Kezdőlap Címkék Alzheimer kór

Címke: Alzheimer kór

Célzott vérvizsgálat előre jelzi az Alzheimer-kór kialakulását

A jelenleg a világon mintegy negyvenmillió beteg szenved demenciától, a kutatók előrejelzése szerint belátható időn belül számuk meg is háromszorozódhat.

Az Alzheimer-kórra újonnan kifejlesztett vérvizsgálat pontosan olyan pontossággal diagnosztizálta a betegséget, mint a sokkal drágább vagy invazív módszerek, PET CT – jelentették a tudósok kedden, a jelentős lépés a hosszú távú cél felé: a betegek, az orvosok és a demencia kutatói számára. A teszt lehetővé teszi a diagnózis egyszerűbbé, megfizethetőbbé és széles körben elérhetővé tételét.

A tudósok szerint jelentősen segíthet a felfedezés azoknak, akik veszélyeztetettek, hiszen így magát a betegség kialakulásának veszélyét lehet előre jelezni, s az orvosok időben megkezdhetik a kezelést a pácienseken.

A Georgetown Egyetem neurológusai további teszteket végeznek a módszerrel, egyben az is vizsgálják lehetséges e olyan módszert kifejleszteni amellyel még ennél is korábban kimutatható az Alzheimer kór.

A cukor okozhatja az Alzheimer kórt?

Minden harmadik percben megbetegszik valaki Franciaországban a harmadik típusú cukorbetegségben – közli Garance Langlois doktor, aki szerint a túlzott cukor fogyasztás okozhatja az Alzheimer kórt. Teljesen egészséges emberek veszítik el a memóriájukat a harmadik típusú diabétesz miatt.

A Rhode Island-i Brown egyetem kutatói felfedezték, hogy nemcsak a hasnyálmirigy , de az agy is termelhet inzulint!

Szerintük az Alzheimer kór úgy alakulhat ki az agyban, hogy inzulin hiány keletkezik. Ennek következtében a glukóz nem cirkulál megfelelően az agy sejtjeiben. Egy idő után glukóz hiány alakul ki, és ez fokozatosan megbéníthatja az memóriával kapcsolatos agyterület működését!

Ez persze még csak egy elmélet, melyet több kutatási eredménnyel kell igazolni. De hogyha igaz, akkor kiderülhet, hogy nemcsak az öregedés, de az inzulin hiánya is előidézhet Alzheimer kórt!

Mindebből az is következik, hogy jobb mellőzni mindenkinek a cukrot, akin az Alzheimer kór tünetei mutatkoznak. Az amerikai kutatók ugyanis kimutatták: minél nagyobb az inzulin hiánya az agyban, annál erősebben halad előre az Alzheimer kór!

Az orvostudomány egyelőre tehetetlen az Alzheimer kórral szemben. A francia kormányzat be is fejezte az Alzheimer programot, mert a kutatók nem tudtak gyógyszert találni a betegségre, melynek még pontos okát sem tudják. Lehet, hogy az amerikai kutatók találtak rá a helyes útra, de elképzeléseiket eddig nem sikerült megfelelő számú kísérleti eredménnyel igazolni. Így a harmadik típusú cukorbetegség egyelőre csak feltételezés, de lehet, hogy a jövőben az Alzheimer kór elleni küzdelemben ennek lesz döntő szerepe.

Alzheimer-kór – Kiderült, mi okozhatja a rettegett betegséget?

0

Egy új kutatás szerint herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében.

A Neuron című szaklapban közölt tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban meghaltak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség.

A tanulmány vezető szerzője, Benjamin Readhead, az Arizonai Állami Egyetem kutatója azt mondta: elég régi az az elmélet, mely szerint vírusok vagy más kórokozók játszhatnak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában, már az ötvenes években felvetődött, ám az évek során sok orvos és kutató szállt ezzel szembe.

Readhead és kutatócsoportja

eredetileg nem vírusokat keresett,

hanem olyan agyi hálózatokat vizsgáltak, amelyeket létező gyógyszerekkel újra lehetne indítani, hogy ezzel a betegség új gyógymódjait lehessen kidolgozni.

A tanulmányban, amely az Alzheimer-kóros agyszövetek eddigi egyik legnagyobb részletes elemzését végezte el, a kutatócsoport majdnem 1000 mintát elemzett, voltak köztük Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen meghaltak szövetei. Azonosították, hogy a mintákból származó DNS- és RNS-szekvenciák közül melyek az emberi és a nem emberi gének. A nem emberi génszekvenciákat összevetették több mint 500 vírus génjeivel.

Korábban volt olyan kutatás, amelyik kapcsolatot állapított meg a kór és a herpex simplex vírus (HSV1) között. Az új kutatásban azonban két másik törzs, a herpesz 6A és a herpesz 7 agyi előfordulását mutatták ki.

A kutatók szerint

nem meglepő herpeszvírusok jelenléte az agyban,

ezek a kórokozók szinte minden ember szervezetében megtalálhatók. A vizsgált agyszövetminkák 40-50 százalékában mutatták ki őket, az Alzheimer-kóros szövetekben azonban kétszer annyi volt belőlük, mint az egészséges szövetekben.

Ennyi azonban nem lenne elegendő, hogy kijelenthessék, ez a fertőzés okozza az Alzheimer-kórt. “Nyilvánvaló, hogy más fontos változások is lezajlanak, amiért egyes emberek így reagálnak a vírusra.

A vírus mégis szerepet játszhat, ott lehet az okok között

vagy felgyorsíthatja az Alzheimer-kór kialakulását” – mondta Readhead.

A vírus szerepének kiderítése további kutatásokat igényel.

Talán már megvan az Alzheimer-kór gyógyszere…!

Megszületett a gyógyszer, amivel rövidesen megelőzhetővé válik az Alzheimer-kór! A Svájcban előállított szer egyelőre még csak kísérleti stádiumban van, először kis csoporton tesztelték, de rövidesen több ezer emberen is kipróbálhatják. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Penke Botond Széchenyi-díjas biokémikus, a Szegedi Tudomány Egyetem Orvosi Vegytani Intézet korábbi vezetője szerint az Alzheimer-kór életmódváltással is megelőzhető. Agyi terjedése pedig megállítható, s gyógyszereléssel karbantartható. 


Újra és újra felröppen a hír, hogy megtalálták az orvosságot a legkegyetlenebb időskori betegség, az Alzheimer-kór gyógyítására. A közelmúltban már forgalomba kerülő gyógyszerről is hallhattunk. Igaz ez, professzor úr? 

Ebben a formában sajnos nem igaz. Ugyanis nincs olyan új gyógyszer, amelyet az Alzheimer gyógyítására regisztráltak és alkalmazni is lehetne. Viszont a közelmúltban kapott „Agy-díjat” négy kutató, köztük John Hardy, aki társaival feltárta a betegséget okozó kulcsfontosságú változásokat. A kollégánk nagyon optimista, s azt nyilatkozta, hogy még az ő életében – nálam is idősebb, pedig én már 76 éves vagyok – megtörténik, hogy az Alzheimer egy krónikus betegséggé válik. Ha nem is lesz még gyógyítható, de állandó gyógyszereléssel karbantartható lehet.  

Ez igazán jó hír, még az is elképzelhető, hogy a betegség folyamata visszafordítható? 

Ebben még nem bízunk, a jelenleg alkalmazott klasszikus módszerekkel legfeljebb a betegség megállítására, a terjedésének megakadályozására van reális esély. Visszaszorítása akkor érhető el, ha a jelenleg már alkalmazott őssejtterápia komoly fejlődésnek indul. Erre azonban egyelőre várni kell.

Professzor úr, ön is végzett kutatásokat a Szegedi Tudomány Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének vezetőjeként. Fontos megállapítása, hogy az Alzheimer-kór terjedése lassítható. Talán még meg is előzhető?  

Az életmód változtatásával mindenképp csökkenthető a betegség kialakulásának esélye. A klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy a fokozott fizikai aktivitással, illetve megfelelő táplálkozással, azaz a mediterrán típusú diétával, sok antioxidáns, vagyis olajbogyó, olívaolaj és zöldségek fogyasztásával célba lehet érni. De még a keserű csokoládé is kimutathatóan mérsékli a betegség esélyét. Ezen kívül létfontosságú a szellemi aktivitás megőrzése, s persze a stressz csökkentése is nagyon ajánlatos. Kaliforniai kísérletek bizonyítják, hogy az életvitel megváltoztatásával a betegek kétharmadánál sikerül megállítani a betegséget. Kétségtelen, az orvosi megfigyelés csak egy maroknyi emberre terjed ki, tehát ezt a betegek nagy csoportján is el kell végezni. Viszont az egészségesek köre csak nyerhet egy ilyen életmódváltással. 

A betegség kutatását nehezíti, hogy az Alzheimer-kór kialakulását sokféle ok „beindíthatja”. A familiáris forma sajnos dominánsan öröklődik, de az érintetteknek „csak” 1 százalékát jelenti, a 99 százaléka viszont az öregedés során betegszik meg. A jelenlegi tudásunk szerint hét-nyolc féle agyi működési zavar tehet beteggé, de ezeket csak rendkívül bonyolult, képzettséget igénylő orvosi kifejezésekkel lehet részletesen is elmagyarázni. Leginkább az agyi erek romló állapota, illetve az úgynevezett vér-agy gát öregedése játszik kulcsszerepet a kór kialakulásában.  

Megállapítható precízen, hogy az öregedés ma hány éves korban kezdődik?

Változó, de nem szükségszerű, hogy a korral járó öregedési folyamat, majd enyhe demencia Alzheimer-kórba csapjon át.

Nehéz lehet a határok megtalálása, hisz van, aki legfeljebb szórakozott, elfelejt dolgokat, esetleg nem jutnak eszébe nevek, számok vagy nehezen tanul meg új verset. Ez csak az időskori szellemi képességek romlása, vagy ez már Alzheimer-kór? 

Ez még lehet szórtabb állapot, ami idősebb korban gyakori. Ha a bankkártya pin kódja nem ugrik be, vagy a barát telefonszáma, akkor az még nem gond. Az Alzheimer-kórban szenvedők már nem tudnak új ismereteket rögzíteni a memóriában, sokszor fogalmuk sincs arról, hogy mit ettek, egyáltalán volt-e reggeli, illetve fogalmuk sincs, mi történt velük egész nap. Ez már egyértelmű jele lehet a betegségnek.

Gondolom, az első jelek felismerése azért is érdekes, mert aki az első tüneteket tapasztalja, az máris ideges lesz, hisz ez a betegségek egyik legkegyetlenebb formája.  

A mi családunkban is előfordul, anyósomat tíz éve intézetben ápolják, állapota nem romlik, de nem is javul. Elméje mégis romlik, mert az állandó gyógyszerezés hatására kezdetekben ugyan még megismert bennünket, de ma már szinte senkit. Borzasztóan lassú a szellemi leépülés, igaz, már 96 éves, de testileg egészséges, még évekig élhet. De sajnos ebből a betegségből már nem tud kigyógyulni. A statisztika szerint a világon ma 35 – 50 millió ember lehet hasonló állapotban.   

Gondolja, hogy az említett John Hardy és tudós társai, vagy önök a szegedi egyetemen tudnak segíteni ezen az ötvenmillió emberen?

Legfeljebb egy betegség-stopról lehet szó, tehát ma legfeljebb arra képesek a gyógyszerek, hogy az érintettek állapotát stabilizálják. A kór agyon belüli terjedésének az a lényege, hogy apró hólyagocskákban toxikus fehérje kerül át egyik idegsejtről a másikra az agyban. Így a betegség sejtről sejtre terjed, amíg a sok billió idegsejt nagy részét el nem éri. Olyan antitestet kellene találni, ami nemcsak az agyba, de az említett hólyagocskák belsejébe is bejut, mert valójában ott kéne a toxikus anyagot közömbösíteni. Ennek megértéséhez vissza kell térni a már említett vér-agy gáthoz, amely többek között arra hivatott, hogy megakadályozza a toxikus anyagok agyba kerülését. Ám ez a vér-agy gát az idők során elkopik, a káros anyagokat jobban átengedi, viszont a gyógyító anyagokat nem engedi bejutni az agy belsejébe. Talán emiatt gyógyíthatatlan ma ez a betegség. Pedig még az is előfordulhat, hogy már megvan az Alzheimer-kór gyógyszere, de a beteg vér-agy gátja nem engedi az orvosságot az agyba jutni. Ugyanez a folyamat a kísérleti állatoknál megtörténik.

Vagyis az állatkísérletek sikeresek?

Igen, sok esetben.

Ezért mondta azt, hogy már meg is lehet az Alzheimer gyógyszere?

Igen, de sajnos ezt nem egyszerű átvinni az ember gyógyítására.

Ha viszont időben felismernék a betegséget, amikor még az embernél is bejuttatható a gyógyszer a kóros agyterületekre, akkor akár meg is előzhető ez a szörnyű betegség?

