Nő a munkanélküliség, magas marad az infláció és recesszió fenyeget. Ezzel a mérsékelten derűlátó jóslattal szolgál az USA polgárainak a Standard&Poor’s közgazdász csapata.
Ahogy a Federal Reserve Board emeli az alapkamatot úgy növekszik a recesszió kockázata – figyelmeztet az S&P. A növekedés üteme idén alacsony lesz. Az előrejelzés szerint a GDP 2,4%-al növekedhet míg jövőre mindössze 1,6%-al.
A múlt hónapban ugyanez a cég még 2%-os növekedést jósolt jövőre. Nem ez a legkínosabb meglepetés hanem az, hogy a munkanélküliség is nőni fog méghozzá olyan dinamikusan, hogy véget vet a munkaerőpiac elmúlt időszakbeli fellendülésének. A vírusválság utáni újrakezdés jót tett a munkaerőpiacnak, amely azonban 2025-ig minden megszerzett helyzeti előnyt elveszíthet. Akkor ugyanis
5% fölé nőhet a munkanélküliség.
Rosszabb a gyógymód mint a betegség
Ez a véleménye a Federal Reserve Board agresszív kamatpolitikájáról az S&P közgazdász csapatának. Idén talán még elkerüli a recessziót az amerikai gazdaság, de mi lesz jövőre?2023- ban a recesszió valószínűsége 40%. Miért? Egyrészt mert a nemzetközi szállítási láncok meggyengültek, az infláció a vásárlóerőre negatív hatást gyakorol, végül pedig ott a jegybank a maga agresszív kamatpolitikájával.
“Nem hiszünk abban, hogy a Federal Reserve Board meg tudná fékezni az inflációt anélkül, hogy a gazdaságot a mélybe taszítsa. Ezt minden bizonnyal ők is tudják, de mégiscsak folytatják agresszív kamat politikájukat.”
A jegybank elszántsága érthető hiszen a májusi infláció 8,6%-os volt. 1981 óta nem volt ilyen magas inflációs mutató az Egyesült Államokban – emlékeztet az S&P.
Washington közölte, hogy bojkottálja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.
Valóságos népirtás folyik az ujgur őslakosság körében – állítja az amerikai külügy. Peking természetesen cáfol, de igyekszik javítani viszonyát Washingtonnal. Egyrészt arra hivatkozik, hogy még nem is oly rég az USA és Kína együtt küzdött az iszlamista terrorizmus ellen Ázsiában, ahol az ujgurok igen jelentős szerepet játszanak e téren. Pakisztánban például egy egész ujgur dandár működik az Al Kaida irányítása alatt.
Peking másik érve az, hogy enyhítik az elnyomást a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahonnan elbocsátották a vaskezű vezetőt, akit az USA-ban és Nagy Britanniában a Hszincsiang-Ujgur tartomány hóhérának tekintenek.
Csen Csuangkuo nem akárki a kínai kommunista pártban. Először Tibetben mutatta meg a nemzeti kisebbségek elnyomásának és beolvasztásának hatékony módját, majd 2016-ban a Hszincsiang-Ujgur tartomány élére állították. A tartományban permanens a nyugtalanság, mert a muzulmán ujgur őslakosság kisebbségbe szorult a saját hazájában miközben a beözönlő kínaiak minden fontos pozíciót megszereztek maguknak. Régebben egy muzulmán pártfunkcionárius, Szajfuddin állt a Hszincsiang-Ujgur tartomány élén, de már csakis kínai vezetők vannak a kulcspozíciókban.
Csen mint tartományi vezető olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amely totális kontrollt jelent a renitens ujgur kisebbség fölött.
Facebook
“A problematikus családokat” lágerekbe zárták.
A sors iróniája, hogy Hszi Csinping elnök épp ekkoriban szüntette meg a kínai gulag rendszert, a laogait. Dehát a Hszincsiang-Ujgur tartományban kivételes állapotok uralkodnak amióta iszlamista lázadók nyíltan megkérdőjelezték a kínaiak uralmát. Csen rendőrállama tetszést aratott Pekingben: az ügybuzgó pártfunkcionárius bekerült a Politikai bizottságba, a kommunista párt 25 tagú vezető testületébe. Ahonnan most minden bizonnyal kikerül.
Peking: Amerika az első
A kongresszusra készülődő kommunista pártvezér, Hszi Csinping először felfüggesztette a Hszincsiang-Ujgur tartomány vezetőjét, majd áthelyezte egy mezőgazdasági bizottságba. Amerikában minden bizonnyal értékelték a gesztust. Éppúgy mint azt, hogy Hszi Csinping elnök leváltotta a külügyminiszter első helyettesét, aki kapcsolattartó embere volt Putyinnal. Amikor Putyin a téli olimpia idején Pekingbe látogatott, akkor a kínai külügyminiszter első helyettese még így lelkendezett:
“nincsen határa a kínai-orosz barátságnak és együttműködésnek!”
Kiderült, hogy van.
Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát kétszer is találkozott Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, a majd mindenható Politikai Bizottság tagjával. Az USA arra kérte Kínát, hogy ne exportáljon olyan chipeket Oroszországnak, amelyet nyugati szankciók sújtanak. Peking ezt meg is ígérte az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt ígérte: enyhítik a Kínát sújtó szankciókat. Aztán persze kiderült, hogy hiába szeretné ezt Biden elnök elérni, az ellenzéki republikánusok megpróbálják azt akadályozni.
Hszi Csinping elnök, akit a pártkongresszus várhatóan bebetonoz hatalmába, mindenesetre jelezte: Pekingnek százszor fontosabb az USA mint Oroszország.
Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül
A BRICS virtuális csúcson (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködési szervezete) Putyin kérte, hogy mindenki fokozza az együttműködést Oroszországgal, melyet nyugati szankciók sújtanak.
A kínai kontakt funkcionárius leváltása épp a BRICS csúcs idején hidegzuhany Putyinnak. Akit ez nem lephetett meg igazán, mert a pekingi vezetés tanácsadói több cikket is publikáltak arról, hogy Kína szerint Oroszország könnyen elveszítheti a háborút Ukrajnában.
Vlagyimir Putyinnak legkevesebb 1700 milliárd forintnak megfelelő vagyona van – derítették ki oknyomozó újságírók egy e-mail alapján. A Rosszija bank a központ, amely köré a hálózat szerveződik. Putyin hű oligarchák nevén vannak a méregdrága ingatlanok, melyeket az orosz elnök a sajátjaként használ.
Az orosz elnök vagyonát csekély 40 milliárd dollárra becsülték külföldön, de nemigen tudott senki sem a nyomára bukkanni. Miért nem? Mert lojális strómanok nevén van minden!
Például az a fekete-tengeri palota is, melyet Navalnij mozgalmának hívei – külföldi titkosszolgálatok segítségével – bemutattak a világnak is.
A lojális strómanokra épülő rendszer szövetkezeti alapon szerveződött meg az elmúlt években.
Putyin egykori pénztárnoka, Roman Abramovics intézte sokáig az orosz diktátor külföldi pénzügyeit Londonból. Ám ott már nem látják szívesen miután Putyin megpróbálta Nagy Britannia földjén meggyilkoltatni az orosz titkosszolgálat híres árulóját.
Putyin külföldi pénzeit egyelőre nem találták meg pedig nagyon keresi azt az amerikai igazságügyi minisztérium, hogy elkobozhassa az Ukrajna elleni agresszió miatt.
Mészáros, a lojális stróman
Egyáltalán nem kizárt, hogy Orbán Viktor Putyint utánozta amikor létrehozta a Mészáros vagyont, amely a hatalom pénzügyi háttér hálózatának is tekinthető.
Freund, német Európa parlamenti képviselő azt állítja, hogy az Európai Unió Magyarországra érkező pénzének egynegyedét nyúlja le a magyar miniszterelnök oly módon, hogy ezeket a hatalmas összegeket Mészáros Lőrincnek vagy más lojális strómannak utalja ki.
A brüsszeli bizottság ezért sem hajlandó kiutalni az uniós euró milliárdokat, melyek nagyon is hiányoznak a magyar költségvetésnek. Meg természetesen Orbán Viktornak is, aki az uniós euró milliárdok nélkül aligha tudja hosszú távon működtetni a nemzeti együttműködés rendszerét.
Ezért kénytelen megsarcolni Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz Pista bankjait is.
Az inflációs válság persze sokat segít Orbán Viktornak hiszen Európa legmagasabb áfája miatt a kincstár remekül profitál az árak emelkedéséből miközben a dühös vásárlók nem is az államot hibáztatják a válságért.
A felsőoktatási törvényhez olyan módosító javaslatot terjesztett elő egy konzervatív képviselő, mely lehetővé tenné azt, hogy az illetékes miniszter betiltsa a Konfuciusz Intézeteket a szólásszabadságra és a felsőoktatási intézmények befolyásolására hivatkozva.
30 Konfuciusz Intézet működik jelenleg az Egyesült Királyságban. Ezeket a kínai állam tartja fenn, és hivatalos céljuk a kínai nyelv és kultúra terjesztése. A brit és az amerikai kémelhárítás szerint hírszerzést is folytatnak a Konfuciusz Intézetek azonkívül, hogy terjesztik a Kínában hatalmon levő kommunista párt propagandáját.
“Látjuk, hogy a kínai kommunista párt mennyire elnyomja azokat, akik nyíltan bírálják. Nem engedhetjük meg, hogy egy autoriter rendszer az országa nyelvét tanítsa nálunk”
– hangsúlyozza a törvényjavaslat módosításának egyik fő támogatója, a brit parlament külügyi bizottságának elnöke.
Tom Tugendhat távolról sem az egyetlen konzervatív politikus, aki támogatja a Konfuciusz Intézetek betiltását – írja a brüsszeli Politico. Sok más tory vezető mellett Iain Duncan Smith, a konzervatívok egykori vezetője is kiáll a módosító javaslat mellett.
Boris Johnson miniszterelnök, aki csak nemrég élt túl egy bizalmi szavazást a tory pártban, nem könnyen hagyhatja figyelmen kívül ezeket a nézeteket. Más oldalról viszont a Konfuciusz Intézetek betiltása diplomácia ellentétekhez vezetne Pekinggel. Néhány ellenzéki képviselő is támogatja a Konfuciusz Intézetek betiltását a Munkáspárt illetve a liberálisok közül.
A felsőoktatási törvény javaslat, melyről a jövő héten szavaz a brit parlament eredetileg csak annyit irányzott elő, hogy az illetékes miniszternek figyelemmel kell kísérnie a Konfuciusz Intézetekhez hasonló külföldi intézmények működését és finanszírozását.
Másutt is bírálat tárgya a Konfuciusz Intézet
Németországban tavaly az akkori oktatási miniszter bírálta a Konfuciusz Intézeteket mondván, hogy azok magas szintű befolyást gyakorolnak a közéletre. A miniszter annak kapcsán beszélt erről, hogy Düsseldorfban a kínai főkonzul megakadályozott egy online fórumot, melyet két német újságíró könyvéről rendeztek volna két Konfuciusz Intézetben.
A könyv Hszi Csinping elnök – pártfőtitkárról szólt, és nem felelt meg annak a hivatalos képnek, melyet Pekingben elfogadhatónak tartanak.
Mind Nagy Britanniának mind pedig Németországnak Kína a legfontosabb gazdasági partnere. Mind a brit mind a német cégek igen fontosnak tartják a kínai piacot. Merkel kancellár annak idején minden évben népes üzleti küldöttség élén látogatott el Pekingbe, hogy javítsa a kapcsolatokat. Amióta az USA első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, kissé lehűltek az európai nagyhatalmak kapcsolatai is Pekinggel, ahol azt hangsúlyozzák, hogy az Európai Unió és Nagy Britannia legfontosabb gazdasági partnere Kína.
Daniel Freund, a német zöldek európai parlamenti képviselője szerint évi egymilliárd euró jut Orbán Viktornak és klánjának az uniós pénzekből.
Nem megy ilyen messzire az Európai Unió pénzügyi csalások elleni hivatala – az OLAF – hiszen nincsen módja igazán vizsgálódni Magyarországon. Most, amikor ismertették az elmúlt időszak vizsgálati eredményeit arra hívták fel a figyelmet: jó lenne, hogy Magyarországon is vizsgálódhatna az európai ügyészség.
Orbán Viktor tudja, hogy miért küzd ez ellen hős magyar patriótaként. Tavaly volt az első év, hogy az OLAF segíthetett az európai ügyészségnek abban, hogy utánajárjanak: mi is lett az uniós pénzekkel a tagállamokban. Tavaly több mint félmilliárd euró visszafizetésére tett javaslatot az OLAF. Magyar-szlovák ÁFA csalás. Ez a két tagállam a bajnok abban, hogy elcsalja az ÁFA-t oly módon, hogy papíron utaztatja az árukat, de a valóságban egészen más történik. Az európai ügyészség itt különösen hatékony lehetne – mondta az OLAF főnöke – de Magyarország nem tagja ennek az európai intézménynek, mert az EU pénzére igényt tart, de az ellenőrzésére nem.
Ez lenne a nemzeti együttműködés rendszere, amely nemigen működik az uniós euró milliárdok nélkül. Minthogy
Magyarország ellen a jogállami normák megsértése miatt eljárás folyik, ezért ez az egyetlen tagállam, amely nem jogosult a helyreállítási alapra.
Lengyelország épp az elmúlt napokban kapott zöld jelzést a brüsszeli bizottságtól, de az Európai parlament bírálta Ursula von der Leyent a döntés miatt.
Magyarország viszont hiába vár a pénzre, ezért a nemzetközi piacon vesz fel devizahitelt.
Bár Orbán Viktor korábban fogadkozott, hogy sohasem kerül sor erre, most a gazdasági vészhelyzetben ehhez a módszerhez folyamodott. Mindez az államadósság növekedésével jár noha az Orbán kormány deklarált célja annak csökkentése.
Minthogy azonban az Európai Unió csaknem valamennyi tagállama hasonló problémákkal küzd: magas az államadósság és a költségvetés hiánya, ezért a brüsszeli bizottság azt javasolja: jövőre se legyenek kötelezőek a maastrichti kritériumok!
Brüsszelben tehát e tekintetben elnézően lesznek, de korrupció ügyben annál kevésbé, hogy
a fukar tagállamok egyre inkább vonakodnak finanszírozni egy olyan rendszert, amelynek haszonélvezői a tagállamokban a helyi elit tagjai nem pedig a millió gonddal küszködő gazdaság és társadalom.
Az ukrán hadvezetés már néhány napja bejelentette, mostanra Moszkva is megerősítette a hírt, hogy újabb generális veszítette életet a február 24. óta tartó harcokban Ukrajnában. Azt nem közölték, hogy Roman Kutuzov tábornok hol és hogyan halt meg.
A tizenegyedik orosz tábornok, aki életét veszítette a harcokban Ukrajnában, ahol nagyon magas a főtiszti áldozatok száma. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az amerikai hírszerzés nagy figyelemmel kíséri a hadműveleteket Ukrajnában, és a megszerzett információkat villámgyorsan továbbítja az ukránoknak. Akik előszeretettel veszik célba az orosz generálisokat. Majdnem sikerült kilőniük Oroszország első számú katonáját amikor a vezérkari főnök titokban Ukrajnában járt. Valerij Geraszimov tábornok megúszta, hogy ukrán rakéta csapás érte az őt szállító autó konvojt, de az Ukrajnában harcoló csapatok informatikai főnöke, aki szintén tábornok volt belehalt a támadásba.
Kutuzov legendás név
Napóleon sikeres ellenfele Oroszországban Kutuzov tábornok volt, aki feladta Moszkvát, hogy megmentse a hadsereget. A franciák katasztrófális vereséget szenvedtek, és Napóleon európai uralma alapjaiban megrendendült. Oroszországban ezt hívják az első nagy honvédő háborúnak, a második az, amely visszaverte a nácik agresszióját. Az orosz hadsereg presztízse óriási csapást szenvedett el a több mint három hónapos ukrajnai háború során, és ezt a legtöbben a vezetés számlájára írják. Először a villámháborus tervek fulladtak kudarcba, majd később kiderült, hogy az ukrán hadsereg ellenállása egyre erősödik. Nem utolsó sorban azért, mert Nyugatról egyre több és egyre korszerűbb fegyverek érkeznek Ukrajnába.
Putyin a kiszivárgó hírek szerint egyre kevésbé elégedett a “korlátozott hadművelet” ugyancsak korlátozott eredményeivel. Ezért állítólag felfüggesztette Valerij Geraszimov hadseregtábornokot, a vezérkar főnökét. Hírek terjedtek el arról is, hogy Dvornyikov hadseregtábornok, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnoka sem élvezi immár Putyin bizalmát.
Az orosz elnök május 9-én a Győzelem napján szeretett volna díszmenetet a Vörös téren Moszkvában, ahol az Ukrajnában győztes csapatok vonultak volna fel a náci Németország elleni győzelem évfordulóján. Csakhogy Ukrajnában a győzelem elmaradt. Sőt Kijevből azzal távozott az amerikai hadügyminiszter, hogy az ukránok megnyerhetik a háborút. Biden elnök pedig végülis korszerű rakéta rendszert szállít Ukrajnának miután Zelenszkij elnök megígérte: Oroszország területét nem támadják vele. Putyin orosz elnök válaszul azzal fenyegetőzött, hogy olyan célpontokat is támadnak majd az oroszok, melyeket eddig megkíméltek. Kijevet hosszú idő után újra rakéta támadás érte, de az elnöki palotát egyelőre nem érte találat az ukrán fővárosban.
Blinken amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború még hosszú hónapokig elhúzódhat.
Daniel Freund, aki az Európai Parlament tagja a német zöldek képviseletében. A Stuttgart Zeitungban annak a véleményének adott hangot, hogy az Orbán klán ráteszi a kezét a Magyarországnak jutó uniós pénzek egynegyedére vagyis több mint egymilliárd euróra!
Ezt kell megakadályoznia annak az uniós eljárásnak, amely a jogállami sérelmekre hivatkozva nem utalja át az uniós eurómilliárdok egy részét a magyar kormánynak.
Brüsszel legfőbb kifogása Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere ellene a korrupció.
Ezért egyik fő követelése az, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai ügyészséghez, amely nyomon követheti az uniós pénzeket a tagállamokban. Orbán Viktor foggal-körömmel harcol ez ellen.
Éppúgy mint az orosz olajembargó ellen, amelynek hatását atombombához hasonlította a magyar gazdaságra. A nyilvánvaló túlzás valós problémákat takar. Az átállás az olcsó orosz olajról a drágább Brent olajra nyilvánvalóan csökkentené a MOL nyereségét. Márpedig a magyar kormány jelentős részben a MOL-ra alapozza a benzinárak fenntartását. A kettős benzinár rendszer nyilvánvalóan irritálja az Európai Uniót, de a magyar fogyasztókat elégedettséggel tölti el. Ezenkívül visszafogja az inflációt, amely Magyarországon is mindinkább az évi 10%-ot ostromolja.
Orbán és a gázembargó
A magyar miniszterelnök nemcsak emiatt harcol elszántan az orosz olaj kitiltása ellen hanem azért is, mert tudja: Brüsszel előkészíti a földgáz embargós csomagot is. Ez szinte fenntarthatatlanná tenné a rezsi csökkentést, amely pedig Orbán népszerűségének egyik legfőbb alapja. Ezenkívül Orbán Viktornak személyes érdekeltsége is van a földgáz kereskedelemben. Moszkva ugyanis évtizedek óta ezen keresztül pénzeli híveit Magyarországon. A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég jelenleg hatalmas profittal működik, de tulajdonosi köréről szinte semmit sem lehet tudni, mert az üzleti titok.
Kiléphet-e Orbán az Európai Unióból?
Nemcsak azért nem teheti ezt meg, mert a nemzeti együttműködés rendszere nem finanszírozható hosszú távon az euró milliárdok nélkül. Nemcsak az évi egymilliárd hiányozna, melyet Freund képviselő említ. Még csak az sem, hogy az oroszok és a kínaiak számára is csak addíg fontos Magyarország amíg az Európai Unió tagja. Az igazi ok: a Magyarországon működő külföldi cégek egy uniós országba hoztak tőkét. Ha Magyarország kilépne, akkor ez megszűnik. Vagyis az itt működő német, japán, dél-koreai vagy épp kínai cégek új helyzetbe kerülnének. Többségük aligha folytatná működését Magyarországon, ha az elhagyná az Európai Uniót. Ezért Orbán Viktor még hogyha akarná sem tudná kivezetni Magyarországot az Európai Unióból. De miért is akarná, ha évente így több mint egymilliárd eurót inkasszál ?
A jövő heti uniós csúcstalálkozóra készülődve Draghi miniszterelnök azzal az elképzeléssel állt elő, hogy Brüsszelnek azonnali tűzszünetre kellene felszólítania a feleket Ukrajnában. Az olasz elképzelést támogatja Magyarország és Ciprus is.
Az uniós tagállamok többsége – az amerikai elképzelésekhez igazodva – az ukrán kormány maximális támogatása mellett van. Zelenszkij elnöknek az az álláspontja, hogy csakis azután lehet tárgyalni, ha az oroszok kivonultak a megszállt területekről. Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN televíziónak ezért úgy nyilatkozott, hogy a háború sokáig el fog húzódni, de az Európai Uniónak és a NATO-nak kötelessége támogatnia Ukrajnát a végsőkig. Ugyanezt a véleményt fejtette ki Zelenszkij ukrán elnök a davosi világkonferencia előtt.
Morawiecki lengyel miniszterelnököt megkérdezték arról is, hogy jó barátja Orbán Viktor akadályozza az orosz olajembargót. Ezt a lengyel kormányfő elismerte, de hozzátette, hogy sok uniós tagállam örül Orbán szembeszegülésének, mert maga sem akar olajembargót. Földgáz embargót még kevésbé.
Két irány
Soros György Davosban már a harmadik világháborúról beszélt. Kifejtette az amerikai demokrata adminisztráció álláspontját, mely szerint a falhoz kell szorítani Putyint, és a lehetőség szerint végezni vele. Soros György éppúgy mint Morawiecki lengyel miniszterelnök Hitlerhez hasonlították Putyint, akit minden áron meg kell állítani.
Teljesen más álláspontot fejtett ki Davosban Kissinger egykori amerikai külügyminiszter. A veterán diplomata szerint az USA-nak mielőbb tűzszünetre kellene rávennie Zelenszkij ukrán elnök – azon az áron is, ha ez területi engedményeket jelent Putyinnak. A republikánus Kissinger szerint Oroszországra szüksége van az európai békerendszernek, ezért alkut kell kötni Putyinnal. Meg kell akadályozni egy kínai-orosz szövetséget. Lényegében ugyanez a véleménye Draghi olasz miniszterelnöknek, Macron francia elnöknek és Scholz német kancellárnak is. Ehhez az állásponthoz csatlakozik most Orbán Viktor, aki megpróbálja megőrizni kapcsolatait Oroszországgal a háború ellenére is. A két vonal összecsapása várható a jövő heti uniós csúcson. Ursula von der Leyen asszony jelezte: az olajembargót nem vitatják meg, mert nincs konszenzus.
Megtárgyalják viszont azt a brüsszeli javaslatot, mely szerint el kell kobozni az orosz oligarchák mintegy 10 milliárd eurós befagyasztott vagyonát az Európai Unióban. Brüsszel szerint ebből lehetne részben finanszírozni Ukrajna újjáépítését.
Pintér Sándor belügyminiszter már 2011-ben javasolta egy olyan titkosszolgálat megteremtését, amely az összes többiből beérkező információkat elemzi, és azok alapján cselekedhet is.
A törvényjavaslatot a hatalmon levő Fidesz fúrta meg – állítólag Kövér László személyes közbeavatkozására. A parlament elnöke az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte, és elég pontos képe van azok működéséről. Pintér Sándorban valójában sohasem bízott meg igazán, azt pedig végképp nem akarta, hogy olyan hatalmat kapjon a kezébe, amellyel a nemzeti együttműködés egész rendszerét ellenőrizheti. A Fidesz vezetőit Pintér Sándor jó amerikai kapcsolatai aggasztják hiszen Washingtonban a demokraták kifejezetten ellenszenvvel szemlélik Orbán kormányzását. A jelenlegi washingtoni vezetés nem épp az Orbán kormány barátja, az új nagykövet kinevezése ezt mindennél jobban mutatja.
Berni Unió
A Nemzeti Információs Központ – NIK- melyet Rogán Antal felügyel a TIBEK utóda, melyet Pintér Sándor fejlesztett ki. Olyan jogosítványai vannak, melyek gyakorlatilag mindenre felhatalmazzák a nemzetbiztonság érdekében. Nem tagja a Berni Uniónak, melynek például az Alkotmányvédelmi Hivatal igen. Ez azért fontos, mert a Berni Unió kontrollálja az Egyesült Államok európai barátainak titkosszolgálatait. Innen ki is lehet zárni valakit. De hogyha nem is tag, akkor ez a veszély nem áll fenn. Persze kérdés, hogy kikből áll össze a tisztikar. A régiek Pintér Sándor emberei, őket valószínűleg lecserélik. Csakhogy a fiatalabb tiszteket a kilencvenes évektől kezdve az USA-ban és más NATO államokban képezték ki vagyis a megbizhatóságuk Orbán szempontjából kérdéses lehet. A hazai titkosszolgálati képzés viszont még nagyon új ahhoz, hogy minőségi állományt produkáljon. Jelenleg ez a gyenge láncszem, de a koncepció világos: Orbán olyan szupertitkos szolgálatot akar, amely csakis hozzá személy szerint lojális. Mit szólnak ehhez Washingtonban vagy épp Moszkvában? Az USA-ban láthatják, hogy a lojalitás nem mindig párosul megfelelő szakértelemmel. Az orosz titkosszolgálatok kudarca Ukrajnában elég világosan megmutatta a lojalitás korlátait.
Ha Orbán csodafegyvere is csak ennyire lehet képes, akkor nem túl nagy a gond. Magyarországon viszont azt jelenti, hogy mindenki és minden közvetlenül ellenőrizhetővé válik. A NIK-nek pedig cselekvési jogosítványai is vannak…
Isten után az első – ebben a szerepben tetszeleghet Rogán Antal, aki a jövőben az összes polgári titkosszolgálatot ellenőrzi. Míg korábban a belügy illetve a külügy felügyelte ezeket, mostantól mind Rogán Antalhoz tartoznak! Ez óriási hatalmat jelent, egyben pedig szinte totális kontrollt a nemzeti együttműködés rendszere fölött.
Vajon milyen viszonyban lesznek a magyar titkosszolgálatok a NATO államok szolgálataival? Az oroszokkal vagy a kínaiakkal? Ezek békeidőben sem mellékes kérdések, de a hidegháborúban rendkívül fontosakká válhatnak. Lényegében persze már eddig is Orbán Viktornak jelentettek a titkosszolgálatok vezetői, de most ez egyértelművé vált. Semmiféle jogi kontroll sincs, csakis a hatalom érdekei számítanak.
Eddig Pintér Sándor akadályozta az ellenzék szisztematikus megfigyelését.
Az USA fontos nagykövetet küld
Magyarország felértékelődését mutatja, hogy olyan diplomata érkezik Washingtonból, aki korábban az ENSZ-ben képviselte hazáját különleges politikai ügyekben. Vagyis komoly diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik. David Pressman kinevezése azt mutatja, hogy az USA szakított azzal a régi gyakorlatával, hogy az épp aktuális elnök üzleti támogatói közül jelöl nagykövetet. Orbán Viktor már az Egyesült Államokban is tényező. Jól mutatja ezt, hogy nálunk rendeznek meg egy fontos republikánus tanácskozást. A republikánusok pedig revansra készülnek az Egyesült Államokban, nem paktálnak Joe Bidennel. Akinek nemzetbiztonsági tanácsadója többször is nyíltan célzott az USA autokrata ellenfeleinek megbuktatására. Jake Sullivan listáján szépen gyülekeznek az USA bukott ellenfelei: Boriszov ex miniszterelnök Bulgáriában, Babis ex kormányfő Csehországban. Fico egykori miniszterelnök Szlovákiában. A szlovákiai NER fura ura egyenesen arról beszél , hogy „Szlovákia amerikai tartomány lett”. Ázsiában eltűnt a Kína barát miniszterelnök Pakisztánban. A Fülöp szigeteken újra egy Marcos uralkodik, ez pedig az USA barátság növekedését idézi elő.
Magyarország szürke zóna
Az USA stratégiai megítélése szerint Lengyelország, a Baltikum és Románia fontos állam az ukrajnai háború miatt. Magyarország hasonlóan Csehországhoz, Szlovákiához, Szlovéniához, Bulgáriánoz a szürke zóna része. Ez azt jelenti, hogy stratégiai szempontból nem igazán fontos az USA számára. Ezért Washington Berlinre bízta a szürke zóna felügyeletét. Ebben a helyzetben kell megtalálnia a maga útját az új Orbán kormánynak, amely szeretné megőrizni sokoldalú kapcsolatait akkor is amikor az USA hosszútávra el akarja vágni Oroszországot Európától.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
