Kezdőlap Címkék Alkotmánybíróság

Címke: alkotmánybíróság

Interjú letartóztatás előtt – Czeglédy Csabát visszavitték a börtönbe!

Alig egy napot volt szabad Czeglédy Csaba, akit péntek este vettek őrizetbe, közvetlenül azután, hogy a szombathelyi képviselő-jelölt a fővárosból hazatérve, az autóból adott interjút a Független Hírügynökségnek. Meg nem erősített információk szerint Czeglédy még családjával sem tudott beszélni, otthona elől vitték vissza a szegedi börtönbe. Mások viszont úgy tudják, hogy egy étteremben tartóztatták le.

Mindez azt követően történt, hogy Polt Péter kérte a képviselő-jelölt mentelmi jogának felfüggesztését. A legfőbb ügyész kérését egy napon belül teljesítette az Országos Választási Bizottság. Az OVB döntését Czeglédy Csaba a Független Hírügynökségnek úgy kommentálta, hogy a hatalmon lévő pártok félnek attól, hogy ő szabadlábra került. Korábban Czeglédy az nyilatkozta, hogy többször próbálták rávenni arra, hogy „könnyítsen saját helyzetén”, jelezze, ha „Gyurcsánynak előkészíthetjük a zárkát”.

 

Gondolta volna, hogy a választási bizottság ilyen gyorsan eleget tesz a legfőbb ügyész kérésnek és felfüggeszti a mentelmi jogát?

Azon kissé csodálkozom, hogy a nagy nemzetközi botrányt is kiváltó korrupciós ügyek mellett az én mentelmi ügyem felfüggesztése volt a legsürgősebb a legfőbb ügyészségek, ugyanis a jogszabály szerint nem kellett volna haladéktalanul eljárniuk.  Azon viszont egyáltalán nem lepődtem meg, hogy a Nemzeti Választási Bizottság felfüggesztette a mentelmi jogomat; vita után egy szavazat döntött csupán. Viszont ez a döntés számomra nem befolyásolja a lényeget, továbbra is Szombathely és környéke szavazóinak képviselő-jelöltje maradok.

Nem csak elment a Nemzeti Választási Bizottság ülésére, de fel is szólalt, tehát úgy gondolta, hogy érdemes érvelni?

Gondolom, ügyvédként ez nem meglepő. Indokoltnak tartottam hangsúlyozni, hogy a választási bizottságnak elsősorban a választójog érvényesülését, illetve az alaptörvényben rögzített választójog gyakorlását kellene védeni, nem pedig a büntetőeljárást. Különösen akkor, ha a képviselő-jelöltet kényszerintézkedéssel fenyegetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ki akarom vonni magam az eljárás alól.

Az első kommentárok szerint a Fidesz vezető politikusai, köztük Budai Gyula jelképesen pezsgőt bontottak, s sietve üdvözölték a mentelmi jog felfüggesztést, illetve hogy visszaküldik a börtönbe. Ön szerint van jogorvoslatra lehetősége?

Nem kéne előre örülni, egyelőre komoly vita alakult ki arról, hogy van-e jogom fellebbezni. Véleményem szerint egyértelműen igen, hisz az OVB minden döntését meg lehet támadni a Kúriánál, akkor mentelmi ügyben miért ne lehetne.  Úgyhogy még a hétvégén

a legfőbb bírói testülethez fogok fordulni jogorvoslatért. Ha ez sem segít, akkor majd az Alkotmánybíróság dönt az ügyben.

Nem gondolja, hogy az ügyészség azért is sietve kérte a mentelmi jogának felfüggesztését, mert a Hír TV-ben azt mondta, hogy sok terhelőt tud a Fideszről, ráadásul friss információkat is kapott az Elios ügyben, ami már így is nagyon kínos Orbán Viktornak. Bosszantani akarta a hatalmat?

A kormánypártoknak nyilván kényelmetlen, ha rájuk nézve leleplezésre alkalmas tények kerülnek a birtokomba. De az ügyészség nincs a kormánypártoknak alárendelve.

Nyilván, szándékosan vagyok ál-naiv, de tényleg komolyan gondolom, hogy a nálam lévő terhelő bizonyítékokat a bűnüldöző hatóságoknak el kéne tőlem kérni. Nem pedig a mentelmi jogom felmentését kéne szélsebesen intézni.

De gondolom, ezen a szitán azért már minden magyar választó átlát.

Elolvasta már azokat a dokumentumokat, amelyeket a szabadlábra helyezése után kapott Orbán Viktor vejének cégéről, az Eliosról, s elárulja, hogy mi áll benne?

Még mindig nem olvastam el a dokumentumot, de megígérem, hogy a hétvégén átolvasom, az Elios-ügyben Tiborcz viselt dolgait tanulmányozni fogom, s megígérem azt is, hogy utána mindent az újságírók rendelkezésére bocsájtok. Nyilván ezért adták a kezembe a nyomozati anyagot.

Nem is sejti, hogy mi van az anyagban? Kibírta úgy az elmúlt 24 órát, hogy nem nézett bele egy, ma már tényleg nemzetközinek számító botrány részleteibe?

Annyit láttam csak, hogy az Európai Csalás Ellenes Hivatal által készített anyagokról van szó. Ezekben olyan települések közvilágításának Elios által elvégzett felújítása kerül szóba, amelyet a közvélemény eddig még nem ismerhet. Vagyis a botrányos ügyek tovább folytatódnak, nyilván eléri majd a miniszterelnök családját is. De ennyivel nem érhetem be, jogászként érdekelnek a részletek, annyit viszont megígérek, hogy a teljes dokumentációt nyilvánosságra fogom hozni.

Ezen kívül is említette, hogy vannak kormányközeli emberekről terhelő dokumentumai. Kikről van szó, s milyen adatokról?

Az elmúlt év tavaszán ügyvédként megkeresett néhány ember, akik azt állították, hogy bizonyítékaik lehetnek kormánypárti politikusokat és családtagjaikat érintő külföldi pénzmozgásokról. Megpróbálom ezeket a szálakat a következő napokban ismét felvenni, s ha tényleg vannak ilyen bizonyítékok, akkor gondoskodni fogok arról, hogy még a választások előtt a nyilvánosság elé elkerüljenek. 

Ez az ügy az lenne, amelyről már nem egy esetben Gyurcsány Ferenc is beszélt?

Azt hiszem, hogy a válaszom akkor helyénvaló, ha azt mondom, hogy ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem óhajtom.

Ezt az interjút úgy rögzítjük, hogy közben ön Szombathely felé robog. Mit tervez a hétvégére, esetleg már nagygyűlést is?

Csak az olvasók, és a rendőrség tájékoztatása végett: az öcsém vezet, én pedig a hátsó ülésen telefonálgatok. Édesanyám karjaiba sietek, hiszen nyolc és fél hónapja nem tudtuk egymást átölelni. A kérésemnek megfelelő estebédet készítette, tehát húslevest és palacsintát. Vacsora után találkozom a szombathelyi barátaimmal, esetleg választóimmal. Reggel futás, aztán elkezdem az egyeztetést az ellenzéki vezetőkkel és véleményformálókkal arról, hogy mi legyen Szombathelyen.

Biztos benne, hogy a következő egy hónapban kampányolni fog és részt vesz az országgyűlési választásokon?

A választásokon mindenképp részt veszek, de az még nem egyértelmű, hogy fogvatartottként, vagy szabad emberként lesz erre lehetőségem. Jogállami keretek között semmiképp nem tehetik meg, hogy engem ismételten előzetes letartóztatásba helyezzenek, erről csak bíróság dönthet. Az ügyészség szerintem majd kísérletet tesz az ismételt fogva tartásomra, aztán majd a bölcs szegedi fogvatartási bíró majd eldönti, hogy az én esetemben a szökés, elrejtőzés veszélye fennáll-e, vagy sem. A mentelmi jogomat felfüggesztő Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság vezetője csak annyit mondott, hogy szemmel láthatóan nem Hegyeshalom felé vettem az irányt. Ennél jobban nem tudom demonstrálni, hogy nekem Magyarország a hazám, s soha nem szöknék meg erről a helyről.

Ha jól értem, nem lett volna köteles elmenni az OVB ülésére, csak ez lehetőség volt?

Pontosan, nem szívesen hagytam volna ki ezt a lehetőséget.

Mit tud arról, hogy Szombathelyen az ellenzék egyedüli jelöltjeként küzd majd meg Hende Csabával, vagy lesznek még versenytársak?

Ebben az ügyben még nem egyeztettünk, de szerintem is csak egy jelöltet szabad a kormánypárti jelölttel szembe állítani. Azt, aki nyerni tud. Én képes vagyok erre, de a győzelem érdekében semmit nem fogok megakadályozni, mert azt szeretném, hogy Szombathelyen ellenzéki győzelem legyen. Vagy velem, vagy a segítségemmel!

Ön ebben a pillanatban hogyan ítéli meg az esélyét, nem lenne jobb, ha átadná a képviselő-jelöltséget másnak?

Azt gondolom, hogy a szavazók látják, és értik a helyzetet. Úgy gondolom, hogy akik eddig szerettek, azokat nem téveszti meg az ellenem irányuló ügyészségi akcióknak álcázott politikai hadjárat.

Van arról bármilyen sejtelme, hogy a következő napokban vissza kell-e mennie az előzetesbe?

Nézze, jogász vagyok, azon belül ügyvéd. A rendkívül határozott álláspontom, hogy engem jogállami keretek között nem lehet még egyszer letartóztatásba helyezni. Indítványozni is törvényellenes lenne, de pár napon belül okosabbak leszünk.

