Kezdőlap Címkék Államadósság-kezelő Központ

Címke: Államadósság-kezelő Központ

Devizahitelt vesz fel a kormány

Nem jön az Európai Uniótól a pénz, így 4,5 milliárd eurós hitelt vesz fel a kormány – legalábbis ekkora keretet állapított meg az Államadósság Kezelő Központ. Ez 1600 milliárd forintnak felel meg vagyis jelentős összeg a magyar költségvetéshez viszonyítva is. Két ilyen államkötvény megszervezése már meg is kezdődött – értesült a Portfolió portál.

Az Államadósság Kezelő Központ célja az, hogy 10-20% között tartsa az egész államadósságon belül a devizahitelek arányát. Korábban az Orbán kormány gazdaságpolitikájának bevallott elsődleges célja volt, hogy csökkentse a devizahitelek arányát és növelje a magyar részesedést annak érdekében, hogy a nemzetközi hatások kevésbé befolyásolják a nemzeti együttműködés rendszerét.

Mire kell a devizahitel?

Hivatalos indoklás szerint előfinanszírozzák a jövő évi hiányt. Valójában azonban a hiányzó eurómilliárdok állhatnak a háttérben, melyeket az Európai Unió nem utal ki a jogállami viták miatt Magyarországnak.

Orbán Viktor Kötcsén állítólag arról is szót ejtett, hogy fel kell készülni arra: Brüsszel még sokáig nem utalja ki az uniós pénzeket!

A magyar kormány vállalta, hogy finanszírozza ezeket az uniós befektetéseket, de ez komoly pénzügyi kiadással jár.

Elszalad a költségvetési deficit, amely rövid távon még nem probléma, de hosszú távon az lehet. Erre Matolcsy György jegybank elnök is figyelmeztette Orbán Viktort. A magyar miniszterelnöknek szerencséje van: az EU jövőre még nem várja el a 3%-os költségvetési deficit betartását.

Szlovéniában a hétvégén rendeztek informális pénzügyminiszteri találkozót, és ott kiderült: a jövő év lehet az utolsó amikor elnézik a deficit túllépést. Nyolc fukar állam jelezte: nem tartja elfogadhatónak, hogy 2023 január elseje után is fennmaradjon ez az állapot.

Németország nincs köztük, mert a választási kampány kellős közepén nem akarnak ezzel foglalkozni, de

Olaf Scholz pénzügyminiszter, akinek jók a kancellári esélyei szintén azon a véleményen van, hogy a pandémia után vissza kell térni a korábbi szabályozáshoz.

Ez pedig sok tagállamban problémát jelenthet, köztük lehet Magyarország is. Orbán Viktornak egyelőre az a fontos , hogy megnyerje a választásokat a választópolgárok megvásárlásával, a költségvetési deficit problémáján pedig csak utána kezd el elmélkedni. Persze csak akkor, ha nyer. Különben a deficit probléma a győztesek nyakába szakad.

Fékre lépnek a szuperpapír miatt

A láncbefektetésnek vet gátat az államadósságkezelő azzal, hogy megtiltja a bankoknak, hogy lakossági állampapírt fogadjanak el fedezetként hitelekhez. Ezzel a „szuperállampapírra” alapozott extraprofitot veszi el.

A magyar állam mint kibocsátó szándéka, hogy a lakosságnak szánt állampapírok kizárólag a tényleges megtakarítással rendelkező magánszemélyek számára biztosítsák a kiemelkedő kamatozást. Ezért a forgalmazók lakossági állampapírt nem fogadhatnak el fedezetként semmilyen hitel-, kölcsön-vagy egyéb ügylethez (pl. lombardhitel, derivatív ügyletek). Az ÁKK rövid, szakzsargon-közleménye a hihetetlenül népszerűvé vált Magyar Állampapír (MÁP) Plusz eddigi rövid ideje alatt feljegyzett

befektetési ügyletek (köz-)pénzcsapját zárja el.

Arról van szó, hogy sokan a megvásárolt MÁP Plusz – államilag garantált és kiemelkedő, évi csaknem 5 százalékos kamatozású – kötvényt fedezetül használva vesznek fel úgynevezett lombardhitelt, amelyből aztán újabb „szuperpapírt” jegyeznek, és így tovább. Itt persze nem átlagember néhány milliós megtakarításáról beszélünk, hanem

fejenként minimum több tízmilliós összegek forognak

a bankok kiemelkedő, úgynevezett privátbanki ügyfeleitől, akik mélyen a szokásos kamat alatt juthatnak ilyen kötvényfedezetű kölcsönhöz.

Ha tudja, se árulta el eddig az ÁKK és a nemzeti bank, mekkora összegek indultak el ilyen vándorútra. A június óta a 1800 milliárdot már jelentősen meghaladó MÁP Plusz-jegyzésen belül azonban bizonyosan legalább több tízmilliárdról lehet szó, ha az ÁKK fontosnak tartotta a fékre lépni.

Az önkormányzatoktól kér pénzt az állam

Bár hivatalosan a banki betétekből akar elcsábítani pénzt a államadósság-kezelő, a gyanú az, hogy a szinte befagyott uniós kifizetések miatt van szükség az önkormányzatoknál lévő szabad összegekre. Az új papír elvileg mintegy ezermilliárdot mozgathat meg.

Vadonatúj „terméket” dob piacra szeptemberben az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). Szeptemberben hároméves államkötvényt kínál a helyhatóságoknak, kedvező, 1,25 százalékos éves kamatra. Közleményéből kiderül, az önkormányzatok a kötvényt a futamidő alatt is értékesíthetik a Magyar Államkincstárnak mint forgalmazónak.

Az új kötvénnyel az önkormányzatok vonzó és biztonságos befektetési lehetőséghez jutnak az ígéret szerint. Az államadósság költségét pedig csökkenti, hogy a kötvénynek a hasonló 3 éves futamidejű nagybani államkötvény hozamánál alacsonyabb lesz a kamata – olvasható a kommünikében.

A Független Hírügynökségnek Barcza György ÁKK-vezérigazgató elmondta, hogy

az önkormányzatoknál mintegy ezermilliárd forint leköthető pénz van,

erre adnak ajánlatot. Az állam számára annyiban kedvező ez a pénzforrás, hogy jelenleg 1,63 százalék a 3 éves államkötvények hozama, az 1,25 százalékkal tehát spórol a költségvetés.

Az új kötvény hátterében áll az, hogy tavaly megszűnt az önkormányzatoknak az a lehetőségük, hogy lakossági kötvényt jegyezzenek (sok intézményi befektető élt ezzel a trükk-kel, komoly hozamfelárat besöpörve ezzel, amíg aztán bezárták ezt a kiskaput).

Az önkormányzatok ne máshová fektessék pénzüket, például a bankok jellemzően néhány tizedszázalékot fialó (tehát az inflációt is beszámítva vastagon reálveszteséget eredményező) betéteiben tartsák – derült ki Barcza szavaiból.

Minden negatív él nélkül tehát a bankokkal szemben beszáll a pénzért zajló versenybe az ÁKK – mondta az állami cég vezetője. Sajátos szempontot villantott fel azzal, hogy szerinte a bankok is örülnek ennek, mert jelenleg az MNB-nél egyenesen negatív kamatra helyezhetik el nem hitelezésre fordított szabad pénzállományukat, vagyis veszteségüket csökkentik, ha az önkormányzatok máshová viszik a pénzt.

Felvetődik azonban a kérdés, hogy nem áll-e összefüggésben ez az új lehetőség azzal, hogy a költségvetés immár tetemes, 1400 milliárdhoz közelítő összegben

kénytelen megelőlegezni az olyan uniós pályázatok kifizetéseit,

amelyeket pozitívan bíráltak el, de Brüsszelből nem utalják a pénzt.

A pénzügyminisztérium legutóbbi jelentése szerint az államháztartás központi alrendszere július végéig 1491 milliárd forint deficittel zárt. Ez az éves előirányzat 109,6 százaléka. Az ábra azt szemlélteti, hogy évek óta nem volt ennyire magas a félévi deficit a bruttó hazai termékre (GDP) vetítve.

Forrás: kormany.hu

Míg idén január-júliusban az uniós kiadások (1309,4 milliárd forint) több, mint 20 százalékkal teljesültek magasabb összegben, mint a tavalyi év azonos időszakában, addig az uniós bevételek összege csupán mintegy 162 milliárd forintot tett ki – tudatta a PM.

Ez az alig 162 milliárdos kifizetési összeg hónapok óta olvasható a havi jelentésekben, vagyis

az EU – nyilván nem függetlenül a rengeteg szabálytalanság gyanúja miatt – nem utalja a támogatásokat.

Ennek veszélyére egyébként a minap készült féléves jelentésében az Állami Számvevőszék is felhívja a figyelmet.

Barcza György elhárította az erre vonatkozó kérdés érdemleges megválaszolását azzal, hogy az uniós támogatások nem az ÁKK feladatkörébe tartoznak. Mint mondta, éves finanszírozási tervük alapján dobják piacra a kötvényeket. Nos, a tavaly decemberben elfogadott 2018-as tervben nem található meg az az új önkormányzati állampapír.

Olvasható viszont az, hogy az államháztartás központi alrendszerének úgynevezett pénzforgalmi hiánya 1361 milliárd forint lesz idén. (Ez azt jelenti, hogy január 1. és december 31. között ennyit terveztek negatív egyenlegként a költségvetésben. A végleges és tényleges hiányt az ún. eredményszemléletű deficit fejezi ki, amely a később az erre az időszakra esedékes kiadásokkal és bevételekkel módosítja az előbbi számot.)

Az ezzel megegyező összegű nettó finanszírozási igényt „módosíthatja az egyéb finanszírozási tételek között az európai uniós transzferek egyenlege, illetve egyéb tételek”. A 2018 évi finanszírozási terv során ezen tételekkel mint likviditást befolyásoló összegekkel számol az ÁKK.

Az is kiderül a dokumentumból, hogy a tervezett 2400 milliárdos államkötvény-értékesítésen belül 650 milliárd volt a 3 éves futamidejűek állománya az év elején.

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese a Független Hírügynökségnek azt mondta: valószínű, hogy az elszaladt uniós kifizetések miatt van szükség az államkötvény kibocsátására.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!