Ebből kiderül, hogy Németország a jövőben a szakemberek importjára koncentrál. Jelentősen meg akarják könnyíteni a bejutást, nehogy a szakképzett munkaerő hiánya hátráltassa a gazdaság növekedését. Jelenleg egy unión kívüli munkavállaló csak akkor kaphat munkát legálisan Németországban, ha igazolja, hogy német állampolgár vagy más uniós polgár nem vállalja ezt a feladatot. Most ez megszűnik. A hiányszakmákban egyből munkához lehet majd jutni. Ha a bürokrácia engedi.

Sok német hivatalban nem kedvelik a külföldi munkavállalókat. A Deutsche Welle közszolgálati portál több példát is sorol arra, hogy a hivatalnokok kifejezetten kiszúrnak a bevándorlókkal vagyis minden eszközzel nehezítik a beilleszkedésüket. Az új törvény ezen is változtatni akar. Míg Németország alkotmánya arra az alapelvre épült, hogy bevándorlókra nincs szükség, mert sok németet telepítettek ki Kelet Európából az akkori Nyugat Németországba, de ma már más a helyzet: tartós munkaerő hiányra kell számítani. Ennek megfelelően az új bevándorlási törvény szeretné előmozdítani a szakemberek beáramlását Németországba. Kemény politikai viták várhatóak annál is inkább, mert már folyik a  kampány az európai választásokra. A fő téma épp a bevándorlás és a vele kapcsolatos problémák. Ebből a szempontból is hasznos lehet Branko Markovic javaslata a szingapúri modellről: jöjjenek a külföldi munkavállalók, de csak meghatározott időre Európába!…

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .