ki
Brüsszel ne adjon pénzt a Putyin barát Orbán kormánynak
Az amerikai Foreign Policy egy friss tanulmánya sürgeti, hogy Orbán Putyin barát kormánya ne kaphasson pént Brüsszeltől. Magyarország és Szerbia jelenlegi vezetői egyértelműen Putyin kottájából játszanak. Ez pedig ellentétes a NATO és az EU érdekeivel. Magyarország megrendszabályozását javasolják, Szerbia esetében pedig azt, hogy Brüsszel állítsa világos választás elé a nemrég újjáválasztott Vucsics elnököt: az EU vagy Putyin! A kettő együtt nem megy!
A Foreign Policy üdvözli azt, hogy a választások másnapján Ursula von der Leyen közölte: megindítják a jogállamisági eljárást Magyarország ellen. A lap szerint nemcsak átmenetileg kellene felfüggeszteni az uniós pénzek kifizetését hanem mindaddig nem kéne átutalni az eurómilliárdokat amíg az Orbán kormány nem változtat Putyin barát politikáján. Ez nemcsak Ukrajna esetében mutatkozik meg egyértelműen hanem a Balkánon is, ahol az Orbán kormány diplomáciája Putyin érdekeit segíti elő.
Berlin lépéskényszerben
A Foreign Policy szerint a német kormánynak a sarkára kellene állnia: a magyar kormánnyal szemben világossá kellene tennie, hogy a jogállami normák megsértése súlyos szankciókkal jár. Ha ugyanis Berlin nem cselekszik, akkor más tagállamok is követhetik Orbán Viktort a jogállam leépítésének útján. Ugyancsak Berlinnek kellene figyelmeztetnie Szerbiát arra, hogy törlik uniós tagjelöltségét, ha nem csökkenti az együttműködést Putyinnal. Mindkét államot figyelmeztetni kell a Moszkvával és Pekinggel való együttműködés kockázataira.
Ez persze amerikai álláspont. Maguk a németek is sokáig jó kapcsolatot ápoltak Moszkvával és ma is arra törekszenek, hogy ne rontsák az együttműködést Pekinggel. Az USA ugyanis olyan alternatívát kínál, amelyben az EU-nak csak a másodhegedűs szerep jutna. Ráadásul drágán. Németországnak 240 milliárd euróba kerülne, ha lemondana az orosz energiáról. Ez kicsit túl nagy ár az USA barátságáért.
Washington hozzon szankciókat a Fidesz vezetői ellen!
Ezt sürgeti a Foreign Policy a választások után. A lap szerint a magyar kormánnyal meg kell értetni, hogy geopolitikai nézetei összeegyeztethetetlenek a NATO tagsággal. Szankciókkal kellene sújtani a Fidesz vezetőket és a kleptokratákat! – sürgeti a Foreign Policy. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó korábban már többször is úgy nyilatkozott, hogy
a korrupció leleplezésével lehet meggyengíteni vagy épp megbuktatni az autokrata rendszereket.
Példaként felhozta Malajziát. New Yorkban a nemzetközi korrupciót vizsgáló ügyészség vádolta meg több milliárd dolláros korrupcióval az akkori miniszterelnököt. Malajzia főügyésze kapásból közölte: nincs ok vizsgálatra! A lavina megindult: a választásokon megbukott a miniszterelnök. Az új főügyész szerint rengeteg volt ok lett volna a vizsgálatra. Első perében az ex miniszterelnököt 12 év fegyházra ítélték korrupció miatt.
Hasonló recepttel kísérleteznek Bulgáriában, ahol sikerült megbuktatni Boriszov miniszterelnököt. Utóda, a Harvard egyetemen végzett Petkov szeretné börtönbe juttatni korrupt elődjét, de funkcióban van még a régi főügyész, aki mindent megtesz azért, hogy Boriszov elkerülje a korrupciós vizsgálatot. Ez neki is létérdeke, mert nem szeretne az ex miniszterelnök zárkatársa lenni.
Mindkét esetben választáson bukott meg a korrupt kormányfő. Magyarországon viszont győzött a választáson méghozzá meggyőző fölénnyel. Ezért valószínű, hogy mind Washingtonnak mind Berlinnek kompromisszumot kell kötnie Orbán Viktorral. Aki szintén kényszerhelyzetben van hiszen tartósan nem tudja üzemeltetni a nemzeti együttműködés rendszerét az uniós euró milliárdok nélkül.
