Kezdőlap Címkék Aliev

Címke: Aliev

Mi volt a szerepe Joseph Muscatnak az újságírónő meggyilkolásában?

Ezután tudakozódik Daphne Caruana Galizia családja azt követően, hogy Joseph Muscat kormányfő néhány kulcsfontosságú tanúnak vádalkut ígért. A miniszterelnök maradjon távol az eljárástól, mely esetleg őt is érinti! – közölte az Európa Tanács fő vizsgálója. Pieter Omtzigt kutatja azokat a szálakat, melyek az újságírónő autóját felrobbantó maffiózókat Málta kormányához kötötték.

A miniszterelnök kabinetfőnöke is érintett

Nemrég letartóztatta a parti őrség Yorgen Fenech dúsgazdag üzletembert, aki luxus jachton próbált meg elmenekülni Máltáról. Őt gyanúsítják azzal, hogy megrendelte a gyilkosságot  a maffiánál. Csakhogy kihallgatás során kiderült, hogy kapcsolatban állt a kormány két tagjával, az egyikük a miniszterelnök kabinetfőnöke! A két minisztert korábban is kihallgatták, de ők tagadták a szoros kapcsolatot a letartóztatott üzletemberrel.

Miért érdeklődik az Európa Tanács?

Azerbajdzsán, mely tagja a szervezetnek, igyekszik növelni befolyását Európában. Ilham Alijev elnök ezt oly módon kívánja megoldani, hogy megvásárol európai politikusokat (így vette meg a baltás gyilkost Magyarországtól). A szükséges pénzt egy kétes bank adta a kaviár diplomáciához. Nemzetközi vizsgálatok után eltűnt a bank azeri vezérkara miután az európai sajtóban sorozatok jelentek meg a kaviár diplomáciáról, mely a baltás gyilkos kiadatásától az eurovíziós vetélkedők befolyásolásáig terjedt. Erről is írogatott Daphne Caruana Galizia. Megírta a többi között, hogy a miniszterelnök nejének bankszámláján azeri átutalások találhatóak. Miután az oknyomozó újságírónő autóját két éve felrobbantották, vizsgálat indult a miniszterelnök ellen is. Miután saját emberei folytatták a vizsgálatot, ezért Joseph Muscat miniszterelnököt ártatlannak találták. Neje visszafizette a kérdéses pénz összeget. Daphne Caruana Galizia családja továbbra is megvan győződve arról, hogy az újságírónő meggyilkolása mögött valójában a kormányfő áll Máltán.

A lányomnak mondom…

Neki meséltem, hogy a napokban „belebotlottam” az egyik tudományos csatornán egy dokumentumfilmbe, amelyben a Kim-családi dinasztia születését, „tündöklését” és az észak-koreai diktatúra mindennapjait mutatták be.

Innen tudtam meg, hogy Kim- Ír Szen a hatalmát a hazugság alapozta meg.

Az ország valamennyi újságja, rádió állomása minden nap azt sulykolta, hogy életveszélyben a haza, a japánok után az amerikaiak akarják a nemzetet leigázni, ott toporognak a határon, és csak Kim vezérben bízhatnak az emberek. Ő megvédi Koreát a betolakodóktól. Amikor véget ért a háború, a valóságra, a több százezer kínai katona segítségére, már senki nem emlékezett.

A történelemkönyvekben a hazugságot tanítják, mindmáig azt terjeszti a kormány kezén lévő propaganda, azt hallja naponta minden észak-koreai a néprádiójából:

örökké hálásnak kell lennie Kimnek és minden leszármazottjának, mert megvédik a népet.

Biztosan igaza volt a diktátornak, hogy nem kötötte minden alattvalója orrára az igazságot, megelégedett az „alternatív valósággal”, és lám, az unokáját is istenként tiszteli a nép. Pontosan felmérte,

ha a félművelt, alig iskolázott, a világ híreitől elzárt vidéki milliók minden percben ugyanazt a hazugságot hallják, előbb-utóbb az lesz az igazság.

Miért ne hinnék el, hiszen a Kimek vezetik országot, gondoskodnak a napi rizs fejadagról, és még az amerikai imperialisták vezetője is gazsulál nekik.

Nem kell Koreába menni az olyan politikusokért, akik a hatalom megőrzése érdekében előszeretettel alkalmazzák az „alternatív valóság” eszközét. Trump elnök ennek a mestere. Szeme sem rebben, ha kiderül, hogy egy-egy kijelentése köszönő viszonyban sincs az igazsággal, pedig az irányítása alatt álló hatalmas ország telis-teli van a valóságról tudósító tévé- és rádióállomásokkal, se szeri se száma a temérdek helyi sajtóorgánumnak, az internetről nem is beszélve. Az ország belső területein, a kisvárosokban, a farmokon milliók élnek, akiknek

fogalmuk sincs, mi van az óceánon túl, ők az elnöknek hisznek, és nem a szemüknek, vagy a fülüknek.

Oroszország sem különb. Háboroghatnak Putyin antidemokratikus módszerei ellen a moszkvai, pétervári értelmiségiek, hol áristomba dugják, hol szabadon engedik Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezért, mert néhány száz embert engedély nélküli tüntetésre bíztat, igazi felfordulást úgysem tud szervezni. Mit sem tudnak a vidéki muzsikok a „demokráciáról”, nem érdekli őket az elnök diktatórikus módszere, az emberi jogok, a civil szervezetek mozgásterének korlátozása.

A vidéki kisembernek egy dolog fontos: Moszkvában ott van egy erőskezű „cár”, aki gondoskodik a biztonságukról,

megvédi őket a nyugati „imperialisták agresszív ármánykodásától”.

Putyin, Erdoğan, Aliev, Nazarbajev, mind-mind, „demokratikusan”, a maguk alakította választási rendszernek hála kerültek hatalomra, de ha kellett, kicsit vérrel, ha kicsit kellett vassal „meggyőzték” a nép makacsabbjait, hogy minden úgy van jól, ahogyan van, és most kényelmes többséggel ülnek a nyakukon.

Lányomnak mondom, hogy a menyem is értsen belőle…

Kaviár diplomácia, avagy hogy vásárol barátokat Európában Azerbajdzsán

0

Alijev azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon. A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában. Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviár diplomácia rejtelmei közé tartozik.

Négy Nagy Britanniában bejegyzett cég, mely szoros kapcsolatban állt az egykori szovjet tagköztársasággal, 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit mindenekelőtt Ilham Aliev elnöknek és családjának céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és tíz európai újság közös vizsgálata, melyet hónapokon át folytattak azért, hogy napvilágra hozzák Azerbajdzsán furcsa rendszerének külföldi pénzügyi rendszerét. A négy cég Nagy Britanniában csak a jéghegy csúcsa, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak Amerikában éppúgy mint a kontinentális Európában.

Laundromat vagyis mosógép volt az oknyomozó újságírók elnevezése Azerbajdzsán elitjének leleményes pénzügyi rendszeréről,

amely egyaránt irányult off-shore számlák ezreinek a létrehozására adóparadicsomokban és fedőcégek működtetésére az Európai Unióban és másutt. Ezeket a fedő cégeket Aliev elnök utasítására a titkosszolgálat működtette és működteti, mely még a szovjet időkből maradt meg Azerbajdzsánban. Nem véletlenül: Aliev elnök édesapja annak idején úgy kezdte pályafutását a nagy Szovjetunióban, hogy a KGB tisztje volt.

Már életében szobrot kapott Hejdar Alijev Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést.

Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Szergejevics Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról. Sztálinnak Dzsingisz kán volt a beceneve a bolsevik pártban…

Alijev elvtárs beletörődött a vereségbe és hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Teljes sikerrel: a nagy Szovjetunió bukása után is megőrizte hatalmát és hamarosan első számú vezető lett újra Azerbajdzsánban. Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot. Eredményesen: a CIA kebelére ölelte az egykori KGB generálist, aki a stratégiai pozícióban levő és olajban gazdag Azerbajdzsán első embereként Amerika barátságát kereste. Az idősebb Aliev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban.

Trónját fia, Ilham Alijev örökölte. Tizennégy éve van hatalmon. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete a “kaviár diplomácia”.

Azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára csodálatos kaviár küldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet…

Nem kell mindig kaviár

Magyarországon a baltás gyilkos ügye tette igazán ismertté Azerbajdzsán teljhatalmú urát. Aki azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon. A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában. Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviár diplomácia rejtelmei közé tartozik. Tény, hogy Magyarország vállalta azt is, hogy Örményország megszakítsa vele a kapcsolatait. Miért ez az évtizedes vita Azerbajdzsán és Örményország között?

Sztálin elvtárs grúz volt és jól ismerte a Kaukázus nemzetiségi problémáit.

Ezért amikor a Szovjetunió megalakult, akkor a török nyelvet beszélő muzulmán Azerbajdzsánhoz csatolta a Hegyvidéki Karabahot, ahol a lakosság döntő többsége örmény volt és keresztény. Akik az első világháborús török népirtás óta gyűlölettel tekintettek a törökül beszélő muzulmán népekre. Oszd meg és uralkodj rajtuk! – mondta a grúz Sztálin, aki egyaránt utálta az azerieket és az örményeket. A Szovjetunió bukása után /1991/ háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország között. A tét a Hegyi Karabah volt. Az örmények győztek – jelentős részben a diaszpóra támogatása miatt. Azerbajdzsán azóta sem ismeri el a veszteséget.

A kaviár diplomácia egyik fő célja az, hogy támogatókat szerezzen ebben a történelmi vitában.

A másik cél a pénzmosás – erre utal az oknyomozó újságírók vizsgálatának címe: Laundromat. Az olajban gazdag állam költségvetése átláthatatlan. Az elnök magán vagyona és a közpénzek között nincs kínai fal. Az Alijev család gondol a jövőre is: bár esze ágában sincs lemondani a trónról Azerbajdzsánban, de azért látott már egy-két nagy bukást. Amerika szó nélkül cserbenhagyta szövetségeseit: Mubarakot Egyiptomban vagy Ben Alit Tunéziában. Mindkét bukott diktátor családja milliárdos volt dollárban is. Az Aliev családnak sem kell szégyenkeznie, már ők is dollár milliárdosnak számítanak az Organized Crime and Reporting Project vizsgálata szerint.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK