Kezdőlap Címkék Áder János

Címke: Áder János

Áder „szeretetteljes” karácsonyi ajándéka a rabszolgatörvény

A munkavállalók jogai szerinte nem csorbultak, a túlórák szabályozása rendben van, ezért Áder János kihirdeti a „rabszolgatörvényt”, ami miatt országos sztrájk se kizárt. Az elfogadás módját nem vizsgálta Áder.

Áder János aláírta a Munka törvénykönyvének módosítását. Közleményében hosszasan ír arról, miért nincs probléma az időközben országos tiltakozó megmozdulásokat kiváltó „rabszolgatörvénnyel”.

Áder szerint a módosítás nem ütközik az alaptörvény rendelkezéseibe, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható. Azt is megállapította, hogy számos országban – például Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Csehország – a túlóra mértéke a magyarországival megegyező vagy azt meghaladó mértékű.

Érdemes azért megemlíteni, hogy Németországban tavaly 2007 óta a legmagasabbra emelkedett az alkalmazottak által ledolgozott túlórák száma:

egy német munkavállalóra átlagosan 27 óra túlmunka jutott évente – a magyar 400 helyett.

Harmadjára arra jutott, hogy a Munka törvénykönyvének a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak.

Sőt, az eddiginél több túlórát csak a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulását követően lehet végezni – írja közleményében Áder. Szerinte a munkaadó nem büntetheti a munkavállalót azért, ha az nem vállalja a túlmunkát.

Továbbá kollektív szerződések csak a munkavállaló javára térhetnek el az új szabályoktól, a túlmunkáért járó díjazást ezután is változatlan feltételekkel fizethetik ki a munkaadók. A szakszervezeteknek pedig nem szűkült azon lehetősége, hogy a munkavállalóknak a kollektív szerződések révén még nagyobb védelmet biztosítsanak.

„A Munka törvénykönyvének módosítása az aggodalmak ellenére sem lehet akadálya annak, hogy a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen”

– írja Áder.

Áder Magyarország minden polgárának szeretetteljes karácsonyt, a család és a barátok körében örömteli perceket és boldog új évet kíván.

A nagy vihart kavart módosítással évente 250-ről 400 órára nőhet a túlóra a munkáltatók számára, 12 hónapos átlagban heti 48 órára emelik a maximális, rendes munkaidőt. S ami igen súlyos, az az, hogy a túlórák elszámolása egy helyett három év alatt történhetne meg (vajon hány alkalmazott fogja kockás füzetben vezetni a túlmunka idejét?). Továbbá mód nyílna arra is, hogy a beosztás folyamatos módosításával pótlék nélkül lehetne túlórát elrendelni, vagyis nagy a veszélye annak, hogy a jövedelem csökkenni fog.

A 400 órás plafon azzal járna, hogy

lényegében visszahozzák a hat munkanapos hetet.

Ráadásul ha egy cég bevezeti a három éves elszámolást, a dolgozó azt kockáztatja, hogy ha eközben felmond, elesik az addigi túlórák ellenértékétől. Az előzetes „önkéntes” hozzájárulás pedig főként kistelepüléseken, ahol kevés vagy egyetlen munkáltató van lényegében formális. Aki nem paríroz, az könnyen utcára kerülhet.

A munkahelyek többségében pedig nincs se szakszervezet, se kollektív szerződés.

Áder közleménye nem tartalmazza a törvénymódosítás elfogadásának módját. A múlt szerdai ülésnapon az ellenzék által obstruált szavazás során képviselői kártya nélkül nyomtak gombot a kormánypártok politikusai. Ez felveti a törvény közjogi alkotmányellenességét.

A „rabszolgatörvény” hátteréről már írtunk. Eszerint a főleg német multinacionális cégek – akár informálisan előterjesztett – kívánsága volt a szorító munkaerőhiány közepette a rendelkezésre álló dolgozók intenzívebb foglalkoztatása a romló versenyképességű magyar gazdaságban.

