Kezdőlap Címkék Angela Merkel

Címke: Angela Merkel

A németek többsége szerint a kancellár egészsége magánügy

A német lakosság hattizede magánügynek tekinti Angela Merkel gyakori remegésének okát. A kancellár  elütötte az egészségével kapcsolatos kérdéseket, mondván jól van.

Angela Merkel egészsége magánügy a németek 59 százaléka szerint – derül ki abból a Reuters által közölt a közvéleménykutatásból, amit 4 495 szavazó megkérdezésével a Civey végzett csütörtökön és pénteken a bajor Augsburger Allgemeine számára. Erre azután került sor, hogy Merkelt a napokban pár héten belül harmadik alkalommal fogta el nyilvános eseményen egész testében remegés.

Egyharmad szerint adjon magyarázatot

A kérdés az volt, magyarázatot kell-e adnia egészségi állapotára. A válaszolók alig harmada (34 százalék) válaszolt igennel, 7 százalék nem tudott véleményt formálni.

A jövő héten 65 éves Merkelről legutóbb a finn miniszterelnök szerdai katonai fogadásán készült felvétel arról, hogy egész testében remeg. Első alkalommal az új ukrán elnök társaságában produkált ilyen jelet, majd Christine Lambrecht igazságügyi miniszter kinevezésekor Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök jelenlétében. Csütörtökön a dán miniszterelnökkel már ülve fogadta a köszöntést.

Az érintett szerdán azt válaszolta sajtótájékoztatón, hogy „rendben vagyok”, és

elutasította, hogy részletekkel szolgáljon egészségéről.

A történtek a német kereszténydemokratákat is megosztják arról, hogy Merkelnek 2021 előtt át kell-e adnia a kancellári tisztséget

Politikai kultúrák összecsapása

Merkel elődeihez hasonlóan kínosan ügyel arra, hogy magánéletéről minél kevesebb hír kerüljön a nyilvánosság elé. Még férjével együtt is alig-alig jelenik meg nyilvánosan. Ez beleillik a német politika hagyományába, amely szigorú magánügynek tekinti a politikusok egészségi állapotát, és egyáltalán bármit, ami privát szférájukat érinti.

Politológusok és más szakértők rámutatnak arra, hogy a választóknak joguk van tudni, ha vezetőjüknek – ebben az esetben Európa első számú gazdasági-politikai hatalma első emberének – a tisztséget befolyásoló betegsége van.

Ez másutt is szokás Európában, a néhai Francois Miterrand francia elnöknek még házasságon kívüli gyerekének létéről is hosszú éveken át hallgatott a sajtó, holott nyilvánvalóan volt erről információ.

Most egyre többen az Egyesült Államokra hivatkoznak, ahol az elnök egészségi állapotát évről évre nyilvánosságra hozzák.

Amerikában se volt azonban mindig így.

Az USA legsikeresebb elnöke, Franklin Delano Roosevelt csípőtől lefelé béna volt (sőt, már így lett elnök), ám ezt az egész sajtó – politikai szimpátiától függetlenül – nem tájékoztatta a közvéleményt. Elnökségének 12 éve alatt nem készültek olyan fotók, pláne híradófelvételek, amelyek mozgásában korlátozottnak mutatták volna FDR-t.

Német női vezető lesz az Európai Bizottságban

Az előzetes jeleknek megfelelően a német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság elnöke. A korábbi néppárti jelölt, Manfred Weber alighanem félidős parlamenti elnökséget kaphat. Angela Merkel tartózkodott. Orbán aligha boldog.

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét, a CDU-s Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolja az Európai Bizottság következő elnökének – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A német politikus az első női bizottsági elnök lesz.

Néppárti, liberális, szocialista leosztás

Tusk közölte, az uniós tagállamok von der Leyen bizottsági elnöki jelölése mellett az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt jelöli, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének székében pedig a szocialista Josep Borrell spanyol külügyminisztert látnák szívesen. Az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetőjének a francia Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját nevezte meg – közölte Tusk.

Merkel tartózkodott

Üdvözölte az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján született megállapodást és Ursula von der Leyen jelölését kedd este a német kancellár, hozzátéve, hogy ennek ellenére belpolitikai okok miatt tartózkodnia kellett a szavazáson.

Sajtótájékoztatóján Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormánykoalíció másik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen.

Webernek „egy félidő” EP-elnökség marad

Merkel elmondta, hogy megpróbálta megóvni a csúcsjelölti rendszert, illetve legalább „tisztességes megoldást” találni a listavezetők számára, de ez nem sikerült. Elmondta továbbá, hogy az Európai Tanács javaslata értelmében az Európai Parlament elnöki tisztségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti politikus töltené be. (Már eddig is rotációban töltötték be ezt a posztot: két és fél éven át Martin Schulz szocialista, aztán Antonio Tajani néppárti személyében.)

A brüsszeli információk szerint az EPP-csúcsjelöltje, Manfred Weber lesz a második félidős EP-elnök.

Mint azt megírtuk, a V4-ek álltak elő von der Leyen nevével, de aztán kiderült: a német politikust először Emmanuell Macron francia elnök javasolta. Aztán megnyerte hozzá Merkel támogatását is.

Orbán nem repeshet az örömtől

Ursula von der Leyen valószínűleg nem lesz ideális bizottsági elnök Orbán számára, mert a CDU-ban Merkeltől valamelyest „balra” áll: a Bundestagban a kancellár ellenében megszavazta a melegházasságot, erős híve az Európai Egyesült Államoknak, és a évekkel ezelőtt otthonában fogadott egy szír menekültet.

Weber helyett Merkel

Emmanuel Macron francia elnök és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a brüsszeli bizottság élére Angela Merkelt javasolja. A brüsszeli Politico értesülése szerint a Néppárt és a liberálisok megállapodtak a két legfontosabb posztról: Guy Verhofstadt, egykori belga miniszterelnök lenne az Európai parlament új elnöke és a Néppárt megkapná a brüsszeli bizottság elnöki posztját, azzal a nem is nagyon titkolt kikötéssel: ne Manfred Weber legyen a jelölt!

A francia államfő már régóta kapacitálja Angela Merkelt: vállalja el az uniós bizottság elnöki posztját! Angela Merkel eddig mindig nemet mondott.

Németország és a 26 törpe

Angela Merkel eddig a háttérből irányította az uniós bizottságot, amelynek eddig még sohasem volt német elnöke. Ma viszont Németország súlya és jelentősége olyan nagy, hogy a vezető szerep nyílt vállalása immár elkerülhetetlennek látszik.  Ezért jelölte a Néppárt Manfred Webert, akit nemrég meg is választottak frakcióvezetőnek. Ez teljesen testre szabott szerep a bajor politikusnak, aki a politikai pályafutását az Európai parlamentben vitte sikerre.

Csakhogy a fontos döntéseket a Tanács hozza az Európai Unióban. A Tanács résztvevői a tagállamok első számú vezetői. Orbán Viktor többször is hangsúlyozta: nem fogadja el Manfred Webert! Ha Guy Verhofstadt lenne az Európai parlament elnöke, az mindenképp politikai vereség lenne a magyar miniszterelnöknek hiszen az egykori belga kormányfő a legelszántabb bírálói közé tartozik. Ha tehát igaz a liberálisok paktuma a Néppárttal, akkor az eredmény mindenképp vereség Orbán Viktor miniszterelnöknek. A kármentésre jövő csütörtökön kerülhet sor amikor a Tanács újra összeül, hogy döntsön a vezető tisztségekről. Az uniós bizottság elnökéről még nem olyan sürgős dönteni , de a parlamenti elnök személyéről igen: július elején ül össze a nemrég megválasztott parlament, melynek első aktusa épp a vezetők kiválasztása. Akárki is lesz az Európai parlament elnöke illetve a brüsszeli bizottság vezetője, nem lesz könnyű dolga. Európa ugyanis rendkívüli mértékben megosztott miközben fokozatosan egyre hátrébb szorul a globális versenyben Észak Amerikával és Ázsiával szemben.

Lemondott a berlini Zsidó múzeum igazgatója

A németországi zsidók tanácsának elnöke üdvözölte a döntést és közölte: a jövőben jó lenne, ha egy zsidó irányítaná a Zsidó múzeumot Berlinben. A lemondást egy kiállítás váltotta ki, melyet sokan bíráltak belföldön és külföldön egyaránt.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaly decemberben levélben kérte Angela Merkel kancellárt, hogy zárassa be a Welcome in Jerusalem kiállítást. Izrael kormányfője szerint a kiállítás elfogult, mert a palesztinok és a muzulmánok szemszögéből mutatja be Jeruzsálemet. Peter Schäfer most lemondott igazgató akkor azzal védekezett, hogy Jeruzsálem mind a zsidók mind a keresztények mind pedig a muzulmánok számára szent város. Trump elnök tavaly decemberben ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, de az Európai Unió kitart korábbi álláspontja mellett, mely szerint Jeruzsálem egyben a palesztinok fővárosa is.

Berlinben a Zsidó múzeum közintézmény, mely évente több mint 700 ezer látogatót vonz. A holokauszt előtt Berlinben jelentős zsidó közösség élt, de a többségüket meggyilkolták, a túlélők jó része pedig emigrált. A Szovjetunió bukása után (1991) jelentős számú zsidó emigrált Izrael és az USA mellett Németországba is. Ennek eredményeképp a Németországban élő zsidók száma immár meghaladja a negyedmilliót. A Zsidó tanács őket képviseli. Ezért amikor az elnök, Josef Schuster felszólította a Zsidó múzeum igazgatóját a távozásra, akkor az vette a kalapját és sietve lemondott. Joseph Schuster elnök javasolta: a Zsidó múzeum igazgatója a jövőben legyen zsidó!

Pompeo lemondta berlini látogatását

0

Indoklás nincs csak annyi, hogy „más sürgős ügyek” elszólítják az amerikai diplomácia vezetőjét. Pedig tárgyalni volna miről hiszen Trump nem véletlenül küldte Európába a múlt héten energia miniszterét.

Rohamtempóban veszi az amerikai földgázt az EU, hogy elkerülje Trump szankcióit

Jóval drágább az amerikai gáz mint az orosz, de nemcsak az ár számít – győzködte az európaiakat Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter Brüsszelben. Ha csak az árat néznénk, akkor mi sem vennénk Mercedest vagy BMW-t! Ez nem is túlságosan burkolt célzás volt Trump fenyegetésére: az USA elnöke túl sok német autót lát New Yorkban és túlságosan keveset az amerikai kocsikból Európában. Tavaly júliusban Jean-Claude Juncker sikeresen lebeszélte Trumpot a szankciókról mondván, hogy az Európai Unió fokozza amerikai importját. Azóta 272%-al nőtt az USA-ból érkező cseppfolyósított földgáz behozatala – hangsúlyozta büszkén az EU energia biztosa. A spanyol Miguel Arias Canete elmondta, hogy idén januárban az EU földgáz importjának már a 13%-át adta az Egyesült Államok. Előző januárban ez csak 5% volt. Csakhogy Trumpnak ez nem elég! Meg akarja fúrni az Északi áramlat második vezetékét, mely a Balti tenger alatt orosz földgázt hozna Németországba. Rick Perry energia miniszter képmutató módon aggodalmaskodott Európa orosz gázfüggősége miatt.

Vegyenek tőlünk, mi drágábbak, de megbízhatóbbak vagyunk!

Ez volt Trump miniszterének velős üzenete. A célpont pedig Németország. Angela Merkel kormánya jóváhagyta a 9,5 milliárd eurós hatalmas vállalkozást, melyet Trumpon kívül erőteljesen bírált Lengyelország és Ukrajna is. Lengyelország erős embere, Jaroslaw Kaczynski egyenesen a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította az Északi áramlatot, mely közvetlenül juttat el hatalmas mennyiségű földgázt Oroszországból Európába. Ukrajna a tranzit díjak elvesztésétől tart. Ezekhez a bírálatokhoz meglepő hang társult:

Manfred Weber: megakadályoznám az Északi áramlat 2 építését!

Az Európai Néppárt csúcs jelöltje kijelentette, hogy amennyiben beülhetne Jean-Claude Juncker székébe, akkor ő bizony nem habozna leállítani az Északi áramlat kettőt! Manfred Weber egyáltalán nem véletlenül a Polska Times című lapnak mondta el, hogy ily módon erősítse az Európai Néppárt pozícióit a májusi európai választásokon. Manfred Weber kerek-perec kijelentette: az Európai Uniónak nem érdeke az Északi áramlat 2 megépítése! Csakhogy ugyanaz az Angela Merkel kancellár hagyta jóvá a nagy orosz gázüzletet mint, aki csúcs jelöltté tette Manfred Webert az Európai Néppártban.

Kitartunk az Északi áramlat mellett. Manfred Weber kijelentését nem kívánjuk kommentálni, mert az az európai választási kampány része – mondta a kormányszóvivő helyettese Berlinben. A gazdasági minisztérium szóvivője el is magyarázta a rászorulóknak, hogy miért ragaszkodik annyira az orosz gázhoz a német kormány. Németország fokozatosan lemond a nukleáris energiáról. Ennek pótlását csak részben biztosíthatják a megújuló energia források, ezért van szükség az Északi áramlat 2-re – érvelt a gazdasági minisztérium embere Berlinben. Különben pedig Németország háromoldalú energia tárgyalásokat akar, melyen az EU, Oroszország és Ukrajna venne részt.

