Kezdőlap Címkék Angela Merkel

Címke: Angela Merkel

A migránsok nélkül csökkenne Németország lakossága

Ezt állapította meg a helyi statisztikai hivatal pénteken közzétett közleménye. Az Európai Unió legnépesebb államának lakossága minden rekordot megdöntött miután tavaly több mint 200 ezerrel növekedett a polgárok száma.

Az elhunytak száma meghaladta a 930 ezret, míg a születések száma 770-790 ezer volt! Azért lett mégiscsak pozitív a mérleg, mert 300-350 ezer migráns érkezett Németországba. Számuk immár négy éve csökken – hangsúlyozta a statisztikai hivatal.

Öregszik a lakosság

A döntéshozók egyik legfőbb problémája az, hogy a nyugdíj kassza egyensúlyát hogyan tudják fenntartani hosszú távon. Az emberek egyre tovább élnek, és az idős polgárok ellátása mind nagyobb terhet ró Németország gazdaságára.

Az egészségügyi és szociális hálózatban óriási a munkaerőhiány miközben az igények egyre növekszenek.

A bevándorlás a megoldás?

A közvélemény Németország legfontosabb problémájának tartja a bevándorlást – írja a Deutsche Welle közszolgálati portál. 2015-ben Angela Merkel kancellár döntése alapján több mint egymillió migráns érkezett Németországba. Ez a döntés azóta is megosztja a közvéleményt. A Közel Keletről érkezett migráns beilleszkedése a német társadalomba komoly problémává vált. Ugyanakkor a szakképzett munkaerő hiánya miatt a vállalkozások egyre sürgetik a külföldi munkaerő importját. Ennek megfelelően a németek úgy módosították a bevándorlási törvényt, hogy a szakképzett munkaerő könnyebben érkezhessen Németországba.

A bírák elnézően ítélik meg az antiszemita gyűlöletbeszédet

A Zsidó Tanács elnökének véleménye szerint túl elnézőek a bírák a gyűlöletbeszéd megítélésekor.  Josef Schuster a  Der Spiegelnek nyilatkozott és arra utalt, hogy az antiszemita gyűlöletbeszéd sarkall tettekre egyes neonáci fiatalokat.

Halléban például fegyverrel támadt a zsinagógára egy szélsőjobboldali német fiatal. Két embert megölt és többet megsebesített. Jom Kippur napján vérfürdőt akart rendezni,  s csak az akadályozta meg a nagyobb tragédiát, hogy a zsinagóga megerősített ajtaját nem tudta betörni. A rendőrségi kihallgatás során azokra az antiszemita írásokra hivatkozott, melyeket az interneten olvasott. Az eset kapcsán Christine Lambrecht igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy megszigorítják a törvényeket, ezentúl az antiszemita gyűlöletbeszéd súlyosbító körülménynek számít majd.

A közbeszédben újra előkerültek az antiszemita klisék azóta, hogy az Alternative für Deutschland az ellenzék legerősebb pártja lett – panaszkodott Josef Schuster. Az Alternative für Deutschland vezetősége viszonylag mérsékelt, „szalonképes”, de a tagság soraiban sok neonáci aktivista található. Emiatt megrendült a zsidók biztonság érzete Németországban – nyilatkozta a Zsidó Tanács elnöke. Josef Schuster rögtön hozzátette, hogy

Európában nem ismer olyan országot, ahol többet tettek volna a zsidók biztonsága és jó közérzete érdekében mint Németországban.

A parlament, és a kormány is mindig kiáll az antiszemitizmussal szemben. Angela Merkel kancellár nemrég Auschwitzban járt, hogy az egykori haláltáborban erősítse meg elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni harcban. Nemrég Németország egyik leggazdagabb családja – amely egykor aktívan támogatta Adolf Hitlert – hozott létre alapítványt annak érdekében, hogy a fiatalokban tudatosítsák a holokauszt szörnyűségeit és Németország felelősségét.

Nem feledik náci múltjukat, sőt

Nemrég döbbentek rá: dúsgazdag családjuk mélyen merült a náci mocsárba. A Reimannok aktívan támogatták a Führert, gyáraikban zsidó kényszermunkások ezrei dolgoztak. Ezért a leggazdagabb német család úgy döntött, hogy legalább 250 millió eurót fordít a holokauszt áldozatainak támogatására. Üzenetük a mának szól.

Több százmillió eurót fordít a következő években a holokauszt áldozatainak támogatására, a náci rezsim idején az üzemeikben dolgoztatott kényszermunkások kártérítésére és a nyugati demokrácia erősítésére a Reimann család. Németország leggazdagabb gyáriparos dinasztiája náci múltjuk feldolgozása után jutott erre az elhatározásra.

A Calgon vízlágyítótól a Jacobs kávén át a Gucci parfümig világszerte ismert márkák sorát egyesítő JAB Holdingot ellenőrző família az elmúlt években szembesült azzal, hogy felmenőinek múltjára sötét náci árnyék vetül. Ennek feltárására történészeket kértek fel.

Keresik áldozataikat

A családi alapítvány (Alfred Landecker Foundation) honlapján ma megjelent közleményükben és közzétett levelükben részletesen ismertetik céljaikat. Minden követ megmozgatnak, hogy

azonosítsák és megtalálják a nácizmus korszakában a gyáraikban dolgoztatott kényszermunkásokat, és kártérítést fizessenek nekik vagy közvetlen leszármazottaiknak.

Erre 5 millió eurót (1,7 milliárd forint) különítettek el. Eddig 838 embert azonosítottak, egyikük sem zsidó vallású és egyikük sem koncentrációs táborból került az akkoriban a Benckiser nevet viselő céghez.

A család

további 5 millió eurót a holokauszt áldozatainak támogatására fordít.

A pénzt a Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi Követelések Konferenciájával (Claims Conference) együttműködésben osztják szét a még élő, mintegy 400 ezer áldozat között. Öt millió eurót abba az alapba fizetnek be, melyet Németország tart fenn a holokauszt áldozatok támogatására. Tavaly 10 500 ember kapott tőlük támogatást. Az átlagos életkor 83 év volt.

Echte náci ősök

A Benckisert idősebb és ifjabb Alfred Reimann vezette a háború idején. Róluk a család megbízásából 2016-ban elkezdett történettudományi kutatások kimutatták, hogy

meggyőződéses nemzetiszocialisták és antiszemiták, a náci rendszer nyertesei, gazdasági haszonélvezői voltak.

A gyáriparos klán és a diktatúra kapcsolatát a második világháború után is vizsgálták több hivatalos eljárásban és arra a megállapításra jutottak, hogy Reimannék nem tettesek, hanem csupán „társutasok” – a náci rezsim külső támogatói – voltak, ezért vagyonukat és vállalkozásaikat megtarthatták.

Az új, független kutatási eredmények viszont egészen mást mutatnak. Idősebb és ifjabb Albert Reimann „bűnösök voltak, valójában börtönben lett volna a helyük” – nyilatkozott Peter Harf, a JAB Holding vezetője még márciusban a kutatás előzetes eredményeiről. Mint mondta, amikor a történészek bemutatták előzetes kutatási jelentésüket a család előtt,

„szóhoz sem jutottunk, szégyelltük magunkat és mindenki fehér volt, mint a fal”.

A Landecker-szál

A kutatás során feltárták Alfred Landecker teljes élettörténetét is. A mannheimi német-zsidó könyvelő katolikus nőt vett el, három gyermekük született, akiket a náci hatalomátvétel után katolikusnak kereszteltek. Landeckert származása miatt 1942-ben elhurcolták az Izbica nevű lengyelországi településnél kialakított zsidó gettóba, ahonnan rendszerint az Belzec vagy a Sobibór koncentrációs táborba szállították tovább a foglyokat. Landecker ezt már nem élte meg, Izbicában érte a halál, valószínűleg röviddel megérkezése után megölték.

Története azért fontos, mert egyik lánya, Emilie Landecker a Benckisernél dolgozott és viszonya volt ifjabb Albert Reimann-nal,

akiről egyelőre nem tudni, hogy mennyire ismerte szeretője családi hátterét. Emilie Landecker három gyermeket szült a gyermektelen házasságban élő mágnásnak. A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekeit 1965-ben adoptálta. Közülük ketten ma is a JAB Holding fő tulajdonosai közé tartoznak.

A Reimann-família a kutatási eredmények hatására átnevezte és átszervezte családi alapítványát.

A szervezet ezentúl Alfred Landecker nevét viseli, és a kényszermunkások és a holokausztáldozatok támogatására fordítandó 10 millió euró mellett további

legkevesebb 250 millió eurót – legalább tíz évig évente 25 millió eurót – fordít céljai megvalósítására.

A múlt üzen a mának

Elkötelezik magukat az antiszemitizmus elleni harc, a nemzetiszocialista bűnök emlékezetének ébren tartása mellett és szembeszállnak a holokauszttagadókkal. Tudományos kutatásokat is finanszíroznak, annak jobb megértésére, hogy milyen tényezők vezetnek

„a liberális értékek visszaszorulásához”, az intézményi stabilitás és a hatalmi ágak szétválasztásának aláásásához”.

Munkájuk fontos céljaként tartják számon ennek a trendnek a megfordítását, különösen az ezredforduló idején született nemzedék (millenials) és az utánuk következő, úgynevezett Z generáció beállítottságát, értékvilágát tanulmányozzák. Felépítenek egy akadémiai, tudományos hálózatot is, amely annak a kérdésnek vetületeivel foglalkozik, hogyan lehet megvédeni az etnikai, vallási és kulturális kisebbségeket. Meggyőződésük, hogy a „populista majoritarizmus” erősödésének közepette a kisebbségek védelme az egyik legfontosabb ügy a nyugati társadalmak számára.

A német Manager Magazin legutóbbi, 2019 elején közölt összesítése szerint a Reimann család becsült vagyona 35 milliárd euró, ezzel az első helyen állnak a német családok vagyon szerinti rangsorában.

Az antiszemitizmus felélénkült Németországban

Ezt mutatják azok a felmérések, melyeket az Alkotmányvédelmi Hivatal, a rendőrség illetve a zsidó szervezetek készítettek az utóbbi időben. Nemrég Halléban egy neonáci fiatalember megpróbált vérfürdőt rendezni egy zsinagógában. Két embert sikerült is megölnie Jom Kippur napján.

Angela Merkel kancellár a múlt héten Auschwitzban tett látogatást, kancellárként először. Ezzel is demonstrálni kívánta, hogy Németország kormánya semmiképp sem elnéző a nácik bűneivel szemben. Ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párt, az Alternative für Deutschland soraiban sok neonáci aktivista van, és a szélsőjobboldali mozgalom nem siet elhatárolni magát a fajgyűlölő, antiszemita akcióktól Németországban.

Merkel Auchswitzban: sosem feledhetünk!

14 éves kancellársága idejében először látogatott el a legszörnyűbb náci haláltáborba Angela Merkel. Együtt koszorúzott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. Auschwitzban több mint 1,1 millió embert öltek meg. Nagy többségük zsidó volt, de igen sok keresztény lengyel is itt lelte halálát.

Mélységesen szégyellem magam!

Ezt hangsúlyozta Angela Merkel a németek nevében az auchswitzi haláltáborban. Ő a harmadik német kancellár, aki itt emlékezett meg a holokausztról. Előtte Helmut Schmidt és Helmut Kohl látogatott el Auchswitzba. Merkel kancellár elmondta: újabb 60 millió eurót adnak a múzeumnak és emlékhelynek Auchschwitzban.

Szimbolikus megemlékezés

Ezt hangsúlyozta a német közszolgálati Deutsche Welle főszerkesztője. Németországban ugyanis újra felütötte a fejét az antiszemitizmus. Emlékeztetett arra, Yom Kipur idején egy neonáci merénylő megtámadta a zsinagógát Halle-ban. Két embert megölt, és csak a zsinagóga jó védelmi rendszerének köszönhető, hogy nem következett be vérfürdő. Németország keleti részén egyre jobban erősödnek a neonáci szervezetek. Az Alternative für Deutschland kiváló eredményeket mutathat fel a helyi választásokon. Ez a szélsőjobboldali párt nagyon sok neonáci aktivistának jelent remek szervezkedési lehetőséget. Jelenleg a Bundestagban az Alternative für Deutschland a legerősebb ellenzéki párt, melynek népszerűsége folyamatosan növekszik Németországban. Ez adta a szomorú aktualitását Angela Merkel kancellár látogatásának Auchswitzban.

A német szociáldemokraták öngyilkossága?

A német közszolgálati televízió, a ZDF műsorvezetője a Brexit-népszavazáshoz hasonlította a német szociáldemokraták pártszavazását, amelynek eredményét szombat délután tették közzé.

Cameron miniszterelnök abban a hiszemben írt ki népszavazást a Brexitről, hogy a brit választók józanok lesznek, többségük a maradás mellett dönt, és a dolog lekerül a napirendről. Azután most Nagy-Britannia minden bizonnyal kiesik az EU-ból, mert a választók kis többségével felelőtlen demagógok elhitették, hogy A Brexit nyomán minden jobb lehet.
A német szociáldemokraták pártja 2002-2005, Gerhard Schröder kancellár reformjai óta folyamatosan gyengül a tartományi és országos választásokon. 2005-ben nagykoalíció alakult a CDU-CSU és az SPD részvételével, amitől gyengült az SPD. 2009-ben ellenzékbe vonult, és továbbgyengült. 2013-ban olyan választási eredmény született, hogy az SPD újra belekényszerült a nagykoalícióba, 2017-ben viszont elhatározta, hogy ellenzékbe vonul, de nélküle nem sikerült kormányt alakítani, és ismét kisebb partner a CDU-CSU mellett. Az eheti közvélemény-kutatás szerint már csak 13 százalékon áll, a CDUI-CSU, a zöldek és az szélsőjobboldali AfD is megelőzi.
Félévvel ezelőtt, amikor az akkori pártelnök minden tisztségéről lemondott és visszavonult a politikától, a pártelnökség úgy döntött, hogy pártszavazással választanak új elnököt vagy társelnököket. (A zöldeknek bevált a két társelnökös pártvezetés, ezért most a szociáldemokraták is lehetővé tették, hogy párok is induljanak, és így is történt.) Az induló párok politikai elképzeléseikben főleg aszerint különböztették meg magukat, hogy hívei-e a nagykoalíciós kormányzás folytatásának a CDU-CSU-val, vagy inkább ellenzékbe vonuljanak a ciklus közepén. Sokan hiszik ugyanis a pártban, hogy a párt visszaesésének fő oka a részvétel a koalíciós kormányban.
Erről persze az SZDSZ jut eszembe, amikor 1996-ban sokan kiakartak lépni a koalícióból, a küldöttgyűlés megbízásából hárman áttekintették a koalíciós megállapodás teljesülését, az derült ki, hogy az SZDSZ számára fontos célok jól teljesültek. Csak éppen a szabad demokraták közül sokan rosszul érezték magukat a szocialistákkal kötött koalícióban.

Az SPD-nek is egy sor fontos kérdésben sikerült elfogadtatnia céljait a CDU-CSU-val: bevezették a minimálbért, enyhítettek a 67 évre emelt nyugdíjkorhatáron, bevezették a kisnyugdíjasok nyugdíjának alapellátással való kiegészítését, elfogadták az SPD-nek is megfelelő klímaprogramot.

Mégis, az SPD-ben is sokan a koalíciót okolják a párt gyengeségéért.
A párttagok általi közvetlen választás első fordulójában a sok jelölt közül kiválasztódott a két legerősebb pár: az egyikben a jelenlegi pénzügyminiszter, alkancellár volt a férfi tag, és ez a pár természetesen a koalíciós kormányzás folytatása mellett volt, míg a másik pár baloldali fordulatot szorgalmazott, akár a kormánykoalíció elhagyásával. Az utóbbi, két kevéssé ismert politikusból álló pár győzött a második fordulóban.
Pénteken kongresszust tart a párt, ott választják meg őket formálisan, s a kongresszusi vitában döntenek majd arról, hogy mi legyen az új elnökség politikája.

A kormánypolitika alapjául szolgáló koalíciós megállapodás módosításától a CDU vezetői elzárkóznak – vajon rászánja-e magát az új vezetés a koalíció elhagyására?

Amikor 1998-ban ellenzékbe került az SZDSZ, nem megerősödött, hanem tovább gyengült. Nem törvényszerű, hogy ellenzékben megerősödik az, aki a kormánykoalícióban gyengült. 2008-ban az SZDSZ elhagyta az MSZP-vel közös kormányt, Gyurcsány kisebbségben kormányzott tovább, 2009-ben az SZDSZ nem tudott bejutni az Európai Parlamentbe, 2010-ben pedig már el sem tudott indulni az országgyűlési választáson. Az SPD-nek sem látszik esélye az erősödésre, ha elhagyja most a koalíciót, egy előrehozott választáson az ellenzék kis pártjainak egyike lesz.

A politikai pártok általában kormányozni szeretnének – és azután a kormányzás terhe alatt sokszor összeroppannak. Ez történt nálunk az MDF-fel, az MSZP-vel és az SZDSZ-szel is. Németországban pedig az SPD-vel történik valami hasonló:

a Schröder-kormány reformpolitikáját nem viselte el a párt, tagságának és szavazóinak egy része elment akkor a Balpártba, azóta pedig a koalíciós kompromisszumokat nem viselik jól a választók, egyesek a zöldeknél, mások a szélsőjobboldali AfD-nél kötnek ki.
A kormányzás terhe most némiképp a CDU-CSU-t is sújtja, választóik egy része a menekültügy miatt a szélsőjobb irányába, másik része pedig a zöldekhez ment el. A kormányzás ugyanis teher, hiszen a választók várakozásainak ritkán sikerül megfelelni. Ha vannak egy pártnak karizmatikus vezetői, akikben a hívek megbíznak, jó ideig elviselik a terheket, mint azt Angela Merkel példáján láthattuk, az SPD azonban Schröder óta nem talál erre alkalmas vezetőt.
Most egy fölöttébb szerencsétlen eljárásban nem is a második, de a harmadik vonalból választottak maguknak új társelnököket, akik aligha lesznek képesek a hanyatlás megállítására.

Merkel Auschwitzba látogat

A kancellár asszony először keresi fel a nácik haláltáborát Lengyelországban. Auschwitzban több mint egymillió embert gyilkoltak meg a holokauszt idején, a magyarországi zsidók jelentős része is itt végezte az életét.

Itt volt fogoly Wladislaw Bartoszewski, aki később a demokratikus Lengyelország külügyminisztere lett. Ő 2009-ben alapítványt hozott létre. A tizedik évforduló alkalmából az Auschwitz-Birkenau alapítvány meghívta Németország kancelláriát is a rendezvényre, és Angela Merkel a meghívást elfogadta – tudósít a Süddeutsche Zeitung.

December hatodikán kerül sor a látogatásra Auschwitzban. Angela Merkel a harmadik német kancellár, aki ellátogat a legnagyobb náci haláltáborba. Előtte Helmut Schmidt szociáldemokrata és Helmut Kohl kereszténydemokrata kancellár járt már. Merkel kancellár a németországi náci lágereket többször is felkereste Dachauban és Buchenwaldban, és mindenütt hangsúlyozta a németek felelősségét. Járt a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumban is Izraelben. Most a kancellár minden bizonnyal azért döntött Auschwitz meglátogatása mellett, mert Németországban újra felütötte fejét az antiszemitizmus, mellyel szemben Angela Merkel mindig határozottan fellépett.

Angela Merkel Herzl díjas

Sokan értetlenkednek: hogy kaphatott Németország kancellárja Herzl díjat miközben az antiszemitizmus 1945 óta nem jelentett ilyen nagy veszélyt ebben az országban? – teszi fel a kérdést Michel Friedman a közszolgálati Deutsche Welle portálon.

A Zsidó Világkongresszus adta a Herzl díjat Angela Merkelnek, melynek elnöke Ronald Lauder élesen bírálta a német hatóságokat, mert nem lépnek fel elég erélyesen az antiszemitizmus ellen. A Theodor Herzl díj ugyanis olyan személyt illet meg, aki sokat tett a zsidó közösség biztonsága és jóléte érdekében abban az országban, amelyben politikai szerepet játszik.

Angela Merkel mindig következetesen kiállt az antiszemitizmussal szemben

Miközben legfőbb politikai ellenfele, az Alternative für Deutschland sok neonáci csoportot is befogad, és nyíltan lekicsinyli a holokauszt szörnyűségeit, Merkel kancellár mindig a németek különlegesen nagy felelősségéről beszél az antiszemitizmus elleni harcban.

A Herzl díjat azért is kapta a kancellár asszony, hogy tartson ki – hangsúlyozta Michel Friedman, aki szerint Angela Merkel megérdemelte a díjat. Ez egyben kötelezettséget is jelent a jövőre nézve: semmifajta kompromisszumot az olyan erőkkel mint az Alternative für Deutschland, mely nyíltan élesztgeti a neonáci tendenciákat félelmet keltve a zsidó közösségben, melyet ugyancsak megtizedelt a holokauszt Németországban.

Neonáci terroristák pere Drezdában

Komoly rendőri készültség mellett kezdődött meg a nyolc fiatal neonáci pere, melynek során az ügyész azt kívánja bizonyítani, hogy tavaly ilyenkor fegyveres akciót akartak végrehajtani a német egység napján (október három – a berlini fal leomlásának évfordulója).

Revolution Chemnitz – ez a terrorszervezet neve. Chemnitz városában egy szír migráns megölt egy német férfit. Erre a hírre a szélsőjobboldali nagyszabású tiltakozó kampányt kezdett. A városban a rendőrség csak nehezen tudta helyreállítani a rendet. A szír migránst elfogták, és nemrég a bíróság kilenc és féléves börtönbüntetésre ítélte.

Szászország a szélsőjobboldali mozgalmak fellegvára lett miután az egykori NDK átalakulása sok embert a perifériára sodort. Amikor Angela Merkel több mint egymillió migránst engedett be Németországba, akkor itt volt a legerősebb a tiltakozás. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt a szeptemberi választáson a második helyen végzett 27%-al, alig lemaradva Angela Merkel kereszténydemokrata uniójától /32%/.

A belbiztonság helyzetét elemezve Horst Seehofer belügyminiszter hangsúlyozta: Németország számára éppoly nagy veszély az iszlamista terrorizmus mint a szélsőjobboldali erőszak. A neonáci csoportok egyre agresszívabbak. Nemrég megöltek egy polgármestert, aki pártolta a migránsokat. Az Alkotmányvédelmi hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy a neonáci szervezetek előszeretettel toboroznak a hadsereg és a rendőrség soraiban Németországban.

Merkel: nincs Európa a Nyugat Balkán nélkül!

Angela Merkel német kancellár, aki részt vett a páneurópai piknik harmincadik évfordulójára rendezett ünnepségeken Magyarországon hangsúlyozta, hogy nincs Európa nyugat Balkán nélkül. Merkel szerint elég ránézni a térképre, hogy lássuk a Nyugat Balkán stratégiai jelentőségét. Ezért ezt a hat államot mielőbb fel kell venni az Európai Unióba – mondta Angela Merkel.

Szerbia , Montenegro, Albánia és Észak Macedónia évek óta próbálkozik, de nem sok sikerrel, mert néhányan a befolyásos tagállamok közül ellenzik az Európai Unió bővítését. Macron francia elnök például azt javasolja, hogy előbb reformokat kell végrehajtani az eurozónában majd az egész Európai Unióban és csak utána kell foglalkozni az új tagállamok felvételével. Ausztria és Hollandia eleve ellenzi Koszovó és Bosznia-Hercegovina felvételét, mert ezekben az országokban a lakosság többsége muzulmán és az iszlamista erőknek komoly befolyásuk van.

Merkel kancellár viszont azon a véleményen van, hogy ezeket az államokat mielőbb fel kell venni az unióba, mert különben megerősödnek az iszlamista tendenciák a kilátástalan helyzet miatt. Ráadásul Törökország, Oroszország és Kína is mindinkább törekszik arra, hogy kiterjessze a befolyását a Nyugat Balkánra. Magyarország ebben a tekintetben egyetért Németországgal. Az igen taktikus Angela Merkel azért is hangsúlyozta ezt a témát azon az ünnepségen, melyet a páneurópai piknik harmincadik évfordulójának tiszteletére rendeztek Sopronban.

Von der Leyen megválasztása: német-lengyel-magyar háttéralku?

Az utolsó pillanatban stikában lezajlott német-lengyel-alku lehet a magyarázata annak, hogy az Európai Bizottság következő elnöke mélyen hallgatott az EP-ben a jogállamisági kérdésekről. Ursula von der Leyen azóta is váratlanul megértően nyilatkozik a magyar és lengyel helyzetről.

Erős Európa párti beszédet tartott a hét elején az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt német politikus, aki a baloldalnak tetsző programelemeket sorolt fel, például az európai minimálbért – írtuk tudósításunkban. Már akkor megjegyeztük, hogy von der Leyen feltűnően kerülte a jogállamisági normák megsértőivel kapcsolatos kérdést. Akkor is, amikor az EP-beli vitában sorra kapta ez erre vonatkozó kérdéseket, sőt, felszólításokat az állásfoglalásra.

A szavazatok Bermuda-háromszöge

Az EP-ben 383 vokssal épphogy átment a szavazáson von der Leyen. A kilenc fős különbség szokatlan a korábbi szavazatokkal összevetve is, de főleg ahhoz képest, hogy az előzetes számítások alapján bő 400-as támogatásra lehetett számítani.

A titkos szavazás miatt először találgatások voltak arról, hol veszett el a néppárti-szocialista-liberális Bermuda-háromszögben a meggyőző többség. A rezgő léc láttán a Fidesz részéről elhangzottak azok a nyilatkozatok, hogy

voltaképpen az ő 13 képviselőjük billentette át a mérleg nyelvét.

Azóta azonban kiderült, hogy a plenáris vitában jelzettektől eltérően a szélsőjobb oldalról váratlanul sok támogató szavazatot adtak le von der Leyenre, vagyis a hárompárti (plusz Zöldek) koalícióban még nagyobb volt a megosztottság.

Az elmúlt napokban aztán von der Leyen több nyilatkozatban váratlannak tetszően retirált a jogállamisági kérdésben. Meg kell hallgatni a keleti országok érveit, például a lengyelekét az Ukrajnából befogadott menekültek miatt – ilyeneket mondott a The Guradianben. A német Süddeutsche Zietungban pedig arról beszélt, hogy nem folytatható tovább az a vita a keleti tagállamokban a jogállamisági ügyben, ahogyan eddig történt, mert ez nem mindegyiküket érinti, hanem csak bizonyos hiányosságokat bírálnak. A cél persze a jogállamiság

„de senki sem tökéletes”

– kente el a kérdést von der Leyen.

Merkel bevetette magát: szavazatok széljobbig?

A meglehetősen feltűnő engedékenység magyarázata lehet az, amire – német és lengyel nyilatkozatok alapján – az azonnali.hu hívta fel a figyelmet. Eszerint az EP-szavazás előtt német offenzíva indult a lengyelekhez. Mindenekelőtt Angela Merkel vette rá Tadeusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt (akinek pártja, a PiS az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek – ECR – frakciójában van) von der Leyen támogatására. Az ő 26 képviselőjükkel a Fidesszel együtt aztán legalább 39 szavazat lendítette a trónra von der Leyent.

Meg nem erősített hírek szerint

még az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia

(a Matteo Salvini Ligájából, a Marine Le Pen Nemzeti Gyűléséből és például a neonáci német AfD-ből alakult frakció) sok képviselője is von der Leyenre szavazott.

A közvetlen lengyel-német-megállapodás alapján a PiS megszavazza von der Leyent és bukni hagyja az EP-bizottsági elnökségről Beata Szydłót (akit kétszer is leszavaztak az EP foglalkoztatási bizottságának elnökségéről), cserébe a leendő lengyel EU-biztos fontos területet kap a következő bizottságban.

Balról vissza jobbra

EP-beli beszédében Ursula Von der Leyen sokak meglepetésére beszélt ki balra, sok néppártit is kiakasztva. Akit azért is ünnepeltek, hogy az Európai Egyesült Államok híve. Most ebből is visszalépett, a magukat szuverenistának nevező jobboldalnak tetszően, amikor a Süddeutsche Zeitungban azt is fejtegette, hogy

a föderatív Európáról ma már érettebben és realistábban gondolkodik,

az egység a sokszínűségben rejlik. Ez pedig más, mint a föderalizmus – mondta most a német politikus.

A német politikus EP-beli szavai és mostani nyilatkozatai közti ellentmondásra hívta fel a figyelmet Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő azzal, hogy nem a migrációhoz való viszony a töréspont a Fidesszel szemben, hanem a jogállam legyalulása. Szerinte von der Leyen „megértő” megnyilatkozása utólag is igazolja az döntését, hogy nem szavazza meg őt az EP-ben.

A populisták foglya lesz-e?

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a támogatási arány a továbbiakban is fennmarad. Az azonban figyelmeztető jel, hogy elvileg „saját” kibővített táborában (a három frakcióban) is mennyire sok szavazatot vesztett már az első pillanatban.

Erre utalt Ujhelyi is, amikor azt írta, hogy von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját.

Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség,

amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott – így Ujhelyi.

Az viszont kérdés, hogy mennyire rombolja a jövendő bizottsági elnök pozícióját az, hogy ennyire szűk körű, két-három fő által tető alá hozott sub rosa egyezség emelte pajzsra őt. A három frakcióban – ezek szerint tényleges – lázadás éppen amiatt történt, hogy az előre lefektetett szabályok szerinti csúcsjelölti rendszer helyett ismét a „füstös hátsó szobák mutyija” érvényesült Merkellel a centrumban.

Több értékelés szerint emiatt megválasztása érdekében Ursula von der Leyen magára húzta a populista jobboldalt. Ha pedig ez így marad, akkor minden idők leggyengébb európai bizottsági elnöke lesz, saját szövetségesei által nem eléggé támogatva, kitéve az EP-ben az ellenzék jóindulatának.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!