A korai diagnózis létfontosságú lenne, mert bizonyos génmutációk hajlamosítanak a betegség kialakulására. Ezt genetikai vizsgálattal szépen fel lehet deríteni, s az így kialakított veszélyeztetett csoport kaphatná azokat a gyógyszereket, amelyek talán már ma is képesek a betegség terjedését megakadályozni.  A korai diagnózishoz elég egyfajta szűrés, amelynek során akár a vérplazmából is kimutatható lenne a kockázat. Hozzá kell tenni, hogy sajnos az Alzheimer kór a vérből még nem mutatható ki, de már közel vagyunk hozzá. Ha ez sikerül, akkor az agyi terjedését időben meg tudnánk akadályozni, ezzel megállítanánk a betegséget. Ebben az esetben az Alzheimer kór sem intézeti, sem pedig hosszú távú kórházi kezelést nem igényelne, hisz a beteg elláthatná magát.

Ezek szerint olyan gyógyszer talán már ma is van, amely a betegség terjedését akadályozná? 

Igen, vannak olyan antitestek, amelyek az egészséges vér-agy gáttal rendelkező páciensnek segítenének. Ilyen kísérlet ma is folyik Columbiában, ahol nagyszámú a genetikus hátterű beteg, s rajtuk próbálnak ki egy új készítményt. Ha sikerrel járnak, akkor a nem familiáris eredetű betegek gyógyítására is esély lehet, persze minden ilyen kísérlet rendkívül hosszadalmas, hisz generációkat kell megfigyelni.  

Ezekben a gyógyszerkísérletekben ön is részt vesz?

A columbiai kísérletben amerikai készítményeket használnak. Én is dolgozom új gyógyszereken, amelynek lényege, hogy a kórt okozó, úgynevezett toxikus fehérje termelődését próbáljuk megakadályozni. Ha ugyanis a folyamatot meg lehetne fogni a gyenge kognitív károsodás, tehát enyhe demencia állapotában, akkor talán még be lehet juttatni a gyógyszert az agyba. Ha késő, akkor a mai tudásunk tehetetlen.

A közelmúltban jelezték, hogy hatástalanítottak egy bizonyos gént, az apoE4 nevűt, ami szorosan összefügg az időskori elbutulással.  Az Alzheimer kór tehát nem ugyanaz, mint az időskori képességek romlása?  

De a demenciák 70 százaléka Alzheimer-kórként végződik, vagyis a két időkori betegség feltételezi egymást. A fennmaradó 30 százaléka nagy része agyi sérülésből, balesetekből keletkezik; a bokszolók, az amerikai foci művelői is veszélyeztetettek. De a Parkinson kórhoz is sokszor kapcsolódik demencia, vagyis a toxikus fehérje agyi felhalmozódása minden esetben a betegség valamilyen formájához vezethet. Akinek jó a génállománya, ott ezek a betegségek értelemszerűen igen kései öregkorra tolódnak vagy elkerülhetőek.

Valaki azt mondta, hogy ha a betegséget jobban megismeri, akkor meg is tudja gyógyítani. Egyetért?

Igen, ezt Szent-Györgyi Albert mondta, de ezt nem mindig vették figyelembe. Az elmúlt 30 évben úgy próbáltak az Alzheimer kór gyógyítására orvosságot találni, hogy nem vették figyelembe a betegség lefolyását. Ma viszont látjuk, hogy a betegségnek sokféle kiinduló pontja van, és többféle mechanizmusa lehet. Elképzelhető, hogy minden kiinduló ponthoz meg kell találni a megfelelő gyógyszert, s a genetikai háttér dönti el, hogy melyiket használjuk. Az is előfordulhat, hogy gyógyszer-kombináció lesz a megoldás, ahogy a magas vérnyomás, vagy a HIV kezelésében is ez vált be.

Említette, hogy ha időben diagnosztizálják a betegséget, akkor lehet tenni a kór megállítása érdekében. Képes erre a magyar egészségügy is?

Ezen a területen nem vagyunk rosszabbak, mint a nyugatiak, ámbár a betegség diagnosztizálására még nincsenek egyértelműen elfogadott protokollok. Ennek is tudományos okai vannak, sok még a kutatásra váró feladat, de a legfontosabb az lenne, ha vérből ki tudnánk mutatni az Alzheimer-kórt. Ha ez sikerülne, akkor talán már tényleg „csak” pénz kérdése lenne az Alzheimer gyógyítása. Miután ebben nincs hiány, hiszen az államok hatalmas összegekkel támogatják az alapkutatásokat, a gyógyszergyárak pedig a korszerű orvosságokon dolgoznak, így van remény arra, hogy 5-10 éven belül ez a betegség is kézben tartható lesz.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK