ki, Author at Független Hírügynökség

Kezdőlap Szerzők Írta ki

570 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Peking tiltakozik, mert az Európai Unió feketelistára tett néhány kínai céget

2024-03-01

A WTO szabályainak megsértésével vádolja Kína az Európai Uniót és Nagy Britanniát épp egyidőben a Világkereskedelmi Szervezet közgyűlésével, melyet Abu Dhabiban rendeznek meg.

“Az Európai Unió figyelmen kívül hagyott számtalan figyelmeztetést, mely Kínából érkezett, és szankciókat foganatosított egyes kínai cégek ellen azon a címen, hogy azok támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában” – írja a pekingi kereskedelmi minisztérium Brüsszelnek címzett tiltakozó levele. Amely a következőkben azt hangsúlyozza, hogy ez a szankció “megsérti azt megegyezést, mely Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke és Hszi Csin-ping kínai elnök között jött létre múlt decemberben.

“Ennek a szankciónak negatív hatása lesz a kínai-európai uniós kereskedelemre és általában a gazdasági kapcsolatokra”

– fenyeget a pekingi levél. Kína évek óta az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, a kínai autós piac a legnagyobb a világon. A Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. Olaf Scholz kancellár – amerikai intés ellenére – már felkereste Pekinget azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, és a német lapok szerint áprilisban újra látogatást tesz Kínában. Pekingben azt gyanítják, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok nyomására határozott a kínai cégek elleni szankcióról, és megjegyzik, hogy hamarosan Kínába érkezik Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy igyekezzen modus vivendit találni a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági kapcsolataiban.

“A Kína-barát Magyarország is aláírta a szankciós csomagot”

Ezt hangsúlyozza a brüsszeli Politico, amely megírja, hogy a szankciós csomagot az ukrajnai háború kezdetének második évfordulójára tették közzé. Ez volt az Európai Unió tizenharmadik szankciós csomagja, melyet Oroszország háborús erőfeszítéseinek megakadályozására hoztak Brüsszelben.

Nagy Britannia is csatlakozott ehhez a szankciós csomaghoz, ezért London is hasonló tiltakozó levelet kapott Pekingből.

A kínai külügyben nyersen megfogalmazták Peking álláspontját: ”A Nyugatnak semmi köze sincs ahhoz, hogy egyre mélyebbek Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatai” – hangsúlyozta a kínai szóvivő. Hozzáfűzte:

“Kína és Oroszország nem vesz célba harmadik államot vagy szervezetet, és ezek nem tarthatják vissza attól, hogy egymás között Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatokat fejlesszenek.”

Majd itt is következik a fenyegetés:

”Kína megteszi a szükséges lépéseket, hogy megvédje vállalatainak érdekeit.”

Mennyire súlyosak azok a szankciók, melyeket az Európai Unió egyes kínai cégek ellen alkalmaz amiatt, hogy a kínai áruk segíthetik Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában? Brüsszelben csak a katonai célokra használható árukat vették célba illetve azokat, melyek háborús célokra is felhasználhatóak. Ilyen árukat uniós cégek nem adhatnak el a listán szereplő kínai cégeknek, mert azok esetleg továbbíthatják azokat Oroszországba, melyet a nyugati szankciók közvetlenül sújtanak. Az Európai Unió szankciója nem magukat a kínai cégeket hanem csak azok orosz kereskedését célozza vagyis nincs szó arról, hogy befagyasztanák a szóban forgó kínai vállalkozások bankszámláit vagy bármilyen más módon korlátoznák a tevékenységüket az Európai Unióban.

Miért nem vállalnak munkát az ukrán bevándorlók Németországban?

2024-02-29

Több mint egymillió ukrán menekült Németországba Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően, de ennek csak egy töredéke van jelen a munkaerőpiacon, ahol jelentős hiány mutatkozik.

214 ezer ukrán munkavállalót regisztráltak Németországban 2023 december 31-ig – írja a közszolgálati Deutsche Welle. Szászország miniszterelnöke a Rheinische Zeitungban elmondta, hogy szerinte miért oly alacsony a munkavállalási kedv az ukrán bevándorlók között:

”Az ukránoknak lenne a legegyszerűbb az integráció a munkaerő piacon, de mégiscsak a 20%-uk vállal munkát. Miért? Mert nem szorulnak rá a munkabérre, jól elvannak a szociális segélyből”

– nyilatkozta Michael Kretschmer CDU politikus. Nemcsak a jobboldali ellenzéknek tűnik úgy, hogy az ukrán bevándorlók nem égnek a munkavágytól pedig már régóta élnek Németországban:

”túlságosan is jól bánunk velük”

– fejtegette Matthias Jendricke szociáldemokrata politikus, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott.

5,5 milliárd eurós jóléti kiadás

A német kormánynak minden eurócent elköltését gondosan meg kell fontolnia azóta, hogy az alkotmánybíróság elkaszálta az idei költségvetést az adósság plafon törvény megsértése miatt. Az újra tervezett költségvetésben a jóléti kiadások jelentős mínuszt képeznek. Különösen hogy az ukrán bevándorlók – a háború miatt előnyösebb elbánásra jogosultak mint a többi migráns Németországban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ők automatikusan megkapják a Bürgergeldet vagyis azt az összeget, amely a szerény megélhetéshez kell. Mennyi ez? Egyedülálló személy esetében ez 563 euró, párok esetében ez fejenként 506 euró, de ehhez jöhet még a családi pótlék a gyerekek számától függően: 357-471 euró. Ehhez járul az ingyenes egészségügy és az ingyenes lakhatás valamint a rezsiköltség, amelyet szintén a német állam vállal magára. Ezenkívül lehet folyamodni berendezkedési segélyért, amellyel bútorokat lehet vásárolni. A gyerekes szülők kérhetnek iskolai támogatást is. Lindner pénzügyminiszter elmondta, hogy az ukrán bevándorlókra 5,5 milliárd eurót költ idén a német állam.

Mi a helyzet másutt az Európai Unióban?

Hatmillió menekült érkezett két év alatt Ukrajnából az Európai Unióba az ENSZ menekültügyi hivatala szerint.

Németország áll az első helyen 1,13 millió menekülttel, utána Lengyelország következik 956 ezerrel, a harmadik Csehország 381 ezerrel. A legtöbb uniós állam távolról sem oly bőkezű az ukrán menekültekkel mint Németország. Lengyelország például ahova már a háború előtt is érkeztek az ukrán munkavállalók, csak az első három hónapra ad pénzügyi támogatást. Utána minden ukrán bevándorlónak magáról kell gondoskodnia. Csehországban az első öt hónapban kapnak olyan támogatást az ukrán bevándorlók, amelyből meg is lehet élni, utána már csak 130 euró jár nekik havonta vagyis munkát kell vállalniuk. Lengyelországban és Csehországban az ukrán bevándorlók fele dolgozik is szemben a 20%-kal Németországban.

Nemcsak a magas szociális segély miatt dolgoznak kevesen az ukránok közül Németországban – állítja a szociáldemokrata Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya, melyet a múlt év végén publikáltak. A tanulmányból kiderül, hogy olyan jóléti államokban is magasabb az ukrán bevándorlók munkavállalási kedve, ahol szintén komoly támogatást kapnak a háborús menekültek. Dániában az ukrán bevándorlók 78%-a dolgozik, Norvégiában és Svédországban ez a mutató 50%. Ezekben a skandináv országokban magasabb a munkanélküliség mint Németországban mégiscsak több ukrán vállal munkát. Miért ? Mert ezekben az országokban könnyebb a munkavállalás, melyet Németországban számtalan bürokratikus akadály nehezít. A legtöbb uniós államban elég egyetlen regisztrálás, és az ukrán menekült már a munkavállalás kapujába juthat. A német nyelvű államokban: Ausztria, Németország, Svájc, ez távolról sem ilyen egyszerű. Roppant nehéz elfogadtatni a külföldi diplomákat, szakmunkás bizonyítványokat. Lettországban az ukrán orvosok már komoly tényezőt jelentenek a hiány megszüntetésében. Olaszországban és Szlovákiában a hiány miatt külön megkönnyítették a munkavállalást az egészségügyi szektorban.

Így állhat elő az a helyzet, hogy a befogadó országok egy része nem profitál igazán ebből az agyelszívásból. Németországban az ukránok jórésze rosszul fizetett alacsony presztizsű munkát végez a vendéglátásban vagy a mezőgazdaságban.

A német nyelv is komoly akadályt jelenthet – állapítja meg a Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya. Az ukrán bevándorlók döntő többsége nem tud németül. Jelenleg 124 ezer migráns jár német nyelv tanfolyamra Németországban. A tapasztalat az, hogy 75 százalék el is végzi a tanfolyamot, de azután sokan megbuknak a vizsgán.

Ezért a német kormány elindított egy Job Turbo programot, amely lehetővé teszi, hogy valaki munka mellett tanulhasson németül.

Az ukrán munkavállalás egyik legfőbb akadálya az, hogy a szülők nem tudnak mit kezdeni a gyerekekkel. Az ukrán felnőtt bevándorlók 65%-a nő, akik 350 ezer gyereket hoztak magukkal. Hol helyezzék el őket míg ők dolgoznak? Németországban óriási a munkaerőhiány az óvodákban iskolákban, és napközi otthonokban.

Idén januárban felmérték, hogy 519 ezer ukrán felnőtt lenne képes munkát vállalni Németországban, de a valóságban ennek a fele egyedülálló anya, aki nem tud mihez kezdeni a gyerekkel a munkaidő alatt.

Az, hogy kevés ukrán vállal csak munkát Németországban nemcsak a költségvetésnek okoz gondot, és nemcsak a munkaerőpiacon jelent problémát hanem amiatt is, hogy a bevándorlók integrációja a német társadalomba lelassul hiszen a munka ebből a szempontból kiemelten fontos tényező – állapítja meg a Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya.

Moszkva ügynöke volt a híres francia újságíró, aki Mitterrand elnökről is jelentett

2024-02-27

Ki volt Brok, akinek valóda neve Philippe Grumbach és a sötét oldalon játszott: évtizedeken át a szovjet KGB-nek kémkedett. 35 éven keresztül tájékoztatta Moszkvát a francia elit belső ügyeiről? A párizsi L’Express most hozta nyilvánosságra a kémdossziét, amely saját egykori sztárját érinti.

Eszerint Philippe Grumbach évtizedeken keresztül tájékoztatta a szovjet illetve az orosz hírszerzést arról, hogy miről is tárgyal bizalmasan a francia elit. Különösen Francois Mitterrand érdekelte Moszkvát, aki az első szocialista elnöke lett az ötödik köztársaságnak 1981-ben. Franciaországban a szocialisták atlantisták voltak, és a kommunisták illetve a jobboldal akartak jobb együttműködést Moszkvával. Ezért 1981-ben az elnökválasztás előtt pár nappal a szovjet nagykövet Giscard d’Estaing köztársasági elnököt kereste fel tüntetően, aki azután – talán épp emiatt – el is veszítette a választást. Jött Mitterrand, aki szélsőjobboldali múltja ellenére a baloldal vezére lett, és Franciaország elnöke 1981 és 1995 között. Moszkva számára létfontosságú volt a francia kapcsolat hiszen erre az időszakra esett a szovjet birodalom felbomlása és a Szovjetunió bukása. Párizsban a Szovjetuniót illetve Oroszországot az USA ellensúlyának tekintették, ezért mindig is fennállt az együttműködési hajlam: De Gaulle tábornok olyan Európáról beszélt, amely az Atlanti óceántól az Urálig terjedt. Philippe Grumbach tehát hazafias feladatnak is tekinthette a kémkedést Moszkva javára hiszen a francia-orosz együttműködés a párizsi elit egy részének szívügye volt. Jean – Paul Sartre, a francia baloldal filozófusa gyakran hangoztatta, hogyha Washington és Moszkva között kell választani, akkor ő az oroszokat választja. A jeles filozófus élete utolsó szakaszában Mao elnök követője lett, és teljes mértékben szembefordult az Egyesült Államokkal.