Megmarad tehát az USA-Németország szembenállás, melyben Trump úgy próbálja meggyengíteni Angela Merkelt, hogy közvetlenül tárgyal közép-kelet-európai szövetségeseivel. Mindenekelőtt a lengyelekkel, akik az amerikai földgáz importban éppúgy az élen járnak mint a fegyver vásárlásban. A magyar miniszterelnök közelgő washingtoni látogatása is ebbe a gondolatkörbe illeszkedik Trump környezetében, ahol az Európai Unió meggyengítését az USA stratégiai érdekének tekintik hiszen az uniós tagállamok jóval kisebb súlyt képviselnek egyedül mint együtt. Törpékkel szívesebben tárgyalnak mint óriásokkal: a magyar GDP például az amerikainak még az 1%-át sem éri el…

Kendőzetlen levél Angela Merkelnek

0

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke nem diplomáciai nyelvezetű levelet írt Angela Merkel kancellárnak. Hogy is mondják ezt hétköznapi nyelven: csak úgy pacekba?

„Dr. Angela Merkel kancellár asszonynak
Német Szövetségi Köztársaság
Kancellári Hivatal

Berlin

Tisztelt Kancellár Asszony!

Dacára régebbi vitáinknak, rendkívül sokra tartom mindazt, amit Németországért és egy erősebb Európáért tett, tesz. Legőszintébben írom ezt Önnek.
Más pártcsaládokhoz tartozunk. A kívülről jött kritikát legtöbbször a pártlogika szokásos megnyilvánulásának tartjuk, ezért nem foglalkozunk vele. Ilyen a politika.
Most írok Önnek először, mióta nem vagyok Magyarország miniszterelnöke. Súlyos okom van rá. Nagyon sokan, köztük én is, azt gondoljuk, hogy Magyarországon fojtogató lett a légkör, a tény, hogy a mai magyar kormány nem Európa egységén, hanem bomlasztásán munkálkodik, az az Ön felelőssége is.
Mert talán azért, mert képviseli a német befektetők érdekeit, vagy mert megőrizni kívánja az Európai Néppárt egységét, Ön számunkra egyre nehezebben elfogadható módon végső soron szemet húny Orbán miniszterelnök önkényuralmat teremtő, Európa-ellenes politikája felett. Nem Ön tartja hatalomban a magyar miniszterelnököt – hiszen mi vagyunk a választók -, de mentegető, elnéző politikájával akarva-akaratlanul hozzájárul ahhoz.
Ezekben napokban sok tízmillió eurós állami pénzből plakátolják ki országszerte, hogy az Európai Unió bevándorláspárti többsége, benne a Néppárt, Magyarországra tör. Olvastam nyilatkozatát, hogy Ön ezzel nem ért egyet, és majd ezt el fogja mondani a magyar miniszterelnöknek. Nem naivitásból kérdezem: és akkor mi lesz? Marad a megtévesztett, félrevezetett magyar nép, az erős Európa-ellenes hangulat, a manipuláció.
Arra kérem, hogy amilyen bátran kiállt sokszor elvei, meggyőződése mellett, most se tegyen mást. Ha Németország szemet húny a magyar kormány politikája felett, és csak szavakban áll ki Európa mellett, akkor iszonyatos évek várnak ránk. Európára is, Magyarországra is.

Tudom, hogy érti, mit kérek. Nem én, a magyar választók legalább fele, akik még reménykednek Németországban. És Önben.

Tisztelettel:
Gyurcsány Ferenc”

A Fidesz és az Európai Néppárt

„A Fidesz mozgástere a Néppártban közelít a nullához, s lehet, hogy a pártcsalád előbb-utóbb elérkezettnek látja majd azt a pillanatot, ami a magyar párttól való megszabadulást elhozza, ugyanakkor nem hagy a Fidesznek elég időt, hogy gyűlöletkampányát az EP-választások előtt a Néppárttal szemben is elindíthassa.” – kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Amikor néhány napja az Európai Parlament baloldali csoportjának csúcsjelöltje, a holland Frans Timmermans felszólította az európai szavazókat, hogy ne szavazzanak az Európai Néppártra, mert az nem hajlandó kivetni magából a ma már minden negatív jelzőt kiérdemelt Fideszt, nyilvánvalóan egyfajta „kontinentális pártpolitikai” szempontot követett. A baloldal kampány-versenyben van a konzervatív Néppárttal, így egy efféle érvelést sem lehet ennek keretein kívül értelmezni.

Ugyanakkor mégsem hagyható figyelmen kívül, hogy – hasonló megfontolásokból – Emmanuel Macron francia elnök is megtette ugyanezt, sőt már régebben, jóval a kampány elindítása előtt a liberális képviselői csoport vezetője, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök is a magyar miniszterelnökben és pártjában jelölte meg mindazt, ami Európa bűnös múltjából napjainkig megmaradt.

Példátlan nyomás van az Európai Néppárton (EPP), ráadásul

Manfred Weber személyében egy olyan csúcsjelöltet választott a pártcsoport magának, akit önmagán kívül senki sem tart alkalmasnak a feladatra.

Alkalmatlanságának legfőbb bizonyítéka, hogy az elmúlt öt év kicsinyes és megbukott konzervatív taktikái javarészt az ő nevéhez fűződnek, s láthatóan mindig valaki mást küld a tűzvonalba maga helyett, ha egy álláspontért meg kell küzdeni.

Nem véletlen, hogy olyan találgatások kaptak lábra, miszerint az EPP csöndben megfeledkezik Weberről, s helyette azt a Michel Barnier-t fogja vezetőnek megnevezni, aki mindent tud az Európai Unióról, hisz nem véletlenül lett épp ő az unió részéről a Brexit-főtárgyaló, ráadásul az EPP alelnöke, s számos nyelven tud frappánsan kommunikálni mind a parlamenti vitákban, mind pedig a sajtóval. Ezek az erények Weberből maradéktalanul hiányoznak. Viszont minél közelebb kerülünk a májusi választáshoz, annál nehezebb lesz Webertől úgy megválni, hogy az ne az EPP gyengeségét türközze, ami nem épp egy előnyös pozíció a választási versengésben.

De érdemes azért átgondolnunk, valóban reális elvárás-e a Néppárttal szemben, hogy kizárja soraiból azt a Fidesz-képviselői csoportot, amely a maga tizenkét emberével mégis csak jelentős súlyt képvisel? Hoz-e annyit egy ilyen lépés, hogy megérje kockáztatni? Illetve, visz-e annyit, hogy mégis megérje?

Meg kell vallanom, egyelőre még hajlok arra, hogy az EPP-nek előnyösebb benntartani saját saraiban a Fideszt, de ez a korábbi meggyőződésem sokat vesztett szilárdságából. Az elmúlt hónapokban úgy gondoltam: a Fidesz és Orbán jelentette probléma legoptimálisabb megoldása, ha egyelőre benn tartják a pártcsaládban, hisz így sokkal hatékonyabban tudnak rá nyomást gyakorolni. Ennek a pozíciónak meg van az az előnye is, hogy nem a kiűzött Orbán játszhatja el az áldozati szerepet, hanem az EPP vezetése, melynek nap mind nap meg kell küzdeni az Orbán megtestesítette Európa-ellenes gonosszal és nacionalista primitivitással.

Szintén nem mellékes szempont: ha Orbánt kivetik magukból, az kampányát nem a baloldal és a Macronnal kiegészült liberálisok ellen vezeti majd, hanem a Néppárt ellen. Elemi érdeke egy ilyen politika, hisz ezzel átrendezheti az erőviszonyokat a jobboldalon, súlyt és egyben hangsúlyt, valamint legitimitást adva a szélsőjobboldalnak s a moszkvai érdekeknek. Meggyőződésem, hogy Orbán kihívó magatartása az EPP-vel szemben azért erősödött fel az elmúlt egy évben, s erősödött még tovább az utóbbi hónapokban, mert maga akarta elérni, hogy kitegyék a Néppártból. Ezzel szabad kezet kapott volna, hogy maga köré gyűjtse a részben Moszkva által mozgatott és pénzelt szélsőjobboldalt.

Úgy vélem, az EPP-ben az a döntés született, hogy a választásokig benn tartják a Fideszt, s a májusi eredmények tükrében gondolják majd újra a dolgot, ami szólhat egy orbántalanított Fidesz további benntartásáról, vagy pedig a Fidesz kizárásáról.

Az EPP-re nehezedő nyomás viszont azt sejteti: valamennyi konkurens érzékeli a helyzet változását. A parlament egyébként – leszámítva a jobboldali és baloldali széleket – olyan, mint egy nagy család: titkok szinte nincsenek. Viszont léteznek baráti kapcsolatok olyan különböző pártállású képviselők között, akik megosztják gondjaikat egymással. Orbán vonatkozásában ez fokozottan így van, hisz ő és pártja olyan tehertétel az EPP-n, amitől nagyon sok konzervatív képviselő szívesen megszabadulna – ráadásul inkább előbb, mint utóbb. Csak még annak módja nem világos. Így számos olyan belső vívódás kapott nyilvánosságot, amit az EPP nem feltétlenül akart nagydobra verni, de ezek mind azt mutatják, a Fidesz mozgástere az EPP-ben közelít a nullához, s lehet, hogy a pártcsalád előbb-utóbb elérkezettnek látja majd azt a pillanatot, ami a magyar párttól való megszabadulást elhozza, ugyanakkor nem hagy a Fidesznek elég időt, hogy gyűlöletkampányát tavasszal az EPP-vel szemben is elindíthassa.

Angela Merkel német kancellár február 7-i pozsonyi villámlátogatása bizonyos vonatkozásban bepillantást enged abba a folyamatba, ami a január 22-i francia-német Aacheni Szerződéssel vette kezdetét, s aminek célja az unió átszervezése és mentesítése azoktól a problémáktól, melyek közül az egyik legfontosabb az, amit az unióra nézve a V4-ek közül Lengyelország és Magyarország jelent. A kancellár nyilvánvalóan le akarja választani legalább a szlovákokat a lengyelek és magyarok képviselte „gonosz tengelyéről”, de ha lehet – és úgy tűnik, hogy lehet – akkor a cseheket is. Ráadásul idén novemberben általános választások lesznek Lengyelországban, s a felmérések azt mutatják, hogy az ellenzék akár a jelenlegi kormány fölé kerekedhet.

Egyik hír sem túlontúl biztató Orbán számára, aki ugyan tavaly Magyarországon megnyerte a választásokat, de az európai légüres térben mindent elveszíthet.

Bréking (fék)nyúz, 2019. február 2. – Tudósítás a másik valóságból

0

Szájer Józseftől megtudhatjuk, hogy az európai baloldali pártokat a félelem vezérli, mégpedig azért, mert hamarosan eltűnhetnek a történelem színpadáról. Bakondi György azt magyarázta el nekünk, hogy az EP-ben lefolytatott beszélgetés kampányesemény volt. A Magyar Hírlap elmagyarázza, hogy Merkel, az egy fáradt hölgy.

Szájer József: A migránspárti baloldal hamarosan eltűnhet a történelem színpadáról

Interjút adott a Magyar Időknek Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Az interjúban Szájer beszélt a Magyarország elleni Soros-támadásról, amelyet az eddigi legértelmetlenebb és legsilányabb vitának nevezett. Emellett beszélt a magyar balliberális ellenzékről, a migránspárti baloldal európai helyzetéről.

A szerdai vitának azonban annyi tétje sem volt, mint a korábbiaknak, hiszen semmilyen külön határozatot nem fogadott el az Európai Parlament, illetve jelen esetben még annyi jogkövetkezménnyel sem kell számolnunk, mint például a korábbi Tavares-jelentésnél.

Szájer szerint ez volt az eddigi legértelmetlenebb és legsilányabb autodafé, amit eddig az európai baloldal Magyarország ellen produkált.

Szájer arról is beszélt, hogy az európai baloldali pártokat a félelem vezérli, mégpedig azért, mert hamarosan eltűnhetnek a történelem színpadáról. (Magyar Idők: Eltűnőben a migránspártiak a történelem színpadáról)

Bakondi György: az EP-ben lefolytatott beszélgetés kampányesemény volt

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint már a jogállam problémakörét feszegető kérdésfeltevések is hamisak voltak az Európai Parlamentben szerdán, a legfrissebb magyarországi fejleményekről tartott vitában.

Bakondi György pénteken az M1-en úgy fogalmazott, hogy ez a beszélgetés – amelyet nem nevezne vitának, mert csak „néhányan” voltak – a májusi EP-választások kampányeseménye volt.

A vita fogadtatásáról azt mondta: a baloldali és liberális média próbálja felhívni a figyelmet Magyarország általuk vélt hibáira, európai értékekkel szerintük össze nem egyeztethető magatartására. Ezek a főtanácsadó szerint vagy teljes mértékben valótlanságok, vagy „felnagyított” esetek.

Bakondi György elmondta: az európai szocialisták csúcsjelöltje, Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke büszkén mondta, hogy húsz éve konzultál Soros Györggyel és nagy barátja az üzletembernek, a nyílt társadalom eszméjének követője.” (888: Az EP-választások kampányeseménye volt az EP-ben lefolytatott vita)

Merkel, a fáradt hölgy

Bő két héttel azután, hogy Angela Merkel Emmanuel Macronnal Aachenben aláírta az új német–francia együttműködési és integrációs megállapodást, a német kancellár a jövő héten Pozsonyba látogat, ahol a visegrádi országok miniszterelnökeivel találkozik. A tárgyalások fő témája – az előzetes tájékoztatás szerint – a harminc évvel ezelőtti európai társadalmi változás lesz, továbbá az európai ügyek, a külpolitikai kérdések, különös tekintettel a Nyugat-Balkánra, valamint Oroszországra és Ukrajnára, végül, de nem utolsósorban a politikai-gazdasági együttműködés elmélyítése. A még nem öreg, de fáradt és enervált hölgy látogatása aligha hoz olyan fordulatot, mint Claire Zachanassian Güllenben (lásd Dürrenmatt híres tragikomédiáját), mégis több szempontból is fontos lehet. Először azért, mert egy politikai pályája korántsem dicsőséges vége felé közeledő hölgyről van szó, aki Németország kancellárjaként 2015 óta több gondot, bajt és kárt okozott országának – és nem mellesleg egész Európának –, mint amennyi jót és hasznosat tett 2005 és 2015 között.

No meg azért is, mert a múlt héten a francia elnökkel aláírt aacheni szerződés kapcsán Merkel arról beszélt, hogy a német–francia együttműködésre a „növekvő populizmussal és nacionalizmussal” szemben van szükség, s ezzel félreérthetetlenül a tömeges bevándorlást és Európa iszlamizációját a leghatározottabban elutasító V4-ekre, különösen a magyarokra és a lengyelekre utalt. Ezért is kíváncsian várjuk, hogy hoz-e valódi fordulatot a fáradt hölgy pozsonyi látogatása. (Magyar Hírlap: A fáradt hölgy látogatása)

Sztrájk a reptereken Berlinben – vége a bőség éveinek

0

20 eurós órabért akarnak a repülőterek dolgozói Berlinben, ahol hétfőn rövid munkabeszüntetést tartottak a szakszervezet felhívására. A Verdi szakszervezet szerint a munkaadók ajánlata tökéletesen elfogadhatatlan! Jelenleg egy átlagos dolgozó 17 eurónál valamivel többet keres óránként Berlin két repülőterén. Ahol nyolcvan járat nem indult el a sztrájk miatt. A szakszervezet újabb munkabeszüntetést tervez, ha nem kapják meg a 20 eurós órabért – számol be a Deutsche Welle közszolgálati portál.

Vége a bőség korának – nyilatkozta Olaf Scholz pénzügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak. A szociáldemokrata pénzügyminiszter arra utalt, hogy tavaly még jelentős többletet produkált a költségvetés, de idén már nem fog. Hosszú idő után ugyanis

csökkent a GDP növekedése tavaly a harmadik negyedév során

Ezért az állam a jövőben kisebb adóbevételekre számíthat. Olaf Scholz pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ragaszkodik elődje, Wolfgang Schäuble szigorú költségvetési politikájához. Vagyis nem enged sem a hazai sem pedig a külföldi nyomásnak és semmiképp sem kockáztat költségvetési deficitet mint ahogy azt oly sokan szeretnék.

A sárga mellényesek tiltakozó akcióira hívják fel a figyelmet Németországban is hiszen Franciaországban nyolcadik hete tüntetnek Macron elnök szigorú költségvetési politikája ellen. Franciaország költségvetése és egész gazdasága sokkal gyengébb formában van mint a német, de a tiltakozókat ez hidegen hagyja. Ők az életszínvonaluk megőrzését és javítását akarják, és úgy vélik: az állami költségvetés fő feladata épp ennek a biztosítása!

A GDP növekedése nem hozott életszínvonal emelkedést a globalizáció veszteseinek

Erre hívják fel a figyelmet a sárga mellényesek Franciaországban. Matteo Salvini miniszterelnök helyettes épp azzal védelmezte Róma költségvetését Brüsszellel szemben, hogy csakis így tudják elkerülni a sárga mellényes mozgalom átterjedését Itáliára. Végül Olaszország populista kormánya kompromisszumot kötött Brüsszellel, mert mindkét oldal belátta, hogy túlságosan nagy a tét, mindkét fél sokat veszíthet. Brüsszel megértően fogadta azt is, hogy Macron elnök engedményeket adott a sárga mellényeseknek. Ezzel pedig végképp elúszott a remény, hogy Franciaország idei költségvetésének a hiánya belül marad a három százalékon.

Németország a tavalyi többletből viszont felpörgethetné a hazai gazdaságot és lendületet adhatna az egész uniónak – javasolják sokan Olaf Scholz pénzügyminiszternek. Aki azonban hajthatatlan: vége a bőség korszakának, mindenki készüljön fel a nehéz időkre! – tanácsolta a Bild am Sonntag interjúban.

Ki fog a szociáldemokratákra szavazni?

A szigorú költségvetési politika nem növeli feltétlenül a baloldali választópolgárok bizalmát. A Verdi szakszervezet 23 ezer tagja, akinek nevében Berlinben sztrájkoltak hétfőn a repülőtereken, nem ilyen gazdaságpolitikát vár. Régebben a szakszervezetek voltak a szociáldemokraták legfőbb politikai támogatói, de egyáltalán nem véletlen az egykor baloldali párt mélyrepülése az elmúlt évtizedben. Amióta a szociáldemokrata kancellár bevezette a Harz reformokat, vagyis a munkaadók kívánságára létrehozták a rugalmas munkaerő piacot és befagyasztották a reálbéreket Németországban, a szociáldemokraták népszerűsége egyre mélyebbre zuhan. Megerősödnek viszont a jobb és baloldali szélsőségek, melyekben közös, hogy ellenzik a szigorú költségvetési politikát. Franciaországban a baloldal és a szélsőbal áll elsősorban a sárga mellényesek tiltakozó akciói mögé, de a szélsőjobb is rokonszenvvel figyeli azt.

Macron elnök reformjai végképp eltűnnek ?

Németországban sokan eleve szkeptikusak voltak a reformokkal szemben, de a mai körülmények között megvalósíthatatlannak tartják őket. Márpedig Németország nélkül nem lehet megreformálni az eurozónát. Olaf Scholz pénzügyminiszter azonban újra egyértelművé tette: szó sem lehet arról, hogy Németország bármiféle garanciát vállaljon olyan szövetségesek csillagászati adósságaiért mint Franciaország vagy Olaszország. Miért változtatnánk, ha így is mennek a dolgok? – tette fel a költői kérdést Angela Merkel kancellár. Macron elnök pedig nincsen abban a helyzetben, hogy sürgesse a reformot hiszen Franciaországban a sárga mellényesek a nyolcadik hétvége után is folytatni akarják a tiltakozást, a kemény mag pedig el van szánva: meg akarják buktatni a fiatal elnököt, aki igazában még el sem tudta kezdeni a reformjait…

Pénzmosás német módra – rendőrök rohanták le a Deutsche Bankot

0

170 nyomozó szállta meg a Deutsche Bank frankfurti irodáit, hogy utánajárjon olyan adócsalásoknak, melyeket még a Panama papírok lepleztek le két évvel ezelőtt. Sok újság összefogásával készült a nagy leleplezés az offshore adócsalásokról, melyek még Putyin családját is elérték. Németországban a Süddeutsche Zeitung vett részt az akcióban. De miért most rohanták le a Deutsche Bankot? Két évig miért ültek a Panama papírokon?

Ezt állítja a német pénzügyőrségről a kérdés egyik legjobb szakértője, aki a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkozott. Markus Mainzer a Tax Justice Network pénzügyi biztonsági osztályát vezeti. Nem egészen érti, hogy mi tartott két évig? A hatóságok azt állítják, hogy mintegy 900 adócsaló adatait keresték a Deutsche Bank frankfurti irodáiban. Az összeg 311 millió euro. Nem épp hatalmas összeg.

A Deutsche Bank 150 milliárd dollár orosz pénzt mosott tisztára

Erre célzott a dán parlament előtt Howard Wilkinson. Ő volt Dánia legnagyobb bankjának, a Danske Banknak a baltikumi igazgatója. Akinek feltűnt, hogy orosz oligarchák dollár milliárdokat mosnak tisztára az ő bankjukon keresztül. 200 milliárd eurót is meghaladta az az összeg, amellyel a Danske Bank baltikumi részlegét gyanúsítják. Nemcsak mi vagyunk sárosak hanem a Deutsche Bank is, amely már korábban is rekord bírságot inkasszált az Egyesült Államokban pénzmosás miatt. Howard Wilkinson ugyan nem említette név szerint a Deutsche Bankot. Csak egy nagy európai bankról beszélt, de pillanatok alatt beazonosították a Deutsche Bankot.

Szomorú sors a német bankvilág egykori sztárjának

Már a vaskancellár, Bismarck megállapította, hogy Oroszország és Németország gazdasága komplementer. A Deutsche Bank ennek szellemében mindig is az együttműködést pártolta. Na de 150 milliárd dollár orosz pénzt áttolni az Egyesült Államokba és néhány adóparadicsomba? Ez mégiscsak túlzásnak látszik. A tekintélyes pénzintézetnek nem hiányzott az ilyenfajta reklám. De hát az orosz adócsaló oligarchák közül sokan szerepelnek a fekete listákon Amerikában. A hétvégén pedig G 20 csúcsot tartanak Argentínában. Merkel kancellár találkozik mind Donald Trumppal mind pedig Vlagyimir Putyinnal. Talán ezért volt olyan sürgős a német rendőröknek, hogy lerohanják a Deutsche Bank irodáit Frankfurtban 900 adócsaló pénzügyi adatait keresve. A listát nem tették közzé, így csak találgatni lehet: mit is kerestek a nyomozók a Deutsche Bankban két évvel a Panama papírok közzététele után?!…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!