Kezdőlap Címkék Állami Számvevőszék

Címke: Állami Számvevőszék

Fából vaskarika

Már Lázár János tündöklésekor hangzatos, sokszor irreálisan magas számokat puffogtatva jelentettek be leépítéseket a kisebb államapparátus, kisebb bürokrácia vágyálmának jegyében. Lázár gyorsan el is rendelte a „végtelenített” munkaidőt mert maga is érezte, hogy az alacsonyabb létszám nem jelent egyben bürokrácia leépítést is csupán a munkavégzőkre ró több feladatot.

Már a 2010-es kormány felállásakor a kisebb államot a korábbinál kevesebb minisztérium felállításával, feladatok összevonásával akarták elérni. Néhány háttérintézményt megszüntettek, de ez is csak abból állt, hogy becsatolták a minisztérium közvetlen vérkeringésébe. Magyarul megkezdődött a központosítás, amely gyakorlatilag ma is tart.  A sokszor tíz-húszezres nagyságrendben belengetett leépítésből nemigen lett semmi, ahol meg igen az államigazgatásból kikerülők hamar magukra találhattak, hiszen  a magasan képzetteket örömmel és lényegesen nagyobb fizetéssel felszívta a magánszektor, míg a maradókra maradt a megnövekedett feladatok ellátása.

A minap a kormány-kedvencnek nevezhető Domokos László, ÁSZ elnök jegyezte meg, hogy ideje lenne megvalósítani a mostaninál hatékonyabb létszámgazdálkodást. A vezetése alatt álló intézmény jó példával járt elől, hiszen az ÁSZ-nál 15%-os létszámcsökkentést hajtottak végre, mégpedig példásan gondoskodva az elbocsátottak sikeres ismételt munkába állásáról immár a magánszférában.

Csakhogy a közszféránál nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen bizonyos ágazatokban – kormányhivatalok, oktatás, egészségügy, rendőrség – jelentős és krónikus munkaerőhiánnyal küszködnek.

Az ágazati szakszervezetek többezer fős létszámhiányról beszélnek, egyesek szerint ez a szám csak a hivatalokban a négyezret is meghaladja!

Még Lázár János idején elrendelték a „végtelenített” munkaidőt, de bármilyen fájdalmas is ezt belátni a felsővezetésnek a munkaidő nem nőhet az égig, de ha időszakosan növekedhetne is rövid idő elteltével a dolgozók teljesítménye ezzel fordított arányban csökkenne még annak ellenére is, hogy esetleg a munkabér növekedne. Ezen még a rabszolgatörvénynek becézett rendelet sem tud lényegesen változtatni pedig sok helyről hallani az országban élnek is vele a munkáltatók szorgosan.

Demokratikus országokban a szakszervezet rövid időn belül hatékonyan közbeléphetne. Demokratikus országokban.

Csakhogy nálunk még a legvehemensebb szakszervezet sem tud annál többet elérni, mint hogy elmondja véleményét a megmaradt ellenzéki sajtóorgánumok némelyikében.

Ha hinni lehet a KSH adatainak az eltel nyolc és fél évben nem lett kisebb az állam, azzal együtt sem, hogy az informatikai fejlődés tagadhatatlan, átvehette sok korábban élő-munkaigényes feladat elvégzését, de hát az állam felügyeleti hatósugarának kiterjesztése, az intézményesített bekebelezés bizony nem csak azzal járt, hogy a költségek az állam büdzséjét terhelik, hanem a létszám felduzzasztásával is.

Így aztán hiába bocsátottak el x számú embert az elmúlt években és vettek fel y számút, a matematika szabályai szerint ha az y nagyobb mint az x akkor a legritkább esetben sem csökken az összlétszám.

Ha a cél az volt, hogy az elküldöttek lojalitása hagyott maga után kívánnivalót a regnáló kormánnyal szemben és az újonnan érkezettek mind lojálisak (ha másért nem hát állásuk megőrzése érdekében), akkor és csakis akkor megérte a statisztikailag eredménytelen, kommunikációs szinten szintén kudarcos próbálkozás.

Jelenleg folyik a sokadik félidő a szakszervezetek reményei szerint ismét eredménytelenül.

Jobbról el – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, nincs is kellemesebb egy ilyen déli kávézgatásnál, aminek során meghányjuk-vetjük (vagy meghányjuk és megvetjük?) az ország-világ eseményeit, elmélázunk rajtuk, merengünk vagy átlátjuk a problémákat. Elképzeljük, mi vár ránk. Azt viszont nehéz elképzelni, mi vár a Jobbikra: tegnap valósággal forrt körülöttük a levegő és égett a lábuk alatt a talaj.

Az első híradásokból még nem derült ki egyértelműen, mikor is dől el a párt sorsa, én magam is azt hittem pár órán keresztül, hogy már zajlik az a rendkívüli kongresszus, amit Sneider Tamás, a Jobbik elnöke hívott össze, abból az alkalomból, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) újabb, több száz milliós bírságot szabott ki a pártra. Sneider Tamás szerint két napirendet fognak tárgyalni: az egyik a Jobbik és frakciója megszűnésének a lehetősége, a másik pedig a meghirdetett nemzeti ellenállás folytatása.

Hát, ez úgy nézett ki elsőre, mint egy látványos öngyilkosság, aztán persze kiderült: szó sincs harakiriről, bár kétségtelen, hogy kritikus helyzetbe kerültek. A pártelnök ugyanis azt mondta, hogy a csütörtökön kirótt ÁSZ-büntetéssel együtt már csaknem egymilliárd forintot kellene kifizetnie a Jobbiknak, ez szinte a lehetetlenség kategóriája. – Jelen pillanatban ott tartunk, hogy a legnagyobb ellenzéki párt részéről felvetődik a kérdés, tudjuk-e tovább folytatni a politikai tevékenységünket, mint Jobbik – mondta.

Akkor viszont mégsem kell temetni őket sajnos: ez egyszerű cégjogi kérdés. Azonban kétségtelen, hogy – mint Sneider a 24.hu-nak elmondta:

„Ha felfüggesztik az állami támogatásunkat, miközben folyamatosan fizetnünk kell az Állami Számvevőszék által ránk törvénytelenül kirótt bírság részleteit, akkor rögtön pénzügyi felszámolást indíthatnak a párt ellen. Ha egyszer késünk a részlettel, akkor az párt végét jelentheti. Ezen túl a Magyar Posta felé is van 48 millió forint tartozásunk, ami miatt szintén felszámolási eljárás indulhat. Eddig halasztást kaptunk a részletfizetésre, viszont februárban el kellett kezdenünk fizetni a büntetést. A februári és már a márciusi részletet is befizettük a nekünk járó állami támogatásból, amelynek egy részét átutalták a számlánkra. Arra számítottunk, hogy ezekből a részletekből törlesztünk majd két éven át.” (24.hu)

A pártelnök úgy találja, egyértelműen a Jobbik ellehetetlenítése áll a háttérben

Az ÁSZ azt kifogásolta, hogy a NAV egy 2020-2021 környékén esedékes befizetésű számlát állított ki Facebook-költésekről. A Magyar Posta felé pedig beszállítási hitelük áll fenn, ami a számvevőszék szerint tiltott kampánytámogatásnak számít. Ha ez igaz, akkor az ÁSZ-nak hűtlen kezelés miatt hivatalból fel kellene jelentenie a NAV-ot és a Postát.

Hölgyeim és uraim, megengedem, hogy politikai háttérrel, de mégis egyszerű gazdasági ügyről van szó. Ez esetben – nem vizsgálván, jogos-e az ÁSZ igénye – úgy kell eljárjanak, mintha bármilyen más cégről vagy vállalkozásról lenne szó. Amennyiben elkerülhetetlen a felszámolás, tegyék meg és a tevékenység folytatható más néven, másik cégben. Persze csak, ha nagyon nagy visszaélésekre nem derül fény, de legrosszabb esetben átíratják a boltot Kaya Ibrahim nevére és kész.

Hanem az a helyzet, hogy az ilyesmivel nem árt sietni. Ezzel szemben mikor is ül össze a tegnap összehívott kongresszus? Sneider szerint:

„Összehívhatnám rögtön elnökként, de az elnökséggel egyeztetünk először, hogy mikor lenne a legészszerűbb megtartani. 2-3-4 héten belül. Viszont azt szeretném tisztázni, hogy szó sincs arról, hogy feloszlatnánk a Jobbikot. Arról van szó, hogy felszámolhatják a pártot, ha csődbe kerül. A kongresszuson arról fogunk egyeztetni, hogy milyen lépések szükségesek ebben a helyzetben, hogy folytatható legyen a nemzeti ellenállás.”

Ja, vagy úgy. Ha neki nem sürgős, nekem pláne nem az, sőt, csak hasznos a késlekedés: addig is lehet róluk írni. Ne is tessék kapkodni. Hogy az a bizonyos „nemzeti ellenállás” a gyakorlatban mit is jelent, azt nehéz lenne megmondani, de remélem, hogy nem utcai csihipuhit, 2006 mintájára, bár mondjuk arra a magyar közönség pénzügyekért nem is biztos, hogy hajlandó lenne.

Az egyik szemem nevet,

mert hát bizony, sosem értettem egyet a Jobbik politikájának egyetlen szavával sem, vétkes hanyagság volna feledni a gárdameneteléseket, atrocitásokat, de hozhatnék ezer más példát is: ezek az emberek görcsösen játsszák a megszelídült farkast, azonban értelmes ember nem bízhat meg bennük. Annak dacára sem, hogy hosszú évek óta zajlik egy „nyitási” folyamat a Jobbik felé egyes ellenzékiek részéről: az benne a legcsodálatosabb, hogy ez a párt soha nem bátorította ezt a folyamatot egy szóval sem. Soha nem ígért koalíciót, együttműködést, paktumot vagy akár egy doboz gyufát sem: ellenkezőleg, minden alkalommal kihangsúlyozták, hogy senkivel sem tárgyalnak, kizárólag a maguk útját járják, és minden egyéb jelölt azért lesz szíves visszalépni az övéik javára, mert nekik igazuk van és szép a szemük.

Ízlés kérdése, hogy a sok visszautasítás után kinek van kedve még udvarolni egy ennyire vonakodó menyasszonynak, én az első kosár után faképnél hagytam volna, csak hát én már oda se mentem volna hozzá. Az bizonyos, hogy a párt népszerűsége a múlt legendái közé kezd tartozni – ha olyan komoly tömegpárt lenne, a hiányzó summát egy hét alatt össze tudnák dobni a tagok és a szimpatizánsok. De nem dobják, kérem.

Inkább jöjjön a csőd. Esetleg az újrakezdés, más néven.

Politikai szempontból az lenne számukra a produktív, ha megvárnák, míg az ÁSZ kezdeményezi a felszámolási eljárást, mert így besöpörhetnének némi szimpátiát az utódpárt számára.

Mondom, az egyik szemem nevet, mert sosem kedveltem őket, de a másik sír. Ugyanis az ÁSZ nem csak náluk talált pénzügyi anomáliákat – talált, mert keresett! – hanem az összes magyarországi párt gazdálkodását problémásnak találta.

Kivéve kettőt. Ki tetszenek találni, melyik kettő a kivétel?

Persze, hogy a Fidesz és a KDNP.

Bármikor felszámolható a teljes magyar ellenzék

Akkor viszont az a helyzet, hogy pénzügyi úton bármikor felszámolható a teljes magyar ellenzéki belpolitika. Hiszen még a Kétfarkúakon is találtak fogást! Persze, máshol nincs szó ekkora összegekről, mint a Jobbiknál, a többi párt valahogy képes lesz kiköhögni a hiányokat, de tüzetes vizsgálat és némi kreativitás útján elképzelhető, hogy addig vegzálhatják bármelyiküket és mindegyiküket, míg csődöt nem mondanak. És itt már nem nevet a szemem, hanem sír – jóllehet, a magyar pártpolitikát zsákutcásnak tartom, mindazonáltal demokratikus ellenzéki pártok nélkül még a lehetősége is eltűnik egy törvényes és békés változásnak.

Demokratikust mondtam, vagyis olyan pártokat, amelyek legalább megpróbálnak demokratikus elvek mentén politizálni, hogy mennyire sikerül nekik, az más kérdés, de legalább az elvi alapvetésük ilyen.

Azt mondaná valaki, hogy most már a Jobbik is szalonképessé vált?

Dehogy vált. Január 31-én, jóval a Hiób-hír előtt, mikor még nyeregben érezte magát a párt, tartott egy sajtótájékoztatót Hegedűs Lorántné, a párt alelnöke. Éspedig abban a tárgyban tartotta, miszerint „megkereste a befogadott menekülteket a Jobbik” – mondja a Hír TV oldala. Sőt: nyilvánosságra is hozta a Jobbik azoknak a településeknek a listáját, ahol bevándorlók, menekültek vagy oltalmazotti státuszban lévők élnek.

„Az ellenzéki párt közérdekűadat-igénylésére, jellemzően kisebb települések jegyzői adtak ki adatokat, megyeszékhelyek nem. A bemutatott lista 17 települést tartalmaz az ország minden részéről – ezekben összesen 457 befogadott él. Vannak települések, amelyek már több mint tíz éve befogadtak egy-egy menekültet. A legtöbb menekült, illetve oltalmazott, több mint 200 fő a Győr-Moson-Sopron megyei Vámosszabadiban él, ahol korábban nyílt befogadóállomás is működött. A Jobbik közérdekűadat-igénylésére a többi településnek még egy napja maradt válaszolni.

Nemcsak ezt van joguk tudni a magyar embereknek, hanem azt is, hogy ezek a migránsok miből élnek, hogy dolgoznak-e és hogy szabadon mozoghatnak-e. Már csak azért is, mert tudjuk, hogy igen sok bűncselekmény derült ki nemrégiben, amit migránsok követtek el Magyarországon – mondta el Hegedűs Lórántné, a párt országgyűlési képviselője.” (Hír TV)

Tessék? Tehát az akár tíz éve itt élő, többségükben békésen dolgozó, beilleszkedett embereket listázzák, vegzálják azon az alapon, hogy hátha egyszer bűncselekményt fognak elkövetni? Ugyanezt bárkiről feltételezhetik ilyen alapon. A jogban nem az ártatlanságot kell bizonyítani, hanem a bűnösséget, mindenki ártatlan, míg jogerős ítélet nincs ellene!

Tetszik tudni, hány demokratikus alapelvet sért egy ilyen listának már a léte is, a nyilvánosságra hozataláról már nem is szólva? Kényes adatok bizalmas kezeléséről még nem tetszettek hallani?

De mondok egy kézzelfoghatóbb, gyakorlatiasabb példát. Tegyük fel, adott egy kurd menekültünk, aki már tíz éve itt él, fagylaltárus lett mondjuk Taktapölöskén, télen kürtöskalácsot süt. Szerényen bár, de megél és eltartja kis családját. Azonban nem jó kedvében menekült ide: a török állam haragszik rá, mert részt vett békés és demokratikus tiltakozó akciókban. Le is vadásznák, ha tudnák, hol van, de eltűnt a radarernyőjükről, elvégre nem politizál, kerüli a feltűnést, csak a munkájának és a családjának él.

Na, ahogy nyilvánosságra kerül ez a lista, mindjárt tudni fogják, hol lakik.

Ez a párt lenne demokratikus?

Csak azért, mert még nem született honfitársainkat vegzálja, listázza?

Annyit mondok: nem lesz kár értük, habár abban is biztos vagyok, nem tűnnek el a magyar politika színpadáról. Ahhoz már túl sok pénzébe vannak a támogatóiknak, hogy veszni hagyják őket.

Összegezve: nem hullajtok krokodilkönnyeket a Jobbik közelgő végzete miatt. De aggódom.

Nem őket féltem: hanem az összes többi pártot és mozgalmat.

Megszűnhet a Jobbik?

0

A Jobbik elnöke rendkívüli kongresszust hívott össze, az egyik napirendi pont az ellenzéki párt megszűnése az Állami Számvevőszék által kiszabott újabb, több százmilliós bírság miatt.

Sneider Tamás pártelnök azt mondta, hogy két napirendet fognak tárgyalni: az egyik a Jobbik és frakciója megszűnésének a lehetősége, a másik pedig a meghirdetett nemzeti ellenállás folytatása.

Az újabb ÁSZ büntetéssel együtt már nagyjából egymilliárd forintot kellene kifizetnie a Jobbiknak. A bírságot törvénytelennek tartják.

Szerinte a hatalom azért bünteti őket, mert fél, hogy a közvélemény-kutatások eredményei alapján „nem három, hanem akár négy képviselője is lehet a Jobbiknak” Brüsszelben.

Mint mondta, a kirótt szankció célja a párt megszüntetése; kifogásolta, hogy több száz oldalas levelükre nem kaptak választ az Állami Számvevőszéktől.

Sneider Tamás feltette a kérdést: „a NAV és a posta ellen tesz-e feljelentést az Állami Számvevőszék tiltott pártfinanszírozás, illetve hűtlen kezelés” miatt.

A párt elnöke szerint kérdés, tudják-e tovább folytatni a politikai tevékenységüket. Az Állami Számvevőszék épületénél beszélt és azt is elmondta, ha be kell fizetniük a bírságot, az európai parlamenti választási kampányban sem fognak tudni részt venni.

Kérdésre válaszolva Jakab Péter jobbikos országgyűlési képviselő, a párt szóvivője a sajtótájékoztatón azt mondta, nem tudják, mit hoz a jövő, de nem gondolnak más frakcióhoz csatlakozásra, ugyanakkor korainak nevezte a kérdést, hogy új pártot alakítanak-e.

Hozzátette: egyelőre azért küzdenek, hogy a Jobbik ne szűnjön meg, mert napjainkban „reális veszély az, hogy Magyarország második legerősebb pártját hatalmi erővel felszámolják”. „Minden létező gazdasági és jogi lehetőséget igénybe veszünk azért, hogy túléljük ezt a helyzetet” – jegyezte meg.

Azt látjuk, hogy a Fidesz nem politikai vitával akarja legyőzni az ellenfeleket, hanem hatalmi erővel – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Az Állami Számvevőszék szerint a Jobbik vádaskodik

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a Jobbik politikai nyomásgyakorlással próbálja befolyásolni a törvényi előírások alapján végzett ellenőrzési tevékenységüket. Az ÁSZ közleményében vádaskodásnak minősítette és visszautasította a Sneider Tamás sajtótájékoztatóján elhangzottakat.

A Párbeszéd és a Momentum szerint indokolatlan állami támogatásuk felfüggesztése

0

A Párbeszéd szerint eljuttatták az Állami Számvevőszékhez a kampányköltéseit igazoló dokumentumokat, és kéri a szervezetet, hogy vizsgálja meg azokat. A Momentum közölte, hogy bizonyítani tudja tisztaságát, szóvivője egy a tételes elszámolásról szóló tértivevényt is bemutatott arról, hogy november 9-én az ÁSZ átvette a dokumentumaikat.

Párbeszéd: az ÁSZ vizsgálja meg a benyújtott számlákat!

A Párbeszéd azt állítja, hogy eljuttatta az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) a kampányköltéseit igazoló dokumentumokat, és kéri a szervezetet, hogy vizsgálja meg azokat.

A párt két politikusa sajtótájékoztatón arra reagált, hogy előző nap az ÁSZ bejelentette: a Párbeszéd nem teljesítette közreműködési kötelezettségét, ezért a számvevőszék kezdeményezi, hogy függesszék fel a költségvetési támogatását.

Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: december 10-én átadták az összes dokumentumot az ÁSZ-nak, de „úgy tűnik, hogy el sem kezdték az ellenőrzést”. Hangsúlyozta, a Párbeszéd továbbra is nyitott a vizsgálatra. Hozzátette, hogy irodájukban összekészítették az összes szükséges dokumentumot, és várják a számvevőszék munkatársait, hogy akár ott, akár egy másik, általuk megjelölt helyszínen átvizsgálják az iratokat.

Kocsis-Cake Olivio közölte: az állami támogatás nélkül nehezen tudnának kampányolni, ezért létrehoztak egy internetes oldalt, ahova támogatásokat várnak.

Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja nehezményezte, hogy az ÁSZ-nak „fél év alatt nem sikerült megtalálni” őket annak ellenére, hogy a Párbeszédnek parlamenti frakciója van, és naponta szerepel a médiában. A politikus elismerte, hogy tavaly új helyre költöztették az irodájukat, ezért volt egy időszak, amikor a korábbi irodába érkező leveleket nem kapták meg. A költözésről szóló végzést azonban még tavaly elküldték a számvevőszéknek – tette hozzá.

A politikus hangsúlyozta, hogy a tavalyi országgyűlési választásra nem vettek fel állami kampánytámogatást, a saját forrásaikból pedig összesen mintegy ötmillió forintot költöttek. Kérdésre Béres András leszögezte, hogy nem fogadtak el pénzt külföldi támogatóktól.

A Momentum szerint november 9-én az ÁSZ átvette a dokumentumaikat

Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője sajtótájékoztatóján közölte, a párt bizonyítani tudja tisztaságát, ennek bizonyítékául pedig egy a tételes elszámolásról szóló tértivevényt is bemutatott arról, hogy november 9-én az ÁSZ átvette a dokumentumokat.

Hajnal szerint mindennek ellenére függesztették fel állami támogatásukat, ezt pedig szándékosan tették. Elmondta, ő személy szerint „büszke” az esetre, hiszen szerinte Orbán azt támadja, aki veszélyes a hatalmára. „Most már tudjuk, hogy félnek tőlünk!” – tette hozzá.

Szerinte a „rendszerváltás óta egyedülálló” amit a Számvevőszék velük csinált.

Az ÁSZ szóvivője megzavarta a sajtótájékoztatót

Horváth Bálint, az ÁSZ szóvivője megzavarta a sajtótájékoztatót, hirtelen odalépett a Momentum mikrofonjaihoz, és közölte, az ÁSZ „nem folytat politikai támadást” senki ellen, ezek után pedig átadott Hajnal Miklósnak egy pendrive-ot, amelyen amelyen a vonatkozó jogszabályok gyűjteményét találja. Ismét elmondta az ÁSZ álláspontját, amely szerint a Momentum Rózsa utcai címén „elérhetetlen” volt. Ugyanezt kifogásolta a Számvevőszék a Párbeszédnél is. Hozzátette, az ügyészséghez fordultak, „bűncselekmény alapos gyanújával” és szerinte a két pártnak most bizonyítania kell, törvényesen használták-e fel a forrásokat.

Hajnal Miklós röviden reagált is a szóvivő szavaira. Elmondta, komikusnak tartja, hogy egy hivatal elmegy egy párt sajtótájékoztatójára cáfolni.

Nem a kancellária felállítása a legnagyobb változtatás amire készül a kormány

„A jelek arra utalnak, hogy a kormány szisztematikusan, előre eltervezett módon dramatizálni akarja az egészségügyi intézmények helyzetét, hogy politikai szempontból megússza az eltervezett változások végrehajtásának kedvezőtlen következményeit úgy, hogy akár megváltóként tekinthessen rá a lakosság” – szögezte le az elmúlt időszak egészségügyet érintő kormányzati kommunikációról László Imre, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt egészségügyi kabinetjének a vezetője.

Az egészségpolitikai szakember a Független Hírügynökség felvetésére reagálva leszögezte: a kormány több lépése (így legutóbb Domokos László ÁSZ-elnöknek az egészségügyi intézmények elleni támadása, hogy három szóval jellemezte a rendszert: botrány, káosz és korrupció), nem csak a kancellári rendszert igyekszik előkészíteni, hanem ennél komplexebb változtatásokat is. „Bele akarnak nyúlni az egészségügy struktúrájába, ám miután az politikailag kényes és helyi szinten könnyen visszaüthet a legközelebbi választásokon, ezért hangulatkeltéssel próbálják előkészíteni azt” – szögezte le.

Magyarországon több mint 100 fekvőbeteg gyógyintézmény  finanszírozásában vesz részt az állam, s emellett több száz járóbeteg-szakellátót finanszíroz – emlékeztetett, hozzátéve: ennek fényében végképp nem érti, hogy az Állami Számvevőszék 14 intézetnél végzett (ráadásul nem is most, hanem két éve) vizsgálata alapján hogyan állhatott most elő azzal Domokos a Magyar Időknek adott interjújában azzal, hogy anarchia és évek óta tartó szabálytalanságok jellemzik az egészségügyi intézmények gazdálkodását. Pedig az ÁSZ elnökének állítólag megvan a képzettsége és hozzáértése – mondja László Imre, aki ezért Domokos Lászlót a mutatottnál okosabbnak tartja, így biztos abban, hogy

„a rendkívül visszataszító, otromba, a betegek bizalmát megingató támadása  koncepciózus jellegű  és egy komolyabb dolognak az előkészítése”.

Ezt támasztja alá az is, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter korábban kijelentette, hogy pénzügyi felügyeletet szeretne a kórházakhoz rendelni; három irányban gondolkodnak, vagy minden kórházhoz, vagy régiós szinten vagy csak a komoly adósságokat felhalmozókhoz.

László emlékeztetett arra, hogy sorra jönnek a negatív hírek az egészségügyről a kormányzat részéről. Például a kórházi adósságokról, amelyek valójában nem is a kórházak adóssága, hiszen azért halmozódik fel, mert az állam nem fizeti ki a beavatkozások valós árát az intézményeknek, amelyek így kénytelen többet fordítani azokra, mint amennyit kapnak érte. Felmelegítették a hálapénz kérdését is a utóbbi időben – mondott még egy példát arra, hogyan vezetik fel azt, hogy a kormány ugyan nem akarja de kénytelen belenyúlni az egészségügy szervezetébe. Így majd azt tudják kommunikálni, hogy teszik ezt a lakosság érdekében. Ezzel is megpróbálják kivédeni a lakossági felháborodást – hiszen például ha egy helyi kórházat bezárnak, akkor az biztos, hogy a következő választásokon a város Fideszes országgyűlési képviselőjét nem fogják újraválasztani

„Ezért kell dramatizálni a helyzetet jó előre, s ennek a része az ÁSZ-elnök támadása is.”

De hiába próbálják az egészségügyre tolni  felelősséget, ettől a tény még tény marad: forráshiányos a terület, nem is kicsit. Csak egy adat erre:

Magyarországon az uniós átlagnak még a felét sem költik egészségügyre: az EU átlaga 2700 euró/év/fő, Magyarországon 1300.

Kérdésünkre, hogy mit szól ahhoz, hogy Kórozs Lajos szocialista képviselő, az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyészségen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés miatt, a DK egészségpolitikai szakértője leszögezte: semmi más nem  történt, mint hogy Kórozs lecsapott egy magas labdát lecsapott.

„Ha ennyire súlyos a helyzet, illetve a tapasztalt visszaélések, akkor illik is büntetőügyet csinálni belőle. Persze ezt az ÁSZ-nak kellett volna meglépnie, de ugye ők ezt nem tették meg” – szögezte le

Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr!Alulírott Korózs Lajos országgyűlési képviselő (értesítési postacím: Országgyűlés…

Közzétette: Korózs Lajos – 2018. augusztus 9., csütörtök

Kórozs egyébként a feljelentésről beszámoló sajtótájékoztatóján leszögezte: szeretnénk megtudni, ki a hunyó, a Fideszes állami vezetők vagy  Fidesz által kinevezett kórház-  és intézményvezetők. Hozzáfűzte: Polt Péternek könnyű dolga van, iratokat, dokumentumokat lefoglalni, kihallgatásokat elrendelni és később vádemelési javaslattal a bíróságnak átadni – mondta el a képviselő.

A bírói szakban kellett nyomozati munkát végezni – interjú Szabó Pál volt posta-elnökkel, miniszterrel

  • Ha ezt az ügyet csak önmagában, mint gazdasági tranzakciót vizsgálnánk, a bűntetőügy közelébe sem juthatott volna

  • A Postapalota-értékesítését nem a valóságos döntési helyzetbe ágyazva sulykolták a közvéleménybe

  • A bírónő szerint sem lehet nem tudomásul venni azt a politikai elemet, amely övezte az ügyet  

  • Az Állami Számvevőszék 2009-ben nem vette figyelembe, hogy öt évvel korábban maga tett olyan megállapítást, amelynek megfelelően járt el a Magyar Posta

  • Az ilyen perekben eljáró bírókat érő támadásokra Handó Tündének kellene azonnal visszavágnia

 

Önt és öt vádlott-társát a Fővárosi Törvényszék bírája első fokon felmentette. Az Ön számára melyek a leglényegesebb mozzanatai, netán tanulságai az ügynek?

Az első, hogy az ügyészség által, egyetlen szakértői véleményre támaszkodó, a nyomozóhatóság és a vádlottak részéről megtámadott, legalábbis ellentmondásos állítások alapján emelt vádat a bírósági eljárás 3,5 éve alatt több más igazságügyi szakértő egybehangzó tételes cáfolatával gyakorlatilag megsemmisítettek. Ami maradt, az a meglévő szabályok, törvények szerint végrehajtott, egy gazdálkodó szervezet életében szokásos vagyongazdálkodási döntés, amely nem arról a hétszáz főről szólt, akik eredetileg a média által felkapott Krisztina kőrúti Postapalotában dolgoztak, hanem a Magyar Posta hat budapesti telephelyén dolgozó összesen 1600 dolgozójának az elhelyezéséről – ahogy azt egyébként a székházak tranzakcióját kívánatosnak nevező 2004-es Állami Számvevőszéki jelentésmegállapította. A második ezzel szorosan összefügg: az, hogy a Postapalota értékesítését és ügyét a közvélemény számára a politika addig erőltette, amíg közéleti beágyazódást nem ért el, s

a politikai kurzusváltásoknál szokásos magyar bűntetőeljárási elszámoltatási kultúra eszközévé nem tett.

Az ügyészség erőfeszítései ellenére mégis felmentő ítélet született – bűncselekmény hiányában –, mégpedig annak ellenére, hogy erőteljesen politikai színezetű ügyről van szó. Szóba került-e akármilyen módon a bírói munka során a politikai vetület?

A bírónő két dolgot tartott fontosnak hangsúlyozni az ügy körülményeiről azelőtt, hogy belefogott volna a felmentő ítélet jogi elemzésébe: elsőként azt taglalta, hogy maga a gazdasági döntés 1600 irodai férőhely kérdéséről szólt, mégis a mai napig az 1920-ban épült Krisztina kőrúti Postapalota sorsa az egész mozgatórugója. Pedig – hangsúlyozta – 700 ember dolgozott csak ott, a feladat pedig 1600 ember különféle módozatok közötti választás alapján hozott elhelyezésének a kérdése volt; mindazonáltal senki nem beszélt és beszél 900 ember dolgáról. Miként arról sem, hogy a hat érintett telephely közül csak egy volt a Postapalota, miközben  többi telephelyen is felmerültek különböző problémák, mint ahogy azt az eredeti, 2004-es ÁSZ-jelentés is kimutatta.

Tehát a döntést nem a valóságos döntési helyzetbe ágyazva sulykolták a közvéleménybe.

A másik, amire a bíró felhívta a figyelmet az az volt, hogy az ügyet nem lehet a napi politikától kiragadva kezelni, hiszen a vádlottak között ott van egy, az előző politikai kurzus kormányának volt minisztere is.

Nem lehet nem tudomásul venni azt a politikai elemet, amely éppen ezért övezte az ügyet

– mutatott rá a bíró, aki ezt előre bocsátva fogott magába az ítélet indoklásába. Ebben összevetette a vádirati tényállást és a bírósági tényállást – ez a kettő egész mást jelent; bemutatta, hogy miért valós ez a 3,5 év munkájával született bírósági a tényállás, s bebizonyította, hogy a tanuk, a szakértők, a vádlottak, az ügyész, a vádlottak jogi képviselőinek beadványai, észrevételei ütköztetésével milyen munkát végzett.

És milyent Ön szerint?

Nagyon alaposat. A tények önmagukért beszélnek: volt egy feljelentés, amiből semmi sem volt igaz; volt egy nyomozás, amelynek során a nyomozóhatóság nem talált semmilyen bűncselekményre utaló bizonyítékot, viszont beszerzett egy olyan silány, minősíthetetlen igazságügyi szakértői véleményt, amelytől ugyan maga a nyomozóhatóság is elhatárolódott a vádemelés előtt, ám ez nem gátolta meg az ügyészséget abban, hogy ilyen ingatag bizonyítékokra alapítva ne emeljen vádat. Ezzel a bíróságot hozta olyan helyzetbe, amely így egy semmire sem alkalmas vádiratot kapott az ügyészségtől.

Ezért kellett 3,5 évig dolgoznia, hogy bírósági szakban elvégezze az ügyészség által el nem végzett  nyomozati munkát. És elvégezte.

A bírónő istentelen alapossággal megtanulta, letárgyalta az ügyet, rengeteg szakértőt hívott be, többszörösen ütköztette a szakértőket. A bíró végig tárgyalt 3,5 évet, mindenkinek minden esélyt megadott, a védekezésre, a támadásra egyaránt. Megjegyzem, mindezt tette úgy, hogy az ügyészség szó nélkül hagyta az egészet, nem próbált reagálni. Pedig az eredeti vádiratból mára már egy szó, annyi igaz nem maradt, nemhogy az eredeti, 2010 februárjában, még a választások előtt megtett Balsai-feljelentésből. Egyértelműen kimondható, hogy olyan alapos ítélet született, amelybe nem lehet belekötni – de persze tisztában vagyok azzal, hogy hol élek…

Az első fokú ítéletnek már a másnapján aljas támadások érték a kormányhű médiában a bírónőt, s ennek apropóján korábbi perek más bíróit is. A szakmai szervezetnek meg kellene védenie a bírói tisztességet.

Az ítélet ugyanis annyira alapos, hogy ezt be tudja bizonyítani. Éppen ezért  erre és más ilyen támadásra Handó Tündének kellene azonnal visszavágnia. Ha ennek nem lesz jogi válaszlépése a bírósági szervezet részéről, akkor valóban egy közép-afrikai ország közéletéhez közeli állapotba került Magyarország.

Mik voltak a felmentéshez vezető legfontosabb elemek?

Az, hogy ha ezt az ügyet csak önmagában, mint gazdasági tranzakciót vizsgálnánk, bűntetőügy közelébe sem juthatott volna. Nem volt ugyanis másról szó, mint a normális, szokásos gazdálkodó szervezet életében meghozott döntések sorába illeszkedő vagyongazdálkodási kérdésről, amelyből tizenkettő egy tucat.

Naivan megkérdezem: hogyan lehetséges, hogy így kisiklott egy normális gazdasági döntés ügye?  

Itt már közbelépnek a mélyebb, a magyar közéletre jellemző mocskos, aljas, rosszszándékú történetek és elhallgatott információk. Egyébként mondok egy érdekeset:

ha lett is volna bűncselekmény, akkor azt az ÁSZ követte volna el, amely bűnbe kényszerítette a Magyar Postát és annak tulajdonosát,

hiszen a Magyar Posta és annak  tulajdonosa, az állam, illetve a tulajdonosi jogokat egyszemélyben gyakorló ÁPV Zrt. az állami számvevők akkori, 2004-es – az interneten ma is fellelhető –  jelentésének megállapításai alapján értékesítették a Postapalotát és menedzseltek öt további telephelyet, majd béreltek székházat a Magyar Postának.
Gondolom, a védekezés során erről bőven szó esett. Az ügyészség erre sem reagált?

Miként arra sem hogy később, 2009-ben az ÁSZ már ezzel gyökeresen ellentétes megállapításokat tett:  amikor ősszel – ekkor már egyértelműen látszott, hogy tavasszal kormányváltás lesz – hirtelen elkezdte vizsgálni az állami cégek székházeladásait, beleértve a Magyar Postáét is. Érdekes módon azonban ez utóbbi jelentésben egy szó utalás sem esik arról, hogy a 2004-es ÁSZ-megállapításokra hogyan reagált a Posta, miközben minden egyes ÁSZ-jelentést úgy szoktak kezdeni, hogy a megtett megállapításokból mit hajtottak végre a címzettek. Ugyanis a 2004-es jelentésben az állt, hogy a Magyar Posta  fővárosi igazgatási irányítási apparátusának szétszórt elhelyezése rossz hatékonyságú és gazdaságtalan.

Tehát a Magyar Postát tulajdonló ÁPV Zrt. nem tett semmi mást 2006-2007-ben, mint hogy végrehajtotta ezt az ÁSZ-megállapítást.

Erre nem utal vissza a 2009-es ÁSZ-jelentés, holott minden ilyen jelentésnek azzal kell kezdődnie, hogy a korábbi vizsgálatok megállapításaira milyen intézkedések születtek

De hát 2009-ben még Bajnai-kormány volt, nem lehet ráfogni, hogy Fidesz-nyomásra működött volna az ÁSZ.

Akkor már lehetett tudni, hogy a szocialista kormány meg fog bukni, s teljesíteni kellett a Fidesz részéről érkezett igényeket a botrányra. Mindenesetre az is érdekes és sarkalatos kérdés, hogy az ügyészség és persze a sajtó nagy része elfelejtette felvenni ezt tényt a mérlegelési szempontok közé. Nem beszélve az ÁSZ-ról magáról, pedig a 2009-es jelentés készítőinek az egyike – aki már a 2004-es jelentésben is közreműködött – megnyilatkozott az ügyben, s azt bírta mondani, hogy a Magyar Posta jobban tette volna, ha semmit nem csinál. Az már csak egy plusz adalék, hogy

mind a két jelentést az akkori elnök, Kovács Árpád jegyezte. Kérdem én: akkor az ÁSZ mit tett volna jobban? 2009-ben elmondja, hogy 2004-ben leírta azt, aminek most éppen az ellenkezőjét állítja?

De a bírósági ítéletben ez előjött, nem? Mármint a két ÁSZ-jelentés egymásnak ellentmondó megállapításai és azok szerepe, ha már az nem is, hogy ezzel az ÁSZ érintett emberi is tökéletesen belesimulakt a beköszönő új politikai rendszerbe, s hogy szépen átmentsék magukat a következő érába.

A bírósági ítéletben gyakorlatilag benne van, igen. És az ügyészség nem is érvelt ellene, úgy tett, mintha nem is létezne ez a két jelentés. Pedig ez önmagában egy olyan körülmény, amelynek ki kellett volna iktatnia  bűncselekménynek még a szándékát is. Egyébiránt a bírói ítéletben volt olyan kitétel is, hogy voltak a Magyar Posta által a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Zrt. számára készített előterjesztésben bizonyos hiányosságok, ám ezek nem voltak megtévesztők, nem tették alkalmatlanná az ÁPR Zrt. igazgatóságának reális döntését. Csak csendben jegyzem egyébként meg: nekem egymilliárd forintig terjedt a döntési kompetenciám, a posta igazgatóságának 1 és 5 milliárd közötti értékben, az afeletti ügyekben a vagyonkezelőnek, mint egyszemélyes részvényesnek volt joga határozatot hozni, amelyet a Magyar Postának végre kellett hajtani.

Hogyan élte, éli meg, hogy elvettek 3,5 évet az életéből?

Többet, jóval többet. Hiszen 2010 február óta tart az ügy. Akkor ugyan még állítólag szocialista irányultságú volt az ügyészség – de hát látjuk, a Balsai István által tett feljelentést nem dobták vissza, hanem az akkor főügyész elrendelte a nyomozást anélkül, hogy figyelembe vette volna azt a soron kívüli rendkívüli vizsgálatot, amelyet az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter rendelt el még 2009 őszén, az ÁSZ-jelentés nyomán a vagyonkezelő ellenőrző bizottságánál arról, hogy mi igaz a MÁV, a Magyar Posta, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió székházainak értékesítésével kapcsolatos állítólagos visszaélésekkel. Ha az igazság lett volna érdekes, lehetett volna még várni három hetet – ugyanis márciusban jelent meg a 120 oldalas vizsgálat, amely olyanokat mondott ki, hogy a tulajdonos akarata szerint, gazdaságosan és jól végrehajtott tranzakció volt a Magyar Posta részéről, mentes a hiányosságoktól, s hogy visszaélésre okot adó körülményt nem volt. Az ügyészség elkérhette volna a jelentést, és még az  áprilisi választások előtt vissza is dobhatta volna az egész ügyet. Megjegyzem, akkor még nem egypárti volt a vagyonkezelő ellenőrző bizottsága, s  egy ellenszavazattal mindenki támogatta a jelentést. De az ügyészség elkezdett nyomozni, majd a kormány- és főügyész-váltás után, Polt Péter boldogan folytatta azt.

Ön mit tudott csinálni ilyen teher árnyékában?

2010 májusa után semmit. Akkor már az oroszlányi Vértesi Erőműnél dolgoztam, ugyanis 2008-ban a Monor erdei vasúti tömegszerencsétlenség után lemondtam miniszteri posztomról, s Oroszlányba kerültem. Amikor Orbánék átvették a hatalmat, Simicska üzent nekem, hogy mennem kell, de én akkor már tudattam, hogy közös megegyezéssel távozni akarok, nem szeretnék én sem velük dolgozni. Ezután persze nem találtam a képzettségemnek, szakmai múltamnak megfelelő munkát, feladatot.

Teljesen ellehetetlenítettek. A nyugdíjamat ugyan megkaptam – 64 éves voltam –, anyagi problémáim nem igen voltak, de ettől még nem voltam boldogabb. Intellektuálisan és mentálisan méltatlan volt mindez egész addigi életemhez, pályámhoz.

És akkor még nem beszéltem az olyan dolgokról, hogy milyen az, amikor rabosítják az embert – nem vagyok egy gyenge ember, de majdnem elsírtam magam, amikor ártatlanul végig kellett élnem a megaláztatásokat.

Nem vizsgálja az Állami Számvevőszék a Fidesz gazdálkodását

0

Mint ismert, Juhász Péter, az Együtt elnöke és Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje kockázatjelzést tett az Állami Számvevőszéknél, miután kiderült, hogy a magyar óriásplakát piacon hozzáférhető szabad felületek jelentős részét a kormányzati kommunikáció és a Fidesz koordináltan lefoglalták.

Az Együtt politikusai azt suerették volna, hogy az ÁSZ vizsgálata kitérjen a Fidesz foglalóinak biztosításához szükséges összeg forrására, számvitelileg helyes elszámolásának módjára. Az Állami Számvevőszék friss tájékoztatásában elutasította Juhász Péter és Szigetvári Viktor kockázatjelzését.

Szigetvári Viktor szerint az Állami Számvevőszék ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy szolgalelkűen kiszolgálja Orbán Viktor és a Fidesz illiberális érdekeit. Mint közleményében írja, ez már nem egy független intézmény, hanem kétséget kizáróan politikai befolyás alatt áll. Szigetvári szerint felháborító, hogy egy kockázatjelzés alapján a Jobbiknál rendkívüli vizsgálatot folytattak, miközben ugyanezt a Fidesz esetében nem hajlandóak megtenni.

120 perc – 2018. január 18. 16:00

0

Lázár a STOP Soros törvénycsomagról és a CSOK-ról

Februárban dönthet az Országgyűlés az illegális bevándorlás elleni újabb, az ország biztonságának növelése érdekében szükséges törvénycsomagról – közölte Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Arról is beszélt, hogy 2017-ben 1291 fő részére biztosított Magyarország oltalmat nemzetközi szerződések alapján. Aki bajban van, annak segítünk – mondta. Elhangzott még, hogy a kormány megkönnyíti a családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézést, erről két hét múlva várható döntés. (MTI)

Gulyás: Soros kitiltható, ha nem tudja igazolni az állampolgárságát

Gulyás Gergelyt az origo.hu azon felvetéséről kérdezték, miszerint Soros György kitiltható lenne, mert úgy tudják, nincs magyar útlevele. Arra a felvetésre, hogy ha Soros Györgynek nincs magyar útlevele és személyigazolványa sem, akkor kitiltható-e, úgy válaszolt: ha a feltételezés igaz, és Soros nem tudja  állampolgárságát igazolni, akkor kitiltható az országból. (MTI)

Gulyásék 25 ezer forintért eltüntették az állítólagos több százezres kárt

Az Állami Számvevőszék közleménye szerint több százezres, akár milliós kárt is okozhattak Gulyás Mártonék azzal, hogy narancssárga festéket öntöttek az ÁSZ épületére szerda délután. A Közös Ország Mozgalom egy takarítócéget keresett meg, hogy saját költségre letisztítassák a szomszédos étterem falát, mert arra is jutott a festékből. A cég mindössze 25 400 forintot kért el a munkáért, ezért Gulyásék nem értik, mi kerülhet több százezer forintba az ÁSZ esetében, hiszen ugyanarról az épülettömbről van szó. (Mérce)

Eltemették a meggyilkolt koszovói szerb politikust

Mintegy ezren vettek részt a két napja meggyilkolt Oliver Ivanović koszovói szerb politikus temetésén csütörtökön Belgrádban. Ivanović belgrádi temetésén a szerb kormányfő, valamint számos közszereplő vett részt, de sokan érkeztek az észak-koszovói Kosovska Mitrovicából, a politikus lakóhelyéről is. Ivanovicot a belgrádi Újtemetőben helyezték örök nyugalomra a szerb nagyságoknak fenntartott parcellában, nem messze Ivo Andric Nobel-díjas író, valamint Zoran Djindjic meggyilkolt szerb miniszterelnök sírjától. (MTI)

Brigitte Bardot szerint nevetségesek a szexuális zaklatások ellen tiltakozók

Catherine Deneuveután egy másik francia filmsztár, Brigitte Bardot is elítélte a #MeToo mozgalomban részt vevő nőket. Szerinte a szexuális zaklatásként emlegetett esetek többsége érdektelen és nevetséges, az erre panaszkodó nők pedig képmutatók, hiszen maguk is szívesen flörtölnek a producerekkel egy-egy szerepért. (Guardian/Paris Match)

Jobbik: Orbán börtönbe juttatná Vona Gábort

0

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Volner János, a Jobbik alelnöke kedden az Állami Számvevőszék bírsága kapcsán. Elmondta, hogy a párt elnökségének döntése alapján nem hajlandóak befizetni a büntetést, melyet szerintük törvénytelenül róttak ki rájuk, és felkészültek arra, hogy Orbán Viktor akár börtönbe is juttatná Vona Gábort. Kiderült, hogy eddig több mint ötezer ember adományozott a Jobbiknak, amely ellen végrehajtást kezdeményezhet a NAV a fizetési határidő lejárta után.   

Volner arról beszélt, hogy az ÁSZ eljárásában minden úgy történik, ahogy a kormánynak kedvező, ahogy „Orbán Viktor azt szerette volna”, ezt pedig az teszi lehetővé, hogy minden, az ügyben érintett állami szervet olyan ember vezet, aki fideszes kötődésű. Kitért arra, hogy tavaly ősszel a Nemzetgazdasági Minisztérium egy olyan rendeletmódosítást fogadott el, amellyel adók módjára behajthatók a bírságok és a tiltott támogatások a pártoktól, amellyel a rendszerváltás óta meglévő gyakorlatot bírált felül a kormány. Volner János arról beszélt, amiről egyébként korábban a DK is, hogy a rendeletmódosítás bizonyítja, Orbán Viktor jó előre előkészítette ezt a lépést.

„A Fidesz már tavaly ősszel biztos volt abban, hogy Domokos László Állami Számvevőszékét használja fel az ellenzék lejáratására, és a Jobbik megsemmisítésére”

– mondta.

A Jobbiktól 331 millió forintot követel az ÁSZ nem vagyoni jellegű tiltott támogatás miatt, ezt kevesebb mint két hetük lenne befizetni. Az LMP-t 8,8, a DK-t 16, az Együttet 19 millióra büntette a számvevőszék. Legutóbbi kivételével az érintett pártok közölték: nem fizetnek. (Ezek az összegek a jelenlegi büntetés tételei, a Jobbik által emlegetett 660 millió forintja úgy jön ki, hogy a hatályos rendelkezések szerint a büntetéssel megegyező összegű pénzzel kell csökkenteni a párt következő évi költségvetési támogatását.)

Volner szerint a 2018-as választások egyik tétje az, hogy Orbán Viktor vagy Vona Gábor kerül-e börtönbe. Ehhez hozzátette, hogy Orbán „hű mestere”, Putyin módszereit használja fel arra, hogy akár alkotmányellenes módszerekkel is, de félreállítsa ellenfeleit. Volner szerint ez különösen Vonát érinti, mint az egyetlen, Orbán leváltására valóban esélyes jelöltet.

A Fidesz maffiaállama maga alá gyűrte Magyarországot – mondta Volner arra, hogy az eljárást elindító Állami Számvevőszék, az ügyészség, amelynek továbbították az adatokat, és a bírságot behajtó NAV élén is olyan ember áll, aki a párthoz köthető.

Volner megerősítette, hogy nem hajlandóak kifizetni a büntetést, és elmondta, hogy arra gyűjtésre, amelyet a bírság kiszabása után, még tavaly indított a Jobbik,

kedd reggelig több mint 62 millió forint gyűlt össze a párt támogatóitól.

A magyar társadalom egyre inkább a Jobbik mögé áll – mondta erre Volner. Arról is beszélt, hogy ez a helyzet, amit az ÁSZ közbenjárásával a Fidesz teremtett, büntetőjogi felelősséggel fenyegeti az ellenzéki pártok vezetőit. Ez Volner szerint elsősorban Vona ellen irányul, mert őt szeretnék börtönbe juttatni, de számítani lehet arra, hogy minden pártot, kivéve az MSZP-t, hasonló módszerekkel támadnak majd.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után akár nemzetközi fórumokon is kiállnának az igazukért. A Jobbik a jog minden lehetséges betűjébe bele fog kapaszkodni – mondta Volner.

Hazugságokkal kampányol a DK szerint az Állami Számvevőszék

0

Már hétfőn bejelentette a Demokratikus Koalíció, hogy nem hajlandó befizetni az Állami Számvevőszék által kiszabott 16 milliós bírságot. Az ÁSZ ma közleményben részletezte, hogy a DK és a Magyar Liberális Párt sem tartotta be az előírásokat gazdálkodása során.

A DK saját közleményük megfogalmazásua szerint „egyetlen forintot sem fizet a Fidesz által megszállt, annak politikai utasítására eljáró (Párt) Állami Számvevőszéknek”.

Kedden az ÁSZ közölte az MTI-vel, hogy a DK 8,2 millió, az MLP pedig 6,1 millió forint tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el, amelyet 15 napon belül be kell fizetnie a központi költségvetésnek. A határidő tehát ugyanaz, mint a Jobbik esetében, akik szintén azt mondták, hogy nem fognak fizetni.

Molnár Csaba, a DK alelnöke kedd este Kálmán Olga vendége volt az ATV-ben, és ott is megerősítette, hogy nem hajlandóak fizetni, inkább megvárják az esetleges végrehajtást. Molnár szerint semmi sem derül ki az ÁSZ határozatából, például azt is felróják a pártnak, hogy ingatlanokat bérel áron alul, holott ugyanazokat az ingatlanokat bérelik, mint két éve, és az akkori vizsgálat nem talált semmi rendellenességet.

A DK alelnöke szerint a kormány egy jó előre elkészített színjátékot játszik, amellyel el akarják lehetetleníteni az ellenzéki pártok indulását. Molnár úgy fogalmazott, hogy a színjáték helyett inkább zárják őket börtönbe, mint egy tisztességes dikatatúrában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK