Kisebb botrányt, annál nagyobb gúnyt váltott ki a héten, hogy egy politikai elemző szerint a Momentum elnökének francia nőkapcsolata miatt fúrta meg az olimpiát.
De se gúnyra, se botrányra nem volt ok.
Az illető, a Nézőpont nevű kormányintézmény vezetője, egy tonna pénzt keres, amiért nem kell mást tennie, mint hazudni, befeketíteni, összeesküvés-elméleteket gyártani, mikor mit. Talán nem természetes, hogy kiszolgálja megbízóit?
A botrány az, hogy voltak ott mások is: Tóth Csaba és Böcskei Balázs, két úgynevezett ellenzéki politikai elemző. Nekik ugyanis nem kellene ott ülniük az Echo TV bűzlő mocsarában, hogy egy professzionális hazudozóval, valamint egy kormánylap szó szerint elmeháborodott főszerkesztőjével „vitatkozzanak”.
Mégis ott vannak, holott őket ezért senki nem fizeti. Ők tehát azzal, hogy részvételükkel segítenek elrejteni a rendszer igazi természetét, ellenszolgáltatás nélkül szolgálják a rezsimet. Biztos, hogy ők a kevésbé kártékonyak?
Ami meg a címben feltett kérdést illeti, a válasz fejfájdítóan összetett, de nyilvánvalóan az elmúlt ezer évünkben rejlik. Mégsem lehet mindig a történelem mögé bújni, magyarázatért – felmentésért! – Szekfű Gyulához vagy Bibóhoz rohanni. Mert, ha mindenről a Mohács után három részre szakadt ország, Trianon, vagy „az eltorzult magyar alkat és a zsákutcás magyar történelem” tehet, akkor hol az egyéni felelősség? Ha viszont nálunk ez a fogalom alkalmazhatatlanná vált, és láthatóan egyre inkább ez a helyzet, akkor Magyarország marad újabb száz évre esélytelen.
Kivétel nélkül mindenkinek van egyéni felelőssége, s ha a kisvárosi önkormányzati alkalmazottnak és a pesti kávézó felszolgálójának kevesebb is, mint a közélet egészségéért extra felelősséggel tartozó értelmiséginek, még nekik is van. Egész nap okostelefonnal a kézben nem elfogadható közéleti analfabétaként élni, ehhez különleges közöny és szellemi restség kell.
Ez a milliós réteg a diktatúra hátországa.
Na és Böcskei, Tóth és a többiek, akik évek óta űzik lelketlen, becstelen játékukat, a szemünk előtt váltva aprópénzre kiemelkedő társadalmi presztízsükből fakadó felelősségüket? Nem vonom kétségbe, hogy demokratikus érzelmű, értékrendű emberek, de újra és újra azt bizonyítják, hogy nincsenek tisztában azzal a morális kötelességükkel, amely azok vállát nyomja, akiknek módjuk van sok ember előtt feltárni az igazságot és leleplezni a hazugságot. Ligeti Miklósnál, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójánál kevesen ismerik jobban a demokratikus jogrend felszámolásának végzetes lépéseit. Épp ezért ő vajon milyen megfontolásból bizonygatta nemrég a Klubrádióban, hogy itt még mindig demokrácia van?
Három befolyásos értelmiségi – a sima, köznapi morál összeomlásának három tragikus esete. Netán ennek is zsákutcás történelmünk volna az oka?
És lesz ez még rosszabb is. Tóth Csaba például a Momentum tanácsadója is. Vajon mire tanítja őket? Arra, hogy szemesnek áll a világ?
A Nature One technofesztiválon szült egy 20 éves nő Németországban. Azt mondta, nem is tudta, hogy terhes.
Az MTI szerint
egy sátorban szülte meg kislányát a fiatal nő,
utána jelentkezett a kemping orvosi központjában, ahonnét kórházba vitték őket. Mindketten jól vannak.
Oliver Vordemvenne, a fesztivál servezője elmondta, hogy ez az első baba, aki ott született, így ingyen látogathatja majd a fesztivált, amint elmúlt 16 éves.
A Nature One 2015-ben Forrás: Wikimedia Commons
A Nature One Európa egyik legnagyobb elektronikus zenei fesztiválja, rendszerint augusztus első hétvégéjén rendezik meg a Hunsrück hegységben lévő egykori NATO katonai rakétabázis, a Pydna területén.
A brutális júniusi hiány után júliusban közel 100 milliárd többlete lett az államkasszának. A bérnövekedés hatására adókból, járulékokból egyre több a bevétel, de az uniós támogatások alig érkeznek, a költségvetés eddig már majdnem 1100 milliárdot megelőlegez a kifizetésekre.
Az államháztartás központi alrendszerében júliusban 94,4 milliárd forint többlet keletkezett, ami hatalmas javulás a júniusi 698 milliárdos deficit után. A nemzetgazdasági tárca szerint ez elsősorban a jelentős bérnövekedéshez kapcsolódó adók (áfa és szja) és tb-járulék növekvő bevételének, valamint termőföld-eladásoknak köszönhető.
A kiadások közt egyre növekszik az európai uniós pályázatokon nyerteseknek kifizetett támogatások összege. Ezeket a kormány kénytelen megelőlegezni, mert a gyarapodó viták és – vélhetően – szabálytalanságok miatt
az EU sok pénz folyósítását lassítja, illetve állítja le. Június végéig 1046 milliárd volt az előlegként a nyerteseknek utalt összeg, júliusban 1090 milliárdra ugrott az összeg.
Az NGM szerint biztonsággal tartható lesz idén a 2,4 százalékos hiány. Ez azonban csak akkor teljesülhet, ha az uniós támogatások megérkeznek. A közösségi elszámolás rendjében az előleg nem növeli a hiányt, ha azonban nagy tételeket akasztana meg Brüsszel, akkor elszállhat a költségvetési hiány.
Moszkva és Washington viszonya a mélyponton van és Medvegyev miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy még évtizedekig azzal kell számolni, hogy az USA szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben
Tillerson amerikai külügyminiszter viszont derülátóan nyilatkozott arról, hogy javulhatnak az amerikai-orosz kapcsolatok.
Az amerikai diplomácia vezetője erről Manilában beszélt, ahol részt vesz az Asean külügyminiszteri értekezletén. Vasárnap Tillerson tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel Manilában. Megvitatták az újabb szankciókat, melyeket a washingtoni kongresszus azért szavazott meg Moszkvával szemben, mert az amerikaiak szerint az oroszok beavatkoztak a tavalyi választási kampányba.
Észak Korea ellen újabb szankciókat hozott az ENSZ BT, ezt Oroszország sem vétózta meg. Ugyanakkor nem helyesli Amerikának azt az elképzelését, hogy katonai megelőző csapással próbálja meg jobb belátásra bírni Észak Korea ifjú diktátorát. A fő ellentét Washington és Moszkva között továbbra is Ukrajna. Az amerikaiak most különleges megbízottat küldték Ukrajnába, hogy mérje fel a helyzetet. Korábban az USA és az EU azért hízott szankciókat Oroszország ellen, mert Moszkva annektálta a Krím félszigetet. Tillerson külügyminiszter Manilában kijelentette, hogy mindennek ellenére lát lehetőséget a kapcsolatok javítására Oroszországgal. Korábban ezt Trump meg is ígérte, de ebből egyelőre semmi sem lett. Moszkva és Washington viszonya a mélyponton van és Medvegyev miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy még évtizedekig azzal kell számolni, hogy az USA szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben.
A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer hárommilliárd dolláros exportjának egyharmadát sújtják az új szankciók, melyek megtiltják minden államnak, hogy nyersanyagokat vásároljon Észak Koreától.