Itt azért a jogi keretek elég lazák, hiszen ön is azt nyilatkozta, hogy ha a börtönben bármilyen terhelő vallomást tett volna Gyurcsány Ferencre, vagy Botka Lászlóra, akkor kedvezően bírálják el az ügyét.

Valóban, nekem ez volt a benyomásom, ha sározom a baloldalt, akkor már rég hazaengedtek volna. Remélem, a baloldali szavazók ezen átlátnak, de továbbmegyek: amikor a szeretteim gyűjtötték a jelöltségemhez szükséges ajánlásokat, akkor olyan emberek jöttek családostól aláírni, akik még véletlenül sem vádolhatóak baloldalisággal.

Nem gondolja, hogy azzal hibát követett el, amikor a cége Dobrev Klárától kért kölcsönt, s nem más ismerősétől?

Nekem az szívszorító volt, amikor a tévén keresztül értesültem arról, hogy Dobrev Klárát is tanúként akarják meghallgatni, ami csak az ügy nyilvánvaló politikai motiváltságát támaszthatja alá. Ugyanis annyi történt, hogy az egyik cég – amelynek volt pénze – kölcsönt adott egy másiknak, amelyiknek szüksége volt rá. Ez ma bevett szokás, semmi törvénytelen nincs benne. Eszembe nem jutott, hogy a hitelt néhány év múlva egy büntetőeljárásban Gyurcsány Ferenc ellen akarják majd felhasználni. Csak a hatóságtól szivároghatott ki, hogy Dobrev Klárát meghallgatják, de ez nem lenne feladata az ügyészségnek. Továbbá elképesztő módon a kormánypárti Origó hamarabb kapta meg az idézésről szóló hírt, mint maga az érintett.

Önt egy nagyon bonyolult ügyben vádolja az ügyészség 6 milliárdos költségvetési csalással. Az ügyészség szerint nem fizette meg az áfa-t, ezt sikerült cáfolni vagy bizonyítani?

Az előzetes letartóztatásom nyolc és fél hónapja alatt ebben az ügyben semmilyen kérdést nem kaptam a hatóságtól. Két héttel ezelőtt még 3, 1 milliárd forint volt a gyanúsításban szereplő összeg. De miután az ügyészség értesült arról, hogy indulni kívánok a választásokon, akkor gyorsan még 3 milliárdot hozzádobtak. Miközben a Nemzeti Adóhivatal jogerős módon nem marasztalt el azért, mert nem fizettem volna az áfát. Nincs bűncselekmény!

Az látszik, hogy az ügyében a Fidesz-frakció is gyorsan állást foglalt, s olyasmit mondtak, hogy „Czeglédy nem hős, hanem durva adócsaló”. Meglepi, hogy a kormánypárt a választási kampányban szemmel tartja az ügyét?

Ez engem nem lep meg, hasonlót már kormányrendeletbe, vagy parlamenti döntésbe is belefogalmaztak, szóval úgy érzem, hogy a hatalmon lévő pártok félnek attól, hogy szabadlábra kerülök.

Az interjú elkészülte után egy órán belül kaptuk a hírt, hogy Czeglédy Csabát visszavitték a szegedi börtönbe.

Orbánnak csak az lesz a gondja, melyik palotába költözzön (1.)

„Csicskaügyészség  nincs tovább, az alkotmánybíráskodásnak is el kell majd indulnia a kollektív bölcsesség irányába, nincs többé ÁSZ uralom, és nincs többé cinkelt Nemzeti Választási Bizottság. Nincs tovább kilenc, majd újabb kilenc évre meghosszabbított Fidesz-kinevezettek a független intézmények élén, és legfőképpen nincs tovább a parlamentben napirendi diktatúra.” – ezt mondja Haraszti Miklós, egykori parlamenti képviselő, az ENSZ választási raportőrje, az új választási törvényért küzdő politikus a Független Hírügynökségnek adott interjújában. És ezt akkor is mondja, ha az a törvény, amely mindezt lehetővé teszi egyelőre csak papíron létezik. Szerinte most egy reális cél állhat a pártok előtt: megakadályozni a Fidesz újabb kétharmadát. Ellenkező esetben Orbán még további lépéseket tesz a közjogi rendszer átalakítására, az illiberális rendszer teljes kiépítéséhez, ahol ő lényegében teljhatalmú elnök lesz, és csak azt kell eldöntenie, hogy a Sándor Palotát, vagy a Karmelita Kolostort válassza.

 

 Nem érzi azt, hogy csúfos kudarcot vallott?

