A Fidesz elmagyarázta, hogy az EP-választáson egy ellenzéki Soros-lista és a Fidesz-KDNP nemzeti listája között kell választani. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója pedig a tudomásunkra hozta, hogy helyes volt Nagy Imre szobrát elszállítani, a numerus clausus nem volt jogfosztás. Az ellenzéki képviselők olcsóbban ehetnek a parlamentben, mint Orbán a Karmelitában.
Soros György mozgatja kívülről a magyar ellenzéket
Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint ha majd választaniuk kell a magyaroknak a májusi európai parlamenti (EP-) választáson, akkor lesz egy közös ellenzéki, „gyakorlatilag Soros-lista”, és lesz egy másik, a Fidesz-KDNP nemzeti listája.
Hidvéghi Balázs az M1 aktuális csatornán azt mondta: a kormánypártok számára Magyarország védelme, a magyar érdek képviselete lesz az első.
A politikus a Radikális Európai Demokraták (RED) „Stop Orbán” címmel tartott keddi, brüsszeli tüntetését kampányrendezvénynek nevezte és úgy fogalmazott: Soros György mozgatja kívülről a magyar ellenzéket; az esemény fő szónoka, Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő pedig szerinte az üzletember „egyik legmegbízhatóbb szövetségese”.
Úgy vélte: a magyar ellenzék „egy az egyben” beállt a bevándorláspárti táborba, megszavazott minden, a bevándorlást elősegítő döntést az EP-ben.
Hidvéghi Balázs úgy értékelt: a választás fő kérdése, hogy milyen mértékben akarják megőrizni Európát a nemzetek Európájának, vagy mennyire engedik át ezt egyfajta új világképnek, „multikulturális, migrációs iránynak”. Az az érdek, amelyet az ellenzék szolgál, szerintük ellentétes az ország érdekeivel – tette hozzá. (MTI: Hidvéghi: az EP-választáson lesz egy ellenzéki Soros-lista és a Fidesz-KDNP nemzeti listája)
Szakály Sándor: a numerus clausus nem volt jogfosztás
Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója a Magyar Hírlapnak nyilatkozott. „Gondoljunk bele: ott, ahol több mint két évtizedig Nagy Imre szobra volt, eredetileg azoknak az emlékműve állt, akiket Nagy Imre eszme- és elvtársai gyilkoltak meg a Magyarországi Tanácsköztársaság (1919 júniusának második felétől már Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság) százharminchárom napja alatt. Majd Nagy Imre eszme- és elvtársai azt az emlékművet lerombolták, hogy később annak a Nagy Imrének a mementóját tegyék a helyére, akit saját eszme- és elvtársai végeztek ki. Ezek mindenesetre nagyon furcsa, sajátosan perverz összefüggések.”
„Magyarország 1918. november 16-ától 1944. március 19-éig alapvetően szuverén állam volt. Ennek az időszaknak voltak értékei is, amiket nem kell kidobni. ”
A numerus clausus-szal kapcsolatban is „sok a félreértés. Az 1920-as törvény abban az értelemben korlátozta a felsőoktatásba bekerülők számát, hogy az megfeleljen minden magyarországi nemzetiség és népfaj lakossági arányának. Csakhogy a jogszabály nem is vonatkozott valamennyi egyetemre és karra, a szövegben konkrétan nem is szereplő zsidóságba pedig csak az izraelita hitűek, vagyis azok tartoztak bele, akik nem keresztelkedtek ki. Ezt lehet sérelmezni, ám attól ez még nem jogfosztás, hanem – meglátásom szerint – jogkorlátozás, és semmiképp nem helyes zsidótörvénynek nevezni.”(Magyar Hírlap: „Egyesek politikai vitát akarnak kavarni”)
Az ellenzéki képviselők olcsóbban ehetnek, mint Orbán a Karmelitában
Közleményt adott ki a Miniszterelnökség a Karmelitában működő menzáról. Ellenzéki oldalon megindult a hisztériakeltés a kolostor puritán és olcsó menüsora miatt, azonban az ellenzéki képviselők két dolgot is elfelejtettek: ez nem étterem, másfelől ők olcsóbban ehetnek az Országházban. Arról nem is beszélve, hogy a Bundestag menzáján átszámítva ezer, az Európai Parlamentben 1300 forintért tudnak enni a képviselők egy menüt – sőt, Brüsszelben a menü elég gazdagnak, bőségesnek mondható. Ahogy írtuk: a magyar Parlamentben a képviselők egyébként olcsóbban tudnak menüt enni, mint a Karmelitában. Vagyis a hőbörgő ellenzéki képviselők elfelejtik, hogy ott ők mennyiért esznek. (Origo: Hazudtak, lebukott az ellenzék: az Országházban ők olcsóbban ehetnek a menzán)
