Kezdőlap Címkék 2019

Címke: 2019

Magyarország ma: két valóság – 2019. június

Mintha két párhuzamos világ lenne: felsőosztályúak és rendszerpártolók, alsóosztályúak és demokráciaszeretők. Mindkettőben erősödik a diktatúra elfogadása, miközben a NER megkötni látszik. Befagyott mobilitás, látszat és valóság.

Működik a kitartó – mind egyoldalúbb – propaganda, a NER egyre szélesebb körben képes elfogadtatni magát. Kinél azzal, hogy anyagilag előnybe hozza, kinél azzal, hogy a valósággal ellentétben elhiteti vele, hogy neki is jobb a sora. És közben minden berendezkedés között a kádári a legjobbnak ítélt, és a diktatórikus berendezkedés elfogadottsága előretört.

A stabilitás érzete

Nagyjából ezzel foglalható össze A magyar társadalom és a politika, 2019 című kutatási eredmény, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában készült Gerő Márton szociológus és Szabó Andrea szociológus-politológus szerkesztésében.

Nem tudni, mire gondolt Orbán, amikor a minap a stabilitás erényeit (nálunk) állította szembe az egy nap alatt kormánybukást elszenvedett Ausztria példájával. Ez a stabilitás cseng vissza az MTA kutatóinak munkájából. Pontosabban ennek érzete a társadalom nagyobb részében, azokéban is, akik esetében ez csupán látszat. Úgy tűnik ez az összetartó ereje a NER-nek.

Demokrácia: de kiké?

A kérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy a lakosság többsége demokráciatámogató, 2015-höz képest 48-ról 56 százalékra nőtt arányuk. De mintha

kétféle demokrácia lenne az országban:

az orbáni rendszert szeretőké-elfogadóké, és az ezt elutasítóké.

A grafikon arról tanúskodik, hogy pár év alatt az elmúlt esztendők legnagyobb vesztesei és legfeljebb enyhe nyertesei körében nőtt a demokratikus berendezkedés híveinek aránya, az igazán sokat gyarapodóknál viszont szignifikánsan csökkent, de még így is jelentős többséget alkot. (A kutatók most azt nem vizsgálták, a válaszolók szemében mi a tartalma a demokratikus rendszernek.)

Diktatúra: a győzteseké?

Megdöbbentő az elnyomó rendszer elfogadottságának előretörése. Az talán nem, hogy az alsóosztályban – egyszerre a demokráciával – többen lettek ennek hívei. Annál feltűnőbb, hogy az iskolázottságban és tájékozottságban „erősebb”

felsőosztályok tagjai pár év alatt mennyivel többen találják vonzónak a diktatúrát.

A kérdések erre se terjedtek ki, ezért legfeljebb feltételezéseink lehetnek az okokról. Az valószínű, hogy a 2010 óta tartó berendezkedés társadalomképének és gyakorlatának súlyos győztesei tisztában lehetnek azzal: további gyarapodásuk össze van kötve a rendszer fennmaradásával.

A kétféle Magyarország képe bontakozik ki abból is, ahogyan a demokrácia működésével való elégedettség társadalmi osztályok és pártszimpátia szerint megítéltetik. Az még teljesen normálisnak tekinthető, hogy az alsó osztályban lévők kétharmada elégedetlen ezzel, a felső osztályban lévők ugyanilyen arányban elégedettek (a teljes mintában 50 százalék az arány).

Ha azonban a pártszimpátiát nézzük, mintha nem ugyanabban az országban élnénk.

A kérdésekre adott válaszok alapján bátran kijelenthetjük, hogy a lakosság többségében, egészen pontosan

a Fidesz-híveken kívül masszív elutasításban részesül a demokrácia jelenlegi állapota.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, milyen mintákat követnek az emberek, pontosabban mely berendezkedéseket tartanak jónak, rossznak néhány életminőségi szempont alapján.

Kádár hosszú árnyéka

Ebben magasan a Kádár-kor a nyerő, 42 és 47 százalék közti arányokban ezt a kort tartják a legjobbnak. A rendszerváltás utáni 20 év a vesztes 14-18 százalékkal, a jelenlegit pedig 20-27 százalékkal a második legjobbnak tartják.

Nem meglepő módon a felsőosztályúak messze az orbáni érát helyezték legelőre, a magukat fideszesnek vallók pedig szinte azonosan (35-37 százalékban) tartják a két államközpontú berendezkedést a legjobbnak.

A propaganda: a valóság és amit az emberek éreznek

A bevezetőben említett stabilitás mint jellemző magyarázata alighanem azokban a válaszokban rejlik, amiket azokra a kérdésekre adtak az emberek, amelyek azt kutatták, milyen hatással van rájuk a folyamatos propaganda.

Ezek pedig azt mutatják, hogy

„átment a NER”,

sikerrel hitetett el a valósággal is szemben álló értékítéleteket és üzeneteket.

Változó ellenségkép

Az egyik az, hogy mit-kit tartanak legfőbb ellenségnek. A kutatók 2017-ben azt tapasztalták, hogy a társadalom szemében az oktatás, az egészségügy leromlása, a korrupció volt a legaggasztóbb, de ekkor már ide emelkedett a bevándorlás és a terrorizmus. Tavalyra ezek vesztettek súlyukból, noha az oktatás-egészségügy helyzete széles körben vált egyre súlyosabb állapotúvá.

Ezekkel szemben

előrekerült a kormánypropagandában sulykolt

nemzeti szuverenitás elvesztésének veszélye („Brüsszellel” szemben), valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek, a brüsszeli bürokraták, és a Soros György és az általa támogatott szervezetek.

Megfordult veszteségérzékelés vs öröklődő egyenlőtlenség

A kutatók felidézték a korábbi évtizedek eredményeit. Az 1990-2010 közti időben a többség helyzetének romlását érzékelte, ezzel szemben az elmúlt években éppen fordítva, azt mondták, hogy szüleikéhez képest javult a helyzetük. Annak ellenére, hogy az alsó osztályokba tartozóknál legfeljebb a közmunka hozott némi stabilitást, egyértelmű javulást csak a felső két osztályban lévők tapasztalhattak.

Vagyis miközben kimutathatóan nőtt az egyenlőtlenség az országban, mégis egyre többen érezték úgy, helyzetük javult az előző generációéhoz képest. Sőt, annak ellenére megvan ez a szubjektív érzet, hogy az adatok azt mutatják:

szinte teljesen befagyott a társadalmi mobilitás.

Az egyenlőtlenségek – lehetőségben, jövedelemben, vagyonban – már nemzedékről nemzedékre öröklődnek.

Ha ez volt a „mesterterv”, akkor a NER hosszú életű lehet. Az alul lévőkkel elfogadtatni helyzetüket, mi több, szubjektíve még ennek javulását is elhitetni velük.

Kérdés persze – ahogyan azt a kötet bemutatóján is elhangzott -, mi lesz akkor, ha leáll a rendszert tápláló külső (uniós) pénz bőséges áramlása, netán valamilyen visszaesés is bekövetkezik a külvilágban.

Látlelet vészharanggal – 2019. május

Magyarország már nem demokrácia, elsőként az EU történetében – így fogalmaz a korábbi kormánytagokkal teletűzdelt V21 csoport. Konzervatívok és baloldaliak együtt akarják megtörni a társadalom csöndjét.

Az ilyen rendszer sokkal inkább épít az emberek szokásaira és félelmeire, mint bármilyen ideológiára. A félelem hallgatást szül, de téved, aki azt hiszi, hogy a hallgatás csendje jóváhagyást jelent – írják a V21 helyzetelemzésének szerzői. A Csend és kiáltás, Látlelet Magyarországról, 2019 című dolgozat a társadalmi csendet megtörő kiáltás kíván lenni. Szerzői 1990 és 2010 között voltak kormányok tagjai Jeszenszky Gézától és Bod Péter Ákostól Balázs Péterig, államtitkárok és uniós biztosok. A V21 a tavalyi választás előtt működött V18 utódja. Alábbiakban közöljük az elemzés szerkesztett kivonatát.

Orbán kalandor akciója

Az egymást követő Orbán-kormányok olyan utat kezdtek követni, amely eltávolítja Magyarországot Európától, és amely meggyőződésünk szerint hosszabb távon kudarcra van ítélve. Nemcsak mi látjuk így, az Európai Unió, más nemzetközi szervezetek és számos EU-tagállam figyelmeztetett a nyugati rendszertől idegen lépésekre és azok veszélyeire, de mindhiába – írják.

Hazánknak az az érdeke, hogy az Európai Parlamentben a nagy és befolyásos politikai családok – a polgári konzervatívok, a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok – mindegyikében legyenek olyan magyar pártok, amelyek hitelesen képviselik a magyar választók érdekeit. Orbán Viktor azonban kalandor akciókba fogott, hírhedt szélsőséges pártok és politikusok szövetségét keresve.

Egy sor roppant fontos ügyben azonban a magyar társadalom hallgat, csendben tűr, talán azért, mert reményt vesztett vagy egyszerűen tájékozatlan. Ebben a helyzetben a V21 arra vállalkozott, hogy a sokféle kormányzati tapasztalatot hasznosítva megfogalmazzák: hol tért el Magyarország az általa szabadon választott és a lakosság nagy többsége által ma is támogatott európai fejlődési pályától.

A zsarnokság születése

A szerzők mindent megelőzve leszögezik, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett „nemzeti együttműködés rendszere”

Európától idegen önkényuralom.

A demokrácia azon a ponton ér véget, ahol eltűnik a határ magán- és közérdek között, az állam azonossá válik az azt elfoglaló politikusok és vállalkozók magánérdekével, így ettől kezdve őket védi és szolgálja. „Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája” – nyilatkozta leplezetlen őszinteséggel a rezsim egyik ideológusa (Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora – a szerk.).

A V21 felsorolja a NER főbb jellemzőit.

  • Az elszámoltathatóság szinte teljes hiánya, amikor a normaszegésből lett norma.
  • Az orbáni „újbeszél” jegyében a tömegmanipulációt nemzeti konzultációnak hívják; a „védelem” a védelmi pénz beszedése; a nyugdíjak „megvédése” a magánnyugdíjak központi rekvirálása; a „magyar emberek megvédése” a társadalom kettészakítása; a rezsicsökkentés hatóságilag diktált árakat, drágulást és a szolgáltatás romlását hozta magával.
  • A felülről szervezett állami korrupció a hétköznapok része, ezért kevésbé érzékelhető.
  • A rendszer legitimációját – a legelesettebbek számára bevezetett közmunkán és a tehetősebbeknek kedvező egykulcsos adón túl – a hatalom szimbolikus erejét fitogtató beruházások és a kormány által gerjesztett, idegengyűlöletre építő propaganda-kampányok biztosítják.

Semmilyen jelzőjű demokrácia se

Szerintük a NER sajátosságai kimerítik az „egyenlőtlen játéktér” vegyes rezsimekre jellemző fogalmát. Az ilyen berendezkedésben a demokrácia legalább egy elemét megsértik

  • a szabad választásokéból,
  • a polgári szabadságjogokéból,
  • az egyenlő játéktérből, amely az anyagi források elosztását, a médiaegyensúlyt, a korrekt jogalkalmazást takarja.

Odáig jutottunk, hogy Magyarországon már mindhárom elem sérül, ezért a rendszert semmilyen jelzős szerkezettel ellátva sem lehet demokráciának nevezni.

Magyarország búcsút vett a jogállamiságtól.

Orbán Viktor 2014-es bejelentése az „illiberális demokrácia” kiépítéséről nem egy új rendszer kezdőpontját, hanem további önkényes átalakítását hirdette meg. A rezsimmel az elmúlt években nem az volt a fő baj, hogy illiberális, hanem hogy antidemokratikus.

Hazánk az Európai Unió történetének első tagja, amely eltávolodott a demokratikus rendszertől.

A rezsim további autokratikus kiteljesedésével szemben ma már csak az Európai Unió bír korlátozott fékező erővel. Ám az EU-nak nincs kellő jogi lehetősége az antidemokratikus tendenciák megakadályozására, mert eleve azon a feltételezésen nyugszik, hogy jogállamok alkotják. Ezzel együtt az EU szabályrendszere olyan eljárásokat követel meg, amelyek fékezik az Orbán-rezsim nyílt autoriter diktatúrává alakulását.

A vezéri állam

Az „illiberális demokrácia” nem demokrácia, amint a „népi demokrácia”, vagy a „szocialista demokrácia” sem volt az – szögezik le a szerzők. Az ilyen rendszert autoriter vezető irányítja, aki demokratikus választásokkal kerül hatalomra és nemzetközi szinten hozzá hasonló vezetők támogatják.

A vezér létrehoz egy saját személyétől függő, központosított, informális, vertikálisan működő rendszert, amelyben a horizontális beszámoltathatóságnak nincs helye.

Ebben a berendezkedésben

  • a politikai lojalitás felülírja a szakértelmet,
  • a sokszínű szolidaritás-hálózatokat, a társadalmi autonómiákat, a független médiát, a civil szervezeteket veszélyesnek, sőt, rendszerellenesnek tekintik,
  • az államot belülről egy politikai klikk foglalja el, ebben egyaránt helyet kapnak családtagok, strómanok, párttagok és lojális kliensek, akik a rendszert ténylegesen működtetik,
  • a feudális viszonyokhoz hasonlatos rezsim folytonos átalakulásban van, amelyben a konszolidáció valószínűtlen.

A demokrácia álcája alatt

A vezér alapesetben az erőszakmentes hatalomgyakorlást részesíti előnyben, és ragaszkodik a rendszeres, ám nem tisztességes választásokhoz, hogy hosszú távú uralmát bebiztosítsa és önmagát „demokrataként” mutathassa be.

Az efféle rezsimben azonban

  • a vezér olyan rendszert honosít meg, amelyet a központi propaganda-gépezet és a kaotikus adminisztráció jellemez,
  • a beígért „erős állam” valójában az elitkorrupció hálójában vergődő állam, amelyben a közpénz eltérítése nem deviancia, hanem törvényesített és a hatalmi hálózatot működtető jelenség,
  • a tulajdon újraelosztásának egészen durva módszereit is alkalmazzák, a törvényhozást használják fel a korábban privatizált tulajdon átmeneti újraállamosítására, hogy később e vagyontárgyakat önmaguk vagy klientúrájuk részére ismét privatizálják.
  • a hatalom birtokosai számára minden bevétel gyorsan elveszti közpénz jellegét és magánzsebekbe vándorol.

Jogállam helyett pártállam

Az EU-csatlakozás 15. évfordulóján egyetlen érdekcsoport terpeszkedik a hatalom csúcsán. A Fidesz „nemzeti együttműködési rendszere” alapvető alkotmányos követelmények sorát szegte meg, hogy leválthatatlanná váljék. Magyarország ma nem alkotmányos demokrácia és nem jogállam.

A rendszer felére csökkentette az Országgyűlés létszámát. Ez a változás eszközként szolgált arra, hogy a miniszterelnök-pártelnök

a kormánypárti képviselőket rövid pórázon tartsa, hiszen jelöltségük, illetve a képviselőség utáni jövőjük személyesen tőle függ.

Az Országgyűlés ezzel a végrehajtó hatalom ellenőrzése helyett a kormány kritikátlan szavazógépévé vált.

A kormány ellensúlyait fokozatosan kiiktatták.

  • A köztársasági elnököt 2010 óta Orbán jelöli ki a Fidesz pártkatonái közül és az Országgyűlés engedelmesen megszavazza. Áder János az alkotmányos kontroll jogával mindössze kétszer élt, tehát nem tölti be a törvényhozói hatalom feletti ellenőrző funkcióját.
  • Az Alkotmánybíróság összes jelenlegi tagját a mostani hatalom jelölte, ezért az a legritkább esetben mer szembe menni a kormányzati akarattal.
  • Egyedül a bíróságok próbálnak ellenállni a politikai hatalomnak, de a legfőbb ügyész és az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztét a Fidesz pártkatonái töltik be demokráciákra nem jellemző, hosszú időtartamra szóló mandátummal. A független bíráskodás elleni legújabb támadás a közigazgatási bírósági rendszer felállítása, amely a hatalom számára kényes ügyek bírósági vizsgálatát végzi, bíráit pedig az igazságügy miniszter nevezi ki.
  • Az államapparátus vezetőit, egészen középvezetői szintig, valamint az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit a kormány a 2010-es választásokat követő pár hét alatt lecserélte. A központi közigazgatásban a kiválasztási szempontok tekintetében a szakmai felkészültséget már a középvezetői posztok betöltésénél is megelőzi a politikai lojalitás.
  • A gazdaság területén is megtörtént a demokratikus ellenőrzést gyakorló intézmények hatalmi megszállása: az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, a Monetáris Tanács tagjai, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és helyettesei, a Közbeszerzési Hatóság elnöke már egytől-egyig pártkáderek.

A választási rendszer a leválthatatlanság érdekében

A szabadságjogok megnyirbálásának egyik eszköze a választási rendszer átalakítása annak érdekében, hogy a kormány leválthatatlan legyen.

  • Az új választási törvény eltörölte a kétfordulós választást, az ellenzéki pártok nem tudnak a két forduló között szövetséget kötni.
  • Lehetővé tették, hogy a kormányzó pártszövetség a választók kisebbségének szavazataival is a mandátumok kétharmadát kapja meg.
  • Diszkriminatív és visszaélésre ad lehetőséget, hogy a külföldön tartózkodó, de Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok és a határon túli, kettős állampolgársággal rendelkező magyarok más módon szavazhatnak.

Hatalmi-baráti cégek megjelenése

A rendszerváltás után kialakult gazdasági előnye odaveszett az országnak. A térségben nálunk a legnagyobb a külföldi tulajdonú cégek részesedése a gazdasági teljesítményből, ám ez nem nemzetgazdaságunk erejét, hanem a hazai tulajdonú vállalkozások fejlettségi gyengeségeit jelzi. A visegrádi országok között az utolsó helyen állunk a nemzeti jövedelmi szintet tekintve. Úgyszintén hátrább csúsztunk a nemzetközi versenyképesség terén, a korrupció is nálunk a legsúlyosabb.

Ami feltűnő és különösen aggasztó: a közpénzek elfolyása. A magyar hatóságok nem lépnek fel erélyesen a közbeszerzések kijátszása vagy a túlszámlázások ellen. A hatalmi körökhöz közel állók hirtelen meggazdagodása, a tisztességes verseny normáinak nyilvánvaló megsértése esetén tétlen marad az ügyészség, a rendőrség.

A kormány-közeli véleményformálók azt terjesztik, hogy az állami eszközökkel is segített vagyonosodás a magyar vállalkozói réteg megerősítését szolgálja.

Korábbi kormányok alatt is láthattunk példákat hatalom-közeli vállalkozók gyors felemelkedésére, ám az adónkból felpumpált cégek a politikai fordulatok nyomán összezsugorodtak, például nemrég hullott szét a Simicska-birodalom.

A szerzők ezért a patrióta gazdaságpolitikára hivatkozókat figyelmeztetik arra, hogy

a politikai kapcsolatokból meggazdagodó vállalkozók a valódi verseny körülményei között nem sikeresek,

sőt, a közpénzzel kitömött cégek gyakran további közpénzt igényelnek a fennmaradásukhoz. A magyar adókból és a felzárkózásunkra szánt uniós pénzből hirtelen meggazdagodók nem innovációval, értékalkotással emelkedtek ki, felemelkedésük mögött mások üzletvesztése, hatékonyabb vállalkozók kiszorítása is megtalálható.

Amikor az EU költségvetését tápláló, nettó befizető tagországok közvéleménye amúgy is egyre kevésbé hajlik az új tagállamok támogatására, a kiáltó visszaélések tényei sokat árthatnak hazánk jövőbeli tárgyalási pozícióinak.

Fenntarthatatlan fejlődési pálya

A magyar gazdaság valóban maga mögött hagyta a tíz évvel ezelőtti válságot, az adatok többsége javulást mutat. A növekedés gyors, noha tudható, hogy ennek forrásai között vannak olyan kedvező külső hajtóerők, amelyekkel nem lehet örökké számolni. Ám a gazdasági teljesítmény már egyáltalán nem annyira rózsás, ha a másik három visegrádi országéhoz mérjük hozzá, márpedig számunkra ennek a hasonlításnak van leginkább értelme.

De még a bármely kedvező makrogazdasági adatok sem seperhetik félre a kialakult gazdasági rezsimmel kapcsolatos súlyos aggályokat, amelyek nemcsak a mostani növekedési számok fenntarthatóságára vonatkoznak.

A magyar gazdaság az állam rossz működése és a közszolgáltatások süllyedő színvonala következtében sodródik az európai periféria felé.

A termékek, a beruházások, a foglalkoztatás igényszintje is sok tekintetben a periféria jegyeit hordozza. A bérszínvonal a szomszédos Ausztriától hatalmas mértékben elmarad.

A magas hozzáadott értéket termelő új beruházások vagy fejlesztések másutt landolnak. Fő iparágunkká lépett elő a gépkocsi összeszerelés, ami többszörös kockázati tényezőt rejt: az ágazat a konjunktúra romlásának egyik legelső áldozata, a gyártósorok leállíthatók vagy áttelepíthetők, a munkabérek nyomottak, a fejlesztés és értékesítés külföldi centrumokból történik, eközben a termék maga is átalakul, jönnek a villanyautók és az önvezető járművek. A legfőbb gond, hogy Magyarország olyan pályára került, amely lényegesen eltér a rendszerváltáskor társadalmi egyetértéssel elfogadott irányoktól, eltávolít az európai társnemzetektől, emellett gazdaságilag sem lesz fenntartható.

Mindent eluraló központosítás

Az Orbán-kormány 2010-től kezdődően szinte mindenre kiterjedő centralizációba kezdett. Ez hozhat rövid távú előnyt, a hátrányok viszont később jelentkeznek.

  • A közmunkaintézményének kiterjesztése és központosítása segített a munka világából tartósan kiesett rétegek megmozdításában, de egyben a kormányzathoz és közvetve a kormánypárthoz kötötte az érintetteket. A közfoglalkozásból nehéz az átlépés az értékalkotás világába, a tényleges munkaerőpiacra, holott Magyarországon immár égető a munkaerőhiány.
  • A közoktatásban az egységesítéstől várt hatékonyságnövelés nem következett be, miközben súlyos veszélyek gyűltek fel. A tankötelezettségi korhatár leszállításával a kormány korszerűtlen és megalapozatlan képzési ideológiát követett, ismételten figyelmen kívül hagyva a szakmai körök érveit és a sikeres európai példákat. Nagy az esélye, hogy a közoktatásból túl korán kitett fiatalok közül sokan képtelenek lesznek teljes értékű munkát végezni a gazdaságban.
  • Az egy főre jutó egészségügyi kiadás az uniós átlagnak csupán a fele, holott hazánk az átlagnál rosszabbul áll a legfontosabb rizikófaktorok tekintetében. A szintén centralizáción átesett jelenlegi egészségügyi ellátórendszer hosszú távon így fenntarthatatlan.

Elvándorlás és leszakadás

A tömeges migrációs emberveszteség Magyarország jövőjének legsúlyosabb kérdőjele. Jövedelmi viszonyok, családi motívumok, lakáskörülmények, karrier-szempontok sokasága formálja az indítékokat, amelyekre állami eszközökkel csak részben lehet hatni. A lakáshoz jutás támogatása az egyetlen, ahol a kormány próbál cselekedni, ettől azonban nem várható fordulat, a lakáspiaci mobilitással ugyanis legalább annyi baj van, mint a lakáshiánnyal.

A hazai bérek több év lefojtottsága után meglódultak ugyan, de még így is a visegrádi térség szintje alattiak. Az áfa, a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítás és egyéb levonások után kevés nettó jövedelem marad. A nemzetközi hátterű cégek a magasabb termelékenység mellett további béremeléseket is elviselnek, a kis-és közepes cégeknél azonban rosszabbak a munkavállalók kilátásai, márpedig ebben a vállalati körben dolgozik ma a magyar munkaerő nagyobb része, és itt látszanak növekvő gondok a termelékenységgel kapcsolatban.

A rengeteg felzárkóztatási célú uniós pénz elköltése ellenére

sok elmaradt térségből lett leszakadt térség.

Egy sor kistérségben már súlyos demográfiai aránytalanságok fejlődtek ki. A társadalom nem csekély hányadának mindennapos élménye a kiszolgáltatottság, a jövőtől való félelem.

Elszigetelve a külvilágban

Az ország mostani stratégiai súlyát jelzi, hogy Orbánt kilenc év kormányzása után a közép-európai vezetők közül utolsónak fogadta az amerikai elnök. Európai szövetségeseinkkel a Fidesz-kormány oktalanul szembefordult és „szabadságharcot” folytat velük szemben. Megvétózza a közös uniós akciókat, kötözködését és szándékos szabályszegéseit pedig úgy állítja be, mintha az EU támadna minket. Ezzel itthon próbál népszerűséget szerezni, miközben keresi a kapcsolatot az európai összefogást bomlasztó, szélsőjobb politikai erőkkel. Paks orosz bővítése, a Budapest-Belgrád-vasút kínai kezdeményezésre és kamatostul visszafizetendő kínai kölcsönből gazdaságtalan és a szuverenitásunkat is csorbítja.

Az országnak ma kevés barátja akad a nagyvilágban, még a „visegrádiak” sem sorakoznak fel egységesen mellette.

A magyar kül- és belpolitikát az EU-ban csupán néhány szélsőséges politikai párt támogatja,

például az olasz Liga, az osztrák FPÖ, a német AfD, a francia Nemzeti Tömörülés, a holland Szabadságpárt.

Csak egy téma: a migráció

A nemzetközi kockázati tényezők közül a Fidesz-kormány egyedül a migrációra koncentrál, és erre építi választási kampányait. A kormánypropaganda Magyarországot a migráció célországaként festi le, holott csak tranzit szerepet töltött be egy rövid ideig 2015-ben, egyébként maga is kibocsátó ország. Magyarország területére senkit nem lehet külső kényszerből „betelepíteni”, ha ezt a kormány nem akarja. Ennek ellenére évek óta tombol a belpolitikai érdekből szított migránsellenesség, amely a hamis és felesleges „nemzeti konzultációkkal” együtt óriási költségeket emésztett fel.

A makacs EU-ellenességnek is szerepe volt abban, hogy a konzervatív polgári pártok családja,

az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát, mivel kormányzása súlyos aggodalmakat vetett fel

a demokrácia és a jogállam normáinak érvényesülésében. Így nincs, aki kellő súllyal képviselné a magyar érdekeket az Európai Parlament legnagyobb politikai családjában, holott sorsfordító változások előtt állunk (Brexit, új Európai Parlament, új Európai Bizottság és befejező szakaszába ér a 2027-ig szóló uniós költségvetés vitája).

Nyugatról keletre

A romló nyugati kapcsolatokat

a kormány „keleti nyitással” próbálta ellensúlyozni, de ez kevés sikerrel járt.

Néhány messzi piac nem képes pótolni elérhető, jól ismert és kevésbé kockázatos partnereinket. Olyan államok lettek hirtelen „barátaink”, amelyek politikája az európai demokrácia mércéje szerint nem vállalható. A magyar kormányfő Putyin orosz elnökkel szoros viszonyt ápol, ott volt diktatórikus hajlamú vezetők – például Erdoǧan török, vagy Bolsonaro brazil elnök – beiktatásán, egyedül az EU-ból, és a közép-ázsiai volt szovjet világot is igen kedveli.

Terjeszkedő hatalmi ambíciói Oroszországot kockázatos partnerré teszik, ezért hagyományos energiafüggésünket nem növelni, hanem csökkenteni kellene és egyéb hosszabb távú üzletekkel, banki kapcsolatokkal is célszerű óvatosan bánni.

A V21 csoport tagjai:

Andor László közgazdász, egyetemi docens, EU-biztos (2010-2014), Balázs Péter társelnök, közgazdász, egyetemi tanár EU-biztos (2004), külügyminiszter (2009-2010), Bárándy Péter ügyvéd, igazságügyi miniszter (2002-2004), Bod Péter Ákos társelnök, közgazdász, egyetemi tanár, ipari és kereskedelmi miniszter (1990-1991), a Magyar Nemzeti Bank elnöke (1991-1994), Bozóki András politológus, egyetemi tanár, kulturális miniszter (2005-2006), Érsek Ákos közlekedési közgazdász, jogász, MÁV kormányzati kapcsolatok igazgató (2005-2006), Göncz Kinga orvos, pszichiáter, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter (2004-2006), külügyminiszter (2006-2009), európai parlamenti képviselő (2009-2014), Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke (1995-1998), szociális és családügyi helyettes államtitkár (2002-2003), Holoda Attila olajmérnök, közgazdász, energiaügyi helyettes államtitkár (2012), Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, külügyminiszter (1990-1994), Kajdi József jogász, államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője (1990-1994), Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke (1998-2003), országgyűlési képviselő, Nagy Zoltán közgazdász, pénzügyminisztériumi államtitkár (1992-1994), a Gazdasági Versenyhivatal elnöke (1998-2010), Pusztai Erzsébet orvos, népjóléti államtitkár (1992-1994), egészségügyi államtitkár (1998-2000), Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági államtitkár (1991-1994), agrárvállalkozó, Székely Tamás orvos, egészségügyi miniszter (2008-2010). Koordinátor: Gábor Péter mérnök-közgazdász.

