Budaörs – az állam által kirabolva …!

0
5049

Már a politikai téboly alig leplezhető jelei is érezhetőek a kormánypárti közszereplők döntésein. Miközben ugyanis a magyar rendőrség szerint sincs Soros terv, a kabinet javaslatára a parlament elfogadta a Soros-terv végrehajtása elleni határozati javaslatot. Hasonló helyzet kezd kialakulni Budaörsön is, ahol a Fidesz helyi szervezetének elnöke azért tiltakozik, mert a település önkormányzata „migránsvédő” szervezethez kíván csatlakozni. Pedig a helyhatóság valójában a rasszizmus, és a diszkrimináció elleni fellépést sürgető nemzetközi szervezethez, az Európai Városok Koalíciója a Rasszizmus Ellen (ECCAR) nevű csoportosulással kívánja felvenni a kapcsolatot. A Független Hírügynökségnek Wittinghoff Tamás, a város polgármestere az értelmezési zűrök politikai okairól is nyilatkozik.

 

Olvasta a kormány lapjában, hogy Budaörs önkormányzata a mai ülésén „migránsvédő” szervezethez akar csatlakozni?

Komikus, amit művelnek, egyenesen kabaré! Ezen valójában csak nevetni lehet, illetve, lassan már csak sírni. A hírben állítottnak ugyanis köze sincs a valósághoz. Mi valóban csatlakozni fogunk az Európai Városok Koalíciója a Rasszizmus Ellen nevű szervezethez, de ennek semmi köze a migrációhoz. A menekültproblémát a Fidesz saját választási győzelme érdekében sulykolja.

Ennek épp ellenkezőjét állítja a Fidesz helyi szervezetének elnöke Nagy Sándor András, aki a kormányzati médiában próbálja fúrni az önök csatlakozását.  Lehet, hogy sikerrel jár?

Kizárt, hiszen az illető a budaörsi közéletben nem tényező, még csak a képviselő testületnek sem tagja. Amit mondott, az pedig nem igaz, úgy is mondhatnám, hogy közönséges hazugság! Az ECCAR szervezetét, amelyhez csatlakozunk, azt az UNESCO hozta létre 2004-ben, akkor menekültválságról még csak szó sem lehetett. Korábban ehhez olyan települések társultak, amelyek a rasszizmus, a xenofóbia és a diszkrimináció ellen akartak fellépni. Budaörs pedig történelme okán is résztvevője lehet egy ilyen szervezetnek, hiszen 1946-ig szinte kizárólag németajkú lakói voltak, tehát egy sváb településről van szó, ahonnan a kollektív bűnösség elve mentén, rasszista alapon üldöztek el állampolgárokat.

De tudjuk azt is, hogy származása alapján a második világháborúban több százezer honfitársunkat pusztították el ugyanilyen alapon. Ezek önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy a település tagja legyen a szervezetnek.

Nagy Sándor András egyébként azzal támadta a döntést, mert szerinte a budaörsiek elveivel ellentétes az, amit az említett szervezet képvisel. Ön ezt nem érzékeli?

Ezzel Nagy Sándor András egyenesen azt állítja, hogy a budaörsiek rasszisták, amit a leghatározottabban visszautasítok. Lehet, hogy a Fidesz helyi vezetője rasszista, de a többség egészen biztosan nem az. Nem is értem, hogy veszi magának a bátorságot, hogy harmincezer budaörsi nevében beszéljen; az persze nyilvánvaló, hogy hülyének nézi az embereket, s igyekszik felkorbácsolni az indulatokat, ahogy a Fidesz uszító kampánya is ezt a célt követi. Én pedig úgy érzékelem, hogy a többség jobban szeret békében élni, egy olyan országban, ahol nincsenek előítéletek, nincs gyűlölködés.

Van még egy csúsztatás Nagy Sándor András nyilatkozatában, ugyanis azt mondja, hogy a szervezet, amelyhez csatlakozni akarnak, kidolgozott egy 10 pontos akciótervet a migránsok integrálására.

Ez nem csúsztatás, hanem kategorikus hazugság! Az említett tíz pont mindegyike a ma már bárhol előforduló rasszizmus ellen igyekszik fellépni, szükségesnek tartva egyúttal a diszkrimináció áldozatainak társadalmi támogatását. Igyekszik útmutatást is adni arról, hogy az oktatáson keresztül miként lehet az előítéleteket leküzdeni, vagy integrálni a lemaradó csoportokat. De az alaptétel mind a tíz pont esetében a rasszizmus elleni harc. A pontok egyike sem említi sem a menekült kérdést, sem a migrációt.

Egyébként önkormányzatunk nemrég vehette át az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkárától azt az elismerést, amelyet a budaörsi Tanodában futó, Közös többszörös című programért kaptunk. A korábban gyenge tanulmányi eredményeket elérő cigány és nem cigány fiatalok felzárkóztatása; a bukás megakadályozása, a tehetséggondozás a cél. Máris érződik, hogy városunkban az oktatási intézmények nagyon jól együttműködnek a diákok érdekében. Eközben az előítéletesség is lassan eltűnik. Erre kéne koncentrálni az országos politikában is.

Belenéztem az idézett tíz pontba, ahol szó van még tisztességes lakáshoz jutás lehetőségéről, a kulturális sokszínűség előmozdításáról…

Létfontosságú lenne a gyűlölet bűncselekmény elleni harc, illetve a konfliktuskezelés gyakorlása. Mindebből egy tisztességes társadalomban az államnak és a kormánynak is komoly szerepet kellene vállalni. De miután az emberek mindenekelőtt falvakban, városokban élnek, ezért jött létre ez a településszintű szervezet, amelyhez egy diszkriminációmentes élet érdekében kívánunk csatlakozni.

Mondja, a Fidesz helyi szervezete mennyire támogatta önt akkor, amikor beperelte az államot azért, mert az szolidaritási adó formájában meglehetősen nagy összeget, 2.1 milliárdot elvontak Budaörstől?

Semennyire. Hallgattak. Amikor a helyiek érdekében bírósághoz fordultunk, akkor három fideszes önkormányzati képviselő meg sem szavazta a javaslatot. Ugyanúgy, mint amikor az autópálya fizetőssé tételét elhatározta a kormány, nem támogatták a tiltakozást. Legfeljebb négyszemközt mormogtak valami olyasmit, hogy ők sem értenek egyet a budaörsieket sújtó intézkedésekkel, de nem apelláltak ellene. Valószínű féltek. Illetve pártdirektívák alapján működnek.

Ezt a pert megnyerték, első fordulóban 700 milliót visszaszereztek az államtól. A pénzt iskolafejlesztésre tudják fordítani?

Sajnos ezt a pénzt csak az első fokú bíróság döntése alapján kaptuk volna meg, a másodfok ugyanis homlokegyenest ellenkező ítéletet hozott. Azt elismerte ugyan a bíróság, hogy perelhetjük az államot – az államot képviselő ügyvédek még ezt is vitatták – az általa okozott kár megtérítésért, de úgy értékelte a másodfok, hogy a jogsértést csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki. Ezt mi természetesen vitatjuk.

De pontosan kiszámítható, hogy mekkora kárt okozott az állam Budaörsnek azzal, hogy túladóztatta az önkormányzatot?

Az eddig okozott kár 1 milliárd 300 millió, ennyi pénzt törvénytelenül vonnak el tőlünk. Nem kapunk egy fillér állami támogatást sem, de saját bevételeinkből tekintélyes summát elvonnak. Ezt tiltja az önkormányzati törvény, az alaptörvény, és az Önkormányzatok Európai Chartája is.

Akkor gondolom, hogy folytatódik a per. Mikor?

Természetesen, a Kúriához kell fordulnunk a másodfokú ítélet ellen. Ugyanis a másodfokú bíróság olyan abszurd, életszerűtlen döntést hozott, amely patthelyzetet eredményez, ráadásul – jogászaink szerint – jogsértő is. A taláros testületet sürgetni ugyanis aligha lehet, nekünk viszont fizetni kell a város számláit. Vagyis a kártérítési per nem lehet függvénye az AB döntésének, a jogsértés e nélkül is megállapítható lenne

Ezt a bíró nem tudta?

Közéleti szereplőként nem kommentálnám a döntését, bár meggyőződésem, hogy meglepő ítéletét szebb időkben a jogi karokon tanítani fogják. De nem pozitív példaként.

Akkor elbúcsúzhatnak a pénzüktől?

Azért van olyan fórum, amely a javunkra dönthet. Panaszunkkal szeptember közepén fordultak a jogászaink az Európai Tanács regionális hatóságok kongresszusához, amelynek főtitkára Andreas Kiefer arról értesített bennünket, hogy Strasbourgban megvizsgálták a panaszunkat, s februárban döntenek is az ügyben. Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Unió intézményei menedéket jelenthetnek a magyar kormány intézkedéseivel szemben.

Az persze kérdés, hogy mennyire kötelező az uniós döntés a magyar kormányra nézve?

Nyilvánvaló, ha egy európai fórum megállapítja, hogy egy magyar kormányzati döntés sérti az Önkormányzatok Európai Chartáját – amelyhez csatlakozott Magyarország is –, akkor abból következően sérül az önkormányzati-, illetve az alaptörvény is, hisz azok az egyezmény szerint védik az önkormányzati vagyont. Kimondják, hogy az önkormányzati vagyon felett kizárólag az önkormányzatok rendelkeznek, ide sorolódik a saját bevétel is. Ha ezt a Kúria döntése előtt be tudjuk csatolni a peranyaghoz, annak komoly súlya lehet.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .