„Azt hiszem, hogy abba kéne hagyni ezt az elemi iskolai szintű sorosozást például, Stop Soros, meg egyebek. Ezek jópofák, de a magyar társadalom ennél intelligensebb.” Bencsik Andrástól származik ez a kijelentés, az Echo TV sajtóklubjában mondta a Demokrata főszerkesztője.
Hódmezővásárhely után vagyunk, két nappal az orbánizmus ottani bukása után.
Bencsik Andrásnak nem az a baja a sorosozással, hogy nem igaz, és a legalapvetőbb emberi ösztönre, a félelemre, valamint a butaságra épít. Amíg Hódmezővásárhelyen „rendben mentek” a dolgok – értsd: a Fidesz hatalma öröknek látszott – addig Bencsiknek sem volt baja a sorosozással. Nézte ő is a plakátokat, látta a lapokban a kormányhirdetéseket, és magában bizonyára jót derült rajtuk.
Ezek a barmok biztosan beveszik, gondolta magában.
Aztán ezek a barmok nem vették be. Más barmok talán igen, mert a félelem nagy úr, a butaság meg még annál is nagyobb, ám a hódmezővásárhelyiek most nemet mondtak a gyűlöletre.
Persze főleg a lopásból lett elegük, az verte ki náluk a biztosítékot. A Lázár János családjának földjei közé épült titokzatos kastély, az Elios céggel kapcsolatos visszásságok (visszafogottan fogalmaztunk), de talán a sorosozással is tele lett a hócipőjük. Mert bár közel élnek a határhoz, és sokan a saját szemükkel is látták 2015 nyarán a menekültáradatot, de azt is tapasztalták, hogy azóta alig jönnek, és akik mégis, azok sem nálunk kívánnak letelepedni.
Senki sem akarja elvenni a munkánkat, a kultúránkat, senki sem akarja nem tisztelni a törvényeinket.
Vagyis, ez utóbbi nem teljesen igaz. Vannak, akik nem tisztelik a törvényeinket, de ezek az emberek nem a migránsok között keresendők. Bencsik András magyar párttársai azok, akik nem tisztelik a magyar emberek törvényeit.
Erre az igazságra döbbent rá a Demokrata főszerkesztője a vásárhelyi narancsos bukta után. Bencsik tulajdonképpen azt akarta mondani, hogy abba kellene hagyni a lopást. De ennek még nem jött el az ideje, így, első lépésként, maradt neki az, hogy a sorosozás bunkóság.
