Kezdőlap Címkék Áder János

Címke: Áder János

VAJON ŐK MÁR SZABADON SZERETNEK?

 Áder János köztársasági elnök 2021.06. 23-án elrendelte az eredetileg pedofil bűnelkövetőkkel szembeninek szánt, majd homofób szabályokkal kiegészített törvény kihirdetését.

Értékelése szerinte a törvény 18 év felettiek alkotmányos jogait nem korlátozza, a 18 év alattiak védelmére vonatkozó alkotmányos kötelezettséget viszont kiteljesíti. Áder a közleményében azt azt írta, a törvény két tárgykört szabályoz: az első a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekmények súlyosabb büntetése, a második pedig a kiskorúak – a 18 év alattiak – megóvása a pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázoló, a homoszexualitást és a nem megváltoztatását népszerűsítő tartalmaktól. Vajon milyen támadásoknak tesz ki magát a BEST magazin az idézett írása miatt?

AL

Áder: kiállunk Ukrajna területi szuverenitása mellett

Trianonra emlékezve a magyar államfő állást foglalt amellett, hogy a Krím félsziget továbbra is Ukrajna része annak ellenére, hogy Oroszország azt már bekebelezte. Áder János egy olyan tanácskozáson vett részt Kijevben, melyen Zelenszkij ukrán kormányfő megerősítette: Ukrajna célja a Krím felszabadítása.

A magyar államfő természetesen emlékeztetett arra is Kijevben, hogy a nyelvtörvény ellentétes a magyar és más nemzeti kisebbségek érdekeivel.

Lavrov Budapesten

A sors iróniája, hogy keddre várják Budapestre Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, akinek épp az az egyik legfőbb diplomáciai feladata, hogy a külvilággal elismertesse a jelenlegi helyzetet vagyis azt, hogy a Krím félsziget Oroszország és nem Ukrajna része.

Bár Áder János a trianoni békét emlegette a Krím félsziget kapcsán, de az analógia távolról sem pontos. Az egykori tatár kánságot a cár csapatai foglalták el, és így lett Oroszország része. Ahol azután berendezkedett az orosz flotta, melynek parancsnoksága Szevasztopolban volt. A szovjet időkben sokáig fennmaradt ez az állapot, de Nyikita Szergejevics Hruscsov odaajándékozta a Krímet Ukrajnának egy jeles évfordulón amikor Oroszország és Ukrajna egyesülését ünnepelték. Ez nem pusztán gesztus volt, a Szovjetunió akkori első embere így akarta biztosítani az ukrajnai kommunisták támogatását, mert az volt akkor a legerősebb csoportosulás a birodalmat kormányzó pártban.

Miután amerikai támogatással Kijevben megbuktatták Putyin emberét, Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, ahol egy népszavazás szentesítette az aktust.

A Krím félszigeten viszonylag kevés ukrán lakik. A lakosság többsége orosz, és a legnagyobb kisebbség sem ukrán hanem tatár.

Lavrov orosz külügyminiszter nyilván nem erről tárgyal majd Budapesten hanem a földgázról, a Szputnyik V vakcináról, és arról, hogy az afganisztáni összeomlás után újfajta világrend van kibontakozóban, mert az USA immár nem negligálhatja Oroszországot és Kínát oly könnyedén ahogy ezt Biden amerikai elnök szövetségeseinek javasolta még júniusban.

Ferenc pápa nem kapta el a koronavírust

A 83 éves katolikus egyházfő csak megfázott , de óvatosságból elvégezték rajta is a korona vírus tesztet. A lelet negatív lett miközben Olaszországban egyre nő a korona vírus járvány áldozatainak a száma. Eddig 52-en haltak meg a járvány következtében Itáliában.

A pápa gyengélkedik, ezért a húsvét előtti lelki gyakorlatokon nem vesz részt.

Áder János köztársasági elnök legutóbb a Vatikánban meghívta Magyarországra Ferenc pápát, hogy vegyen részt az eucharisztikus kongresszuson Budapesten. A meghívást a pápa feltételesen elfogadta, de egyáltalán nem biztos, hogy el is tud jönni, mert az egészségi állapota nem túlságosan jó. Ezért az orvosai azt tanácsolják neki, hogy csökkentse a külföldi utak számát, amelyek megterhelik a szervezetét. Elődje, XVI. Benedek épp azért mondott le, mert már nem volt képes külföldi utazásokra, melyek egyre fontosabbak a katolikus világegyház számára.

Karácsony: Ádert megvezették – vagy nem…

Megvizsgálják, hogyan tudnak a kerületekkel közösen segíteni az önhibájukon tb nélkül lehetetlen helyzetbe kerülőkön – közölte Karácsony Gergely. Szerinte Áder Jánost csúnyán megvezették, vagy nem…

Kollégáimat arra kértem, vizsgáljuk meg: miként tud a Fővárosi Önkormányzat a kerületekkel együttműködve segítséget nyújtani azoknak, akik önhibájukon kívül, szociális helyzetük miatt kerülnének a törvénymódosítás miatt lehetetlen helyzetbe – írta a Facebookon a főpolgármester. Arról fejtette ki véleményét, hogy szerdán Áder János ellenvetésre nem találva okot aláírta a társadalombiztosítási ellátásokat – sokak esetében – igen súlyosan korlátozó törvényt.

„Attól tartok, a köztársasági elnököt csúnyán megvezették az egészségbiztosításra való jogosultság szabályainak módosításával kapcsolatban. Persze lehet más magyarázat is a tegnap kiadott, köztársasági elnöktől szokatlan hangvételű közleményre…”

– fogalmaz Karácsony Gergely.

A főpolgármester idézi Ádert, aki szerint „a törvénymódosítás nem érinti a sürgősségi ellátást és a mentést. Erre továbbra is – úgy, mint eddig – mindenki jogosult marad.” Egy dolgot nem tesz hozzá, mert valószínűleg nem tájékoztatták róla: hogy

a nem biztosítottaknak a sürgősségi ellátás és a mentés költségeit utólag meg kell fizetniük

– hangsúlyozza Karácsony.

Emiatt pedig huszonötezer forint – három havi – járuléktartozás miatt egy komolyabb baleset esetén akár több tízmillió forintot fog ráterhelni az állam az érintett családokra. Mindezt úgy, hogy nem vizsgálja azt, szándékosan vagy csak feledékenységből, netán a szociális helyzete miatt nem tudta befizetni az illető a havi járulékot. Még csak

fel se hívja előzetesen az állam az érintettet arra, hogy tartozása van, azt rendezni kellene

– sorolja a törvénymódosítással szembeni komoly ellenvetéseket.

Karácsony hangsúlyozza, hogy a társadalombiztosítás a közösség szolidaritásán alapszik. Ebben éppúgy benne van a nehéz helyzetűek segítése, mint az is, hogy a teherviselésből erejéhez mérten mindenkinek ki kell vennie a részét. Az államnak fel kell lépnie a tudatos adócsalók ellen, de ezt

nem teheti meg úgy, hogy közben családok egész jövőjét veszélyezteti.

Ezért döntött úgy a főpolgármester, hogy a kerületek közreműködésével megpróbálnak tenni valamit. Kollégáit arra kérte, vizsgálják meg: hogyan tud a Fővárosi Önkormányzat a kerületekkel együttműködve segítséget nyújtani azoknak, akik önhibájukon kívül, szociális helyzetük miatt kerülnének a törvénymódosítás miatt lehetetlen helyzetbe.

Áder nagy napja: mindent aláírt

Nincsenek aggályai Áder Jánosnak. Se a tb-ellátás, se a kulturális élet szigorításával. Aláírta a törvényeket. A tb-változásban a lényegről nem beszél.

A társadalombiztosítási ellátásra vonatkozó szigorító törvény aláírásának indoklása már megjelent Áder közleménye, a kulturális élet, elsősorban a színházak életébe jelentős kormányzati beavatkozást lehetővé tevő törvényről még nem, de a parlament honlapján már mindkettő státusa: kihirdetésre vár, illetve kihirdetés előtt.

Áder szerint nincs probléma a tb-ellátások szigorításával. Mint írja, az elmúlt napokban élénk vita alakult ki az új rendelkezések társadalmi hatásáról. Néhányan azt vizionálták, hogy 700 ezer ember „eshet ki” az egészségügyi ellátó rendszerből. Fel is teszi a kérdést magának is.

Mi az igazság?

Az új szabályozás alapján – úgy, mint eddig – teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult minden kiskorú, minden tanuló, minden nyugdíjas és minden biztosított munkavállaló. A hatályos törvények ma is biztosítják a szociálisan rászorultak, hajléktalanok egészségügyi ellátását. Ezen a most elfogadott törvény nem változtatott – szögezi le Áder. Hozzáteszi a azt is, hogy a törvénymódosítás nem érinti a sürgősségi ellátást és a mentést. Erre továbbra is – úgy, mint eddig – mindenki jogosult marad.

Majd felteszi a második kérdést.

Miért indokolt a törvénymódosítás?

Az elmúlt időben jelentősen nőtt azok száma, akik – közülük nem kevesen szándékosan – nem fizettek egészségügyi szolgáltatási járulékot.

(Azt nem írta le, mennyi ez, s milyen forrás igazolja a „jelentős” növekedést.)

De az egészségügyi szolgáltatást ők is igénybe vették. Ez igazságtalan és méltatlan a járulékot becsületesen fizető honfitársainkkal szemben.

Ezért az új törvény úgy rendelkezik, hogy azok a személyek – és csak azok –, akik a jövőben szándékosan nem fizetnek egészségügyi szolgáltatási járulékot, az egészségügyi szolgáltatást csak akkor vehetik igénybe, ha tartozásukat rendezték – sorolja a szigorú változást. Ugyanakkor a sürgősségi ellátásra a tartozásukat még ki nem fizető polgárok is jogosultak.

Néhányan azt mondták a törvényről, hogy szégyenteljes. „A törvény alapos áttanulmányozása után kijelenthetem, hogy nem a törvény szégyenteljes”, hanem azok magatartása, akik – különösen advent idején – indokolatlanul keltenek félelmet az emberekben.

A lényeg maradt ki

Ha elolvassuk Áder indoklását, feltehető a kérdés, mi szükség volt egyáltalán a módosításra. Mert, valóban, eddig és ezután is a három hónap volt a választóvonal. Csakhogy – és efelett Áder kecsesen átsiklik – jelenleg pirossal jelez a rendszer annál, akinél probléma lehet, de van érvényes taj-száma. Ez

előállhat egyszerű adminisztrációs hibából, például a munkáltató más számlára utalta a járulékot, de az is előfordulhat, hogy nem fizetett, ám erről az alkalmazott természetesen nem tud. Ilyenkor az ellátást megkapja, de felszólítják a helyzet rendezésére.

Ez esetben mód van az elmaradt járulékok utólagos befizetésére, a munkáltatóval szemben az adóhivatal járhat el.

Jövő júliustól (pontosabban a három hónap elteltével októbertől) azonban rögtön barna színre vált az értesítés, érvénytelen taj-számot mutat. Mint például az elhunytaknál. Ebben az esetben

nem lesz türelmi idő, csak a teljes ár azonnali megfizetésével kaphat ellátást,

ami mondjuk egy végtagtörés miatti műtét esetén már tetemes összeg. Erre (is) hívta fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara, amikor a törvény aláírásának elutasítására szólította fel és Karácsony Gergely is Ádert. Hiába.

A vélhetően szintén jóváhagyott törvénymódosítás sok egyéb mellett a színházak életébe engedi bele mélyebben a kormányt. Jogszabályilag is elválasztják az önkormányzati, az állami és a vegyes fenntartású színházakat. Utóbbiak esetében – ha az önkormányzat rászorul költségvetési pénzre – az önkormányzatnak kérelmet kell benyújtania, amit a kormány megvizsgál. Ha belemegy, akkor megállapodást kell aláírni a területet felügyelő miniszterrel a színház közös fenntartásának szabályairól és a finanszírozás összegéről, arányáról.

Vagyis valóban kikerült a végleges szövegből az egyoldalú vétó lehetősége, de mivel nem egyenrangú felek fognak tárgyalni, a például nem kormánypárti vezetésű önkormányzat aligha tudja maradéktalanul érvényesíteni érdekeit.

Újabb kilenc évet kaphat Polt Péter

Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyészt javasolja ismét a posztra Áder János köztársasági elnök. Ezzel újabb kilenc évre, vagy élethossziglan kaphat mandátumot.

Az államfő erről a parlamenti honlapra kedden felkerült levélben tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét. Polt kilencéves mandátuma idén decemberben jár le. Az Országgyűlés 2010. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé Poltot, aki 2000 és 2006 között egyszer már betöltötte ezt a tisztséget.

Polt Péter 1955-ben született, vagyis most 64 éves. A következő mandátumával tehát 70 év felett is betöltheti a főügyészi tisztet. Ha akkor nem lesz kétharmados többség a parlamentben – akár alkalmi megállapodással -, akkor Polt még tovább maradhat a tisztségben.

Október 13-án választunk önkormányzatot

Áder János köztársasági elnök október 13-ára tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását. A dátum várható volt.

A várakozásoknak megfelelően október 13-ára írta ki a helyi önkormányzati és polgármesteri választást Áder János. (Szóba jöhetett volna még az előző vasárnap, de az az aradi mártírok emléknapja, amelyen valószínűtlen volt a választás megtartása.)

Az elnök közleménye szerint „demokráciánk erejét, stabilitását a nemzet választójoggal rendelkező polgárainak szabad és felelős akaratnyilvánítása biztosítja. Az 1990-ben megtartott első szabad választások óta minden alkotmányos feltétel adott ahhoz, hogy magunk döntsünk saját sorsunkról, a jelenünket és jövőnket meghatározó kérdésekről”. Arra biztat mindenkit, hogy állampolgári jogával élve vegyen részt az önkormányzati választáson.

Idén a rendszerváltozás óta

nyolcadik alkalommal lesz önkormányzati választás.

Ugyanezen a napon választják meg közvetlenül a polgármestereket és a nemzetiségi önkormányzati képviselőket is.

Mai kérdés – Ön szerint Áder János köztársasági elnök aláírja az MTA és intézményei ellenes törvényt?

 

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint Áder János köztársasági elnök aláírja az MTA és intézményhálózata ellenes törvényt?

Áder fizesse vissza az alapítványának utalt közpénzt!

Vajon hogy érzi magát most Áder János? Vajon nem szégyelli magát a Fidesz kufárpolitikája miatt? Nem ég az arca, Elnök úr?! Az Ön főnöke, Orbán Viktor és kormánya épp a minap akadályozta meg az uniós klímatervet: pontosabban, hogy 2050-re csak annyi szén-dioxidot bocsássanak ki az európai uniós országok, amennyit ki tudnak egyenlíteni. – kezdi 249. nyílt levelét Újhelyi István, az MSZP EU parlamenti képviselője.

Az Európai Unió vezetői azon dolgoznak, hogy az egyre fenyegetőbb, világszerte aszályokkal, árvizekkel, szélsőséges hőmérséklet-ingadozásokkal járó klíma-szükségállapotot kezelni lehessen. De erre jön Orbán Viktor az illiberális haverjaival és botot dugnak a küllők közé. Mert nekik semmi sem drága. Zavaros módon a „rezsidémon” legyőzésére hivatkoznak, de valójában útszéli gazemberekként egyszerűen megzsarolják az európai közösséget: Brüsszelben előbb virítsanak valami lóvét, a gyermekeink sorsáról csak utána tárgyalunk.

Szégyen.

A Fidesz undorító magatartása több szempontból is gyalázatos. Egyfelől a jelenlegi kormány illetékes tagja nemrég még az EU álláspontjával azonos klímapolitikai célokról beszélt, mégis megakadályozták a vonatkozó kitétel elfogadását. Áder Jánost azonban nyilván többszörösen is elfogta az undor az elmúlt időszakban, hiszen nemrég a Fidesz európai parlamenti képviselői például leszavazták a közlekedésből, mezőgazdaságból és energiaszektorból származó légszennyezés megfékezéséről szóló EP-állásfoglalást, vagyis annak ellenére nem támogatták a légszennyezettség súlyosbodó problémájának megoldását, hogy Magyarországon évente legalább tízezer ember hal meg olyan betegségekben, amelyek közvetlenül összefüggésbe hozhatók a szennyezett levegővel.

Áder János államfőnek, a környezeti fenntarthatóság önként felkent lovagjának, a zöldpolitika közjogi méltóságának azonban egyetlen szava sem volt. Ahogy Áder Jánosnak most sem volt egyetlen józan szava sem a saját párttársaihoz a fideszes klíma-puccs után sem.

Ezúton szólítom fel Áder Jánost, hogy tegye világossá álláspontját a narancskormány által elgáncsolt uniós klímacélokkal kapcsolatban!

Ha valóban fontos számára a fenntarthatóság és a klímavédelem, akkor legyen bátor szembeszállni párttársaival!

A környezetünk és jövőnk iránt felelősséget viselő magyarok nevében felszólítom arra is: ha néma bűntársként továbbra is hallgatásával támogatja az Orbán-kormány környezetellenes politikáját, úgy azonnali hatállyal számolja fel a klímavédelem támogatására létrehozott alapítványát és haladéktalanul fizesse vissza az államkasszába azt a közel másfélmilliárd forint közpénzt, amelyet a magyar emberek adóforintjaiból kapott zöldpolitikájának építésére! Ideje lenne államfőként és valóban felelős környezetvédőként viselkednie, nem pedig gyáva és sunnyogó orbáni bábként.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznegyvenkilencedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Határozatlan időre elhalasztva

Határidő nélkül elhalasztja az új közigazgatási bíróságok bevezetését a kormány, és holnap be is nyújtja az ehhez szükséges törvénytervezetet az Országgyűlésnek – jelentette be Gulyás Gergely miniszter. A Magyar Helsinki Bizottság a kezdetektől figyelmeztetett az új bírósági rendszer veszélyeire, így megelégedéssel nyugtázza a kormány döntést. Az ország és a polgárok sikere ez, mert maradt még esélye a bíráskodás függetlenségének. – áll a Helsinki Bizottság közleményében.

Egyelőre nem látni világosan, a kormány valójában miért halasztja el az új bírósági rendszer 2020. január elsejei bevezetését. Lehetnek akár rossz sejtéseink is. Mindenesetre Gulyás Gergely miniszter nemzetközi nyomásra és az ország érdekeire utalt a mai kormányinfón. Arról is beszélt, hogy esetleg végképp elállnak a bírósági rendszer megkettőzésétől, ha nem sikerül csitítani a kritikákat.

Jó, ha mindenki tudja, kritikák a kezdetektől fogva léteztek, azokat a kormány eddig is ismerte. Egy éve éppen a Magyar Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet elsőként arra, hogy valójában az önálló közigazgatási bíróságok felállításának nincsen semmi elfogadható indoka. Ha csak az nem, hogy a kormányerő – mint ennek számos látványos jelét adta – elégedetlen a bíróságokkal meg az ítélkezés függetlenségével, és a 2018 választások után ki kívánja használni az újabb kétharmados parlamenti többségét, és maga alá akarja gyűrni a bíróságokat.

A nyáron titokban előkészített és decemberben botrányos körülmények között elfogadott törvény megszületése után nem lehetett tovább leplezni: az új szabályozás „túl kevés embernek ad túl sok hatalmat”.

Az új rendszer kulcsfigurája az igazságügyi miniszter és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke lenne, és a bírói testületi kontrollnak csak fügefalevél szerep jutott.

A Magyar Helsinki Bizottság minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon felszólalt a bírói függetlenséget veszélyeztető szabályokról. Sokat tettünk azért, hogy a jogász szakmát és a polgárokat is felrázzuk. Sikerült a nemzetközi közvélemény figyelmét is ráirányítani a jogállamellenes manőverre. A kormány számos figyelmeztetést nem hallgatott meg vagy elbagatellizált. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a Velencei Bizottság vagy az ENSZ különmegbízottja is hiába kért valós korrekciót és önmérsékletet a kormánytól, csak néhány ponton változtatták meg tavasszal a törvényt, a szabályozás jellege megmaradt.

„Önsorsrontás lett volna nem halasztani” – mondta, és azt is szóba hozta, hogy akár az is előfordulhat: nem lesz önálló közigazgatási bírósági rendszer.

A kormány ugyan nem ért egyet Brüsszel kifogásaival, úgy gondolja csak a kormány bevándorlásellenessége miatt támadja a jogállamiságunkat, de nem akarja, hogy további aggályokat lehessen megfogalmazni ebben az ügyben.

A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, továbbra sincs semmi szükség a bírósági rendszer megkettőzésére. Arra pedig végképp nincs szükség, hogy egy olyat hozzanak létre, ahol nem érvényesülhet a bíráskodás függetlensége.

A kormány arra is felkérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne jelöljön senkit a Közigazgatási Felsőbíróság élére, amire jelenleg törvény kötelezi pénteki határidővel. Az államfőnek azonban így is marad fontos dolga: június 26. és augusztus 13. között kell megneveznie jelöltjét az alapvető jogok biztosának posztjára.

A múlt héten 35 civil szervezet és 2 egykori ombudsman arra kérte a köztársasági elnököt, hogy a kiválasztás pályázati úton történjék, legyen átlátható, valamint konzultáljanak a jogász szakmákkal és a civilekkel.

Ennek érdekében a Magyar Helsinki Bizottság petíciós kampányt indított „Mindenki ombudsmanja” címmel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK