Kezdőlap Címkék Amerika

Címke: Amerika

„Szükség van az újságírásra, hogy elszámoltassák a politikusokat”

Mi a szabad sajtó szerepe az álhírek uralta demokráciákban – erről beszélt a New York Times magyar származású munkatársa, Lipták Ádám Budapesten. Ugyan Amerikáról beszélt, de nagyon sok párhuzamot lehetett felfedezni a magyar helyzettel.

Lipták Ádám
Fotó: CEU

A második generációs amerikai, magyarul kitűnően beszélő Adam Liptak, vagyis Lipták Ádám a Yale-en végzett, majd 14 éven keresztül jogászként dolgozott Amerikában, elsősorban a sajtószabadsággal foglalkozó ügyekre specializálódott. 16 éve dolgozik a világ egyik legtekintélyesebb újságjánál, a New York Times-nál. Újságírói munkájáért több kitüntetést is kapott, mellette a University of Chicagón, a New York Universityn és a Yale-en is tart, illetve tartott órákat.

Most a CEU-n tartott előadásában arról beszélt, hogy Amerikában a sajtó korábban hihetetlenül erős volt, komoly gazdasági háttérrel,

most viszont támadás alatt áll.

Donald Trump ugyanis folyamatosan kirohanásokat intéz a sajtó ellen, leginkább azzal a céllal, hogy hiteltelenítse: ezért hívja fake news-nak vagy a nép ellenségének az őt kritizáló, vagy épp róla kínos tényeket közlő médiumokat, és ezért támad személyében is bizonyos újságírókat.

Itt kell megjegyezni: Lipták kijelentette, hogy nem ismeri a magyar belpolitikát, de az előadásában nagyon sok párhuzamot lehetett felfedezni a mai magyar valósággal.

Az újságíró azt is mondta, hogy Trump többször is „a hanyatló New York Times-nak” nevezte munkahelyét. Ő erre csak annyit reagált: „köszönjük, remekül vagyunk”,

az ilyen támadásokra színvonalas munkával igyekeznek válaszolni, és nem ijednek meg.

Sőt, ahogy fogalmazott, Trump bizonyos szempontból még segítséget is jelent nekik: az embereket ugyanis kifejezetten érdeklik a róla szóló hírek. Más szempontból viszont komoly kihívásokat jelent az új korszak: a folyamatos támadások és sértések miatt is ugyanis jelentősen csökkent a sajtóba vetett bizalom.

Trump ráadásul azt is megígérte, hogy szigorítani fogja a rágalmazásokról szóló törvényt, igaz, ezt nem igazán tudja megtenni. Egyrészt azért, mert ez nem szövetségi, hanem állami hatáskör, másrészt pedig azért, mert

az amerikai alkotmány kifejezetten védi a szólás- és sajtószabadságot,

az alkotmányt pedig az elnök nem tudja megváltoztatni.

Trump egyébként elnöksége előtt is hírhedt volt arról, hogy rengeteg rágalmazási pert indított róla szóló cikkek miatt – igaz, ezek túlnyomó többségét el is vesztette.

Lipták Ádám megfogalmazása szerint a jog továbbra is védi az amerikai sajtót – erre az is bizonyíték, hogy bármelyik elnök is támadta meg a médiát azért, mert az újságírók a munkájukat végezték, bíróságra egyik ügy sem jutott.

Annyiban viszont nehezebb lett a sajtó dolga, hogy

sokkal nehezebb lett információkat szerezni.

Itt Lipták nem a kiszivárogtatásokra gondolt, mert, mint mondta, azok a Trump-féle Fehér Házban példa nélkül, a média sokszor szinte valós időben kapja értesül bizalmas dolgokról, hanem olyan információkra, amelyet például az állami hivataloknak kellene kiadniuk. Hiába tartoznak ezek az információszabadságról szóló törvény hatálya alá, sokszor csak perrel lehet megszerezni őket, ezek viszont drágák, így sok kisebb médium nem engedheti ezeket meg magának.

Emellett az is fontos, hogy az állandó fenyegetések, még ha többnyire üresek is, a kisebb újságokat elriaszthatják attól, hogy komoly oknyomozó munkát végezzenek. Pedig, ahogy mondta, a sajtó ezt nem magért teszi, vagy kellene megtennie, hanem azért, mert a nyilvánosság, az emberek számára ők juttatják el az információkat.