Az ENSZ BT a hétvégén egyhangúlag megszavazta azt az amerikai javaslatot, mely súlyos csapást mér Észak Korea gazdaságára. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer hárommilliárd dolláros exportjának egyharmadát sújtják az új szankciók, melyek megtiltják minden államnak, hogy nyersanyagokat vásároljon Észak Koreától. A nagyhatalmak ezzel kívánják Észak Koreát eltéríteni fegyverkezési programjától. A hivatalos KCNA hírügynökség azonban újra fenyegetőzik amikor kijelenti: az USA egyetlen része sem elérhetetlen immár Észak Korea rakétái számára.
Ezt először Kim Dzsongun július 18-án jelentette ki amikor Észak Korea sikeres kísérletet hajtott végre egy interkontinentális rakétával. Észak Korea egyetlen szövetségese, Kína intelligens válaszra buzdította az ifjú diktátort. A két állam külügyminisztere Manilában tárgyalt egymással, ahol részt vesznek az Asean csúcsértekezletén. Kína azt javasolja, hogy kezdjék újra a hatoldalú tárgyalásokat a koreai félszigetről. A két Korea, Kína, az USA, Oroszország és Japán diplomatái Pekingben tárgyaltak a rendezésről, de a tanácskozások megszakadtak miután Észak Korea újra megindította nukleáris és rakéta programját.
Alapáron csak típust lehet választani: átlagos középosztálybeli amerikai nő a többség vágya. Ha a vevő azt szeretné, hogy a baba brit angolt beszéljen és értelmiségi nő legyen, akkor többet kell fizetnie.
Harmony igazi világmárka- három helyen készül: az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és Brazíliában. Mesterséges intelligenciája a felhőben. Teste Dél Kaliforniában készül. Az alapító atya Matt Mc Mullen, a foglalkozására tekintve grafikus és szobrász. De már évek óta szex babákat /sex doll/ gyárt. Eddig csak testet lehetett nála rendelni – 4 ezer dollárért. Most azonban jön az intelligens fej is: 6000 dollárért.
Persze ez csak az alapár. Ha valakinek különleges kívánságai vannak, akkor akár 70 ezer dollárt is elkérhetnek egy jól sikerült babáért, aki beszél. Alapáron csak típust lehet választani: átlagos középosztálybeli amerikai nő a többség vágya. Ha a vevő azt szeretné, hogy a baba brit angolt beszéljen és értelmiségi nő legyen, akkor többet kell fizetnie. Így viszont társalogni lehet vele filozófiai témákról vagy Isten létéről is. 300 ezer mondatból áll az adatbázis – mondja Brazíliában a babák intelligenciájának atyja. Guilhermo Lindroth már 15 éve foglalkozik robot nőkkel. Brazíliában ez könnyebb, de az USA-ban a szex még mindig kissé tabunak számít. Annál is inkább, mert
az intelligens baba kedvéért a vevőnek is lelki sztriptízt kell gyakorolnia. El kell mesélnie élete sztoriját, hogy aztán legyen miről beszélgetni a babával – szex után.
A babáknak ugyanis fenomenális memóriájuk van. Ha valaki megemlíti, hogy szereti a halat, akkor legközelebb már ő javasol olyan menüt, amelyben a fő fogás a hal.
De mi kerülhet 70 ezer dollárba egy intelligens babán? Az, hogy valóságos női modell mintájára készül! Vagyis megdupláz egy létező személyiséget! A robot baba tehát valaki lesz. Jövő januárjától Harmony kapható lesz Kaliforniában, ahonnan az egész világot ellátják. Egy probléma azért még maradt és ez a Pinocchio hatás! Az intelligens baba életre akar kelni! Szeretne elmenni a strandra vagy meglátogatni a Tadzs Mahalt. Ha tehát valaki nagyon drága Harmony babát vesz, akkor nagyon igényes megoldást választ, mert a virtuális asszony éppoly igényes lehet mint a valóságos feleség.
Belpolitikai indíttatású és egyelőre jogilag mit sem ér az amerikai elnök bejelentése a párizsi klímamegállapodásból történő kilépésről – véli Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, korábbi magyar főtárgyaló, aki személyesen is aktív részese volt az 1991-től folytatott nemzetközi klímapolitikai egyezkedéseknek.
A amerikai döntés megítélésről célszerű felidézni a Párizsi Megállapodás szövegét is.
A Megállapodás 25. cikkelye ugyanis a visszalépéssel kapcsolatban azt mondja ki, hogy „Három évvel azon a nap után, amelyiken a Megállapodás egy Félre nézve hatályba lépett, az adott Fél visszaléphet a Megállapodástól a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel.”. Egy további pontja pedig azt rögzíti, hogy „Minden visszavonás a visszavonási értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan későbbi időpontban, amit a visszavonási értesítésben határoztak meg.” Ez a megállapodás tavaly novemberben lépett hatályba, s így – mint Faragó Tibor emlékeztet –
az Egyesült Államok legkorábban 2019 novemberében nyújthatja be hivatalosan az ENSZ-nek a kilépési szándékát rögzítő értesítést.
Majd pedig onnan kezdve egy évet kell várnia, mire hivatalosan is kilépettnek nyilváníttatik. S ki tudja, mi lesz akkorra, hiszen az Egyesült Államokban 2020 novemberében – ha Trump addig marad is elnök – újra elnökválasztások lesznek.
A kilépés, ami nem is kilépés
Forrás: Flickr
Az amerikai kormány a múlt pénteken értesítette az ENSZ-főtitkárt – mint e megállapodás letéteményesét – a kilépésre vonatkozó döntéséről. Az amerikai fél azonban azt a szándékát is jelezte, hogy az ország a jövőben változatlanul részt kíván venni a klímaváltozásról folyó nemzetközi tárgyalásokon, beleértve a párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló megbeszéléseket is. Faragó Tibor szerint erre minden lehetőségük megvan, hiszen hivatalosan az USA mindenképpen e megállapodás részese marad 2020-ig, ráadásul nem az 1992-ben megkötött éghajlatváltozási keretegyezményből (UNFCCC) távoznak, amelynek a Párizsi Megállapodás az egyik kiegészítő végrehajtási eszköze. Ilyen volt az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv is, de annak ratifikációját már eleve elutasította az akkor is republikánus többségű Kongresszus. Egyébként nem véletlen, hogy a 2015-ös új nemzetközi szerződés formálisan nem jegyzőkönyv lett, így ennek elfogadásáról 2016-ban maga Obama elnök határozott arra hivatkozva, hogy ez a nemzetközi megállapodás csupán az 1992. évi egyezményt egészíti ki, márpedig annak részese az USA. A Párizsi Megállapodáshoz való csatlakozást jelző, elnöki kézjeggyel ellátott dokumentumot 2016 őszén – igen szimbolikus módon – a kínai Hangcsouban, a G20-csúcstalálkozó alatt nyújtotta át Obama az ENSZ főtitkárának és tartottak e témáról a kínai elnökkel egy közös sajtótájékoztatót is. Ez már egy sokak által nagyon várt lépés volt, hiszen a két ország felel a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért.
Sok hűhó semmiért?
Donald Trump egyik választási ígérete volt az általa hosszú ideje „kacsaként” emlegetett globális felmelegedés elleni küzdelem fontos eszközének tartott Párizsi Megállapodásból való kilépés. S miután látható, hogy több, ennél az amerikaiak számára sokkal lényegesebb és látványosabb ígéretét – például az Obamacare eltörlését – nem képes beváltani, Trumpnak – saját olvasatában – fel kellett mutatnia néha egy „sikert”. Más szóval, elsősorban belpolitikai okai vannak a mostani amerikai bejelentésnek, amelynek tehát nemzetközi jogi következménye évekig nem lehet – összegzett Faragó Tibor. A szakértő azt is hozzátette, hogy a mostani lépést megelőzően júniusban a CNN által élőben közvetített beszédében az amerikai elnök már egyetlen szóval sem utalt arra, hogy e globális probléma „kacsa” lenne, hanem csak azt hangsúlyozta, hogy e megállapodás mennyire előnytelen országa gazdasági fejlődése és versenyképessége szempontjából. Erre utal egyébként az is, hogy az Egyesült Államok innovációs és technológiai fejlesztések révén a továbbiakban is mérsékeli az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, együttműködik más országokkal, tisztább és hatékonyabb módon hasznosítja a fosszilis tüzelőanyagokat, és igénybe vesz tiszta és megújuló energiaforrásokat is.
A Párizsi Megállapodás
A Párizsi Csúcs Forrás: Wikimedia
A 2015. december 12-én, Párizsban 195 ország részvételével megszületett, a 2020 utáni időszakra vonatkozó megállapodás egyik legfontosabb érdeme és eleme, hogy olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel csökkenthető az üvegház-gázok globális kibocsátása és mérsékelhető a klimatikus változások káros hatásai. A megállapodás tavaly november 4-én lépett hatályba, akkora teljesültek a feltételek, nevezetesen, hogy legalább 55, a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelős ország helyezze letétbe a ratifikációs okmányokat. A csatlakozók vállalták, hogy a légkör felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 fokot. További kitétel, hogy az országok ötévente közzéteszik vállalásaikat, illetve, hogy a finanszírozási és a technológiai együttműködésben is továbblépnek, valamint hatékonyabban foglalkoznak a változásokra való felkészüléssel is.
Magyar csatlakozás
Forrás: effortsharing
Magyarország az élen járt az Európai Unión belül a csatlakozással. Az Európai Unió tagállamai közül elsőként zárta le a belső ratifikációs eljárást, majd tavaly október 5-én az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában, s vált a párizsi megállapodás teljes jogú tagjává.
Ugyanakkor egy az idén tavasszal közzétett elemzés megállapítása szerint Magyarország rosszul teljesít a globális felmelegedés elleni politikában. A Transport & Environment és a Carbon Market Watch közös jelentése (https://www.transportenvironment.org/press/just-three-eu-countries-step-plate-paris-climate-deal-–-ranking) arról ír, hogy csak 3 európai uniós ország – Svédország, Franciaország és Németország – politikája áll kellő összhangban a megállapodással. Magyarország nincs a többé-kevésbé jól teljesítők között sem, sőt, a teljesítményünket gyengének ítélték: a lehetséges 100 pontból csak 22-őt sikerült elérni. A Megállapodás egyes, a fontosságuk szerint súlyozott elemeinek kezelését pontozzák országonként.
Még nem csitult el a Duna Aréna üzemeltetése körül kialakult polémia – nevezhetjük talán botránynak is – , de máris látótávolságba került egy újabb túlárazott, nehezen értelmezhető állami sportberuházás.
Még mielőtt erre rátérnénk, néhány szó a Duna Arénáról. A világbajnokságnak helyet adó új létesítmény, több, mint negyvenmilliárdba került – az egész projektet 170 milliárdra teszik –, és egyelőre nem tudni, hogy a továbbiakban ki fogja üzemeltetni; az állam, amely vizes vb idejére birtokolta a komplexumot, visszaadná a fővárosnak, amely azonban hallani sem akar róla, ugyanígy a helyszínt biztosító XIII. kerület is mereven elutasítja az uszoda működtetését.
Többen írtak már a Csepel-sziget mellett létesítendő objektumról, amelyet a kormányzat, még az olimpiai rendezés reményében, olimpiai falunak képzelt el, és atlétikai stadiont tervezett mellette,
abban is bízva, hogy Magyarország majd atlétikai világbajnokságot rendezhetne ezen a helyen.
(Orbán Viktor nyilatkozta: hazánk bebizonyította, hogy a labdarúgó világbajnokságon kívül bármilyen sporteseményt meg tud rendezni.) A kijelölt, vagy inkább kiszemelt területre az állam több, mint 16 milliárdot költött el. A kiadás felelőtlennek és észszerűtlennek is tűnhet, olyannyira, hogy máris politikai üggyé vált. Az LMP folyamatos kérdésekkel bombázza a kormányzatot, szeretné megtudni, hogy miért és kinek az érdekében történik a pénzköltés, eddig azonban meglehetősen szerény, tartalmilag értelmezhetetlen válaszokat kapott.
Érdemi válaszok híján nyilván csak feltételezéseket lehet megfogalmazni, de ezek a feltételezések aligha állnak távol a valóságtól.
A terület állami felvásárlása ugyanis olyan horribilis összegű, amely semmilyen szakmai érvvel nem hitelesíthető.
Vagyis: már most látszik, hogy olyan ügyletek húzódhatnak meg a háttérben, amelyek valakiket jó üzleti lehetőséghez juttatnak, vagy éppen valakiket ezen a vásárláson keresztül fizet ki a kormány.
A FüHü betekintést nyert egy sor dokumentumba és ezek a dokumentumok arra utalnak, hogy a csepeli tervezett beruházás – elvileg atlétikai stadion –, egy hosszabb tranzakció fedőtörténete. Hogy pontosan minek, azt ma még nem lehet tudni, de az általunk, hamarosan, az olvasók elé tárt tényekből bizonyos következtetések levonhatók. Hogy ezeket ki fogja levonni, az bűnüldözés megfelelő szervei, vagy csak a választók, netán senki, az előbb-utóbb kiderül.
Most még maradjunk meg annál a kérdésnél, hogy vajon
mi szüksége az államnak az uszoda után egy olyan atlétikai stadionra, amelyet képtelen bárki gazdaságosan üzemeltetni.
Erre szokták mondani: ez most egy 16 milliárdos kérdés. És még annyit hozzá: ez a 16 milliárd még csak a területért – illetve, mint a későbbiekben kiderül: egy cégért – kifizetett összeg. És akkor még hol vannak az esetleges stadion várható költségei?
A nemzetállami álmokat dédelgető Romániának nem jelentett gondot egy kisebbségi közösség kiárusítása. S ma sem okoz lelkiismeret-furdalást a múlt emlékeinek eltűnése. Főként hogy egy szász az ország elnöke, aki sohasem mulasztja el megjegyezni: nálunk a kisebbségi kérdés meg van oldva.
A romániai sajtó múlt héten azzal az információval szolgált, hogy a szász evangélikus egyház eladja a szászmedgyesi körzetben található templomait. A terület áráért kínálja azoknak a vevőknek, akik vállalják az erődtemplomok javítását, fenntartását és turisztikai célú kihasználását. Ezek egyike a Szeben megyei Csicsóholdvilág erődtemploma, melyet már nem képes fenntartani a helyi, három idős emberből álló evangélikus gyülekezet.
Csicsóholdvilág Forrás: Wikimedia
Erdély épített örökségének egyik legértékesebb részét a középkori szász evangélikus erődtemplomok jelentik.
Fenntartásuk azonban gondot jelent a megmaradt, 400 ezerről 12 ezresre csappant erdélyi szász közösségnek
– írja Ambrus Attila, Egy (ál)hír és ami mögötte van című cikkében:
Később az egyház vezetősége pontosított: egyetlen egy sem eladó az Erdélyben található több mint 200 szász evangélikus templom közül. (…)
A szász evangélikus egyház azonban nem csak, és nem elsősorban a templomai megtartására, hanem önmaga létének megőrzésére is kénytelen erőfeszítéseket tenni. Kelet-Európa gyors és megállíthatatlannak tűnő elnéptelenedése itt, Erdélyben kezdődött. Nem spontánul, hanem az egykori kommunista titkosszolgálat és a Német Szövetségi Köztársaság egyezsége nyomán.
A Maszol publicistája ebből azt a következtetést vonja le, hogy
„Románia egyszerűen eladta második legnagyobb kisebbségét.”
Noha nincsen pontos adat azokról a szászokról, akik a német állam által kifizetett vízummal távoztak Romániából, a Szekuritáté Dossziéit Vizsgáló Bizottság becslése szerint mintegy 250 000-re tehető azoknak a romániai német etnikumúaknak a száma, akiket az NSZK kivásárolt. Ezzel szemben a németországi becslések 400 000 személyről szólnak.
Nehéz megmondani, hogy hány százmillió márkát keresett a román állam a vízumkereskedelemmel, ám az mára már kiderült, hogy a pénzen kívül Románia más előnyökhöz is jutott ezáltal. Például, a román állam az egyik kivándorlásra váró német etnikumúakat tartalmazó lista teljesítéséért operatív műszaki berendezéseket kapott. Ma már meg se lepődünk azon, hogy egy demokratikus állam – az NSZK – olyan technikát küldött egy kommunista államnak, amivel gyakorlatilag megfigyelhette a lakosságot.
A nemzetállami álmokat dédelgető Romániának nem jelentett gondot egy kisebbségi közösség kiárusítása. S ma sem okoz lelkiismeret-furdalást a múlt emlékeinek eltűnése. Főként hogy egy szász az ország elnöke, aki sohasem mulasztja el megjegyezni: nálunk a kisebbségi kérdés meg van oldva.
1907-en voltak kénytelenek búcsút inteni a szlovák útlevélnek amiatt, hogy bejelentették, felvették egy másik ország állampolgárságát. Közülük 97-en lettek magyar állampolgárok, az ötödik legnépesebb csoportot alkotják.
A szlovák belügyminisztérium ismét összegezte, hányan veszítették el állampolgárságukat a kettős állampolgárságot tiltó szlovák törvény miatt.
1907-en voltak kénytelenek búcsút inteni a szlovák útlevélnek amiatt, hogy bejelentették, felvették egy másik ország állampolgárságát. Közülük 97-en lettek magyar állampolgárok, az ötödik legnépesebb csoportot alkotják. A legtöbben a cseh állampolgárságot vették fel (503 fő), majd a német (445 fő), az osztrák (276) és a brit állampolgárság következik (177). A magyarok után következnek az amerikai állampolgárok (85 fő). A további országok sorrendje: Norvégia? Svájc, Hollandia, Írország, Ausztrália, Belgium, Kanada, Olaszország, Finnország, Franciaország, Luxemburg. Négy személy lett orosz állampolgár, három kínai, kettő-kettő pedig dán, izlandi, lengyel és ukrán. Szlovákia egy fővel növelte Új-Zéland, Izrael, Spanyolország, Szerbia és Szingapúr népességét.
Az eredeti állampolgársági törvényt valamelyest enyhítette 2015-től a szlovák parlament.
Bizonyos körülmények mellett visszaigényelhető a szlovák állampolgárság, eddig 303 kérvényező járt sikerrel, köztük öt magyar is.
A hatóság minden kérvényt külön vizsgál, az egyik fő kritérium, hogy az adott személy az új állampolgársága megszerzésekor rendelkezett-e bejelentett lakhellyel a másik országban. (TASR)
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
1907-en voltak kénytelenek búcsút inteni a szlovák útlevélnek amiatt, hogy bejelentették, felvették egy másik ország állampolgárságát. Közülük 97-en lettek magyar állampolgárok, az ötödik legnépesebb csoportot alkotják.