Putyin-Orbán egyet akar: új határokat!?
Boris Kolar szerint Putyin felrúgta a párizsi békerendszer határait az Ukrajna elleni háborúval, Orbán Viktor pedig ebből arra következtethet, hogy új határok lehetnek Magyarország és Szlovákia között.
Magyarország profitált Csehszlovákia felosztásából: megszerezte Kelet-Szlovákiát és Kárpátalját. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Kassán ünnepelte az új határokat fehér lovon. A történelmi Magyarország határainak a helyreállításáról beszélt. Csehszlovákia felosztását Hitler kezdeményezte, de a nyugati nagyhatalmak is elfogadták. Ezt állítja a szlovák parlament elnöke.
A náci Németország nemcsak ott rajzolta át Európa térképét: visszakerült Magyarországhoz a Vajdaság és Észak Erdély. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lett, mert jól látta: ha Hitler veszít a háborúban, akkor Magyarország nem tarthatja meg a visszaszerzett területeket. Amikor Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak 1941-ben Molotov külügyminiszter felajánlotta, hogy elismerik Észak Erdélyt Magyarország részének, ha a magyar csapatok nem csatlakoznak a nácik támadásához. Magyarország akkori vezetői bíztak Hitler győzelmében, és ez lett a vesztük. A második világháború után visszaállt – kis korrekciókkal – a trianoni béke határozat.
Putyin-Orbán: együtt Ukrajna ellen?
Az orosz elnök évek óta tervezgeti Ukrajna felosztását. Eszerint Kijev körül a jelenleginél jóval kisebb államot neveznék Ukrajnának. A keleti és déli részek Oroszországhoz csatlakoznának, a nyugatiak Lengyelországhoz. Kárpátalján Magyarország és Szlovákia osztozhatna míg délnyugat Ukrajna – az egykori Bukovina – Romániához kerülne. Ez emlékeztetne az 1940-es állapotra. Putyin elképzelését Lengyelország visszautasította. Orbán Viktor álláspontjáról nincs hiteles információ. A magyar miniszterelnök pragmatikusan kihasznál minden lehetőséget, de tisztában van a realitásokkal. Kárpátalján a lakosságnak csak a 10%-a magyar, és a számuk a háborúval tovább csökken. A nyugati nagyhatalmak egyertelműen támogatják Ukrajnát Putyinnal szemben. Magyarország a NATO tagja vagyis az USA jóváhagyása nélkül nem tehet semmit.
Visegrád kampec?
Pozsony már korábban tiltakozott amiatt, hogy a magyar kormány titkos alapot hozott létre földek és ingatlanok vásárlására Szlovákiában. A két miniszterelnök tárgyalt egymással, és a magyar kormány megszüntette a titkos alapot. Akkor még Orbán Viktor bízhatott a visegrádi négyes közös fellépésében Brüsszelben. A szlovák nemzetgyűlés elnökének mostani megszólalása azt mutatja, jegy ennek jó időre vége. Szlovákia és Csehország már korábban szakított a visegrádi négyek Brüsszel ellenes fellépésével. Meg is kapták az uniós pénzeket. Lengyelország és Magyarország nem, de Putyin háborúja Ukrajna ellen ezt a két korábbi szövetségest is szétválasztotta. A jogállamiság vizsgálat csak Magyarország ellen indult meg. Lengyelország immár a NATO és az EU legfontosabb front állama az Ukrajnában folyó háború idején. A magyar diplomácia magára maradt. Orbán Viktor immár nem számíthat a visegrádi együttműködésre Brüsszelben pedig nagy szükség lenne rá hiszen az uniós euro milliárdok nélkül hosszú távon nem üzemeltetheti a nemzeti együttműködés rendszerét. Magányos harcosként kell az uniós pénzeket kiharcolnia miután a választásokon nagyon megerősödött Magyaroszágon, de elszigetelődött az Európai Unióban.
Foszlányaim
Jé, felkelt a Nap! Süt is. Én, az örök optimista azért a tegnapi bukásban látok pozitívumot is. Zorba jutott az eszembe, amikor éppen minden álmuk összeomlott, széles mosollyal megszólalt:
“Főnök, látott már ilyen csodálatos összeomlást?
