Kezdőlap Címkék Amerika

Címke: Amerika

Az EU egyelőre mentességet kap az amerikai védővámok alól

0

Ezt jelentette be az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője. Az Európai Unió mellett hat ország, Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Korea, Kanada és Mexikó is mentességet kap.

Robert Lighthizer főképviselő a szenátus pénzügyi bizottságában tartott meghallgatáson elmondta: Donald Trump engedélyezte a vámok megfizetése alóli felfüggesztést a végleges megállapodást célzó tárgyalások idejére.

Az acél- és alumíniumtermékekre kivetett védővámokról szóló határozat holnap lép érvénybe. Az már korábban kiderült, hogy az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagjaként Mexikó és Kanada mentességet kap, ehhez csatlakozott most a négy másik ország és az Európai Unió.

A védővámok fő célpontja Kína,

Trump már egy másik rendeletet is aláírt, amelyben extra vámot vet ki más kínai árukra is. Kína erre válaszlépésekkel fenyegetőzött.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acélimportőre – az importból a védővámok alól mentességet Kanada részesedése a legnagyobb (16,7 százalék), utána jön Brazília (13,2) és Dél-Korea (9,7). Kína részesedése kevesebb mint 3 százalék. Az amerikai alumíniumimport legnagyobb része is Kanadából származik: az összes behozatal 40 százalékát teszi ki.

Korábban többen arról is beszéltek, hogy

a védővámok amerikai munkahelyeket is veszélybe sodornak.

Az Egyesült Államok szövetségesei és vetélytársai is a szabadkereskedelem elleni támadásnak és egyértelmű protekcionista fordulatnak nevezték a védővámokat. Az Európai Unió és Kína különösen azt nehezményezte, hogy Trump nemzetbiztonsági okokra hivatkozott.

Az EU korábban már jelezte: válaszlépéseket tesz, például a Kereskedelmi Világszervezethez fordul, és importvámokat vet ki bizonyos amerikai árukra, amennyiben nem terjesztik ki rá is a mentességet. Az Európai Bizottság összeállított egy listát, melynek kiszivárgott változata alapján szükség esetén nagyjából 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnének ki 25 százalékos importvámot.

Trump-ellenes regényt írt Sean Penn

0

Többek között azt írja: ennek a nemzetnek egy bérgyilkosra van szüksége.

Azt már régóta lehetett tudni, hogy a kétszeres Oscar-díjas színész nem szereti Donald Trumpot, és ez egyértelműen kiderül a mostani regényéből is. A Guardian szerint olyanokat ír benne, mint hogy a Landlord (háziúr) nevű elnököt

csodálatos és dühös amerikaiak választották meg elnöknek, meg az oroszok is.

Az is szerepel a könyvben, hogy nem jogilag kell eltávolítani az elnököt, hanem bérgyilkosra van szükség.

Ez Sean Penn első regénye. Korábban kiadott egy audiokönyvet, először még álnéven, a mostani regény ennek a kibővített változata. A főszereplő egy bérgyilkos, aki egy titokzatos kormányszerv megbízásából végez különféle munkákat.

A regényt elolvasta a világhírű író, Salman Rushdie, és elismerően nyilatkozott róla. Sean Penn áprilisban Európában is reklámozza majd a könyvét.

Kínzások miatt bírálják a CIA új igazgatóját

0

Első alkalommal vezeti nő a CIA-t. Gina Haspel eddig igazgatóhelyettes volt, korábbi tevékenysége miatt azonban rengeteg bírálat érte.

Miután Donald Trump kirúgta Rex Tillerson külügyminisztert, a CIA eddigi igazgatóját, Mike Pompeót nevezte ki a helyére. A hírszerzés élére pedig Pompeo eddigi helyettese, Gina Haspel került.

Ő az első nő a CIA élén, és régóta dolgozik a szolgálatnak. Pont korábbi ténykedése miatt érik most bírálatok. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után több ezer terroristagyanús embert tartóztattak le, és

sokat közülük megkínoztak.

Mivel az USA területén a kínzás nem engedélyezett, ezért ezek a kihallgatások külföldön folytak, főleg a guantánamói támaszpontot, de titkos kelet-európai börtönökben is.

A kínzások miatt a szenátus vizsgálatot is indított, de a CIA emberei, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, többször is hazudtak.

Köztük volt Gina Haspel is.

Donald Trumpot viszont ez nem zavarta, hiszen ő már a kampány alatt is kijelentette, hogy a kínzás elfogadható, ha eredménnyel jár. Haspel kinevezését egyébként még a szenátusnak is jóvá kell hagynia.

Zsidó szervezetek háborodtak fel Putyin miatt

0

Vlagyimir Putyin a hétvégén azt mondta: az orosz állam nem avatkozott be az amerikai elnökválasztásba, de lehet, hogy orosz útlevéllel rendelkező zsidók igen.

Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Az orosz elnök az NBC-nek adott interjút, amelyben többek között azt mondta: a legkevésbé sem érdekli, ha orosz állampolgárok megpróbáltak beleavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mert szerinte ezeknek az embereknek semmilyen kapcsolata nem volt a Kremllel. Azt mondta, nem is biztos, hogy oroszok voltak,

„lehet, hogy ukránok, tatárok vagy zsidók voltak, orosz útlevéllel.”

Nem véletlenül emelte ki Putyin a zsidók mellett a másik két csoportot: Ukrajnával Oroszország gyakorlatilag háborúban áll, az annektált Krím-félszigeten pedig jelentős tatár kisebbség él.

Amerikai zsidó szervezetek felháborodottan reagáltak Putyin szavaira. Az egyik szervezet szerint bizarr, hogy Putyin másokra mutogat, és

„klasszikus antiszemita sztereotípiákat éleszt fel, amelyek évszázadokon keresztül mérgezték az országát.”

Az oroszok beavatkozását vizsgáló Robert Mueller különleges ügyész nem csak   ellen emelt vádat, hanem 13 orosz állampolgárt és három orosz cég ellen is. És már azt is vizsgálják, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást.

Sok amerikai munkahely is megszűnhet Trump védővámja miatt

0

Az amerikai elnök 25 százalékos védővámot vetett ki a külföldi acélra, ami akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet. Ezzel hosszú távon mindenki rosszul jár, de már rövid távon is munkahelyek szűnhetnek meg – Amerikában is.

Pennsylvaniában, egy Pittsburgh melletti kisvárosban kampányolt a hétvégén Donald Trump, a gyűlést egyúttal kihasználta arra is, hogy dicsérje az acél-, és alumíniumipari védővámokról szóló, pénteken aláírt döntését. Szerinte eddigi gazdaságpolitikája kezdi meghozni eredményét.

“Az acéliparotok visszatér, minden visszatér majd”

– mondta. Azt is megígérte, hogy megválaszolja a védővámokra ellenlépésként hozott európai vámokat is, például védővámot vet ki az európai import autókra is.

Csakhogy a védővámok és az esetleges ellenlépések miatt munkahelyek szűnhetnek meg Amerikában, többek között az egykor acélipari központ Pennsylvaniában is. Itt van például a Novolipetsk Steel nevű cég, amely, ahogy a neve is mutatja,

egy orosz óriás amerikai leányvállalata.

A cég orosz acélt importál, amit aztán Amerikában dolgoz fel, a védővámok viszont hatalmas profitkiesést jelentenének. Emiatt vagy visszafogják a termelést, vagy meg is szüntetik, és elküldik 1200 alkalmazottjukat.

A védővámok fő célpontja amúgy Kína, holott a kínai részesedés az amerikai acélimportból mindössze 3 százalék. Kanada mentességet kapott a védővámok alól, pedig Kanada a legnagyobb importőr, és a részesedése most tovább nőhet. Ugyanis könnyen elképzelhető, hogy sok kínai és orosz cég oda helyezi át a termelést.

Szigorították a fegyvertartást Floridában, a fegyverlobbi máris perel

0

A parklandi mészárlás után szigorították Floridában a fegyvertartási szabályokat. Az egyik legerősebb amerikai lobbiszervezet, a Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) máris pert indított emiatt.

Február közepén lőtt agyon a 19 éves Nikolas Cruz 17 diákot és tanárt a parklandi középiskolában. Az ámokfutó ellen szerdán emeltek vádat, ügyvédje szerint kész bűnösnek vallania magát, ha nem halálra, hanem életfogytiglanra ítélik.

A sokadik iskolai mészárlás után újra megerősödtek azok a hangok, hogy szigorítani kellene a fegyvertartási szabályokon. Emiatt

tömegtüntetéseket is tartottak,

és úgy tűnik, még Donald Trump is támogatja a javaslatok egy részét – igaz, ő , hogy az iskolai lövöldözéseket úgy lehet megakadályozni, ha a tanárok is fegyvert kapnak.

Rick Scott, Florida republikánus kormányzója pedig már alá is írta a törvényt, amely 18-ról 21 évre emelte a fegyvervásárlás alsó korhatárát, és kiterjesztette a hatóságok fegyverelkobzási jogkörét. Ugyanez törvény egyébként lehetővé teszi, hogy egyes tanárok és alkalmazottak fegyvert viselhessenek az oktatási intézményekben.

A Trump megválasztását is támogató

fegyverlobbi máris támadásba lendült.

Az NRA szerint az új szabályozás „hátrányos helyzetbe hozza a fiatal férfiakat és nőket”. A szervezet az alkotmány második kiegészítésére hivatkozik, amely alapjognak nevezi a fegyvertartást. Ezért pert indítottak.

A szigorítást követelők szerint amúgy az új floridai törvény is túl megengedő: nem tiltja be ugyanis a gépkarabélyhoz hasonló félautomata puskákat.

Európai politikusokat fizetett le Trump volt kampányfőnöke

0

Újabb vádpontot fogalmazott meg Robert Mueller Paul Manafort, Donald Trump volt kampányfőnöke ellen: európai politikusokat fizetett le, hogy az akkori ukrán elnök, az oroszbarát Viktor Janukovics mellett lobbizzanak.

A bűnbánó Rick Gates
Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

A Robert Mueller vezette bizottság azt vizsgálja, hogy az oroszok mennyire avatkoztak be az amerikai elnökválasztásba. Több ember ellen már vádat emeltek, köztük van Rick Gates, Manafort korábbi helyettese és régi üzlettársa, aki

elismerte bűnösségét, és együttműködik a bizottsággal.

Elmondta, hogy több tízmillió dollárt mostak tisztára, és hazudtak az FBI-nak.

Így derült ki az is, hogy ő és Manafort 2012-ben és 2013-ban offshore-számlákról utalt át több mint kétmillió dollárt európai politikusoknak (az úgynevezett Habsburg-csoportnak), hogy lobbizzanak az akkori oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics mellett.

Janukovics nem sokkal később abba bukott bele, hogy nem írta alá az Európai Unióval a társulási szerződést 2013 végén, hanem végleg el akarta kötelezni Ukrajnát Oroszország mellett. Emiatt tömegtüntetések kezdődtek, főleg a kijevi Majdan téren, ahol a rendőrök mesterlövészei a tüntetők közé lőttek. Ezután a tüntetések még nagyobbak lettek, Janukovics elmenekült Kijevből, a parlament pedig megfosztotta hatalmától. A volt elnök Oroszországba menekült, a villáiról készült, hatalmas luxusról árulkodó képek pedig bejárták a világot: többek között arany vécékeféje és saját állatkertje volt. Bukása után annektálta Oroszország a Krím-félszigetet, és kezdődött a kelet-ukrajnai háború.

Készült egy feljegyzés is 2012 júniusában, amelyben Manafort rendkívül fontosnak nevezte a csoport tevékenységét, „rendkívül befolyásos politikusok” csoportjaként emlegette őket. A vádirat szerint

egy volt európai kancellár vezette őket.

A Deutsche Welle szerint ő a volt osztrák szociáldemokrata kancellár, Alfred Gusenbauer volt.

Manafort két washingtoni lobbicéget is felkért, hogy javítsák az Ukrajnáról, vagyis leginkább Janukovicsról alkotott képet. Az egyik vezetője Tony Podesta volt, Hillary Clinton volt kampányfőnökének a testvére.

Alfred Gusenbauer
Fotó: MTI/EPA/Andreas Pessenlehner

Gusenbauer részt is vett egy találkozón 2013-ban, amelyen az amerikai képviselőház külügyi bizottságának akkori vezetője, Ed Royce mellett két republikánus képviselő, valamint mások mellett a lobbicégek munkatársai is részt vettek. Utóbbiak közül az egyik Romano Prodi volt olasz kormányfőt is elkísérte amerikai képviselőkkel tartott találkozóira.

Gusenbauer jelenleg egy berlini elemzőintézet tagja, amelynek alapítója, Vlagyimir Jakunyin, az orosz vasúttársaság volt vezetője, rákerült a Krím elcsatolása miatt szankciókkal sújtott oroszok listájára. Jakunyint az amerikaiak Vlagyimir Putyin bizalmasának tartják.

Nem ő amúgy az egyetlen volt kancellár, aki szoros kapcsolatban van az oroszokkal: Gerhard Schröder például tagja a Rosznyeft igazgatótanácsának. Oroszbarát politikusok Európában ugyanakkor a szélsőjobboldalon is gyakran találhatók: ilyen a francia Marine Le Pen és az olasz Északi Ligát vezető Matteo Salvini is.

Paul Manafort mindent tagad
Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Manafort tagadta a vádakat. A New York Times szerint ugyanakkor Gates-szel közös cégük sok, az orosz kormánnyal jó viszonyban lévő emberrel kapcsolatban állt. Például a leggazdagabb oroszok közé tartozó Oleg Gyeripaszkával, aki Putyin közeli szövetségesének számít, akit a Washington Post szerint Manafort személyesen is tájékoztatott arról, hogy haladnak az elnökválasztási kampánnyal.

Mueller vizsgálata közben már arról is szól, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatás működését. Ezzel kapcsolatban már volt tanácsadóját, Steve Bannont is meghallgatták.

Közvetlen amerikai-orosz konfliktus Szíriában? Aligha

0

Több tucat orosz zsoldos – köztük legalább négy bizonyítottan orosz állampolgár – veszíthette életét egy támadási kísérletben, amelynek célpontja egy amerikai-kurd támaszpont volt Szíria olajban gazdag Deir ez-Zór kormányzóságában.

 

Orosz források szerint több mint 200, Moszkva által felfogadott harcos esett el a támadásban. Amerikai tisztségviselők 100 körülire becsülték a halálos áldozatok, 200-300 közöttire a sebesültek számát.

Az ominózus offenzíva február 7-én kezdődött a damaszkuszi rezsim oldalán harcoló csapatok tüzérségi támadásával és felvonulásával. Tüzérségi fegyverekkel, harckocsikkal, rakétavetőkkel és aknavetőkkel támadták az at-Tabíja közelében található bázist.

Jeffrey Harrigian, az amerikai légierő egyik térségbeli parancsnoka elmondta, hogy az Egyesült Államok heves ellentámadást indított a levegőből. Több mint három órán keresztül F-15E harci repülők, B-52-es stratégiai bombázók, AC-130-as nehézfegyverzetű repülőgépek, Apache támadó helikopterek és Reaper drónok lőtték a gyalogosokat.

Egy amerikai katonai szóvivő a The New York Timesnak elmondta, hogy

az események egyik szakaszában sem volt szikrányi esélye sem a közvetlen konfliktus kirobbanásának.

“A koalíciós erők tisztségviselői folyamatos kommunikációs kapcsolatban álltak az orosz féllel a kudarcba fulladt, indokolatlan támadás előtt, alatt és után” – szögezte le Ryan S. Dillon amerikai katonai szóvivő. “Orosz tisztségviselők biztosítottak róla, hogy nem támadják meg a közelben állomásozó koalíciós erőket” – tette hozzá.

A Kreml szóvivője szerdán arra a kérte az újságírókat, hogy

“ne essenek eltorzított információk rabjaivá”.