Önkormányzati választás 2019 – folyamatosan frissül

  • Budapest főpolgármesterét éjféltől Karácsony Gergelynek hívják
  • Pécsen  is ellenzési győzelem született Péterffy Attila az új polgármester
  • Szegeden toronymagasan ötödször is nyert Botka László
  • Márky Zay Péter megnyerte a hódmezővásárhelyi önkormányzati választást, megőrizte polgármesteri címét
  • Pár perccel urnazárás előtt Borkai Zsolt és felesége is leszavazott Győrött – tudatta a politikus
  • A fél hetes adat szerint a választási részvétel 47,2 százalék
  • Este 7 órakor befejeződött az önkormányzati és nemzetiségi képviselők választása; ha ekkor még sorban álltak választópolgárok a szavazáshoz, ők még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem
  • A 17 órai részvétel 42,69 százalék, Budapesten 44,07 százalék, 602 899 voksolt; öt éve fél hatos adatokat közölt az NVI, akkor 39,82 százalék volt az országos arány
  • A Fidesz délutáni internetes kampánya változatlanul a minden tényszerűséget nélkülöző betelepítéstémát folytatja: „Ha az ellenzéken múlna, akkor városaink bevándorlóvárossá alakulnának. Ne engedjük! Védjük meg településeinket!”
  • Szavazatvásárlás gyanújáról számolt be Baranyi Krisztina (IX. kerület) és Pikó András (VIII.) ellenzéki polgármester-jelölt
  • A kampány végét eluraló Borkai-ügy városa, Győr lakosai eddig nem rángatták az istrángot: 15 órakor az országos átlag alatti, 31,07 százalék volt a részvételi arány
  • Hódmezővásárhely elképesztő: 15 órakor 50,5 százalék a részvételi arány, duplája a 2014-esnek; erős vidéki nagyváros Szombathely (38,06) és Miskolc (37,43), Debrecenben (25,02), Kecskeméten (26,28), Nagykanizsán (27,22) nagy az érdektelenség; a fővárosban a 36,37 százalék feletti három legmagasabb az I. kerület (41,22), a XII. (41,18), a II. (40,75); a legkisebb részvétel Józsefvárosban (27,78), Erzsébetvárosban (28,7) és Terézvárosban (28,73) van
  • A 15 órás részvételi arány alapján elképzelhető a rekorddöntés ma: az eddig legnagyobb részvételt eredményező 2006-os önkormányzati választáson ekkor 34,77 százalék volt a részadat, 2014-ben pedig 30,11 százalék
  • A 15 órás adat szerint a részvételi arány 34,69 százalék, addig 2 784 346-an szavaztak, ezen belül Budapesten 36,37 százalék, 497 525 szavazat
  • A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 28,36 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint
  • A 13 órakor kiadott szavazási arány 26,6% ami már három százalékkal nagyobb részvételt jelez a 2014-es önkormányzati választásokhoz képest
  • Az  önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 18,25 százaléka járult az urnákhoz.

Az adatok megoszlása megyénként a következő:

Baranya megye 19,35 százalék 60 340 szavazó
Bács-Kiskun megye 17,23 százalék 73 035 szavazó
Békés megye 20,03 százalék 57 490 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 18,96 százalék 100 950 szavazó
Csongrád megye 20,69 százalék 69 485 szavazó
Fejér megye 18,81 százalék 65 052 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 17,32 százalék 64 183 szavazó
Hajdú-Bihar megye 16,64 százalék 72 073 szavazó
Heves megye 20,96 százalék 51 045 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 18,9 százalék 57 858 szavazó
Komárom-Esztergom megye 16,77 százalék 41 794 szavazó
Nógrád megye 20,18 százalék 32 056 szavazó
Pest megye 17,21 százalék 178 218 szavazó
Somogy megye 20,12 százalék 52 164 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 17,97 százalék 81 434 szavazó
Tolna megye 19,71 százalék 36 289 szavazó
Vas megye 18,59 százalék 38 815 szavazó
Veszprém megye 18,48 százalék 53 095 szavazó
Zala megye 17,38 százalék 40 169 szavazó

EP választás 2019 – Percről percre – folyamatosan frissítve!

23:20 – Nem mond le az MSZP elnöksége, készül az őszi önkormányzati választásra. – jelentette be Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.

23:10 – Orbán Viktor bejelentette a Fidesz győzelmét, s kitart korábban meghirdetett politikáját. a bevándorlás ellenességet és az Európai Parlament reformja mellett.

23:03 A Nemzeti Választási Iroda hivatalos eredménye szerint:
Fidesz: 52.14% DK:16,26% Momentum: 9,92% Jobbik: 6,44% Mszp: 6,68%

22:47 – A Demokratikus Koalíció (DK) látta azokat a közvélemény-kutatásokat, amelyek alapján a DK lehet a második legerősebb párt és egyben a legerősebb ellenzéki párt, de egyelőre óvatosak, és meg akarják várni a végeredményt – mondta a DK frakciószóvivője vasárnap esti sajtótájékoztatóján.

A párt budapesti eredményváró rendezvényén Gréczy Zsolt kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: lehetett számítani a negyven százalék körüli részvételre, mert az utóbbi napok közvélemény-kutatásai ezt vetítették előre. A magyarok jelentős része megérezte, hogy a választásnak mind Magyarország, mind az Európai Unió jövője szempontjából nagy a tétje – közölte.     A politikus a választás lehetséges végeredményéről azt mondta, hogy a magyarországi “manipulált (.) politikai és médiaviszonyok közepette” várható volt, hogy a Fidesz erősen fog szerepelni.     A kontinensen zajló teljes választást értékelve kijelentette, hogy Európa népei, az EU országai kiálltak az erős és egységes Európai Unió mellett. Európa szinte valamennyi országában a konzervatív, baloldali, liberális és zöld pártok szereztek többséget – hangsúlyozta. A populizmussal, szélsőséges gondolkodással és Európa szétverésével próbálkozó pártok marginálisak maradtak vagy teljesen visszaszorultak – fogalmazott. Hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök számára ez a választás európai szinten vereséget jelent.

22:30 – A Magyar Nemzet információi szerint  98%-os feldolgozottságnál:
Fidesz: 52.3% DK:16,3% Momentum: 9,7% Jobbik: 6,5% Mszp: 6,6%

22:10 – A várható választási sikertelenség miatt lemondott az LMP teljes elnöksége

21:45 – A Magyar Nemzet kampánybecslése állítólagosan 88%-os feldolgozottságnál: Fidesz:53% DK:16% Momentum:9% Jobbik:7% Mszp:7%

19:00 – Befejeződött az EP választás Magyarországon.

18:52 – 18:30 óráig a szavazásra jogosultak   41.74 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

17:28 17 óráig a szavazásra jogosultak 37.06 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

  A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

Baranya megye                    35,32 százalék    107 351 szavazó
Bács-Kiskun megye                34,03 százalék    141 945 szavazó
Békés megye                      34 százalék       96 586 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       32,91 százalék    173 758 szavazó
Csongrád megye                   37,37 százalék    123 750 szavazó
Fejér megye                      37,05 százalék    126 894 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye          39,49 százalék    141 920 szavazó
Hajdú-Bihar megye                31,3 százalék     134 196 szavazó
Heves megye                      35,9 százalék     86 842 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye       32,28 százalék    97 942 szavazó
Komárom-Esztergom megye          35,75 százalék    87 907 szavazó
Nógrád megye                     34,06 százalék    53 567 szavazó
Pest megye                       37,76 százalék    383 738 szavazó
Somogy megye                     35,24 százalék    89 180 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     32,62 százalék    146 396 szavazó
Tolna megye                      34,33 százalék    62 419 szavazó
Vas megye                        41,5 százalék     85 193 szavazó
Veszprém megye                   39,22 százalék    112 212 szavazó
Zala megye                       38,5 százalék     86 563 szavazó

15:39 – 15 óráig a szavazásra jogosultak 30,52 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 36,89 százaléka, 484 377 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 33,14 százalék, ami 68 022 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 25,9 százalék, ebben a megyében 111 025-en voksoltak.

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

    Baranya megye                    28,99 százalék    88 112 szavazó
Bács-Kiskun megye                27,67 százalék    115 408 szavazó
Békés megye                      28,5 százalék     80 944 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       26,88 százalék    141 918 szavazó
Csongrád megye                   30,92 százalék    102 394 szavazó
Fejér megye                      30,5 százalék     104 460 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye          31,48 százalék    113 126 szavazó
Hajdú-Bihar megye                25,9 százalék     111 025 szavazó
Heves megye                      29,94 százalék    72 441 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye       26,98 százalék    81 869 szavazó
Komárom-Esztergom megye          29,44 százalék    72 393 szavazó
Nógrád megye                     28,45 százalék    44 750 szavazó
Pest megye                       31,36 százalék    318 768 szavazó
Somogy megye                     29,06 százalék    73 530 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     25,93 százalék    116 376 szavazó
Tolna megye                      27,79 százalék    50 535 szavazó
Vas megye                        33,14 százalék    68 022 szavazó
Veszprém megye                   31,93 százalék    91 368 szavazó
Zala megye                       31,46 százalék    70 729 szavazó

13:55 – Sorsdöntőnek nevezte Gyöngyösi Márton, a Jobbik listavezetője a választást. Szerinte meg kell állítani Magyarország utóbbi években elindult nemzetközi elszigetelődését, és olyan képviselőket kell Brüsszelbe küldeni, akik hatékonyan érvényesítik a nemzeti érdeket a következő hétéves uniós költségvetés tárgyalásain. Azt döntjük el, hogy Magyarország az EU tagja maradjon-e és ott teljes hatékonysággal tudja-e képviselni nemzeti érdekeinket. 

13:40 – 13 óráig a szavazásra jogosultak 24,01 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. Ez jóval több, mint a korábbi EP-választásokon a részvétel.

A fővárosban a szavazók 29,06 százaléka, 381 628 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 25,13 százalék, ami 255 418 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 19,39 százalék, ebben a megyében 87 014-en voksoltak.

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

    Baranya megye                    22,73 százalék    69 077 szavazó
Bács-Kiskun megye                22,07 százalék    92 056 szavazó
Békés megye                      22,96 százalék    65 208 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       20,79 százalék    109 732 szavazó
Csongrád megye                   24,84 százalék    82 271 szavazó
Fejér megye                      24,36 százalék    83 434 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye          24,05 százalék    86 427 szavazó
Hajdú-Bihar megye                20,67 százalék    88 633 szavazó
Heves megye                      24,04 százalék    58 166 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye       21,88 százalék    66 403 szavazó
Komárom-Esztergom megye          23,31 százalék    57 325 szavazó
Nógrád megye                     22,51 százalék    35 398 szavazó
Pest megye                       25,13 százalék    255 418 szavazó
Somogy megye                     22,67 százalék    57 363 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     19,39 százalék    87 014 szavazó
Tolna megye                      21,66 százalék    39 375 szavazó
Vas megye                        24,77 százalék    50 848 szavazó
Veszprém megye                   24,98 százalék    71 467 szavazó
Zala megye                       23,72 százalék    53 344 szavazó

13:35 – Robert Fico volt szlovák kormányfő pártja, a SMER-SD elismerte vereségét a szlovák EP-választáson. A nem hivatalos előzetes eredmények szerint Fico pártja a második helyre szorult a PS-Spolu liberális koalíció mögött.

12:52 – Nem csak Magyarországon, hanem a legtöbb uniós országban magasabb a részvétel, mint öt évvel ezelőtt. 

12:07 – Két ellenzéki szavazóbiztost is hazaküldtek. Az egyiket a berettyóújfalui egyes szavazókörzetből, mert piros inget viselt a zakója alatt. A másik eset Sopronban történt, ahol az elküldött szavazóbiztosnak konkrét indoklás nélkül kellett távoznia. Az MSZP azóta már visszaküldte a bizottságba.

„Adminisztrációs csata zajlik a szavazókörökben” – mondta Újhelyi, aki szerint az ilyen esetek növelik a csalás esélyét. Az MSZP az esetek miatt bejelentéssel élt.

11: 27 – Az LMP listavezetője mindenkit szavazásra buzdít, akinek van véleménye arról, hogyan védhető meg a bolygó a klímaváltozástól, hogyan tehető igazságosabbá Európa és hogyan szabadítható meg az EP a nagyvállalatok uralmától.

11:2511 óráig a szavazásra jogosultak 17,16 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. Budapesten most már megelőzte a részvétel az országos átlagot, a fővárosban 18,66 százalékos volt a részvétel.

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

    Baranya megye                    16,92 százalék    51 416 szavazó
Bács-Kiskun megye                16,86 százalék    70 306 szavazó
Békés megye                      17,61 százalék    50 020 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       14,62 százalék    77 159 szavazó
Csongrád megye                   18,32 százalék    60 669 szavazó
Fejér megye                      18,12 százalék    62 039 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye          17,91 százalék    64 359 szavazó
Hajdú-Bihar megye                15,32 százalék    65 675 szavazó
Heves megye                      18,05 százalék    43 666 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye       16,92 százalék    51 353 szavazó
Komárom-Esztergom megye          17,02 százalék    41 852 szavazó
Nógrád megye                     16,04 százalék    25 222 szavazó
Pest megye                       17,72 százalék    180 146 szavazó
Somogy megye                     17,03 százalék    43 082 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     13,5 százalék     60 578 szavazó
Tolna megye                      16,58 százalék    30 145 szavazó
Vas megye                        17,93 százalék    36 796 szavazó
Veszprém megye                   18,43 százalék    52 737 szavazó
Zala megye                       17,24 százalék    38 768 szavazó

11:11 – Európa maradjon a béke kontinense, ezért támogatjuk a szociális és környezetbarát Európát, amelyet az MSZP-Párbeszéd közös programjában megfogalmaztunk – mondta újságíróknak Tóth Bertalan, a pártszövetség listavezetője

10:40 – A választáson való részvételre buzdított mindenkit a DK EP-listavezetője, miután leadta szavazatát. Dobrev Klára, aki férje, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és két gyermekük társaságában szavazott, az újságíróknak azt mondta, az elmúlt években megtanulták, hogy “nincs vége, amíg nincs vége”, az utolsó pillanatig küzdeni kell.

10:32 – A Valasztas.hu a szavazás közben történt rendkívüli eseményeket is ismerteti, eddig két ilyen volt. Tápiószőlősön az egyik szavazóhelyiségben 8.25-kor egy választópolgár rosszul lett. A szavazatát még le tudta adni, de aztán mentőt kellett hívni. Salgótarjánban pedig a szavazatszámláló bizottság elnöke lett rosszul, le kellett cserélni.

10:20 – A Fidesz érdeke volt, hogy a baloldalon a pártok egymással versenyt fussanak – mondta Ujhelyi István Budapesten, az MSZP és a Párbeszéd közös sajtótájékoztatóján. Jávor Benedek szerint a szavazók Európában megállították az euroszkeptikus, szélsőjobboldali erőket. Azt is mondta, hogy a magas részvételi arány jó jel, azonban az is kell, hogy a baloldali szavazók álljanak fel a foteljükből, és menjenek el szavazni.

