ki, Author at Független Hírügynökség

Kezdőlap Szerzők Írta ki

569 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Erdogannak nincs szüksége Orbán Viktorra

Featured

2023-08-21

Erdogannak nincs szüksége Orbán Viktorra

A magyar miniszterelnök díszvendége volt augusztus huszadikán Erdogan török elnök, aki ravaszabb politikus Orbán Viktornál, és immár békülni szeretne az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal.

A szultán, ahogy hívei Erdogant nevezik, valóban szuverén külpolitikát folytat, mert ehhez megvannak az eszközei, de ugyanakkor azt is tudja, hogy Törökország infláció sújtotta gazdaságát csakis úgy tudja helyreállítani, ha együttműködik Brüsszellel és Washingtonnal. Törökország a G20 ország csoport tagja, hadserege a második legerősebb a NATO-ban, fekvése pedig stratégiai. Ezért Erdogan nyitott kapukat dönget mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Mindkét helyen azt is értékelik, hogy Törökország egyaránt jó kapcsolatot ápol Moszkvával és Kijevvel vagyis valamiféle közvetítő szerepet is játszhat az ukrajnai háborúban. Törökország 1960 óta pályázik az uniós tagságra, de egyre távolabb került tőle miután Erdogan kijelentette, hogy

“A demokrácia olyan mint a vonat. Ha az ember a céljához ért, akkor leszáll róla”.

Törökország népessége már meghaladja Németországét vagyis az Európai Unió legnépesebb tagállama lenne, ha felvennék. Ennek már csak ezért sincsen realitása, de mindkét fél számára előnyös gazdasági együttműködési egyezménynek igen. Erdogan elnök pontosan ezt akarja, és ehhez egyáltalán semmi szüksége sincsen a Brüsszellel megnyerhetetlen háborúskodásba végképp belebonyolódó Orbán Viktorra. Márpedig épp Törökország uniós csatlakozása volt az egyik fő témája a magyar-török csúcstalálkozónak – nyilatkozta a Türkinfo főszerkesztője a Klubrádiónak. Tarik Demirkan elmondta, hogy a török export több mint 40%-a az Európai Unióba irányul. Ráadásul sokmilliós török kolónia él az Európai Unióban, elsősorban Németországban. A német kormánynak török miniszterei is vannak. Erdogan, ha előrelépést akar az uniós csatlakozás terén, akkor azt végképp nem Orbán Viktorral vitatja meg hanem Olaf Scholz német kancellárral.

Orbán magánya

Lírai költőknek talán jót tesz a magány, de politikusoknak semmiképp sem. Érezte ezt Orbán Viktor is, ezért összecsődítette illiberális kollégáit Erdogantól Vucsicsig, hogy ki ne derüljön: a magyar diplomácia megbukott! Orbán Viktor valamilyen oknál fogva abban hitt, hogy a keleti szél legyőzi a nyugatit, holott észre kellett volna vennie azt, hogy Kína vagy épp Törökország együtt akar működni az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, nem pedig háborúskodni velük. Ezeknek az országoknak még sokkal nagyobb érdekük a globalizáció mint az Egyesült Államoknak. Putyin autark világa a paródiája annak, amit a huszonegyedik század globális gazdasága minden országtól megkövetel.

Oroszország szánalmas zsákutcájába Putyin valóságos erőforrásokra számíthat, és emiatt fenntarthatja hatalmát azon az áron, hogy Oroszország elveszíti a jövőjét. Orbán Viktornak ebből csak a zsákutca marad hiszen szuverén álmainak semmiféle reális erőforrása sincsen.

A kiöregedett bokszoló, akiről Orbán Viktor beszélt Tusnádfürdőn, nem más mint ő maga, aki elismeri, hogy nincs értelme már ringbe szállnia hiszen veszített.

Nincs jó szél annak a vitorlás hajónak, amely nem tudja, hogy merre akar menni

– tartja a régi kínai mondás.

Orbán Viktor magánya épp azért drámai, mert látja, hogy olyan egykori “barátai” mint Giorgia Meloni vagy Erdogan török elnök vígan fordítanak a vitorlán, és közelednek Brüsszelhez és Washingtonhoz miközben Orbán nemlétező szuverenista elveihez ragaszkodva üldögél szemétdombján, és olyanokkal parolázhat mint Lukasenka belorusz elnök vagy a Türkménbasi utóda.

Sztálin szobrot szenteltek fel Oroszországban

2023-08-20

Az ukrajnai háború furcsa mellékhatása, hogy a szovjet diktátor halála után hetven évvel egyre népszerűbb Oroszországban. Ezúttal Velikije Luki városában avattak fel egy nyolc méter magas Sztálin szobrot, amelyet fel is szentelt egy ortodox főpap. Anton Tatarincev az egyházi hatóságok felhatalmazása nélkül cselekedett – sietett tudatni a moszkvai központ.

Kicsapta a biztosítékot hogy az ortodox főpap beszédében megemlítette:

“Sztálin sok új vértanút adott az ortodox egyháznak!”

Ez utalás arra, hogy a Szovjetunióban szisztematikusan üldözték az egyházakat. Rengeteg egyházi vezetőt gyilkoltak meg vagy küldtek a Gulágra, ahol a rémes körülmények miatt gyorsan meghaltak. Sztálin “átszervezte” az egyházakat, az elöljárók a kommunista titkosrendőrség tisztjei lettek.

Ez a mai napig fennáll: Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője egyben az orosz titkosszolgálat tábornoka is. Érdemes megemlíteni, hogy Kirill pátriárka nevét az uniós szankciós listáról a magyar diplomácia vettette le mondván “egyházi személlyel szemben nem alkalmazunk szankciókat.”

Kiril pátriárka igen hálás ezért, mert így nem kobozták el többmillió eurós vagyonát Európában. Magyarországon jelenleg az orosz ortodox egyház egykori második embere képviseli Kirill pátriárkát. Alfejev metropolitával Ferenc pápa is találkozott Magyarországon, mert a katolikus egyház feje közvetíteni szeretne Kijev és Moszkva között a mielőbbi tűzszünet érdekében.

Sztálin papneveldéből startolt

A szegény grúz családból származó fiatalember papneveldében tanult Tbilisziben. Innen kirúgták amikor bekapcsolódott a forradalmi mozgalmakba. Sztálin nemzetiségi népbiztos volt a Szovjetunió megalakulása idején, és indítványozta a nemzeti elitek lefejezését beleértve az egyházi vezetőket is. Lenin a forradalom idején nemzeti önrendelkezést ígért, és ennek értelmében független is lett Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia. Georgia-Grúzia is szeretett volna az maradni, de nem sikerült: a Vörös Hadsereg elfoglalta az országot, és megkezdődött a brutális tisztogatás. A vörös terror végzett az egyházi vezetőkkel és a papok többségével. Amikor a Szovjetunió végveszélybe került 1941 nyarán, mert Hitler az akkori világ legerősebb hadseregével megtámadta az országot, akkor Sztálin felfedezte az egyházat: ortodox pópák hívtak fel a nagy honvédő háborúra, melyet hihetetlen véráldozattal az oroszok végül is megnyertek a náci Németország ellen.

Az egyházak elleni elnyomás ennek ellenére folytatódott, a Szovjetunióhoz frissen került területeken éppoly brutális volt mint korábban a huszas-harmincas években. Kárpátalján görög-katolikus püspököket is meggyilkoltak az akkori helyi vezető, Nyikita Szergejevics Hruscsov javaslatára.

Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!?

A diktátor 1953 tavaszán halt meg, és a Lenin mauzóleumban temették el Moszkvában a Vörös téren. Utóda Nyikita Szergejevics Hruscsov lett, aki 1956 elején nagy beszédben leplezte le Sztálin bűneit a kommunista párt huszadik kongresszusán. Sztálint kitették a Lenin mauzóleumból, szobrainak eltávolítása megkezdődött. Sztálingrád városát átkeresztelték Volgográdra. Az 1956-os magyar forradalom idején ledöntötték Sztálin szobrát. Amióta Putyin hatalomra került Moszkvában az ezredfordulón megkezdődött Sztálin rehabilitálása. Putyin, a KGB egykori alezredese, az orosz ortodox egyház fővédnöke lett éppúgy ahogy a cárok is betöltötték ezt a szerepet. A nacionalista propaganda Sztálinnal kapcsolatban kizárólag azt hangsúlyozta, hogy megnyerte a második világháborút, és olyan nagy birodalmat hozott létre, amely korábban egyetlen cárnak sem sikerült. A több tízmillió áldozatról nemigen esik szó manapság Oroszországban. Ahol azon is megdöbbentek, hogy a Szovjetunió bukásának idején Ukrajna lakosságának 90%-a a függetlenség mellett döntött holott akkoriban nagyon jelentős volt az orosz kisebbség az országban. Mindenki emlékezett azonban Ukrajnában a holodomorra, amikor a harmincas években legkevesebb 5 millióan haltak éhen Ukrajnában, ahol a termést elkobozták a hatóságok, a paraszt családokat pedig hagyták éhen halni. Az áldozatok között egymillió gyerek is volt! Sztálin felesége Ukrajnából hazatérve felelősségre vonta férjét. Vita bontakozott ki, és pisztoly dördült. Sztálin felesége meghalt. A hivatalos verzió: öngyilkos lett.

Ma az orosz lakosság 70%-a kedvezően ítéli meg Sztálin szerepét. Ők azok, akik támogatják Putyin háborúját Ukrajnában.

Sztálin, a grúz bolsevik felfedezte, hogy a nagyorosz nacionalizmus komolyabb politikai erő mint a marxista-leninista világmegváltás.

Putyin ezt az irányt követi miután nem tudta modernizálni Oroszországot. Ahogy a változásra képtelen, agyilag leépült szovjet vezetés megindította a háborút Afganisztánban 1978-ban, Putyin megkezdte a megnyerhetetlen “különleges hadműveletet” Ukrajnában. A szovjet vezetésnek tíz évébe került, hogy kijöjjön a zsákutcából, Afganisztánból.

Putyin háborúja Ukrajnában csaknem másfél éve tart…

Víz vészhelyzet

2023-08-18

25 állam – ahol a globális lakosság egynegyede él – minden évben felhasználja szinte az egész vízkészletét, a világ lakosságának fele pedig évente legkevesebb egy hónapig szintén szembekerül ezzel a problémával – ezzel a drámai megállapítással kezdi jelentését a World Resources Institute.

A világ lakosságának egynegyede vízhiánnyal küszködik, és ez csak egyre rosszabb lesz.

Ha nem változik semmi sem, akkor a vízhiány egyre rosszabb lesz a világon, de mi okozza a globális vízhiányt? Az, hogy igen dinamikusan nő a vízigény mindenütt: 1960 óta ez több mint megkétszereződött a világon.

Hol a legrosszabb a helyzet? Ott, ahol dinamikusan növekszik a lakosság , és emiatt exponenciálisan nő a vízfelhasználás. Olyan országok ezek, amelyek évente a megújuló vízkészletek több mint a 80%-át kihasználják. Nem kizárólag fejlődő országokról van szó bár a döntő többség ide tartozik, de a vízkészletek igen aránytalanul oszlanak el a világon, ezért például Anglia is ebbe a csoportba tartozik.

A legnagyobb a vízhiány a következő országokban: Bahrein, Ciprus, Katar, Kuvait, Libanon és Omán.

Ha a térképre nézünk, akkor azt látjuk, hogy a leginkább vízhiányos régió a Közel Kelet és Észak Afrika. Itt a lakosság 83%-a kénytelen szembenézni a vízhiánnyal. Nem sokkal jobb a helyzet Dél Ázsiában sem: ott a lakosság 74%-a van ebben a szorult helyzetben.

1 milliárd emberrel több él majd ezeken a területeken

2050-ben sokkal drámaibb lehet a helyzet, mert megnő a lakosság miközben a vízkészletek maradnak. Az előrejelzések szerint 20-25%-kal lesz magasabb a globális vízigény
2050-ben mint jelenleg. A fejlett országokat jóval kisebb veszély fenyegeti hiszen ott a vízigény valószínűleg nem nő jelentősen. Épp ezzel ellenkezőleg: Afrika vízhiánya drámaivá válhat a következő évtizedekben a nagy népszaporulat miatt. A Szaharától délre egyelőre még nincs nagy vízhiány, de ez gyorsan megváltozik a sok gyerek miatt. 163%-kal nőhet meg az igény a maihoz képest 2050-ben. Ez óriási növekedés hiszen a második helyezett Latin Amerikában “mindössze “ 43%-kal számolnak. Afrika a nagy népesség növekedéssel és vízfelhasználással dinamikusan fokozhatja a gazdaság teljesítményét, de ezt fékezheti a vízhiány, amely átlagosan 6%-ot csíp le a potenciális GDP növekedésből.

Az aszály világprobléma

A globális GDP csaknem egyharmadát – 31%-ot befolyásolhatja kedvezőtlenül a vízhiány 2050-ben – jósolják a szakértők. Négy népes ország különösen nagy gondban lesz: India, Mexikó, Egyiptom és Törökország. Ha nincs elég víz, akkor az aszály nagy károkat okozhat a mezőgazdaságnak, egész iparágak állhatnak le, és mindenkinek szembe kellene nézni áramszünetekkel. Indiában ezt már ki is próbálhatták 2017 és 2021 között amikor a vízhiány miatt nem tudták hűteni az erőműveket, és emiatt az ország 8,2 terrawatt óra energiát veszített.

A világ élelmiszerbiztonsága is veszélybe kerülhet, mert vízhiány lesz az öntözött földek 60% án. Ennek következtében kár érheti a cukornád, a búza, a rizs és a kukorica termést.

A World Resources Institute szakértői minden országnak egységes vízgazdálkodási program kidolgozását javasolják hosszú távra.

A Világbank és más nemzetközi pénzintézetek úgy támogathatják a legjobban a vízhiány elleni harcot, ha elengedik a fejlődő államok adósságának egy részét cserében azért, hogy azok átfogó vízgazdálkodási programot dolgoznak ki.

A már jelenleg is vízhiánnyal küszködő országokban méginkább koncentrálni kellene a megújuló energia forrásokra mint a szél vagy a napenergia, mert azok vízigénye jóval kisebb mint a hagyományos energia termelő ágazaté.

Magyarország helyzete viszonylag kedvező, mert a vízhiányos listán csak a 127-ik, és abba a csoportba került, ahol csak a megújuló víz készletek 10-20%-át használják fel egy évben. A 164 államot tartalmazó listán mögöttünk van Svájc vagyis ott egy kicsit jobb a helyzet, de messze megelőz minket a vízhiány tekintetében Németország, amely a 69-ik listán – írja a World Resources Institute jelentése.

Rubel a mélyben – Putyin brutális intézkedéseket tervez

2023-08-17

Egy dollár értéke 100 rubel fölé nőtt, és a nemzeti bank hiába emelte a kamatlábat 12%-ra, nem tudta megállítani a zuhanást. Putyin ezért tőke kontrollt tervez – értesült a Financial Times.

A nagy exportőröket arra kényszerítené az új rendszer, hogy bevételeik 80%-át váltsák át rubelre, hogy ily módon erősítsék a gyengélkedő orosz fizetőeszközt. Ezenkívül betiltanák a külföldi osztalék kifizetéseket. A külföldi hiteleket sem lehetne meghosszabbítani. Megszűnne mindenféle import támogatás. Ezenkívül korlátoznák a swap ügyleteket és azt az összeget, amelyet az exportáló cégek kivihetnek Oroszországból. A csomagot a pénzügyminisztérium állította össze, amely bírálja a nemzeti bankot a kialakult helyzetért. A nemzeti bank – látva a drámai leértékelődést – vésztanácskozást hívott össze, és arról döntött, hogy

a kamatlábat brutális mértékben emeli 8,5%-ról 12%-ra.

Ilyesmire csakis tavaly tavasszal került sor nem sokkal azután, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Akkor a rubel árfolyama még drámaibb mértékben csökkent: egy dollárért már 150-et is adtak. Aztán Moszkvának sikerült elkerülnie a pénzügyi összeomlást, és ez nem volt könnyű hiszen Nyugaton zároltak mintegy 300 milliárd dollárt az orosz deviza készletből. Az energia válság a magas földgáz és olajárakkal kihúzta a bajból akkor Oroszországot, most azonban az elhúzódó háború miatt napvilágra kerültek az orosz gazdaság strukturális nehézségei, amelyeket a nyugati szankciók fokoztak.

Idén a rubel már 26%-ot veszített az értékéből. A fejlődő országok valutái közül a három legrosszabbul teljesítő közé tartozott.

Marad a gyenge rubel?

Szakértők rámutattak arra, hogy a gyenge rubelnek komoly előnyei is voltak Putyin számára hiszen a költségvetés problémáit így könnyebb volt megoldani. A háború igen költséges dolog, de ezt Putyinnak oly módon kell finanszíroznia, hogy ne okozzon lényeges életszínvonal csökkenést- írja a CNN gazdasági rovata. Az orosz elnök népszerűsége jelentős mértékben azon nyugszik, hogy korábban életszínvonal emelkedést produkált, most pedig azt ígérte Oroszország lakóinak, hogy “helyi hadművelettel” kiterjeszti az ország határait. Ma már mind nehezebb tagadni, hogy háború zajlik Ukrajnában, ahol lassan másfél éve mindkét fél hatalmas áldozatokat hoz a győzelem érdekében. Győzelem viszont sehol sincs, ezért a Kreml megkétszerezte idei katonai költségvetést, amely így túllépi a 100 milliárd dollárt. Oroszország sok fegyvert vásárol vissza Indiából és Észak Koreából.

A Reuters megszerzett egy olyan titkos dokumentumot, mely szerint a katonai költségvetés immár eléri a közkiadások egyharmadát!

Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnökasszonya elmondta a rubel válságával kapcsolatban, hogy csökkentek az export bevételek , mert az első félévben olcsóbb lett az olaj és a földgáz a világpiacon. Jelentősen megnőttek “az állami költségvetés igényei” – fogalmazott finoman a nemzeti bank elnökasszonya a katonai kiadások drámai emelkedésével kapcsolatban.

Mindez növeli az inflációt is, ezért a moszkvai nemzeti bank nem zárja ki a kamatláb további emelését.

Makszim Oreskin, Putyin egyik gazdasági tanácsadója a nemzeti bankot okolta a nehéz helyzetért, és hangsúlyozta “a gyenge rubel rossz Oroszországnak, mert nehezíti a strukturális változásokat és negatív hatással van az életszínvonalra.”

A NATO főtitkár ukrajnai béketervében maga Stoltenberg is kétkedik, de…

2023-08-17

Ukrajna csakis akkor lehet a NATO tagja, ha lemond területének egy részéről Oroszország javára – ezt a tökéletesen realista javaslatot fogalmazta meg Jens Stoltenberg kabinetfőnöke.

A NATO főtitkárát emiatt nemcsak Kijevben bírálták, ezért másnap közölte: hiba volt beszélni erről. Vagyis nem magától a realista javaslattól határolta el magát Jens Stoltenberg hanem csak annyit mondott, hogy nem kellett volna arról beszélnie egy norvég lapban. A háttérben tehát folyik az egyezkedés hiszen mindenki látja: nem reális Ukrajna kormányának az az elképzelése, hogy katonai erővel kiszorítja Oroszországot az ország területéről. Erről folytak már tárgyalások Szaúd Arábiában, ahol jelen volt Kína képviselője is. Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert Putyinra csakis a kínaiak tudnak nyomást gyakorolni a béke érdekében. Márpedig Yellen amerikai pénzügyminiszter nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg azt a nyilvánvaló igazságot, hogy a stagnáló világgazdaság számára a legjobb hír egy fegyverszünet lenne Ukrajna és Oroszország között.

Újabb orosz tábornok halt meg rejtélyes körülmények között

Gennagyij Zsidko vezérezredes egy rövid ideig irányította az ukrajnai orosz hadműveleteket. Majd Putyin leváltotta, mert az eredmények távolról sem feleltek meg az elképzeléseinek. Gennagyij Zsidko tábornok Szíriában az orosz fegyveres erők vezérkari főnökeként szolgált 2016-ban. Ezért megkapta az Oroszország hőse kitüntetést, majd Putyin kinevezte a hadügyminiszter egyik helyettesének. Az ukrajnai támadás megkezdése előtt nevezték ki a keleti katonai körzet parancsnokának. Ez a katonai körzet volt a felelős a támadásért. Miután az orosz csapatok nem tudták bevenni Kijevet a háború első napjaiban, ezért a keleti hadszíntérre koncentráltak. Itt érte őket megalázó vereség Harkov közelében 2022 őszén. Ezért Putyin bűnbakként Zsidko vezérezredest nevezte meg, akit leváltott tisztségéből. Az ő utóda lett Szurovikin tábornok, aki belekeveredett a Prigozsin féle pancser puccsba, ezért jelenleg háziőrizetben van.

Mi lett Zsidko vezérezredessel? Senki sem tudja, mert a múlt ősz óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt.

Egy félig legális portálon annyi jelent meg róla, hogy az 58 éves Gennagyij Zsidko vezérezredes hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt.

Hol és mikor? Erről senki sem tud. Magasrangú katonák nem szoktak kiesni az ablakon Oroszországban sem,

az orosz Windows program a civileknek van fenntartva Putyin birodalmában.

Még az is lehet, hogy betegség következtében halt meg ágyban párnák között, de Putyin birodalmában éppúgy a hazugság az úr mint Sztálin rendszerében. Még azt sem hiszi el senki sem, ha talán véletlenül valami tényleg igaz Moszkva állításaiból.

Ukrajnában a hadműveleteket jelenleg Valerij Geraszimov hadseregtábornok, vezérkari főnök irányítja. Róla a CIA azt a hírt terjeszti, hogy a háború előtti sorsdöntő tanácskozáson ellene szavazott Putyin Kijev elfoglalásáról szőtt álmainak éppúgy mint Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke is. Ellenszavazatuk nem sokat nyomhatott a latban hiszen Putyin mégiscsak megindította a támadást viszont mindkét magasrangú vezető a helyén maradhatott. Szergej Nariskin rendszeresen tárgyal telefonon a CIA igazgatójával. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt. Utoljára ő beszélt Putyinnal a háború előtt. Medvegyev, Putyin helyettese az orosz biztonsági tanácsban, úgy reagált a Stoltenberg tervre, hogy

nem mondanak le Kijevről sem hiszen az ukrán főváros “az orosz városok anyja”.

Moszkvai szereposztás szerint az egykor liberális Medvegyev jelenleg a szélsőséges nacionalista szerepét alakítja. Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy “nem akarunk újabb területeket elfoglalni Ukrajnában.”

Kissinger, az USA 100 éves ex külügyminisztere, aki nemrég Pekingben járt, azt nyilatkozta, hogy az év vége előtt lehet tűzszünet Ukrajna és Oroszország között – kínai közvetítéssel. A két Korea között máig sincs béke, csak tűzszünet – mutatott rá Kissinger a koreai háború befejezésének hetvenedik évfordulóján, csakhogy teljesen más érdekek mentén tartja magát mindkét fél a tűzszünethez.

Ukrajna és Oroszország viszonylatában a tűzszünet betartására valamint az azt követő béketárgyalások eredményességére nem igazán látszik még csak halvány esély sem.

A Sziget Fesztivál a szabadság egyik utolsó szigete Magyarországon

2023-08-14

Arról ír a francia közszolgálati rádió, az RFI tudósítója Budapestről, hogy a Sziget Fesztivál a szabadság utolsó bástyája Magyarországon.

“Ez a fesztivál a szabadság bástyája, amely még ellenáll az autokrata miniszterelnöknek, Orbán Viktornak” – írja a francia tudósító. Aki megemlíti, hogy a Sziget Fesztivál fő tulajdonosa amerikai, ezért is tud ellenállni annak az offenzívának, melyet a magyar kulturális élet ellenőrzésére indított Orbán Viktor.

“A hangulat zseniális, itt minden országból vannak fiatalok, és mindenki beszélget mindenkivel” – mondja Franck, a fiatal francia villanyszerelő.

90 országból érkeztek a fellépő művészek , akik körülbelül 50 előadást tartanak. Ezenkívül vannak ingyenes jóga tanfolyamok, és jazz táncot is lehet tanulni a Szigeten. 13 afrikai ország képviselteti magát ezen a hatalmas rendezvényen.

Az egész Sziget Fesztivál toleranciát sugároz.

“Azt hallottam, hogy a magyar kormány nem épp a demokrácia és a szabadság bajnoka, de ezzel szemben azt tapasztalom itt, hogy ez egy teljesen normális hely. Teljesen nyitott a világra” – ez Nicolas véleménye. Aki a kongói slammer, JJ Bola színpadi fellépésére figyel. A kongói előadó a migránsok jogairól beszél.

“Ez a költő azt hangsúlyozza, hogy a bevándorlóknak milyen nehéz beilleszkedniük egy új társadalomba. Mi egyáltalán nem képviselünk semmiféle pártot, de a fesztivál a toleranciát sugallja. Azt szeretnénk ha megszólalna az elnyomottak hangja is. Amióta létezik a Sziget, azóta ez a filozófiánk, ez benne van a DNS-ünkben” – mondta a francia tudósítónak Kádár Tamás, a Sziget igazgatója.

32 ezer eurós LMBTQ büntetés

Az Orbán kormány támadást indított, hogy még jobban ellenőrizze a kulturális életet. A Libri megszerzésével az egész könyvpiacon uralkodó pozíciót ért el. A magyar kormány akcióba lendült az LMBTQ mozgalom ellen. Bünteti az ilyen könyveket árusító boltokat: egy esetben 32 ezer euró volt a büntetés összege – írja az RFI tudósítója.

“Ez a törvény teljes őrület, de jelen pillanatban nem befolyásolja a Sziget programját – hangsúlyozza meg az igazgató. A szivárványos zászlók mindenütt lobognak és gyakran látni drag queeneket is. Ettől sok ultrakonzervatív idegrohamot kaphatna” – erősíti meg a francia tudósító.

“A magyar kormány most minket támad, míg korábban a migránsokra vetette magát. Ez a kormány nem lehet meg ellenségkép nélkül”

– nyilatkozta Sulyok Viktória. A magyar LGBT+ nemkormányzati szervezet főnöke hozzátette: “korábban bemehettünk a középiskolákba, de a kormány most kitiltott onnan bennünket.”

Ákos, ugyanennek a nemkormányzati szervezetnek a munkatársa azt fájlalja, hogy

“a homoszexuális párok nem házasodhatnak össze Magyarországon, és nem fogadhatnak örökbe gyereket.”

A 29 éves fiatalember nagyon boldog itt a Sziget Fesztiválon:” itt vannak LMBTQ rendezvények, azzal sétálhatok kézen fogva, akivel csak akarok. Az emberek itt nagyon toleránsak. Csak az a baj, hogy az egész csak hétig tart a Szigeten.”

Robot tanítja angolul a hároméves óvodásokat Izraelben

2023-08-11

Tel Avivban az egyetemen kifejlesztettek egy mesterséges intelligencia programot, amely idegen nyelvet tanít gyerekeknek.

Egy startup cég szerint pszichológusok úgy ítélik meg, hogy a nyelvtanulást nem lehet eléggé korán kezdeni. Ezért hároméves óvodásoknak írtak angol tanulási programot.

Hogy működik ez a gyakorlatban?

Az óvónéni bemutatja a gyerekeknek a robotot, és elmondja nekik, hogyha együttműködnek vele, akkor nagyon hamar jól megtanulhatnak angolul. Ezt követően a robot átveszi a tanár szerepet, az óvodapedagógus távirányítással figyelheti a nyelvórát, de csak akkor avatkozik be, hogyha valami gixer történik. Az óvodapedagógus egyszerre több robot nyelvóráját is figyelemmel kísérheti. A robot ösztönzi az interaktivitást, és elmenti az órákat vagyis utólag elemezni lehet az eredményeket illetve a problémákat.

Kísérleti program

Már két óvodában használják – egyelőre kísérleti jelleggel – Izraelben ezt a programot, amely Helen Doron módszerén alapszik. Ha beválik, akkor a program alkotói szerint másutt is alkalmazhatják, sőt az országon kívül is. Minthogy az angol igen népszerű Izraelben, ezért a gyerekek többsége igencsak motivált a nyelvtanulásban. Ha a mesterséges intelligencia eredményesen átvállalhatja a nyelvtanítás egy részét az iskolákban és az óvodákban, akkor ez komoly változásokat indíthat el, mert a diákok gyorsabban és eredményesebben tanulhatják meg az idegen nyelveket. Izrael a mesterséges intelligencia fejlesztésében az élvonalban jár, és ezt támogatja a kormányzat is hiszen ennek nagyon komoly stratégiai jelentősége is van.

Orosz olaj: többet adtak el, de kevesebbért

2023-08-10

2023 első fejében mennyiségben rekordot döntött az orosz olaj exportja, de a bevétel ezzel nem volt arányos, mert a tavalyihoz képest csökkent. Most viszont az áremelésben bíznak az oroszok éppúgy mint a többi olaj termelő. Szaúd Arábia és Oroszország ennek érdekében csökkenti az olaj kitermelését.

Három hónapos csúcson az olajár, mert a mesterséges hiány áremelkedést eredményez.

Beválni látszik Szaúd Arábia taktikája: kevesebb olaj kitermelése áremelkedést idéz elő. Az alacsonyabb árak az év elején megnyírbálták az Aramco profitját: a hétfőn közzétett jelentés brutális csökkenést mutat a második félévben.

Egy millió hordóval csökkentette az olaj kitermelést naponta Szaúd Arábia júliusban, és a hétvégén jelezte: szeptemberig visszafogja a kitermelést, hogy magasabb árat érjen el a világpiacon.

Az OPEC+ miniszteri videó konferenciája a hétvégén jóváhagyta Szaúd Arábia döntését, amelyhez Oroszország is csatlakozott 300 ezer hordó olajjal.

70 dollár alá csökkent az év első felében az ár, emiatt lépett Szaúd Arábia, mely óriási nyereséget húzott az energia válságból. Az Aramco a Fortune éves listáján a legsikeresebb cégnek bizonyult az óriások között olyannyira, hogy az amerikai lap megjósolta: jövőre talán már első is lehet – megelőzve a Wal-Mart amerikai kiskereskedelmi láncot, amely már tíz éve tartja aranyérmes helyezését a globális piacon. Az Aramco tavaly rekord profitot produkált, de az idei második negyedév igen rosszul sikerült a szaúdi olaj óriásnak:

38%-kal kisebb a nyereség a második félévben – jelentette az AFP hírügynökség hétfőn Rijádból. Az Aramco problémája az, hogy már az első negyedévben is csaknem 20%-kal csökkent a profitja. Persze ne felejtsük el, hogy a viszonyítási alap a 2022-es év amikor februárban Putyin megtámadta Ukrajnát, és az energia árak az egekbe szöktek.

Ezért az Aramco főnöke nincs igazán kétségbeesve: ”erős pénzügyi mutatóink azt jelzik, hogy tudtunk alkalmazkodni az üzleti ciklusokhoz” – írta hétfői közleményében Amin Nasszer, a világ legnagyobb olajtársaságának elnöke.

Kilenc hónapos csúcson a benzinár az USA-ban

84,50-re ment fel a Brent olaj ára a szaúdi bejelentésre, ez azután hétfőn valamelyest mérséklődött, mert mindenki előre beárazta, hogy Szaúd Arábia és Oroszország a termelés visszafogásával akar magasabb árat elérni a globális piacon.

“Az OPEC+ döntése arcul csapja a washingtoni kormányzat infláció csökkentő politikáját”

– értékelte a helyzetet Robert Yawger, a Mizuho Securities alelnöke. Aki rámutatott arra, hogy Szaúd Arábia és Oroszország ily módon akarja feltölteni a költségvetését.

Mit szól ehhez a Fehér Ház?

“Együttműködünk a termelőkkel és a fogyasztókkal abban, hogy az energia piac támogassa a növekedést, és egyúttal szeretnénk alacsonyabb árat is elérni a fogyasztóknak” – közölte a Fehér Ház az álláspontját a CNN gazdasági rovatával. Amely megírta, hogy a hétvégén egy gallon benzin 3,82 dollár volt, a legmagasabb 2022 októbere óta.

“Négy dollár a vörös vonal, ha azt eléri a benzinár, akkor megöli a keresletet”

– hangsúlyozza a Mizuho Securities alelnöke. Az alelnök rámutatott arra is, hogy a dízel még drágább pedig ez a gazdaság működése szempontjából nagyon fontos hiszen ezt használják a kamionok, a vonatok és a hajók. A gazdasági növekedés pedig szemmel láthatóan fontosabb a Fehér Háznak mint az infláció elleni harc.

A magas olajár nemcsak az infláció miatt jelent gondot a Biden adminisztrációnak hanem amiatt is, hogy Oroszország jórészt ebből finanszírozza a háborút Ukrajnában. Az oroszok nem tesznek közzé számokat a háború kezdete óta, de a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint júniusban Oroszország olajbevétele 1,5 milliárd dollárral csökkent az előző évhez képest. Oroszországot szeptembertől vállalta a 300 ezer hordós csökkentést.

Szaúd Arábiában a hétvégén békekonferenciát tartottak az ukrajnai háború mielőbbi befejezésére. Ezen részt vett Kína, a világ legnagyobb olaj vásárlója is. Az olajpiacon nagy változást indíthat el, ha a kínai gazdaság beindul, de erről egyelőre nincs szó – nyilatkoztak a szakértők a CNN gazdasági rovatának.

Orbán csapata felfedezi Marxot

2023-08-06

Orbán Viktor a fundamentalista antikommunista az utóbbi időben lelkesen méltatja Kínát, melyet a kommunista párt vezet vaskézzel immár 74 éve. A magyar miniszterelnök egyidejűleg bírálja a Nyugatot, “amely hanyatlik”, és különösen az Egyesült Államokat, “mely puccsot készít elő ellene.”

Jeszenszky Zsolt, a Hír Tv sztárja ezekután nem tehetett mást minthogy felfedezte Marx Károlyt, a kapitalizmus elszánt bírálóját.

“Marx jó kérdésekre rossz válaszokat adott“

– állapítja meg a Pesti Srácok oldalán korunk jeles teoretikusa. Jeszenszky Zsolt előadja Marx elméletét a tőke koncentrációjáról és centralizálásáról. Korunkban megtette ezt már a francia baloldali közgazdász, Thomas Piketty, akinek Capital-Tőke című könyve hetekig vezette a népszerűségi listát New Yorkban is. Konklúzió: nagyon kevesek kezében nagyon sok pénz összpontosul méghozzá egy országban: Marx idején ez a brit birodalom volt, ma pedig az Egyesült Államok. Ez a pénzügyi elit irányítja a világgazdaságot – írja Marx nyomán Jeszenszky Zsolt.

Miért hadakozik akkor Orbán az USA ellen?

Mert szuverenista vagyis a saját erejére kíván támaszkodni. Erre látja jó példának Kínát Orbán és Jeszenszky Zsolt. Csakhogy ez vaskos tévedés: a kínai gazdasági csoda az USA aktív támogatásával ment végbe! A nyugati tőke és technológia tette naggyá Kínát nem pedig a konfrontáció az Egyesült Államokkal. Az a szovjet- orosz út, amely egyértelműen a zsákutcába vezetett el. Peking kezét lábát összetörve igyekszik elkerülni a konfrontációt, mert jól látja, hogy Moszkva mire ment azzal. Amióta leállt az együttműködés az USA-val a Kína gazdasági csoda odalett. Ezért Peking mindenáron modus vivendit akar találni az Egyesült Államokkal nem pedig szembeállni vele mint Vlagyimir Putyin vagy Orbán Viktor. Harmadikként ide kívánkozik még Kim Dzsong un neve: Észak Korea fura ura a szuverén nemzeti kommunizmus megtestesítője. Dzsucse a rendszer alapja vagyis: támaszkodjunk a saját erőnkre! A végeredmény katasztrofális: miközben Dél Korea az USA aktív támogatásával a világ egyik gazdasági nagyhatalma lett, melynek GDP-je meghaladja a jóval nagyobb és népesebb Oroszországét, Észak Koreában a diktátornak sírva kellett bocsánatot kérnie népétől a folyamatos éhezésért. Ide vezethet a folyamatos szembenállás az Egyesült Államokkal, de ki akar ide eljutni?

Fukuyama: Veszélyben a liberalizmus az egész világon

2023-08-03

Az amerikai történész, aki a kaliforniai Stanford Egyetemen tanít a New York-i Bloomberg portálnak nyilatkozott megemlítve a magyar nacionalizmust is.

Fukuyama:

“Az Egyesült Államokban és Európában gyakran annak tulajdonítják a szélsőjobb megerősödését, hogy a globalizáció növeli az egyenlőtlenséget: a munkásosztály lemaradt, mert a munkahelyeket külföldre vitték

– nyilatkozta Fukujama.

Ez csak a magyarázat egy része, mert nem baloldali szélsőségek törnek előre hanem jobboldaliak. Ezek nacionalista mozgalmak, a nemzeti identitást keresik. Ellenzik a bevándorlást. A másik tényező a technológiai változás: az internet lerombolta a hierarchiát a hírek terjesztésében.

A modernizáció koherens jelenség: mindegy, hogy Észak Amerikában megy-e végbe vagy Kínában. A technológiai változás egy irányba mutat: urbanizáció, nagyobb társadalmi mozgás, magasabb oktatási színvonal stb.

Korábban úgy gondoltam, hogyha Kínában kialakul egy jelentős középosztály, akkor beköszönt ott is a demokrácia, de ez nem történt meg. Kínának különleges nemzeti történelme van, ezért van nagy presztízse a kommunista pártnak.”

Amerika Achilles sarka lehet az a politika, amely az egész világon szembeállítja a demokráciákat az autokráciákkal – írta Niall Ferguson, a Stanford egyetem professzora. Ön szerint az USA jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a demokráciára nézve. Miért?

“Ha Donald Trumpot megválasztják 2024-ben akkor nem egy konzervatív politikus kerül hatalomra, aki alacsonyabb adókat és kisebb bevándorlást akar, hanem támadást indít az alapvető liberális intézmények ellen. Ha valakit megválasztanak azután, hogy kérdésessé tett egy tisztességes választást, akkor kidobják a demokráciát az ablakon.

Az amerikai demokrácia nem szól semmit a bürokráciáról, melyet Trump deep state-nek nevez, de ez mégiscsak fontos gátja a végrehajtó hatalom döntéseinek. Ez azt jelenti, hogy szakértelem kell az állam ügyeinek intézéséhez, és ezt az elnöknek is figyelembe kell vennie. Kivéve, ha az elnököt Donald Trumpnak hívják.

Az Egyesült Államokban 1883-ban hoztak egy törvényt arról, hogy vizsgához kell kötni az államigazgatási munkát.

A világon sok helyen bírálják a liberális demokráciát jobbról és balról egyaránt. A jobboldaliak azt mondják, hogyha én hindu vagy magyar vagyok, akkor ez valamiféle különleges állapot. Ez a nacionalizmus. A baloldaliak pedig a szólás szabadságot és a toleranciát bírálják pedig ezek liberális értékek” – nyilatkozta Francis Fukuyama a Bloomberg hírügynökségnek.

Miért népszerű Trump és a liberális demokrácia többi ellenfele?

Fukuyama elismeri, hogy a globalizáció a munkavállalókat kínosan érintette a fejlett országokban. A nemzetiszocialista reakció ebből a szempontból érthető: a munkahely védelmezését jelenti a külföldi konkurrenciától. Az igazán fontos trend az, amelyre a francia közgazdász , Thomas Piketty mutatott rá: a tőke jövedelmek sokkal gyorsabban nőnek mint a munkabérek. The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag tovább gazdagodik – énekelte Leonard Cohen: Everybody knows – mindenki tudja című számában már évtizedekkel ezelőtt.

Azért kell ellenségnek nyilvánítani Kínát, hogy ki ne derüljön: az amerikai és más külföldi cégek döntő szerepet játszottak abban, hogy az Egyesült Államok megteremtse a saját vetélytársát a világpiacon. Óriási profitokat vágtak zsebre Kínában. Most pedig a Kína ellenes politika nem arra ösztönzi a nyugati tőkét, hogy hazatérjen, és a drága hazai munkaerőt alkalmazza, hanem arra, hogy új Kínát keressen magának: Indiában, Indonéziában, Vietnamban stb.

1...131415...57 14. oldal a 57-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

ki