ki, Author at Független Hírügynökség

Kezdőlap Szerzők Írta ki

570 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Netanjahu, Erdogan és Orbán, a három jómadár együtt szomorkodik az ágon

2024-04-08

Bajban vannak az illiberális államról álmodó egyaránt korrupt, és mára a felelősségre vonás elől menekülő miniszterelnökök.

Izraelben nagy tüntetést rendeztek a gázai terrortámadás féléves évfordulóján: azok a polgárok mozdultak meg, akik Netanjahu távozását követelik. Netanjahu bűne sokszoros. Egyrészt azért, mert hagyta felnőni a Hamászt, melynek terrortámadását elnézte, másrészt pedig azért, mert hat hónap alatt sem ért el eredményt. Nem tudta kiszabadítani a túszokat, nem volt képes megsemmisíteni a Hamászt. A terrorszervezet viszont elérte célját: Izrael újra magára maradt a Közel Keleten, és mindinkább a világban is.

Biden elnök ultimátumban követelte a gázai hadműveletek leállítását a túlságosan sok polgári áldozat miatt. Netanjahu retirált, a csapatok nagy részét kivonták a gázai övezetből. Hogyan tovább? Netanjahu zsákutcába manőverezte Izraelt, és előre menekül. Nem állhat félre, és nem mondhat le, mert akkor megindul újra a korrupciós vizsgálat, amely akár börtönbe is küldheti a 75 éves kormányfőt, aki minden elődjénél hosszabb időt töltött a miniszterelnöki székben.

Erdogan és Orbán sem állhat félre, mert akkor megindulhat a korrupciós vizsgálat

Az öreg és beteg Erdogan közölte a nagy nehezen megnyert országos választás után, hogy ez a ciklus az utolsó. Most elveszítette az önkormányzati választásokat pedig ő maga is Isztambulban kezdte meg politikai pályafutását. Csakhogy rendszere sokáig sikeres volt, az emelkedő életszínvonalat meghálálta a vallásos vidék, melynek fiatalabb nemzedékei megtöltötték a nagyvárosokat. Erdogan, akinek fejébe szállt a dicsőség hiszen hívei szultánnak nevezték, önálló diplomáciába kezdett: szembefordult Izraellel és az USA-val, sőt még Kínával is az ujgur lázadók támogatása miatt. A következmény: a sikeres török gazdaság megindult a lejtőn lefelé. Egy ponton Peking egymilliárd dollárt ajánlott a kétségbeejtő helyzetbe került Erdogannak: ha nyilvánosan szakít az ujgur iszlamista mozgalommal, akkor megtámogatják megingott rendszerét. Erdogan el is ment Urumcsiba, hogy felhívja az ujgurok figyelmét: Hszi Csin-ping atyai gondoskodásának vessék alá magukat!

Washington először puccsal akarta elűzni Erdogant, de a török elnök ezt kivédte ám a gazdasági válságot már nem tudta. Az óriási infláció felemészti társadalmi bázisát, de nem állhat félre hiszen rendszere velejéig korrupt. Annak idején fia árusította az Iszlám Állam olaját a világpiacon.

Orbán sem állhat félre

Amikor az USA meg akarta buktatni Abdul Razak miniszterelnököt Malajziában, akkor korrupciós pert indított ellene New Yorkban. Nem volt ez oly nehéz hiszen Malajzia fejlesztési alapjából több mint százmillió dollárt költöttek a Wall Street farkasa című filmre, Leonardo di Caprioval a főszerepben. Polt Péter malajziai kollégája rezzenéstelen arccal közölte: nincs itt semmi látnivaló. A korrupciós per végösszege 4,5 millárd dollárra rúgott, ebből csaknem egymilliárd Abdul Razak miniszterelnök magánszámláján landolt. Eljött a választási időszak, és a korrupt miniszterelnök megbukott. Az új főügyész első dolga az volt, hogy korrupciós pert akasztott a bukott kormányfő és még jobban utált neje nyakába. A pár több mint ötven bőrönddel száguldott a repülőtér felé, de megállították őket. Abdul Razak 12 éves fegyház büntetését tölti korrupció miatt Malajziában.

Ne ily véget adj istenem! – fohászkodhat Orbán Viktor, akinek rokonai, barátai és üzletfelei számolatlanul nyúltak le eurómilliókat.

Ezért ódzkodik attól Brüsszel, hogy eurómilliárdokat utaljon ki a magyar kormánynak. Az Európai Parlement a korábbi átutalások miatt perli a brüsszeli bizottságot. Az Európai Parlement utolsó ülésszakán két témában is foglalkoznak Magyarországgal. Ezért imádkozik Orbán új Európai Parlamentért és új brüsszeli bizottságért, meg persze új elnökért Washingtonban. A baj az, hogyha imái meghallgatásra találnak, pénze akkor sem lesz elég. Kívülről senki sem akarja finanszírozni rendszerét, mely gyengén muzsikál. A választópolgárok jóindulatát viszont valamiből meg kellene vásárolnia. 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot költött erre. Ez okozta a rekord magas inflációt. Ami viszont megrendítette a választói bázist.

Ingyen Orbán trónját sem őrzi senki,

legfeljebb Mészáros Lőrinc, aki attól retteghet, hogy Orbán Viktor zárkatársa lehet egy korrupciós ítélet sorozat után.

A német autóipar az életéért küzd

2024-04-04

Nemrég még az európai gazdaság zászlós hajója volt, de az elektromos autók globális versenyében lemarad az amerikai és kínai vetélytársak mögött. Hogy birkózik meg ezzel az egzisztenciális válsággal a német autóipar, amely Magyarországon is igencsak jelen van?

Az elektromos autók drágák: a német autógyárak legolcsóbban 25 ezer euróért adják, de a járművek többsége jócskán felül van a 30 ezer eurón. A Volkswagen közölte: 2026 előtt senki se számítson olcsó elektromos autóra a cégtől! – írja a Der Spiegel.

A Mercedes, amely másik kategóriában játszik, kínai partnerével, a Geelyvel egyre több extrát kínál, és ez természetesen felviszi az árat.

Az árrés a hagyományos autók és az elektromos járművek között nem csökken. Berlinben sokan arra akarják rávenni Brüsszelt, hogy emelje meg a vámokat a kínai elektromos járművek előtt mondván: Peking hatalmas összegekkel támogatja az exportot.

A Mercedes, amely aktívan együttműködik a kínaiakkal, ellenzi a vámok emelését.

“A védővámok következtében a német autóipar elkényelmesedne, és később képtelen lenne eladni az elektromos autóit a globális piacon”

– hangsúlyozta Ola Källenius, aki a China Dailynek nyilatkozott azt követően, hogy fogadta őt Li Csiang miniszterelnök. Aki a maga részéről udvariasan bár, de utalt rá, hogy amennyiben az Európai Unió diszkriminálja a kínai elektromos autókat, akkor nagyon is elképzelhető hasonló válasz a világ legnagyobb autós piacán, a kínain.

14%-kal csökkennek idén az autóeladások Németországban

Ezt jósolja a német autóipari szövetség /VDA/. Mi indokolja a kincstári pesszimizmust? A német kormány decemberben eltörölte a támogatást az új elektromos járművek vásárlásához pedig ez akár 4500 eurót is jelenthetett. Sem a vásárlók sem az autógyárak nem tértek még magukhoz ezután a meglepő döntés után különösen, hogy Németországban az életszínvonal stagnál vagy épp egyes társadalmi rétegeknél csökken, így a vevők kétszer is meggondolják új kocsi vásárlását.

Az sem javítja az elektromos autógyártás perspektíváját, hogy a kormány megosztott az ügyben: a szabaddemokraták a szintetikus üzemanyag mellett kardoskodnak, és ők adják a közlekedési minisztert a berlini kabinetben. Volker Wissing közlekedési miniszter azzal érvel, hogy az elektromos autógyártásban az amerikaiaknak és a kínaiaknak komoly előnyük van, Németország viszont eléjük vághat, ha a szintetikus üzemanyagra alapozza terveit.

A német kormány eredetileg 15 millió elektromos autót akart látni az utakon, de ez minden bizonnyal vágyálom marad – írja a Der Spiegel.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az elektromos autók az utolsók az új autók versenyében 2024 elején: még mindig a benzines járművek vezetnek, második a hibrid, harmadik a dízel, és csak a negyedik helyen szerénykednek az elektromos járművek. Tavaly januárban még a második helyen álltak alig lemaradva a hibridektől.

Az elektromos autók furcsa piaci helyzetét jól mutatja, hogy jelenleg diszkont verseny bontakozik ki: ki ad nagyobb kedvezményt? A kereskedők általában 15-20%-os kedvezményt adnak, de van ahol még ennél is többet. Akik már vásároltak elektromos autót egyszer csak azon veszik észre magukat, hogy annak az értéke rohamosan csökken. A lízing egyre drágább hiszen a kamatláb magas.

5 éve a katolikus Caritas Paderborn egész autó flottáját átállította elektromos járművekre. Akkor büszkén újságolták, hogy mennyivel csökkentették az üzemeltetési költségeket. Ma már szívják a fogukat, és nem vesznek új elektromos autót, de kitartanak mellette – írja a Der Spiegel.

Zöldek kontra neonácik

A kormányban is fontos szerepet játszó zöldek számára az elektromos autó a zöld átmenet szimbóluma. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland hecckampánya ezért is irányul az elektromos autózás ellen.

A szélső baloldal is célpontnak tekinti az elektromos autózást: tüntettek a Tesla Berlin melletti gyára előtt, ahol techno fasisztának nevezték Elon Muskot, aki egyébként támogatja az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalmat.

Mindeközben Németország fokozatosan veszít szerepéből a globális piacon: tavaly a két legnagyobb elektromos autógyártó a Tesla és a kínai BYD volt 1,8 illetve 1,5 millióval. A Volkswagen messze lemaradva a harmadik 770 ezerrel.

Az Európai Unió szeretné, ha a benzin és dízel járművek 2035 után fokozatosan eltűnnének. A Mercedes elnöke ezt mindeddig támogatta, de látva a legújabb trendeket már úgy nyilatkozott:

”ki tudja, hogy mikor lehet eladni az utolsó hagyományos autót az Európai Unióban?”

Ole Källenius elnök-vezérigazgató arra célzott, hogy a Mercedes jelenleg még igen szép profitot csinál a hagyományos járművekből.

A szakszervezetek kiállnak az elektromos autók ellen: 780 ezren dolgoznak az autóiparban, és félnek a lemaradástól a globális versenyben. A Volkswagen szakszervezeti vezetője így beszélt erről: ”Végzetes lenne az egész német gazdaság számára, ha szembe szállnánk a nemzetközi trenddel, amely az átállást jelenti az elektromos járművekre” – nyilatkozta Daniela Cavalo a der Spiegelnek.

Csakhogy míg Németországban vitatják az elektromos autózás jövőjét addig Európa más részein szívesen invitálják a Teslát és a kínai autógyárakat. Giorgia Meloni kormányfő mindkét elektromos autógyártó óriást csábítgatja Olaszországba.

A legkínosabb tanulságot egy szakszervezeti vezető fogalmazta meg a Der Spiegelnek:

“ha nem mi csináljuk meg a legjobb elektromos autót, akkor a kínaiak megteszik!”

– mondta Achim Dietrich, egy autóalkatrész üzem szakszervezeti főnöke.

Orosz olajból finomított MOL üzemanyaggal mennek az ukrán tankok harcba

2024-04-03

Orosz vezetékes olajat Magyarország, Szlovákia és Csehország vásárol Moszkvától. Magyarország és Szlovákia olaj vásárlását akár össze is adhatjuk hiszen mindkét esetben a MOL a vevő és az olajfinomító.

Februárban a MOL Magyarországon 225 millió euróért, Szlovákiában 195 millió euróért vásárolt orosz olajat, Csehország 115 millió euróért. A csehek eredetileg azt tervezték, hogy idén már nem vesznek orosz olajat, de egy évvel elhalasztották a döntést technikai problémákra hivatkozva.

Az ukránok tavaly háromszor is felemelték a szállítási díjakat a Barátság olajvezetéken, de egyáltalán nem akadályozták meg a forgalmat. Miért nem? Mert a Magyarországon és Szlovákiában finomított orosz dízel jelentős része Ukrajnába kerül, ahol a hadsereg a legfőbb vásárló.

A Testvériség földgáza

Putyin és Zelenszkij egyetlenegyszer találkozott személyesen: Párizsban vitatatták meg a Gazprom földgáz szállításának ügyét a Testvériség vezetéken át Ukrajnán keresztül. 2019 legvégén állapodtak meg a tranzitról, amely szép hasznot hoz mind Oroszországnak mind pedig Ukrajnának. 2022 február 24-én indította meg csapatait Putyin Ukrajna ellene, ezután következtek a szankciók, melyek kiterjedtek az energia ágazatra is. Az olajszállítás szankciókat erőteljesen ellenzi Magyarország és Ukrajna, a földgáz esetében még bonyolultabb a helyzet bár egyre több uniós tagállam állt le végképp az orosz földgáz felhasználásával.

A legtöbb orosz földgáz az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken érkezett volna Németországba, de ezeket a vezetékeket 2022 szeptemberében felrobbantották. Vizsgálat indult ugyan, de eredmény sehol. A Der Spiegel szerint ukrán különleges alakulatok hajtották végre az akciót. Seymour Hersh amerikai titkosszolgálati szakértő szerint a CIA áll a háttérben. A szakértő ezt azzal indokolta, hogy ilyen tengeralatti földgázvezeték felrobbantása nagyon komoly technikai hátteret feltételez, és ezzel az USA-n kívül kevés ország rendelkezik. Oroszország igen, de Putyinnak semmiképp sem állhatott érdekében a földgáz vezeték felrobbantása hiszen ily módon biztosíthatta volna Európa földgáz függését Oroszországtól. Ha az oroszok csinálták volna, akkor azt az időközben lezárult dán és svéd vizsgálat már réges-régen a nyilvánosság elé tárta volna.

Mindezzel együtt tavaly majdnem 15 milliárd orosz földgáz érkezett Oroszországból az Európai Unióba. Ez messze kevesebb mint az a 40 milliárd köbméter, amely a Putyin – Zelenszkij egyezményben szerepel. Ukrajna ennek ellenére legkevesebb 800 millió dollár tranzitdíjat inkasszált tavaly, és ez hatalmas összeg a pénzügyi összeomlás szélén táncoló országban. A Gazpromnak sem jött rosszul az a 6 milliárd dollár, melyet az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz földgázszállításokért kapott. Putyin a Gazpromon keresztül finanszírozza európai barátait, akik szorgosan vásárolják is az orosz földgázt: Magyarország, Ausztria, Szlovákia.

Ha Ukrajna leállítja a tranzitot az nagy csapás lenne Ausztriára és Szlovákiára nézve, de Magyarországra nem mivel délről is tudunk orosz földgázt importálni a Török Áramlat vezetéken keresztül.

Robert Fico szlovák miniszterelnök és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Ungváron tárgyalt ukrán vezetőkkel annak érdekében, hogy ne állítsák le a tranzitot.

Az ÖMV, amelynek hosszútávú szerződése van a Gazprommal szintén elszántan lobbizik azért, hogy ne álljon le az orosz földgáz szállítása Ukrajnán keresztül.

Hogy válik az orosz földgáz unióssá?

Balog József energetikai szakértő írt arról elsőként a magyar sajtóban, hogy új konstrukciót találtak ki a Gazprom földgázszállítmányaira. Eszerint a földgáz már az orosz – ukrán határon az uniós tagállamok tulajdonába kerülne, és így vígan keresztül mehetne Ukrajnán. Amely így csinos tranzitdíjhoz juthatna, amely nyilvánvalóan magasabb lenne az eddiginél.

Putyin is elégedett lenne az új konstrukcióval:

”ha az európaiak így akarják megvenni az orosz földgázt, akkor vegyék meg így jövőre”

– mondta az orosz elnök, akinek az engedékenysége mögött az áll, hogy Oroszország sokat veszített azzal, hogy sok uniós állam már nem tőle vásárol földgázt. Kína vevő lenne a többletre, de ehhez új vezeték kell, mely legkorábban 2030-ra készül el.

Szalad a szekér…, de a Bölcsek köve még nincs rajta

2024-04-02

Hogy lettél milliomos? – kérdi a legnépszerűbb magyar énekes Orbán Viktor rokonaitól, barátaitól és üzletfeleitől.

Cunami söpör majd el titeket – jósolja Azariah a fiatal énekes, aki nemrég háromszor is megtöltötte a Puskás Stadiont rajongóival. Ezért Orbán Viktor is megpróbált barátkozni vele, de mint látjuk a siker e tekintetben sem teljes. A magyar miniszterelnöknek egyszerre kell szembenéznie kül- és belpolitikai válsággal, de az igazán nagy krízis az, amiről most Azariah dalol: miközben a magyar lakosság életszínvonala csökkent Mészáros Lőrinc 150 milliárd forinttal lett gazdagabb egyetlen év alatt! Mégis miért? Erre az egyszerű kérdésre Orbán Viktornak semmiféle hihető válasza sincsen a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében.

Húsvét hétfői meglepetés Orbán Viktornak

Faszt érdekel az, hogy hogy lettél milliomos?

Jön majd egy cunami,
és minden szarod elmossa,
Ha nem te éled meg,
Hát majd a kövi generáció

Ez a cipoe című szám nem épp finom figyelmeztetése a nemzeti együttműködés rendszerének, amelynek propaganda gépezetének is van egy üzenet:

Így ha netalán a szél jártatná a szád
Vagy hoznád másra rá a frászt
Egy buta Origo cikkel
Te propagandagép

Rogán Antal a propagandagépezet és a titkosszolgálatok felügyelője a nemzeti együttműködés rendszerében. Tóni neve előkerült a válság során hiszen Magyar Péter hangfelvételén is elhangzik, mely a Völner – Schadl korrupciós ügyet érinti. Magyar Péter egyértelműen arra célzott, hogy a Völner – Schadl korrupciós páros felső kapcsolata nem Varga Judit volt, akit megbuktattak az igazságügyi minisztériumban hanem Rogán Antal, akinek Magyar Péter szerint hamarosan keresnie kellene egy olyan országot , mellyel Magyarországnak nincsen kiadatási egyezménye. Az, hogy Magyar Péter ügyvédje nem más mint Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter, azt sejteti, hogy komoly ügyről van szó. Bárándy úgy nyilatkozott, hogy “az ügyészség nem tehet mást minthogy vizsgálatot indít.” Az ügyészség a maga részéről közölte: tudja, hogy kicsoda Tóni. Csakhogy Rogán Antal a hatalom második számú vezetője, aki már négy választást nyert meg Orbán Viktornak. Jelenleg ő pótolhatatlan a hatalom gépezetében hiszen a propaganda és a titkosszolgálatok irányítása egész embert kíván: Sztálin mellett is ott állt Berija, Brezsnyev mellett Andropov.

A korrupciós vizsgálat elérhetne Orbán Viktorig is

Erre célzott már Magyar Péter is, aki Rogán Antal után célba vette a miniszterelnököt is. Maffia hasonlata nyilvánvalóvá tette, hogy ő a főnöke a korrupciós piramisnak: Orbán hozza meg a legfontosabb döntéseket. Magyar Péter korábban arról is beszélt , hogy az elit valójában egy vegyes társaság , amely a Fidesz vezérkarából és néhány milliárdos üzletemberből áll. Ebben a körben dőlnek el a legfontosabb gazdasági ügyek például az, hogy az energia rendszer milyen irányban változik: mit fejlesztenek kormányzati támogatással? Bár Orbán Viktor folyamatosan a szuverenitásról beszél , de pontosan tudja, hogy Magyarország a globalizált világban csakis úgy érvényesülhet hogyha pénzügyileg erős partnerekkel működik együtt. Ennek jó példája a kínai – német együttműködés Debrecenben az elektromos autók illetve akkumulátorok gyártásában. A másik ilyen a pesti Dubaj, amely hatalmas pénzeket mozgat meg ráadásul olyan partnerekkel, akik számára a korrupció az ügyintézés megszokott része. A katari emír annak idején Sarkozy francia elnök támogatásával vásárolta meg a futball világbajnokságot. Augusztus huszadikán ő is a díszvendégek között szerénykedett a karmelita kolostorban.

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama – ezt hangsúlyozza Magyar Péter, aki újabb tüntetést szervez. Erről dalol Magyarország legnépszerűbb énekese. Nem csoda, hogy Orbán Viktor egyelőre vár a csattanós válasszal, a márciusra beígért békemenet pedig valamilyen oknál fogva elmaradt…

Napelem háború Németországban

2024-03-30

Egy kis startup cég harcba indult a kínai dömpinggel szemben, amely learatja a német piacot olcsó áraival. A közszolgálati Deutsche Welle riportere ellátogatott a Sunmaxx-hez Drezdában.

A napelemeket csakis szemből szabad fényképezni, mert a startup főnöke attól tart, hogy a kínaiak lenyúlják a technológiát annak ellenére, hogy az szabadalommal védett Németországban.

Az Európai Unió legerősebb gazdasága Kínából importálja a napelemek 90%-át , és ez egyáltalán nem egyedülálló jelenség a globális piacon, ahol a kínaiak domináns szerepet töltenek be. Berlinben ezt egyre nagyobb problémának tekintik annál is inkább, mert Németország törekvése az, hogy 80% ban megújuló energiaforrások biztosítsák az ellátást a nem is oly távoli jövőben.

“A kínai napelemek kezdetben primitívek voltak, de most már magas technológiai szinten giga gyárakban állítják őket elő, és ezzel árelőnyhöz jutnak a világpiacon“

– vázolja fel a helyzetet a Fraunhofer Institute napelem szakértője. Ralf Preu hangsúlyozza, hogy “az olcsó kínai árak csődbe kergettek több napelemgyártó céget Európában.”

Miben bízik a Sunmaxx?

“1-2 éves előnyünk van a technológiában” – válaszolja Wilhelm Stein, a startup cég főnöke. Elmondja, hogy

a napelemek általában csak az energia 20%-át hasznosítják, a többi elvész, de a mi technológiánk akár 80%-ra is felmehet. Honnan jön a 60% plusz? A hőenergiából, melyet szintén hasznosítunk.”

Wilhelm Stein szerint egyedülálló újításról van szó: ”az autóiparból származik az ötlet, hogy ne csak a villamos áram termelésére összpontosítsunk hanem használjuk fel a hőenergiát is. Ezt a hőenergiát például víz melegítésre lehet felhasználni, jelenleg a kapacitás növelésén dolgozunk. Ez jelenleg 50 megawatt, ezt szeretnénk felfuttatni 500 megawattra” – büszkélkedik a startup cég főnöke.

Ez még mindig kevés. A Fraunhofer Institute szakértői szerint az európai cégek csak akkor lehetnek versenyképesek a piacon, ha elérik a 3000 gigawattot. Csakis így lehet ugyanis versenyképes árakat elérni a tömegtermeléssel.

“A Sunmaxx technológiája izgalmas lehetőség, amelynek szép növekedési lehetőségei lehetnek, de egy kis piaci résben. A napelemgyártás csakis akkor futhat fel, ha nagyüzemi tömegtermelést folytat, de ennek a kis cégnek erre egyelőre nincsen meg a lehetősége” – értékeli a piaci helyzetet a Fraunhofer Intézet szakértője. Rámutat arra, hogy “lapkákat is gyártaniuk kellene a német cégeknek, ha versenyezni akarnak a kínaiakkal, akiknek ezen a téren a legnagyobb a technológiai előnyük” – mondja Preu szakértő.

Mekkora a függés Kínától?

Sokan összehasonlítják ezt azzal, ahogy a német ipar függött az orosz földgáztól, de a párhuzam nem állja meg a helyét: ”ha a kínaiakkal konfliktus alakulna ki, akkor ez problémákat okozna az új napelemek telepítésében, de távolról sem oly mértékben mint az orosz földgáz esetében az energiaválság idején. A raktárak ugyanis dugig vannak eladatlan napelemekkel egész Európában. Becslések szerint a raktáron levő napelemek 1-1,5 évig fedezik az Európai Unió szükségleteit” – hangoztatja Nils Redeker, a Jacques Delors Centre igazgatóhelyettese. Aki hozzáfűzi, hogy “ezalatt az 1-1,5 év alatt fel lehetne futtatni az európai napelemgyártást illetve importálni lehetne Kína helyett az Egyesült Államokból vagy Indiából.”

Washingtonból sürgetik is ezt, de Olaf Scholz kancellár áprilisban Pekingbe utazik, hogy tisztázza a helyzetet hiszen Németországnak éppúgy mint az Európai Uniónak Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere, a napelem probléma csak az egyik a sok más vitás kérdés között.

Mit csinálnak a német napelem cégek, melyeknek nincs forradalmian új technológiájuk? Elköltöznek az Egyesült Államokba, ahol támogatják a zöld átállást elősegítő cégek működését akkor is, ha azok külföldiek.

Meyer Burger napelemgyártó bezárja cégét Freibergben, és átköltözteti azt az USA-ba, ahol előnyösebbek a feltételek.

“A német kormánynak is támogatnia kellene a napelemgyártást éppúgy mint az USA-ban”

– mondja ez a német gyártó. Mások szerint az állami támogatás nem jó ötlet, versenyképes technológia kell mint amilyet a Sunmaxx produkál. Néhányan külön vámot sürgetnek a kínai napelemek dömpingje ellen, de a szakértők rámutatnak arra, hogy ezt már tíz éve megpróbálták, és nem működött. Sőt épp ezzel idézték elő a német napelem gyártás összeomlását. A kínaiak ugyanis olyan technológiai fejlesztésbe kezdtek, amely versenyképtelenné tette az egész napelem iparágat Európában. A német kormány még nem döntött a támogatásról, de nem ez hanem a Sunmaxx-hez hasonló technológiai újítások menthetik meg a napelem ipart Németországban.

Aki Magyar, velünk tart!

2024-03-29

Először bírálta név szerint Orbán Viktor miniszterelnököt Magyar Péter, aki a jövő hétre nagygyűlést hirdetett meg Budapesten.

“Magyar Péter hangfelvétele azt bizonyítja, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás a hatalom befolyása alatt áll, állami kulcsfigurák beavatkoznak az ügyészi vizsgálatba, és Varga Judit akkori igazságügyi miniszter tudott erről” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlametben.

Orbán Viktornak egyszerre hármas kihívással kell szembenéznie – politikai pályafutása során először: Magyar Péter a leginkább látható belpolitikai kihívás, de ott áll mögötte az Egyesült Államok nagykövetsége, és ez már komoly külpolitikai fenyegetés a hatalom számára. Végül ott a harmadik kihívás, a gazdasági válság, amely Orbán Viktor választóit elsősorban érinti hiszen kiderült: az életszínvonal javulására nemigen számíthatnak. Orbán Viktor minden politikai tehetségére szükség lesz, hogy megküzdjön e hármas kihívással.

Magyar Péter feltűnt, Gulyás Gergely letűnt

Török Gábor elemző azt mondta a Partizánban, hogy Gulyás Gergely politikai pályafutása egyelőre véget ért. Ő volt a vezetője annak a protestáns frakciónak a Fideszben, amely igyekezett a hatalom emberi arcát képviselni, és látványosan nem lopni. Gulyás Gergely mentora, Pokorny Zoltán visszavonul. Nem vesz részt a következő polgármester választáson a Svábhegyen pedig valószínűleg lenne esélye a folytatásra. Ehelyett a Toldy Gimnáziumban folytatja mint tanár. A protestáns frakció szellemi vezére, Balog Zoltán súlyosan kompromittálta magát a kegyelmi válságban, és a politikai túlélésért küzd. Novák Katalin megbukott, talán nagykövet lehet valahol jó távol a pedofil botránytól. Magyar Péter barátja volt Gulyás Gergelynek, a protestáns frakció politikai vezetőjének, aki benne volt a legfontosabb döntéshozó testületnek mint kabinet miniszter. A hírek szerint Orbán Viktor kizárta ebből a testületből Gulyás Gergelyt miközben fő ellenfele Rogán Antal továbbra is vígan benne maradt a legfelső döntési testületben annak ellenére, hogy a Schadl-Völner ügyben Tóni és Barbara is szerepel. Már az ügyészségnek is feltűnt, hogy Rogán Antalról és a nejéről van szó. Rogánra viszont szüksége van Orbán Viktornak míg Gulyás Gergely nélkül is eldöcög a hatalom szekere. A titkosszolgálatokra és a médiára, melyeket Rogán Tóni felügyel, minden eddiginél nagyobb szüksége lesz Orbán Viktornak. Miért?

Orbán szakít Putyinnal vagy…

Ezt üzente az Egyesült Államok a magyar miniszterelnöknek, akit Biden elnök diktátornak nevezett. Az Egyesült Államok elnökét egyáltalán nem Orbán Viktor diktátori hajlamai zavarják hanem a magyar miniszterelnök barátkozása Donald Trumppal, és méginkább: Orbán parolázása Putyinnal.

“Az USA döntött: kész javítani a kapcsolatokat a magyar kormánnyal, de ennek az a feltétele, hogy Magyarország alkalmazkodjon a NATO vonalához”

– üzente David Pressman nagykövet. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy az USA-nak olyan Magyarország kell, amely együttműködik a NATO-val, és amelynek kormányfője nem parolázik Putyinnal. Ha Orbán hajlandó változtatni oroszbarát politikáján, akkor maradhat. Ha nem, akkor itt van Magyar Péter mozgalma, amely potenciálisan belülről is destabilizálhatja a hatalmat.

A magyar medián jövedelem nem éri el az 1000 eurót

342 ezer forintot keres nettó egy átlag magyar egy hónapban. Ez még az Európai Unió szegényházában is siralmas. Különösen minthogy a rekordmagas infláció már behozta az európai árakat Magyarországra miközben a bérek maradtak a béka popója alatt. Csaknem egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon! Orbán Viktor az ő szavazataikkal szokott nyerni a választásokon: 2022-ben ezértis költött erre a célra több mint 1500 milliárd forintot. Mára viszont elfogyott a kormányfő pénze. Az uniós pénzek csak csordogálnak, a gazdaság gyengén teljesít. Mindeközben a költségvetésből egyre többet kell az államadósság törlesztésére fordítani.

Mészáros Lőrinc, aki tavaly újra Magyarország leggazdagabb emberévé vált, mert a jövedelme 150 milliárd forinttal nőtt miközben a magyar lakosság életszínvonala csökkent, hozzájárulhatna a gondok megoldásához, de a haza első számú oligarchája még nem árult el ilyen hajlamokat.

A gazdasági, a bel és külpolitikai válság egyszerre jelentkezik, ezért nem csoda, hogy Orbán Viktor, aki büszke villámgyors döntéseire, most kivár. Csodaszere nincsen. Választói egy megroggyant bokszolót látnak, aki csak annyit tud felhozni mentségére, hogy vetélytársai tökfilkók. Ez igaz lehet, de Magyar Péter feltűnése a politikai pályán azt mutatja: nagy a választói igény valami újra. Azt ugyanis már majdnem mindenki látja, amit Magyar Péter is fennen hangoztat:

“Magyarország az Európai Unió legszegényebb és egyben legkorruptabb állama!”

Ez a nemzeti együttműködés 14 éves rendszerének a szegénységi bizonyítványa. Orbán Viktor nem ilyen pályavégről álmodott …

Putyin és az idegen zászló hadművelet

2024-03-27

Az orosz titkosszolgálat kedvenc húzása, hogy más zászló alatt hajt végre olyan akciókat, melynek célja a moszkvai hatalom megerősítése nehéz helyzetekben.

A II. János Pál pápa elleni gyilkos merénylet, melyet a már agyhalott Brezsnyev helyett Andropov rendelt el Moszkvában, és a török szürke farkasok mesterlövésze hajtott végre a Szent Péter téren Rómában a lengyelországi válság kellős közepén. A mostani idegen zászló terrorista művelet az ukrajnai háború kellős közepén történt, és bár az Iszlám Állam vállalta magára a merényletet, de Putyin joggal tehette fel a kérdést: ki a megrendelő?

Belenézett a tükörbe, majd vígan megvádolta Ukrajnát.

Holott a CIA azért figyelmeztette még időben Moszkvát a készülő merényletről, hogy hozzáfűzhesse: Ukrajnának az ég világán kívül semmi köze sincsen hozzá!

Érdemes megemlíteni, hogy Horváth József tábornok, a nemzeti együttműködés rendszerének a kommunista titkosszolgálattól örökölt hőse, a Hír Televízióban átvette Putyin meséjét, és majdnem nyíltan Budanov tábornokot, az ukrán titkosszolgálat fejét állította be megrendelőnek.

A terrorakció forgatókönyvét Moszkvában írhatták

Az Iszlám Állam terroristái öngyilkos merénylők, akik meghalni mennek a helyszínre. A szent dzsihád harcosai nem pénzért gyilkoló terroristák. Márpedig épp az orosz terrorelhárítás állapította meg, hogy a tadzsik terroristák csinos összeget kaptak ezért “a különleges műveletért.” Nem is áldozták életüket a helyszínen hanem Ukrajna felé menekültek. Miért nem állították meg őket még a helyszínen? Hol voltak a különleges terror elhárító osztagok? 90 perccel a vészjelzést követően érkeztek a helyszínre holott Moszkva környékén számtalan fegyveres alakulat biztosítja a rendet. Ennek ellenére hagyták, hogy a terroristák elmeneküljenek méghozzá Ukrajna felé.

Zelenszkij elnök azonnal közölte is:

“Putyin számára a saját népe is feláldozható a hatalom megtartása érdekében.”

Az idegen zászló hadművelet Putyin számára sem ismeretlen: 1999-ben Rjazanyban és másutt iszlamista merényleteket hajtottak végre. Ezeket az FSZB vagy maga szervezte vagy tudatosan elnézte. A cél az volt, hogy szentesítse a második csecsenföldi háborút, mely az elsőnél is brutálisabb volt. Putyin végülis célt ért, mert Csecsenföldön egy olyan iszlamista terrorista vezér az úr, aki neki esküdött hűséget.

Az iszlamista terror a nagyhatalmak szolgálatában

Az Iszlám Állam elnevezésű szunnita terrorista szervezet azt követően jött létre a CIA támogatásával Irakban, hogy az amerikai hadseregnek sikerült ugyan elfoglalnia az arab országot, de az permanens polgárháborúba zuhant a síita többség és a szunnita kisebbség között. Az Iszlám Állam tisztikarát jelentős részben Szaddám Huszein egykori titkosszolgálati embereivel töltötték föl. Ők szervezték meg katonai precizitással a párizsi merénylet sorozatot amikor egyszerre nyolc helyszínen indítottak támadást polgári célpontok ellen.

Miért került szembe Oroszországgal az Iszlám Állam?

Mert Szíriában a kisebbséget képviselő alavita Asszad rendszert támogatta a szunnita többséggel szemben. Az orosz hírszerzés ott likvidálta az Iszlám Állam tadzsik főtisztjét, aki korábban Putyin mellett harcolt mint Tadzsikisztán titkosszolgálati főnöke a polgárháborúban, mely végképp csődbe taszította az egykori Szovjetunió legszegényebb tagállamát.

Ezek után egymás után következtek az Iszlám Állam merényletei Oroszország ellen:

Az Iszlám Állam Khorasszan szárnya sem először támadt Oroszországra: 2015-ben ők robbantottak fel egy orosz utasszállító gépet Egyiptom fölött. Több mint kétszáz ember meghalt.

2017-ben ők hajtották végre a metró merényletet Szentpéterváron, 2022-ben pedig öngyilkos merényletet követtek el Oroszország kabuli nagykövetsége ellen. Az ok: Szíria. A polgárháború, melyben szembeállnak ma is, de Asszad elnök – orosz támogatással győzött. Az Iszlám Állam viszont veszített.

Putyin előszeretettel működik együtt terrorszervezetekkel a Közel Keleten. A Hamász, mely brutális terror támadást hajtott végre Izrael ellen múlt októberben, kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Moszkvában gyakran vendégeskedik a Hamász vezérkara. Sőt legutóbb már egyeztető tárgyalást is tartottak az orosz fővárosban a különböző palesztin terrorista szervezetek. Az Iszlám Állam a palesztin szélsőségesek között is igen aktív. Jelen van a gázai övezetben, melyet az izraeli hadsereg hónapok óta próbál megtisztítani az iszlamista terroristáktól.

Putyin állítólag tudott a Hamász terrortámadásról Izrael ellen, de nem figyelmeztette Benjamin Netanjahut. A titkosszolgálat és a terror Putyin fejében rokon fogalmak lehetnek. A kérdés most az, hogy ez az idegen zászlós művelet milyen célt szolgál: mozgósítást Oroszországban?

Zsákutcában a magyar mezőgazdaság

2024-03-26

Az ukrán gabonaimport kapcsán derült ki a magyar mezőgazdaság sok problémája, de alapjában strukturális gondok miatt került zsákutcába az agrárszektor, amelyben körülbelül 200 ezer ember dolgozik jelenleg Magyarországon – mondta Juhász Pál, a Pénzügykutató agrár szakértője a Hetényi körben.

Az Európai Unió is versenyképességi gondokkal küszködik a világpiacon, és ez sokszorosan sújtja a magyar mezőgazdaságot, mely csak késve és részlegesen tért át az ipari agrár termelésre, melyet az USA, Kanada és Ausztrália már évtizedek óta űz eredményesen.
Az Európai Unió elődei védővámokkal oldják meg a versenyképességi problémát vagyis kizárják az olcsóbb agrár árukat a piacról. Az ukrán gabona beáramlása ezért okozott sokkot a közép és kelet-európai államokban, ahol jelentősen mérsékelte az árakat. Sok magyar és más kelet-európai gazda bespájzolt gabonából, mert azt gondolta, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború magasan tartja a gabona árakat, de tévedtek. Az ukrán gabona az európai piacokon, az orosz pedig a világpiacon verte le az árakat.

A jövőben a magyar mezőgazdaságnak valószínűleg le kellene mondania a nagyüzemi gabonatermelésről, és átállni az intenzív mezőgazdaságra mint Dániában vagy Hollandiában.

Ehhez az Európai Unió adna is támogatást, de a gazdák többsége eddig nem érezte az átállás szükségességét. Annál is kevésbé, mert az Európai Unió átállt a földalapú támogatásra vagyis a tulaj mindenképp pénzénél volt miközben a bérlő gondjává vált az agrárgazdaság modernizálása. A magyar jog ugyanakkor kizárja azt, hogy jogi személy is birtokolhasson földet miközben Ukrajnában ez lehetséges. Ott az amerikaiak, nyugat-európaiak sőt a kínaiak is hatalmas gazdaságokban állítják elő a gabonát, ezzel a magyar mezőgazdaság nem tud versenyezni. Az európai fogyasztók viszont örülnek az olcsó ukrán gabonának. Annál inkább, mert azt nem emberek számára hasznosítják hanem az állattenyésztésben. Az orosz és az ukrán gabona a kétes minősége és a magas vegyszertartalma miatt takarmánynak minősül az Európai Unió fejlettebb államaiban. Brüsszel most szankcióval akadályozza az orosz gabona bejutását az Európai Unióba, de ez nem befolyásolja a világpiaci árakat, melyeket letör a hatalmas orosz export.

Miért volt oly magas az élelmiszer infláció Magyarországon?

A kérdésre Juhász Pál kérdéssel válaszolt:

”Ki az a marhatenyésztő Magyarországon, aki itthon értékesíti a marhahúst? Mindenki exportra termel a magyar mezőgazdaságban. A kormány ezért visszaterelte az exportot, és ennek kellett megfizetni az árát”

– mondta az agrárszakértő, akinek válaszából kitűnt, hogy a magyar élelmiszer inflációs rekordot jelentős részben a magyar gazdák számítása okozta. Persze az sem segített, hogy a gazdák is kaptak különadót a magyar kormánytól, amelyik így akarta visszaszedni azt az 1500 milliárd forintot, melyet a 2022-es választásokra elköltött annak érdekében, hogy meghosszabbítsa Orbán Viktor sírig tartó uralmát.

Nem jön ki a matek – észrevételezte Katona Tamás. A Statisztikai Hivatal ex elnöke elemezte a számokat, és olyan kilengést észlelt a magyar mezőgazdaság termelési adataiban, melyet még a Rákosi korszak mélypontján sem jelentett a Statisztikai Hivatal, ahol a tények akkor sem zavarták különösebben a jelentések készítőit, akik tudták, hogy a számok a hatalomnak készülnek, melyet kizárólag a propaganda hatás érdekelt, a valóság sokkal kevésbé. Ez szovjet hagyomány a statisztikában: Gorbacsov, aki fiatal korában mezőgazdasági titkár volt a Szovjetunió kommunista pártjának központi bizottságában vagyis ő volt az első számú felelőse a csődtömegnek, melyet Sztálin állított elő a kényszer kollektivizálással. Miközben az emberek kenyérért álltak sorba a Szovjetunióban, Gorbacsov arra kérte a Szovjetunió első emberét, hogy

“szeretném látni az igazi számokat a szovjet mezőgazdaságról, kedves Jurij Vlagyimirovics”.

A válasz:

“túlságosan is sokat kérsz tőlem”

– mondta Andropov Gorbacsovnak, aki erről azután az emlékirataiban számolt be.

“A magyar kormányzat agrárpolitikájának az a baja, hogy 200 ezer mezőgazdasági dolgozó érdekében figyelmen kívül hagyja a többi magyar polgár érdekeit hiszen éppúgy mint az Európai Unió elárasztja pénzzel ezt a drágán és nem hatékonyan termelő ágazatot“

– fejtegette Surányi György, egykori jegybank elnök, aki szerint évente több mint 1000 milliárd forintot kap az agrárágazat, amely ebből nem gazdálkodik hatékonyan. Ez az egész Európai Unióban probléma:

a gazdasági észszerűség és a politikai népszerűség keresztezi egymást.

A nemzeti döntéshozók és a brüsszeli bizottság pedig sorra meghajol a gazdák érdekérvényesítő akarata előtt miközben mindenki tudja, hogy az agrárszektornak nyújtott támogatás nem hatékony. Ehelyett a kutatást és a fejlesztést kellene támogatni az Európai Unióban, de annak lobbi erejét mindenütt lenyomja az agrár ágazat, amely saját versenyképtelenségével hozzájárul ahhoz, hogy Európa mindjobban elmaradjon vetélytársai: az Egyesült Államok, Kína, Japán vagy épp India mögött.

A kapitalizmus veszélyezteti a demokráciát

2024-03-23

A 80-as évek óta az amerikai kapitalizmus alapelvévé vált, hogy a győztes mindent visz. Ennek következtében néhány technológiailag domináns cég monopolizál egész szektorokat. A vesztesek pedig a fogyasztók, a munkavállalók, a gazdasági növekedés. Ezzel a piaci erővel azután együtt jár a politikai befolyás is, ez pedig etikailag ellentétes a demokráciával – írja Mordecai Kurz a Project Syndicate oldalon.

Az Egyesült Államokban az elmúlt évszázadokban azt hirdették, hogy a szabad vállalkozás és a demokrácia kéz a kézben járnak, de a gazdasági tények arra késztetnek, hogy felülvizsgáljuk ezt az állítást.

Csakhogy a technológiai verseny más – állítja a szerző, a Stanford egyetem emeritus közgazdász professzora. A Stanford egyetemről indult az informatikai forradalom, mely átformálta a gazdaságot és a társadalmat mindenütt a világon. Mi jellemzi a technológiai versenyt? – teszi fel a kérdést a nyugdíjas közgazdász professzor, aki könyvet is írt erről.

“A technológiai verseny győztesei különböző stratégiákkal uralják a piacot: állandóan technológiai újításokat vezetnek be, felvásárolják a vetélytársakat , megakadályozzák, hogy más cégek új szabadalmakkal bejussanak a piacra. Domináns szerep a technológiában – ez a piaci uralom alapja. Ily módon a domináns cég extraprofitra tesz szert.”

Hogy reagálnak erre a vetélytársak? “Inkább az együttműködést választják, mert látják, hogy a domináns cég mennyire uralkodik a piacon.”

Mi a következmény?

“Nincs verseny a technológiában, és a kreatív rombolás nem állítja helyre a gazdasági egyensúlyt.”

Milyen hatása van ennek a politikai életre?

“A gazdasági és politikai hatalomnak olyan koncentrációja jön létre, mely már a demokráciát fenyegeti.”

A rendszer nem hatékony

“Ha egy monopolhelyzetben levő cég emeli az árait , akkor monopolista profitot zsebel be. Ez a gazdasági tényezők: a munka és a tőke nem hatékony újraelosztásához vezet. Jelentősen csökken a termelés, és mérséklődik a munka és a tőke beáramlása az ágazatba. Ha ennyire kiterjed a piaci uralom, akkor csökkennek a beruházások és a bérek. A végeredmény: kisebb jövedelem, alacsonyabb fogyasztás, a tőke állomány értékének csökkenése.”

Tegyük hozzá, hogy az Apple, a Google, a Microsoft vagy a Facebook növekedése eddig nem ezt bizonyította, de nem tudjuk, hogy milyen lett volna a helyzet, ha ezek a cégek nem monopolizálják nemcsak az amerikai, de a világpiacot is.

Mitől ilyen sikeresek ezek az óriások?

“Korábban a jövedelem két részre oszlott: az egyik részt a tőkebefektetők kapták, a másik részt a munkavállalók. Ezeknél a domináns cégeknél három részre oszlik a profit: munkavállalók, részvényesek és monopolista extra profit. Ki kapja a monopolista extra profitot? Azok, akiknek szabadalmi jogaik vannak a technológiára.”

A Stanford egyetem emeritus professzora így fogalmazza meg a dilemmát: ”a monopolista piac jelentős visszaélésekre ad alkalmat, ahogy ezt sok tény bizonyítja. Például azzal, hogy erős korlátokkal védelmezik a piaci monopóliumot az új vetélytársakkal szemben. Félredobhatnak új technológiákat, rákényszeríthetnek vetélytársakat arra, hogy eladják a cégüket. Az eredmény az, hogy a GDP lassabban növekszik mint ahogy növekedhetne.”

A munkavállalók a vesztesek

“Az amerikaiak döntő többségének a reáljövedelme csökkent vagy épphogy növekedett az elmúlt időszakban. A monopolista profit az újításokhoz kapcsolódik, de hát csak nagyon kevesen foglalkoznak ezzel. Kik húznak hasznot a technológiai újításból? Maga az újító, egy szűk pénzügyi tanácsadói kör, és azok, akik kezdetben megvették a cég részvényeit amikor az még olcsóbb volt.”

Mi ennek a következménye?

A jövedelme különbség növekedése. Az USA-nak ma 756 dollár milliárdosa van. A legtöbb a monopolista profitok révén gazdagodott meg.

“Ma már valaki csakis monopolista profit révén gazdagodhat meg ennyire egy életpálya során”

– állítja a Stanford egyetem nyugalmazott professzora. Aki ehhez hozzáteszi: a tőzsde ma már a monopolista profitból él. Már 2019-ben a tőzsdei forgalom 75%-át ez adta, és a tendencia azóta csak erősödött: a nagy informatikai cégek befolyása meghatározóvá vált.

A politikai következmény az amerikai társadalom megosztottsága

“Azok, akik elveszítették a megélhetésüket észreveszik , hogy ez politikai döntés eredménye. Ők fizetik meg annak az árát, hogy mások irdatlanul meggazdagodtak. Ettől gyengült meg az amerikai demokrácia. 2021 január hatodikán amikor Trump hívei megrohamozták a Capitoliumot, a résztvevők többsége olyan munkás volt, aki úgy érezte , hogy őt bizony magára hagyta a rendszer.”

Miért érezhették ezt?

“A piacok növekvő monopolizálása, az automatizálás és a globalizáció. A monopolizált piacon csökkent a munkavállalók jövedelme. Az automatizálás fokozta a jövedelem különbséget a munkások között. Amikor bevezették a futószalagot, akkor az a képzetlen munkások termelékenységének hatékonyságát növelte, és fölöslegessé tett sok szakmunkást. A munkásosztály jórésze felemelkedett a középosztály életszínvonalára. A mostani automatizálás pontosan az ellenkező hatást gyakorolja a munkaerő piacra: sok gyengén képzett munkás fölöslegessé válik míg a szakmunkások és technikusok felértékelődhetnek. Akinek nincs ma valamilyen diplomája, az jórészt rákényszerül arra, hogy a szolgáltató szektorban vállaljon alacsony presztizsű rosszul fizetett munkát.

A harmadik tényező a globalizáció, amely az USA gyári munkát jelentős részben áthelyezte Kínába.

Több tízmillió amerikai élete ment emiatt tönkre. Közben ezzel a politikai döntéshozók nem foglalkoztak. A vesztesek pedig elveszítették a bizalmukat a rendszerben.”

A választásokat az informatikai óriások nagymértékben befolyásolhatják:

”Az X és a Meta – ez a Facebook anya vállalkozása -, melyeket egy-egy dollármilliárdos birtokol, meghatározó szerepet játszhatnak, ez pedig nem tesz jót a demokráciának.”

Hogy lehet ezen változtatni?

“Először megbízható adatok kellenek a monopolista profitról és az egyéni vagyonról.
A második az, hogy korlátozzuk a technológiai piaci dominanciát elsősorban a szabadalmi rendszer átalakításával.
Harmadrészt pedig olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely erősíti a demokráciát. Ez mindenekelőtt trösztellenes törvényt jelentene, adóreformot, melynek következtében a legfelső kategória közel lenne az 50%-hoz. Ezenkívül szabályozni kellene a társas oldalak működését, és jelentős mértékben támogatni a szegényebb néprétegek gyerekeinek iskoláztatását. A változások veszteseinek valamiféle kárpótlást kellene kapnia. Skandináviában már működnek hasonló intézkedések, melyek a demokrácia megerősítését szolgálják”

– írja a Project Syndicate oldalon Mordecai Kurz, a Stanford egyetem emeritus közgazdász professzora.

A német társadalom a legnagyobb életszínvonal csökkenést éli át 1950 óta

2024-03-22

Két német közgazdász szerint, ha minden így megy tovább, akkor a húszas évek elvesztegetett évtizedet jelentenek majd Németország számára, amely a világ harmadik legerősebb gazdasága, de az ukrajnai háború miatt egész gazdasági modellje a feje tetejére állt.

“Az Alternative für Deutschland előretörése ébresztő kell, hogy legyen mindenki számára. Ennek nem kizárólag gazdasági okai vannak, de nagyon jelentős tényező, hogy a németek jelentős részének összeomlott az életszínvonala oly mértékben amire 1950 óta nem volt példa” – nyilatkozta Isabella Weber, a University of Massachusetts közgazdasági karának docense, akit korábban a német kormány azzal bízott meg, hogy dolgozzon ki egy bizottságban megfelelő rezsi kompenzációt az energiaárak növekedésére Németországban. Isabella Weber mostani tanulmányának társszerzője Tom Kreps professzor, aki a berlini pénzügyminisztérium tanácsadója volt amikor a miniszter nem volt más mint a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz. A német tanulmány idézi az IMF előrejelzését, mely szerint a G20 államok közül csak Argentina szerepel majd gyengébben a 2024-es és 25-ös évben mint Németország.

A német tanulmány emlékeztet arra, hogy a reálbérek egyetlen év alatt 4%-kal csökkentek 2022 áprilisa és 2023 márciusa között. Ugyanebben az időszakban a GDP 4,1%-kal esett vissza. 2023 végén 10%-kal volt kisebb a lakosság reáljövedelme mint a válság előtt.

A földgáz árának óriási emelkedése felhozta az Alternative für Deutschlandot annak ellenére, hogy a Scholz kormányzat megpróbálta enyhíteni annak hatását a lakosságra.

A német fiatalok boldogtalanok

Németország éppúgy mint Magyarország vagy az USA visszaesett a boldogság indexben, ahol szokás szerint a skandináv államok vezetnek, az első helyen Finnország végzett. Németország a 24-ik, ez nem oly rossz helyezés, de a harminc év alatti fiatalok esetében már dúl a pesszimizmus: ők csak a 47-ik helyen végeztek.

Miért ilyen pesszimisták a német fiatalok? Elsősorban az ukrajnai háború miatt. Ez nemcsak a német gazdasági modellt tette tönkre amint a német közgazdászok bebizonyították mondván, hogy a német ipar az olcsó orosz nyersanyagokra épült – mindenekelőtt a kőolajra és a földgázra.

“A német közvélemény sokkal érzékenyebben reagál a háborúra mint sok más társadalom. Elsősorban a történelmi múlt miatt. A két elveszített világháború benne van a németek génjeiben”- mondta a közszolgálati Deutsche Wellenek Hilke Brockmann, a Brémai Egyetem szociológusa. Aki sietett hozzátenni, hogy a gazdasági helyzet legalább ilyen nagy szerepet játszik a német fiatalok pesszimizmusában: ”a német kormány jelenleg megszorító gazdaságpolitikát folytat, nem különösebben nagylelkű a polgárokkal. Ráadásul a nagy közszolgálati rendszerek eléggé gyatra teljesítményt mutatnak.”

Skandináviában jobb a helyzet:

“Azokban az országokban nagyobb a társadalmi szolidaritás, a polgárok sokkal többet kapnak az államtól. A konzervatívabb Németországban ennél kevesebbre számíthatnak.”

Mindenesetre érdekes, hogy Németországban, Norvégiában, Svédországban, Franciaországban, Spanyolországban és Nagy Britanniában az idősebb generációk sokkal boldogabbak mint a fiatalok. Ezzel ellentétes tendenciát csak három kis ország mutat Európában: Magyarország, Görögország és Portugália.

A vetélkedésben Magyarország lefelé csúszott, és már csak az 56-ik a boldogság indexben, de a fiatalok optimisták: azon a listán Magyarország a 36-ik helyet szerezte meg. Az idősebb generáció viszont csak a hetvenediket, ez nem is csoda hiszen egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében.

123...57 2. oldal a 57-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

ki