Dmitrij Peszkov valótlannak nevezte azt az sajtóban megjelent feltételezést, amely szerint Putyin elnök a szíriai helyzet miatt mondta le vidéki útjainak egy részét.

Peszkov nem zárta ki, hogy Szíriában lehetnek orosz állampolgárok, de azok szerinte nem állnak kapcsolatban a fegyveres erőkkel.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint az orosz külügyminisztérium szerdán klasszikus félretájékoztatásnak nevezte a hírt.

Moszkva az ukrajnai konfliktusban is hasonlóan nyilatkozott, majd később elismerte, hogy orosz katonák állomásoztak a térségben.

A New York Times úgy tudja, hogy zsoldosok százai, ha nem ezrei harcolhatnak orosz megbízással Szíriában.

Hivatalos: ő az amerikai nagykövet-jelölt

0

Az idős New York-i üzletembert, David Cornsteint jelöli budapesti nagykövetnek Donald Trump.

A Fehér Ház honlapján jelent meg a közlemény arról, hogy Trump kiket szándékozik különböző pozíciókba kinevezni. A listán szerepel a budapesti nagyköveti posztra szánt David Cornstein neve is.

A közlemény azt írja róla, hogy Cornstein a Pinnacle Advisors elnöke, korábban pedig a Finlay Enterprise, egy több milliárd dollár értékű tőzsdei cég elnök-vezérigazgatója volt. New Yorkban született, a városi adminisztrációban is töltött be pozíciókat. Felsorolják különféle díjait is.

Vagyis

nem karrierdiplomatáról van szó, hanem politikai kinevezettről,

ami nem meglepő, tekintve, hogy az utóbbi időben erre több példa is volt. Ebből arra is lehet következtetni, hogy Cornstein jó kapcsolatot ápolhat republikánus vezetőkkel, akár a hozzá hasonlóan New York-i üzletember Trumppal is.

Azt egyébként még nem tudni, hogy a 79 éves Cornstein mikor érkezhet Budapestre. Előbb ugyanis még a kongresszusi képviselők is meghallgatják.

Ugyanakkor az is biztosra vehető, hogy

az amerikai nagykövetség irányvonala nem fog változni az új nagykövet megérkezésével,

hiszen az eddigi ügyvivő, David Kostelancik is az amerikai külügyminisztériummal egyeztetve végezte a munkáját – akkor is, amikor például keményen kritizálta a magyar kormányt a sajtószabadság helyzete miatt. Ezután nem sokkal jelent meg az amerikai külügy pályázata a vidéki magyar sajtó támogatására.

Belebukhat Trump a különleges ügyész vizsgálatába?

A vizsgálat már nem elsősorban arról szól, hogy mennyire avatkoztak be az oroszok az elnökválasztásba, hanem arról, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást. A különleges ügyész, Robert Mueller sorra hallgatja meg Trump legközelebbi munkatársait, és már az elnököt is szeretné. Az is kiderült: azután, hogy Trump leváltotta a vizsgálatot eredetileg vezető James Comey FBI-igazgatót, Muellert is ki akarta rúgatni.

Fotó: MTI/EPA/Gian Ehrenzeller

Eddig négy ember ellen emelt vádat a Robert Mueller vezette bizottság: Michael Flynn, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója; Paul Manafort volt kampányigazgató; a helyettese, Rick Gates; valamint a korábbi kampánytanácsadó George Papadopoulos ellen.

Közülük a CNN szerint Rick Gates, bár először ártatlannak vallotta magát, hajlandó együttműködni Muellerrel – neki egyébként nem csak a kampányban volt szerepe, Trump beiktatási bizottságában is fontos posztja volt.

Folyamatosan zajlanak a meghallgatások is: Mueller beszélt már Daniel Coats nemzeti hírszerzési igazgatóval, Mike Pompeo CIA-igazgatóval, Reince Priebusszal, Trump volt kabinetfőnökével, az elnök vejével és tanácsadójával, Jared Kushnerrel, a volt FBI-igazgató James Comey-val, valamint legutóbb, első kormánytagként Jeff Sessions igazságügyi miniszterrel. A következő pedig várhatóan Steve Bannon volt stratégiai tanácsadó lesz, valószínűleg már a héten.

Jeff Sessions
Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Sessions meghallgatása a Vox értékelése szerint teljesen logikus és régóta várható volt, hiszen

ő az ügy egyik kulcsfigurája:

a kampány alatt külpolitikai tanácsadó volt, vagyis tudnia kellett az oroszok megkereséseiről, miniszterként pedig ő felügyeli az FBI-t is, amely elindította a vizsgálatot.

Ő maga is keveredett korábban ellentmondásokba: még a miniszterjelölti meghallgatásán azt mondta, nem kommunikált az oroszokkal a kampány alatt – aztán kiderült, hogy kétszer is találkozott az orosz nagykövettel. Később azt mondta, félreértette a kérdést, de állítólag ez is közrejátszott abban, hogy tavaly márciusban bejelentette, semmilyen szinten nem ellenőrzi a vizsgálatot.

Sessions meghallgatása Muellernél, amelyről a New York Times számolt be, órákon át tartott. Őt is főleg arról kérdezték, hogy mivel indokolta Trump James Comey kirúgását, és miért akarta azt, hogy mindenképp egy hozzá lojális ember vezesse az orosz vizsgálatot.

Ezek a kérdések már egyértelműen annak a jelei, hogy

Muellert egyre inkább az érdekli: akadályozta-e az elnök az igazságszolgáltatás munkáját.

Márpedig, ha végignézzük, hogy mi minden történt az elmúlt egy évben a vizsgálattal kapcsolatban, akkor okkal merülhet fel a gyanú.

Michael Flynn ügyével kezdődött az egész. A hivatalos indoklás szerint őt azért váltották le alig 24 nap után nemzetbiztonsági tanácsadói posztjáról, mert félrevezette Mike Pence alelnököt azzal kapcsolatban, hogy miről beszélgetett az orosz nagykövettel a kampány alatt. Az is kiderült, hogy Flynn már tavaly január 24-én, titokban találkozott az FBI nyomozóival, akik az orosz beavatkozást eredetileg vizsgálták.

Kirúgásának másnapján aztán

Trump megkérte James Comey-t, hogy „engedje el” a Flynn elleni vizsgálatot

– ezt Comey a kongresszusi vizsgálóbizottság előtt, eskü alatt vallotta (az orosz beavatkozást ugyanis egy ilyen bizottság is vizsgálja). Az akkori FBI-igazgatót Trump már korábban is győzködte, „lojalitást” kért tőle, március végén pedig a hírszerzés két legfontosabb vezetőjét, Daniel Coatsot és Mike Pompeót kérte arra, hogy győzzék meg Comey-t, állítsa le a vizsgálatot. (Mint láthattuk, Mueller már őket is meghallgatta.)

James Comey
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Mindez nem vezetett sikerre, a vizsgálat folytatódott. Május 9-én aztán Trump leváltotta az FBI-igazgatót, hivatalosan azért, mert „nem megfelelően kezelte” a Hillary Clinton email-botránya ügyében folyó vizsgálatot.

Ezután azonban az FBI munkáját felügyelő igazságügyi minisztérium Robert Muellert nevezte ki, hogy különleges ügyészként folytassa a vizsgálatot – ne feledjük, ez már bő két hónappal azután volt, hogy Jeff Sessions kivonta magát a nyomozás felügyelete alól. Muellert így Sessions helyettese, Rod Rosenstein nevezte ki.

Az elnök pár nappal később dühösen nekitámadt a miniszternek, hogy miért nevezték ki Muellert, állítólag Sessions menesztése is felmerült. Sőt, a New York Times információi szerint tavaly júniusban

Trump magát Muellert is ki akarta rúgatni.

Ezt ő maga nem tehette meg, a minisztériumot kellett volna rávennie. Egyik vezető jogászát, a régi republikánus Donald McGahnt bízta meg ezzel a feladattal, ő viszont azt mondta: inkább felmond. Trump így letett a tervről. McGahn más vezető Fehér Ház-i hivatalnokoknak azt mondta, Mueller kirúgásának katasztrofális hatása lenne Trump elnökségére. A kiszivárgott hírre Trump a maga módján reagált, szerinte ez csak „fake news”.

Robert Mueller
Forrás: Wikimedia Commons

Ugyanakkor az FBI-ra folyamatosan próbált nyomást gyakorolni. Júliusban például Andrew McCabe igazgatóhelyettes kirúgását követelte, majd egy, szintén a napokban megjelent hír szerint a Comey kirúgása után kinevezett igazgatót, Christopher Wrayt akarta rávenni, hogy távolítson el olyan embereket, akiket ellenfelének gondolt (köztük McCabe-et), és hozzá lojálisakat vegyen fel. Wray azonban válaszul szintén a lemondásával fenyegetőzött.

Az 1996 óta az FBI-nál dolgozó McCabe márciusban egyébként amúgy is nyugdíjba menne, végül azonban nem várta ezt meg: hétfőn váratlanul bejelentette lemondását. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közölte: Trumpnak semmi köze nem volt a lemondáshoz. A CBS-nek azonban egy forrás azt mondta: McCabe-bel közölték, hogy távoznia kell.

Mindezek után most ott tartunk, hogy, ahogy a Washington Post elsőként megírta,

Mueller Trumpot is ki akarja hallgatni.

Az elnök amúgy folyamatosan tagadta, hogy törvényt sértett volna, szerinte Comey kirúgásával nem akadályozta az igazságszolgáltatást, és csak boszorkányüldözés zajlik ellene. Később aztán felvett egy új jogászt, Ty Cobbot, aki meggyőzte: jobban jár, ha együttműködik. Most már azt mondta, „örömmel” venne részt egy eskü alatt történő meghallgatáson. Ennek feltételeiről a csapata még tárgyal Mueller embereivel, így még nem lehet tudni, mikor kerülhet rá sor.

Vallomástételre több lehetőség is van: az elnök jogászai először valószínűleg azt ajánlják fel, hogy Trump írásban válaszol Mueller kérdéseire, de ezt ő szinte kizárt, hogy elfogadja. A másik opció, hogy személyes meghallgatásra kerül sor, ahol ott lehetnek Trump ügyvédei is. Amennyiben ezt elutasítják, akkor viszont Muellernek megvan a jogköre arra, hogy idézést adjon ki az elnök ellen, akinek így egy esküdtszék előtt kellene vallomást tennie.

A Washington Post szerint ugyanakkor

Trump tanácsadói és barátai közül többen attól tartanak, hogy az elnök a habitusa miatt bajba kerül egy személyes meghallgatás alatt,

ugyanis ritkán fogalmaz pontosan, szeret túlozni, és nem egyszer volt már rá példa, hogy meglehetősen szabadon kezelte a valóságot. Muellernek viszont rendelkezésre áll többek között Comey, Sessions és Flynn vallomása is.

Fotó: MTI/EPA pool/Kevin Dietsch

Ahhoz, hogy Trumpot valóban megvádolják az igazságszolgáltatás akadályozásával, azt is bizonyítani kell, hogy „bűnös szándékkal” tette ezt. Ahogy a Foreign Policy írja: azt kellene például bizonyítani, hogy azért rúgta ki Comey-t és támadta az FBI bizonyos vezetőit, mert tanúskodhattak volna ellene. A Lawfare szakértői szerint mindenesetre az elmúlt egy év eseményeiből valóban kirajzolódik egy olyan kép, hogy az elnök próbálja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját, de a stáb ellenállása miatt nem igazán képes rá.

Így aztán az ügy folytatása azon is múlik, hogy Trump hogyan szerepel a meghallgatáson. Meg persze azon, hogy saját pártja mit gondol az ügyről.

A Kongresszusban ugyanis a republikánusok vannak többségben, vagyis, csak ők tudják impeachment során megbuktatni az elnököt.

Ez a helyzet várhatóan az idei kongresszusi választások után sem változik jelentősen, vagyis ki lehet jelenteni: akármire is jut Mueller vizsgálata, Trump addig marad hatalmon, amíg saját pártja nem fordul ellene.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK