Kezdőlap Címkék Amerika

Címke: Amerika

Szex, fegyverek, milliárdosok – így dolgozik egy orosz kém

Fegyverpárti aktivistaként beépült az egyik legfontosabb amerikai lobbiszervezetbe, egy befolyásos republikánus háttéremberrel élt együtt, politikusokkal találkozott, miközben orosz hírszerzőkkel és egy titokzatos milliárdossal tartott kapcsolatot. Marija Butyina még Donald Trumppal is kapcsolatba került.

Múlt vasárnap tartóztatták le az Egyesült Államokban a 29 éves Marija Butyinát, hétfőn pedig már vádat is emeltek ellene. A bíróság úgy döntött, hogy nem védekezhet szabadlábon, mert nincsenek garanciák arra, hogy nem hagyja el az Egyesült Államokat.

A New York Times szerint Marija Butyina 2010 körül érkezett vidékről Moszkvába, ahol előbb bútorüzletet akart nyitni, majd reklámügynökséget indított. Nem sokkal ezután viszont egy, a szabad fegyvertartás mellett lobbizó csoportot alapított, majd egy bizonyos Alekszandr Torsin személyi asszisztenseként kezdett dolgozni.

Torsin a kémügy ügy egyik kulcsfigurája.

Korábban parlamenti képviselő volt, majd az orosz jegybank alelnöke lett. Emellett Spanyolországban pénzmosással gyanúsítják, sőt, több lap szerint azzal is, hogy ő vezeti az egyik hírhedt maffiacsoportot. Ő is szerepel azoknak a listáján, akiket az USA szankciókkal sújtott, amiért az oroszok beavatkoztak az elnökválasztásba.

Butyina és Torsin:

Национальный молитвенный завтрак с А.П. Торшиным

Közzétette: Maria Butina – 2015. március 17., kedd

Butyina egyre többet utazott Amerikába, gyakran Torsinnal együtt – a vád szerint már kifejezetten azzal a céllal, hogy az orosz kormány érdekeit képviseljék. Közben pedig Oroszországban szerveztek olyan, fegyvertartás-párti konferenciát, amelyre az Országos Lőfegyver Szövetség, az NRA több vezetőjét is meghívták.

Az NRA volt ugyanis a fő célpontjuk.

Ahogy a Vox is írja, rajtuk keresztül akarták befolyásolni a republikánus párt oroszokhoz való hozzáállását. A szövetség ugyanis az egyik legbefolyásosabb lobbiszervezetnek számít Amerikában, aktívan küzd a fegyvertartás bármilyen jellegű korlátozása ellen. Minden választásnál hatalmas összegekkel támogatja különböző politikusok kampányát – így például Donald Trumpét, aki fel is szólalt az éves kongresszusukon, 30 millió dollárral segítették.

Egy washingtoni lap szerint egyébként Torsin sok pénzt adott az NRA-nek, az FBI pedig vizsgálja, hogy ebből támogatták-e a Trump-kampányt, ami törvénytelen lenne, külföldről származó pénzt ugyanis nem lehet erre fordítani.

Közzétette: Maria Butina – 2016. április 19., kedd

De térjünk vissza Marija Butyinára: 2016-ban diákvízummal Amerikába is költözött, és a washingtoni Amerikai Egyetemen nemzetközi kapcsolatokat tanult. A Time magazin szerint

a fegyverek iránti rajongása mellett a szexet használta arra, hogy beépüljön különböző szervezetekbe,

és az orosz kormány érdekeit képviselje.

Még az oroszországi rendezvényen ismerkedett meg a most 56 éves, kiterjedt republikánus kapcsolatokkal rendelkező Paul Erickson konzervatív aktivistával. Ő sokáig segítette abban, hogy jó kapcsolatot tudjon kiépíteni jobboldali körökkel, Amerikában pedig össze is költöztek.

Mellette azonban Butyina az ügyészek szerint legalább egy másik férfinak is szexuális viszonyt kínált, amennyiben segít neki állást szerezni egy „fontos amerikai szervezetnél”.

Az NRA-vel való kapcsolatai egyre inkább kifizetődőek voltak. Már Amerikába költözése előtt is részt vett, többször Torsinnal együtt, olyan rendezvényeken, ahol

jól ismert amerikai politikusokkal találkozott,

például Scott Walker wisconsini republikánus kormányzóval, aki egy ideig még a republikánus elnökjelöltségre is esélyes volt.

Alekszandr Torsin, Scott Walker és Marija Butyina
Fotó: Facebook

Az NRA egyik rendezvényén Butyina Donald Trump legidősebb fiával is beszélt, sőt, Trump egyik Las Vegas-i kampánygyűlésén még a későbbi elnököt is meg tudta kérdezni arról, hogy el akarja-e törölni az Oroszország elleni szankciókat. Trump erre válaszolta azt, hogy jól kijön Putyinnal és szerinte nincs szükség a szankciókra.