“Táncolj, a zene majd megjön”
Újabb oroszbarát Orbán vétó
Egyedül Magyarország nem szavazta meg azt az uniós határozatot, amely elveti Putyin ötletét arról, hogy április elsejétől az “Oroszországgal szemben barátságtalan államok” ne euróban vagy dollárban hanem rubelben fizessenek.
Az orosz elnök ezzel a rubel árfolyamát akarja erősíteni épp azoknak az uniós államoknak a pénzével, melyek Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. Putyin többször is tárgyalt a gázüzletről Olaf Scholz német kancellárral, aki szerint Oroszország szerződésszegést követ el. Bár Scholz kancellárnak ebben tökéletesen igaza van, de ez aligha érdekelheti Putyint, aki Ukrajna megtámadásával átlépte a nemzetközi normákat.
Orbán magánya
Miért vállalja a magyar miniszterelnök Putyin barátjának hálátlan szerepét. Putyin olyan mint Piszkos Fred: a barátsága öl! Ezt Orbán Viktor is tudja, és mégiscsak kitart Putyin mellett Európában szinte egyedül. Szerbia, Orbán utolsó szövetségese szintén kitart Putyin mellett, de nem kíván belépni a NATO-ba. Az Európai Unióba igen, de ez még oly távol van, hogy Vucsics elnöknek megéri kockáztatni. Sőt a szerbek profitálni is akarnak az orosz válságból: sok orosz viszi a cégét, a pénzét sőt a családját is Szerbiába.
Sok orosz él Magyarországon is. Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője is nálunk tartja a családját. Az orosz hírszerzők különben is nagyon otthonosan mozognak Magyarországon amint az a külügyminisztérium botránya mutatja. Persze a keleti nyitás nem Orbánnal kezdődött. Medgyessy Péter instruálta úgy a kémelhárítást, hogy az oroszokat és a kínaiakat immár nem kell ellenségnek tekinteni. A tendencia felerősödött Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején. Csúcspontra jutott Orbán Viktor második miniszterelnöki korszakában amikor az orosz hírszerzés emberei beépültek nemcsak a magyar kormányzati rendszerbe, de a nagy állami cégekbe is. A Magyar Nemzeti Bankban évek óta kínai tanácsadók dolgoznak. Mindez aligha kerülhette el az amerikai hírszerzés figyelmét.
Orbán és az USA
A fiatal fideszes politikus az amerikaiak kedvence volt: Bush elnök budapesti látogatása idején ő mutatta meg a magyar fővárost az Egyesült Államok elnökének. Amikor nyugdíjasként Bush elnök visszatért Budapestre, akkor az újságírók előtt erősítette meg, hogy “sokat tanultam ettől a fiatalembertől”. Bush korábban a CIA igazgatója volt és tökéletesen ismerte Orbán dossziéját. Legalább úgy mint Vlagyimir Putyin, aki a KGB-ben megtanulta, hogy a tárgyalópartner dossziéjának alapos ismerete minimum követelmény a nemzetközi kapcsolatokban. Putyin még 2009-ben kötött paktumot Orbánnal Szentpéterváron. Akkor Orbán még ellenzékben volt, de nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, hogy 2010 után ő lesz a miniszterelnök. A kínaiak ezt már korábban megérezték amikor Matolcsy Györggyel együtt meghívták Orbán Viktort, az ellenzék vezérét, akit Pekingben már akkor a jövő emberének tartottak.
Mit szól mindehhez az Egyesült Államok?
Trump elnöksége idején Orbán jó kapcsolatot ápolt Washingtonnal. Látogatása idején a közös populista eszmekört hangsúlyozta. Trumpot meg is győzte. Az USA ex elnöke most is jelezte: Orbán Viktort támogatja a választáson. Bident és csapatát nyíltan bírálta az Orbán kormány az USA választási kampánya során. A kormánypárti sajtó ma sem hagy kétséget afelől, Orbán elutasítja a washingtoni diplomáciát. A gáz vitával kapcsolatban a magyar miniszterelnök kijelentette a Kossuth rádióban, hogy “az olcsó orosz gáz helyett itt van nekünk a drága amerikai”. Az Európai Unióban már hozzászoktak Orbán szembenállásához, de akkor még nem volt háború. A NATO-ban nemigen tolerálják a disszonáns hangokat háborús időkben. Azt pedig különösen rossz néven veszik, hogy az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyön keresztül támadjanak amerikai és európai NATO célpontokat. Minthogy ez már évek óta tart, az Orbán kormány aligha mondhatja azt, hogy nincsen tudomása az ügyről. Magyarország persze nem igazán fontos az amerikai stratégiai szempontjából. Washington két államot tart fontosnak a térségben: Lengyelországot és Romániát. Mindkét ország mintaszerűen teljesít a háborús időkben. Lengyelországon keresztül érkeznek az amerikai fegyverek Ukrajnában. Sőt az ukrán katonák lengyel területen tanulják meg azok kezelését.
Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon keresztül semmiféle komoly fegyver szállítmányt nem lenne érdemes eljuttatni Ukrajnába hiszen Kárpátalja messze van az ukrán hadsereg utánpótlási központjától, Lviv (Lemberg) városától. Orbán Viktor tehát nyugodtan mondhatott volna igent hiszen a NATO aligha akarna bármit is Magyarországon keresztül szállítani Ukrajnába. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de “karakán” viselkedésével oroszbarát szavazóit állíthatja maga mögé. Meg persze magát Moszkvát. Az orosz sajtó mindig szorgosan jelzi, ha Orbán kiénekel a NATO vagy uniós kórusból. Moszkvában minden uniós államot barátságtalannak nyilvánítottak ugyan, de Magyarországot egyelőre nem értesítették arról, hogy rubelben kell fizetni a gázért.
Orbán kicsinyes játszmája tehát bejöhet, de magánya nem enyhül. Politikában a magányt nemigen ajánlják a hosszú távú karrier biztosítására…
A magyar diplomácia magánya
Pozsonyban tárgyalnak azoknak az uniós tagállamok külügyminiszterei, akiket közvetlenül érint Putyin háborúja Ukrajna ellen. Ide tartoznak a visegrádi országok, a balti államok, Bulgária és Románia.
A magyar diplomácia oroszbarát vonalával tökéletesen magára maradt. Legutóbb már kénytelen volt lemondani a visegrádi hadügyminiszterek budapesti tanácskozását, mert mind Lengyelország mind pedig Csehország jelezte fenntartásait. Magyarország jelenleg a visegrádi négyek soros elnöke, de Orbán Viktor diplomáciája miatt visegrádi egyekké vált, mert senki sem osztja Putyin iránti elnéző magatartását. Ez Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek is feltűnt:
“nem szállítunk fegyvert Ukrajnába és nem is engedjük át a fegyverszállítmányokat. Más közép és kelet-európai államok másként döntöttek. Ez nem a mi döntésünk hanem az övék. Azt tiszteletben tartjuk, ugyanakkor elvárjuk, hogy ők is tartsák tiszteletben a mi döntésünket”
– írta Facebookon a magyar diplomácia vezetője.
Orbán Viktor lengyel barátja, Jaroslaw Kaczynski nemrég Kijevben járt, hogy ott biztosítsa támogatásáról Zelenszkij ukrán elnököt. Vele együtt utazott Morawiecki lengyel miniszterelnök, a cseh és a szlovén kormányfő is.
Lengyelország fegyvert szállít Ukrajnának, sőt területén képezik ki az ukrán katonákat az amerikai fegyverek használatára.
Jaroslaw Kaczynski azt mondta Orbán oroszbarát politikájáról, hogy az nem tetszik neki, de majd a magyar választások után tér vissza a témára. Valószínű, hogy Orbán Viktor jelezte neki: ha győz a választáson, akkor szembefordul Putyinnal, de addig nem akarja megtenni, mert tart attól, hogy választóinak egy része nem értene egyet a gyors fordulattal.
A magyar külügy a gyenge láncszem
Az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyminisztériumon keresztül támadtak más NATO államokat köztük az USA-t is. Ez évek óta tart, és a magyar kémelhárítás nem tudja de sokkal inkább nem akarja megakadályozni ezt.
Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt is igen furcsa képet mutatott ez a NATO szövetségesek számára, de február 24 óta egyenesen árulásnak számít. A Direkt36 értesülései szerint viszont nem szűnt meg az orosz hekkerek aktivitása a magyar külügy informatikai rendszerében Putyin Ukrajna elleni háborúja alatt sem!
Kinek kell ilyen szövetséges?
Vita az energiáról Pozsonyban
Ez a legfontosabb téma Szijjártó Péter szerint. A magyar külügyminiszter megismételte az Orbán kormány álláspontját: csakis az orosz energia garantálja a biztonságot!
Ehhez képest Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: idén megszüntetik az orosz energia teljes importját! Fel is szólított minden uniós és NATO tagállamot, hogy kövessék a lengyel példát. Nehéz megítélni, hogy mennyire reális Lengyelország vállalása a teljes lemondásról az orosz energiáról még az év végéig. Azt viszont a lengyelek igazolták: politikai döntésről van szó!
Ha megvan a megfelelő politikai akarat, akkor viszonylag gyorsan le lehet válni az orosz energiáról.
Szijjártó Péter megkapta a Barátság érdemrendet Lavrov külügyminisztertől. Hírek szerint ezt Orbánnak szánták Moszkvában, de a magyar miniszterelnök kitért a kétes megtiszteltetés elől.
Az orosz gázüzletben azonban megőrizte érdekeltségét a magyar miniszterelnök, aki szépen pénzelhet ebből.
Ha Nyugaton komolyan veszik Putyin barátainak lebuktatását, akkor sor kerülhet a magyar miniszterelnökre is. Washingtonban a pénzügyminisztérium külön csapatot állított fel a nemzetközi kleptokrácia elleni harcra. Az elszánt és jól informált nyomozók adóparadicsomokban kutakodnak Putyin családjának, barátainak és üzletfeleinek pénze után. Legkevesebb 800 milliárd dollárról van szó! Zelenszkij ukrán elnök már javasolta: az így begyűjtött pénzt fordítsák a háborúban álló Ukrajna támogatására illetve a háború utáni újjáépítésre.
Lázár politikai feltámadása?
“Én azt gondolom, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben. Ez nagyon súlyos probléma, mert megtámadtak egy országot, amely független akar lenni. Örülök, hogy az Európai Unió most minden olyan ország mellett kiáll, amely független akar lenni, mert ha Ukrajnának jár a függetlenség és a szabad döntési jog, akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is jár” – nyilatkozta Lázár János egykori kancellária miniszter, a Fidesz egyik önjelölt trónörököse a HVG-nek.
Ez a nyilatkozat alaposan eltér Orbán Viktor álláspontjától, aki egyáltalán nem siet agresszornak nevezni Vlagyimir Putyint. Rábízza ezt Németh Zsoltra, aki kiadta a Ruszkik haza! jelszót. Vagy Lázár Jánosra, aki épp Márki Zay Péter ellenfele a választáson.
Orbán Viktor nem Putyin hanem a saját választói miatt nem siet elítélni az orosz agressziót. Hosszú évekig tartott amíg a magyar szabadságharcos fideszes narratívából oroszbarát reálpolitika lett. Ma a reálpolitika oroszellenességet sugall Orbán Viktornak is. Aki a valóságban el is árulta Putyint, de erről nem kívánja választóit tájékoztatni, mert minden szavazatra szüksége van. Nem kíván Boriszov bolgár ex miniszterelnök sorsára jutni, akinek a korrupciós ügyei iránt ugyancsak érdeklődik az európai ügyészség.
Mit akar az USA?
Olyan egységes Nyugatot, amely San Franciscotól Záhonyig tart, és amely nemcsak katonailag szövetséges, de gazdaságilag is együttműködik, hogy szembeszálljon az orosz és a kínai kihívással. Orbánnak ebbe a rendszerbe kell beilleszkednie, ha túl akarja érni a válságot, amely mindenképp bekövetkezik Magyarországon még az idén.
Az USA budapesti nagykövetsége a 2018-as választások előtt megkereste Lázár Jánost, aki akkor kancellária miniszter volt, és ajánlatot tett neki: nem kíván-e Orbán Viktor örökébe lépni? Lázár nagyon is kíván, de reálisan felmérve az esélyeket, akkor aligha mondhatott igent. Sietve tájékoztatta is Orbán Viktort az amerikai ajánlatról. Ezek után Lázár tetszhalottá vált a politikában.
2022-ben azonban új helyzet van. Az Ukrajna elleni orosz agresszió mindent megváltoztatott: az Orbánt igen mérsékelten kedvelő amerikai vezetés átvette az irányítást Európában is. Washington nyugati egységet akar, és ezt elfogadták az EU nagyhatalmai: Németország és Franciaország is. Orbánnak be kell állnia a sorba, már persze, ha beengedik.
A fiatal Orbán Viktor az USA kedvenceként kezdte politikai pályafutását. Szembeszállt Amerikával amikor Washingtonban demokrata adminisztráció volt hatalmon. Trump idejében azonban fordulat következett be. Orbán hozzákötötte sorsát Trumphoz, aki a választáson elbukott. A republikánusok azonban továbbra is erősek Washingtonban. Ősszel a választásokon többséget szerezhetnek a kongresszusban, és ezzel béna kacsává változhat Biden adminisztrációja.
Ha tehát az USA meg akarja buktatni Orbánt, akkor erre kevés ideje van. Európában kevés könny hullana utána, de az amerikai republikánusok kérdéseket tehetnének fel arról, hogy milyen szerepe volt az amerikai diplomáciának Orbán bukásában.
A nyugati nagykövetségek egyértelműen az ellenzéket támogatják Budapesten, de Orbán eltávolítását csakis az amerikaiak érhetik el. Ha akarják. Ukrajna után ugyanis akkor újabb válság góc keletkezne a térségben, és erre senkinek sincsen szüksége. Az ismert rossz jobb lehet az ismeretlen újnál Magyarországon.
Lázár azonban készenlétben áll. Képviselheti a Fidesz nyugatos vonalát, amely hajlandó lehet valamiféle nemzeti egységre tekintettel a nemzetközi helyzetre.
Csakhogy egy esetleges nemzeti egységkormány is óriási társadalmi – gazdasági válságra kell, hogy felkészüljön. A magyar politikai elit pedig már többször is bizonyította: erre bizony képtelen hatékony és demokratikus módszerekkel.
Foszlányaim – Jövő
Orbán, ne tőlünk félj! Az ellenzéktől se. Brüsszel sem veszélyes. A választások is sima ügy. Ellenben jobb, ha tudod: az a Kossuth téren összegyűlt ezerötszáz szempár csillogása lesz hatalmad sírba eresztő kötele.
Új módszer az immunrendszer aktíválásához a COVID 19 ellen
Az új módszerek és vakcinatechnológiák kulcsfontosságúak a járvány leküzdésében és a jövőbeli járványokra való felkészülésben, mivel a koronavírus folyamatosan fejlődik és mutálódik.
A kanadai hamiltoni McMaster Egyetem fizikusai, kémikusai és immunológusai egy olyan kísérletet folytattak, amelynek célja a vörösvérsejtek olyan vírusok szállítására való módosítása, amelyek biztonságosan beindíthatják az immunrendszert, hogy megvédjék a szervezetet a SARS-CoV-2 ellen.
Ez az új módszer, amelyet a szakértői vizsgálatban használtak, a vakcinázás egyedülálló megközelítése. A vörösvérsejt-membránok SARS-CoV-2 tüskeproteinekkel vannak beágyazva, amelyek aztán vírusszerű részecskéket képeznek és amelyekről kimutatták, hogy aktiválják az immunrendszert. Az egereken végzett kisérletek során ezzel a módszerrel antitesteket termelnek.
Maikel Rheinstadter, a McMaster Egyetem professzora szerint a jelenleg használt vakcinabejuttatási módszerek súlyos immunrendszeri reakciókat okozhatnak, és rövid ideig hatékonyak.
A kísérleti tanulmány azt találta, hogy a sejtek nagy dózisú vírusfehérjékkel tölthetők fel, ugyanakkor valószínűleg kevés mellékhatást produkálnak, így az új módszer elviselhetőbbé és hatékonyabbá válik, mint a többi vakcina.
A módszer lényegében genetikai anyag felhasználása nélkül vált ki immunválaszt.
Ez a technológia adaptálható a jövőben megjelenő változatok vagy új vírusok vakcináihoz.
A technikáról először akkor számoltak be, amikor a Rheinstadter és a hallgatók úgy módosították a vörösvérsejteket, hogy gyógyszereket juttassanak el a szervezetbe, amelyek aztán megcélozhatják a fertőzéseket vagy olyan katasztrofális betegségeket, mint a rák vagy az Alzheimer-kór.
„Ez a platform sok különböző módon teszi intelligenssé saját vérsejtjeinket” – magyarázza Rheinstadter. – Ebben az esetben ez egy vakcina. A saját sejtjeinket úgy használjuk, mint a testünkben lévő nanorobotokat, és amikor meglátnak egy betegséget, képesek megbirkózni vele.”
Foszlányaim – Orbán és az emlékezet
