Az amerikai és a dél-koreai elnök nyilatkozott. Az ENSZ BT szombaton újabb büntetőintézkedést szavazott meg, amely a többi között exporttilalmat rendel el Észak-Korea legfontosabb jövedelemtermelő termékeire, köztük a vasércre, az ólomércre, a szénre és a halászati termékekre.
Az Egyesült Államok és Dél-Korea számára Észak-Korea „fenyegető veszélyt” jelent – áll a Fehér Ház vasárnap esti közleményében, amelyet Donald Trump amerikai és Mun Dzse In dél-koreai elnök telefonos megbeszélése után adtak ki.
A közlemény szerint a két elnök megállapította: az Észak-Korea jelentette közvetlen veszély „komoly és növekvő mértékű” nemcsak az Egyesült Államokra és Dél-Koreára, hanem Japánra és az egész világra nézve is.
Trump és Mun a megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy alkalmazza az Észak-Korea ellen hozott valamennyi határozatot, egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget ugyanerre.
AZ ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagállama szombaton egyhangúlag hozott újabb büntetőintézkedéseket, amelyeket ha betartanak, az ázsiai kommunista állam évi egymilliárd dollárnyi jövedelemtől eshet el. Az intézkedéscsomag ugyanis a többi között exporttilalmat rendel el Észak-Korea legfontosabb jövedelemtermelő termékeire, köztük a vasércre, az ólomércre, a szénre és a halászati termékekre.
Az új ENSZ BT-határozat célja, hogy tárgyalásokra kényszerítse Phenjant az interkontinentális rakétával végzett újabb, júliusi kísérlete után.
Észak-Korea ügyében megnyilatkozott Manilában, az ASEAN-tagországok külügyminiszteri értekezletén résztvevő Rex Tillerson is. Az amerikai diplomácia irányítója sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Észak-Koreának fel kell hagynia ballisztikusrakéta-kísérleteivel. Tillerson leszögezte hogy az ENSZ BT újabb határozata azt is bizonyítja, hogy a nemzetközi közösség a Koreai-félsziget egészének atomfegyver-mentesítése mellett áll ki.
MTI/FüHü
Ma már nincs olyan meleg, mint az elmúlt napokban,ráadásul a lapszemle is megérkezett. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban.
A magyar lakosság magatartása ellentmondásos, ugyanis nem érzi, hogy már félig az Európai Unión kívül vagyunk. A közösségnek tele van a zoknija velünk – mondta a Népszavának Róna Péter, az Oxfordi Egyetem tanára. A vele készült interjút itt olvashatják el.
A Magyar Nemzet egy július 25-i kormányhatározatra hivatkozva azt írja, hogy a magyar kormány 5,9 millió eurót, azaz 1,8 milliárd forintot nyújt a Magyar Labdarúgó-szövetség közvetítésével stadionfejlesztésre a szlovákiai KFC-nek, Révkomárom (Komárno) – a szlovák másodosztályba története során idén először feljutó – csapatának.
Az összeg nagyságára itthon manapság már fel sem kapnánk a fejünket (Seszták Miklós fejlesztési miniszter szűkebb pátriájában, Kisvárdán például 1,5 milliárdért épül stadion), ám északi szomszédunknál ez kimagasló összegnek számít.
Az Új Szó arról írt, a szlovák kormány és a Szlovák Labdarúgó-szövetség (SFZ) 2013-ban kezdődött tízéves stadionrekonstrukciós programjában a második és harmadik ligás együttesek összesen 750 ezer eurós támogatást kaptak, de a KFC semmit.
Az átlag harmincórás tanfolyamok díja ötven- és százezer forint között van, az értékelésről a szervezők szolgáltatnak adatokat, ám annak valóságtartalmát alig ellenőrzik, – írja a Magyar Hírlap.
Tökéletesen elégedettek a továbbképzésekkel a pedagógusok – legalábbis a szervezők által beküldött adatlapok szerint. A gyanúsan egyöntetű pozitív minősítések nem sok segítséget adnak az érdeklődőknek, ellenőrzésre pedig csak szórványosan kerül sor: az Oktatási Hivatal havonta három-négy szervezőnél tart ellenőrzést és két-két továbbképzésüket vizsgálja meg, miközben a kurzusok száma ezer fölötti.
Magyarországon az egészségbiztosító évente fejenként 2800 forintot költ fogászati ellátásra. Ez a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata szerint a fele a szükséges minimumnak – tudta meg a Magyar Idők.
A tb-betegeket ellátó fogorvosok egy éve sürgetik a finanszírozás rendezését, ám miután nem történt előrelépés, szeptember elején három napon át tiltakozásul várhatóan csak sürgősségi eseteket látnak majd el.
Vasárnap délutántól hétfő reggelig országszerte csaknem ötven lakóház sérült meg a viharban, több mint kétszáz tűzoltói beavatkozásra volt szükség – közölte Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.
A legsúlyosabban Orosházát érintette a vihar, ott huszonöt házban keletkezett kár. A városban – ahol a kórház tetőszerkezetére is rádőlt egy fa – még reggel is folytak a helyreállítási munkálatok.
Az esetek többségében a tetőszerkezet rongálódott meg, Csányon egy kémény is ledőlt. Törökbálinton villámcsapás rongálta meg egy ház tetőszerkezetét.
A tűzoltókat legtöbbször fakidőlések miatt riasztották.
Békés megyében hétfő reggel még 2600 fogyasztási helyen szünetelt az áramszolgáltatás. Ennek oka, hogy több helyen a heves szél miatt fák dőltek a villanyvezetékre.
Püspökladányban két ház lakhatatlanná vált, az ott élő hat ember ideiglenesen rokonokhoz költözött.
MTI/FüHü
Petra Volpe rendezőnek a női választójog bevezetéséről szóló filmjét nevezi Svájc a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjra – közölte a kiválasztást végző Svájci Filmügynökség.
A svájci születésű, New Yorkban és Berlinben dolgozó forgatókönyvíró-rendező Die Göttliche Ordnung (Isteni rend) című alkotásában egy Nora nevű nőről mesél, aki feleség és anya, akivel férje abbahagyatja a részmunkaidős munkát, ezután a nő falujában harcol a női választójogért, melyet csak 1971-ben vezettek be Svájcban.
Dán forgalmazója eddig 15 országba adta el, az amerikai mozik előreláthatóan október végétől játsszák.
A 90. Oscar díjátadó gálát 2018. március 4-én tartják Los Angelesben. A jelöltek listáját január 23-án hozzák nyilvánosságra.
MTI/FüHü
Ajúb Kara médiaminiszter vasárnapra összehívott sajtótájékoztatóján ismertette az Al-Dzsazíra izraeli korlátozásának szándékára vonatkozó javaslatát. Mint mondta, a tévétársaság helyi irodáinak a bezárását, a munkatársak újságíró-igazolványának a bevonását, és a műholdas adások felszámolását tervezi, mert Kara szerint a tévé „támogatja a terrort”.
Korábban Benjámin Netanjahu miniszterelnök élesen bírálta az Al-Dzsazíra helyi munkáját, és adásaik elsötétítésére szólított fel. Kara azt is hangsúlyozta, hogy lépései egyenes folytatását jelentik a régió szunnita országaiban korábban megszületett határozatoknak, amelyek szerint a pánarab tévétársaság támogatja a terrort és a vallási szélsőségeket
„Úgy látom, hogy ezek az országok mind intézkednek, miközben mi csak állunk. Arabul ezt úgy értelmezik, hogy mi is a terror oldalán vagyunk, Irán, a Hezbollah és a Hamász oldalán”
– jelentette ki Ajúb Kara. A sajtótájékoztatón nem jelölt ki határidőt az izraeli törvényi háttér megváltoztatását is megkövetelő lépések számára.
„Én vagyok a kormány egyetlen arab anyanyelvű tagja (Kara drúz származású), engem nem lehet átverni azzal, hogy külön-külön működik egy arab és egy angol nyelvű Al-Dzsazíra. Felismerem, amikor a tudósítás uszítássá válik a szabad véleménynyilvánítás helyett”
– emelte ki az izraeli miniszter.
Egy héttel ezelőtt, még Benjámin Netanjahu fenyegetésére válaszul az Al-Dzsazíra illetékesei azt hangoztatták, hogy nem hagynak fel a palesztin területeken zajló események közvetítésével, és szükség esetén a bírósághoz fordulnak.
Az izraeli miniszterelnök elsősorban a Mecsetek terén, izraeli nevén a Templomhegyen, az al-Aksza mecsetnél történő eseményekről készült tudósításaikat bírálta.
„Egyfolytában erőszakra uszítanak” – írta Facebook bejegyzésében akkor a kormányfő. „Többször is kértem már a jeruzsálemi irodájuk bezárását” – tette hozzá Netanjahu.
Jordánia és Szaúd-Arábia a közelmúltban bezárta a tévétársaság helyi irodáit. Ezen kívül Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Egyiptomban és Bahrainban is letiltották adásainak közvetítését.
Shiri Zsuzsa (MTI)
Wood a The Mail of Sunday-nek elmondta: azt hiszi, itt az idő búcsút venni. Újabb teszteken esett át a zenész és az eredmények cseppet sem biztatók, de műtét még talán számításba jöhet.
Ron Wood hallani sem akar kemoterápiáról.
„Nem fogom elveszíteni a hajamat. Ez a haj nem megy sehová.”
A Birds és a Faces gitárosa 1975-ben csatlakozott Mick Jaggerhez, Keith Richardshoz és Charlie Wattshoz, azaz a Rolling Stoneshoz.
Küldtünk egy tudósítót a hidegfront elé, aki arról számolt be, hogy a Balatonhoz már megérkezett az enyhülés erős szél formájában.
„Olyan szél fúj a balatonfenyvesi szabad strandon, hogy a part mellett közvetlenül már nincsenek is törölközők, mert a hullámok miatt akkora a vízpermet, hogy maximum úszószemüvegben lehet ott megmaradni”
– fogalmazott kiküldött tudósítónk, Nimmerfroh Ferenc.
Mára azonban, hála a magyar kormány határozott nemzetközi lépéseinek, a víz kellemes 26,6 fokosra hűlt, hatalmas szél fúj, csodálatosan nagy tarajos hullámok csapkodják a partot és a vízben az arcokat, jóval kisebb a tömeg, szörfösök és kite-osok rémisztgetik az egyszerű strandolókat, és IDŐNKÉNT FELHŐK TAKARJÁK EL A NAPOT, aminél nagyszerűbb jelenséget el sem lehet képzelni.
Nimmerfroh elárulta a Szabad Pécsnek azt is, egyelőre nem indul vissza Pécsre, ahol a webkamerák képei szerint még mindig tombol a kánikula, inkább élvezi a 29-30 fokos hűvösséget a magor tenger partján.
Szabad Pécs
Ez a nagggyon nemzeti, naggggyon magyar, nagggyon hazafffyas kormány az elmúlt időben másfél milliárd forinttal támogatta a Leslie Mandoky nevű Németországban élő diszkókirály gagyi-projektjét, amelyben a magyar adófizetők pénzén vásárol meg világsztárokat, hogy az ő nevükkel hitelesítse az egyébként senkit nem érdeklő koncertjeit, vélhetően több százmillió forintot fizetett CeeLo Green-nek, hogy playback kísérettel, 10 perc alatt lenyomjon két számot az Úszó VB megnyitóján és 50 millió forintot fizetett a Miami Egyetem indulójának újrahasznosított változatáért, amelyet az 56-os forradalom dalaként próbált eladni.
Ez csak az elmúlt néhány hónap termése. Mindeközben világszínvonalú magyar muzsikusok nyomorognak, vagy menekülnek külföldre, mert képtelenek itthon megélni, mivel a kormány nemhogy nem támogatja, hanem szisztematikusan felszámolja a vidéki kulturális életet és Budapesten is egymás után szűnnek meg a fellépési lehetőségeik. A megélhetést jelentő jogdíjak egy részét elvették a szerzőktől és átadták az MMA által uralt NKA-nak, hogy azt is ideológiai szempontok szerint osszák újra.
És ugyanez van a kultúra minden más területén is, ahol ugyanúgy épül a kliensrendszer, mint a gazdaságban. Nem számít a tehetség, a tudás és a teljesítmény, az elsőrendű és meghatározó szempont a támogatások elosztásánál a rendszer iránti lojalitás. Ez pedig egyet jelent a magyar kultúra elsorvasztásával. Azok közül, akik a teljesítményükből akarnak megélni, aki tud az elmegy ebből az országból, aki nem tud, annak marad a tengődés. Márpedig mi mást is jelent a nemzethez tartozás, mint a közös nyelvet, és a közös kultúrát? A minőségi kultúra elsorvasztása a nemzet elleni bűntett.
Forrás: Vásárhelyi Mária, Facebook.
Hétfőn reggel, kora délelőtt a Nyugat-Dunántúl kivételével még több helyen, délután inkább már csak északkeleten lehet eső, zápor, egy-egy zivatar, majd ott is megszűnik a kiterjedt csapadék. Ezt követően már csak elvétve lehet futó zápor. Emellett többfelé megerősödik, északkeleten és zivatarok környezetében viharossá fokozódhat a szél. Napközben egyre inkább napos idő valószínű. A leghidegebb órákban 15-20 Celsius-fok lehet. A nappali maximumok általában 22-28 fok között alakulnak, de a tartósabban felhős északkeleti határvidéken ennél kissé hűvösebb idő sem kizárt.
Kedden napos idő várható, csapadék nélkül. A minimumhőmérséklet 12-18, a maximumhőmérséklet 27-32 fok között valószínű.
Szerdán a napos idő mellett kialakulhat néhol zápor, zivatar. Mérsékelt marad a légmozgás, de zivatar környezetében viharos széllökés is lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet 16-22, a legmagasabb hőmérséklet 32-37 fok között várható, délkeleten lesz melegebb.
Csütörtökön kezdetben napos lesz az idő, majd késő délutántól északnyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet. Elszórtan várható zápor, zivatar. Egyre nagyobb területen többfelé megerősödik, zivatarban viharossá fokozódik a szél. A minimumhőmérséklet 18-24 fok között valószínű. A nappali maximumok várhatóan 32-38 fok között alakulnak, délkeleten lesz a melegebb.
Pénteken északnyugat felől egyre többfelé alakul ki zápor, zivatar. A szél erős, helyenként viharos lesz. A legalacsonyabb hőmérséklet 17-24, a legmagasabb hőmérséklet 25-37 fok között valószínű (északnyugaton lesz a hűvösebb).
Szombaton is többfelé várható zápor, zivatar erős, helyenként viharos széllel. A leghidegebb órákban 15-20 fok lehet. Napközben 20-26 fokig melegszik a levegő.
Vasárnap eleinte keleten még eső, zápor lehet, majd megszűnik a csapadék, de továbbra is gyakran lesz erős a légmozgás. A legalacsonyabb hőmérséklet 10 és 17, a legmagasabb hőmérséklet 23 és 28 fok között alakul – olvasható az előrejelzésben.
Bár a Forbes amerikai üzleti magazin listáján Bill Gates, a Microsoft informatikai óriáscég alapítója a világ leggazdagabb embere, akinek van egy kis belelátása az orosz helyzetbe, azt állítja, hogy Vlagyimir Putyin vagyona sokkal nagyobb.
De lehet, hogy ez nem is igaz – írja a pozsonyi lap: Vlagyimir Putyin vagyonáról ugyanis régóta legendák keringenek, s nyílt titok, hogy ő is a szupermilliárdosok közé tartozik. Csak az a kérdés, mennyivel – hiszen a „hivatalos” listán nem szerepel. A Fortune magazin azonban Bill Browderre, a Hermitage Capital Management vezetőjére hivatkozva azt írta, Vlagyimir Putyin a világ leggazdagabb embere 200 milliárd dollárral.
Mit mond erre a Forbes?
„Diktátorok és uralkodói házak hozzátartozóit nem vesszük figyelembe. Olyan állami vezetők neve sem kerül fel a listánkra, akik hatalmi pozíciójukból kifolyólag szerezték vagyonukat”
– érvel a gazdasági magazin.
Hogy Vlagyimir Putyin valójában milyen gazdag, spekulációk tárgya. A BBC becslése szerint Putyin magánvagyona 36 milliárd dollár lehet, noha elnökként hivatalosan csak évi 119 ezer eurót keresett – legalábbis 2015-ben.
Bill Browder, aki jól ismeri az oroszországi üzleti viszonyokat, de az orosz elnök bírálója, már egy tavalyi interjúban is megemlítette a horribilis 200 milliárdot. A múlt héten pedig az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága előtt – amely épp az amerikai választásokba való orosz beavatkozást vizsgálta – mint tanú beszélt arról, hogyan is lett milliárdos Putyinból.
Browder korábban a Gazprom, a Surgutneftegas és egyéb állami cégek részvényeseként elég jól belelátott az orosz viszonyokba. Browder szerint
az az esemény, ami mindent megváltoztatott az orosz politikában, a Mihail Hodorkovszkijjal szembeni a 2003-as eljárás volt.
Putyin letartóztatta az ország legnagyobb oligarcháját és leggazdagabb emberét, majd a tévé közvetítette a bírósági eljárást, ahol a képernyőn többször is látni lehetett, ahogyan Hodorkovszkij egy ketrecben ül a tárgyalóterem kellős közepén.
„Az a kép elképesztően erős volt, egyik oligarcha sem akart ugyanebbe a helyzetbe kerülni”
– mondta Browder. Hodorkovszkij elítélése után a többiek állítólag megkeresték Putyint, és megkérdezték, mit tehetnének, hogy megússzák a tárgyalótermi ketrecet. A későbbiekből ítélve úgy tűnik, hogy Putyin válasza ez lehetett: ötven százalék. „És nem ötven százalék a kormánynak, hanem ötven százalék magának Putyinnak” – állítja Browder.
Innentől kezdve – persze ehhez egyéb lépések is kellettek – Putyin lett Oroszország legnagyobb oligarchája, és a világ leggazdagabb embere. Maga Browder is szembekerült a Kremllel, 2005-ben kitiltották Oroszországból, később pedig adócsalás vádjával felszámolták cégeit. Browder orosz ügyvédje, Szergej Magnyitszkij pedig tisztázatlan körülmények között börtönben halt meg.
Új Szó/FüHü