A Reuters információi szerint Butyinának és Torsinnak még a pénzügyminisztérium és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed két vezetőjével is sikerült találkoznia, akikkel főleg az amerikai-orosz gazdasági kapcsolatokról beszéltek. Ebben egy olyan amerikai kutatóintézet segítette őket, amely gyakran közvetít oroszpárti véleményeket.

Butyina szereplései egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak, már tavaly februárban születtek róla cikkek. Ő maga sem volt túl óvatos, a Trump megválasztása után nem sokkal tartott születésnapi buliján például azzal büszkélkedett, hogy szerepe volt a Trump-kampánycsapat és az oroszok közötti kommunikációban. Nem véletlen, hogy

hónapok óta figyelte az FBI,

a The Wall Street Journal információi szerint pedig már tavaly több hírszerzési jelentés is foglalkozott vele.

Közzétette: Maria Butina – 2015. április 24., péntek

Egyszer már a Szenátus hírszerzési bizottsága is kihallgatta, idén áprilisban pedig átkutatták a lakását, lefoglalták a laptopját és a telefonját. Ezekből olyan információkat nyertek ki, miszerint a levelezését egy, az FSZB-hez, vagyis az orosz titkosszolgálathoz köthető domainen keresztül bonyolította, és

személyesen is kapcsolatban állt az FSZB több alkalmazottjával.

Az FBI szerint Butyina többek között e-mailben és Twitteren adta tovább a megszerzett információkat oroszországi kapcsolattartójának, akit a vádirat nem nevez néven, de több forrás szerint is Alekszandr Torsinról van szó.

Az ügyészek szerint azonban Butyina kapcsolatban áll egy gazdag orosz oligarchával is. Őt sem nevezik meg, csak annyit írnak róla, hogy jól ismert az orosz elnöki kabinethez való szoros kötődése, és hogy a Forbes szerint 1,2 milliárd dolláros vagyona van. Az említett listán 11 ilyen orosz férfi (és egy nő) szerepel – egyelőre nem derült ki, melyikükről lehet szó.

A Washington Post információi szerint az amerikai energetikai és high-tech iparágakban is befektető Konsztantyin Nyikolajev támogatta anyagilag Butyinát. A nő a szenátusi meghallgatásán azt mondta, Nyikolajev az oroszországi, fegyvertartást népszerűsítő csoportnak adott pénzt. Nyikolajev egyébként a Forbes listáján nem szerepel.

Butyinát egyébként az ügyészek szerint azért most tartóztatták le, mert olyan információkat szereztek, hogy

el akarja hagyni az országot:

például átutalt 3500 dollárt egy orosz számlára, felmondta az albérletét, és már csomagolni is kezdett.

Ugyanakkor nem kémkedés miatt emelnek vádat ellene, hanem az amerikai kormány elleni összeesküvésért, illetve azért, mert nem regisztrálta magát idegen kormány ügynökeként – amit mindenkinek meg kell tennie, aki más kormány érdekében lobbizik Amerikában. Robert Driscoll, Butyina ügyvédje közleményben tagadta a vádakat.

Közzétette: Maria Butina – 2015. április 24., péntek

A Butyina és Torsin között váltott üzenetek között van olyan, amelyben a férfi azt írja: Butyina már többet ért el, mint Anna Chapman, hiszen ő csak játékpisztolyokkal pózolt, míg Butyinát igaziakkal fotózták.

Anna Chapman, eredeti nevén Anna Kuscsenko volt a főszereplője az utóbbi évek egyik legismertebb orosz kémtörténetének. Az akkor 28 éves nő is a tagja volt a 2010-ben, New Yorkban felszámolt hírszerző-hálózatnak. Lebukása után kitoloncolták, Oroszországban viszont valódi sztár lett. Érdekesség, hogy ő is ugyanúgy vörös hajú, mint Marija Butyina.

150 ezer dollárt fizetett Trump egy Playboy-modellnek, hogy hallgasson

0

Donald Trump ügyvédje, Michael Cohen felvette a beszélgetést, amikor arról tárgyaltak, hogy a nőnek, akinek hónapokig viszonya volt Trumppal, hogyan fizessenek.

Michael Cohen sokáig Trump személyes ügyvédje volt, így ő az, aki mindent tud az elnök ügyeiről. Azt viszont valószínűleg Trump sem sejtette, hogy néhány beszélgetésüket Cohen rögzíti. A New York Times információi szerint így tett akkor is, amikor telefonon

arról egyeztettek, mennyit fizessenek Karen McDougal volt Playboy-modellnek.

Az információt megerősítette Trump egyik mostani ügyvédje, Rudy Giuliani volt New York-i polgármester is.

Karen McDougal azt állította, hogy 2006-ban tíz hónapig tartó viszonya volt Donald Trumppal, aki azonban ezt mindig tagadta – a felvétel viszont azt bizonyítja, hogy a nő igazat mond.