09:50 – Az ország legkisebb szavazóköre a Zala megyei Iborfián működik. A településen összesen kilenc választópolgár él.

09:40 – 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,78 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

Ez továbbra is magasabb részvételi arány az eddigieknél. A 2004-es EP-választáson reggel 9 óráig a választásra jogosultak 5,45 százaléka szavazott, 2009-ben 6,03 százaléka, 2014-ben pedig 5,25 százaléka.

A fővárosban a szavazók 7,24 százaléka, 95 095 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,83 százalék, ami 25 084 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 6,27 százalék, ebben a megyében 28 141-en voksoltak.

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

Baranya megye                    7,92 százalék     24 064 szavazó
Bács-Kiskun megye                8,5 százalék      35 474 szavazó
Békés megye                      8,83 százalék     25 084 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       6,49 százalék     34 245 szavazó
Csongrád megye                   8,73 százalék     28 913 szavazó
Fejér megye                      8,55 százalék     29 272 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye          8,24 százalék     29 623 szavazó
Hajdú-Bihar megye                7,27 százalék     31 183 szavazó
Heves megye                      8,49 százalék     20 531 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye       8,55 százalék     25 946 szavazó
Komárom-Esztergom megye          7,86 százalék     19 330 szavazó
Nógrád megye                     7,38 százalék     11 612 szavazó
Pest megye                       7,87 százalék     79 970 szavazó
Somogy megye                     7,94 százalék     20 080 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     6,27 százalék     28 141 szavazó
Tolna megye                      8,25 százalék     14 994 szavazó
Vas megye                        8,15 százalék     16 737 szavazó
Veszprém megye                   8,57 százalék     24 516 szavazó
Zala megye                       7,83 százalék     17 604 szavazó

09:33 – Orbán Viktor is leadta a szavazatát. Az újságírók kérdésére, miszerint még mindig támogatja-e európai szinten az „osztrák modellt” félmosollyal annyit válaszolt, hogy „már az olaszra nyergeltem át”. Azt reméli, a bevándorlást ellenző erők egész Európában megerősödnek.

08:20 – Bács-Kiskun megyében a legmagasabb, Budapesten átlag alatti a részvétel. A fővárosban általában később mennek az emberek szavazni, mint vidéken.

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

Baranya megye                    1,45 százalék     4405 szavazó
Bács-Kiskun megye                1,71 százalék     7126 szavazó
Békés megye                      1,65 százalék     4689 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       1,27 százalék     6688 szavazó
Csongrád megye                   1,66 százalék     5503 szavazó
Fejér megye                      1,47 százalék     5038 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye          1,5 százalék      5392 szavazó
Hajdú-Bihar megye                1,53 százalék     6558 szavazó
Heves megye                      1,6 százalék      3865 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye       1,69 százalék     5138 szavazó
Komárom-Esztergom megye          1,4 százalék      3432 szavazó
Nógrád megye                     1,22 százalék     1916 szavazó
Pest megye                       1,54 százalék     15 628 szavazó
Somogy megye                     1,46 százalék     3690 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     1,23 százalék     5516 szavazó
Tolna megye                      1,49 százalék     2716 szavazó
Vas megye                        1,51 százalék     3092 szavazó
Veszprém megye                   1,61 százalék     4612 szavazó
Zala megye                       1,37 százalék     3091 szavazó

07:03 – Valamennyi magyar szavazókörben rendben megkezdődött a voksolás, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda. Reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,48 százaléka adta le szavazatát. Ez majdnem másfélszerese az 5 évvel ezelőtti számnak, amikor is 7 óráig, a szavazók 0,96 százaléka jelent meg.

06:05 – Magyarország mellett húsz másik uniós tagállamban is megkezdődtek az EP-választások. Romániában is kinyitottak a szavazókörök, ott népszavazást is tartanak igazságügyi témákban. Az unióban csaknem 430 millió szavazópolgárt regisztráltak. Az uniós választás a legtömegesebb – az indiai után. A legutóbbi, 2014-es választásokon 43%-os volt az európai részvételi arány.

06: 00 – Megkezdődött a voksolás a magyarországi európai parlamenti választáson. Megnyíltak a külképviseleti szavazókörök a többi európai országban is. Az EP 20:15-kor közzéteszi az európai szintű becslését a választás eredményéről.

Magyarország 2019

Nem tudunk mit mondani…

Az édesanya:

Oly korban élek én e földön, mikor a gyermek hangja mit sem ér…

Így vitette el gyermekemet otthonunkból – ahol éltünk 10. éve szeretetben, boldogságban, harmóniában, bántalmazástól mentesen – az őt bántalmazó apukája, akivel éppen ezért soha nem éltünk együtt, amíg én elmentem az általa szülői felügyelet megváltoztatása iránt indított perben folyamatban lévő első fokú bírósági tárgyalásra 2019.03.01. napján.

Én az események végére értem haza.

Mentőt hívtak gyermekemhez, hogy benyugtató injekciózzák és úgy viszik el, ha továbbra is sír, zokog, ellenáll és könyörögve kér segítséget mindenkitől, hogy ne tegyék ezt vele, ő nem megy sehova, értsék meg… és arra ítélik, hogy éljen az őt bántalmazójával, azért, amiért látni sem akarta ezért.

Gyermekem kétségbeesetten súgta a fülembe amikor elvitték: „Anya, kérlek harcolj értem! Azt hittem már minden jóra fordul.”

Elkérte a sálamat a nyakamból és azt szorongatta, hogy legalább az legyen vele, ha én már nem lehetek vele.

Nem kaptunk jogvédelmet a minket bántalmazóval szemben.

Az erőszak győzedelmeskedik.

A gyermek jogait, kívánságát, akaratát, véleményét sárba tiporják, figyelmen kívül hagyják, miközben mindenki a gyermekek jogairól beszél.

Közzétette: Sarolta Süveges – 2019. április 18., csütörtök

Közzétette: Sarolta Süveges – 2019. április 18., csütörtök

Közzétette: Sarolta Süveges – 2019. április 18., csütörtök

Közzétette: Sarolta Süveges – 2019. április 18., csütörtök

Adó csökken, a minimálbér több, a cafeteria eltűnik

A felsőosztályt tovább gyarapítja a kormány, az alul lévők vakulásig dolgozhatnak 2019-től. A káros szenvedélyek drágulnak, az otthon ápolás csak a gyerekes szülőknek lesz kedvezőbb. Adók és egyebek 2019-ben.

A mindennapokban olcsóbbodhat az élelmiszerfogyasztás, csökken az uht és a pasztőrözött tej áfája 18-ról 5 százalékra. Tavaly első lépésben a legkisebb mennyiségben eladott friss tej forgalmi adója esett, de – miként a húsfélék esetében – ez nem igen mutatkozott meg a bolti árakban, ezért aligha nagy bátorság megelőlegezni azt, hogy ezúttal is csak a költségvetés rövidül meg, a vevők nem járnak (sokkal) jobban.

Millióknak fog fájni a cafeteria lényegében kivégzése.

A legkedveltebb béren kívüli juttatások kedvezményes vagy nullás adózása megszűnik. Ez érinti az Erzsébet utalványt, az iskolakezdési támogatást, a lakhatáshoz nyújtott segítséget, a közlekedési bérletet, az egészségbiztosítási befizetést, az évi 100 ezer forintos pénzjuttatást.

Ez sok cég vezetése számára fog fejfájást okozni. Az utazás megkönnyítése és a hozzájárulás a lakásköltséghez a távolról hozott munkaerőt alkalmazók egyik népszerű juttatása volt. Eddig az állam által támogatottan. Nem lesz népszerű az iskolakezdés kiadásai munkáltatói megtámogatásának megnehezítése sem.

Marad a Szép-kártya, amely a turizmusban használható fel; ez aligha független attól, hogy a tavalyi felvásárlásokkal immár az ország legnagyobb ágazati üzletembere – a kempingtől az öt csillagos szállodáig – Mészáros Lőrinc.

A sportbelépők adómentessége természetesen megmarad,

ami eddig se enyhítette a stadionok látogatása iránti közönyt.

Nemrégiben a szokásos rapid törvényalkotással eltörölték a kulturális tao-t, ami már a 2018-as igénybe vételeket is érinti. Ennek oka a visszaélések megszüntetése lenne, ahogyan erről L. Simon László az atv-ben beszélt. Bár ő a kulturális áfa csökkentéséről beszélt, ebből végül semmi se lett. Végül az évi nagyjából 37 milliárdos támogatást a kormány saját hatáskörben költheti el.

Infláció felett, 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 149 ezer, illetve 195 ezer forintra.

Nehéz idő köszönt a dolgozókra 2019-től a „rabszolgatörvény” életbe lépésével. A munkaerő-hiányra adott kormányzati „megoldás” a nemzetközi multiknak és a hazai tulajdonú kisebb cégeknek is kemény eszközt ad a kezükbe, elsősorban a kevés munkaadóval ellátott térségekben.

Emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár: a töredékszámítás alapján jövőre 64 év lesz a korhatár, a jelenleg tervezett 65 évet 2020-ban érjük el.

Javul viszont a tervezett elbocsátások után megmaradó alkalmazottak helyzete a központi közigazgatásban. Az ő bérük átlagosan 30 százalékkal nő januártól.

Tíz év után se emelkedik a nyugdíjminimum a 28 500 forintról, ami egy sor ellátásban részesülő szegény ember sorsán nem javít szemernyit se a különféle családellátásokban és járadékokban.

Félsikert értek el a tiltakozó civil szervezetek az otthon ápolás elismertetésében. Az önmagukat ellátni nem tudó, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg gyermekükről gondoskodó szülők díja bruttó 100 ezer forint lesz. Vagyis a minimálbérhez hasonlóan ez is adózik.

A szüleiket ápoló gyerekek 52 800 forintját azonban mindössze 15 százalékkal toldja meg a kormány.

Folytatódik viszont a magas jövedelműeket preferáló családtámogatás. Emelik a kétgyermekes családok adókedvezményét, havonta már 40 ezer forintot írhatnak le adóalapjukból.

Akinek van ennyi.

Lényegében kivégzik a nyugdíjas-szövetkezeteket, amelyeket annak idején Kósa Lajos kedvére hozták létre. A kezdettől fogva kétséggel övezett konstrukció végét jelentheti, hogy 2019-től a munkát vállaló nyugdíjasok munkabéréből csak a 15 százalékos szja-t vonják le.

A nyugdíjasok januártól 2,7 százalékkal kapnak többet havonta. Ez jelentősen alatta marad a 3 százalékot meghaladó inflációnak, az idősek tehát a novemberben esedékes éves korrekcióig hitelezik az államot.

Jövőre megszűnik az eva.

Idén volt utoljára lehetőség bejelentkezni ebbe az adónembe. Mához egy évre eltemetjük ezt az adót, amelynek szabályai mostanra végleg elszakadtak eredeti szellemétől. Az elmúlt évek sikere, a kisvállalati adó (kiva) felső bevételi határa egymilliárdról hárommilliárd forintra nő. A legkisebb vállalkozások áfamentességi felső határa pedig nyolcmillióról tizenkétmillió forintra emelkedik.

Az Orbán-kormány által kivetett bankadó az EBRD-vel kötött megállapodás nyomán tovább csökken, és a lakossági átutalások 20 ezer forintig mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Drágább lesz az élet a dohányosoknak és az alkoholt fogyasztóknak. A cigik jövedéki adója kétszer emelkedik, nagyjából 50 forinttal megdobva a dobozonkénti árat. Ennél is durvábban drágul a pálinka: félliterenként 700 forinttal nő az 50 százalékos párlat nagykereskedelmi ára.

American Enterprise Institute: „Magyarországnak végre elege van Orbán Viktorból?”

„Magyarországnak végre elege van Orbán Viktorból?” – ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket a washingtoni székhelyű intézet a honlapján. Ebben megállapította: a mostani tiltakozások mások, mint a korábbiak.

Az eddigiek többnyire Budapestre és a polgárok meglehetősen szűk rétegére korlátozódtak, most más városokban is zajlanak. A korábbi megmozdulások pusztán terápiás jellegűek voltak, amennyiben a résztvevők jókedvűen kiengedték a frusztrációik miatti gőzt.

Most azonban az ellenzéki pártok tevékenyen irányítják az eseményeket, és stratégiai módon vesznek részt a civil aktivizmusban. A szerző úgy látja, hogy a túlórákról szóló törvény gazdaságilag talán indokolható, bár a szemlélőben felmerül, hogy nem járna-e jobban Magyarország egy adagnyi munkaerő-bevándorlással, de a jogszabály csupán a Fidesz által bevezetett többi intézkedés egyike.

Az írás felsorolta a közigazgatási bíróságok létrehozását – ismertetve a jogszabály részleteit –, és azt írta: téma a jól látható korrupció is, amely egyebek között abban is jelentkezik, hogy a földeket eladják a Fidesz híveinek. Ezúttal sokan észrevették azt is, hogy a kormánymédia, amely a magyar sajtó messze túlnyomó részét jelenti, ignorálja az eseményeket. Szólt arról, hogy Hadházy Ákost és Szél Bernadettet erőszakkal tették ki az állami média székházából.

A szerző megállapította, hogy továbbra is fennáll a választóvonal a városi és a vidéki lakosság között, amely utóbbi gyakorlatilag nem jut információhoz, hacsak nem a közösségi oldalakról tájékozódik. Éppen ezért példátlan, hogy a tüntetéseket Budapesten kívül is szervezik. Nehéz megjósolni, hogy fenntarthatók-e a tiltakozások, amikor nagy a hideg, és közelegnek az ünnepek. A tüntetők létszáma alighanem csökkenni fog, és a kormánynak is lehetősége nyílik az engedményekre. „Ám az országban a mélyben valami már változóban van, ezt mutatja egyebek között a szélsőjobboldali Jobbik és a roma közösség zászlói egymás mellett lobognak. Kész Zoltán azt mondta a szerzőnek: a jelek arra utalnak, hogy az ellenzék felfogta az összefogás fontosságát, és ez meg is valósulhat talán a jövő őszi helyhatósági választásokon.

„Lehet, hogy a jelenlegi megmozdulások csupán a kollektív terápia eddiginél erősebb megnyilvánulásai. De nem kizárt, hogy az inga elindult visszafelé. Szlovákiában a Ján Kuciak újságíró és menyasszonya meggyilkolása miatti tüntetések Robert Fico lemondásához vezettek, a lengyel ellenzék nagyon jól szerepelt a helyhatósági választásokon, és még a cseh polgárok is ráébrednek lassan arra, hogy egy botrányokkal körülvett oligarcha kormányozza az országot.

Némi szerencsével 2019 lehet az az év, amikor a visegrádi régió elkezdi megtalálni a tekintélyelvű populizmustól visszafelé vezető utat, sőt, talán példát is mutathat a nyugati világnak” – írta a szerző.

Ara-Kovács Attila

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK