ki, Author at Független Hírügynökség

Kezdőlap Szerzők Írta ki

567 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

A legnagyobb befektetési buborék jöhet létre a mesterséges intelligenciában

2023-07-27

Dől a pénz az olyan mesterséges intelligenciát fejlesztő cégekhez is, melyeknek nincs is piacképes termékük és nem is mindig rendelkeznek megfelelő szakmai csapattal és vezetéssel – írja a CNN gazdasági rovata.

105 millió eurót szedett össze a Mistral AI, egy olyan francia startup cég, amelyiknek nem volt semmilyen piacképes terméke. A befektetők mégsem nyugtalankodnak: ”ez nagyon sok pénznek tűnik, de a cégnek globális ambíciói vannak, és ezért drága számítógépekre lesz szüksége ahhoz, hogy megvalósítsa elképzeléseit” – mondja az egyik fő szponzor, aki abban bízik, hogy a világon villámgyorsan terjedő mesterséges intelligencia neki is nagy pénzt hoz majd.

A Stability AI fiatal főnöke szerint: ”minden idők legnagyobb buborékja jöhet létre a mesterséges intelligenciában, ha minden így folytatódik“ Emad Mostaque úgy véli: “még igazában meg sem kezdődött a buborék kialakulása.”

15,2 milliárd dollár

Az első félévben ennyi jutott a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek a világon a Pitchbook szerint. Ez persze becsapós hiszen ennek az összegnek a legnagyobb része – 10 milliárd dollár – az a pénz, melyet a Microsoft adott januárban a ChatGPT-t kifejlesztő Open AI-nak. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor is igen dinamikus a növekedés

a múlt évhez képest: 58%-kal nőtt a beruházás a mesterséges intelligenciába.

Kevesen értik, hogy valójában miről is van szó: a bevezetőben említett mesterséges intelligencia fejlesztő startup azért tudott több mint száz millió eurót összeszedni, mert mind a három munkatársa már bizonyított a fejlesztésben: ketten a Meta a Facebooknál, a harmadik pedig a Google DeepMind programjánál. A világon jelenleg csak 80-100 olyan fejlesztő dolgozik, aki a profi a nagy nyelvi programok kidolgozásában.

A befektetők bíznak abban, hogy nagy pénz is lesz ebben:

az első félévben a a világ mesterséges intelligencia fejlesztésére szakosodott öt legnagyobb alapjának értéke 35%-kal növekedett. A NASDAQ technológiai index is szárnyal: az év eleje óta csaknem 42%-kal lett magasabb miközben az S and P index csak 19%-ot nőtt.

A Nvidia, amely a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges chipek nagy részét gyártja májusban elérte az egymilliárd dolláros értéket – hatodikként az egész világon. Részvényeinek értéke 207%-kal nőtt az év eleje óta. A dolog szépséghibája az, hogy a szakértők többsége túlértékeltnek tartja a részvényt. A Nvidia profitot hoz, de például a C3.ai mesterséges intelligenciát fejlesztő cég, amelynek a részvényei több mint 240%-kal nőttek az év eleje óta, nem nyereséges, sőt valószínűleg jövőre sem lesz az.

A Goldman Sachs szerint a startup cégek döntő többsége nagy reményekkel indul, de sohasem éri el a várt nagy forgalmat, és sohasem termel profitot.

A tapasztaltabb befektetők emlékeztetnek az internetes buborékra amikor a NASDAQ technológiai index egyetlen év alatt megduplázódott 1999-ben. 2000 márciusában volt a csúcs, majd jött a nagy pofáraesés: a mélypont 2002 szeptemberében érkezett el amikor kipukkadt a buborék. A csúcshoz képest 81%-ot veszített a NASDAQ index.

Mike Reynolds, a Glenmede vagyonkezelő alelnöke épp erre hivatkozva óvatosságra inti a befektetőket:

”még várnunk kell arra, hogy a nagy felhajtás a mesterséges intelligencia körül valóságos pénzügyi eredményeket hozzon. Nagyon nehéz megmondani, hogy egy mesterséges intelligencia startup olyan eredményes lesz-e a jövőben mint a Google vagy az Amazon.”

A mai nagy high tech részvények közül csak a Microsoft és a Cisco volt már benne a legjobb tízben 2000-ben az előző buborék idején. Mi ebből a tanulság?

“Senki sem tudja, hogy ki lesz a hosszútávú nyertese a mesterséges intelligencia nagy újításának.”

Nagy pénz van a mesterséges intelligenciában, de nagy kérdés, hogy ki szerzi ezt meg. Jordan Jacobs, egy torontói befektető cég, a Radical Ventures egyik alapítója és ügyvezető igazgatója, elmondta a CNN gazdasági rovatának, hogy

“több ezer milliárd dollár van a mesterséges intelligenciában, csak épp azt nehéz eltalálni, hogy melyik fejlesztő cégben.

A mesterséges intelligencia átalakítja az egész szoftver fejlesztést. A gyógyszer ipart is megváltoztatja a mesterséges intelligencia éppúgy mint a klímaváltozás elleni harcot. A Microsoft hatalmas beruházása – 10 milliárd dollár – a ChatGPT-be ébresztőt jelentett mindenkinek. Olyan volt ez mint a mágikus érintés.”

Lehet, hogy a mesterséges intelligencia válik a világ legnagyobb buborékjává, de mi lesz akkor, ha kipukkad?

“Zelenszkij Ukrajnája = Orbán Magyarországával”

2023-07-26

A címben megfogalmazott furcsa párhuzammal lepte meg a BBC hallgatóit Vitalij Portnyikov ukrán szakértő, aki rámutatott arra, hogy Zelenszkij népszerűsége a háború előtt a mélyponton volt, mert a nemzeti együttműködés rendszere nagyon is hasonlított Magyarországra.

“Most a háború miatt elnézzük azt, hogy Ukrajna hasonlít Orbán Viktor Magyarországára. A mai Ukrajna nagyon emlékeztet erre. Nagyon. Csakhogy Magyarországon nincs háború. A mi országunk polgárai kénytelenek szemet hunyni ezek előtt a jelenségek előtt, de

Magyarországon semmi értelme sincs Orbán Viktor rendszerének!

Mi nem építhetünk hasonló rendszert Ukrajnában a háború után, mert akkor biztosan nem vesznek be sem az Európai Unióba sem pedig a NATO-ba!” – hangsúlyozza az ukrán szakértő, aki a BBC-nek nyilatkozott. Hozzátette:

”Zelenszkij elnöknek és minden ukrán politikusnak fel kell ismernie azt, hogy még egy Magyarországot nem akar sem a NATO sem pedig az Európai Unió vagyis csak akkor tudunk túlélni, csak akkor tudunk a civilizált világ részévé válni, ha előbb civilizált állammá válunk”

– jelentette ki Vitalij Portnyikov.

Fel akarja-e venni a NATO és az Európai Unió Ukrajnát?

A legutóbbi NATO csúcsértekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok többsége egyáltalán nem erre gondol hanem sokkal inkább ütköző zónának tekinti Ukrajnát Oroszország és az Európai Unió között. Ezt persze nem mondják ki, mert ez csökkentené az ukrán csapatok harci morálját.

Az Európai Unió a másik csalétek, és ennek több realitása van, de csak akkor, ha Ukrajna elfogadja a területért békét elvet vagyis a jelenlegi határainak egy részét feladja a tűzszünet illetve a béke érdekében.

Erről tárgyalt már legutóbb is a CIA igazgatója és az SZVR, az orosz hírszerzés vezetője telefonon. Szergej Nariskin ellenezte Putyin ukrajnai háborúját, és mégiscsak a helyén maradt. William Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki Putyinnal tárgyalt telefonon Moszkvában még 2021 őszén. Burns jól ismeri Putyint hiszen az USA nagykövete volt korábban Moszkvában.

A 100 éves Kissinger vetette fel először az ötletet, hogy a kínai béketervet el kellene fogadni, ez pedig nem más mint a területért békét elv elfogadása. Ha ezt az ukránok elfogadnák, akkor cserébe nemcsak az Európai Unióba, de a NATO-ba is bekerülhetnének – mondja Kissinger, aki még Pekingbe is elrepült, hogy elérje az USA-Kína kapcsolat javítását. Jelenleg a Biden adminisztráció ellenségnek tekinti Kínát és Oroszországot, de Blinken külügyminiszter, aki nemrég szintén járt Pekingben, legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy “stabil kapcsolatra törekszünk Kínával.”

Ha kínai közvetítéssel vagy másképp véget tudnának vetni a nagyhatalmak az ukrajnai háborúnak

“akkor ezzel a lehető legjobbat tennék az egész világgazdaságnak”

– hangsúlyozta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki nemrég szintén járt Pekingben.

Tusványos: “nem jó, ha a kirakatban lopnak, csalnak, zsarolnak”

Featured

2023-07-24

Tusványos: “nem jó, ha a kirakatban lopnak, csalnak, zsarolnak”

Furcsa párhuzammal szolgált Tusnádfürdőn Pesty László dokumentumfilmes, a Fidesz egyik régi híve amikor összehasonlította Biden amerikai elnök fiának ukrajnai korrupciós ügyét a “Lölő jelenséggel.”

Mi a Lölő jelenség? Pesty László szerint: “Amikor a kirakatban, lopunk, csalunk, zsarolunk” – hangzott el azon a fórumon Tusnádfürdőn , ahol a nemzeti együttműködés rendszerének olyan mindenre elszánt publicistái üldögéltek mint Bayer Zsolt, az ötös számú tagkönyv tulajdonosa.

A 444 riporterei megkérdezték a helyszínen Pesty Lászlót, hogy kire vagy mire gondolt. A dokumentumfilmes, aki a Dunagate botránnyal fontos politikai szerepet is vállalt a rendszerváltáskor, megismételte, hogy ahogy az amerikai demokratáknak nem tesznek jót a Biden család korrupciós ügyei Ukrajnában, úgy a magyar konzervatívoknak sem használ a “Lölő jelenség”. Kicsoda Lölő? Mészáros Lőrinc. Nem Szíj László? – kérdezett vissza Pesty László arra utalva, hogy nemcsak egy emberre célzott hanem a Lölő jelenség a magyar elit egy részét jellemzi.

A Lölő jelenség mint politikai probléma

Miért most állt elő ezzel a rendszer bírálattal Orbán hűséges barátja, aki hangsúlyozta, hogy

“érted haragszom nem ellened”?

Mészáros Lőrinc , aki szinte a nulláról startolt, Magyarország egyik leggazdagabb embere lett – hála Orbán Viktor rendszerének.

Amely talán azért is tűnik ilyen erősnek, mert nem értjük még a működését – állítja a Jelen főszerkesztője. Lakner Zoltán bookazine-t tett közzé Csak amit hallani szeretnél – Orbán és egy megvezetett ország címmel.

“Az egészről az mond el valami mélyebbet, hogy mi épül az ellopott pénzekből, hogyan ér össze a gazdasági és a politikai hatalom, mit tesz a rendszer a társadalommal, a gondolkodásunkkal, az attitűdjeinkkel”

– nyilatkozta Lakner Zoltán politológus a Magyar Hangnak.

Jaksity György korábban a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy a nemzeti együttműködés rendszere a kádári múlt folytatása, és a különbség csak az, hogy most nyíltan kiírják az ajtóra, amit eddig a háttérben csináltak. A kirakatban lopnak, csalnak és zsarolnak – ahogy azt Pesty László mondta Tusnádfürdőn.

A Kádár korszak nagy túlélői mint Csányi Sándor vagy Pintér Sándor egyben a nemzeti együttműködés rendszerének talpkövei is.

Miért most állt elő rendszer kritikával és épp Tusnádfürdőn Pesty László, Orbán nagy barátja?

Mert a miniszterelnök bajban van: kérdésre válaszolva ugyan igyekezett lekicsinyelni az uniós eurómilliárdok hiányát, de azt elismerte, hogy a nemzetközi pénzpiacokon rontja Magyarország megítélését, és drágítja a hitelt. Hogy akarja megszerezni Orbán az uniós eurómilliárdokat? Szokás szerint zsarolással. Az Európai Unió 50+20 milliárd eurót ígért Ukrajna támogatására, de erre a kasszában nincsen pénz, és a tagállamok sem akarnak befizetni. Marad a közös hitelfelvétel. Ehhez pedig teljes konszenzus kell. Orbán ajánlata: megszavazom a közös hitelt, ha megkapom az uniós eurómilliárdokat. Ez Orbán európai diplomáciája a gyakorlatban. Kérdés, hogy ezúttal működik-e?

Orbán – perspektíva nélkül

2023-07-22

Tusnádfürdőn kiöregedett boxbajnokhoz hasonlította Orbán az Uniót. Ha jobban megnéztük Orbán bevonulását a színpadra, inkább azt láttuk, hogy egy kiöregedett Don Quijote érkezett, akit már alig bír el rozoga Rosinante-ja és páncél helyett pocakot hord, viszont Sancho Panzái továbbra is dicsérik délceg járását.

“Az Európai Unió olyan mint egy kiöregedett boxbajnok, aki többé már nem akar visszamenni a szorítóba. Ez egy gazdag és gyenge unió” – jelentette ki Orbán Viktor Tusnádfürdőn, ahol arra nem tért ki, hogy ebben az unióban miért Magyarország az egyik legszegényebb és legkorruptabb tagállam.

A magyar helyzetről szólva elismerte, hogy az első félév nagyon nehéz volt, mert az infláció gyorsabban nőtt mint a bérek és a nyugdíjak. 15,4%-os volt a reálbér csökkenése, amely drasztikus életszínvonal csökkenést jelent. Orbán megismételte reményét: az év végére egy számjegyű lehet az infláció.

“2024-ben, ha mindent jó csinálunk addig, akkor a tusványosi táborban majd nyugodtan beszélhetünk a 2030 és 2040 közötti tervekről.

Ennél a mondatnál a beszédet néző, hallgató ellenzékiek fejükhöz kaptak, s ki-ki a maga istenéhez fordult: Istenem, mit vétettem, miért büntetsz engem! Bűneik felsorolása nem ennek az írásnak célja, s a terjedelem sem bírná kel

”Füstbement terv – írta a költő, aki nem sejtette, hogy Orbán Viktor jobbkeze, Matolcsy György Ausztria utolérését vizionálja majd, de erről már a miniszterelnök egy kukkot sem szólt. Okkal.

Az elmúlt 33 évben nem csökkent a különbség az osztrák és a magyar életszínvonal között vagyis a magyar demokrácia eredményei e területen is siralmasak.

Románia, amely Magyarországgal ellentétben nem harcol Brüsszel és Washington ellen, jobb eredményt ért el a gazdaság fejlesztésében. Nem lehet, hogy a románok jobban értik és képviselik a saját nemzeti érdekeiket mint Orbán Viktor?

160 ezer milliárdos GDP 2030-ra

Nicolae Ceausescu és Leonyid Iljics Brezsnyev hirdetett meg ilyen programokat, amelyeknek semmilyen realitása sem volt már csak azért sem, mert a számoknak nem hitt senki sem.

Magas inflációval különben komoly GDP növekedést lehet kimutatni – miközben a lakosság többségének az életszínvonala stagnál vagy csökken.