Karen McDougal
Fotó: Wikimedia Commons

A beszélgetés 2016 nyarán, két hónappal az elnökválasztás előtt zajlott le, Donald Trump azt mondta Michael Cohennek, hogy csekket írjon Karen McDougal nevére, hogy legyen dokumentum a kifizetésről.

A felvételt már lefoglalta az FBI,

ugyanis az ügyvéd üzleti ügyeinek vizsgálata során még áprilisban házkutatást tartottak Michael Cohen irodájában és lakásában. A vizsgálat arra irányul, hogy vajon Donald Trump fizetett-e nőknek pénzt a hallgatásukért cserébe, és ha igen, akkor ezt a törvényt megsértve a kampányfinanszírozásra rendelkezésre álló összegekből fedezte-e.

Végül Karen McDougal nem Trumptól kapott pénzt: a National Enquirer bulvárlap vette meg 150 ezer dollárért a sztorit, nem sokkal az elnökválasztás előtt, de aztán soha nem jelentette meg – a lap ugyanis Trump elkötelezett támogatójának számít.

Egy másik nőnek, akinek Trumppal szintén viszonya volt, maga az ügyvéd, Michael Cohen fizetett: Stormy Daniels pornószínésznő 130 ezer dollárt kapott, hogy hallgasson.

Michael Cohen ügyeit egyébként a Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság is vizsgálja: ők elsősorban arra kíváncsiak, hogy Trump akadályozta-e a nyomozást, amely az elnökválasztásba való orosz beavatkozás miatt folyik.

Nagy-Britanniának választania kell az USA és az EU között

0

Theresa May szabadkereskedelmi egyezményt szeretne Nagy-Britannia és az USA között, de Donald Trump szerint ehhez teljesen ki kell lépnie az uniós piacról a brexit során.

Közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak – ez derült ki abból a dokumentumból, amelyet elfogadtak a brit kormányülésen, és amely miatt

a brit kormány több minisztere lemondott,

köztük Boris Johnson külügyminiszter és David Davis brexit-ügyi miniszter, akik teljesen szakítani akarnak az EU-val. Az üzleti szektor viszont egyetért a tervvel, kivéve a pénzügyit, hiszen a szolgáltatásokra nem vonatkozna, kérdés ugyanakkor az is, hogy az EU mit szól majd hozzá.

Theresa May azt is bejelentette, hogy a brexit után

szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az Egyesült Államokkal.

Erről akkor beszélt, hogy amikor díszvacsorán látta vendégül Donald Trumpot és feleségét. Mint mondta, a két ország kölcsönösen egymás legnagyobb külföldi befektetője, a kétoldalú befektetői tőkeállomány értéke meghaladja az ezermilliárd dollárt. Szerinte Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból példátlan lehetőséget teremt a még szélesebb gazdasági együttműködésre.

Donald Trump és tanácsadói köre viszont az úgynevezett hard brexitre, vagyis az EU-val való teljes szakításra akarja rávenni a brit kormányt. A látogatása előtt meg is mondta a The Sunnak adott interjújában: enélkül Nagy-Britannia nem számíthat arra, hogy szabadkereskedelmi egyezményt köthet az Egyesült Államokkal. Sőt, azt is mondta, hogy

erről korábban is beszélt Theresa Mayjel, de ő nem hallgatott rá.

Trump Boris Johnsonról is beszélt: azt mondta róla, hogy jó miniszterelnöke lenne Nagy-Britanniának. Ez a mondat viszont sokak szerint elég egyértelmű beavatkozás a brit belpolitikába.

Szlovákia amerikai F 16-osokra cseréli a MIG 29-es vadászgépeket

0

Pozsonyban a NATO-csúcsra időzítve jelentették be a döntést.

A Lockheed-Martintól vesz Szlovákia 14 darab F 16-os harci gépet. A hadügyminisztérium azt is közölte, hogy

versenyben volt még a svéd Gripen is,

de a jobb műszaki mutatók miatt az F 16-osok mellett döntöttek. A beszerzés tervezett költsége meghaladja a másfél milliárd eurót, ez a legmagasabb összeg, amit Szlovákia eddigi történetében a légierő modernizálására jóváhagytak.

Ez nyilván hosszútávú elköteleződést jelent, mert ezeket a gépeket karban kell tartani, és a pilótákat valahol ki is kell képezni. Szlovákia méretei ráadásul nemigen teszik lehetővé az ilyen gyors vadászgépek kipróbálását sem.

Az országnak egyébként 2019-ig érvényes karbantartási szerződése van a MIG gépekre az oroszokkal,

az első F 16-osok 2022-ben érkeznek majd.

Peter Pellegrini miniszterelnök a kormányülést követő sajtótájékoztatóján azt mondta: gazdaságilag a legkedvezőbb és műszakilag a legjobb megoldást választották: bár az F 16-osok beszerzési költsége néhány száz millió euróval drágább, mint a Gripeneké, a gépek tervezett 30 éves üzemeltetési költségei 8 százalékkal alacsonyabbak.

A döntésnek minden bizonnyal Donald Trump is kifejezetten örül. Ő ugyanis gyakran bírálja európai NATO-szövetségeseit, hogy nem költenek eleget katonai célokra. Erről a vitáról itt olvashat bővebben.

Komoly viták közepén kezdődik a NATO-csúcs

Donald Trump rendszeresen bírálja az európai tagállamokat, akik szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa jelenti a legnagyobb fenyegetést. Éles viták vannak a tagállamok között, sokszor kemény hangvételű üzenetekkel. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint viszont nem beszélhetünk a NATO válságáról, csak problémákról, amelyek megoldására történtek lépések.

A német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett építése miatt Donald Trump a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt. Egyenesen azt mondta:

„Németországot teljes mértékben Oroszország irányítja”.

Szerinte „rendkívül helytelen, hogy míg Amerika „óriási összegeket” költ Európa védelmére, addig Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal”, és dollármilliárdokat fizet neki évente.

Ennek a kijelentésnek a fényében egyébként érdekes, hogy európai útja előtt (a NATO-csúcs után Nagy-Britanniába látogat, majd Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyinnal) Trump azt mondta: a legkönnyebb találkozója Európában Putyinnal lehet majd.

A szerda-csütörtöki NATO-csúcs előtt Trump általánosságban is bírálta európai szövetségeseit. A Twitteren például azt írta, nem fair, hogy nem költenek eleget a védelemre.

Egyben össze is mosta ezt a kereskedelmi háborúval.

Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányában is rendszeresen felhozta, hogy a NATO-tagállamok nem tesznek eleget befizetési kötelezettségeiknek, és elnökként is többször utalt arra: akár még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti majd a közös védelmi elkötelezettségeit.

Dérer Miklós külpolitikai elemző, a Magyar Atlanti Tanács volt főtitkára azt mondta erről a Független Hírügynökségnek:

a NATO válságáról ennek ellenére nem lehet beszélni.

Mint mondta, hidegháború végével, a szovjet fenyegetés elmúltával volt némi elbizonytalanodás a szervezetben, hiszen katonai szövetségek jellemzően addig szoktak működni, amíg a kitűzött célok megvannak, de utána a NATO biztonságpolitikai-politikai szervezetté alakult. Mostanában pedig kezd ismét egyre nagyobb figyelmet fordítani Európára, megint csak Oroszország miatt.

Az Egyesült Államok viszont régóta úgy érzi, hogy túlvállalja magát, az európaiak túlságosan rá támaszkodnak. Ezért egyre határozottabbak a figyelmeztetések, amelyeket

Trump a sajátos stílusában, kevésbé diplomatikusan fogalmaz meg.

Mindenesetre ő nem látja úgy, hogy emiatt a NATO válságáról lehet beszélni. Mint mondta, a szervezet történetében sokszor voltak komoly viták, például 1956-ban a szuezi válság idején, tíz évvel később, amikor Charles De Gaulle kiléptette Franciaországot a NATO katonai szervezetéből, vagy a 2003-ban kezdődött iraki háború idején.

Most annyi a különbség, hogy nem egy eseményhez fűződő vitáról van szó, hanem

az amerikaiak azt akarják, hogy az európaiak vállaljanak nagyobb szerepet a terhekből.

Erre vannak is példák. Ahogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Wall Street Journalben megjelent cikkében is írta: arra számít, hogy nyolc NATO-tagország már az idén eléri a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetési szintet. Stoltenberg utalt arra, hogy a NATO 2014-es csúcstalálkozóján valamennyi tagország ígéretet tett arra, hogy nem csökkenti a védelmi kiadásait és növeli befizetéseit a közös védelemre. Azt írta: ez az ígéretet be is tartják.

Dérer Miklós szerint, ha ez megvalósul és a teherviselés egyensúlyba kerül, akkor Amerikában is halkulnak majd ezek a hangok, hiszen az Egyesült Államoknak is szüksége van a NATO-ra világpolitikai szerepének biztosításához.

Ugyanakkor, ahogy a tweetjéből is kiderül,

Trump szereti összemosni a NATO-t az Európai Unióval,

és a kereskedelmi háborút is belekeveri az ügybe. Dérer Miklós azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az amerikaiaknak majdnem mindenkivel szemben kereskedelmi deficitjük van, ez az amerikai gazdaságpolitika következménye. Ezen ugyan szeretnének változtatni, de ez nem megy egyik napról a másikra.

Trumppal kapcsolatban ő a problémát a kiszámíthatatlanságában látja, amellyel, ahogy fogalmazott, rövid távon tud olyan károkat okozni, amelyek csak hosszú távon javíthatók ki. Ugyanakkor a tanácsadói és más döntéshozók tisztában vannak a helyzettel, így szerinte

Donald Trump nem jelent fenyegetést a NATO-ra.

Már csak azért sem, mert a NATO-tagságot annak idején a Kongresszus kétharmados többséggel szavazta meg, így onnan Trump ha akarná, se tudná kiléptetni az Egyesült Államokat.

Ugyanakkor a Foreign Affairs szerint ugyanakkor nem csak Trump fenyegeti a NATO létezését, hanem a „belső ellenségei”: az illiberális országok erősödése. Mint írják a szövetség nem csak az volt a lényege a hidegháború alatt, hogy védelmet biztosított a külső fenyegetések ellen, hanem segítette a liberális demokrácia erősödését is. A legtöbb tagállam kormányát demokratikusan választották, érvényesültek a jogállami elvek, tiszteletben tartották az emberi jogokat.

Így a Szovjetunió megszűnésével hiába tűnt el a külső fenyegetés, a közös értékek összetartották a szervezetet. Most viszont ezek az értékek kerültek veszélybe a demagóg, autokrata, populista kormányok erősödésével.

Dérer Miklós szerint a közös alapértékek valóban szerepeltek a NATO alapszerződésében, és volt is szerepük a szervezet bővítésénél, ugyanakkor viszont

„az illiberális demokráciák elég jól teljesítenek a NATO-ban”.

Például Törökország sem akar kilépni, és Magyarország sem okoz problémákat a szervezetben – kivéve az ukránokkal való konfliktust, amely miatt „ráncolták is a szemöldöküket az amerikaiak”, de ennek sincs köze a NATO katonai részéhez.

Mindenesetre Trumpot 16 európai és amerikai volt külügyminiszter is arra figyelmeztette a NATO-csúcs előtt, hogy javítania kellene a romló kapcsolatokat a szövetségeseivel, és

súlyos tévedés lenne figyelmen kívül hagyni a fenyegetést, amelyet Putyin Oroszországa jelent.

A nyílt levelet aláírta többek között az amerikai Madeleine Albright, a német Joschka Fischer és a brit David Miliband is.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk pedig nyíltan bírálta Trump európai szövetségesekkel kapcsolatos álláspontját, ugyanakkor az európaiaknak is üzent. Az EU-NATO együttműködési nyilatkozat aláírása után azt mondta: „Kedves Amerika, becsüld meg szövetségeseidet, miután nincsen belőlük olyan sok. Kedves Európa, növeld védelmi kiadásaidat, mert a jól felkészült és felszerelt szövetségeseket mindenki tiszteli”.

Tusk emlékeztette Trumpot, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően Európa állt elsőként az Egyesült Államok mellé, és az afganisztáni háborúban 870 európai katona halt meg. Mint mondta:

„a pénz fontos, de az igaz szolidaritás még ennél is fontosabb”.

Tusk szerint az Egyesült Államoknak „nincs és nem is lesz jobb szövetségese Európánál”, és erre Trumpnak emlékeznie kell a Putyinnal való találkozóján is.

Szexmaffia a börtönökben: óvadékkal kényszerítenek prostitúcióra

0

Lánykereskedők szerzik meg a börtönben lévő fiatal nők adatait az óvadékrendszert kihasználva az Egyesült Államokban, aztán prostitúcióra kényszerítik őket.

A 9,5 milliárd dolláros amerikai szexipar egyik legnagyobb üzlete a börtönökben zajlik, írja a Guardian, amelynek oknyomozó riporterei utánajártak annak, hogy az előzetesben lévő, ítéletre váró nők helyzetét miképp használják ki a maffiózók és lánykereskedők. A módszer nem túlságosan bonyolult:

nyilvános adatbázisokból megszerzik a fiatal nők adatait,

akiknek azután kedvezményeket ajánlanak, ha cserébe „munkát vállalnak” náluk. A kényszerhelyzetben levő nők közül sokan igent mondanak, ugyanakkor azt nem mondják el nekik előre, hogy valójában prostituáltnak adják el őket. A rabok között is vannak, akik a szexmaffiának dolgoznak, ők is megkörnyékezik a fiatal nőket.

A Guardian vizsgálata szerint az is kiderült, hogy több esetben a hatóságok is meglehetősen készségesek voltak a fiatal nők adatainak kiszolgáltatásában, miközben ők

semmit nem tudnak arról, hogy árucikként kereskednek velük.

A legtöbb lánykereskedő az óvadékrendszert használja ki: a maffia leteszi a pénzt a nők helyett, de cserébe elvárja, hogy a kedvezményezett prostituáltként dolgozzon. Ha nemet mond, akkor mehet vissza a börtönbe.

A prostitúcióra kényszerített nőket aztán egy-egy házba zárják, ha pedig nem keresnek elég pénzt, akkor

brutálisan meg is verik őket.

Az Egyesült Államokban 1,2 millió nő van börtönben. Nekik nem is nagyon van hova fordulni segítségért, az a néhány szervezet, amely foglalkozni tudna az ügyükkel, inkább csak a keleti és nyugati párti államokban működik, egy volt ügyész szerint viszont minden államban találni hasonló példákat.

Nem engedték be az Egyesült Államokba a NATO volt főtitkárát

0

Javier Solana 2013-ban NATO főtitkárként Teheránban előkészítette a nagyhatalmak és Irán atomalkuját, melyet végül 2015-ben írtak alá. Az Egyesült Államok volt az egyik nagyhatalom, amelyik aláírta a nemzetközi egyezményt Irán nukleáris programjáról, ám az USA idén kilépett az atomalkuból.

A belbiztonsági minisztérium azonnal reagált: Irán visszakerült a tiltó listára. Minthogy Javier Solana az automatikus rendszeren pályázott a belépésre, a gép visszadobta a kérést, mert  Solana korábbi utazásai között ott szerepelt Irán is. Természetesen az idén 75 éves spanyol politikus pályázhat a konzulátuson vízumért, de ez időigényes és fizetni is kell érte, így

Solana mindenképp lekési azt a washingtoni tanácskozást, melynek meghívott vendége volt.

Az esetről beszámoló írás a New York Times-ban az elmúlt hét egyik legolvasottabb cikke volt. A Trumppal csak igen mérsékelten szimpatizáló New York Times olvasók megdöbbentek, hogy még egy volt NATO főtitkár is fennakadhat a szűrőn, melynek elvben a terroristákat kellene kiszűrnie. Amióta Trump az elnök, egyre szigorítják a belépési feltételeket az Egyesült Államokba, s ezzel egyidejűleg a hatóságok arra törekszenek, hogy minél több illegális bevándorlót minél gyorsabban kitegyenek az USA területéről.

Az America First politika nem mindenütt vált ki szimpátiát az Egyesült Államokban sem: nemrégiben Trump szóvivőjét kidobták egy Washingtonhoz közeli étteremből. Az amerikai tulaj kerek perec kijelentette: nem akarnak olyan embert kiszolgálni, aki olyan embert szolgál, mint Donald Trump!…

Trump és Putyin szét akarja verni az EU-t, Orbán a kezükre játszik

0

Az euroszkeptikus pártok az Uniót meggyengíteni kívánó erőket segítik, erről ír egy amerikai elemző.

Sebastian Kurz, Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski talán nem is tudják, hogy mit csinálnak, amikor támadják Brüsszelt – ezt írja a CNN portálján közölt véleménycikkében Paul Hockenos író, politikai elemző. Szerinte Trump Kanadával kapcsolatos botránya, hogy őszintétlennek és gyengének nevezte Justin Trudeau-t, nem volt véletlen:

az amerikai elnök a szövetségesei belső ellentéteire játszik.

Meg akarja gyengíteni az Európai Uniót is, hiszen komoly vetélytárs a globális piacon. Erre utalt az is, amikor azt mondta: „túl sok a Mercedes New York utcáin”.

Az új németországi nagykövet, Richard Grenell pedig egyenesen arról beszélt, hogy Amerika támogatni fogja a „konzervatívokat” Európában. Olyanokra gondolt, mint az osztrák kormányfő, a mindössze 31 éves Sebastian Kurz. De idevehetjük az új, populista-szélsőjobboldali, bevándorlásellenes olasz kormányt, a lengyel és a magyar kormányt, és máris feltűnik egy erős euroszkeptikus csoport képe.

Ez pedig nem csak Trumpnak előnyös, hanem Vlagyimir Putyinnak is.

Az orosz elnök ugyan azt mondta ausztriai látogatása során, hogy Oroszországnak érdeke egy erős és egységes Európai Unió, de a tettei ennek az ellenkezőjéről árulkodnak. Az oroszok mindenhol a szélsőjobboldali és/vagy populista erőket támogatják, amelyek mind euroszkeptikus álláspontot vallanak.

Például Putyin a francia elnökválasztási kampány közepén fogadta a Kremlben Marine Le Pent, a szélsőjobboldal vezérét. Olaszországban az oroszbarát pártok voltak a választás nagy győztesei. Az új olasz miniszterelnök első dolga volt, hogy kérje a G7 csúcson az Oroszország elleni szankciók megszüntetését. Sebastian Kurz vagy Orbán Viktor ugyanebben az irányban munkálkodik. Lengyelország az egyetlen kivétel, az ottani oroszellenes hagyományok miatt.

Az Európai Unió vezetői és a mögöttük álló német kancellár és francia elnök

megpróbálnak előre menekülni.

Június végén az uniós csúcsértekezleten várhatóan előterjesztenek valamiféle reformtervet. Ez az euróövezetre vonatkozna elsősorban, de minden EU tagállamot érinthet. Mindenesetre az amerikai elemző szerint az Európai Unió nem áll jól, a jövő héti európai parlamenti választások után pedig még inkább előre törhetnek az euroszkeptikus erők.

Ugyanakkor novemberben kongresszusi választások lesznek Amerikában is, Trumpnak arra is figyelni kell, nehogy a republikánusok elveszítsék kongresszusi többségüket. Putyinnak ezzel egy ideig nem kell foglalkoznia, ugyanakkor az orosz gazdaság továbbra is gondokkal küzd: az ország GDP-je Spanyolország szintjén mozog. Így pedig nehéz nagyhatalmi álmokat finanszírozni, pláne, hogy népszerűségének megtartásához figyelni kell a lakosság életszínvonalára is.

Itt az EU válasza az amerikai importvámokra

0

Már júliusban hatályba lépteti válaszintézkedéseit az Európai Unió az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámokra. Első körben nagyjából 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékkel szemben vezetnek be 25 százalékos importvámot.

Bár korábban arról volt szó, hogy az Európai Unió mentességet kap az amerikai védővámok alól, ez csak néhány hétig tartott. Az Egyesült Államok az acél és alumínium importjára szabott ki 25, illetve 10 százalékos védővámot.

Az Európai Bizottság ezt követően a Kereskedelmi Világszervezethez,

a WTO-hoz fordult az amerikai védővámok miatt,

illetve még korábban vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy szükségesek-e intézkedések annak érdekében, hogy megvédjék az unió piacát az amerikai lépés nyomán nagy mennyiségben átirányított acéltól és alumíniumtól.

Mostani ülésén pedig jóváhagyta azt az amerikai árulistát, amelyet az EU importvámokkal sújtana, és amelyet már korábban megküldött a WTO-nak. A listán többek között a mogyoróvaj, az áfonya és a narancslé szerepel, de megtalálhatók rajta bizonyos mezőgazdasági termékek, számos vas- és acéláru, ruhák, ágyneműk, dohánytermékek, motorkerékpárok, jachtok, illetve a bourbon whiskey is. Szakértők szerint

számos érintett amerikai cég központja fontos republikánus vezetésű államokban található.

A bizottság közölte: a tagországokkal együttműködésben várhatóan még júniusban sikerül lezárni a megfelelő eljárást, a védővámok így már a következő hónapban életbe léphetnek.

Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos azt mondta: ez megfontolt, arányos és jogszerű választ jelent az amerikai kormány egyoldalú és törvénytelen lépésére. Azt is mondta:

„Sajnáljuk, hogy az Egyesült Államok nem hagyott számunkra más választást.”

Az EU tavaly 6,4 milliárd euró értékben exportált acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba. Brüsszeli tájékoztatás szerint ezért a jövőben további 3,6 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnek majd még ki importvámot. Erre három év múlva vagy a WTO vitarendezési eljárásának lezárulta után kerülhet sor.

Diplomáciai „hidegfront” után enyhülés?

Eddig meg nem erősített forrásokból úgy tudni, hogy május végén találkozhat Mike Pompeo nemrég hivatalba lépett amerikai külügyminiszterrel Szijjártó Péter egy hivatalos washingtoni látogatáson. Ez jelentős előrelépés lenne a kétoldalú kapcsolatokban, ha valóban sikerül a programot véglegesíteni. Ugyanis nemcsak Orbán Viktor miniszterelnököt nem fogadták a Fehér Házban, hanem külügyminiszteri szintű vizit sem volt az utóbbi években.

Orbán Viktor első kormányzása jól indult, hiszen 1998-ban Bill Clinton fogadta Orbánt, de ezt követően – főként a jobboldali ifjabb Bush elnöki időszakában –mélypontra jutott a magyar-amerikai viszony, egyebek mellett, azért is, mert – sajátos manőverek és egy fura tendereljárás után – amerikai F16-osok helyett svéd Gripenekre cseréltük a magyar vadászgép flottát. Washington cserbenhagyásként értékelte, hogy a miniszterelnök az utolsó pillanatban megvétózta az amerikai gépek beszerzését. Ráadásul ez a döntés szinte napra egybeesett a szeptember 11-ei, az ikertornyok elleni terrortámadással, amelyet a várakozásokkal ellentétben nem ítélt el Orbán Viktor.

Ezek a máig gennyedző tüskék motiválják az amerikai politikusokat. 2001. májusban Orbán – magánlátogatáson – Washingtonban járt, a Fehér Házban tárgyalt Dick Cheney alelnökkel, ahol egy rövid időre csatlakozott a megbeszéléshez Bush elnök is.

Fotók ugyan készültek, de ez messze nem számított magas prioritású, még kevésbé hivatalos találkozónak.

Bár történtek kísérletek arra, hogy 2002-ben a választások előtt Orbán Viktor találkozzon George W. Bushsal, ám ezek is kudarccal végződtek. 2002-ben a Fidesz elnöke Amerikába utazott, ám mindössze annyi történt, hogy Bostonban átvett egy díszoklevelet, mert a várakozások ellenére elmaradt az elnöki találkozó.

Gyurcsány Ferenc 2005. október 4-8. között hivatalosan járt Washingtonban, majd George W. Bush 2006. június 21-22-én tett hivatalos látogatást Budapesten.

Ezt a közeledési folyamatot sem sikerült 2010 után a Fidesznek folytatnia.

Pedig a második Orbán kormány megalakulását követően jól indultak a dolgok: Martonyi János külügyminiszter 2010 júniusában látogatást tett Washingtonban, ahol fogadta őt Hillary Clinton külügyminiszter, és a Kongresszus tagjai is.

Martonyi János külügyminiszter Hillary Clinton. MTI/EPA/Michael Reynolds.

2011-ben mindezt „megfejelték” azzal, hogy a „Transzatlanti Hetet” ünnepelve a Szabadság téren felavatták Ronald Reagan szobrát, megnyitotta kapuit az egykori Tom Lantos nevét viselő intézet. Az avatási ünnepségen részt vett Hillary Clinton, aki azonban nemcsak a fideszes elittel, hanem civilekkel is találkozott. A külügyminiszter óvatosan fogalmazott az akkor túlhevült állapotban levő magyar belpolitikáról, de egyes kijelentései akár a politikai rendszert éppen átalakító Orbán Viktornak szánt figyelmeztetésnek is felfoghatóak voltak.

Ha 2014-ben a magyar-amerikai kapcsolatok nem lettek volna a soha nem látott mélyponton, valószínűleg az emlékezetes korrupciós ügyet követő kitiltási botrány sem válhatott volna annyira súlyos kérdéssé. Az Egyesült Államokból akkor már évek óta egyre növekvő aggodalommal nézték az Orbán-kormány intézkedéseit, legyen az

a médiatörvény, a civilek vegzálása, a nyíltan oroszbarát külpolitika, a paksi szerződés.

Ezek miatt sorra kaptunk nyílt kritikákat, de ezek láthatóan minden következmény nélkül maradtak. Ráadásul Szijjártó Péter, a külügyi tárca vezetőjeként, a maga „érdes” stílusában több alkalommal is beszólt a magyarországi viszonyokat bíráló amerikai diplomatáknak.

A 2014-es nyári, tusványosi beszéd jóval nagyobb vihart kavart Amerikában, mint Európában. Ráadásul időben mindez egybe esett a Putyin-ellenes szankciók kérdésével, amelyben a magyar miniszterelnök nemzetközi mércével mérve kiugróan „visszafogott” volt. A magyar diplomácia nem vette figyelembe, hogy a mindenkori amerikai kormányzat Európa-politikájának egyik legmeghatározóbb pontja Oroszország és a térség államainak Moszkvával ápolt viszonya. Amerikai vezetők és közéleti személyek korábban nyílt levelet írtak Trumpnak, amelynek lényege az volt, hogy a Putyinnal való kiegyezés nem békét hoz, hanem épp ellenkezőleg, táplálja a Kreml expanziós törekvéseit. Ki volt a levél születésének egyik atyja? Wess Mitchell. Az a Wess Mitchell, aki az új Trump adminisztrációban többek közt most a magyar ügyeket is felügyeli.

Egyértelmű, hogy a miniszterelnöki meghívás elmaradásának oka a magyar kormány politikája.

Orbánék az elmúlt évtizedben sok mindent félreértenek Washingtonnal kapcsolatban, az új elnökség hajnalán is rögtön „kapufát lőttek” az America first elvének értelmezésével. Ha a magyar kormány ezt maradéktalanul megértette volna, és fontosnak tartotta volna a legfelső szintű találkozót, akkor meggondolták volna, hogy folytatják-e a támadásokat Soros György és a CEU ellen. Trump, noha nem kedveli a nyílt társadalom elképzelést, magát Sorost sem, de attól ő még amerikai. Márpedig ha amerikai, akkor Trump kormánya megvédi, még ha belpolitikai ügyekben nem is értenek egyet. Ez az America first egyik lényege. Az amerikai érdekek bármi áron történő védelme és érvényesítése, amibe nem fér bele ha Orbánék egy amerikai alapítású egyetemet, egy amerikai állampolgársággal is rendelkező milliárdost támadnak. Ha ezt nem értik meg, akkor hiába várják, hogy fogadják őket – akár csak külügyminiszteri szinten –  Washingtonban.

A harmadik Orbán-kormány alatt a magyar diplomácia vezetőjével legfeljebb államtitkári szinten tárgyaltak Washingtonban.

Ez év januárjában sem volt ez másként. Szijjártó akkor Wess Mitchell-lel találkozott. „Számos igaztalan kritikával kellett szembesülnünk, több esetben a megértés hiányát tapasztaltuk magyarországi intézkedések amerikai megítélésében” – nyilatkozta, de hozzá tette, hogy az elmúlt éveket figyelembe véve most van a legjobb esély a politikai kapcsolataink javítására. A május végi látogatás ennek lehet a folytatása, hiszen most végre egy „igazi” külügyminiszteri szintű találkozó rangosabbá teszi. Talán még egy miniszterelnöki meghívás ügye is szóba kerülhet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK