Kezdőlap Címkék Áder János

Címke: Áder János

Magyarország 2017 (2.) – Orbán az isten, és senki más

Aki azt állítja, hogy rálát a Fidesz belső világára, az nagy valószínűséggel hazudik. Ez a hatalmassá duzzadt konglomerátum a benne szereplők számára is szövevényes, legfeljebb egy biztos igazodási pont van: Orbán Viktor. Lényegében minden ott dől el, vagy az ő dolgozószobájában, vagy a felcsúti házában,  vagy egyéb olyan rejtekhelyeken, amiről a nyilvánosság semmit nem tud, legfeljebb a miniszterelnökhöz köthető kutya ad némi eligazodási lehetőséget.

A Fideszt 1988 óta vezeti Orbán, és abban a rövid, 2002-es periódusban, amikor a váratlanul elvesztett választás miatt lemondott elnöki posztjáról, mindig is ő volt az első számú ember, megkérdőjelezhetetlenül. Illetve, emlékszünk a kiugrási, vagy inkább kirúgási kísérletre, Áder János és Schmitt Mária rövid nászára, miként is végződött az a kaland. Nem, nem lett belőle látványos megtorlás, legfeljebb átmenetileg kiestek abból a szoros kötelékből, amelybe bekerülni meglehetősen nehéz, de kiesni onnan viszonylag könnyű.  De, és ez legyen a háromszoros kormányfő legnagyobb dicsérete: nem bosszúálló típus, látványosan semmiképp nem torolja meg az őt ért sérelmeket. Áder is, büntetésből, Európai uniós képviselő lett, Schmitt meg megfosztatott ugyan a főtanácsadói szerepétől, de jelentős pénzek gazdája, kezelője lett, múzeumi főigazgatói posztja mellett.  Orbán nem távolítja el a renitenskedőket, lám a lázadókat sem, még csak el sem lehetetleníti őket, ám hogy ezt milyen pedagógiai megfontolásból teszi, az nem teljesen egyértelmű. Legfeljebb találgatni merek, történetesen arra gondolok, hogy nem akar ellenségeket gyártani azokból, akiket félretesz. A szocialista párt belső mechanizmusát látva, ez logikusnak tűnik; ott ugyanis szinte naponta hullanak ki a szűrőn az éppen magukat sértve érző politikusok, hogy azonnal hozzá is lássanak az aktuális hatalom aláásásának. Orbán rengeteget tanulhatott, olvashatott a hatalom mibenlétéről, annak megtartásáról; ez szinte minden lépésénél érzékelhető.

Azt ígértem, igaz némi fellengzősséggel, hogy a Fidesz belső világáról fog szólni a 2017-et értékelő sorozatunk második része, de lám, eddig csak Orbán Viktorról írtam. Ami természetesen nem véletlen, mert – ahogy mondják – a Fideszben semmi nem történhet és talán nem is történik semmi, az ő tudta nélkül. Ami azt is jelenti, hogy csakis az ő tudtával gazdagodhat bárki, csakis az ő egyetértésével léphet előre, és az ő fejbólintása szükségeltetik ahhoz is, ha valakit ki akarnak szorítani, ki tudja éppen hányadik körből.

Igazán nem szeretném mitizálni a Fideszt, végső soron ott is csak emberek vannak, akik gyarlók, olykor hibáznak, olykor eltévesztik a lépést, ezeket azonban nagyon gyorsan kezeli a rendszer; ha kell egész csapatokat számolnak fel egyszerre, anélkül, hogy az nagyobb hullámokat verne.

Apropó hullám. Nincs a magyar politikai vezetők közül egy sem, aki akkora jelentőséget tulajdonít a médiának, mint Orbán Viktor. Az idén megint nagyot lépett ezen a téren; magához vonta a teljes vidéket, uralja immár az összes megyei nyomtatott lapot. Ebből a szempontból nevezhetjük őt maradinak is, hiszen hozzá sokkal közelebb áll print média, mint az internet világa, de tagadhatatlanul fejlődőképes; ha ő maga nem is válik egy tetovált fiúvá, pártja egyre inkább veszi birtokba a világhálót is. Éppen ezért kell különösen komolyan venni, azt amiről Tusnádfürdőn, majd azóta más fórumon is beszélt, azt tudniillik, hogy a média döntő többségének magyar kézben kell lennie. Tudjuk, ez nála egyet jelent néhány kiválasztott emberrel, olyanokkal, akik azt teszik, ami a napiparancsban meg vagyon írva.

Most persze azt hiszik, hogy túlzok, olyan katonai kifejezést használok, amely nem a pártok világára jellemző. Lehet, hogy így van, úgy általában, de nem a Fidesznél. Ott igenis léteznek a napiparancsok, a kötelezően előadandó szövegek, a teljes igazodás a felülről jövő utasításokhoz. Bármennyire is furcsa: a Fidesz katonai rendszerként működik, erősen hierarchizált viszonyok között, ahol mindenki felfelé tekint, és lefelé utasít. De nincs biztos fent és lent; Orbán cserélgeti a szereplőket, és akit maga mellé választ, mondjuk úgy: a Fidesz elnökségébe, azoknak mind megvan a maguk szerepe. Miközben azt is tudniuk kell – hogy tudják-e abban nem vagyok biztos -, hogy jelenlétük a Vezér mellett átmeneti lehet. Vagy bizonyosan átmeneti. Most éppen Gulyás Gergely, Németh Szilárd, Kubatov Gábor és Novák Katalin alkotják az alelnöki koszorút; mindegyikük kijelölt feladattal, a jellemükhöz illesztett szerepkörrel. Azt azért tudni kell: ők messze nem az Elnök bizalmi emberei, a bizalom körébe talán csak néhányan tartoznak, a politikusok közül Szijjártó és Rogán, az üzletemberek közül Garancsi, Vajna, vagy Mészáros Lőrinc; feltehetően ők is szigorú elszámolással tartoznak a Főnöknek. Innen is ki lehet persze hullani, mutatja ezt Spéder, vagy Simicska példája, amiből az a következtetés is levonható, hogy Orbán egyáltalán nem tart attól, hogy bizalmas információk kerülhetnek ki róla.

A Fidesz birodalom oldalhajója, most már évtizede, a kereszténydemokrata Néppárt. Egy olyan párt, amelynek van ugyan frakciója, van ugyan elnöke, de a működéséről, sőt megkockáztatom, a létezéséről semmit nem tudunk. Az bizonyosnak látszik, hogy az egyházi vezetők számára fontos: létezzen Magyarországon egy nem vallási alapon működő, de a keresztény hit letéteményeseként számon tartott párt, a többivel már nem törődnek. Nem különösebben akarnak beleszólni az orbáni politika vitelébe, még akkor sem, ha ezzel pont szembemennek a pápával. A püspöki kar döntő többsége nem pusztán elfogadja, maga is hirdetője a gyűlölet-kampánynak. A KDNP-ben jó partnerre talált Orbán: a párt nem is akar több lenni, mint ami: néhány embernek meleg otthont, állást, kóvedet biztosító parlamenti helyet. Semjén Zsolt, akik elnöki posztja mellé még a miniszterelnök helyettesi pozíciót is begyűjthette, azon kívül, hogy bólogató kiskutyaként szolgálja ki a miniszterelnököt, és azon kívül, hogy időnként elképesztő butaságokat hord össze, nem sok vizet zavar. Nincs olyan közvélemény-kutató cég, amely mérné a KDNP népszerűségét és nincs olyan  sem, amely Semjén Zsolt helyezéséről szólna. Tulajdonképpen a frakciótagokat is kijelölik, azt persze nem tudom, hogy kinek van nagyobb szerencséje, annak-e aki a Fideszben maradhat, vagy annak, akit átutalnak a KDNP körébe.

De ez a koalíció, mint minden a Fidesznél: a látszatok világa. És a látszat 2017-ben sem tört meg: Orbán uralja és egyben tartja a pártjait. És dönt, mindig dönt.

Folytatjuk. Következik: Az országgyűlés.

A sorozat első része: A lázadás éve – Soros ellen

Félárbócon a nemzeti lobogó a Parlament előtt

0

Áder János jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország lobogóját szombat reggel a Parlament előtt.

November 4-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 61. évfordulóját jelző gyásznapon a kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad.

A Kossuth téri megemlékezésen részt vett a köztársasági elnök mellett Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, a diplomáciai, valamint a katonai attasétestület több tagja, továbbá pártok, katonai és állami szervezetek képviselői. Az eseményen közreműködött a Honvéd Díszzászlóalj, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint Budapest Helyőrség Zenekara.

A nemzeti gyásznap központi megemlékezése a főváros XVIII. kerületében, a Hargita téren álló 1956-os emlékműnél lesz. Este a Szent István-bazilikában emlékkoncertre várják az érdeklődőket. A bazilikánál mécsesek és fényfestés is megidézi a mártírok emlékét – írja az MTI.

A Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással tiszteleghetnek az emlékezők az áldozatok előtt, és a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál is megemlékezést tartanak.

A kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá november 4-ét.

V4: Fontos a Nyugat-Balkán uniós integrációja

0

Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia államfői szerint fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni országok európai integrációját. Szekszárdon, kétnapos tanácskozásuk végén beszéltek erről.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A biztonságpolitikával, a körforgásos gazdasággal és az információs technológiával kapcsolatos együttműködésről folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Áder János magyar köztársasági elnök az MTI tudósítása szerint azt mondta: a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán integrációját,

világos feltételeket kell szabni az európai uniós csatlakozáshoz, és egyértelmű határidőket kell felállítani.

Áder szerint a térséget megoldatlan – például területi, a kisebbségeket érintő és vallási természetű – viták jellemzik, az utóbbi időben ráadásul a migrációs nyomás és a radikális iszlám befolyásának érzékelhető mértékű növekedése is további gondot jelent.

Áder János azt mondta: aggodalomra ad okot a régió helyzete, ezért cselekedni kell, és a konfliktus megelőzésének legjobb módszere a térség európai uniós integrációjának felgyorsítása. A másik három államfő egyetértett ezzel.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Milos Zeman cseh köztársasági elnök arról beszélt, hogy Bosznia-Hercegovinában terjed a radikális iszlám, amit Szaúd-Arábia finanszíroz, és ez nem az országok fellendülését segíti. Azt mondta:

az EU-országok nem ismerték el egységesen Koszovó önállóságát.

Úgy fogalmazott: „én is osztom ezt a kérdőjelet”.

Andrej Kiska szlovák elnök azt mondta: a hat nyugat-balkáni ország között történelmi feszültségek vannak, de összeköti őket, hogy egyaránt részesei szeretnének lenni az Európai Uniónak. Bosznia-Hercegovina számára „fel kell mutatni a fényt”, ami azt jelenti, az unió számít rájuk a szükséges reformok megvalósítása esetén.

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szerint határozottan kell beszélni arról, hogy

az unió nyitott azon államok számára, amelyek felkészültek a csatlakozásra.

A határidők felállítására azért van szükség, hogy a csatlakozni kívánó országok társadalmainak legyen ambíciójuk minél magasabb szintet elérni a gazdaságban, a korrupció elleni küzdelemben és a demokratikus intézmények kiépítésében – mondta. Szerinte

„nem nézhetünk az EU-ra úgy, mint egy zárt klubra. Az unió dinamikus, nyitott szervezet, és mi azt szeretnénk, hogy gazdagságot, békét és nyugalmat biztosítson a tagországok számára”.

Azt is mondta: „az európai társadalmaknak kell kialakítaniuk az Európai Uniót, amelyet nem a valóságtól elszakított európai bürokráciának kell irányítania”.

Áder János arról is beszélt, hogy meg kellene haladni a kialakult ipari és fogyasztási modellt, és általánosabbá kellene tenni azt a szemléletet, hogy amit eddig hulladéknak tekintettünk, az sokkal inkább nyersanyagforrás legyen. Arra kérte kollégáit, gondolkodjanak közösen az elektronikai hulladékok újrahasznosításáról.

Andrzej Duda (bal hátul), Andrej Kiska (jobb hátul), Áder János (jobb elöl) és Milos Zeman (bal elöl)
MTI Fotó: Kovács Tamás

Szerinte a digitalizáció hihetetlen gazdasági-társadalmi lehetőségeket rejt magában, de érdemes az árnyoldalairól is gondolkodni, különösen a fiatalokat, a gyerekeket érintő, valamint a biztonsági veszélyekről. Ahogy fogalmazott: komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent például, hogy

a személyes adatok védelme az interneten kiváló kommunikációs lehetőségeket biztosít a terroristák számára.

A csúcstalálkozó résztvevői arról is beszéltek, hogy hol tart az egyes országokban a szabályozás, hol melyik irányban keresik a megoldásokat.

Andrej Kiska beszélt arról, hogy Európa-szerte nő a szélsőségesség, ami Szlovákiában is erőteljesen érezhető.

Az extrémizmus, a féligazságok, a más vallású és bőrszínű emberekkel szembeni gyűlöletkeltés a közösségi hálókon terjed

– jegyezte meg, és az Európai Bizottság fellépését sürgette a gyűlölet terjesztése ellen.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Andrej Kiska a digitalizáció lehetőségének nevezte az Uber és az Airbnb működését. „Lehetővé kell tenni, hogy továbbvigyék társadalmunkat, de világos szabályokat kell felállítani” – mondta, hozzátéve, hogy a lehető legrosszabb az, hogy egyes városok, államok önállóan szabályozzák a szolgáltatásokat. Közösségi szinten nehéz így szerinte egységbe hozni a szabályozást.

Áder János kérdésre válaszolva a V4-es együttműködésről azt mondta: arra törekszenek, hogy – nem kerülve a vitákat – közös álláspontokat tudjanak kialakítani Európa, a térség vagy a Nyugat-Balkán jövőjét érintő kérdésekben.

Félárbócra engedték a nemzeti lobogót

0

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján péntek reggel a Parlament előtt. 

A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor vezérkari főnök, részt vettek katonai és állami szervezetek képviselői, jelen volt a diplomáciai testület több tagja – írja az MTI.

Az ünnepség elején a díszzászlóalj tiszteletadása mellett felolvasták a tizenhárom aradi vértanú –

Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly

– nevét.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által szervezett központi rendezvénysorozat délelőtt 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódott.

Áder János köztársasági elnök jelenlétében katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország lobogóját a nemzeti gyásznapon. MTI Fotó: Kovács Attila

Több vidéki településen is megemlékezéseket, illetve koszorúzást. Áder János Sátoraljaújhelyen mond emlékbeszédet.

A határon túl is több helyen megemlékeznek a magyar nemzeti gyásznapról. Aradon előbb a Szabadság-szobornál tartanak koszorúzást és megemlékezést, délután pedig a vesztőhelyen felállított obeliszknél lesz tisztelgés és koszorúzás.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Megszületett a CEU-megállapodás?

0

Megvan az előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormánnyal, amit a lex CEU előír – tudósított az ATV egy kormánytagra hivatkozva. A lex CEU ügyében az Alkotmánybíróság ítélete várhatóan október 11-e után születik meg. Az AB ítéletekre rálátó alkotmányjogászok szerint a bírák szinte biztosan nem mondják ki az alkotmányellenességet.

A lex CEU ügyében nem az október 11-e lesz az Orbán-kormány számára a határnap – mondta az atv.hu-nak egy kormányzati forrás, azt állítva megvan a felsőoktatási törvénymódosítás által előírt előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormány oktatásért felelős „illetékesének” a jóváhagyásával. Így a kormány maximálisan be tudja tartani a törvényt,

és nem kell a külföldi egyetemekre, így a CEU-ra vonatkozó szigorító passzusokat október 11-e után érvénytelennek tekinteni.

A forrás részleteket nem árult el, de határozottan leszögezte: ezáltal a CEU esetében a határnapnak december 31. számít majd. Az ominózus október 11-nek azért van jelentősége, mert a parlament április 4-én fogadta el a törvényt, Áder János köztársasági elnök április 10-én írta azt alá, majd másnap, április 11-én ki is hirdették.

Mint a Fühü is beszámolt róla, a lex CEU óriási felháborodás-sorozatot váltott ki idehaza, s számos külföldi bírálatot váltott ki.

(ATV)

Áder is a mának beszélt

0

Nem mosta el az eső az ünnepélyes zászlófelvonást, a  tisztavatást, s a Köztársasági elnök ünnepi beszédét Budapesten, a Kossuth téren. Áder János a múlttal példálózott, de egyértelműen a mának beszélt.

Áder János köztársasági elnök beszédében benne volt szinte minden, a mai kormányzati politikai kommunikációban folyamatosan hangoztatott kifejezés: kereszténység, egyenrangúság, tisztelet, jogainkat csorbítani akarók, törvény, erő, hit, erős kéz – de szerencsére Európa is, mégpedig úgy, mint amihez Magyarország tartozni akart és tartozik. Hiányzott belőle ugyanakkor a kormány által erőltetett sorosozás, háttérhatalomra mutogatás, migránsozás, igaz, némi „ismét meg kell védeni a határainkat” azért elhangzott.

Szent László példáján keresztül igyekezett bemutatni hogy röpke pár évtized alatt mennyire képes romlani egy ország helyzete, a Szent István által örökölt hagyott erős ország helyett zűrzavar, bizonytalanság, hódító ellenség és európai hatalmi harcok hatásai változtatták meg a nem is annyival régebben még erős országot. De Szent László – egyebek között erős kézzel, erős törvényekkel, hittel, a belső béke megteremtésével, a széthúzáson felülemelkedve – ismét a keresztény Európa mellett kitartó, a nyugati kultúrához tartozó, büszke, egyenrangú, szabad és független állammá tette Magyarországot, olyanná, amely együttműködik a bennünket tisztelőkkel, de ellenáll a jogainkat csorbítani szándékozóknak  – szögezte le Áder.

A történelem ismét tanít bennünket,

mondta Áder, hozzátéve:  újra látnunk kell, hogy csak az lehet a mienk, amit újra és újra képesek leszünk megvédeni. Példaként említette, hogy mennyire megváltozott a „védelem, biztonság” fogalma az alatt a pár év alatt, ami a most avatott tisztek tanulmányainak a megkezdése óta eltelt.

Ma ismét védenünk kell a határainkat

– hangsúlyozta (intonációjával is), meg kell védenünk független, szabad és európai országunkat.

Tájékozódjon, mielőtt ünnepelni indul!

0

Nem kegyes az időjárás azokhoz, akik ma, Szent István ünnepén,  a szabadtéri programok egyikén szerettek volna, szeretnének részt venni. Hajnal óta hol esik, hol egyenesen szakad az eső Budapesten, s az ország számos pontján.

Kérdés, hogyan alakul az elkövetkező pár órában a helyzet. Ugyanis 9:30-ra a Kossuth térre hívták az embereket katonai tisztavatásra, amelyet követően Áder János köztársasági elnök mond a tervek szerint beszédet. 10-kor légi és vízi parádé kezdődik/kezdődne a Duna Országház előtti szakaszán. Ám ezt – hívja fel a figyelmet az MTI – befolyásolhatja, hogy délelőtt nem csak eső, de élénk szél is várható a fővárosban. A hagyományos esti tüzijáték idején viszont vélhetően már nem lesz eső és/vagy vihar, legalábbis Budapesten, ahol az idén annak fő helyszínét a Duna Országház előtti – a Margit híd és a Lánchíd közötti – szakaszához és a Lánchídhoz helyezték át.

Vidéken, főleg keleten azonban a délutáni órákra romolhat a helyzet – ahogy az az előrejelzésekben olvasható.

Mi csak azt tudjuk tanácsolni, hogy mindenki nformálódjék, mielőtt elmenne bármilyen budapesti vagy vidéki szabadtéri programra!

Mai időjárás

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint eleinte erősen felhős vagy borult lesz az ég, majd délutántól a Dunántúlon, kora estétől a középső megyékben is felszakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a Dunántúlon és a középső területeken, délutántól főként a Dunától keletre számíthatunk esőre, záporra, zivatarra. Az esti órákban elsősorban az ország keleti, északkeleti harmadán lehet még tartós csapadék. Több helyen jelentős mennyiségű eső valószínű.

Az északi, északnyugati szél többfelé megerősödik,

helyenként viharos lökések kísérik.

A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 25 fok között alakul, a tartósan borult, csapadékos helyeken lesz a hűvösebb, a Tiszántúlon azonban még 25 fok fölé melegedhet fel a levegő. Késő estére 13 és 19 fok közé hűl le a levegő.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!