„Magyarország vezetői leszarják az alkotmányos jogokat!”

„Magyarországon megszűnt a környezet- és természetvédelem, mert az államigazgatásban bekövetkezett drasztikus létszámleépítés ellehetetlenítette ezt a munkát!” – állítja a Fidesz egyik szakértője. A párt belsőbb köreihez tartozó politikus szerint már ma is szinte elviselhetetlen mértékű a levegőszennyezés az országban, ami a feldolgozatlan szeméthegyekkel és a pusztuló természet károkozásával kiegészülve a jövőben az ország lakóinak egészségét károsítja majd. A folyamat emberéleteket is követelhet, hisz csak a fővárosban 146 olyan nap van, amikor a levegőszennyezés mértéke meghaladja az egészségügyi határértéket. Ez hosszú távon rákot okozhat. De ugyanez a helyzet a nagyvárosokban, Nyíregyházától Pécsig.
 

Az államigazgatás leépítése kiszámítható károkat okoz, némelyik hivatal ma már az alapvető feladatait is képtelen ellátni. Az agrártárca környezeti ügyekért felelős államtitkársága a 128 főről mindössze 71-re csökkent, úgy hogy a Fidesz hatalomra jutása előtt, 2010-ben csak a szakminisztériumban 436 szakember foglalkozott az országban környezet-, és természetvédelemmel. Ezen kívül újabb százak óvták a természeti értékeket a tíz nemzeti parkban, illetve az építési- és egyéb engedélyeket kiadó környezetvédelmi hivatalokban. Sőt, akkor még a tucatnyi vízügyi igazgatóságon is végeztek természetvédelmi munkákat.

A természetvédelmi munka megszüntetése azonban már az első Fidesz kétharmaddal kezdetét vette. A kormányzat 2010-ben elsöpörte az a környezetvédelmi felügyelőségeket, amelyek a rendszerváltás óta hatósági eszközökkel sikeresen akadályozták a természeti pusztítást. A kormány elkezdte a nemzeti parkok felügyeletének felszámolását is, a vízügy pedig 2014 után a környezetvédelmi minisztérium helyett a belügyminiszter vezetése alá került, ami borzalmas pusztítással jár.

A hazai vízügyi munkát – ami „zöld” feladatokat is magába foglal – a mai napig tűzoltóparancsnokok irányítják, a közmunkát megszervező államtitkárság vezénylete alatt.

A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Fidesz vezető szerint már az is komoly hiba volt, hogy Orbán Viktor kormányában a természet védelme az agrártárca „alá” került. A Fideszes politikus szerint sokkal logikusabb lett volna, ha a mezőgazdaság érdekei „felé” helyezik a természet- és környezetvédelmet. Arról már nem is beszélve, hogy – informátorunk szerint – a Fidesz belső körei sem tudták a kormányfőt megakadályozni abban, hogy a környezet védelmét ne szakítsa le a természetvédelemről és a vízügyről, holott ezek az elemek elválaszthatatlanok egymástól.  Ráadásul a környezetvédelem irányítását hozzá nem értő politikusokra bízták a tárcánál. A magyar természetvédelemért ugyanaz a személy felelt, személy szerint V Németh Zsolt, aki a Hungarikumokat, tehát a kürtőskalácsot, a meggypálinkát és a szürke marhát tartotta számon.  A döntés után napokig röhögött az ellenzék és a szakmai közvélemény, keserűen konstatálva, hogy a magyar környezetvédelmet ezzel a döntéssel maga a kormányfő, Orbán Viktor kezdte szétverni.

Komoly problémának tekinti szakértőnk, hogy 2014-től a környezetvédelemről leválasztották a hulladékkal foglalkozó területet, ekkor hozták létre az úgynevezett „kuka holdingnak” nevezett szervezetet, amely először a Fejlesztési Minisztérium kebelén belül jött létre.

Tudjuk, hogy ez a tárca alakult át idén Innovációs Minisztériummá, amelyet Palkovics László vezet, de szemét-ügyekkel egy Szabó Zsolt nevű Fideszes államtitkár kezdett foglalkozni, akiről a magyar sajtó viszonylag gyorsan kiderítette, hogy 1.2 milliárd forintot parkoltat a belize-i offshore számláján. Ám a szemét ügyet Szabó úrnak nem sikerült ennyire kreatívan megoldani, hisz ma már egyre kevesebb háztartásból szállítják el a hulladékot. Pedig időközben Szabót szakemberre cserélték, de a szeméthegyek maradtak. Szakértőnk szerint ezzel a momentummal sikerült teljesen szétverni a teljes hazai környezet- és természetvédelmet. Formálisan a megyei kormánymegbízottak – akiket személyesen Orbán Viktor nevez ki – végzik a szakmai ellenőrzést, s az engedélyek kiadását, de forrásaink szerint ezekben a hivatalokban a szakértelem már csak nyomokban található. A hozzáértőket már elzavarták, de se pénz, sem jármű nincs arra, hogy a törvény által előírt ellenőrzéseket valóban elvégezzék. De nincs is ilyen cél, hisz a Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő állítja, hogy korábban Orbán személyesen közölte, hogy a hazai iparfejlesztéseknél a természet- és környezetvédelmi szempontokat akár figyelmen kívül is lehet hagyni. A kormány tehát nem figyelmetlenségből, hanem 2014-től folyamatosan és tudatosan verte szét a hazai környezetvédelmet, csak azért, hogy a csókosok engedélyek nélkül építkezhessenek, s úgy zsigerelik ki a természetet, ahogy csak akarják.

Ennek következménye a nagymértékű levegő- és vízszennyezés, valamint a szemételszállítás megoldatlansága. Sajnos

ezek a megoldatlan problémák nem azonnal jelentkeznek, hanem csak évtizedek múltán, lépcsőzetesen okoznak egészségügyi károsodást, katasztrófát.

A hulladékkal kapcsolatos kálvária is elkezdődött már 2014-ben, de havária, tehát váratlannak tűnő természeti csapásként csak napjainkra csúcsosodott. De ezzel a katasztrófának is nevezhető fordulattal az ügynek nincs vége, a szemét-ügyben újabb fordulatok várhatóak. Ugyanis az Uniónak küldött statisztikákban a magyar kormány folyamatosan félretájékoztat, évente újabb hazugságokat találnak ki például a roncsautók feldolgozásáról, elszállításáról stb. Idő kérdése, hogy az ilyen ügyek az Európai Bíróságon végződjenek. Másik öt ország társaságában a magyar kormány is bíróság előtt kénytelen magyarázkodni, hogy miért nem lép fel hatásosan a korszerűtlen lakossági fűtés, ezen túl a műanyag elégetése ellen, illetve, hogy miért nem képes befolyásolni a közlekedés környezetszennyezését. Mindez ugyanis rákkeltő, amit a hazai halálozási statisztikák is jól mutatnak. Informátorunk szerint ez a kényszerű következménye a szétvert magyar környezetvédelemnek. A FüHü-nek nyilatkozók megerősítették, hogy bár az Unió milliárdokkal segíti a hazai természet- és környezetvédelmet is, ezt a pénzt is szétosztják a haverok között. Eközben az elégtelenül működő természetvédelem pénzben is kimutatható károkat okoz.

A környezet- és természetvédelem szétverése alkotmányos jogokat is sért, evidens lenne, ha nemcsak a civil szervezetek, de a magát zöld államfőnek tartó, Áder János is felemelné a szavát a környezetre ártalmas kormányzati intézkedések, átszervezések ellen.

A FüHü-nek nyilatkozó, s korábban a Fidesz belső köreihez tartozó szakember azt mondta, hogy

„Ma Magyarország vezetői leszarják az alkotmányos jogokat”.

Informátorunk szerint az egyenesen röhejes, hogy Áder János ma középiskolákban tart előadásokat a természetvédelem fontosságáról, miközben tétlenül figyeli, hogy a kormány kitartó munkával szétverte a környezetvédelmet. Természetesen nem a középiskolások döntenek az államigazgatásban bekövetkező létszámleépítésekről, s ezt az államfő Áder János is tudja. Épp ezért ő is felelős, ha a környezetpusztítások emberéleteket követelnek Magyarországon.

Különleges ok miatt nem vesz részt Áder egy találkozón

0

A Három Tenger Kezdeményezés találkozóra utazott volna Bukarestbe.

Ma tartják a román fővárosban a 12 kelet- és közép-európai uniós országot tömörítő Három Tenger Kezdeményezés államfői csúcstalálkozóját. Ezen az előzetes tervek szerint a magyar köztársasági elnök is részt vett volna, de nem tudott elutazni. Ugyanis

elromlott ugyanis a repülőgép,

erről tájékoztatta az MTI-t a Köztársasági Elnöki Hivatal.

Magyarországot így a bukaresti magyar nagykövet képviseli majd a találkozón.

A Három Tenger Kezdeményezés az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország‎, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) közös fellépése. Lengyel kezdeményezésre jött létre 2016-ban, főleg gazdasági célok közös elérésére irányul.

A 444 egyébként úgy tudja, hogy az aszfalton várakozó kormánygép egy cateringes autóval ütközött, amelynek felemelt rakománya nekicsapódott a gép ajtajának, ettől pedig az deformálódott.

Felhívtam Áder Jánost

Felhívtam telefonon a köztársasági elnököt. Nem volt otthon Áder János, azt mondták, hogy épp a világ megmentésén ügyködik. Mert Magyarország kis tétel neki, ő nagyobb távlatokban gondolkodik. Megkérdeztem, mikor jön haza, azt mondták, már itthon kellene lennie, de lehet, hogy elhúzódott  világ megmentése. Macerásabb, mint elsőre látszott. A víz, a levegő, nem kis tételek, van velük munka. És akkor még ott van ugye a környezet is.

Közöltem a velem beszélő emberrel – az istennek sem volt hajlandó elárulni a nevét – hogy jó lenne, ha Áder végre tenne valamit. Mert ami ma itt van, az szégyen. A legfőbb szégyen persze az, hogy Áder János hallgat.

Hebegett, habogott az illető. Hogy hát miről is lenne szó.
Nem a melegek, és nem a menekültek miatt telefonálok, mondtam a velem beszélő embernek. Nem is a szegények miatt. Minden tisztességes magyar ember miatt. Akik nem egy gyűlölködő, hanem egy normális országban szeretnének élni. Olyanban, ahol a mostaninál kevesebb a kirekesztés, ami meg mégis van, azt nem növeli a kormány.

A korrupcióról nem is beszélve. Arról is kellene mondani valamit.

Emberünk megígérte, hogy átadja az üzenetet.
Azután a legfelsőbb bíróság elnökét is felhívtam, a legfőbb ügyészt, és még egy csomó mindenkit. Pártvezetőket, nagy lapkiadók igazgatóit – utóbbiakat azért, hogy ne adjanak helyt újságjaikban a gyűlöletnek. Nem csak a nyílt uszításról van szó, mondtam nekik, hanem a sunyi, sorok között megbúvó csúsztatásokról. Elhallgatásokról, mellébeszélésekről, maszatolásokról. Ha nem lépnek fel ez ellen, ők is bűnösökké válnak. Már most is azok, de talán még javíthatnak a besorolásukon.

Beteg az ország, mondtam mindegyiküknek, gyógyszer kellene, nem tovább növelni a bajt.

Most itt ülök, és lassan befejezem ezt az írást. Melynek a végén bevallom, hogy az egészet én találtam ki. Jó lett volna jobbat, szebbet, vidámabbat kitalálni. Talán, majd legközelebb. Valahol, valamikor.

MSZP-P: Mi vagyunk Nagy Imre szellemi örökösei

0

Karácsony Gergely és Hiller István erről az után beszélt, hogy megkoszorúzták Nagy Imre szobrát az 56-os vértanúk emléknapján.

Hatvan éve végezték ki Nagy Imrét. Az 56-os vértanúk emléknapján Karácsony Gergely  arról beszélt, hogy az 1956 után eltiporni akart szellem 1989-ben feltámadt. „Újra hittünk abban, hogy Magyarországon szabadság lesz, és újra köztársaságban élhetünk”, most viszont „a zsarnokság újra és újra feléledő erőivel szemben újra meg kell védenünk a köztársaságot és a szabadságot” – mondta.

Ezután arról beszélt, hogy a kormány ki akarja retusálni Nagy Imrét a történelemkönyvekből, és

a szobrát is elvitetnék az országház tőszomszédságából, hogy eltávolítsák a szellemét.

Pedig Karácsony szerint éppen ő volt az egyetlen 20. századi politikus, akit minden magyar a történelem jó oldalára sorol. Így ha az volna a cél, hogy a történelemmel egybeforrasszák a magyarokat, akkor Nagy Imre lenne az egyik hős, akire ezt alapozni lehetne.

Azzal fejezte be, hogy az MSZP-P párbeszéd, amely Nagy Imre szellemi öröksének tartja magát, kiáll azért, hogy a szobor a helyén maradhasson, és hogy senki ne pocsékolhassa el erkölcsi örökségét. (A szobor elvitetése ellen korábban a Demokratikus Koalíció is kikelt, Gyurcsán Ferenc petíciót is indított ellene.)

Hiller István is arról beszélt, hogy a kormány törekvései ellentétesek 1989 szellemiségével, „itt arról van szó, hogy Nagy Imrét akarják arrébb tenni a magyar történelemből”, valamint megerősítette, hogy a pártszövetség a párt szellemi örökösének tekint magára.

Június 16-án Áder János köztársasági elnök Rákoskeresztúri új köztemetőben emlékezett: virágot helyezett el Nagy Imre, valamint a forradalom névtelen áldozatainak sírjánál a 301-es parcellában, főhajtással tisztelgett a forradalom erdélyi mártírjai előtt a 298-as parcellában, továbbá megkoszorúzta a 300-as parcellában lévő, Jovánovics György által készített emlékhelyet.

Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke és Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára is koszorúzott a Vértanúk terén.

Áder János emlékezik
MTI Fotó: Bruzák Noémi

120 perc – 2018. január 15. 20:00

0

Szél Bernadett szerint Németh Szilárd nem tilthatja ki a nemzetbiztonsági bizottságból

MTI Fotó: Varga György

Facebook-posztjában azt írta, ha ezt megteszi, akkor „minden létező jogi eszközt” igénybe vesz. Azt is írta: a „fideszes nagy gondolkodó persze ezzel be is ismerte, hogy minden, amit az ún. „Soros-hálózatról” mondtam, az igaz. És minden, amit ők mondanak róla: hazugság.” Németh Szilárd egyébként azért nem engedné be az ülésre, mert szerinte „Szél Bernadett és pártja, az LMP Soros György érdekeit szolgálja”. (Facebook)

Kikapott a spanyoloktól a kézilabda válogatott

MTI Fotó: Illyés Tibor

Sokáig jól tartotta magát, de végül 27-25-re kikapott a magyar férfi kézilabda válogatott a sokkal esélyesebb spanyoloktól horvátországi Európa-bajnokságon. A magyarok jól védekeztek, de többet hibáztak a támadások alatt. A csapat ezzel a második vereségét szenvedte el a csoportban (korábban a dánok verték a magyarokat), de az igazán fontos meccs a következő, a csehek elleni lesz. (FüHü)

Áder szerint Magyarország nemzetközi tevékenysége kiszámítható

Magyarország nemzetközi tevékenységének fő irányaiban a választások eredményétől függetlenül folyamatosság és kiszámíthatóság várható – ezt mondta Áder János köztársasági elnök a diplomáciai testület képviselőinek újévi fogadásán. Szerinte a magyarok a viták ellenére az EU polgárai maradnak, és kiemelten fontos a NATO szerepe. (MTI)

Terjed a kanyaró Ukrajnában

Ukrajna egyre több régiójából jelentenek újabb kanyarós fertőzéseket, a délnyugati Csernyivci megyében már csaknem ötszáz esetet jegyeztek fel, a fővárosban, Kijevben csak az év eleje óta 87-en, többségükben kisgyerekek betegedtek meg. A fertőzés főként a gyerekeket és a fiatal, huszonéves felnőtteket érinti. (MTI)

Brit parlamenti bizottság: nem lehet felső korlátot szabni a bevándorlásnak

A brit parlament egyik befolyásos szakbizottsága szerint fel kellene hagyni azzal a kormányzati célkitűzéssel, amely néhány tízezerre csökkentené az éves bevándorlást, mivel ezt meghirdetése óta soha nem sikerült teljesíteni, és a folyamatos kudarc csak aláássa a kormány bevándorlási politikájába vetett bizalmat. (MTI)

Meghalt Dolores O’Riordan, a The Cranberries énekesnője

Forrás: Wikimedia Commons

Negyvenhat éves korában, Londonban váratlanul meghalt Dolores O’Riordan, a The Cranberries ír zenekar énekesnője. Az együttes lemezeiben több mint 40 millió példányt adtak el, olyan slágereik voltak, mint a Zombie, a Linger, vagy a Dreams. (Rolling Stone)

 

Április 8-án lesz a parlamenti választás – FRISSÍTVE

Áder János köztársasági elnök kitűzte a következő országgyűlési képviselő-választást, április 8-ára.

A törvényi előírások alapján a legkorábbi vasárnapi időpont április 1-je lehetett volna, mivel azonban az húsvét lévén ünnepnap, a következő lehetséges dátum a 8-a. Általános véleményként korábban is ezt a napot tartották legvalószínűbbnek. Ennek bejelentésére a legelső nap e hét hétfője volt, Áder tehát három napot várt.

Az előző országgyűlési választás április 6-án volt. Érdekességképpen jegyzendő meg, hogy

a rendszerváltás utáni első szabad parlamenti választásra is április 8-án került sor.

Az első fordulóra, mert 2010-ig még kétfordulós a rendszer.

A választásra jogosult magyarországi lakóhelyű állampolgár száma körülbelül 7,9 millió, őket egészíti ki a külföldi állandó lakos, akik közül nemrégiben tette le az egymilliomodik az állampolgári esküt.

A választásra jogosult itthoni lakóhelyűek február 9. után kapják kézhez a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti.

A hivatalos választási kampány a választást megelőző 50. napon, azaz

február 17-én kezdődik,

ez azt jelenti, hogy az erre felhasználható és elszámolható pénzt ebben az időszakban lehet elkölteni.

Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a választókerületben lakó legalább ötszáz választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 5-ig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.

Országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban összesen minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. (Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges.) Az országos listákat legkésőbb március 6-án kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

Az idei országgyűlési választáson szavazhatnak a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok is, nekik március 24-ig kell felvetetniük magukat a központi névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál (NVI).

A külföldön lakos választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 7-én éjfélig meg kell érkeznie.

A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 31-ig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, április 6-ig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.

Mint minden alkalommal, várhatóan már a választás éjszakáján előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 14-én, a választás országos eredményét pedig április 27-én. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 8-ig kell megalakulnia.

MTI/FüHü

Hétfőtől derülhet ki, mikor lesz a választás

Korábban április 8-ai dátum merült fel.

A törvény szövege szerint

„a választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen”.

Emellett a választást vasárnap kell megtartani, és nem eshet húsvét vagy pünkösd vasárnapjára.

A törvény miatt április elseje kiesik, hiszen idén akkor lesz húsvét. A határidők betartását figyelembe véve,

Áder János legkorábban hétfőn jelentheti be a választás időpontját,

hiszen onnantól számítva 90 nap múlva lesz április 8-a, a legkorábbi lehetséges időpont.

A köztársasági elnöknek január 28-ig van lehetősége arra, hogy április 8-ra tűzze ki a választást, különben kicsúszna a 70 napos határidőből. Persze, ha későbbi időpontról születik a döntés, például április 15-ről vagy 22-ről, akkor értelemszerűen a határidők is tolódnak.

Az előző országgyűlési választás április 6-án volt.

Elnök kontra államfő

Az elnök szép szavakkal szól honfitársaihoz – az államfő üzeneteket közvetít.

Az elnök legfeljebb a sorok között vall a nézeteiről – az államfő nem rejti véka alá a nézeteit.

Az elnök legfeljebb kockázatmentes ügyek mellett áll ki – az államfő nem fél kiállni a kockázatos ügyek mellett.

Az elnök nem konfrontálódik a hatalommal – az államfő kész a konfrontálódásra, ha az tízmillió magyar érdeke.

Az elnök óvja a pozícióját – az államfőt nem a pozíciójának a megőrzése vezérli.

Az elnök fél – az államfő nem fél.

Újévi köszöntő 2017/18Újévi köszöntő 1997/1998

Áder János – Göncz Árpád

Ennyi.

Áder János: Összekötnek minket Kölcsey sorai

0

Még utalás sem tett az előttünk álló év legfontosabb belpolitikai, – nem túlzás nélkül – az ország számára sorsfordító eseményére a 2018-as országgyűlési választásokra Áder János újévi köszöntő beszédében. A köztársasági elnök rövid, a Magyar Televízióban is közvetített köszöntőjében a sorok között olvasva lehet csak fellelni bárminemű aktuálpolitikai üzenetet.

 

A leginkább aktualizálható üzenete az volt, hogy a jókívánságok célzottjanak a sorában igencsak előkelő helyen az elesetteket is megemlítette:

„Adjon az Isten bizakodásra okot adó új esztendőt az elesetteknek, a segítő kezet nyújtóknak, a szárnyaikat próbálgatóknak.”

Beszédének gyakorlatilag két eleme volt: szinte tételesen felsorolva minden lakossági réteget kívánt a legjobbakat az idei évre, miközben említést nem tett az ország előtt álló kihívásokról. A másik elemként az ország egységének minimális alapjára igyekezett felhívni a figyelmet, kimondva:

„Bár sokfélék vagyunk – minket, akik éjfél után a Himnuszt énekeljük – összekötnek Kölcsey sorai, amelyekkel mindannyian jókedvet, bőséget és „víg esztendőt” kérünk magunknak, egymásnak, hazánknak.”

Kívánsága az elnöknek pedig az, hogy

„Őrizzük meg e pillanat varázsát az egész esztendőben!
Hiszen rajtunk múlik, hogy az első órák öröméből, reménységéből, szeretetéből mennyi marad velünk a folytatásra.”

Áder János Assisi Szent Ferenc gondolataival búcsúzott:

Szeretet legyen ott, ahol ma gyűlölet van.
Megbocsátás, ahol bűn.
Egyetértés széthúzás helyett
Legyen igazság, ahol tévedés van
És öröm ott, ahol ma szenvedés.
Sötétség helyén hit legyen!

A teljes beszéd itt olvasható.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!