Kezdőlap Címkék Amerika

Címke: Amerika

„Katonai Schengent” javasol az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka

0

Hogy védje meg Amerika Kelet Európát, ha katonáitól útlevelet kérnek a határon? – teszi fel a kérdést a Bloomberg hírügynökség New Yorkból.

Beszámol arról, hogy Ben Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka Bulgáriából Romániába repült, hogy megtekintsen egy hadgyakorlatot a Fekete tengeren. A Mihai Kogalniceanu katonai repülőtéren

útlevelet kértek a NATO európai parancsnokától, sőt vámvizsgálatnak is alávetették.

Ugyanez történt Magyarországon is – írja a Bloomberg. A jeles hadfi füstölgött és immár hivatalosan is felvetette a „katonai Schengen” tervét. „Ha egy migráns nyugodtan közlekedhet Európában, akkor a katonáknak is meg kell adni ezt a lehetőséget!”- hangsúlyozta Ben Hodges tábornok.

Hollandia hadügyminisztere már júniusban felvetette a „katonai Schengen” gondolatát. Azóta lezajlott a nagy NATO hadgyakorlat Európa keleti felén. Operation Saber Guardian volt a hadgyakorlat neve, melyen 25 ezer katona vett részt tíz napon át. Mi derült ki?

Nemcsak az útlevélvizsgálat okozott gondot. Hanem például az is, hogy

sok kelet-európai repülőtér, pályaudvar egészen egyszerűen nem volt alkalmas a modern amerikai haditechnika fogadására.

A vasúti pályák tele vannak olyan alagutakkal, melyek lehetetlenné teszik egyes amerikai harci járművek szállítását. Sok úton pedig szigorú súly- és magassági korlátozás van, emiatt nem használhatták azokat az amerikai harci járművek.

Az amerikaiak mégis sikeresnek értékelték a hadgyakorlatot hiszen az afganisztáni és iraki veteránok most először mutathatták meg, hogy mire lennének képesek egy konvencionális háborúban. A kis kelet-európai államok pedig megnyugodhatnak: érezhették, hogy Amerika mögöttük áll a bajban.

Ez már Varsóban is kiderült, ahol nemrég Trump elnök 14 közép és kelet-európai állam vezetőivel találkozott.

A NATO 4500-4500 fős alakulatot állomásoztat Lengyelországban és a balti államokban, ahol legjobban tartanak egy orosz fenyegetéstől.

A Krím annektálása után megnőtt az aggodalom Közép és Kelet Európában Moszkva szándékait illetően. Az oroszok 100 ezer fős hadgyakorlatot tartanak a nyugati határon – nyilvánvalóan azért, hogy ellensúlyozzák a NATO hadgyakorlat hatását.

Háborút senki sem akar, biztonságot viszont mindenki. Ezért sürgeti a NATO európai erőinek parancsnoka a „katonai Schengent”, hogy a következő nagy NATO hadgyakorlat során ne kérjenek útlevelet az amerikai katonáktól, akiktől országuk megvédését várják Közép- és Kelet-Európa NATO-tagállamai.

Szélsőjobboldali tüntetés egy amerikai városban – verekedés, gázolás, rendkívüli állapot

0

A virginiai Charlottesville-ben tüntettek szélsőjobboldaliak, mert el akarták vinni Robert Lee konföderációs tábornok szobrát. Egy kocsi szándékosan az ellentüntetők közé hajtott, egy ember meghalt. A kormányzó rendkívüli állapotot hirdetett. Később egy rendőrségi helikopter is lezuhant.

A városban az alt-rightnak nevezett szélsőjobboldali mozgalom (Trump támogatói, zászlóshajójuk az utóbbi hónapokban a magyar kormánymédia által is gyakran idézett, összeesküvés-elméleteket terjesztő Breitbart portál) tartott tüntetést. Ellentüntetők is megjelentek,

a két csoport összecsapását a könnygázgránátokat is bevető rendőrségnek kellett megfékeznie.

Többen megsérültek és letartóztatások is voltak. A rendőrség azonban nem közölt adatokat.

Terry McAuliffe kormányzó rendkívüli állapotot hirdetett, elfogadhatatlanak nevezte a történteket, és közölte, hogy

„a szólásszabadság nem az erőszak szabadságát jelenti”.

Az erőszakot a Twitteren Trump is elítélte – de csak általánosságban, nem említve a szélsőjobboldalt.

Két órával az első összecsapások után

egy autó nagy sebességgel, szándékosan az ellentüntetők közé hajtott.

Többen megsérültek, a CBS szerint egy ember, egy 32 éves nő meghalt, 19-en megsérültek, öten közülük életveszélyben vannak. A sofőr egy 20 éves fehér férfi volt.

A CNN szerint nem sokkal később lezuhant egy rendőrségi helikopter, a rajta utazó

két rendőr meghalt.

A rendőrség közleménye szerint „közbiztonsági akcióban” vettek részt.

A demonstrációt a szélsőjobboldaliak azért szervezték, mert a város el akarja távolítani Robert Lee szobrát. Lee a polgárháborúban a déli rabszolgatartó államok seregének a parancsnoka volt.

Az alt-rightosok mellett

sok neonáci is megjelent a tüntetésen, valamint a Ku-Klux-Klán tagjai is.

Olyan, a fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajvédők is tüntettek, mint Richard Spencer és David Duke (a Ku-Klux-Klán volt vezetője) Sokan katonai egyenruhában, pajzsokkal érkeztek, volt aki náci karlendítésékkel üdvözölt másokat.

A New York Times szerint a tömeg többek között azt kiabálta, hogy

„a zsidók nem fognak minket lecserélni”.

Voltak, akik Trumpot támogató transzparenseket vittek. David Duke újságíróknak azt mondta:

„Beteljesítjük Donald Trump ígéreteit.”

A szélsőjobboldaliak előző este fáklyás felvonulást tartottak – ez sokakat szintén a Ku-Klux-Klán akcióira emlékeztetett.

https://twitter.com/aletweetsnews/status/896188135465512960

 

Lesz-e amerikai-venezuelai csúcstalálkozó New Yorkban?

0

Venezuela elnöke találkozni akar Trumppal. Erről Nicolas Maduro elnök az alkotmányozó nemzetgyűlés előtt beszélt Caracasban.

Az ENSZ közgyűlés őszi ülésszakán szeretne tárgyalni az amerikai elnökkel, aki szankciókat vezetett be Venezuelával szemben. Az ok: véres választások eredményeképp jött létre az alkotmányozó nemzetgyűlés, mely szinte diktátori hatalmat biztosít Nicolas Maduro elnöknek.

Forrás: Wikimedia Commons

A szankciók súlyos csapást jelentenek Venezuelának, mely már hónapok óta

katasztrofális gazdasági válsággal küzd az alacsony olajárak miatt.

„Utasítottam a külügyminisztert, hogy

szervezzen találkozót Donald Trumppal

szeptember 20-ára New Yorkban. Lehet személyes találkozó, de tárgyalhatunk telefonon is” – mondta Maduro, aki hangsúlyozta: fegyverrel a kézben megy tárgyalni.

„Az amerikai birodalomnak tudnia kell, hogy Venezuela sohasem adja meg magát!”

– mondta Maduro elnök. Aki nem is titkolta: szerinte az USA állt amögött a katonai lázadás mögött, mely a választások után robbant ki, és amelyet az elnökhöz hű csapatok levertek Venezuelában.

Trump megköszönte Putyinnak, hogy kiutasította az amerikai diplomatákat

0

Donald Trump azt mondta, így legalább kevesebb embernek kell fizetést adni.

755 amerikai diplomatát utasított ki Oroszország az ott dolgozó 1200-ból, válaszul a szankciókra. Ezt Vlagyimir Putyin még július 30-án rendelte, Trump azóta nem szólalt meg az ügyben.

Most viszont igen.

A Reuters szerint azt mondta:

„Nagyon hálás vagyok, hogy elküldött ennyi embert, mert így legalább kevesebbnek kell fizetést adnunk.”

Azt is mondta, hogy nincs ok arra, hogy ők valaha is visszamenjenek.

Ezzel egyébként Trump ellentmondott saját külügyminisztériumának is, hiszen az ő közleményük szerint a kiutasítás „sajnálatos esemény” volt. Trump mostani kijelentésére nem reagáltak. Nicholas Burns, a Harvard egyetem professzora, aki George W. Bush elnöksége alatt a külügyminisztérium harmadik embere volt, groteszknek nevezte Trump kijelentését.

Putyin és Trump a G20 csúcson
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Mihail Klimentyev

Azt, hogy az oroszok mennyire és hogyan avatkoztak be a tavalyi amerikai elnökválasztásba (ami miatt a szankciókat is hozták), több kongresszusi bizottság és Robert Mueller különleges ügyész is vizsgálja.

Azt is vizsgálják, hogy Trump kampánycsapatának milyen kapcsolatai voltak az oroszokkal.

Volt kampányfőnökénél az FBI már házkutatást is tartott. Trump most erről is beszélt, azt mondta, meglepődött, és szerinte a házkutatás egy „erős jel” volt. Azt is mondta, még nem gondolkodott azon, hogy kirúgja Muellert, ahogy ezt tette James Comey FBI-igazgatóval májusban.

Harvard: az új diákok fele lány és valamelyik kisebbséghez tartozik

0

Malia Obama is a 2056 szerencsés diák között van, aki megkezdheti tanulmányait a Harvard egyetemen, ahol korábban az édesapja is tanult. Idén a jelentkezők száma minden rekordot megdöntött: csaknem 40 ezren akartak itt tanulni. Közülük választották ki a 2056 elsőéves diákot, aki megkezdheti tanulmányait. A lányok száma 49,2% – ez is rekord.

A kisebbségekhez tartozó felvételiző diákok plusz pontokat kaphattak a származásuk miatt. Ez a pozitív diszkrimináció segítette hozzá annak idején Barack Obamát is ahhoz, hogy a Harvard egyetemen végezzen. Sokan vitatják ezt az elvet, hiszen nem a teljesítményt hanem a származást pontozza.

Az Amerikában élő ázsiai diákok szervezete hivatalosan is beadvánnyal fordult az igazságügyi minisztériumhoz. Ők azt kifogásolják, hogy a pontozási rendszer előtérbe állítja a feketéket és a spanyol-amerikaiakat, viszont hátrányos az ázsiaiakra nézve.

Mit mutatnak a számok?

Az új hallgatók 50,8 %-a valamilyen kisebbséghez tartozik.

A legtöbben ázsiai származásúak /22,2%/, utánuk jönnek a feketék /14,6%/, majd pedig a spanyol-amerikaiak /11%/. Az amerikai őslakosság is képviselteti magát 1,9%-kal.

„Diákjaink a végzés után egy olyan társadalomban töltenek majd be fontos szerepet, mely multikulturális. Jó tehát, ha ezt már megszokják az egyetemen is”

– mondta a Harvard egyetem szóvivője, aki büszkén említette: minden évben többen jelentkeznek, így jó esély van arra, hogy a legkiválóbbak kerüljenek be az első évfolyamra a nagy presztizsű Harvard egyetemen.

Házkutatást tartott az FBI Trump volt kampányfőnökénél

0

Paul Manafortnál volt a házkutatás, a választásokba való orosz beavatkozással kapcsolatban, több dokumentumot elvittek.

Paul Manafort
Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Július 26-án volt a házkutatás, de csak most került nyilvánosságra, miután a Washington Post megírta.

A házkutatást, amelyről nem szóltak előre Manafortnak, Robert Mueller különleges ügyész rendelte el, aki

a tavalyi amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást vizsgálja,

ami miatt már Trump is egyre nagyobb bajban van.

Donald Trump
Fotó: MTI/EPA/Tannen Maury

Manafort virginiai házánál kora reggel jelentek meg az FBI-ügynökök, akik több dokumentumot elvittek.

Manafort volt Trump első kampánymenedzsere, de tavaly nyáron le kellett mondania, orosz és ukrán kapcsolatai miatt. Ezeket és Manafort üzleti ügyeit több kongresszusi bizottság vizsgálja, Mueller vizsgálata mellett.

Manafort a kongresszusi meghallgatásokon nem akart részt venni, de megegyezett a vizsgálóbizottságokkal, hogy együttműködik velük. A szenátus igazságügyi bizottságának és hírszerzési bizottságának adott már át dokumentumokat, többek között olyat, amely arról az orosz ügyvédnővel folytatott találkozóról szólt, amelyen Trump fia és veje is részt vett.

Ugyanakkor a házkutatási parancs szerint

„van ok azt hinni”, hogy Manafort nem ad át minden dokumentumot.

Szócsata az USA és Észak Korea között

0

Az ifjú diktátor  célbaveszi Guamot, ahol fontos amerikai támaszpont van.

Rakéta csapás tervét dolgozzuk ki az USA-hoz tartozó Guam ellen- közölte a KCNA hírügynökség Phenjanban. Észak Korea ezzel közvetlenül válaszolt Trump elnöknek, aki szabadságáról azt üzente, hogy ne fenyegesse az Egyesült Államokat, mert akkor a „tűz és a harag csapása éri”. Guam washingtoni kongresszusi képviselője megnyugtatta az ottélőket: az USA katonai ereje garantálja a biztonságukat. Guam jelentős amerikai haditengerészeti és légi támaszpont a Csendes óceánban, Észak Koreához ez a legközelebb eső amerikai terület.

Az ifjú diktátor személyes felügyelete mellett próbált ki nemrég egy interkontinentális rakétát az észak-koreai hadsereg. Ezt követően Kim Dzsongun kijelentette: az USA bármelyik részét el tudjuk érni! Nemcsak a rakétáit fejleszti gyors ütemben a világtól elzárkózó militarista rendszer hanem nukleáris technológiáját is. A Washington Post szerint Észak Korea immár teljes jogú nukleáris hatalom lett, mert képes oly kis atom robbanószerkezetet gyártani, amely elfér az interkontinentális rakéta robbanó fejében. A Washington Post katonai hírszerző forrásokra hivatkozva állítja: Észak Korea immár atom hatalom!

Trump többször is megelőző csapással fenyegette meg az ifjú diktátort, de az kihívóan reagált: majd megmutatjuk a piszok amerikaiaknak, hogy kivel van dolguk- mondta Kim Dzsongun. Amerikai javaslatra az ENSZ minden korábbinál szigorúbb gazdasági szankciókat rendelt el Észak Koreával szemben. A nagyhatalmak így akarják tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az ifjú diktátort. Ő azonban Trumppal akar tárgyalni a Fehér Házban. Tillerson amerikai külügyminiszter erről egy sajtó konferencián nemrégiben azt mondta: sok időnek kell még eltelnie addig amíg leülünk közvetlenül tárgyalni Észak Koreával.

Trump-média mindenütt: televíziós híradó a Facebookon

0

Az amerikai elnök menye, Lara Trump kétperces tévéhíradóban dicsőíti apósát a Facebookon.

„Jó estét, mi az igazságot mondjuk el az elnökről, melyet máshonnan nem tudhat meg” – mondja Eric Trump neje, aki korábban producer volt a CBS televízióban. Megtudhatjuk, hogy az elnök fizetése egy részét jótékony célra fordítja, hogy üzemet avatott fel Wisconsin államban és nagyon örül, hogy a gazdaság újra növekszik az Egyesült Államokban.

Want to know what President Trump did this week? Watch here for REAL news!

Közzétette: Donald J. Trump – 2017. július 30.

Mindez persze benne van a mainstream médiában is, melyet Donald Trump a halálos ellenségének tart. Csakhogy ott olyan hírek is szerepelnek, hogy

az elnök tíz nap után kirúgta kommunikációs főnökét, hogy orosz kapcsolatairól minden nap mást mond vagy hogy a szereplése Európában nem volt épp nagy siker…

Trump már a megválasztása után saját televíziót ígért, hogy szembeszálljon az amerikai médiával, melynek nagy része bírálta és bírálja őt. Aztán rájött, hogy az újfajta média számára hasznosabb:

a Twitteren több 35 millióan követik, a Facebookon 25 millióan.

A Trump tévé híradó is a Facebookon érhető el.

Trump úttörő e téren, de a fiatal francia elnök sem akar lemaradni. Macron pártja, mely a legutóbbi választáson a semmiből indulva többségre tett szert, közölte: saját médiát akar. Macron pedig a hagyományos médiát azzal lepte meg, hogy ki akarta jelölni: melyik újságíró kísérje az elnököt külföldi útjára. Miután közölték vele: ehhez semmi köze, ezt eldönti a főszerkesztő, jól megsértődött. A 39 éves elnök legfőbb média tanácsadója neje, aki 24 évvel idősebb nála. Külön irodája van az Elysee palotában, éppúgy, mint Trump rokonainak a Fehér Házban Washingtonban.

Juncker: Az EU megtorolja az amerikai szankciókat

0

Az Európai Unió kész megtorolni az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen elrendelt amerikai büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak – ezt mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Előtte Donald Trump, bár nem örült, de aláírta az új szankciós törvénycsomagot, amely az ő hatalmát is korlátozza.

Donald Trump aláírta az általa „elhibázottnak” tartott szankciós csomagot, amelyet az előző héten elsöprő többséggel szavazott meg a kongresszus mindkét háza. Oroszország ellen azért hoztak új gazdasági szankciókat, mert

az oroszok beavatkoztak a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba,

de az okok között szerepel a Krím-félsziget bekebelezése és Oroszország Szíriában játszott szerepe is (az oroszok Aszad rezsimjét támogatják). Emellett új szankciókat fogadtak el Irán és Észak-Korea ellen is.

A törvénycsomag egyik fontos cikke megköti az elnök kezét, ugyanis

korlátozza abban, hogy a szankciókat egyoldalúan, saját jogkörében feloldja.

A törvény előírja ugyanis, hogy az elnöknek minden olyan döntése előtt, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást hoz”, jelentést kell írnia és engedélyt kell kérnie a kongresszustól.

A szankciók európai – német, francia, osztrák, holland – vállalatokat is érintenek, ugyanis

pénzbüntetést kell majd fizetniük azoknak a cégeknek, amelyek orosz energetikai beruházásokban vesznek részt,

például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében.

Vlagyimir Putyin és Jean-Claude Juncker a G20 hamburgi csúcstalálkozóján
Fotó: MTI/EPA/Daniel Kopatsch

Juncker azt mondta, napokon belül ellenintézkedéseket fognak elrendelni, ha az amerikai korlátozások európai energetikai vállalatokat is hátrányosan érintenek. Azt mondta:

„Készen állunk, meg kell védenünk gazdasági érdekeinket az Egyesült Államokkal szemben, és ezt is fogjuk tenni.”

Szerinte, ha a washingtoni törvényhozás végül nem lesz tekintettel az európai érdekekre, akkor az EU megfelelő és arányos válaszlépéseket hoz majd. Sajtóhírek szerint az Unió szükség esetén a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) készül fordulni az ügyben.

Az orosz kormány szóvivője szerint semmi sem változott azzal, hogy az amerikai elnök aláírta a törvényt. Azt is mondta: már megtették a válaszlépéseket. A múlt héten Oroszország bejelentette, az ott dolgozó 1200 amerikai diplomatából 755-nek távoznia kell szeptember végéig.

Keményebben fogalmazott Dmitrij Medvegyev miniszterelnök a Facebookon, aki azt írta, hogy

„Oroszország ellen teljes kereskedelmi háborút hirdettek meg”.

Szerinte Oroszország továbbra is elsősorban önmagára támaszkodik majd, és meg fog birkózni a helyzettel.

Az orosz külügyminisztérium pedig azt közölte: Oroszország az amerikai szankciók hatására sem változtat az irányvonalán.

Teljesen átalakítanák a bevándorlást Amerikában

0

Két republikánus szenátor írt erről törvénytervezetet, amelyet Donald Trump is támogat. Csak szakképzett, angolul beszélő bevándorlók kapnának letelepedési engedélyt, évente 50 ezren.

Tom Cotton arkansas-i és David Perdue georgiai szenátorok terjesztik elő a törvényjavaslatot, amelyet Donald Trumppal együtt mutattak be a Fehér Házban.

A javaslat évi kvótát állapít meg, eszerint

évente ötvenezernél többen nem kaphatnának letelepedési engedélyt.

„Ez a törvény egész bevándorlási rendszerünk fél évszázad óta legfontosabb reformja” – mondta Trump.

Trump a két szenátorral
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci

A tervezet szerint új módszert dolgoznának ki arra, hogy ki kaphatna zöldkártyát, amely nem állampolgárságra, hanem tartózkodásra és munkavállalásra jogosít. Családegyesítés címén például nem járna és

azok a szakképzett bevándorlók kaphatnák meg, akik beszélnek angolul és képesek eltartani magukat és családjukat az Egyesült Államokban.

A Fehér Ház szerint az évi mintegy egymillió legális bevándorló közül csak minden tizenötödik felel meg e kritériumoknak.

Hasonló törvényjavaslattal próbálkozott 2007-ben George W. Bush, akkori elnök is, terve azonban a kongresszusban elbukott.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!