Egy francia hadügyminiszter is kémkedett az oroszoknak

Az amerikai hírszerzés észrevette, hogy Moszkvában túlságosan sokat tudnak arról, hogy mi folyik a NATO-ban, ezért belső vizsgálatot indítottak, és kiderült: Francois Léotard, a francia hadügyminiszter a gyenge láncszem. Ő informálja Moszkvát az észak-atlanti szövetség terveiről. A fiatal szépreményű politikust, aki egykor arról álmodott, hogy a Francia Köztársaság elnöke lesz, villámgyorsan leváltották. Eltűnt a süllyesztőben. Nemrég halt meg. Philippe Grumbach alias Brok már 2003-ban elhunyt, de a kémdossziéja csak most került elő. Vajon miért?

Párizsban most is heves vitát folytatnak az elit tagjai arról, hogy merre van előre? Emmanuel Macron elnök Pekingből hazafele jövet úgy fogalmazott, hogy

“az Európai Unió nem lesz az Egyesült Államok vazallusa”.

Fő ellenfele, Marine Le Pen asszony Putyin barátja, aki az ukrajnai háború kitörése óta igyekszik távolságot tartani Moszkvától, de mindenki tudja Párizsban, hogy mozgalmát Putyin pénzelte a múltban. Amikor Párizsban szigorodott az ellenőrzés, akkor Orbán Viktor vette át részben ezt a szerepet.

Make Europe Great Again

Tegyük újra naggyá Európát! Orbán Viktor ezt az új jelszót dobta be évértékelő beszédében. Magyarországon ez csekély figyelmet keltett holott a tragikomikus szuverenitás koncepció helyett egy olyan elképzelésről lehet szó, melyet Párizsban már régóta sokan képviselnek – a többi között Franciaország magyar származású ex elnöke, Nicolas Sarkozy, aki Emmanuel Macron bizalmas tanácsadója is. Szemben Ursula von der Leyen atlantista elképzeléseivel, Párizsban már arra készülnek, hogy az Európai Unió önálló nagyhatalmi szerepet kell, hogy játsszon függetlenül attól, hogy visszatér-e Trump a Fehér Házba vagy sem. Ezt az európai tervet képviseli Macron elnök, aki jó kapcsolatot épített ki Giorgia Melonival. A francia-olasz tengely valamiféle európai szuverenitást szeretne az USA-val szemben is.

A fő kérdés persze az, hogy mit akar Németország? Scholz kancellár szavakban kiáll az atlanti vonal mellett, de elutazott Pekingbe Putyin Ukrajna elleni agressziója után is noha az Egyesült Államok ettől óvta őt. A német kancellár újra Kínába látogat áprilisban bár az USA arra buzdítja európai szövetségeseit: lazítsák kapcsolataikat Pekinggel, amely az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Peking az új Moszkva

Berlinben és Párizsban már régen rájöttek arra, hogy a dinamikusan fejlődő 1,4 milliárd lakosú Kína lehet az igazi ellensúly az Egyesült Államokkal szemben nem pedig a 140 milliós reformokra képtelen Oroszország, amely a múltban él ahelyett, hogy a jövőt fürkészné és a fejlődés irányát keresné. Berlinben és Párizsban foggal- körömmel ragaszkodnak a kínai kapcsolathoz, mert ez jelentheti az európai szuverenitást , amelynek alternatívája az, hogy az Európai Unió az USA szegény rokonaként finanszírozhat egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában miközben Washington a jövő iparágait fejleszti elcsábítva azokat Európából. Pekingben előszeretettel mutatnak rá arra, hogy az atlanti együttműködés nem épp előnyös Európának, ehelyett a hatalmas kínai piacot kínálják alternatívaként. Li Csiang kínai miniszterelnök ezt adta elő Davosban a világgazdasági fórumon rámutatva arra, hogy bár Kína gazdasági növekedése lassul, de még így is kétszer olyan gyors mint az Egyesült Államoké. Folytatja-e az USA a kereskedelmi háborút Kína ellen, melybe be kívánja vonni Európát is? Biden elnök nemcsak, hogy folytatja Trump kereskedelmi háborúját Kína ellen, de jócskán meg is szigorította a szankciókat különösen a chip gyártás terén. Trump újabb, brutálisabb kereskedelmi háborút ígér 60%-os büntető vámokkal Kína ellen. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter Pekingbe készül, hogy valamiféle modus vivendit találjon a világ két legnagyobb gazdaságának együttműködése számára. Európa nem követheti az USA-t a Kína elleni kereskedelmi háborúba saját érdekeinek teljes feláldozása nélkül. Ebben a helyzetben nem csoda, ha az európai elitek az impotencia képét mutatják hiszen mindenki számára előnyös megoldást igen nehéz találni akkor amikor a hazai lakosság az életszínvonal emelését követeli noha ennek nincsenek meg a gazdasági feltételei.

Kínai szakértők: a NATO csak akkor nyerhet Ukrajnában, ha csapatokat küld oda

2024-02-26

A NATO csapatok Ukrajnába küldése felidézné egy nukleáris háború kockázatát, melyet remélhetően a NATO el kíván kerülni – ezt a véleményt fogalmazta meg a kínai vezérkari akadémia professzora, aki jelenleg Szecsuáni Egyetemen vendégprofesszor.

Fan Kaojüe szerint a Nyugat számára egyre nagyobb gondot okoz az , hogy fegyverekkel és lőszerrel ellássa Ukrajnát. A NATO és szövetségesei az elmúlt két év során több mint 80 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, de ezzel sem tudtak azon az alaphelyzeten változtatni, hogy Oroszország erős, Ukrajna pedig gyenge. Nem következett be az a stratégiai ukrán ellentámadás, amelyben a NATO reménykedett.

A NATO nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a háborút Ukrajnában, de nem tudja megnyerni azt – hangsúlyozza a kínai professzor aki szerint NATO csapatok nélkül elképzelhetetlen Ukrajna győzelme.

“A NATO fel is készült erre: hatalmas hadgyakorlatot tart Európában, ahova megérkezett a harmadik gépesített hadosztály és a 101- es légi desszanthadosztály, és ezzel az amerikai csapatok létszáma immár meghaladja a százezer főt Európában.

Ha a NATO csapatokat küldene Ukrajnába, akkor ez kettős következménnyel járna: hagyományos háborúból nukleáris konfliktus lehetne, és helyi háborúból világháború. Csak reménykedhetünk abban, hogy a NATO alaposan megfontolja csapatok küldését Ukrajnába” – hangoztatja a kínai professzor.

Fegyverszünet?

Kína már régóta előállt egy béketervvel, melyet a NATO lesöpört az asztalról azzal, hogy Peking Moszkva szövetségese. Ameddig Nyugaton így gondolkodnak addig nem lesz fegyverszünet Ukrajnában – állítja a sanghaji együttműködési szervezet tanulmányi központjának helyettes főtitkára. Hsziao Bin arra mutat rá, hogy Oroszország meggyengült a háború következtében, de nem omlott össze, mert az olajár magasan maradt, és az együttműködés Kínával megerősödött. Az előrejelzések szerint a Brent olaj ára 80 dollár fölött marad 2024-ben.

Az orosz olaj ennél olcsóbb, és a szankciók miatt Oroszországnak árengedményt kell adnia, de ennek ellenére elég pénzhez jut a háború folytatásához, és nem kell rontania az életszínvonalat, ezért a lakosság többsége továbbra is támogatja a háborút.

Ukrajnát viszont teljesen tönkretette a háború az elmúlt két évben. Hosszú távon persze Oroszországnak gondot okozhat a háború finanszírozása, de egyelőre ez nem jelent túlságosan nagy gondot Moszkvának – hangsúlyozza a kínai szakértő. Aki rámutat arra, hogy a Nyugat fölfedezte: Kínának fontos szerep juthat a közvetítésben. Csakhogy ezzel párhuzamosan a Nyugat és főként az USA stratégiai fenyegetésnek tekinti Kínát, és annak együttműködését Oroszországgal. A kínai szakértő itt Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó és Vang Ji kínai külügyminiszter tárgyalásaira utal, melyeken fontos szerepet kap az ukrajnai háború is. A kínai külügyminiszter újra megígérte Jake Sullivannek: Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listákon szerepelnek. Jake Sullivan tudatta kínai partanerével: amennyiben ezt megteszik, akkor Kína is újabb szankciókra számíthat. Janet Yellen USA pénzügyminisztere Pekingbe készül, hogy tisztázza az ellentéteket, és valamiféle modus vivendit találjon a világ két legnagyobb gazdaságának együttműködésére.

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ameddig ez fennáll, addig nehéz lesz egyezkedni Ukrajnáról.

“Ezért 2024-ben aligha várható tűzszünet Ukrajnában”

– vonja le a következtetést a háború második évfordulóján a kínai szakértő.

Miért nem akadályozta meg a Hamász erősödését Netanjahu izraeli miniszterelnök ?

2024-02-23

Netanjahu nem számolta föl a Hamász pénzügyi hálózatát pedig megtehette volna – ezt a vádat fogalmazta meg a Moszad egyik régi vezetője, aki korábban többször is javasolta Izrael miniszterelnökének, hogy “tegyék tönkre a Hamászt pusztán pénzügyi hálózatának felszámolásával.”

Udi Levy, aki a BBC-nek nyilatkozott hangsúlyozta: ”nagyon sok pénztől megfoszthattuk volna a Hamászt, amely így nem tudott volna olyan erős terrorista hálózatot kiépíteni mint amilyennel szembe kellett néznünk október hetedikén. A Hamász szörnyeteg nem ugyanaz lett volna október hetedikén” – mondta a Moszad egykori pénzügyi hírszerző főnöke, aki többször is javasolta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek: csapjanak le a pénzügyi támogató hálózatra, amely lehetővé teszi a Hamász erősödését a gázai övezetben. Nagyon nagy pénzekről volt szó: “a Hamásznak dollár milliárdokra volt szüksége ahhoz, hogy kiépítse azt a hatalmas földalatti alagút hálózatot, amely lehetővé teszi az ellenállást az izraeli hadsereggel szemben.”

Levy már 2014-ben felhívta Netanjahu figyelmét arra, hogy komoly pénzek érkeznek a Hamászhoz Törökországon keresztül. Mit tett Netanjahu miniszterelnök? Semmit!

A Hamász pénzügyi birodalma nagy és erős

“Két fő szponzora volt a Hamásznak: Katar és Irán. Törökország is legalább ennyire jelentős, mert a Hamász ott intézi a pénzügyei legnagyobb részét” – jelentette ki a Moszad pénzügyi hírszerző részlegének egykori vezetője. Aki elmondta a BBC Panorama műsorában, hogy a Hamásznak legkevesebb negyven cége van, melyek a Közel Keleten és Észak Afrikában működnek, de javarészük Törökországban van bejegyezve. Mivel foglalkoznak ezek a cégek Algériában, Egyiptomban, az Öbölben, Szudánban és Törökországban? Vannak útépítő vállalkozások, de a Hamász érdekelt az egészségügyben és a gyógyszeriparban is. Vannak aranybányái, turista irodái és nyakig benne van az ingatlan bizniszben is.

A Hamász üzleti befektetéseinek összegét a Moszad 422 millió dollárra becsülte 2018-ban. A terrorista szervezet, amely Izraelnek a létét sem ismeri el, a pénzét ingatlanba fekteti, hogy így védekezzen az infláció ellen.

2022-ben az USA pénzügyminisztériuma a Hamász hat vállalkozását tette feketelistára.

“A Hamász pénzügyei szempontjából ideális befektetés az ingatlan, amely őrzi az értékét” – nyilatkozta a BBC-nek a Royal United Services Institute – Rusi – pénzügyekkel foglalkozó vezetője. Tom Keatinge kiemelte, hogy a Törökországban bejegyzett ingatlan vállalkozások kulcs szerepet játszanak a Hamász vagyon értékének megőrzésében és gyarapításában. Az egyik ilyen Törökországban bejegyzett ingatlan cég, a Trend GYO, melyet az USA feketelistára tett. Ennek alapító elnöke, aki 2022-ben távozott a cég éléről, dicsőíti az Al Aksza hadműveletet – a Hamász így nevezi az október hetediki borzalmas mészárlást és túszejtést. A BBC írt ennek a Hamid Abdullah al Ahmarnak, de természetesen nem kapott választ.

A Trend GYO, melyet az USA szankcióval sújtott, úgy nyilatkozott, hogy “működése megfelel a nemzetközi pénzügyi szabályoknak, és az USA szankció megalapozatlan és igazságtalan.” A török hatóságok is megvizsgálták a Hamászhoz köthető céget, de nem találtak semmi kivetnivalót annak működésében.

Jahja Szinvar a pénzügyi birodalom megteremtésében is kulcsszerepet játszott

A Hamász katonai vezetője, aki az első számú felelős az október hetediki terror támadásért, korábban nagy figyelmet fordított a pénzügyi hálózat kiépítésére.

2007-ben, egy évvel azután, hogy a Hamász hatalomra jutott a gázai övezetben Izrael és Egyiptom szigorított a blokádon, hogy meggyengítse a terrorista szervezetet. Jahja Szinvar ekkor felvette a kapcsolatot Iránnal, amely síita szemben a szunnita Hamász-szal, de éppúgy elutasítja Izrael létét mint a terrorista szervezet.

“Jahja Szinvar üzenetet küldött Iránba: pénzt és fegyvereket kért az Izrael elleni harcra. Iránból a válasz az volt: mindent megkaptok, ami a harcotokhoz szükséges”

– mesélte a BBC-nek az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat egyik tisztje, aki 150 órán keresztül hallgatta ki Jahja Szinvart. Az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat tisztje később rájött arra, hogy Jahja Szinvar a börtönből is kapcsolatot tartott Iránnal.

Katar volt Irán mellett a Hamász fő szponzora. Katarban élnek a Hamász politikai vezetői, akikkel a Moszad és a CIA vezetői is rendszeresen tárgyalnak a túszok kiszabadításáról illetve a fegyverszünetről. A Katarból érkező pénzekről az izraeli kormány is tudott hiszen a Hamász abból fizette a közalkalmazottakat a gázai övezetben.

Hogy ment ez a gyakorlatban?

“Minden hónapban megjelent Rafahban, a határátkelőnél a katari emír embere, aki különgépen érkezett. Egy nagy bőrönd volt nála tele pénzzel. Ezt átadta a Hamásznak, és már ment is vissza Katarba”

– emlékezik Udi Levy, a Moszad pénzügyi hírszerzésének egykori főnöke. Aki hangsúlyozta: ”ebből a pénzből sok jutott a Hamász katonai szárnyának is.”

Sok támogatás érkezett az ENSZ-től, az Európai Uniótól, a palesztin hatóságtól, amely Ciszjordániában működik. Ezeket a pénzeket humanitárius célokra szánták, de az izraeli titkosszolgálat szerint jelentős részük a Hamász katonai szárnyát erősítette.

Mit tett Netanjahu miniszterelnök, aki semmiképp sem akar palesztin államot?

Már 2019-ben így magyarázta stratégiáját:

”Mindenkinek, aki meg akarja akadályozni egy palesztin állam létrejöttét támogatnia kell a Hamászt, és meg kell könnyíteni, hogy az pénzhez jusson. A stratégiának célja az, hogy minél távolabb kerüljön egymástól a gázai övezet és Ciszjordánia”

– mondta Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke.

“Netanjahu célja az volt, hogy erősítse a Hamászt a Fatah palesztin szervezettel szemben nehogy létrejöjjön egy egységes palesztin szervezet, amellyel tárgyalni kellene egy palesztin állam megalakulásáról” – hangsúlyozta egy washingtoni Közel Kelet Kutató Intézet vezető kutatója. Khaled Elgindy, a Middle East Institute palesztin szakértője ugyanazt a vádat fogalmazza meg Benjamin Netanjahu ellen mint az izraeli baloldal, amely felelősnek tartja a miniszterelnököt azért, hogy a Hamász brutális terrortámadása felkészületlenül érte Izraelt.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök tagadja, hogy szándékosan erősítette meg a Hamászt a mérsékelt Fatah-hal szemben, közölte: csakis humanitárius okokból járult hozzá, hogy Katar jelentős összegű pénzeket küldjön a Hamasz terrorista szervezetnek.

Netanjahu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy célja a Hamász terrorista szervezet teljes megsemmisítése, “addig folytatjuk a hadműveletet, amíg nem marad senki, akit terrorizmusért pénzelni lehetne a gázai övezetben” – mondta Izrael miniszterelnöke.

Orbán: Make Europe Great Again!

2024-02-18

Magyarországot nem sikerült naggyá varázsolnia, ezért most Európával kacérkodik a magyar miniszterelnök, akinek ez nem a jövőképe hanem a menekülő útja.

Donald Trump adta ki a jelszót még 2015-ben: Make America Great Again! Ez a nagyhatalmi nacionalista jelszó jól öregedett, Trump mostanában is használja. Orbán Viktor szótárában viszont vadonatúj az európai nacionalizmus mindeddig Brüsszel kontra Magyarország narratíva uralta pártunk és kormányunk hivatalos propagandáját, melyet oly sikeresen irányít Rogán Antal. Akinek most lehetetlen feladattal kell megbirkóznia: sikernek kell feltüntetni a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves kudarc sorozatát.

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és egyben legkorruptabb tagállama lett

Nincs olyan propaganda, amely feledtetni tudná e kínos igazságot. Ezért áldozta be Novák Katalint és Varga Juditot Orbán Viktor, hogy elterelje a figyelmet a kínos igazságról: már az is nagy sikernek számítana, ha fenn tudná tartani az Európai Unió legalacsonyabb életszínvonalát a választói számára!

Erről nem beszélhetett évértékelőjében Orbán Viktor, aki egyszer csak felfedezte az oly gyakran bírált Európát, melyet naggyá kíván tenni. Látva a nemzeti együttműködés rendszerének hazai eredményeit Európa polgárai aligha tőle várják a megoldást.

Orbán és szélsőjobboldali barátai a bírálatban erősek: a liberális demokrácia és a globális piacgazdaság lúzerei ezért is szavaznak rájuk. De hogy lesz ebből európai nagyság? Erről Orbán Viktornak az ég világán kívül halvány fogalma sincsen, de pontosan tudja: az európai elitben ezzel mindenki tisztában is van. Nem is nekik beszélt hanem a magyar választóknak, akiknek valamiféle perspektívát kellene mutatni a hét szűk esztendőre, melyet a miniszterelnök egy gyenge pillanatában megjósolt a megnyert 2022-es választások után.

A hét szűk esztendőből még kettő sem telt el, de mindenki előtt tökéletesen világossá vált hogy mire számíthat:

az életszínvonal csökkenésére vagy stagnálására miközben Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei vígan tovább gyarapodnak.

Ezt a kínos realitást vannak hivatva elfedni az olyan botrányok mint Novák Katalin lemondása, amelyek lényegében a kutyát sem érdeklik igazán. Orbán rendszerében Novák Katalin és Varga Judit csak a dekoráció része volt, azért állították őket reflektorfénybe, hogy a hatalom mindenre elszánt igazi birtokosai mint Rogán Tóni megmaradhassanak a jótékony homályban. És a markukba nevessenek – ahogy ezt Varga Judit elvált férje megfogalmazta.

Meddig lehet fenntartani egy sikeres politikai konstrukciót, ahol az emberek többsége pórul jár?

Ez Orbán Viktor igazi dilemmája annál is inkább, mert ekkora lopott vagyonnal nem szelelhet el nyom nélkül. Annál is kevésbé, mert az USA és az EU vezérkara alig várja a bukását.

Mi lesz, ha a Magnyitszkij-törvény alapján befagyasztják Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István nyugati bankokban tartott vagyonát miközben kitiltják őket az Egyesült Államokból?

Scholz német kancellár már február elsején előadta a magyar miniszterelnöknek, hogy mi vár rá, ha szembemegy az Európai Unió és az USA irányvonalával Ukrajna ügyében.

Orbánnak még igaza is lehet abban, hogy nem érdemes eurómilliárdokat beleölni a megnyerhetetlen ukrajnai háborúba, de hogyha ebben a kérdésben jelenleg konszenzus van az Egyesült Államok és az Európai Unió nagyhatalmai között, akkor Magyarország számára kötelező az alkalmazkodás.

Ha ugyanis Orbán annyira összeveszne Washingtonnal és Brüsszellel, hogy a NATO-n és az Európai Unión kívül találná magát, akkor Moszkva és Peking is elveszítené iránta az érdeklődését, és a magyar miniszterelnök a pad alá zuhanna.

Nicolae Ceausescu úgy veszítette el az oroszok bizalmát, hogy nem nyerte el a Nyugatét: 1989 karácsonyán kivégző osztag előtt végezte a nemzeti együttműködés rendszerének huszonnegyedik évében Romániában.

Orbánnak már minden mindegy: az újabb Oroszország elleni szankciót egyedül ő nem támogatja

2024-02-15

Rákosi elvtárs Sztálin leghűbb tanítványa volt, Orbán Viktor Vlagyimir Putyiné: az uniós nagykövetek szerdai értekezletén egyedül Magyarország képviselője nem támogatta a tizenharmadik szankciós csomagot, melyet hetek óta állítanak össze Brüsszelben. A tizenharmadik szankciós csomagot szimbolikus pillanatra időzítették: Putyin Ukrajna elleni agressziójának második évfordulójára vagyis február 24-re.

A magyar diplomácia hagyományosan lassítani vagy épp blokkolni próbálja a szankciókat Putyin Oroszországa ellen. Orbán Viktor olyan messzire is elment, hogy megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatási csomagot.

Február elsején a nagyhatalmak nevében Olaf Scholz német kancellár figyelmeztette Orbán Viktort, hogy amennyiben újra vétózni próbál, akkor annak az árát a magyar gazdaság fizeti meg. A magyar miniszterelnök ennek hallatára kapitulált, de szemmel láthatóan nem változtatott a politikáján: mindenütt kiáll Oroszország mellett annak ellenére, hogy Washingtonból is figyelmeztették: ennek komoly következményei lehetnek.

Mi van a tizenharmadik szankciós csomagban? A magyar diplomácia általában arra hivatkozik, hogyha a nukleáris kereskedést szankcióval sújtják, akkor ez Magyarország számára megoldhatatlan problémát jelent hiszen Paks teljes mértékben az orosz szállításoktól függ. A Financial Times értesülései szerint a nukleáris kereskedelem nincs benne a tizenharmadik szankciós csomagban, ahol elsősorban harmadik államok ellen akarnak szankciókat alkalmazni azért, mert kereskednek Oroszországgal. Kína – mint Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere – ezek között kiemelt helyen szerepel. Ez zavarja a magyar diplomáciát, mely Kínával is jó kapcsolatot ápol annak ellenére, hogy az USA stratégiai ellenfelének nyilvánította mind Kínát mind pedig Oroszországot 2021-ben.

Orbán, az ordító egér, a partvonalon kívül rekedt

Uniós külügyminiszteri találkozó lesz hamarosan: február 19-én gyűlnek össze a külügyminiszterek, hogy megvitassák a közös tennivalókat, melyek között első helyen szerepel ezúttal az Oroszország elleni szankciók ügye a szimbolikus dátum miatt. A magyar diplomácia elszigetelődött Brüsszelben, ahol az Ukrajna melletti kiállást igen fontosnak tartják. Ezt erősítette meg a NATO hadügyminiszterek tanácskozása Brüsszelben. Elítélték Donald Trump fenyegetését:

“Buzdítani fogom Oroszországot arra, hogy fenyegessék vagy támadják meg azt a NATO tagállamot, mely nem tesz eleget a saját védelme érdekében.”

Hamar kiderült, hogy Trump e fenyegetése üres blöff hiszen minden az orosz határhoz közeli NATO tagállam komolyan költ hadserege megerősítésére, és a katonai kiadásai meghaladják a NATO által elvárt 2%-ot a GDP-hez viszonyítva. Az ukrajnai háború mindenütt megnövelte a katonai kiadásokat, jól mutatja ezt Lengyelország példája. Ez a frontország 2014-ben a GDP 1,9%-át költötte katonai célokra, tavaly már a 3,9%-át, és ezzel beállította a rekordot az európai tagállamok között. Térségünkben Szlovákia, Csehország és Szlovénia van lemaradva ebben a tekintetben, de orosz agresszió őket aligha fenyegetheti. Magyarország és Románia messze túlteljesíti a 2%-ot. A lista végén Luxemburg, Belgium és Spanyolország szerepel – jócskán elmaradva a kötelező két százaléktól -, de ezeket az országokat egyáltalán nem fenyegeti semmiféle orosz agresszió.

Miért paktál Moszkvával és Pekinggel Orbán Viktor?

Az amerikai diplomácia tervezői Magyarországot már a kilencvenes években kiírták a kelet-európai szereposztásból, megállapítva, hogy a térség számukra csakis stratégiai szempontból fontos, mert gazdasági fellendülést nem tartottak valószínűnek. Stratégiai szempontból Lengyelország és Románia érdekli az Egyesült Államokat vagyis a NATO-t hiszen ezen belül meghatározó Washington befolyása. Orbán Viktor a feje tetejére is állhat, akkor sem érdekli az USA stratégiai tervezőit. Orbán számára Moszkva és Peking kényszerválasztás. Moszkvából és Pekingből nézve viszont nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor és Magyarország csakis addig érdekes amíg tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak.

Tudja ezt Orbán Viktor is, aki nem kilépni akar az Európai Unióból és a NATO-ból hanem át akarja ezeket úgy formálni, hogy ő is beleszólhasson a fontos döntésekbe. Ezért támogatja Donald Trumpot és mindenütt a szélsőjobboldalt, amely ki van szorítva a döntéshozatalból Európában. Éppúgy mint Orbán Viktor, aki a partvonalon alakítja az ordító egér látványos és egyben tragikomikus szerepét.

Harvard professzor: fordult a kocka

2024-02-14

Eddig Kína utánozta az USA-t, most viszont Biden koppintja Kínát. Ezzel a kicsit meglepő gondolattal állt elő Dani Rodrik a Project Syndicate oldalon.

A Harvard Egyetem közgazdász professzora arra mutatott rá, hogy a kínaiak óriási állami támogatással fejlesztették ki az iparukat, melynek olcsó termékeivel elárasztották a világpiacot. Húsz évig az Egyesült Államoknak is Kína volt a legfontosabb szállítója, és ez csak az elmúlt évben változott meg amikor Mexikó ugrott az élre épp a Biden kormány gazdaságpolitikájának eredményeképp.

Hszi Csin-ping elnök a G 20 Kínában megtartott csúcstalálkozóján bejelentette, hogy Peking célja a G 2 világrend vagyis Kína az USA-val együtt akarja kormányozni a világot. Obama amerikai elnök csak mosolygott ezen a kínai bejelentésen, de Donald Trump már megkezdte a kereskedelmi háborút Kínával szemben. Büntetővámokat vezetett be, melyeket utóda Joe Biden nemhogy eltörölt volna, de tovább szigorított. Az USA meg akarja fojtani a kínai chip fejlesztést nehogy ezen a téren a stratégiai ellenfél előnyhöz jusson.

2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

“Kis udvar magas kerítés”

Ez a Biden kormányzat gazdaságpolitikája, amely éppúgy mint korábban Peking óriási összegekkel támogatja a hazai ipar fejlesztését, és vámokkal védi azt a kínai konkurenciától.

Mi következik ebből?

“Az USA továbbra is gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági aggályait fogja előtérbe állítani a kínai kereskedelemben, a kínaiak nyilvánvalóan nem adják fel az állam által irányított piacgazdaság modelljét. Nem az együttműködés lesz napirenden, de picit

könnyebbé válhatna a helyzet, ha mindkét nagyhatalom felismerné: gazdaságpolitikájuk nem is tér el oly nagyon egymástól, és nem feltétlenül káros a másik számára“

– írta Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdász professzora, ahol arra nem utalt, hogy a kínai gazdasági csodából az amerikai cégek óriási mértékben profitáltak. Most pedig India lett számukra az új Kína. Már Donald Trump is lepaktált Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, akit korábban nem fogadtak Washingtonban mondván véreskezű rasszista politikus, aki pogromokat szervezett a muzulmán kisebbség ellen. Biden elnök már szövetséget is kötött Narendra Modival mondván:

“a világ két legnagyobb demokráciája szövetkezik egymással.”

A Wall Street pedig átállt Kínáról Indiára: a kínai tőzsdék hároméves mélyrepülésben 6000 milliárd dollárt veszítettek miközben India jön felfelé. Tavaly Kína gazdasága 5,2%-kal nőtt, India több mint 7%-kal – hála az USA nagyvonalú támogatásának.

Trump búcsút int a NATO-nak

2024-02-12

“A NATO szart sem ér!” – mindig is ez volt a véleménye Donald Trumpnak az észak-atlanti szerződésről, de elnöksége idején mindig volt valaki, aki lebeszélje a kilépésről – írja Anne Appelbaum az Atlantic című folyóiratban.

Az amerikai szakértő, aki a lengyel külügyminiszter neje, úgy véli, hogy amennyiben Trump visszakerül a Fehér Házba, akkor Európa elveszítheti az USA védelmét akár úgy, hogy formálisan is kilép a NATO-ból, akár úgy, hogy nem alkalmazza az ötödik cikkelyt, mely az USA-t is arra kötelezi, hogy siessen a megtámadott tagállam segítségére.

Washingtonban a kongresszus úgy határozott, hogy az elnök nem dönthet egyedül a kilépésről, de azt nem írhatja elő Trumpnak, hogy alkalmazza az ötödik cikkelyt vagyis harcba küldje az amerikai hadsereget.

Trump ezért is mondhatta vígan a választási kampánya során:

“az oroszokat arra buzdítom majd, hogy fenyegessék támadással azokat a NATO tagállamokat, melyek nem tesznek eleget a biztonságuk érdekében.”

Putyin minden bizonnyal örömmel hallgatja Trump nyilatkozatait, nem véletlen, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Tucker Carlson az első nyugati riporter, Trump kedvenc partnere, akinek hosszú interjút adott. Tucker Carlson, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is készített interjút, alkalmat adott Putyinnak, hogy kifejthesse álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök megerősítette: el akarja foglalni egész Ukrajnát! Felszólította a Nyugatot, hogy fejezze be Ukrajna támogatását!

Mennyire forrón eszik a kását?

Trump úgy tesz mintha az USA-nak már nem lenne szüksége Európára, mintha az amerikaiak nem azért szálltak volna partra 1944-ben Normandiában, hogy megakadályozzák: Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt! Azóta persze Európa leértékelődött, régi világhatalmi szerepéből semmi sem maradt, de egy egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig Európa, Oroszország és Kína részvételével elfogadhatatlan az USA világhatalmi érdekei szempontjából. Washington szempontjából épp ez a jelentősége az ukrajnai háborúnak. Az amerikaiak a céljukat már elérték: Európa és Oroszország kapcsolatai hosszú távra súlyosan károsodtak. Zelenszkij, a már mehet, Trump köthet alkut a feje fölött Putyinnal. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, mert ahhoz túlságosan is gyenge, még Ukrajnával sem bír el.

Abban minden stratégiai szakértő egyetért Washingtonban, hogy egy kontinentális birodalom, melynek része Európa, Oroszország és Kína súlyos fenyegetést jelentene az Egyesült Államok világhatalmára. Ezért is repült a 100 éves Kissinger Pekingbe. Washingtonban azt is mindenki tudja, hogy Kína a fő ellenfél: az USA már elérte, hogy húsz év után nem Peking a legfőbb szállítója. Erre akarja rávenni az Európai Uniót is. Kínából hazatérve erre válaszolta Macron francia elnök:

”nem akarunk az USA vazallusai lenni!”

Csakhogy az ukrajnai háborúval Európa már az lett: az olcsó orosz földgáz helyett megjött a drágább amerikai, az európai cégek pedig kitelepülnek az Egyesült Államokba, ahol olcsóbb az energia, kevésbé szigorú a környezetvédelem és nagyobb az állami támogatás.

“Németország arra építette stratégiáját évtizedekig, hogy Oroszországból jön az olcsó energia, Kína piaca korlátlanul bővül és az USA garantálja Európa biztonságát. Mind a három előfeltétel megszűnt. Új modellt kell találunk!” – foglalta össze a helyzetet a Kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Új modell egyelőre nincs, az Európai Unió zászlóshajója, Németország tavaly nulla növekedést produkált, és az előrejelzések szerint idén sem lesz jobb a helyzet.

Rogán Tóni csak Varga Juditot akarta megbuktatni, de az akció túlságosan jól sikerült

2024-02-12

“Hiszek abban, hogy Magyarország nem a Rogán Antalok országa” – írta a Facebookon Varga Judit elvált férje, aki egyben közölte azt is, hogy lemond minden állami tisztségéről.

Varga Judit már korábban közölte, hogy kiszáll a közéletből. Az ok: ő ellenjegyezte azt a kegyelmi kérvényt, melyet áprilisban aláírt Novák Katalin, és ezért kényszerült lemondásra szombaton. Rogán Tóni valószínűleg csak Varga Juditot akarta megbuktatni nehogy rávalljon a Völner – Schadl ügyben. Pintér Sándor nyomozói azért kezdték meg a korrupciós ügy kivizsgálását, hogy megbuktassák Rogán Antalt, de Orbán Viktor másképp döntött: elvette a titkosszolgálatok felügyeletét a veterán belügyminisztertől, és átadta Rogán Antalnak vagyis még pontosabban a saját kezébe vette.

A Völner – Schadl ügyben többször is elhangzott Tóni, Barbara és Ádám neve vagyis a kabinetminiszter, a neje és kabinetfőnöke voltak az igazi főnökök az ügyben. Erről szólhatott volna néhány szót Varga Judit a bíróság előtt.

Ezért mozdította őt el Orbán Viktor az igazságügyi tárca éléről. Rogán emberei banánhéjat helyeztek még el a miniszterasszony lába alá: egy pedofil per elítéltjének kegyelmi kérvényét. Varga Judit ezt elővigyázatlanul aláírta, és ezzel előkészítette Novák Katalin bukását is.

Rogán a sötétség fejedelme

Orbán Viktor Berijája és Goebbelse tudja, hogy sosem lehet belőle király, mert Orbán Viktor emberei szorgosan gyűjtik róla a terhelő bizonyítékokat arra az esetre, ha

“Tóninak fejébe szállna a dicsőség.”

Rogán viszont királycsináló lehet hiszen a titkosszolgálatoknak és a médiának ebben mindig kulcs szerep jut – jól megmutatta ezt Ceausescu bukása amikor Stanculescu tábornok volt a különleges bíróság feje, amely halálra ítélte Ceausescut és nejét. A titkosszolgálat főnökét maga Ceausescu nevezte ki, de Stanculescu tábornok jó kapcsolatot ápolt Moszkvával és Washingtonnal is. Ilyen hibát Rogán Tóni nem követhet el.

“A hatalom a nők szoknyája mögé bújik”

– írta Varga Judit elvált férje, aki feleségéhez hasonlóan távozik a közéletből.

A hatalomnak nincs emberi arca

Orbán Viktor a fiatal nőknek azt a szerepet szánta, hogy a hatalom emberi arcát mutassák meg, de mára kiderült: a hatalomnak nincsen emberi arca. Aki nem öl, azt megölik – Orbán Viktor régóta ismeri ezt a szabályt, de Varga Judit és Novák Katalin nem volt alkalmas erre a harcra, ahol a katonás kíméletlenség alapkövetelmény.

1...345...57 4. oldal a 57-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

ki