Történelmi sikerrel felérő kudarc ez. Siker, mert az ellenzéki pártok a Közös Ország Mozgalom szervezésében előállították az arányos választási törvény-tervezetet.  Ez a törvény megmarad, meg fog valósulni előbb vagy utóbb, és biztosítja majd, hogy ebben az országban túlhatalmat soha többé nem szerezhet senki.   Kikényszeríti a konszenzuspolitikát. Így tudunk majd átmenni a vezérdemokráciából, a szavazatokkal ki nem érdemelt fölényből, a hatalommegosztás és a független intézmények elsöpréséből vissza a hatalommegosztás birodalmába.

Ön tehát elégedett azzal, hogy papíron létezik egy olyan törvénytervezet, amely biztosítja Magyarországon az egyenlő feltételeket a választásokon, de a valóságban viszont nincs ilyen. Mire akkor ez a nagy elégedettség?

Mert a javaslat fideszes lesöprésekor világossá vált, hogy itt egyetlen egy párt diktátuma az élő választási törvény minden más párt ellenében. Volt már ilyen, s tudjuk mi lett a vége1989-ben. Ennek is ez lesz a sorsa; a jövendő Magyarországa erre a törvényre fog épülni.

Ez lesz az igazi rendszerváltás. Ugyanis felesleges új ellen-kétharmadról, új elsöprésről, megváltásról álmodozni. Nem lesz mindent vissza, csak a konszenzus-demokrácia felé van kimenet.

Ez a hatalommegosztás uralma alá helyezi majd a politikát, és ez nem kevés, hanem az egyedül kívánatos. Nem kell Fidesz rendszer más logóval. Például csicskaügyészség nincs tovább, az alkotmánybíráskodásnak is el kell majd indulnia a kollektív bölcsesség irányába, nincs többé ÁSZ uralom, és nincs többé cinkelt Nemzeti Választási Bizottság. Nincs tovább kilenc, majd újabb kilenc évre meghosszabbított Fidesz-kinevezettek a független intézmények élén, és legfőképpen nincs tovább a parlamentben napirendi diktatúra. Ennek a törvénynek az elfogadásával már most itt tartanánk. Persze, ha belementek volna a pártok az egyetlen lehetséges kitörésbe, vagyis az ilyen közös játékszabály elfogadásához kötötték volna választási részvételt.

Vagyis bojkottálják a választást, nem?

Nem. Mert szerintem a Fidesz az, aki bojkottál.

A demokrácia ugyanis két lépésből áll: először a szereplők megállapodnak a közös játékszabályokban, a másodikban pedig betartják ezeket.

Aki nem vett részt már az elsőben sem, az a Fidesz. A többi párt bebizonyította, hogy ilyen közös játékszabályra vágynak, meg is alkották, csak végigvinni nem merték.

Miért nem?

Mert Stockholm-szindrómában szenvednek, belesodródtak a rendszerbe. Az önsorsrontó nem-akarásuk miatt az én javaslatom kivihetetlen volt, fordítva ült a lovon.  Én ugyanis azt javasoltam, hogy a pártok addig ne vegyenek részt a választásokon, amíg nincs közös törvény a választási rendről. De Gulyás Márton mozgalma megtalálta a folytatást: megszervezték a pártok közös munkáját. Gulyás azt mondta: csináljuk meg, ne várjunk a Fideszre. Már csak azért is, mert az ellenzéki pártok valójában az ország többségét képviselik. 2014-ben például a Fidesz egy arányos választási rendszerben nem tudott volna kormányt alakítani; 45 százaléka volt, míg az ellenzéknek együttesen 55. Ugyanakkor azt láttuk, hogy egyharmadnál kevesebb erejük lett a törvényhozásban, a Fidesznek meg kormányalakításhoz sem elegendő többséggel alkotmányerejű mandátumfölénye lett.

A Fidesz viszont azt állítja, hogy Magyarországnak stabil kormányzásra van szüksége, márpedig ehhez ilyen választási rendszer kell.

Ez történelmileg is hazug, meg, hogy úgy mondjam államtanilag is hazug. A kormányozhatóságot nem az igazságtalan aránytalansággal, hanem két dologgal kell biztosítani, és mindkettő megvan a kidolgozott arányos rendszerben is. Az egyik, hogy ne aprózódjék el a parlament, ezt az ötszázalékos küszöbbel biztosítják, a másik pedig a konstruktív bizalmatlanság. A német rendszerben is megtalálható meg ez a két elem, és tökéletesen stabil a kormányzás. Nem szükséges hozzá, hogy egyetlen párt kétharmados többséghez jusson.

Ma már szinte hihetetlen, de igaz, hogy az 1989-ben és 1990-ben éppen azért került be a megállapodásokba egy sor kétharmados törvény, hogy ne lehessen senkinek túlhatalma, s hogy a kardinális kérdésekben ki kelljen kérni a parlament véleményét.