Igaz, ez is változik valamennyire. Felmérések szerint ugyanis az amerikaiak többsége már nem elsősorban a sajtóból szerzi a híreket, hanem például blogokról vagy különféle „alternatív” médiumokból. És ez legalább annyira veszélyes, mint a fenyegetések, vagy ahogy Lipták fogalmazott:

„a kapuőr funkció elvesztése azt jelenti, hogy nagyon sokat vesztettünk”.

Pedig szavai szerint „tényleg szükség van az újságírásra, hogy elszámoltassák a politikusokat”. Éppen ezért, hiába kell egyre növekvő nyomás alatt dolgozniuk, mint mondta, ez nem igazán érdekli őket, ők folytatják a munkájukat.

Orosz oligarchától kaphatott pénzt Trump ügyvédje

0

Ezt állítja annak a pornószínésznőnek az ügyvédje, aki beperelte Trumpot. Stormy Danielsnek Trump ügyvédje, Michael Cohen állítólag 130 ezer dollárt fizetett, hogy hallgasson.

Stormy Daniels ügyvédje, Michael Avenatti a CNN-en arról beszélt, hogy Cohen Trump több egykori kapcsolatának fizethetett, hogy hallgasson. Azt mondja: ő kinyomozta, honnan érkezhetett a pénz:

Viktor Vekszelberg orosz milliárdos 500 ezer dollárt fizetett Cohennek

egy amerikai vállalaton keresztül a 2016-os elnökválasztás előtt.

Avenatti szerint Vekszelberg és unokatestvére, Andrew Intrater 2017 januárja és augusztusa között több részletben utalta át az összeget az oligarcha vállalatbirodalmának egyik amerikai beruházási cégén keresztül.

Az oroszok beavatkozását vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság már meg is hallgatta Vekszelberget, aki közel áll Vlagyimir Putyinhoz. Az oligarchát az FBI emberei tartóztatták fel, amikor magángépével leszállt New Yorkban.

Az amerikai kormány még áprilisban a szankciókkal sújtott oroszok listájára tette Vekszelberget,

mondván, azok egyike volt, akik beavatkoztak a választásba. A CNN úgy tudja, Muellerék azt is vizsgálják, hogy Vekszelberg amerikai leányvállalatának vezetője hogyan és mennyivel járult hozzá Donald Trump választási kampányalapjához és beiktatási ünnepségének költségeihez. És továbbra is vizsgálják, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást.

Amerikai-orosz külügyi találkozó lehet a G20-on

0

Május 20-21-én tartják meg a G20 csúcstalálkozót Argentínában, és itt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalhat frissen kinevezett amerikai kollégájával, Mike Pompeóval.

Ezt maga Lavrov közölte az interfax orosz hírügynökséggel. Minthogy a két állam kapcsolatai a mélyponton vannak, ezért minden találkozó reményt nyújthat a javulásra.

Vlagyimir Putyin elnök, akit most iktattak be újabb hat évre, érvényes meghívóval rendelkezik a Fehér Házba – mondta az orosz diplomácia vezetője. Trump hívta őt meg, miután gratulált választási győzelméhez. Csak Trump ellen épp a túl szoros orosz kapcsolatai miatt folyik vizsgálat, ezért

a csúcstalálkozó időpontja teljesen bizonytalan.

A feszült közel-keleti helyzet miatt mindenképp szükség lenne amerikai-orosz eszmecserére, hiszen a két nagyhatalom vezérkari főnökei csak a konkrét katonai problémákat vitathatták meg nemrég Bakuban. Oroszország olyan rakétavédelmi rendszerrel látja el Szíriát, mely képes lelőni a támadó izraeli gépeket. Izrael hadügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az izraeli légierő ennek ellenére folytatja a támadásokat, még akkor is, ha a rakétákat kezelő orosz személyzet is veszélybe kerülhet.

Sőt, az egyik izraeli miniszter azt mondta: ha nem állítja meg Iránt, akkor

készek megdönteni Bassár el Aszad szíriai diktátor rendszerét is.

Közben Donald Trump épp készül felmondani az Iránnal megkötött atomalkut. Irán jelenleg Oroszország oldalán áll, miközben az Egyesült Államok Izraellel és Szaúd Arábiával alkot szövetséget. A két oldal között több országban rendkívül kiélezett a helyzet. Lavrov és Pompeo találkozója enyhíthetne ezen, ha valóban létrejön.

Most megnézheti, mit láttak a rendőrök a Las Vegas-i tömeggyilkos szobájában

0

Nyilvánosságra hozta a Las Vegas-i rendőrség két rendőr testkamerájának a felvételeit, amelyek akkor készültek, amikor októberben, Las Vegasban Stephen Paddock egy szállodából lövöldözve 58 embert megölt, százakat megsebesített. Ez volt az Egyesült Államok történetének legtöbb halálos áldozatot követelő lövöldözése.

Az AP és több más médium indított pert a rendőrség ellen, hogy adják ki a kamerák felvételeit, a rögzített segélyhívásokat, a bizonyítékokról és a meghallgatásokról készült jelentéseket. A rendőrség azt ígérte, hogy

a következő hetekben további felvételeket is közzé fognak tenni,

de a média kéréseinek eleget tenni monumentális feladat.

Joe Lombardo megyei seriff elnézést kért, mert szerinte a felvételek további szenvedést okozhatnak „az így is megrendült közösségnek”.

Több száz órányi felvétel készült, de

egyik sem ad választ arra, hogy Paddock miért lőtt

– mondta Lombardo.

A most közzétett videókat két olyan rendőr testkamerája rögzítette, akik behatoltak abba a 32. emeleti lakosztályba, ahonnan Paddock tüzet nyitott a tömegre, majd megölte magát. Az elsőként belépő rendőr testkamerájának felvételét a rendőrség nem tudta kiadni, mert ő nem kapcsolta be a kamerát. Ezzel egyébként lehet, hogy megsértette a rendőrség előírásait.

A tömeggyilkos Stephen Paddockról írt korábbi cikkünket itt olvashatja el.

„Please, meet my good friend, Mr. Goodfriend.”

„Valóban elvittem André Goodfriendet a nagykövetségre és bemutattam őt Szemerkényi nagykövet asszonynak. Nem gondolom, hogy sokkoltam volna vagy, hogy barátságtalan lépésként értékelte volna.” Frank Csongos, azaz Csongos Ferenc, a hatvanas évek óta Amerikában élő újságíró (UPI, Szabad Európa Rádió) mondta el ezt a történetet a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Csongos a Trump-kormányzatról, Magyarország amerikai megítéléséről és a Soros ellenes kampányról is beszélt.

Mi történik Amerikában? Te hogy látod: az amerikai demokrácia elég erős ahhoz, hogy túlélje a Trump-korszakot?

Véleményem szerint Amerika elég erős ahhoz, hogy túlélje a jelenlegi helyzetet. Megbirkózott már ennél nagyobb kihívásokkal is. Ide tartozik a rabszolgatartás, a polgárháború, egyes polgári jogok felfüggesztése a két világháború között, beleértve a japán származású amerikai állampolgárok internálását a negyvenes évek elején, a McCarthy-korszak… Ahogyan egykor a középnyugati Indiana állam volt kormányzója mondta: Amerika története, minden tökéletlenségével, az emberi szabadság rendületlen bővítéséről szól.

Ami Trump elnököt illeti, nyugtalanítónak tartom a média elleni támadásait. Az elnök azt mondta, hogy a hamis média („Fake Media”) a nép ellensége és háborúban áll az országgal. Erre válaszolta a Washington Post főszerkesztője, Marty Baron: Mi nem háborúzunk, csupán dolgozunk.

Az amerikai média nagy része kritikus Donald Trumppal szemben, de vannak Trump-párti médiumok is (Fox). Az amerikaiak többsége még mindig a televízióknak hisz, vagy az internet átvette a vezetést?

Az idősebb generáció még mindig újságot olvas; a New York Timest, a Washington Postot, a Wall Street Journalt és más lapokat. Ezek azok az újságok, amelyek breaking news-t közölnek, azaz pénzt és időt nem kímélve oknyomozást folytatnak. E sztorik közül azután sok vezető anyag lesz a televíziós híradásokban. A fiatalabb korosztály az internetet használja.

Mint a hajdani UPI és a Szabad Európa Rádió szerkesztője, szerkesztőségvezetője, annak idején volt alkalmad közelebbről is látni a washingtoni „boszorkánykonyhát”. Történt-e változás ezen a téren is, Trump elnöksége alatt?

Mint a United Press International külpolitikai riportere (a hírügynökségi pályafutásom vége felé a washingtoni irodát vezettem) abban a szerencsében volt részem, hogy a Kremlben lehettem, amikor Jelcin bejelentette a Szovjetunió végét; Albániában részt vettem James Baker külügyminiszter történelmi jelentőségű látogatásán; szemtanúja voltam a közel-keleti béketárgyalásoknak a terepen és a Fehér Házban, a Pentagonban és a külügyminisztériumban egyaránt, méghozzá az idősebb Bush elnöksége alatti Öböl-háború idején.

A Szabad Európa/Szabadság Rádió szerkesztőjeként, majd washingtoni főnökeként a napi sajtótájékoztatókról tudósítottam a Fehér Házból és a State Departmentből. A SZER interjút készített annak idején George W. Bush elnökkel is.

Semmi sem változott. A sajtótájékoztatók ugyanolyanok maradtak a Trump-kormányzat alatt is. Igaz, főleg a külügyminisztériumban, már nem olyan gyakoriak. És a Fehér Házból tudósító riporterek, úgy tűnik, szkeptikusabbak a kormányzat irányvonalával szemben. A „hazugság” kifejezést – amely nem éppen kellemes jelző, amikor ezzel az Amerikai Egyesült Államok elnökét illetik – gyakrabban használja sajtó.

Tudtommal rendszeresen meghívást kaptál a washingtoni magyar nagykövetségre a nemzeti ünnepek alkalmából rendezendő fogadásokra. Egyszer a volt budapesti amerikai ügyvivő, Goodfriend társaságában mentél el. (Goodfriend a közismert kitiltási botrány idején volt Magyarországon). Az akkori magyar nagykövet, Szemerkényi Réka ehhez mit szólt?

Valamikor a UPI Pittsburgh-i irodavezetője voltam. 1981-ben, a Reagan-kormányzat első évében, sikerült a hírügynökség tekintélyes washingtoni szerkesztőségébe kerülnöm. 35 éven keresztül kaptam meghívást a Magyar Nagykövetségtől a nemzeti ünnepek alkalmával. Ilyenkor vihetünk magunkkal egy vendéget. És igen, valóban én elvittem André Goodfriendet a nagykövetségre és bemutattam őt Szemerkényi nagykövet asszonynak: „Please, meet my good friend, Mr. Goodfriend.” Nem gondolom, hogy sokkoltam volna vagy, hogy barátságtalan lépésként értékelte volna. De ki tudja? Tény, hogy több mint három és fél évtized után először, az idén március 15-én már nem kaptam meghívást. Lehet, hogy csak gondatlanságból. Annyit megjegyeznék, hogy soha egyetlen magyar politikust sem támogattam vagy támadtam. Egész életemben hírügynökségi riporter, szerkesztő, főszerkesztő voltam. Ami annyit jelent: vélemény mellőzve. Csak a tények.

Értik Amerikában, hogy mi történik Magyarországon? Azok a kivándorolt magyarok, akikkel találkozol, mit szólnak?

Ebben nem vagyok biztos. Egyik amerikai barátom (jeles újságíró, a régió szakértője) azt mondta: „Büszkén támogattuk Magyarországot és a magyarokat főleg az 1956-os forradalom után. Most azonban már nem annyira, a magyar miniszterelnök illiberális politikája miatt”.

Egy másik barátom, történész pedig így vélekedett: „Többé már nem vagyok büszke arra, hogy amerikai magyar vagyok. Sajnos, ebben a pillanatban, már arra sem vagyok büszke, hogy amerikai vagyok”.

Lehet-e a State Departmentnek más politikája, például Magyarországgal szemben, mint a Fehér Háznak?

Természetesen. A külügyminisztériumban karrier diplomaták vannak. Intézményes háttérrel. Viszont a Fehér Ház mondja meg a tutit. A külügyminiszter pedig végrehajtja azt.

A magyarországi Soros-ellenes kampányt hogyan értékelik Amerikában? Mint az antiszemitizmus példáját?

Ez egy összetett helyzet. Nézzünk vele szembe. Az Orbán-kormány támogatta a magyarországi zsidók kulturális és vallási törekvéseit. Ezzel egyidejűleg, megszólalt a vészcsengő a magyarországi antiszemitizmus miatt, főleg vidéken.

A zsidó közösségnek, főleg az utóbbi 200 évben nagyon fontos szerepe volt a magyar kulturális, társadalmi, kereskedelmi, gazdasági fejlődésében. A haladás motorja és az egész magyar nemzet jólétének támogatója.

És ami Sorost illeti. Szerencsétlennek tartom, hogy őt választották a támadások célpontjának. Pedig az utóbbi három évtizedben nagyon is szolgálta a magyar ügyet.

Trump kampánycsapatát és az orosz kormányt is beperelték a demokraták

0

Az amerikai Demokrata Párt beperelte az orosz kormányt, Donald Trump elnökválasztási kampánycsapatát és a WikiLeakset, azzal az indoklással, hogy a 2016-os elnökválasztás idején összejátszottak, hogy befolyásolják a választást.

Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság (DNC) egy manhattani szövetségi bíróságon nyújtotta be a keresetet. A Washington Post információi szerint arra hivatkoznak, hogy

a Trump-kampány munkatársai összejátszottak az orosz kormánnyal és annak katonai hírszerzésével

abból a célból, hogy ártsanak a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton kampányának és elősegítsék Trump megválasztását. A CNN szerint a keresetben Trump stábjának több emberét meg is nevezik, például Rick Gates-t, Paul Manafortot és George Papadopoulost.

Tom Perez, a DNC elnöke közleményében azt írta: „a 2016-os elnökválasztási kampány idején

Oroszország mindenre kiterjedő támadást indított demokráciánk ellen

és ehhez készséges és aktív partnerre talált Donald Trump kampányában”. Szerinte „ez precedens nélküli hazaárulást jelent: az Egyesült Államok egyik elnökjelöltjének kampánya egy ellenséges külföldi hatalommal szövetkezve támogatja meg saját esélyeit az elnökség elnyerésére”.

A kereset szerint az orosz hackertámadások – kiegészülve Trump munkatársainak oroszországi kapcsolataival és a hackertámadások nyilvános helyeslésével – kimerítik a jogszerűtlen összeesküvést a választások befolyásolására.

Közben a Robert Mueller vezette különleges bizottság változatlanul vizsgálja Donald Trump kampánystábjának oroszokkal való kapcsolatait, és már azt is, hogy Trump megpróbálta-e akadályozni ezt a vizsgálatot, például azzal, hogy kirúgta James Comey FBI-igazgatót.

James Comey
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Csütörtökön egyébként nyilvánosságra hozták Comey feljegyzéseit, amelyeket a Trumppal folytatott beszélgetéseiről készített. Trump egyből azt írta a Twitteren, hogy ezek bizonyítják, hogy ő teljesen ártatlan, a feljegyzésekből azonban az ellenkezője derül ki. Comey ugyanis azt is leírta, amikor Trump rajta kívül mindenkit kiküldött az irodájából, és

azt kérte, hogy állítsa le a Michael Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadó elleni vizsgálatot.

Azóta egyébként Flynn bűnösnek vallotta magát.

A feljegyzések egy részét kitakarva hozták nyilvánosságra, sok újdonság nem derül ki belőlük. Ami viszont érdekes, hogy többször is beszélt az orosz prostituáltakkal kapcsolatos vádakról. Egyszer azt mondta, semmi nem igaz belőlük, „nem voltak prostituáltak”, máskor pedig azt: Putyin azt mondta neki, hogy „az orosz kurvák a legszebbek a világon”.

Trumpnak egyébként már amiatt is aggódnia kell, mert ügyvédje, Michael Cohen ellen is bűnügyi vizsgálat folyik, ami érintheti az ő üzleti ügyeit is.

Évek óta folytatnak hackertámadásokat az oroszok

0

Amerikai és brit szakértők szerint az oroszok által támogatott hackerek 2015 óta fertőznek meg világszerte különböző eszközöket. Figyelmeztetésük szerint Oroszországból globális kibertámadások indulhatnak ki.

A brit Országos Kiberbiztonsági Központ (NCSC), az amerikai FBI és az amerikai Belbiztonsági Minisztérium közös felhívása szerint államilag támogatott orosz hackerek aktívan igyekeznek aláásni a virtuális tűzfalakat és egyéb olyan behatolásjelző rendszereket, amelyeket a célba vett szolgáltatók a rosszindulatú tartalmak kiszűrésére használnak, még mielőtt e tartalmak elérnék a felhasználókat.

Ciaran Martin, az NCSC vezetője azt mondta:

az oroszok által használt módszerek jelentős része a hálózati rendszerek gyengeségeit használja ki.

A brit kormány elektronikus kommunikációfigyelő szolgálata (GCHQ), amelyhez az NCSC is tartozik, már több mint húsz éve figyeli az orosz hackerbandák jelentette fenyegetést. A felhívás szerint az elsődleges célpontok közé tartoznak az internetszolgáltató cégek, a kritikus fontosságú infrastrukturális rendszereket működtető társaságok, kormányhivatalok és nagyvállalatok.

A Deutsche Welle által idézett figyelmeztetésben azt is írják:

a támadások 2015-ben kezdődtek és már további támadások alapjait is megteremtették.

Az FBI szerint a fertőzött hálózatokat kémkedésre és szellemi tulajdon ellopására is használják.

Martin szerint Nagy-Britannia az Egyesült Államokkal és más szövetségeseivel, valamint a technológiai szektorral együttműködve igyekszik feltárni az orosz hackerek tevékenységét, hogy a felelősökön számon lehessen kérni cselekedeteiket.

Az oroszok nem reagáltak a vádakra. Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium szerint viszont a támadássorozat egy nagyobb, „Grizzly Steppe” nevű művelet része volt.

Közben

Ausztrália is kibertámadások elkövetésével vádolta meg Oroszországot.

Marise Payne védelmi miniszter közleménye szerint a 2017-ben elkövetett számítógépes támadásokért az orosz állam által támogatott hackerek voltak felelősek. Körülbelül 400 céget támadtak meg akkor.

Korábban egyébként már kiderült, hogy oroszok álltak egy 2017-es, Ukrajna elleni kibertámadás mögött, megtámadták a német kormány informatikai rendszerét, beavatkoztak több európai választásba és a brit brexit-népszavazásba, arról pedig hosszú ideje vizsgálat folyik Amerikában, hogy mennyiben segítették Trump megválasztását.

Trump „szép, új és okos” rakétákkal fenyeget

0

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szíriai Dúmában körülbelül 500 ember került kórházba olyan tünetekkel, amelyek vegyifegyver-támadásra utaltak. Valószínűleg ismét az oroszok és irániak által támogatott szíriai kormányerők vetettek be vegyi fegyvert. Donald Trump kemény választ ígért, és „gázzal gyilkoló állatnak” nevezte Bassár el-Aszad szíriai elnököt.

Az ENSZ-hez tartozó segélyszervezeteket a szíriai rezsim csapatai nem engedik be a blokád alá vont, a felkelők által ellenőrzött Kelet-Gúta területére, itt található Dúma városa is. A WHO helyi orvosoktól származó információi szerint 500 ember került kórházba olyan tünetekkel, amelyek bizonyítják, hogy mérgező vegyszerekkel kerültek kapcsolatba.

A támadásban legalább 42-en meghaltak.

Sokan olyan tüneteket mutattak, amelyek szaringázra utalnak – ez volt az a mérges gáz, amelyet a szíriai kormányerők 2013-ban Gútában, majd tavaly Hán Sejkúnban is bevetettek. Arra is volt már példa, hogy klórgázzal támadták a felkelőket.

A szombati támadás után az egyik lázadószervezet bejelentette: feladják a várost.

Az ENSZ nem tudott független bizottságot létrehozni, hogy kivizsgálják a támadást,

mert ezt az oroszok vétója megakadályozta. Oroszország most hatodszor akadályozta meg, hogy az ENSZ vizsgálatot indítson a szíriai kormány vegyi fegyvereinek ügyében.

A 2013-as támadás, ezer halálos áldozattal járó szarintámadás után döntötte el az akkori amerikai kormány, hogy nyíltan beavatkozik a szíriai háborúba. Erre most is megvan az esély: Donald Trump kemény választ ígért – alig egy héttel azután, hogy arról beszélt, ki kell vonni az amerikai csapatokat Szíriából. A válaszról már egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel és Theresa May brit miniszterelnökkel is.

Fotó: MTI/AP/SANA

Ugyanakkor Oroszország azt jelentette be: ha az amerikaiak rakétákkal támadnának, ők készek lelőni azokat. Trump erre a Twitteren úgy reagált: készüljenek az oroszok, mert mennek a rakéták: „szépek, újak és okosak”. Aszadot pedig „gázzal gyilkoló állatnak” nevezte.

Az Aszad-rezsimet szintén támogató Irán pedig Izraelt fenyegette meg.

Durvul a kereskedelmi háború

0

Donald Trump további védővámok kivetésével fenyegette meg Kínát, amelyek újabb 100 milliárd dollárt érő importárut érinthetnek.

A Fehér Ház közleménye szerint az elnök elrendelte, hogy kormányzata állítsa össze azoknak a kínai árucikkeknek a listáját, amelyekre a pótlólagos védővámokat kivetik. A közleményben

Trump élesen bírálta a korábbi amerikai védővámok kivetésére adott kínai válaszlépéseket.

A kínaiak ugyanis bejelentették: arányos választ adnak, hasonlóan szigorú vámintézkedéseket vezetnek be az Egyesült Államok ellen, és egyúttal beperlik a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) is. Kína szerdán közzé is tette annak a több mint száz amerikai terméknek a listáját, amelyekre várhatóan vámot vet ki.

„Ahelyett, hogy változtatott volna a korábbi helytelen hozzáállásán, Kína úgy döntött, hogy ártani akar farmereinknek és termelőinknek” – áll Trump közleményében. Az elnök utasítást adott az agrárminiszternek, hogy dolgozzon ki az amerikai farmereket és az amerikai mezőgazdaság érdekeit védő tervet.

Elemzők szerint ez arra utal, hogy

az USA hosszú távú kereskedelmi harcra készül Kínával.

Az amerikai védővámok alól az EU és több ország ideiglenesen mentességet kapott.

Évtizedeket utazott vissza az időben kibertámadás miatt egy amerikai nagyváros

0

Ez volt az eddigi legpusztítóbb zsarolóvírusos támadás Amerikában. Atlantában teljesen összeomlott az önkormányzat számítógépes rendszere.

Március 22-én érte a támadás Atlanta városának számítógépes rendszerét, ami óriási káoszt okozott a Reuters beszámolója szerint. A zsarolók 51 ezer dollár értékű bitcoint követeltek, és

zárolták a fertőzött számítógépeken lévő file-okat.

Kilenc napig tartott, amíg valamennyire újra életre tudták kelteni a digitális rendszereket. Ezalatt rendőrségi akták, pénzügyi dokumentumok vesztek el, (volt olyan osztály, ahonnan 16 év archívuma tűnt el), és le kellett állítani a bírósági eljárásokat is.

Amelyik osztályon szerencsésebbek voltak, ott néhány gépet nem fertőzött meg a zsarolóvírus: volt olyan, hogy emiatt hárman adogatták egymásnak egyikük laptopját, hogy a munka egy részét el tudják végezni. De a legjellemzőbb az volt, hogy

vissza kellett térni a szó szerint vett papírmunkához:

a rendőrök például minden egyes ügyben, kihallgatáson kézzel jegyzeteltek, és általánosságban is csak így lehetett intézni a hivatalos ügyeket – mint évtizedekkel ezelőtt.

Atlanta városában 450 ezren laknak, az agglomerációval együtt viszont 6 millióan.

Az ő mindennapi életüket is érintette a káosz:

az olyan kellemetlenségektől kezdve, hogy lekapcsolták a wifit a reptéren, odáig, hogy nem lehetett a parkolási büntetéseket vagy a közüzemi számlákat online befizetni – tulajdonképp semmilyen olyan rendszer nem működött, amelynek köze volt az önkormányzathoz.

A hatóságok azt mondják, hogy az ott lakók adatai nem kerültek a hackerek kezére, de nem lehetnek ebben teljesen biztosak.

Az elmúlt években

egyre több a zsarolóvírusos támadás,

amelyek célpontjai között magánemberek, vállalatok és kormányzati hálózatok is szerepeltek, arra is volt már példa, hogy kórházakat kellett bezárni egy időre, de hackerek indították be tavaly Dallasban a tornádóra figyelmeztető szirénákat is az éjszaka közepén. A mostani, atlantai támadás mögött az úgynevezett SamSam csoport áll, amely az egyik legsikeresebb ezen a téren: becslések szerint csak 2018-ban már több mint egymillió dollárt szedtek össze hasonló akciókkal.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!