Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

575 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Új NATO főparancsnok

0

Parancsnokot váltott a NATO, amely legutóbbi csúcsértekezletén megállapította: Oroszország immár stratégiai ellenség.

Az új NATO főparancsnok, Christopher Cavoli tábornok egyben az USA Európában állomásozó erőinek a parancsnoka is. Az Egyesült Államok jelentős mértékben növeli katonáinak számát az európai kontinensen, hogy ellensúlyozza az orosz fenyegetést.

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt két semleges skandináv állam, Finnország és Svédország is belép a NATO-ba. Putyin Ukrajna elleni agressziója ébresztőt jelentett sok európai államban, ahol tartanak az orosz fenyegetéstől.

Mit tehet a NATO?

“Mi most együtt nagy fenyegetéssel állunk szemben az európai kontinensen”

– hangsúlyozta a beiktatás alkalmából Christopher Cavoli tábornok.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár üdvözölte az új főparancsnokot, és megköszönte elődjének munkáját. Tod Wolters amerikai repülő tábornok 2019 és 2022 között állt a NATO csapatok élén Európában. Az utód, Christopher Cavoli tábornok eddig az USA haderőinek európai és afrikai parancsnoka volt. Jól ismeri Európát hiszen Németországban született egy ott szolgáló amerikai katona családban. Később a szüleit Olaszországba helyezték át, ezért a fiatal Cavoli Olaszországban nőtt fel. Nemcsak németül és olaszul tud, de oroszul is jól beszél. Egyik korábbi megbízatása épp az volt Washingtonban, hogy az Oroszországgal foglalkozó igazgatóságot vezette. Az amerikaiak már régóta előre jelezték Putyin agresszióját Ukrajna ellen. William Burns a CIA igazgatója novemberben tárgyalt telefonon Putyinnal Moszkvában. Ezt követően meglepetésszerűen Brüsszelbe repült, ahol a NATO és az Európai Unió vezetőit tájékoztatta a várható orosz támadásról.

A NATO megalapításától kezdve az Egyesült Államok irányítása alatt áll.

Míg az amerikaiak stratégiai ellenségnek tekintik Putyint, és szeretnék őt megbuktatni, addig az európai nagyhatalmak (Franciaország, Németország és Olaszország) mielőbbi tűzszünetet sürgetnek, és nem akarják a falhoz szorítani Putyint. Ehelyett valamiféle egészségre törekszenek vele mondván: Oroszország fontos része az európai biztonsági rendszernek, és az is marad függetlenül attól, hogy ki áll az ország élén.

Nagy Márton: megélhetési válság fenyeget

Nem az infláció a fő veszély a magyar gazdaság számára hanem a recesszió – hangsúlyozta a fejlesztési miniszter, aki nemrég még Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója volt.

A Matthias Corvinus kollégiumban szakmai előadást tartott és nem politikailag korrekt tájékoztatót. Elismerte, hogy a jegybankok mindenütt a világon ördögi körbe jutottak, mert

“Alaphelyzet, hogy magas az infláció. Erre agresszív kamatemeléssel reagálnak a jegybankok. Ez erősíti a dollárt és minden más fizető eszközt gyengít. Ha gyengül az árfolyam, akkor nő az infláció hiszen a külföldről behozott áru drágább lesz. Ha a dollár erősödik, akkor azzal az USA kinyomja az inflációt a többi országba.”

Ez persze nem minden országra igaz: Japánban 1%, Kínában 2% az infláció. Vagyis nem kizárólag import inflációról van szó hanem a belső tényezők is fontosak. Például az, hogy a magyar kormány milliárdokért vásárolt szavazatokat amikor visszahozta a tizenharmadik havi nyugdíjat, visszafizette az adót a fiatal családoknak etc…

Arról sem tett említést Nagy Márton, hogy Magyarország élelmiszerben jelentős részben önellátó mégis rakéta sebességgel növekednek az árak. Miért? A magyar mezőgazdaság erőteljesen monopolizálódott az elmúlt években: Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc szerepe meghatározóvá vált az agrár piacon. Ők pedig ezt ki is használják: emelik az árakat.

Megélhetési válság

Ez annak a következménye, hogy a lakosság jelentős része nem tudja olyan ütemben növelni a bevételeit mint ahogy a kiadásai nőnek. Vagyis csökken a reáljövedelem. Ez az, amit a családok életszínvonalnak hívnak. Ez nemcsak gazdasági hanem méginkább poltikai válság – hangsúlyozta Nagy Márton – hiszen jelentős társadalmi csoportok életszínvonala csökken.

A megélhetési válság jövőre megoldódhat, de a recesszió elkerülhetetlen

– mondta a fejlesztési miniszter. Nem tért ki arra, hogy Orbán Viktor hogyan ígérhette meg a választóknak: nem lesznek megszorítások! Ráadásul politikai válságot idézhet elő a munkanélküliség – hangsúlyozta.

Tegyük hozzá:

nem épp világos, hogy miképp oldódik meg a megélhetési válság jövőre, ha jön a recesszió és a munkanélküliség?!

Az Európai Unióval ki kell egyezni!

Ebben a helyzetben a magyar kormány számára ez egyértelmű feladat hiszen az uniós milliárdok nélkül veszélybe kerülhet az ország fizetőképessége is.

Magyarországnak 5,8 milliárd euró járna a gazdaságélénkítési alapból, de ezen kívül a magyar kormány most már igényt tart a 9,6 milliárd eurós olcsó hitelre is. Ezt először elutasította a magyar miniszterelnök, de rájött arra, hogy így sokkal olcsóbban jut pénzhez mintha a piacon próbálna kölcsönt szerezni.

Ha nem jönnek meg az euró milliárdok az Európai Uniótól, akkor Magyarország a fizetésképtelenség szélére sodródhat. Erről nem beszélt Nagy Márton, de a helyzet egyre jobban hasonlít a 2008-ashoz amikor a kormány kezdetben azt állította: a nemzetközi pénzügyi válság minket nem érint, majd pedig kénytelen volt az IMF-hez fordulni, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget. Csakhogy Matolcsy György kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot, velük nehéz lesz zöldágra vergődni. Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott: vészhelyzetben a kínaiaktól kérhet pénzt. Ez nem épp eurokonform eljárás …

Álmodik a nyomor

Varga Mihály pénzügyminiszter arról tájékoztatta a közvéleményt a Facebookon, hogy Magyarország fokozatosan csökkenti államadósságát. Tavaly év végén 76,8% volt a GDP arányos államadósság, a következő választás idején 2026-ban ez 63,1%-ra csökken – állítja a pénzügyminiszter.

Ha recesszió várható, vagyis a GDP nem nő hanem csökken ugyanakkor egyre több kölcsön felvételére kényszerül a Nemzeti Bank, a törlesztő részletek egyre többet visznek el az aktuális költségvetésből, akkor hogy csökkenhet lényegesen az államadósság aránya az éves GDP-hez viszonyítva?

Csökkentjük a költségvetési hiányt – ígéri Varga Mihály. Akkor viszont, hogy védik meg a lakosságot az inflációtól?

Ha ennyire egymásnak és önmaguknak is ellentmondó, szakmaiatlan kijelentéseket tesznek azzal csak nehezítik a kormány és végső soron az egész ország helyzetét.

Mindebből az látszik, hogy Orbán Viktor emberei látják a gazdasági válságot, de megoldási elképzelésük nincs arról, hogy a miniszterelnök ígéreteit hogy lehetne tényekkel alátámasztani.

Egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság

Arra hívta fel a figyelmet Nouriel Roubini, aki szerint egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság ami miatt a jegybankok lehetetlen helyzetbe kerülhetnek, mert az infláció elleni szigorító intézkedések adósságválságot válthatnak ki, melyet egyáltalán nem lesz könnyű kezelni.

Még nincs itt ez a kettős válság, de gyorsan közeledik – fejtette ki a Bloomberg televízióban a Végzet közgazdásza, aki megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Most  nemcsak az okoz gondot az Egyesült Államokban, hogy a vírusválság ellensúlyozására túlfűtötték a gazdaságot, és ez inflációt váltott ki hanem az is, hogy a    nagy globális szállító láncok komolyan meggyengültek. Emiatt a kínálati oldalon komoly problémák merülnek fel. Jól látszik ez a világ energia piacán.

Stagfláció jöhet éppúgy mint a hetvenes években vagyis a gazdaság nem nő, de az árak igen. Ráadásul akkor még jóval alacsonyabb volt mindenütt az államadósság. Most viszont ez sokkal magasabb – jelentős részben amiatt, hogy a jegybankok és az államok pénzzel árasztották el a piacokat és a családokat a vírusválság idején.

Hogy lehet stagfláció amikor a digitális óriások mint a Google, az Apple vagy az Amazon deflációs hatást gyakorolnak a piacokra az egész világon?

“A globalizáció ellenfeleinek a száma nagyon megnövekedett, mert a rendszer nagyon sokakat hátrányosan érintett. Ők a digitális globalizáció ellen vannak” – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

“A globalizáció vesztesei ott találhatóak Trump szavazói között, a republikánusoknál, de a demokrata táborban is az USA-ban éppúgy mint a populista mozgalmakban Európában.

Ezek azt követelik, hogy hozzák vissza a gyárakat és a munkahelyeket  Kínából és más hasonló helyekről, ahova épp az alacsony bérek miatt telepítették ki az ipart. ”Negatív tényező az is, hogy a népesség a legtöbb országban egyre öregszik. Ez már nemcsak Európára, az Egyesült Államokra vagy Japánra igaz hanem Kínára, Dél Koreára  is.
Ez is a stagnálás irányába löki a gazdaságokat.

Az amerikai és a kínai gazdaság szétválása (decoupling)

Ez tartós tendenciának bizonyul – hangsúlyozza Roubini, aki arra utal, hogy Trump elnök védővámjait Kínával szemben Biden sem vonta vissza.

Igaz, hogy Yellen pénzügyminiszter asszony javasolta ezt éppen azért, hogy megállítsák az inflációt, de egyelőre nem történt semmi. A republikánus ellenzék ugyanis kitart Trump védővámjai mellett annak ellenére, hogy az olcsó kínai import mérsékelhetné az inflációt az Egyesült Államokban. A kínálati oldal tartós gyengélkedése az infláció növekedése irányába hat miközben az ellene hozott jegybanki szigorító intézkedések olyan adósságválságot idézhetnek elő mint a 2008-as nagy pénzügyi válság idejében. (Lásd Görögország). Akkor  defláció uralkodott a piacokon, most viszont az infláció okoz problémát  párhuzamosan a gazdasági recesszióval.

Balkanizálódás fenyegeti a globális gazdaságot, mert mindenki a saját gazdaságát védi.

A tőke és a munka között változnak az erőviszonyok

A Biden adminisztráció hatalmas összegeket juttatott a leginkább rászoruló családoknak a vírusválság idején (900+1300 milliárd dollár). Ennek következtében a munkavállalók helyzete megerősödött. Míg a korábbi időszakban a pénz a munkavállalóktól a tőke irányába vándorolt, most ez megfordult. A munkavállalók anyagi helyzete megerősödött az Egyesült Államokban, immár megengedhetik maguknak, hogy ne fogadjanak el nekik nem megfelelő munkahelyet – érvelt Roubini a Bloomberg televízióban.

Érdemes megemlíteni, hogy a Standard and Poor’s jóslata szerint a munkavállalók elveszítik ezeket a megszerzett előnyöket a következő években az USA-ban, ahol a munkanélküliség növekedése várható épp a fenyegető  recesszió miatt.

A jegybankok adósság csapdában

A Federal Reserve Boardnak előbb kellett volna megkezdenie  a szigorítást, de akkor növelte volna annak kockázatát, hogy összeomlik a kötvénypiac és utána a tőzsde is, mert a magas adósságállomány miatt a kamatláb emelése csődökhöz vezethet. Most nem olyan recesszióval kell számolnunk mint a korábbi években, hanem olyan nagy válsággal (depresszió) mint amilyen a harmincas években volt az Egyesült Államokban és a világ nagy részén.

“Egyáltalán nem vagyok optimista a jövőt illetően”

– fejezte be interjúját a Végzet közgazdásza, Nouriel Roubini a Bloomberg televízióban.

Amerika válság előtt

Nő a munkanélküliség, magas marad az infláció és recesszió fenyeget. Ezzel a mérsékelten derűlátó jóslattal szolgál az USA polgárainak a Standard&Poor’s közgazdász csapata.

Ahogy a Federal Reserve Board emeli az alapkamatot úgy növekszik a recesszió kockázata – figyelmeztet az S&P. A növekedés üteme idén alacsony lesz. Az előrejelzés szerint a GDP 2,4%-al növekedhet míg jövőre mindössze 1,6%-al.

A múlt hónapban ugyanez a cég még 2%-os növekedést jósolt jövőre. Nem ez a legkínosabb meglepetés hanem az, hogy a munkanélküliség is nőni fog méghozzá olyan dinamikusan, hogy véget vet a munkaerőpiac elmúlt időszakbeli fellendülésének. A vírusválság utáni újrakezdés jót tett a munkaerőpiacnak, amely azonban 2025-ig minden megszerzett helyzeti előnyt elveszíthet. Akkor ugyanis

5% fölé nőhet a munkanélküliség.

Rosszabb a gyógymód mint a betegség

Ez a véleménye a Federal Reserve Board agresszív kamatpolitikájáról az S&P közgazdász csapatának. Idén talán még elkerüli a recessziót az amerikai gazdaság, de mi lesz jövőre?2023- ban a recesszió valószínűsége 40%. Miért? Egyrészt mert a nemzetközi szállítási láncok meggyengültek, az infláció a vásárlóerőre negatív hatást gyakorol, végül pedig ott a jegybank a maga agresszív kamatpolitikájával.

“Nem hiszünk abban, hogy a Federal Reserve Board meg tudná fékezni az inflációt anélkül, hogy a gazdaságot a mélybe taszítsa. Ezt minden bizonnyal ők is tudják, de mégiscsak folytatják agresszív kamat politikájukat.”

A jegybank elszántsága érthető hiszen a májusi infláció 8,6%-os volt. 1981 óta nem volt ilyen magas inflációs mutató az Egyesült Államokban – emlékeztet az S&P.

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

0

Washington közölte, hogy bojkottálja  a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált  árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Valóságos népirtás folyik az ujgur őslakosság körében – állítja az amerikai külügy. Peking természetesen cáfol, de igyekszik javítani viszonyát Washingtonnal. Egyrészt arra hivatkozik, hogy még nem is oly rég az USA és Kína együtt küzdött az iszlamista terrorizmus ellen Ázsiában, ahol az ujgurok igen jelentős szerepet játszanak e téren. Pakisztánban például egy egész ujgur dandár működik az Al Kaida irányítása alatt.

Peking másik érve az, hogy enyhítik az elnyomást a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahonnan elbocsátották a vaskezű vezetőt, akit az USA-ban és Nagy Britanniában a Hszincsiang-Ujgur tartomány hóhérának tekintenek.

Csen Csuangkuo nem akárki a kínai kommunista pártban. Először Tibetben mutatta meg a nemzeti kisebbségek elnyomásának és beolvasztásának hatékony módját, majd 2016-ban a Hszincsiang-Ujgur tartomány élére állították. A tartományban permanens a nyugtalanság, mert a muzulmán ujgur őslakosság kisebbségbe szorult a saját hazájában miközben a beözönlő kínaiak minden fontos pozíciót megszereztek maguknak. Régebben egy muzulmán pártfunkcionárius, Szajfuddin állt a Hszincsiang-Ujgur tartomány élén, de már csakis kínai vezetők vannak a kulcspozíciókban.

Csen mint tartományi vezető olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amely totális kontrollt jelent a renitens ujgur kisebbség fölött.

Facebook

“A problematikus családokat” lágerekbe zárták.

A sors iróniája, hogy Hszi Csinping elnök épp ekkoriban szüntette meg a kínai gulag rendszert, a laogait. Dehát a Hszincsiang-Ujgur tartományban kivételes állapotok uralkodnak amióta iszlamista lázadók nyíltan megkérdőjelezték a kínaiak uralmát. Csen rendőrállama tetszést aratott Pekingben: az ügybuzgó pártfunkcionárius bekerült a Politikai bizottságba, a kommunista párt 25 tagú vezető testületébe. Ahonnan most minden bizonnyal kikerül.

Peking: Amerika az első

A kongresszusra készülődő kommunista pártvezér, Hszi Csinping először felfüggesztette a Hszincsiang-Ujgur tartomány vezetőjét, majd áthelyezte egy mezőgazdasági bizottságba. Amerikában minden bizonnyal értékelték a gesztust. Éppúgy mint azt, hogy Hszi Csinping elnök leváltotta a külügyminiszter első helyettesét, aki kapcsolattartó embere volt Putyinnal. Amikor Putyin a téli olimpia idején Pekingbe látogatott, akkor a kínai külügyminiszter első helyettese még így lelkendezett:

“nincsen határa a kínai-orosz barátságnak és együttműködésnek!”

Kiderült, hogy van.

Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát kétszer is találkozott Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, a majd mindenható Politikai Bizottság tagjával. Az USA arra kérte Kínát, hogy ne exportáljon olyan chipeket Oroszországnak, amelyet nyugati szankciók sújtanak. Peking ezt meg is ígérte az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt ígérte: enyhítik a Kínát sújtó szankciókat. Aztán persze kiderült, hogy hiába szeretné ezt Biden elnök elérni, az ellenzéki republikánusok megpróbálják azt akadályozni.

Hszi Csinping elnök, akit a pártkongresszus várhatóan bebetonoz hatalmába, mindenesetre jelezte: Pekingnek százszor fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

A BRICS virtuális csúcson (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködési szervezete) Putyin kérte, hogy mindenki fokozza az együttműködést Oroszországgal, melyet nyugati szankciók sújtanak.

A kínai kontakt funkcionárius leváltása épp a BRICS csúcs idején hidegzuhany Putyinnak. Akit ez nem lephetett meg igazán, mert a pekingi vezetés tanácsadói több cikket is publikáltak arról, hogy Kína szerint Oroszország könnyen elveszítheti a háborút Ukrajnában.

Putyini minta a Mészáros vagyon?

Vlagyimir Putyinnak legkevesebb 1700 milliárd forintnak megfelelő vagyona van – derítették ki oknyomozó újságírók egy e-mail alapján. A Rosszija bank a központ, amely köré a hálózat szerveződik. Putyin hű oligarchák nevén vannak a méregdrága ingatlanok, melyeket az orosz elnök a sajátjaként használ.

Az orosz elnök vagyonát csekély 40 milliárd dollárra becsülték külföldön, de nemigen tudott senki sem a nyomára bukkanni. Miért nem? Mert lojális strómanok nevén van minden!

Például az a fekete-tengeri palota is, melyet Navalnij mozgalmának hívei – külföldi titkosszolgálatok segítségével – bemutattak a világnak is.

  A lojális strómanokra épülő rendszer szövetkezeti alapon szerveződött meg az elmúlt években.

Putyin egykori pénztárnoka, Roman Abramovics intézte sokáig az orosz diktátor külföldi pénzügyeit Londonból. Ám ott már nem látják szívesen miután Putyin megpróbálta Nagy Britannia földjén meggyilkoltatni az orosz titkosszolgálat híres árulóját.

Putyin külföldi pénzeit egyelőre nem találták meg pedig nagyon keresi azt az amerikai igazságügyi minisztérium, hogy elkobozhassa az Ukrajna elleni agresszió miatt.

Mészáros, a lojális stróman

Egyáltalán nem kizárt, hogy Orbán Viktor Putyint utánozta amikor létrehozta a Mészáros vagyont, amely a hatalom pénzügyi háttér hálózatának is tekinthető.

Freund, német Európa parlamenti képviselő azt állítja, hogy az Európai Unió Magyarországra érkező pénzének egynegyedét nyúlja le a magyar miniszterelnök oly módon, hogy ezeket a hatalmas összegeket Mészáros Lőrincnek vagy más lojális strómannak utalja ki.

A brüsszeli bizottság ezért sem hajlandó kiutalni az uniós euró milliárdokat, melyek nagyon is hiányoznak a magyar költségvetésnek. Meg természetesen Orbán Viktornak is, aki az uniós euró milliárdok nélkül aligha tudja hosszú távon működtetni a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ezért kénytelen megsarcolni Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz Pista bankjait is.

Az inflációs válság persze sokat segít Orbán Viktornak hiszen Európa legmagasabb áfája miatt a kincstár remekül profitál az árak emelkedéséből miközben a dühös vásárlók nem is az államot hibáztatják a válságért.

Betilthatják a Konfuciusz intézeteket Nagy Britanniában

0

A felsőoktatási törvényhez olyan módosító javaslatot terjesztett elő egy konzervatív képviselő, mely lehetővé tenné azt, hogy az illetékes miniszter betiltsa a Konfuciusz Intézeteket a szólásszabadságra és a felsőoktatási intézmények befolyásolására hivatkozva.

30 Konfuciusz Intézet működik jelenleg az Egyesült Királyságban. Ezeket a kínai állam tartja fenn, és hivatalos céljuk a kínai nyelv és kultúra terjesztése. A brit és az amerikai kémelhárítás szerint hírszerzést is folytatnak a Konfuciusz Intézetek azonkívül, hogy terjesztik a Kínában hatalmon levő kommunista párt propagandáját.

“Látjuk, hogy a kínai kommunista párt mennyire elnyomja azokat, akik nyíltan bírálják. Nem engedhetjük meg, hogy egy autoriter rendszer az országa nyelvét tanítsa nálunk”

– hangsúlyozza a törvényjavaslat módosításának egyik fő támogatója, a brit parlament külügyi bizottságának elnöke.

Tom Tugendhat távolról sem az egyetlen konzervatív politikus, aki támogatja a Konfuciusz Intézetek betiltását – írja a brüsszeli Politico. Sok más tory vezető mellett Iain Duncan Smith, a konzervatívok egykori vezetője is kiáll a módosító javaslat mellett.

Boris Johnson miniszterelnök, aki csak nemrég élt túl egy bizalmi szavazást a tory pártban, nem könnyen hagyhatja figyelmen kívül ezeket a nézeteket. Más oldalról viszont a Konfuciusz Intézetek betiltása diplomácia ellentétekhez vezetne Pekinggel. Néhány ellenzéki képviselő is támogatja a Konfuciusz Intézetek betiltását a Munkáspárt illetve a liberálisok közül.

A felsőoktatási törvény javaslat, melyről a jövő héten szavaz a brit parlament eredetileg csak annyit irányzott elő, hogy az illetékes miniszternek figyelemmel kell kísérnie a Konfuciusz Intézetekhez hasonló külföldi intézmények működését és finanszírozását.

Másutt is bírálat tárgya a Konfuciusz Intézet

Németországban tavaly az akkori oktatási miniszter bírálta a Konfuciusz Intézeteket mondván, hogy azok magas szintű befolyást gyakorolnak a közéletre. A miniszter annak kapcsán beszélt erről, hogy Düsseldorfban a kínai főkonzul megakadályozott egy online fórumot, melyet két német újságíró könyvéről rendeztek volna két Konfuciusz Intézetben.

A könyv Hszi Csinping elnök – pártfőtitkárról szólt, és nem felelt meg annak a hivatalos képnek, melyet Pekingben elfogadhatónak tartanak.

Mind Nagy Britanniának mind pedig Németországnak Kína a legfontosabb gazdasági partnere. Mind a brit mind a német cégek igen fontosnak tartják a kínai piacot. Merkel kancellár annak idején minden évben népes üzleti küldöttség élén látogatott el Pekingbe, hogy javítsa a kapcsolatokat. Amióta az USA első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, kissé lehűltek az európai nagyhatalmak kapcsolatai is Pekinggel, ahol azt hangsúlyozzák, hogy az Európai Unió és Nagy Britannia legfontosabb gazdasági partnere Kína.

OLAF: hova tűnnek az uniós pénzek Magyarországon?

0

Daniel Freund, a német zöldek európai parlamenti képviselője szerint évi egymilliárd euró jut Orbán Viktornak és klánjának az uniós pénzekből.

Nem megy ilyen messzire az Európai Unió pénzügyi csalások elleni hivatala – az OLAF – hiszen nincsen módja igazán vizsgálódni Magyarországon. Most, amikor ismertették az elmúlt időszak vizsgálati eredményeit arra hívták fel a figyelmet: jó lenne, hogy Magyarországon is vizsgálódhatna az európai ügyészség.

Orbán Viktor tudja, hogy miért küzd ez ellen hős magyar patriótaként. Tavaly volt az első év, hogy az OLAF segíthetett az európai ügyészségnek abban, hogy utánajárjanak: mi is lett az uniós pénzekkel a tagállamokban. Tavaly több mint félmilliárd euró visszafizetésére tett javaslatot az OLAF. Magyar-szlovák ÁFA csalás. Ez a két tagállam a bajnok abban, hogy elcsalja az ÁFA-t oly módon, hogy papíron utaztatja az árukat, de a valóságban egészen más történik. Az európai ügyészség itt különösen hatékony lehetne – mondta az OLAF főnöke – de Magyarország nem tagja ennek az európai intézménynek, mert az EU pénzére igényt tart, de az ellenőrzésére nem.

Ez lenne a nemzeti együttműködés rendszere, amely nemigen működik az uniós euró milliárdok nélkül. Minthogy

Magyarország ellen a jogállami normák megsértése miatt eljárás folyik, ezért ez az egyetlen tagállam, amely nem jogosult a helyreállítási alapra.

Lengyelország épp az elmúlt napokban kapott zöld jelzést a brüsszeli bizottságtól, de az Európai parlament bírálta Ursula von der Leyent a döntés miatt.

Magyarország viszont hiába vár a pénzre, ezért a nemzetközi piacon vesz fel devizahitelt.

Bár Orbán Viktor korábban fogadkozott, hogy sohasem kerül sor erre, most a gazdasági vészhelyzetben ehhez a módszerhez folyamodott. Mindez az államadósság növekedésével jár noha az Orbán kormány deklarált célja annak csökkentése.

Minthogy azonban az Európai Unió csaknem valamennyi tagállama hasonló problémákkal küzd: magas az államadósság és a költségvetés hiánya, ezért a brüsszeli bizottság azt javasolja: jövőre se legyenek kötelezőek a maastrichti kritériumok!

Brüsszelben tehát e tekintetben elnézően lesznek, de korrupció ügyben annál kevésbé, hogy

a fukar tagállamok egyre inkább vonakodnak finanszírozni egy olyan rendszert, amelynek haszonélvezői a tagállamokban a helyi elit tagjai nem pedig a millió gonddal küszködő gazdaság és társadalom.

Kutuzov orosz tábornok is meghalt Ukrajnában

0

Az ukrán hadvezetés már néhány napja bejelentette, mostanra Moszkva is megerősítette a hírt, hogy újabb generális veszítette életet a február 24. óta tartó harcokban Ukrajnában. Azt nem közölték, hogy Roman Kutuzov tábornok hol és hogyan halt meg.

A tizenegyedik orosz tábornok, aki életét veszítette a harcokban Ukrajnában, ahol nagyon magas a főtiszti áldozatok száma. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az amerikai hírszerzés nagy figyelemmel kíséri a hadműveleteket Ukrajnában, és a megszerzett információkat villámgyorsan továbbítja az ukránoknak. Akik előszeretettel veszik célba az orosz generálisokat. Majdnem sikerült kilőniük Oroszország első számú katonáját amikor a vezérkari főnök titokban Ukrajnában járt. Valerij Geraszimov tábornok megúszta, hogy ukrán rakéta csapás érte az őt szállító autó konvojt, de az Ukrajnában harcoló csapatok informatikai főnöke, aki szintén tábornok volt belehalt a támadásba.

Kutuzov legendás név

Napóleon sikeres ellenfele Oroszországban Kutuzov tábornok volt, aki feladta Moszkvát, hogy megmentse a hadsereget. A franciák katasztrófális vereséget szenvedtek, és Napóleon európai uralma alapjaiban megrendendült. Oroszországban ezt hívják az első nagy honvédő háborúnak, a második az, amely visszaverte a nácik agresszióját. Az orosz hadsereg presztízse óriási csapást szenvedett el a több mint három hónapos ukrajnai háború során, és ezt a legtöbben a vezetés számlájára írják. Először a villámháborus tervek fulladtak kudarcba, majd később kiderült, hogy az ukrán hadsereg ellenállása egyre erősödik. Nem utolsó sorban azért, mert Nyugatról egyre több és egyre korszerűbb fegyverek érkeznek Ukrajnába.

Putyin a kiszivárgó hírek szerint egyre kevésbé elégedett a “korlátozott hadművelet” ugyancsak korlátozott eredményeivel. Ezért állítólag felfüggesztette Valerij Geraszimov hadseregtábornokot, a vezérkar főnökét. Hírek terjedtek el arról is, hogy Dvornyikov hadseregtábornok, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnoka sem élvezi immár Putyin bizalmát.

Az orosz elnök május 9-én a Győzelem napján szeretett volna díszmenetet a Vörös téren Moszkvában, ahol az Ukrajnában győztes csapatok vonultak volna fel a náci Németország elleni győzelem évfordulóján. Csakhogy Ukrajnában a győzelem elmaradt. Sőt Kijevből azzal távozott az amerikai hadügyminiszter, hogy az ukránok megnyerhetik a háborút. Biden elnök pedig végülis korszerű rakéta rendszert szállít Ukrajnának miután Zelenszkij elnök megígérte: Oroszország területét nem támadják vele. Putyin orosz elnök válaszul azzal fenyegetőzött, hogy olyan célpontokat is támadnak  majd az oroszok, melyeket eddig megkíméltek. Kijevet hosszú idő után újra rakéta támadás érte, de az elnöki palotát egyelőre nem érte találat az ukrán fővárosban.

Blinken amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború még hosszú hónapokig elhúzódhat.

Orbán Viktor egymilliárd eurót nyúl le az uniós pénzekből évente

0

Daniel Freund, aki az Európai Parlament tagja a német zöldek képviseletében. A Stuttgart Zeitungban annak a véleményének adott hangot, hogy az Orbán klán ráteszi a kezét a Magyarországnak jutó uniós pénzek egynegyedére vagyis több mint egymilliárd euróra!

Ezt kell megakadályoznia annak az uniós eljárásnak, amely a jogállami sérelmekre hivatkozva nem utalja át az uniós eurómilliárdok egy részét a magyar kormánynak.

Brüsszel legfőbb kifogása Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere ellene a korrupció.

Ezért egyik fő követelése az, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai ügyészséghez, amely nyomon követheti az uniós pénzeket a tagállamokban. Orbán Viktor foggal-körömmel harcol ez ellen.

Éppúgy mint az orosz olajembargó ellen, amelynek hatását atombombához hasonlította a magyar gazdaságra. A nyilvánvaló túlzás valós problémákat takar. Az átállás az olcsó orosz olajról a drágább Brent olajra nyilvánvalóan csökkentené a MOL nyereségét. Márpedig a magyar kormány jelentős részben a MOL-ra alapozza a benzinárak fenntartását. A kettős benzinár rendszer nyilvánvalóan irritálja az Európai Uniót, de a magyar fogyasztókat elégedettséggel tölti el. Ezenkívül visszafogja az inflációt, amely Magyarországon is mindinkább az évi 10%-ot ostromolja.

Orbán és a gázembargó

A magyar miniszterelnök nemcsak emiatt harcol elszántan az orosz olaj kitiltása ellen hanem azért is, mert tudja: Brüsszel előkészíti a földgáz embargós csomagot is. Ez szinte fenntarthatatlanná tenné a rezsi csökkentést, amely pedig Orbán népszerűségének egyik legfőbb alapja. Ezenkívül Orbán Viktornak személyes érdekeltsége is van a földgáz kereskedelemben. Moszkva ugyanis évtizedek óta ezen keresztül pénzeli híveit Magyarországon. A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég jelenleg hatalmas profittal működik, de tulajdonosi köréről szinte semmit sem lehet tudni, mert az üzleti titok.

Kiléphet-e Orbán az Európai Unióból?

Nemcsak azért nem teheti ezt meg, mert a nemzeti együttműködés rendszere nem finanszírozható hosszú távon az euró milliárdok nélkül. Nemcsak az évi egymilliárd hiányozna, melyet Freund képviselő említ. Még csak az sem, hogy az oroszok és a kínaiak számára is csak addíg fontos Magyarország amíg az Európai Unió tagja. Az igazi ok: a Magyarországon működő külföldi cégek egy uniós országba hoztak tőkét. Ha Magyarország kilépne, akkor ez megszűnik. Vagyis az itt működő német, japán, dél-koreai vagy épp kínai cégek új helyzetbe kerülnének. Többségük aligha folytatná működését Magyarországon, ha az elhagyná az Európai Uniót. Ezért Orbán Viktor még hogyha akarná sem tudná kivezetni Magyarországot az Európai Unióból. De miért is akarná, ha évente így több mint egymilliárd eurót inkasszál ?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!