De az MSZP-SZDSZ kormány, ugyan két párt koalíciója volt, de kihasználta a kétharmadát, a parlamenttel szemben…

Egyetlen egyszer, az önkormányzati törvényben. Bevezette a közvetlenül választott főpolgármester rendszerét, ami akkor kétségtelenül Demszky Gábornak kedvezett, az meg viszont a Fidesznek, hogy a polgármesterek egyben országgyűlési képviselők is lehessenek. De ez az egy alkalom is nagy válságot váltott ki az SZDSZ-ben, Petri György költő barátom ki is lépett a pártból. Ekkor határozta el a koalíció, Horn Gyula nagy bosszúságára, hogy az ellenzék közreműködése nélkül soha többé nem fogja használni a kétharmadot. A Fidesz viszont ezt az egyszeri népszerűséget igazi posztszovjet, illiberális módon, a hatalommegosztás felszámolására, a fékek és ellensúlyok kikapcsolására használta. Az abszolút hatalom jegyében, forradalomnak hazudva ezt a szerencsés szavazást, átalakította a rendszert. A pártok ezek után megértették, hogy csak egy új választási rendszer lesz képes megszüntetni ezt a mély demokrácia-válságot.

De mikor? Mi tudja majd ezt kikényszeríteni?

Hogy el lehet-e indulni e felé, az azon múlik, hogy sikerül-e elkerülni az újabb Fidesz-kétharmadot. Vaskos önbecsapás azt állítani, ahogyan számos párt és szakértő most hitegeti, hogy ha a Fidesz meg tudta szerezni a kétharmadot, akkor ez a rendszer szembe is fordulhat a megalkotójával, és más is meg tudja szerezni.

A valódi kibontakozás útja felismerni, hogy most a szimpla győzelem sem esélyes, hanem az a tét, hogy maradjon politikai élet az országban, s ennek kulcsa, hogy ne legyen kétharmada a Fidesznek.

Csak ebben az esetben van értelme a pártok mostani magatartásának, hogy behúzódnak a fűtött irodahelyiségeikbe, és a 2022-es választásra készülnek. Ha nem akadályozzák meg a kétharmadot, ami viszont a hatalmukban áll a körzeti koordináció útján, akkor lebegjen az összes párt előtt a Jobbik példája. Magyarországon megtették most először azt, ami Kazahsztánban, Azerbajdzsánban, Tádzsikisztánban, minden választás előtt megtörténik, hogy a legfőbb ellenzéki erőt valamilyen hamis ürüggyel kicsinálják. Az éppen legerősebb ellenzéki pártnak mindig ezzel kell majd szembenéznie. Hiú remény, hogy az egyharmad alatt van élet és kibontakozás.

Akkor mi a megoldás?

Három fontos elemet említenék, és abból talán kiderül az is, hogy miért nyújt reményt a kétharmad megakadályozása.  Az egyik a Nyugat reakciója. A véleményük ismerten igen rossz, és különösen az lesz, ha most kialakul a német-francia tengely.  De

amíg az ellenzék és az általa képviselt valódi többség képtelen szembefordulni ezzel a beteg rendszerrel, amelyben csak a választási törvény manipulációi miatt jut kormányzó többséghez a Fidesz, addig a magyar nép helyett senki nem fogja kikaparni a gesztenyét.

Más lesz a külpolitikai helyzet, ha megérkezik az a nagyon fontos üzenet, hogy a Fidesz nyolcévi totális hatalom után nem tudta ezt újra elérni. A másik, ami nagyon fontos dolog, hogy mi vár ránk, ha újra magunkra engedjük a kétharmadot.  Hiú remény, hogy a győztes választás után majd lecsillapodik Orbán Viktor. Elmondhatatlan közjogi változások következnek. Íme, néhány: a bíróságok el fogják veszíteni maradék függetlenségüket is. Újabb kétharmados törvényekkel, intézmény-átalakítás révén fogják megtörni a bírók ellenállását, nem pedig leváltásokkal. A következő lépés: rohanunk a keleti típusú elnöki köztársaság felé. A Fidesz, ha ismét alkotmányozó hatalma lesz, el  fogja fogadni néhány botor ellenzéki párt javaslatát, a közvetlen elnökválasztást. Persze az alkotmánymódosítás nem protokolláris, hanem valódi hatalmat adományoz majd az így megválasztott elnöknek. Ebben az esetben Orbán azt fogja mondani: nem bánom, lemondok a pártelnökségről, leszek köztársasági elnök. Vele szemben a pártok saját elnökaspiránst fognak jelölni, lesz majd elnökválasztási álverseny, amelyben az nyer, egyfordulós szavazáson, aki több szavazatot kapott. Gyakorlatilag teljhatalmú elnökként Orbán felviszi magához a Budai Várba az összes kétharmados törvényt, a többit meghagyja a parlamentnek. Ezek után csak egyetlen gondja lesz: melyik palota legyen az övé, a Sándor-palota, vagy a Karmelita kolostor. Én az EBESZ tisztségeim miatt húsz éve járom a posztszovjet világot, látom, hogy

minden illiberális rendszer elkerülhetetlenül elmegy az elnöki köztársaság irányába.

A pártválasztáson alapuló legitimációról áttérnek egy népszavazás-szerű hatalom-magyarázatra, amelyet az addiginál demokratikusabbnak állítanak be, mondván, az emberek közvetlenül, a pártok felett állva fejezték ki, hogy kinek a személyébe vetik bizalmukat. Ezek után pedig gyakorlatilag rendeleti kormányzásba foghat. Magyarországon eleve megásta a demokrácia sírját az a visszaélés, hogy a kétharmados törvényeket a Fidesz az abszolút hatalom zálogaként kezelte, nem pedig a konszenzus kikényszerítésére, ahogy ez eredetileg tervezve volt. Az elnöki hatalom ezt még inkább bebetonozná.

Említett egy harmadik elemet is…

Ez pedig az internet szabadsága. Az internetre is ki fog terjedni az oligarcha felvásárlás Putyintól tanult rendszere, így szerezték meg a TV2-t, a vidéki médiát is.

A globális médiára is kiterjed majd a „magyarítás”. Például ahogyan az Oroszországban történik, internetes média csak hazai szerverről lesz működtethető, így kerül majd ez is magyar tulajdonba, Pénztáros Lőrincen keresztül például…

Pénztáros Lőrinc?

Igen, Pénztáros Lőrinc, a Népszabadság mészárosa… A tíz magyar titkosszolgálat – mert már ennyi van – jogot kap arra, hogy megszerezze az összes hazai felhasználó összes adatát. Igaz ugyan, hogy az internet globális marad, s igaz ugyan, hogy az interneten tartalmat jogállami módon nem lehet korlátozni, ennek ellenére működni fog a félelem ostora. Aki kritikus tartalmat akar közölni, az tudja majd, hogy félni kell.

A pontos közéleti tudósítás nem büntethető

Nem vonható felelősségre jó hírnév megsértéséért a sajtó, ha közéleti eseményről híven tudósít és lehetőséget ad az ellenvélemény megjelenítésére – döntött az Alkotmánybíróság (Ab). Egy ezzel kapcsolatos bírósági ítéletet megsemmisítve bírálta a jogszabály „differenciálatlanságát”. Az Ab szerint különösen fontos a sajtó félelem nélküli munkája.

Több évtizedes vitára és a jogérzékkel ellentétes bírósági gyakorlat végére tett pontot az Alkotmánybíróság azzal, hogy szerdán közzétett határozatában – egy ezzel kapcsolatos kúriai ítéletet megsemmisítve – a sajtószabadságot élre helyezve leszögezte:

közéleti sajtótájékoztatóról tudósító sajtótermék nem felel hírnévrontásért.

Ennek feltétele, hogy az elhangzottakról hűen számoljon be, saját értékelést ne fűzzön hozzá, és a jó hírnevet esetleg sértő állítások érintettje álláspontjának adjon helyet, illetve kínálja fel a válaszadás lehetőségét.

Ebben az esetben a tartalomszolgáltató médium eljárását nem lehet a személyiségi jog megsértésének tekinteni, vagyis annak, amit egyébként a jog híresztelésként értékel és polgári jogi szankciót vonhat maga után.

„A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítás olyan kivétel, amelynél az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól, nincs objektív felelősségük”

– olvasható az Ab által közzétett határozatban.

A konkrét ügyben egy hírportál fordult alkotmányjogi panasszal az Ab-hez, mert a bíróság személyiségi jogi jogsértésért vonta felelősségre olyan beszámolója alapján, amelyet az egyik parlamenti párt politikusának a trafikpályázatok ügyében tartott sajtótájékoztatójáról készített. A támadott ítélet szerint a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív (vagyis a szabályok betartásától független) felelősséggel tartozik.

Az Ab azonban kimondta, hogy ez a szokásos bírói gyakorlat ellentétben áll a sajtószabadságból eredő alkotmányos követelményekkel. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli – szól az egyértelmű verdikt.

A határozat megerősíti a sajtó azon jól ismert feladatát, hogy

a hatalom gyakorlóit ellenőrizze,

aminek része a közügyek alakítói tevékenységének bemutatása, a viták pedig részben éppen abból adódnak, hogy a közéleti szereplők bírálják egymás ténykedését, akár személyiségét is.

Napjainkban is különös súlya lehet annak az indokolásnak, amely szerint a média szabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme.

„Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül vehessen részt a társadalmi és politikai vitákban”.

A politikusoknak szóló megfontolandó intelem, hogy a sajtótájékoztatót tartó közéleti szereplők maguk keltik a média érdeklődését, számolniuk kell kijelentéseik nyilvánosságával, az ebből eredő következmények pedig adott esetben velük szemben érvényesíthetők.

Az eléje került konkrét ügyben a Kúria felülvizsgálati döntését az Ab megsemmisítette, egyúttal odaszúrt a kialakult bírói gyakorlat alapjául polgári törvénykönyvnek is:

„A jogkövetkezmények meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy a támadott ítélet hibája az alkalmazott jogszabályi rendelkezés differenciálatlanságában gyökerezik”.

Részben alkotmányellenes Handó Tünde utasítása

0

Az alaptörvénnyel ellentétesen írt elő olyan magatartási szabályokat az Országos Bírósági Hivatal elnöke, amelyek megsértése akár a bíró felmentéséhez is vezethetnek. Egy bíró fordult a testülethez, szerinte a kétharmados törvényi szabályozás helyetti belső utasítás sérti a bírák függetlenségét.

Az Alkotmánybíróság (Ab) részben megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének úgynevezett integritási utasítását, mert az több ponton is alkotmányellenes – olvasható az Ab honlapján.

Handó Tünde, az OBH elnöke tavaly adta ki “a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről és a bírák ennek megfelelő magatartásáról” szóló úgynevezett integritási szabályzatát, amely a bírók elleni eljárásokat is rögzítette. A szabályzat szerint az OBH elnöke

nem kötelező jellegű ajánlásban is megfogalmazhat

olyan magatartási előírást, amelynek megsértése esetén a bírákkal szemben eljárás indítható.

A szabályzat azt is tartalmazza, hogy a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, valamint „az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról”. Arról azonban nem rendelkezik a szabályzat, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg.

Az utasítás ellen egy bíró fordult az Alkotmánybírósághoz. Szerinte az OBH elnökének utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyek

megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését

is eredményezheti. Ez azonban a panaszos szerint ellentétes az alaptörvénnyel, amely kimondja: a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak sarkalatos törvényben szabad megállapítani.

Az Ab megállapította, hogy a kötelező erővel nem rendelkező, alkotmányossági ellenőrzés alól kivont utasítás

nem írhat elő olyan magatartási szabályokat,

amelyek érinthetik a bírói függetlenséget, ezért a testület az ajánlásra vonatkozó szövegrészt megsemmisítette.

Az Ab-határozat szerint Handó Tünde olyan magatartási szabályokat írt elő, amelyek megsértése esetén a jogorvoslathoz való jog biztosítása elengedhetetlen lenne. Ilyen garanciális rendelkezéseket azonban az utasítás nem tartalmaz és az alaptörvény alapján nem is tartalmazhat.

Az Alkotmánybíróság kimondta továbbá: a vizsgált rendelkezések – mint például az integritássértés megállapítása, kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, valamint az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása – mind a jogorvoslathoz való jogot, mind pedig a bírói függetlenséget sértik, ezért a szabályzat erre vonatkozó szabályai alaptörvény-ellenesek, azokat a testület szintén megsemmisítette.

Az Ab magyarázata szerint a bírák fegyelmi felelősségre vonása, a velük szemben alkalmazható munkajogi intézkedések csak törvényi felhatalmazáson alapulhatnak.

Közölhetők a bilincses fotók

0

Nem volt törvénysértő, hogy Hunvald György büntetőeljárásáról tudósítva az ő engedélye nélkül közöltek olyan fotókat, amelyeken vezetőszáron, megbilincselve mutatták – döntött az Alkotmánybíróság. A testület a sajtószabadság elsőbbségét mondta ki ebben az esetben.

A korábbi MSZP-s parlamenti képviselő és polgármester ellen korábban indult gazdasági bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség, az eljárás idején több orgánum adott közre olyan képeket, amelyeken ő látható kitakarás nélkül, vezetőszáron, megbilincselve. Hunvald bírósághoz fordult a képeket közlő lapok ellen, mert szerinte az ő engedélye nélkül közölt felvételekkel megsértették a képmás védelméhez fűződő jogát.

A perben a Kúria azt mondta ki, hogy a közérdeklődésre számot tartó eseményről tudósítás joga elsőbbséget élvez a Hunvald képmásának védelméhez fűződő joggal szemben.

Ezután Hunvald György alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez. Álláspontja szerint a jogerős ítélet meghozatala előtt róla közölt fotók azt a látszatot keltettek, hogy ő bűnös.

Az Ab szerint a hatóságoknak a büntetőeljárások során tiszteletben kell tartaniuk az ártatlanság vélelmét,

de ez nem érintheti a sajtó szabadságát.

Az Ab érvelése szerint a társadalom széles rétegét érintő büntetőügyről adott tájékoztatás a sajtószabadság körébe tartozik, a büntetőeljárásban pedig nem sérti az ártatlanság vélelmét a kényszerítő intézkedések alkalmazása. Továbbá a Hunvald-ügyben köztudomású ténynek minősült az előzetes letartóztatás, amellyel összefüggésben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Az pedig nem állapítható meg, hogy erre azért került volna sor, hogy a vádlottat bűnösnek mutassák be a nyilvánosság előtt.

Nem alaptörvény-ellenes, ha a sajtóban közölt tudósításhoz olyan képi illusztrációt csatolnak, amelyen az érintett a jogerős ítélet meghozatala előtt vezetőszáron és bilincsben látható. Ez önmagában nem sérti az ártatlanság vélelmét.

Trumpnak ítélt a bíróság

0

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szabad utat engedett Donald Trump elnök számára ahhoz, hogy tág értelemben alkalmazza az országba beérkező menekültekkel szembeni tilalmat. Ez részleges győzelem Trump számára.

Az ország első számú bírái pozitívan bírálták el a Trump adminisztráció kérését a Szövetségi Alkotmánybíróság döntésének blokkolására, ami lehetővé tette volna további – egyébként a bevándorlásra jogosult – 24 ezer menekült beengedését az országba.

A mostani döntés – írja a Reuters – részleges győzelmet jelent Trump számára azelőtt, hogy a bíróság kulcsfontosságú októberi meghallgatásra készül, amelyen az elnök ellentmondásos elnöki rendelete kerül terítékre, az, amellyel ideiglenesen, meghatározott időre megtiltotta hat muszlim-többségű ország (Líbia, Szudán, Szomália, Szíria, Irán és Jemen) állampolgárai számára a belépést az USA-ba, és korlátozta a menekültek befogadását. A rendelet júniusban lépett hatályba, s 120, illetve 90 napra szólt.

 

Az Alkotmánybíróság elé kerül a civiltörvény

0

23 civil szervezet nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz.

A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint a beadványt a bizottság és a TASZ jogászai készítették, és 23 szervezet, a Civilizáció csoport tagjai együtt nyújtották be.

A törvény alapján minden civil szervezet, amely legalább 7,2 millió forint támogatást kap külföldről, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott szervezetek nyilvántartásába, és ezt a címkét honlapján és kiadványain feltüntetni. Az ilyen szervezeteknek az 500 000 forintot meghaladó, külföldről érkező adományok esetén

a támogatók személyes adatait is közölniük kell az állammal, amely ezeket az adatokat nyilvánosságra hozza.

A Civilizáció kampány keretében több szervezet tiltakozott a megbélyegzés ellen. Szerintük a jelenlegi magyarországi politikai nyilvánosságban a “külföldről támogatott” jelző kizárólag arra alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa. Mindez pedig szerintük sérti a civilek Alaptörvényben biztosított jó hírnévhez, a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogát, valamint

sérti a szabad véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságot.

A 23 szervezet között többek között olyanok találhatók, mint az Amnesty International, az Artemisszió Alapítvány, a Háttér Társaság, az Igazgyöngy Alapítvány (ennek vezetőjével, L. Ritók Nórával nemrég interjút is készítettünk, amelyet itt olvashat el), a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, az Ökotárs Alapítvány és Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete.

Azt is írják, hogy

az indítvány mintaként szolgál,

ha más szervezet is úgy dönt, hogy megtámadná a törvényt.

Az Alkotmánybíróságnak nincs törvényi határideje, hogy döntsön a panaszról. Amennyiben Alaptörvény-ellenesnek találja, akkor a törvényt, vagy annak egy részét, megsemmisíti.

Tíz éve történt: Alkotmánybíróság elé kerül a Gyurcsány-csomag egy eleme

0

Tíz évvel ezelőtt, vagyis 2007. augusztus 26-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül az úgynevezett Gyurcsány-csomag keretében elfogadott társasági különadó alkotmányosságát támadó indítvány.

Az AB tíz évvel ezelőtti közleménye szerint nyári ítélkezési szünet után, a testület foglalkozik továbbá az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényt megkérdőjelező inítdítvánnyal is. Azt tervezték, hogy október végére

néhány fontos népszavazási kérdésben is döntést hoznak.

A társasági különdó megsemmisítését azért kezdeményezi az indítványozó, mert szerinte a jogszabály nem teszi lehetővé a már megszerzett, határozott idejű adókedvezmények érvényesítését. Az Alkotmánybíróság foglalkozik a pénzintézeket terhelő különadó jogosságát vitató indítvánnyal is. Ezt az új adónemet az államilag támogatott kamattal kihelyezett kölcsönök (például a lakáshitelek) után kell fizetniük a pénzintézeteknek.

A Gyurcsány-csomag kapcsán tizenegy Ab-határozat született 2006 november óta (2007 augusztusig). A házipénztáradót és az elvárt adót megsemmisítette az Ab, négy ügyben egy-egy rendelkezést talált alkotmányellenesnek, míg öt komplett kérdéskörben elutasította az indítványokat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK