ki, Author at Független Hírügynökség

“Ha tíz éve azt mondják nekem, hogy Románia utoléri Magyarországot, akkor azt nehezen hiszem el”

ki

-

2024-06-24

“Ha tíz éve azt mondják nekem, hogy Románia utoléri Magyarországot, akkor azt nehezen hiszem el”

Azt nyilatkozta a Portfolionak egy erdélyi magyar közgazdász, aki tagja a román nemzeti bank igazgató tanácsának, hogy nehezen volt elképzelhető az ilyen mértékű román gazdasági fejlődés.

Bálint Csaba szerint Románia sikerének fő oka az, hogy hagyta érvényesülni a piaci szabályokat, és így az ország intenzíven beilleszkedik a globális gazdaságba. Ezenkívül pedig Románia jó gazdasági teljesítményében fontos szerepet játszik az, hogy az USA Lengyelország mellett ezt az országot tekinti stratégiai fontosságúnak ebben a térségben. Jelenleg is épül Európa legnagyobb amerikai katonai bázisa Konstanca közelében hiszen az ukrajnai háború még jobban felértékelte Romániát.

A román gazdaság alapvetően jól diverzifikált. A régió országai általában ipar és export orientáltak, de Romániában sokszínű a helyzet. Románia élen van a termelékenység növekedésében a régióban. 1990-ben Románia még csak az Európai Unió szintjének 25%- át produkálta, akkor még a munkaerő 45%-a a mezőgazdaságban dolgozott, ez kirívóan magas Európában.

Mára a társadalom átalakult: a faluról induló fiatalok jelentős része már az informatikai szektorban dolgozik a városokban. Kolozsvár és Jászvásár/Iasi/ fontos informatikai központokká váltak. Az informatikai szektor a GDP 7%-át adja, ez Európában is magas arány.

“A román gazdaság fejlődése mögött nincsen valamilyen nagy terv, azt alapvetően a piac alakítja” – mondta Bálint Csaba közgazdász, aki Románia sikerének egyik okát abban látja, hogy az ország nem annyira centralizált mint Magyarország.

“Romániában vannak régiós központok míg Magyarország fejnehéz: Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Jászvásár, Konstanca a kikötőjével.”

A másik fontos előny:

”a román állam keveset adóztat, így több marad a vállalatoknál. Romániában klasszikus liberális gazdaságpolitika uralkodik, és emiatt gyorsabban lehet fejlődni”

– állítja a román nemzeti bank igazgató tanácsának magyar tagja.

Az egy főre jutó GDP azért is nőtt, mert a lakosság csökkent

23 millió volt Románia népessége Ceausescu bukása idejében – 1989 – ma csak 19 millió. “A munkaerő 20%-a dolgozik más uniós államokban” – mondja a román nemzeti bank igazgató tanácsának tagja. Tegyük hozzá, hogy Romániából sokan vándoroltak ki Nagy Britanniába, az Egyesült Államokba vagy akár Norvégiába is.

A gyors fejlődésnek persze árnyoldalai is vannak: ilyen például az iker deficit. “A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7%-a, a költségvetési hiány 6%. Az így együtt a legmagasabb az Európai Unióban. Ha a költségvetési hiányt le kellene hozni az előírt 3%-ra, akkor az megszorítást jelentene.”

Mikor lesz euró?

Ez alapvetően politikai döntés kérdése. “A román társadalom alapvetően Nyugatpárti, a lakosság jórésze szeretné mielőbb bevezetni az eurót. Csakhogy ehhez le kellene dolgozni a költségvetés hiányát , amely komoly áldozatokkal járna.”

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett

Ez a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves mérlege, amellyel korántsem dicsekszik Orbán Viktor kormánya hiszen míg Románia szinte minden területen már megelőzi Magyarországot addig a korrupció tekintetében helycsere történt: az Orbán kormány ebben a tekintetben a legelső lett az Európai Unióban.

Hogy sikerült Romániában mérsékelni a korrupciót, amely teljesen általános volt az országban a kilencvenes években? Az Egyesült Államok stratégiai szempontból fontos országnak jelölte Romániát, és emiatt ki akarta söpörni az elitből az oroszbarát régi gárdát. Erre a legcélszerűbb eszköznek a korrupcióellenes kampány szolgált. Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség dossziéi alapján egyre másra állította bíróság elé a korrupt elit tagjait, és ezzel nemcsak a közéletet tisztította meg, de a piacgazdaság működését is elősegítette. A fontos gazdasági kérdésekben a piac dönt Romániában, és nem a velejéig korrupt államapparátus mint Magyarországon. Mészáros Lőrinc e tekintetben magyar unikum.

Miután Magyarországon az állam pontosabban Orbán Viktor dönt mindenről, így aligha beszélhetünk piacgazdaságról míg Romániában igen.

Abban viszont a két állam nagyon is hasonlít egymásra, hogy a titkosszolgálatoknak kiemelt szerep jut a rendszer működtetésében. Ebben is van különbség Magyarország és Románia között: a magyar kormány továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával, az oroszok otthonosan mozogtak a magyar külügy informatikai rendszerében. A magyar titkosszolgálatok tisztikara jelentős részben Oroszországban végzett. Románia viszont teljes mértékben átállt az amerikai vonalra, ott a CIA teljesen otthonosan érzi magát, és nem kell vizsgálódnia a kormány orosz és kínai kapcsolatait illetően.

2000 év óta ez lesz a legmelegebb nyár

ki

-

2024-06-23

0

Többszázan haltak bele a mekkai zarándoklatba, 86 millió amerikai polgár él olyan területen, ahol hőségriadót rendeltek el, a Balkánon a nyár első napján 40 fokot is mutatott a hőmérő. Az északi féltekén már mindenki érezheti a klímaváltozás hatását.

51 fokos volt a hőség Mekkában a nagymecset környékén, ahol véget ér a Hadzs, a zarándoklat, melyen minden évben kétmillió muzulmán vesz részt. Az egyiptomi zarándokok közül 530-an vesztették életüket a Hadzs idején – jelentették az egészségügyi hatóságok, akik hozzátették: az előző napon ez a szám még csak 307 volt.

A Földközi tenger térségében erdőtüzek jelezték a hőséget Portugáliától Görögországig és Algériáig. Szerbiában az ország egész területén 40 fok körüli hőséget jósolnak a meteorológusok. Görögországban egyre több turista válik a hőhullám áldozatává.

Hőségkupola az USA fölött

A keleti területeken már negyedik napja tapasztalják a júniusban szokatlan rendkívüli meleget. A meteorológusok szerint egy hőkupola alakult ki a térség fölött, és ez akadályozza, hogy a hűvösebb levegő elérje a területet. New Yorkban a könyvtárakban és más közintézményekben hűtőközpontok várják különösen az idős polgárokat, mert számukra különösen veszélyes a tartósan magas hőség. Az iskolák többsége normálisan üzemel, de az elővárosokban néhány helyen úgy döntöttek az igazgatók, hogy hazaküldik a diákokat a hőség miatt.

Nemcsak az USA keleti része szenved a hőségtől hanem a nyugati is: Arizona államban is hőségriadót rendeltek el, mert a hőmérő higanyszála 45 fok fölé emelkedett Phoenixben az állam fővárosában is. New Mexico államban tűzvész pusztít, melyet a hőhullám okozott: az anyagi károk igen jelentősek. Két ember meghalt és sokan eltűntek. A klímaváltozás itt nemcsak hőhullámot hozott, de óriási esőket is. Ez ugyan lehűti egy kicsit New Mexico államot viszont a katasztrófavédelem figyelmét egyre jobban lekötik az árvizek.

Az Egyesült Államok területén több mint 100 millió embernek okoz gondot a hőség, 86 millióan élnek olyan körzetben, ahol hőségriadó van érvényben.

A meteorológiai előrejelzés szerint New Englandben, az Egyesült Államok északkeleti részén péntektől már enyhül a hőség, de New Yorkban még a hétvége is rekord meleget hoz majd.

Indiában vége a nyárnak – már a halottakat számolják

A világ legnépesebb államában a nyár márciustól május végéig tart általában, mert júniusban megérkezik a monszun, amely véget vet a hőségnek viszont árvizeket okozhat. A klímaváltozás miatt a hőség kitart még júniusban is: Delhiben éjszakai rekord hőmérsékletet mértek, mert hajnali egykor még mindig 35 fok fölött volt a hőség. Napközben ez felment egyes részeken 55 fokra.

Delhiben hőségriadó van érvényben, mert 40-ik napja van 40 fok fölött az átlag hőmérséklet.

A klímaváltozás előtt az éjszakai hőmérséklet lényegesen alacsonyabb volt mint a nappali, de most a tudósok azt tapasztalják, hogy sötétedés után még jobban hat a hőhullám mint napközben, mert az éjszakai hőmérséklet rekordokat dönt meghaladva a nappali emelkedést.

A Reuters tudósítójának az indiai egészségügyi minisztériumban elmondták, hogy legkevesebb 40 ezer ember kapott eddig hőgutát az 1,4 milliárd lakosú országban. A hőség bizonyíthatóan 110 ember halálát okozta, de a valós szám ennél sokkal nagyobb. A halálos áldozatok száma több tízezer lehet Indiában, de ezt nem jelentik a központi hatóságoknak, mert a Modi kormány a hőhullámot okolja a mérsékelt választási sikerért. Furcsa mellékhatása a hőhullámnak Indiában, hogy a kormányzó párt elsöprő győzelem helyett csak szerényebb eredményt ért el, és koalícióra kényszerült. Az egyik fő oka ennek az volt, hogy

a kormány sikerpropagandáját látványosan cáfolta a vízhiány és az infrastruktúra elmaradottsága, amely a hőhullám miatt kiváltotta a választópolgárok elégedetlenségét.

Újabb hőség rekordok várhatók

A tavalyi volt eddig a világ legmelegebb éve, és jó esély van rá, hogy az idei ezt is felülmúlja. A meteorológiai szolgálatok óvatosan csak annyit jósolnak, hogy 86% esély mutatkozik arra, hogy a 2023 után következő öt évben minden eddigi rekord megdőljön. Az elmúlt 12 hónap már minden eddigi rekordot megdöntött – jelentette az Európai Unió meteorológiai szolgálata.

A globális emelkedés 1,3 Celsius fok volt. A tudósok egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás miatt váltak gyakoribbá a hőhullámok, amelyek egyre tovább tartanak. Régebben ilyen nagy hőhullámok tíz évenként egyszer mutatkoztak, a klímaváltozás óta ennek az esélye már 2,8. A hőhullámok ráadásul nemcsak gyakoribbak, de forróbbak is lettek – átlagosan 1,2 fokkal.

Ha évente 2%-kal növekszik a globális hőmérséklet, akkor a hőhullámok gyakorisága tíz éven belül 5,6-ra emelkedik, és átlagosan 2,6 Celsius fokkal lesz nagyobb a forróság hőhullám idején.

A klímaváltozás legfőbb oka a fosszilis energiahordozók felhasználása, a tavalyi évben ez is rekordot döntött.

Trump: Ukrajna NATO tagsága nem reális

ki

-

2024-06-22

0

Ukrajna NATO tagsága? Az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén? Egyelőre Trump: nem, Biden: igen, talán, nem (majd meglátjuk az újraválasztás szempontjából melyik az előnyösebb).

Az ex elnök, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba egy órán keresztül beszélgetett David Sacks-szel, és a podcastben Ukrajnáról is sok szó esett.

Trump azt állította, hogy Biden azzal provokálta Putyint, hogy reálisnak nevezte Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, és atomfegyvereket akart elhelyezni Ukrajna területén. Ezért támadtak az orosz csapatok Ukrajnára 2022 február 24-én – állította Donald Trump, aki szerint Ukrajna NATO tagsága nem reális. “Ha én volnék az orosz elnök, akkor én sem örülnék, ha a határaim közelében nukleáris fegyvereket helyeznének el” – hangsúlyozta Donald Trump.

Biden elnök a Time magazinnak nemrég azt mondta, hogy

“sohasem támogattam Ukrajna NATO tagságát.”

Nemrég az Egyesült Államok tízéves védelmi egyezményt kötött Ukrajnával, és ezzel az ország NATO tagsága a távoli jövőbe került. Az USA NATO nagykövete megerősítette: Ukrajna tagsága nincs napirenden a hamarosan sorra kerülő NATO konferencián.

Nariskin tábornok, az orosz hírszerzés főnöke, aki nem helyeselte az Ukrajna elleni “különleges hadműveletet”, rendszeresen találkozik Törökországban a CIA igazgatójával, aki korábban Moszkvában volt amerikai nagykövet, tehát jól ismeri Putyin elnököt. William Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki tárgyalt Putyinnal az ukrajnai agresszió előtt.

Erről a tárgyalásról annyi szivárgott ki, hogy valójában nem Ukrajna NATO tagsága zavarná annyira Oroszországot hanem az, hogy az USA – kétoldalú egyezmény alapján – nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén.

Erre a most aláírt tízéves védelmi egyezmény lehetőséget teremt. Egyúttal viszont megnyitja az utat a béketárgyalások irányában is. Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke rögtön javasolt is egy olyan új békeértekezletet, melyre Oroszországot is meghívnák.

Putyin a NATO-val akar tárgyalni és nem Ukrajnával. Trump hajlandó lenne Zelenszkij elnök feje fölött megállapodni az orosz elnökkel,

Biden egyelőre úgy tesz mintha az ukránokon múlna a fegyverszünet, de valójában azt mérlegeli, hogy a választások megnyerése szempontjából számára mi az előnyösebb: a háború vagy a béke Ukrajnában?

Az amerikai diplomácia csődtömeg

Biden problémája az, hogy az amerikai közvélemény jelentős része kudarcnak látja az elmúlt évek diplomáciáját: a kivonulást Afganisztánból, a több mint két éve tartó kilátástalan és megnyerhetetlen háborút Ukrajnában és végül a gázai konfliktust, amely tovább eszkalálódhat, ha az izraeli hadsereg megtámadja a síita Hezbollah milíciát Libanonban. Amiben viszont Biden sikert ért el, az bevallhatatlan: 2021-ben az USA stratégiai ellenfelének deklarálta Kínát és Oroszországot, és a hidegháborús diplomácia mögé sikerült felsorakoztatni a nyugati világot: az európai és a kelet-ázsiai szövetségeseket.

Ez a siker azért bevallhatatlan, mert az USA ilyen módon rendkívüli mértékben meggyengítette szövetségeseit, amelyek intenzív gazdasági kapcsolatokat tartottak fenn Oroszországgal és Kínával.

Biden tulajdonképp tovább folytatta Trump America First gondolatát megsemmisítve Oroszország és Európa együttműködését, és jelentősen legyengítve Peking és Brüsszel kapcsolatait.

Kissinger, az amerikai diplomácia nagy veteránja nem véletlenül bírálta ezt a koncepciót, mert a szembenállás Kínával erősen kockázatos vállalkozás. Kissinger ezért százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni az USA – Kína kapcsolat romlását. Amikor Japán megpróbálta kérdéssé tenni az USA világhatalmi szerepét a nyolcvanas években, akkor Washington a New York-i Plaza Hotelben megkötött egyezményekkel gúzsba kötötte vetélytársát, aki húszéves stagnálásra kényszerült feladva világhatalmi terveit. Csakhogy Kína nem Japán – figyelmeztette a százéves Kissinger Biden elnököt: Japán csak egy kis szigetország, a lakossága jóval kisebb mint az Egyesült Államoké ráadásul egyre csak csökken. Kína viszont egy óriás: népessége 1,4 milliárd, az USA lakosságának négyszerese, és bár a lakossága csökkenésnek indult, de vidéken még többszáz milliós munkaerő tartalékok vannak. Ráadásul sok millió kínai él külföldön, az Egyesült Államokban is bőven vannak Chinatownok. Kína nem fogja könnyen feladni világhatalmi álmait, de azokat nem katonai hanem gazdasági és technológiai eszközökkel kívánja elérni – figyelmeztetett Henry Kissinger. Akinek a diplomáciai filozófiája pontosan ellentétes a demokratákéval, akik szerint

“diktatúrákkal nem lehet együttműködni.”

Kissinger a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyaló asztalnál ott ült a győztes orosz cár, a Habsburg uralkodó és a porosz király mellett a brit alkotmányos monarchia képviselője, sőt a vesztes Franciaország is képviseltette magát Talleyrand külügyminiszterrel, aki Napóleon diplomáciáját irányította, majd ő buktatta meg a császárt megszervezve a tábornokok összeesküvését. Ily módon jött létre egy olyan béke egyezmény – a Szent Szövetség – amelynek segítségével Európa elkerült egy újabb kontinentális háborút egészen 1914-ig.

Orbán: az Európai Néppárt vezére Belzebub!

ki

-

2024-06-21

0

Orbán: az Európai Néppárt vezére Belzebub!

Miért hasonlította az ördöghöz Martin Webert szokásos pénteki rádiós interjújában a magyar miniszterelnök? “Létrejött a liberálisok, a baloldal és a Néppárt koalíciója Martin Weber vezetésével, akinek belzebubi szerepe van, mert ez egy háborúpárti koalíció, gyorsuló ütemben akarja Európát háborúba vinni”- jelentette ki Orbán.

A miniszterelnökelsősorban azért haragszik most Martin Weberre, mert az Európai Néppárt vezetője eljött Budapestre, hogy támogatásáról biztosítsa Magyar Pétert, és felvegye a Tisza pártot az Európai Parlement legnagyobb koalíciójába, ahonnan a magyar miniszterelnök kilépett mielőtt kirúgták volna. Miért kellett távoznia a Fidesznek? Min veszett össze végképp Angela Merkel kancellár és Orbán Viktor? Az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párt megítélésén. Őket tűzfal választja el a német politikai élettől a náci múlt miatt, és ehhez nemcsak a német pártok ragaszkodnak, de az Egyesült Államok is. Orbán viszont jobboldali – szélsőjobboldali koalíciót javasolt bevonva az Alternative für Deutschland mozgalmat is, melynek neonáci tagjai is vannak. Vagyis nemcsak személyes, de elvi vita is szembeállítja Orbán Viktort és Martin Webert, de ebben az ördög szerepet sokkal inkább a magyar miniszterelnök játssza, aki paktálna a neonácikkal.

Ukrajna tárgyalást javasol Oroszországnak

Orbán erről nem beszélt, de bizonyára felfigyelt rá, hogy Zelenszkij elnök kabinetfőnöke olyan békekonferenciát javasolt, melyen Oroszország is részt vehetne. Jermak kabinetfőnök azt követően nyilatkozott erről a Bloombergnek, hogy Biden elnök tárgyalt Zelenszkij ukrán államfővel Olaszországban vagyis egyeztetett lépésről van szó. Az USA aláírt egy tízéves védelmi egyezményt Ukrajnával, ez pótolhatná a NATO tagságot hiszen az Egyesült Államok vállal garanciát az Oroszország ellen önvédelmi harcot folytató állam megvédésére.

Ez azt is jelentheti, hogy Ukrajna és Oroszország nem a háború eszkalációja felé masírozik hanem megpróbál egymással fegyverszünetet kötni. A két Korea között 1953 óta csak fegyverszünet áll fenn, békeszerződés azóta sincsen. Dél Korea viszont ebben az időszakban a világ egyik legfejlettebb és legsikeresebb gazdaságát hozta létre. Ez Ukrajna számára is sokkal vonzóbb perspektíva mint egy megnyerhetetlen háború folytatása Oroszország ellen.

Első uniós szankció az orosz földgáz ellen

ki

-

2024-06-21

0

Első uniós szankció az orosz földgáz ellen

Hosszas viták után – amerikai-lengyel nyomásra – megszülettek a döntések az orosz cseppfolyósított földgáz elleni szankcióról. Magyarország és Németország az utolsóig ellenállt saját érdekeire hivatkozva, de azután megszületett a kompromisszum.

Az Európában turnézó Biden elnöknek megígérték az uniós vezetők, hogy szankcionálni fogják az orosz földgázt. Bidennek erre szüksége van az otthoni választási kampányban.

Mit jelent ez Magyarország esetében? Azt, hogy Brüsszel nem bolygatja Paks 2 ügyét, és továbbra sincs semmiféle szankció a vezetékes földgázra, amely lényegesen nagyobb részét teszi ki az uniós importnak mint a cseppfolyósított. Jelenleg az Európai Unió földgáz felhasználásának mintegy 5%-át teszi ki az orosz cseppfolyósított földgáz, melyet az uniós szankciók megcéloznak.

Ennek az 5%-nak is csak a negyedét érinti a tilalom, mert közvetlenül továbbra is szabad lesz orosz cseppfolyósított földgázt importálni, de reexportra ezentúl nem lesz lehetőség.

Moszkvának tavaly 8 milliárd eurós bevétele volt a cseppfolyósított földgáz uniós exportjából, ezt akarja csökkenteni ez a döntés. Bár szankciók eddig nem voltak, de az Európai Unió tagállamai Putyin Ukrajna elleni agressziója után kétharmaddal csökkentették földgáz importjukat Oroszországból, amely így elveszítette a gázfegyvert. Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kitart az orosz földgáz mellett. Miért?

Az Orbán kormány a nemzeti érdekre hivatkozik, de valójában arról van szó, hogy Putyin ily módon finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét.

Miért nőtt 50%-kal Mészáros Lőrinc vagyona 2023-ban?

Szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala Magyarországon a magas infláció miatt hiszen ebben rekorderek voltunk az Európai Unióban, de Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc 660 milliárd forintról 990 milliárdra emelte vagyonának értékét.

Ilyet Jockie Ewing sem produkált soha egyetlen év alatt, de mögötte nem állt ott Orbán Viktor miniszterelnök.

Aki a megemelt rendszerhasználati díjat a lakossággal fizetteti meg, de a bevétel Mészáros Lőrincet gazdagítja.

Mondhatnánk persze azt is, hogy Putyin így fizet hiszen a földgáz szerződés a két állam között szigorúan titkos. Azt viszont a CIA is tudja, hogy Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozza “barátait” Európában és másutt. Ennek leleplezése miatt esett ki Moszkvában egy kórház hatodik emeleti ablakából a Lukoil igazgató tanácsának elnöke , aki át is adott egy listát a brit hírszerzésnek. Azóta a CIA Putyin ügynökének tekinti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ez békeidőben is meglehetősen problematikus, de háború idején amikor a NATO, amelynek Magyarország is tagja teljes mértékben támogatja Ukrajna önvédelmi harcát Oroszország ellen, több mint kínos. Ahogy erre Jens Stoltenberg NATO főtitkár célzott is amikor a Karmelita kolostorban tárgyalt Orbán Viktorral. Aki arról sem tudott semmit sem mondani: miért nincsen egyetlen hadra fogható dandárja sem a magyar honvédségnek holott ez előírás a NATO-ban?

Egyre több nyugdíjas dolgozik, mert képtelen megélni a nyugdíjból

ki

-

2024-06-19

0

Egyre több nyugdíjas dolgozik, mert képtelen megélni a nyugdíjból

Tavaly már a nyugdíjas korosztályt 10%-a dolgozott míg 2010-ben a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán ez még csak 3,3% volt. Ebben nyilvánvalóan nagy szerep jutott az inflációnak, amely minden uniós rekordot megdöntött tavaly az Európai Unióban, melynek Magyarország a legszegényebb és legkorruptabb tagállama.

A tények: az átlag nyugdíj az Európai Unióban 1294 euró, ez mintegy 460 ezer forintot jelent. Ha valakinek ilyen “magas” nyugdíj jut Magyarországon, akkor szerencsésnek mondhatja magát. Mennyi az átlagnyugdíj Magyarországon? 388 euró vagyis 140 ezer forint. A nagy inflációt követő időszakban ennyiből nemigen lehet megélni. Az senkit sem vigasztal, hogy Bulgáriában még alacsonyabb az átlagnyugdíj: 226 euró, Luxemburgban, ahol a legmagasabb a nyugdíj, az átlag 2575 euró.

Miért szavaznak mégiscsak Orbán Viktorra a nyugdíjasok?

Orbán Viktor nagy politikai leleménye az, hogy létrehozott egy szegény államfüggő réteget, amelyet a választások előtt szerény juttatásokkal is meg lehet vesztegetni. Ez a réteg korábban is megvolt Magyarországon, ahol a lakosság kétharmada ide tartozik, de a baloldali-liberális kormányok elhanyagolták őket. Orbán számítása bevált: a kisnyugdíjasok és a többi szegény népréteg a nemzeti együttműködés rendszerének sziklaszilárd politikai alapjává vált. Megélhetése ugyanis kizárólag az államtól függ. Ezért szavaznak Orbán Viktorra nem pedig Rogán Antal propagandájának hatására. A kisnyugdíjasok azért hiszik el Rogán propagandáját, mert a miniszterelnök “jótékony“ juttatásaival megvásárolta a támogatásukat.

Orbánnak ezért egyáltalán nem fontos a lakosság többségét kitevő szegény és kiszolgáltatott milliók helyzetének javítása hiszen egy jól szituált és jól tájékozott középosztály megvásárlása jóval drágább.

Orbánnak most épp az okoz gondot, hogy nincsen pénze a választópolgárok megvásárlására. Miután eddig ezt az uniós euromilliárdokból fedezte a magyar miniszterelnök, a jövő sem ígérkezik felhőtlennek Orbán Viktor számára hiszen Brüsszel egyáltalán nem ég a vágytól, hogy kiutalja a befagyasztott eurómilliárdokat.

Brüsszel – Peking autóháború: ki nyer és ki veszít?

ki

-

2024-06-18

0

Brüsszel – Peking autóháború: ki nyer és ki veszít?

Az uniós szankciók fékezhetik, de nem állítják le a BYD offenzíváját az elektromos autók piacán, mások viszont rosszul járhatnak.

Az uniós szankciók nemcsak a kínai autógyárakat érintik hanem a Kínában működő külföldieket például a Teslat is, amelynek a legnagyobb gyára Sanghajban van. Peking el akarja kerülni a kereskedelmi háborút az Európai Unióval, amely a második legfontosabb kereskedelmi partnere.

17,4 – 38,1% e két határérték között ingadoznak a kínai elektromos autókra kivetett uniós vámok, és ez mindenképp csapás az exportőrök számára, akik amúgyis azzal kénytelenek szembenézni, hogy az elektromos autók nem igazán kelendőek állami támogatás nélkül Európában sem.

A BYD, amely a legtöbb elektromos autót állítja elő a világon, nem rendül meg az uniós szankcióktól, tovább nyomul előre – mondják azok a szakértők, akik a CNN gazdasági rovatának nyilatkoztak. Gregor Sebastian, a Rhodium Group vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a BYD autóit csak 17,4%-os vám sújtja vagyis a legalacsonyabb tarifa, és ez lehetővé teszi a BYD-nek, hogy árban továbbra is alákínáljon az európai autógyáraknak pedig épp őket akarja az Európai Unió megvédeni. A szakértő hangsúlyozza:

“A BYD épít egy gyárat az Európai Unióban – ez Szeged, de nem említik Magyarországot – de a Kínából érkező autókat 17,4%-os vám mellett is vígan el tudja adni Európában különösen, hogy a hibridekre nem vonatkozik a vám. A BYD profitja Európában 45%-kal magasabb mint Kínában, így aligha mondanak le az exportról.”

Peking már régóta készülődik az európai elektromos autópiac elfoglalására: már 2021-ben több elektromos autót szállítottak ide mint Ázsiába, és azóta ez a tendencia fokozódott.

Épp az európai piac meghódításával vált Kína a világ első számú autó exportőrévé.

Az USA 100%-os import vámmal védekezik a kínai elektromos autók ellen, Biden elnök a négyszeresére emelte a tarifát. Trump viszont tanácsadóként akarja alkalmazni Elon Muskot, aki mind Washingtonban mind Brüsszelben lobbizik azért, hogy a szankciók csak a kínai autókat érintsék, az ott gyártott külföldieket ne.

Kínának óriási az exportkapacitása:

Az Európai Unió piaca az egyetlen, amely képes a kínai exportot felszívni. Pekingnek hosszútávú céljai vannak az elektromos autók exportjával, mert az Egyesült Államokkal folyó technológiai versenyben ezen a téren már messzire jutottak. Pekingben a párizsi klímavédelmi egyezmény elfogadása után globális zöld offenzívát terveztek, és most ezt valósítják meg: napelemek, szélturbinák, akkumulátorok elektromos autók stb.

Februárban Pekingben nagy konferenciát rendeztek az elektromos autók globális exportjának támogatására – ezen részt vettek a kereskedelmi minisztérium és a nemzeti bank vezetői is.

Kínának még mindig jelentős bérelőnye van a világ fejlett államaihoz képest.

A kínaiak elsősorban az olcsó elektromos autókra mennek rá, ezért sikeres a BYD, az állami SAIC viszont, amely drágább járműveket állít elő, telibe kapta az uniós vámot, mert rá a legmagasabb tarifa vonatkozik: 38,1%. A kínai cég eladásainak tavaly 15%-át tette ki az európai piac. Ha tartani akarják ezt a részesedést, akkor nekik is gyárat kell építeniük az Európai Unióban.

Mi lesz a Teslaval, amely a Kínában gyártott autóit árusítja Európában?

Elon Musk nem hiába lobbizott Brüsszelben, mert az Európai Unió fővárosában különleges elbánást terveznek a Tesla autókkal szemben. Rá is kivetnek vámot, de kevesebbet mint a kínai elektromos autókra. A Tesla egyelőre annyit közölt, hogy emelkednek a Tesla 3 árak az uniós vámok miatt.

“Ha a Tesla 21%-os vámot kapna mint a hozzá hasonló kínai autók, akkor versenyképtelenné válna az európai piacon” – nyilatkozta a Rhodium Group szakértője a CNN gazdasági rovatának.

Kylian Mbappé kontra Marine Le Pen

ki

-

2024-06-17

0

A szélsőjobb vezére, aki megnyerte az európai választást, brutális migráns ellenes kampányt indított Franciaországban, hogy a párizsi parlamentben is meghatározó pozícióra tegyen szert.

Ez ellen emelt szót Németországban a futball Európa bajnokság helyszínén Kyilian Mbappé, a francia válogatott sztárja, aki nemrég igazolt a Paris Saint Germain csapatától a Real Madridhoz. A világ egyik legjobb labdarúgója anyai ágon algériai berber – ilyen Zinedine Zidane is – míg apai ágon kameruni, de ő már Franciaországban született. Június 30-án tartják meg az országos választás első fordulóját Franciaországban.

“Sorsfordító napokat élünk ma Franciaországban, ahol mindenki elsősorban állampolgár, aki nem lehet közömbös aziránt, hogy milyen helyzet alakult ki a hazánkban. Ezért fordulok a néphez mindenekelőtt a fiatalokhoz.

Láthatjuk, hogy a szélsőségesek ott állnak a hatalom kapujában, ezért arra kérem a fiatalokat, hogy mindenképp menjenek el szavazni! Azonosulni kell a hazánk értékeivel, minden szavazat számít, és én bízom benne, hogy jól fogtok szavazni”

– hangsúlyozta sajtóértekezletén Kylian Mbappé, aki szemben áll Marine Le Pen politikájával, amelyben jó adag fajgyűlölet keveredik a migránsok iránti ellenszenvvel.

Régebben tűzfal választotta el a szélsőjobboldali mozgalmakat a politikai élettől, de ez az utóbbi időben megváltozott. Marine Le Pennek esélye van a választás megnyerésére, és hogyha talál szövetségeseket, akkor mozgalma adhatja az új miniszterelnököt, aki együtt kormányozza majd Franciaországot Macron elnökkel, akinek liberális mozgalma gyengén szerepelt az európai választáson.

Macron elnök közölte: semmiképp sem mond le, kitölti a mandátumát 2027-ig.

Kylian Mbappé ezzel kapcsolatban azt mondta sajtóértekezletén:

”büszke akarok lenni a hazámra, Franciaországra! Azt akarom, hogy a haza képviselje az én értékeimet: hiszek a sokszínűségben, a toleranciában, és a mások iránti tiszteletben.”

Orbán a migráns pácban

A magyar miniszterelnök, aki nagy futball rajongó, tanulhat egy kis erkölcsi tartást a világ egyik legjobb futballistájától. De hát Orbán Viktor Marine Le Pent támogatta a legutóbbi elnökválasztáson 10 millió eurós kölcsönt adott a francia szélsőjobb vezérének egy magyar bank a miniszterelnök utasítására. Korábban Marine Le Pen éppúgy Putyin orosz elnök zsoldjában állt mint Orbán Viktor, de Franciaországban hoztak egy törvényt, mely szerint csak uniós országból érkezhet támogatás politikai pártokhoz és vezérekhez. Ezért vállalta fel Marine Le Pen támogatását Putyin helyett Orbán Viktor. Aki szintén a no migration – zéró migráció jelszóval kampányolt az európai választáson éppúgy mint Marine Le Pen.

Csakhogy nem is oly rég Orbán egykori szövetségese, Giorgia Meloni olasz kormányfő ösztönzésére elfogadtak egy migráns paktumot Brüsszelben: eszerint a frontországoktól mint Olaszország a többi tagállamnak át kell vennie bizonyos számú migránst, ellenkező esetben csinos büntetést kell fizetni. Orbán sem migránst nem akar látni sem pedig fizetni nem akar.

Miben mesterkedik? A magyar migráns kvóta exportjában Bosznia-Hercegovina szerb részébe. Orbánnak politikai szövetségese a térség ura, Dodik, aki persze szintén megkéri az árát az üzletnek, ha létrejön. Mit szól mindehhez Giorgia Meloni, aki szintén nem akar migránst látni, de nem tud tőlük legálisan megszabadulni másképp minthogy exportálja egy részüket az olyan uniós tagállamba mint Magyarország? A szélsőjobb azért is csak nagyon nehezen tud egységes frakciót létrehozni Brüsszelben, mert a konkrét kérdésekben távolról sincsen egység. Orbán esetében pedig kiderül: a migráns ellenesség üres blöff hiszen Magyarországon minimális az illegális bevándorlás. A legális persze annál nagyobb: Orbán egyik fő szponzora, a Wáberer például Indiából importálja a kamionsofőröket…

Trump számíthat a Big Business támogatására

ki

-

2024-06-16

0

Trump számíthat a Big Business támogatására

Adócsökkentést ígért az amerikai nagyvállalatok főnökeinek a 78-ik születésnapját ünneplő Trump a washingtoni Business Roundtable keretében, ahol Biden kabinetfőnöke a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Biden Olaszországban a G7 csúcson vesz részt.

A több mint kétszáz nagyfőnök kiállt amellett, hogy meg kell őrizni azt az adócsökkentést, melyet Trump írt alá 2017-ben. Biden elnök adóemelésekkel finanszírozná részben a költségvetési hiányt míg Donald Trump újabb adócsökkentést ígért. Az AP hírügynökségnek egy magát megnevezni nem kívánó elnök vezérigazgató elmondta, hogy Trump 20%-os társasági adót vezetne be, hogyha visszakerülne a Fehér Házba. Abban is eltér Trump gazdaságpolitikai elképzelése Biden elnöktől, hogy fokozná az olajkitermelést a környezetvédelmi aggodalmak ellenére. Trump elnöksége idején kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből, majd Biden újra felvállalta annak előírásait. Jeffrey Zients, Biden kabinetfőnöke ezzel szemben a nemzetközi együttműködés hasznosságát hangsúlyozta. Hozzátette azt is, hogy a Federal Reserve Board függetlensége fontos az USA világgazdasági vezető szerepe miatt. Trump csökkenteni akarja a Federal Reserve Board önállóságát.

Biden kampányfőnöke kiemelte: Trump kereskedelmi háborúba sodorná az Egyesült Államokat több országgal mindenekelőtt Kínával szemben, diplomáciai konfliktus sorozatot indíthatna el azzal, ha az illegális bevándorlókat megpróbálná visszatoloncolni szülőhazájukba.

A Big Business alacsony társasági adót akar

A Business Roundtable legkevesebb 10 millió dollárt költ el arra, hogy a társasági adó megmaradjon a jelenlegi 21%-os szinten. Trumpnak ez az adócsökkentése jövőre lejár, a Biden adminisztráció pedig adóemelést szeretne elérni. A demokraták és a republikánusok adófilozófiája szembemegy egymással.

Abban mind a két nagy párt egyetért, hogy meg kell őrizni a 21%-os társasági adó kulcsot a kisvállalkozások számára, melyek üzleti forgalma nem haladja meg a 400 ezer dollárt évente.

Magát a társasági adót Biden elnök 28%-ra emelné míg Trump 20%-ra csökkentené.

A 2017-es adócsökkentés jól jött a cégeknek, de növelte a költségvetési hiányt. Trump akkor azzal indokolta meg az adócsökkentést, hogy az majd beindítja a gazdaságot, és így végülis több adó érkezik majd az államkincstárba, de ez nem jött be. Ennek ellenére Trump és a Big Business továbbra a neoliberális elképzelés híve: minél kisebb az adó annál jobb, mert az állam nem jó gazda, a privát szféra viszont igen. Mit mutatnak a számok? A kongresszusi költségvetési hivatal szerint, hogyha meghosszabbítanák Trump 21%-os társasági adóját, akkor így tíz év alatt 4,9 ezer milliárd dollártól esne el az állam. A szövetségi kormány adóssága jelenleg 27,6 ezer milliárd dollár.

Mire hivatkozik a Big Business?

Arra, hogy az alacsony adók versenyképesebbé teszik az amerikai cégeket a világban, mert több pénzük marad arra, hogy új munkaerőt alkalmazzanak és fejlesszék a technológiát. Arra az apróságra nem térnek ki, hogy az ő zsebükben is több marad.

Jon Moller, a Procter&Gamble elnök vezérigazgatója újságíróknak elmondta Washingtonban, hogy az adóemelést a cégek minden valószínűség szerint áthárítanák az amerikai fogyasztókra oly módon, hogy emelnék az árakat, és ez újra beindíthatná az inflációt.

Biden adóreformja 2,2 ezer milliárd dolláros pluszt jelentene az államkincstárnak 10 év alatt. Az adóreform hívei arra hivatkoznak, hogy ily módon csökkenhetne a költségvetés hiánya, és a 28%-os társasági adó még mindig kisebb lenne mint a Trump adócsökkentése előtti 35%.

Donald Trump a választási kampány során erről azt mondta, hogy “Biden adóemelése megszünteti a munkahelyeket és lerombolja az országot!”

A Business Roundtable elnöke már márciusban úgy nyilatkozott a Fortune magazinnak, hogy

“mi elnök-vezérigazgatók együttműködünk bárkivel, aki a Fehér Házban van.”

Lehet-e alkotmányellenes módszerekkel helyreállítani az alkotmányos rendet?

ki

-

2024-06-14

0

Lehet-e alkotmányellenes módszerekkel helyreállítani az alkotmányos rendet?

Arra a kérdésre kereste a választ Domány András, a lengyel ügyek jeles szakértője a Jászi Oszkár Társaságban, hogy lehet ahol arról számolt be, hogy a választásokat elveszítő jobboldali kormány olyan erős jogi védelmi rendszert épített ki, hogy ennek lebontását csakis nem ortodox módszerekkel lehet elvégezni. Ráadásul Lengyelország elnöke, Duda minden eszközzel akadályozza a változásokat, és ehhez erős jogi háttere is van, mert az elnöki vétó felülírásához 60%-os parlamenti többségre lenne szükség, ezzel pedig Donald Tusk kormánya nem rendelkezik.

Brüsszel erőteljesen bírálta a jogállamiság megsértését amíg a jobboldali kormány uralkodott Varsóban, Tusk kormányának nem épp ortodox lépéseit kevés külföldi bírálat éri Brüsszelben vagy Washingtonban. A brüsszeli bizottság kiutalta Lengyelországnak azokat az eurómilliárdokat, melyeket Magyarország esetében jórészt visszatart.

Magyar-lengyel párhuzamok

Míg Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere politikailag sikeresebb mint Jaroslaw Kaczynski sokban hasonló rendszere, melyet most Donald Tusk nagy munkával lassacskán épít le, addig gazdaságilag Lengyelország sokkal jobban teljesít mint Magyarország, mellyel kapcsolatban Magyar Péter joggal állapíthatta meg, hogy

“az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává váltunk.”

Míg Jaroslaw Kaczynski macskájával él egy lakótelepi lakásban addig Orbán Viktor felújíttatta József nádor birtokát Hatvanpusztán, és Mészáros Lőrinc álnéven az ország leggazdagabb embere, akinek a vagyona egyetlen évben 50%-kal gyarapodott, és majdnem elérte az 1000 milliárd forintot. És akkor még nem beszéltünk törekvő vejéről, Tiborcz Istvánról, aki bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé.

Hogy lehetne visszaszedni a lopott milliárdokat? Erről rendezett konferenciát a Pénzügykutató Intézet, ahol Csillag István egykori SZDSZ-es miniszter a nürnbergi törvényszéket idézte, ahol a náci vezetést mint bűnszövetkezetet ítélték el. Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a jogi eszközök már most is megvannak arra, hogy az állami pénzek eltűnését magánzsebekbe kivizsgálják, csak épp a főügyész nem teljesíti kötelességét ezen a téren. Az amerikai nagykövetség Budapesten egyelőre gyűjti az adatokat ahhoz, hogy a Magnyitszkij törvény esetleges alkalmazásához elég jogi alap legyen olyan oligarchák ellen mint Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István.

Trump és Kelet Európa

Mind Orbán Viktor mind pedig a lengyel jobboldal Trump választási győzelméért imádkozik, de egyikük mindenképp csalatkozni fog amint ez Duda lengyel elnök amerikai látogatása során kiderült. Lengyelország jobboldali államfője felkereste Donald Trumpot is – némiképp megsértve ezzel a protokollt – és arra hívta fel az elnökjelölt figyelmét: az USA-ban több mint 10 millió lengyel választó él, akik nem értik Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Ráadásul a lengyelek jelentős része olyan úgynevezett swing államokban él, ahol eldőlhet a választás az Egyesült Államokban. Trump értette a finom célzást, és módosított Ukrajna politikáján: a republikánusok is megszavazták az ukrán segélyt, amely 60 milliárd dollárt jelent.

Orbán Viktor, akinek Ukrajnával kapcsolatos álláspontja homlokegyenest ellenkezik lengyel barátaiéval, hírvivőt menesztett az USA-ba, hogy megtudakolja Trump diplomáciai álláspontját. Kiderült: Trump éppúgy az USA stratégiai ellenfelének tekinti Kínát és Oroszországot mint Biden, és erőteljesen kifogásolja azt, hogy Orbán Viktor Budapesten keblére ölelte Hszi Csin-ping elnököt, Pekingben pedig Putyin elnökkel parolázott az Új Selyemút konferencián.

Ha Trump kitart emellett a vélemény mellett akkor is amikor esetleg bejut a Fehér Házba, akkor könnyen kiderülhet: Orbán Viktor elszámolta magát. Nem enyhül az elszigeteltsége a nyugati világban akkor sem, ha esetleg szövetségese, Donald Trump jutna be újra a Fehér Házba. Lengyelország viszont egyre fontosabb szerepet játszik az Európai Unióban, és mint frontország a NATO-ban is. Donald Tusk miniszterelnök személyesen is utálja Orbán Viktort úgyhogy aligha valószínű, hogy a hagyományos lengyel-magyar barátságra hivatkozva húzhatná ki magát a pácból a magyar miniszterelnök, akinek marad Münchausen báró megoldása, aki a saját hajánál fogva rántotta ki magát a slamasztikából – a mesevilágban.

ki