A felső 1% gazdagodása szépen növeli a statisztikát, de a politikai stabilitást nem javítja, mert előbb vagy utóbb a többség észreveszi: a hatalom átverte őt. Orbán Viktornak életszínvonal emelést kellett volna ígérnie, de nem merte. Az uniós eurómilliárdok beérkezése nélkül a pénzügyi válság határán billeg a nemzeti együttműködés rendszere. Az uniós pénzekről mélán hallgatott a miniszterelnök, aki ennek ellenére tovább akar hadakozni az Európai Unió ellen.

Miért harcol Orbán Brüsszel és Washington ellen?

“A föderalisták nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon, a politikai korrupció minden eszközével pénzelték az ellenzéket”

– állította Orbán Viktor Tusnádfürdőn.

Vajon miért akarja megbuktatni Orbán rendszerét Brüsszel és Washington?

A miniszterelnök szerint a családközpontú magyar alkotmány zavarja őket, amely keresztény alapokon nyugszik. Kis probléma, hogy a gránitszilárdságú alkotmányt már több mint tíz éve elfogadta a parlament Magyarországon – ráadásul Orbán egy olyan barátja és fideszes politikustársa írta azt, aki egy homoszexuális rendezvényen bukott le Brüsszelben.

Ez már régi történet, de Orbán Viktor szembeállása Washingtonnal és Brüsszellel a 2002-ben kezdődött, de az ukrajnai háború miatt éleződött ki igazán. A magyar diplomácia az egyetlen a 27 tagú Európai Unióban, amely továbbra is jó kapcsolatot ápol Putyinnal az ukrajnai agresszió után is. Miért?

Aki a kérdésre választ várt Orbán Viktortól, annak csalódnia kellett Tusnádfürdőn is.

Románia remekül együttműködik az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, ebből sok előnye származik. Magyarország miért nem teszi ugyanezt?

27 milliárd uniós euró függ a levegőben, miért nem kapjuk ezt meg?

Mert az Európai Unió tagállamai úgy gondolják, hogy a pénz Orbán Viktor és barátai zsebében landolna mint eddig! Márpedig nem kívánnak finanszírozni egy unió ellenes elitet, melynek legfőbb tehetsége az európai pénzek lenyúlásában áll!

Tovább az orbáni úton – ez a miniszterelnök beszédének üzenete Tusnádfürdőről. A magyar választópolgár pedig búsan kérdezheti:

zsákutcában hol van előre ?!

Ne legyen több szankció – kérik az amerikai chipgyártók

2023-07-21

Blinken amerikai külügyminiszter, aki nemrég tért vissza Pekingből, részt vett azon a tanácskozáson, melyen a chipipar vezetői arra kérték a Biden kormányzatot: fejezze be szankciós politikáját Kína ellen!

180 milliárd dollárt tett ki tavaly Kína chip vásárlása, és ez a világ importjának mintegy egyharmada – 555 milliárd dollár. Kína messze a legnagyobb vásárló ezen a piacon, és emiatt aggódnak az amerikai cégek, amelyek diszkriminációtól tartanak, ha a Biden kormányzat újabb szigorító intézkedéseket hozna ezen a téren.

A probléma fontosságával a Biden kormányzat is tisztában van,

ezért legfontosabb embereit küldte el, hogy tárgyaljanak az Intel, a Qualcomm, a Nvidia és más chip gyártók vezetőivel: Blinken külügyminiszteren kívül elment a tanácskozásra Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter és Lael Brainard, az elnök gazdasági tanácsadó testületének igazgatója.

Janet Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég Pekingben járt, csak azért nem vett részt a tanácskozáson, mert Indiában a G20 pénzügyminiszterek értekezletén vett részt. Ott is

azt hangsúlyozta, hogy az USA és Kína gazdasági együttműködése az egész világgazdaság érdeke.

Blinken külügyminiszter elmondta a résztvevőknek, hogy mit tapasztalt Kínában, és végighallgatta a véleményeket arról, hogy mit gondolnak a nagy chipgyártók vezetői a globális szállítási láncokról és a világ legnagyobb chip piacáról, Kínáról. Peking egyszerre fúj hideget és meleget: Hszi Csin-ping elnök is fogadta Bill Gates-t – “végre egy amerikai barát” felkiáltással, másrészt pedig húsbavágó szankciót jelentettek be, amely gondokat okozhat a chip iparnak mindenütt a világon.

Kínai válaszlépés: a gallium és germanium exportjának korlátozása

Az Egyesült Államok múlt októberben átfogó szankciókat jelentett be a chip előállításban Kína ellen a nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Válaszul Kína közölte: két ritka földfémet, amelyek fontosak a chipgyártásban, a galliumot és a germaniumot a jövőben nem exportálja. Később erről a hivatalos véleményt megfogalmazó Global Times azt közölte erről: nincs teljes export tilalom. A baráti államok továbbra is kaphatnak a fontos kínai ritka földfémekből.

Az amerikai chipgyártók szövetsége erre hivatkozva kérte a Biden kormányzatot, hogy ne szigorítson ezen a téren, mert akkor kínai válaszlépések várhatók, melyek befolyásolhatják mind a nyersanyagellátást éppúgy, mint a Kínába irányuló exportot – írja az itnews szakportál.

Erre válaszul a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának, Jake Sullivannek a szóvivője kijelentette, hogy

“a szankciókat pontosan úgy alakítottuk ki, hogy a kínaiak ne fenyegethessék nemzetbiztonsági érdekeinket. A cél az, hogy az USA és szövetségeseinek technológiája ne szolgálhassanak arra, hogy aláássák nemzetbiztonságunkat.”

Vagyis nyíltan szembekerültek a gazdasági és nemzetbiztonsági érdekek. A chipgyártók nem hagyják annyiban: a Reuters értesülései szerint mind az Intel mind pedig a Qualcomm elnök-vezérigazgatója a héten időpontot kért a Fehér Házban, mert személyesen Biden elnököt akarják meggyőzni arról: újabb szankciók Kína ellen nem szolgálnák az Egyesült Államok érdekeit.

Orbán a zsaroló mohikán

2023-07-20

20 milliárd eurót szán Ukrajnának a brüsszeli bizottság, a magyar diplomácia vétója csaknem biztosra vehető.

Az Európai Unió külügyi főképviselője, Borrell 20 milliárd eurós alapot szeretne létrehozni, hogy ebből finanszírozzák az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Minthogy Magyarország kivételével szinte minden uniós tagállam szállít fegyvert Ukrajnának, ezért a magyar diplomácián kívül aligha vétóz bárki is. Szijjártó Péter, Orbán első janicsárja viszont elszántan vétóz. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az Orbán kormány így akarja megzsarolni a brüsszeli bizottságot: fizesse ki az uniós milliárdokat, melyeket a jogállami problémák miatt tart vissza. Csakhogy a brüsszeli bizottság állítólag már megüzente a magyar miniszterelnöknek:

a feje tetejére is állhat, de nem kap pénzt amíg nem hajt végre lényeges módosításokat a nemzeti együttműködés rendszerén.

A brüsszeli bizottság is bajban van hiszen egyre újabb eurómilliárdokat kér a tagállamoktól az ukrajnai háborúra miközben tudja: senki sem akar befizetni a kasszába! Amikor Ursula von der Leyen meghirdette 50 milliárd eurós csomagtervét, akkor Lindner német pénzügyminiszter sietett közölni: a német költségvetésben erre nincsen pénz! De akkor honnan lesz?

Orbán a magányos koldus szerepében

“Csak nem Ukrajnának akarjátok adni azt a pénzt, melynek a helye itt lenne, az én zsebemben?”

– kérdezné a magyar miniszterelnök, ha tévedésből őszinte lenne. Orbán profi, vele ilyen sosem fordulna elő. Ő védekezés helyett inkább támad, és fölteszi a teljesen jogos kérdést: miből finanszírozza az Európai Unió Ukrajna támogatását?

Netán közös hitelfelvételt terveznek?

Amikor Merkel kancellár elérte, hogy az Európai Unió tagállamai közösen vegyenek fel kölcsönt, akkor letette a nagy esküt: ez először és utoljára történt meg. Németországban senki sem akar második közös hitelfelvételt hiszen egyáltalán nemcsak a magyar kormánnyal kapcsolatban él a gyanú az Európai Unióban, hogy saját zsebébe helyezi a pénzt. Csakhogy az Ukrajnának megígért pénzt valahogy össze kell hozni. Annál is inkább, mert Ukrajna újjáépítésének hatalmas költségeit is jelentős részben az Európai Uniónak kell vállalnia – ez 431 milliárd dollár a Világbank becslése szerint.

A közös hitelfelvétel viszont lépés lehet az Európai Egyesült Államok felé. Tulajdonképp Hamilton amerikai pénzügyminiszter egyesítette a 13 felszabadult brit gyarmatot azzal, hogy közös kölcsönt vett fel – egyesítve a helyi adósságokat.

Orbán Viktor ezt végképp nem akarja hiszen “szuverenista” alapállása pontosan azt célozza, hogy mindenről egyedül ő döntsön. Egy globalizált rendszerben a pénzügyi csőd szélén tébláboló miniszterelnök esetében ez kissé tragikomikus egy nem egészen tízmilliós országban. A magyar miniszterelnök az EU-Latin Amerika csúcsról utazott Tusványosra, hogy évi nagy beszédét megtartsa a “magyar Mekkában”.

A latin-amerikai országok sorsán Orbán Viktor tanulmányozhatta, hogy mit ér a szuverenista politika egy periferikus világban, amelynek súlya nem túl jelentős a globális gazdaságban, de nagyobb mint a közép-kelet-európai régióé, ahol meglehetősen magányos harcosként a magyar miniszterelnök előadja magát.

Orbán az utolsó mohikán szerepében tragikomikus hős, aki csak azzal vigasztalhatja magát, hogy mások is nyakig ülnek a szószban az Európai Unióban.

Inflációs környezetben a forint leértékelés már nem jó pénzügyi politika

2023-07-19

Egy elemi összefüggésre csak most döbbent rá a Nemzeti Bank. Ahol korábban kifejezetten olyan leértékelési kampányok folytak, melyek alapvető fontosságúak voltak a nemzeti együttműködés rendszerében. Orbán Viktor azért is nem akar eurót, mert akkor a leértékelés “fegyvere” kicsúszna a kezéből.

A Magyar Nemzeti Bank két vezetője most olyan tanulmányt közölt, melyből kiderült: ők is rájöttek arra, hogy magas infláció mellett a forint leértékelése kifejezetten kockázatos vállalkozás, mert a döntéshozók beépíthetik a várakozásukba a leértékelést.

A forint árfolyamváltozásának a hatása a kétszeresére nőtt az inflációra – írja tanulmányában Balatoni András igazgató és Soós Gábor Dániel főosztályvezető. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy a Nemzeti Bank úgy támogatta az exportőröket, hogy a forint enyhe, de folyamatos leértékelésével plusz bevételhez juttatta őket – forintban. Ma már viszont stabil kiszámítható árfolyam pályára van szüksége mindenkinek: a kormánynak, a nemzeti banknak és a vállalatoknak is.

Kérdés persze, ha nem értékelik le folyamatosan a forintot, akkor mi lesz a bérekkel?

Az Orbán kormány jól bevált módszere volt ugyanis az elmúlt években, hogy miközben emelte a béreket leértékelte a forintot vagyis azok értéke euróban vagy dollárban nem változott. A külföldi munkaadó számára így olcsó maradt a magyar munkabér.

Épp ez adta jelentős részben a nemzeti együttműködés rendszerének vonzerejét a külföldi befektetők szemében: Magyarország olcsó maradt. Nemcsak a munkabérek nevetségesen alacsonyak Magyarországon, de a környezetvédelmi bírság is. A magyar döntéshozók megvesztegetése is piszok olcsónak számít a nemzetközi összehasonlításban.

Ha elvész a leértékelés csodafegyvere, akkor mi marad?

Orbán Viktornak úgy kell fenntartania a társadalmi békét, hogy az életszínvonal – a magas infláció miatt – csökken! Bokros Lajos, egykori pénzügyminiszter találóan fogalmazta meg az ATV egyenes beszéd című műsorában, hogy

“nincs más választása a kormánynak, megszorító intézkedéseket kell hoznia

amennyiben az inflációt csökkenteni kívánja. Ennek mellékhatásaként a gazdaság nem fog növekedni hanem inkább csökkenni fog.”

Itt a stagfláció, amelyet Nouriel Roubini régen megjósolt az egész világgazdaságnak, de Magyarországon látványosan nehéz helyzet alakult ki: a 38 tagú OECD-ben nálunk a legmagasabb az infláció, és ennek következtében nálunk a legmagasabb a reálbér csökkenés is. Ez pedig radikális életszínvonal csökkenést jelez a nemzeti együttműködés rendszerének tizenharmadik évében. Orbán Viktor korábban már beszélt a hét szűk esztendőről, de arról nem, hogy miképp vészelik át a magyar családok ezeket a nehéz időket?

“A lakosságon csattan az ostor”

– hangsúlyozta Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter az ATV-ben.

Az infláció = Orbán megszorító csomagja

A magyar miniszterelnök ily módon tudja visszavenni az állampolgároktól azt, amit a választások megnyerésének érdekében kiosztott. Az infláció azért jobb mint a megszorító csomag, mert nem mindenki a kormányt szidja érte. Pedig a benzinkútnál mindenki nagyon sokat fizet be az államkasszába viszont a magas árakért okolni lehet a világpiacot, az ukrajnai háborút, az Európai Uniót stb.

Bűnbak van bőven, csak épp megoldás nincsen.

Ez aggasztja igazában Orbán Viktort, aki csak abban bizakodhat, hogy az ellenzék képtelen lesz kihasználni szorult helyzetét. Ebben annál is inkább bizakodhat, mert az ellenzék olyan javaslatokkal állhat elő mint Bokros Lajos vagyis a rezsicsökkentés rendszerének eltörlése és a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetése. Már önmagában ez a kettő garantálja azt Orbánnak, hogy ne kelljen aggódnia az ellenzék miatt. Ami miatt aggódnia kell az az Egyesült Államok, mely mind kevésbé tolerálja Oroszország és Kína barát politikáját, de ez már egy másik történet.

“A Nyugat, ha újra hisz Putyinnak, hülyének fog látszani”

2023-07-16

Azt állítja a brit Chatham House vezető elemzője, aki korábban tudósítóként dolgozott Moszkvában vagyis az orosz viszonyok jó ismerőjének számít, ha a Nyugat hisz Putyinnak, hülyének fog látszani.

James Nixey a Mandinernek nyilatkozott arról, hogy szerinte Putyin immár végképp szava hihetetlenné vált. Érdekes, hogy az USA és Nagy Britannia Irak elleni agressziója kapcsán, amely nyilvánvaló hazugságon alapult, és amelyet elítélt II. János Pál pápa, a francia elnök és a német kancellár is, ez nem merült fel a Chatham House szakértőiben.

Zelenszkij elnök azt mondta, hogy az USA öt perc alatt békét köthetne Oroszországgal Ukrajna feje fölött elfogadva a területért békét elvet.

“Ez a lehető legveszélyesebb forgatókönyv, amelyet el tudok képzelni. Nem az oroszok árthatnak nekünk a legtöbbet hanem a Nyugat a rossz döntéseivel. Ukrajnát óriási elismerés illeti meg azért, hogy az orosz támadásokat visszaverte, és természetesen ez nem történhetett volna meg, ha nincs nyugati, elsősorban amerikai fegyverzeti támogatás.

Értékelésem szerint a Nyugat csak annyi fegyvert adott Ukrajnának, amennyivel nem veszít, de nem eleget ahhoz, hogy győzni tudjon.”

De vajon győzhet-e Ukrajna?

Napóleon császár és Hitler Adolf az akkori világ legjobb hadseregével támadt rá Oroszországra, és csúfos vereséget szenvedett. Ukrajna nincs egy súlycsoportban Oroszországgal. Hogy nyerhetné meg a háborút?

“Ha valódi modern támadó fegyvereket kapna Ukrajna, akkor megnyerhetné a háborút: nagy hatótávolságú rakétákkal, modern tankokkal, F 16-os harci gépekkel stb. Az ukrán hadsereg ily módon ki tudná űzni az oroszokat Ukrajnából.

Amint a háború véget ér Ukrajnának a NATO tagjává kell válnia”

– hangsúlyozza az újságíróból lett geopolitikai szakértő.

Oroszok a Trafalgar téren?

“Azt nem állítom, hogyha a Nyugat elengedi Ukrajnát, akkor az oroszok rövid időn belül megjelennének Londonban a Trafalgar téren, de azt igen, hogy tovább építenék globális befolyásukat nemcsak katonai, de diplomáciai, informatikai és gazdasági módszerekkel. Jobb lett volna ezt a konfliktust elkerülni, de hogyha már itt van, akkor ebbe bele kell állnunk. Az az érzésem, hogy több európai állam nem szánta rá magát a kitartásra”

– fejtegeti a brit elemző.

Tálas Péter biztonságpolitikai elemző viszont arra mutatott rá: az orosz hadsereg olyan gyengén muzsikál fronton, hogy nemigen fenyegetheti a nála jóval erősebb NATO-t. Az oroszok Bahmutot nem tudták bevenni hónapok után sem. Hírszerzésük pedig szánalmasan leszerepelt a háború elején amikor nem sikerült meggyilkolni Zelenszkij elnököt, a lakosság pedig nem üdvözölte virágcsokrokkal az orosz csapatokat. Tálas Péter olyan lengyel katonai szakértőket idéz, akik szerint az orosz hadseregnek legkevesebb ötven évre van szüksége ahhoz, hogy komolyan fenyegethesse a NATO tag Lengyelországot.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfelének minősítette Kínát és Oroszországot amikor még szó sem volt az Ukrajna elleni agresszióról. Putyin fatális tévedését az amerikai diplomácia a NATO újraélesztésére használja fel, és teljesen alárendeli Európa érdekeit az Egyesült Államoknak. Kérdés persze, hogy az USA-nak érdeke-e a háború elnyújtása Ukrajnában?

Lehúzza a rolót az USA legrégibb kézműves sörfőzdéje

2023-07-14

127 év után búcsúzik az Anchor Brewery, mely San Franciscoban készítette kézműves sörét, de nem bírt a konkurenciával.

“2016 óta csökkennek az eladásaink, és ezért nem tudtunk megfelelni a gazdasági kihívásoknak” – írja búcsú közleményében az Egyesült Államok legrégebbi kézműves sörfőzdéje. A CNN gazdasági rovata ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a fogyasztói szokások sokban megváltoztak, és a Covid pandémia megviselte a szállítói láncokat is, ezért sok kézműves sörfőzde ment csődbe az elmúlt években az Egyesült Államokban.

Az Anchor Brewery San Franciscóban már a pandémia előtt is gondokkal küzdött, ezért eladták a japán sörfőző óriásnak, a Sapporonak. A japánok jöttek, láttak és vesztettek San Franciscóban. Az amerikai sörfőzde szerint “a japánok nem értették meg, hogy az Egyesült Államokban más az ízlés, mások a sörözési szokások.”

2021-ben a japánok újratervezték az egész Anchor Brewery brandet, de ez nem jött be, mert az új variáns túlságosan is messze esett a régitől.

Ezért rákényszerült a zárásra az Egyesült Államok legrégebbi kézműves sörfőzdéje:

”Nagyon nehéz döntés volt ez számunkra. Hónapokig töprengtünk rajta, de végülis nem találtunk más megoldást”

– jelentette be a döntést a cég szóvivője. Sam Singer azzal indokolta a sörfőzde bezárását, hogy “az infláció különösen magas volt San Francisco környékén, ahol nagyon kiélezett a piaci verseny, ezért nem tehettünk mást.”

Mi lesz a sörfőzde 61 munkatársával?

Mind megkapták a felmondást hatvan napos határidővel. A cég segíti őket az átmeneti időszakban amíg új munkahelyet találnak. Ezenkívül mindenki megkapja a neki járó végkielégítést.

A sörfőzde már a múlt hónapban megszüntette az országos eladást, és kizárólag Kalifornia területén forgalmazta a söröket. Bejelentették azt is, hogy a jövőben nem készítik már a sörfőzde legismertebb italát, a Christmas Ale-t, melyet ötven éven keresztül árultak szerte az Egyesült Államokban. Akkor még abban bíztak, hogy ennek a neves, de már nem igazán kelendő sörnek a leállításával egyensúlyba tudják hozni a céget, de tévedtek.

“A kiadásaink továbbra is nagyobbak maradtak mint a bevételeink”

– magyarázta a szomorú helyzetet a szóvivő.

Mit tettek a japánok? A Sapporo már egy éve árulta a 127 éves működő sörfőzdét, de nem akadt olyan vevőre, aki neki megfelelt volna. A sörfőzde munkatársai még nem adták fel végképp a reményt: “ a felszámolási eljárás során még jelentkezhet valaki, aki úgy dönt, hogy folytatja a sörfőzést az Anchor Brewery-ben” – reménykedik a szóvivő.

A baj az, hogy amióta a Sapporo átvette a sörfőzdét San Franciscóban, az minden évben veszteséges volt – kivéve 2021-et.

Az egész kézműves sörfőzde iparág gyenge eredményeket produkál az elmúlt években az Egyesült Államokban.

“Szomorú nap ez az USA sörfőző történelmében” – mondja az országos sörfőző szövetség lapjának főszerkesztője. Harry Schumacher a CNN tudósítójának elmondta: “a kézműves sörök eladása az Egyesült Államokban egy év alatt 4%-kal csökkent.”

Az egész ágazat bajban van: ”ellenszélben kell boldogulnia a kézműves sör cégeknek, de tulajdonképp mindenkinek a söriparban, mert az alumínium vámot emelték, ez pedig csapás a dobozos sörökre. A másik oka az ágazat gyengélkedésének az, hogy a likőrök és a whiskyk előállítói adókedvezményt harcoltak ki maguknak, ezért a söriparban mindenki nagy kihívás elé került“ – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Brian Crawford, a Beer Institute igazgatója.

Tiborc István Budapest ingatlan királya lett

2023-07-12

A miniszterelnök veje ritka értékes állami ingatlanokat szerzett meg, és közben csekély 28,5 milliárd forintos állami támogatást kapott Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől.

A magyar lakosság vásárló ereje egy év alatt 8-10%-kal csökkent, de Tiborcz István és köre vígan tovább gazdagodott hiszen a majd mindenható após hűséges emberei egyengetik az útját.

A Svábhegy még beépíthető maradéka, az egykori MÁV palota az Andrássy úton, a kulturális örökségvédelmi hivatal egykori székháza a Várban – mind a Central European ingatlan alaphoz került az elmúlt hónapokban. Az pedig Tiborcz Istvánhoz kötődik. Ellenzékben persze Orbán Viktor még a Gyurcsány kormány ellen mennydörgött amikor 2007-ben évértékelő beszédében azt mondta:

”Mi magyarok megértettük, hogy a reformok mögött pénzéhes üzleti csoportok érdeke rejtőzik. Megértettük, hogy a kórházak bezárása mögött ingatlanspekuláció rejtőzik.”

A fideszes polgármesteri hivatal akkor tilalmat is rendelt a tervezett változásokra, de ezeket a tilalmakat azután 2010 után szépen csendben feloldották a XII-ik kerületben.

A Central European Ingatlanalap szerezte meg a svábhegyi luxus ingatlanokat.

Ezek a luxus ingatlanok a miniszterelnök Cinege utcai vonzáskörzetében lelhetők fel – írja a valasz.hu. Egyébként maga Tiborcz István és Orbán Ráhel is a vonzáskörzetben lakik a XII. kerületben.

Tiborcz terjeszkedik

Nemcsak a Svábhegy érdekli a miniszterelnök törekvő vejét, mert cége megszerezte a volt MÁV székházat az Andrássy úton és az örökségvédelmi hivatal egykori székházát a Várban. Ezenkívül övé a Sofitel szálló is a Duna-part közelében. Ezt most átépítik, de a Budapest Business Journalban a miniszterelnök veje úgy említi mint saját beruházást.

Mindezt miből?

Egyrészt nyilván kedvező bankhitelből, melyet a hatalom bankjaitól kap, másrészt pedig ott a magyar állam, amely most ugyan elszántan spórol, mert nem jönnek az euromilliárdok Brüsszelből, de azért

a miniszterelnök vejének támogatására még mindig jut egy csekélység: jelen esetben 28,5 milliárd forint, melyet a Baross program keretében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utalt ki Tiborcz István cégeinek.

Ez nem ingyenes állami támogatás hanem kölcsön, de minimális kamattal vagyis igen előnyös akkor amikor az infláció tartósan 20% fölött jár.

Nemcsak Tiborcz István szerzett meg méregdrága állami ingatlanokat az elmúlt időszakban, de a nemzeti együttműködés rendszerének sok más kulcsfigurája is szépen gazdagodott, konkrétan Garancsi István, Pintér Sándor és Rogán Antal sikeres ingatlan vállalkozásairól is írhatunk, de mindannyian eltörpülnek Tiborcz István, Budapest ingatlan királya mellett.

1...141516...57 15. oldal a 57-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

ki