Mint kisgyermek, mikor is hallottam először a pisztrángfogásról? És kitől is? Nyilván valamelyik mostohaapámtól.
1942 nyara.
A vén piás a pisztrángfogásról mesélt. Amikor egyáltalán beszélni tudott, úgy írta le a pisztrángot, mintha valami értékes, intelligens fém lenne.
Richard Brautigan: Pisztrángfogás Amerikában
„Lengyelországban aggasztó folyamatok zajlanak le, melyek akadályozhatják a törvények uralmát. Az Európai Unióban tiszteletben kell tartani a törvények uralmát.” – mondta a szlovén miniszterelnök, utalva arra, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Lengyelországgal szemben az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt. Ez elvezethet oda, hogy felfüggesztik Varsó szavazati jogát az uniós döntésekben.
Miro Cerar arra célzott, hogy Macron francia elnök az eurozónát egységes pénzügyi rendszerként kívánja kezelni, vagyis nem csak a költségvetés és az adósságkezelés, de a pénzügyminiszter is közös lenne. Szlovénia támogatja az irányt, de magukat a döntéseket alaposan meg kell fontolni – hangsúlyozta Cerar. A kis 2,1 milliós állam már 2007 óta az eurozóna tagja. Északi szomszédunk Szlovákia is már csatlakozott, és Robert Fico miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy számára a legfontosabb a magországokhoz való csatlakozás. Nem kíván ugyan lemondani a visegrádi együttműködésről, de az eurozóna ehhez képest elsőbbséget élvez.
Macron francia elnök a múlt héten tett körutat Közép és Kelet-Európában: Salzburgban Ausztria, Csehország és Szlovákia vezetőivel tárgyalt, majd ellátogatott Romániába és Bulgáriába. Eközben heves egymásnak üzengetéses szóváltásba keveredett Lengyelország kormányfőjével. A francia elnök kifogásolta, hogy Varsó ragaszkodik a kihelyezett munkavállalók jelenlegi uniós szabályozásához, melyet Macron mindenképp módosítani szeretne. Az EU-ban jelenleg 1,5 millió olyan munkavállaló dolgozik külföldön, aki nem a fogadó hanem a küldő állam szabályai szerint kapja bérét és juttatásait. Ezt Nyugat Európában szociális dömpingnek tekintik. Minthogy a 1,5 millió ilyen típusú munkavállalóból több mint 420 ezer lengyel, ezért Varsó hallani sem akar a szabályok módosításáról.
A francia elnök elképzelései lendületet kaphatnak, ha Németországban Angela Merkel nyeri a választásokat. Ha fenntartásokkal is, de Merkel támogatja Macron elképzeléseit, annál is inkább, mert a tervezett közös pénzügyminiszter minden bizonnyal német lenne. Ezzel véglegessé válna a kétsebességes Európa.
Szlovénia és Szlovákia már jelezte: mindenképp az első fokozathoz kíván tartozni. Csehország, ahol szeptemberben szintén választásokat rendeznek, habozik. Lengyelország már jelezte: nem akar közeledni a mag országokhoz. Magyarország még nem foglalt hivatalosan állást noha eddigi politikája Varsóhoz állt közel.
Az Amnesty közleménye szerint az is kiderül a Világgazdasági Fórum világszerte végzett, Global Shapers Annual Survey nevű felméréséből, hogy az országok vezetői nem értik a fiatal választókat.
(72,6%), sőt, több mint negyedük (27,3%), saját otthonába is.
Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára szerint „a háborúk és üldözések elől menekülő emberek orra előtt rendszeresen csapják be az ajtót a tehetős országok, mondván nem tudnak rajtuk segíteni. (…) Közel két év telt azóta, hogy a világ megismerte Alan Kurdi tragikus fotóját,
a legtöbb ország mégsem hajlandó még a saját maga vállalt elégtelen számú áttelepítésre vonatkozó vállalásnak sem eleget tenni.
Eközben komoly esély van rá, hogy az idei év során halnak majd meg a legtöbben a Földközi-tengeren.”
Az Amnesty International tavalyi felmérése szerint 5-ből 4 ember fogadna be menekülteket az országába. Vagyis a helyzet gyakorlatilag nem változott a mostani felmérés szerint sem.
Salil Shetty szerint „ebből is látszik, hogy Donald Trump nem mond igazat, amikor a saját menekültellenes elképzeléseit az ország egészének véleményével azonosítja”.
A kérdésre, hogy mit kellene tenni a kormányoknak a menekültekkel, 55% azt mondta, hogy „meg kellene próbálniuk munkát adni nekik”.
Az Amnesty International folytatja I Welcome nevű kampányát a menekülők védelméért. Ennek keretében szeptember 20-án a világ több mint 200 városában tartanak koncerteket a Sofar Soundsszal közösen, köztük Budapesten is. Olyan előadók lépnek fel menekült zenészekkel együtt, mint például Ed Sheeran.
Szombaton, a szegedi találkozón, ahol Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, programadó beszédet tartott, felszólalt Komáromi Zoltán, az Együtt választmányi elnökének helyettese is, akiről több lap is azt írta korábban, hogy ő készíti Botka László egészségügyi programját.
A fuhu.hu-nak Komáromi Zoltán elmondta:
Botka László pedig megkereste őt, hogy „elvinné ezt a programot”.
Kérdésünkre, hogy ez nem okozott-e konfliktust a párt vezetőivel, hiszen nincs együttműködés a két párt között, Juhász Péter pártelnök pedig arról beszélt, hogy közös lista biztosan nem lesz, Komáromi Zoltán azt mondta:
Mindenki beleegyezett, mint fogalmazott: ez annak az elismerése volt, hogy „jó műhelymunka folyik az Együttben”.
Az együttműködés, hogy lesz-e közös lista, vagy hogy megállapodnak-e az egyéni jelöltekről, az pártelnöki kompetencia, ő pedig szakpolitikával foglalkozik, és ezeket a kérdéseket most kell eldönteni, mert
„január-februárban már késő programot írni”.
De csak akkor áll a program mellé, ha annak a végső változata is vállalható lesz számára.
Az akkor még háziorvosként dolgozó Komáromi Zoltán először 2008-ban jelent meg a politikában, amikor támogatta a vizitdíj bevezetését, és aláírásokat is gyűjtött mellette. Most a fuhu.hu-nak erről azt mondta:
„Egyszerűen dühös voltam.”
Azt mondta: „hazugságokkal hergelték az embereket”, miközben az egészségügyben komoly forráshiány volt, 6-8 év után pedig „azok is visszasírják a vizitdíjat, akik a legnagyobb melldöngetéssel ellenezték”. Szerinte annak idején két komoly hibát is elkövetett ezzel kapcsolatban a kormány: egyrészt, nem tárgyalták meg annak a feltételeit, hogy a vizitdíj bevezetése ne menjen a gyógyító munka rovására, másrészt nem kommunikáltak róla, így a Fidesz „rá tudott települni a népszavazásával”.
Erről a szerepvállalásról egyébként most azt mondta:
hiszen nem pártközeliként végezte, „csak ki mertem állni az arcommal”.
Később csatlakozott az Együtthöz, a párt egészségügyi szakpolitikusa, majd 12. kerületi önkormányzati képviselője lett.
A Szovjetunióban született, Brooklynban felnőtt Slater – a Washington Post terjedelmes írása szerint – tárgyalt a Trump Organization vezetőivel a moszkvai Trump-torony tervéről. Ám mint kiderült, a torony építésére nem kapott engedélyt, ezért is sürgette Trump moszkvai utazását. Az USA jelenlegi elnöke, elnökként végül nem ment el az orosz fővárosba és a Trump-toronyból sem lett semmi. Igaz, nem csak az engedélyt nem sikerült megszerezni, a telek sem volt meg.
„Nincs semmilyen üzleti befektetésem Oroszországban” –
írta Twitteren Trump tavaly nyáron a választási kampány kellős közepén. Csakhogy egy szándéknyilatkozatot aláírtak a Trump toronyról. Ezt a Washington Post eljuttatja a Trump orosz kapcsolatait vizsgáló kongresszusi vizsgálóbizottságnak. Az elnökkel nem szimpatizáló befolyásos lap emlékeztet rá:
S mint ismert, Ivanka ma tanácsadó a Fehér Házban, a férje, Jared Kushner pedig főtanácsadó, ráadásul vizsgálat alatt áll, mert a választási időszakban orosz ügynökökkel találkozott. A találkozót ifjabb Donald Trump szervezte, s részt vett rajta Paul Manafort, aki egy jó ideig Trump kampányfőnöke volt, s korábban Putyin megbízásából Janukovics ukrán elnöknek is dolgozott. Az oroszok akkor azt ajánlották: megszerzik és eljuttatják Hillary Clinton elektronikus leveleit.
Trump és Putyin pedig természetesen cáfolt. De Washingtonban a Kongresszus tovább vizsgálódik. Most már a náluk lesznek azok a dokumentumok is, melyek bizonyítják: egy Trump-közeli üzletember Trump-tornyot akart építeni Moszkvában.
Teodor Melescanu a Rzeczpospolita lengyel újságnak elmondta, hogy Románia már most teljesíti a tagság összes hivatalos követelményét, „így akár holnap” csatlakozhatna az euróövezethez. A kormány azonban attól tart, hogy ez kedvezőtlen következményekkel járna a legszegényebbek, a nyugdíjasok jövedelmeire.
„Úgy gondolom, hogy öt év múlva, 2022-ben vezetjük be az eurót” –
– idézi interjúját az MTI.
A 21,4 milliós lélekszámú Románia gazdasága idén várhatóan 5,5-5,6 százalékkal nő; az első félévben 5,8 százalékkal bővült a tavalyi esztendő első hat hónapjához képest. Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 59 százalékára rúgott tavaly, amivel az utolsó előtti helyre került, holtversenyben Horvátországgal. Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján Bulgária és Horvátország mögött a harmadik legrosszabb eredményt érte el az uniós átlag 63 százalékával, csakúgy mint Magyarország – emlékeztet az MTI.
Az euróövezetben jelenleg 19 tagja van, az eddigi utolsó csatlakozó Litvánia volt, amely 2015-től tag.
Szlovákia már korábban csatlakozott, de az egykori térségbeli gazdasági éllovas Magyarország, illetve Csehország máig nem, miként Lengyelország sem. Pedig ha csak a gazdasági mutatókat vesszük a csehek mindenképpen a napirendre tűzhetnék a kérdést (de nem igazán ambicionálják, bár mostanában mintha többet lehetne hallani róla).
S már mi is gondolkodhatnánk benne,
hiszen – ahogy az Európai Bizottság tavaly megállapította –, hazánk az euróövezethez való csatlakozás négy gazdasági feltételéből háromnak már most eleget tesz. De a kérdés – nálunk is – egyértelműen politikai.
A kérdésben ellentétes nézeteket képviselő mindkét oldal fel van készülve arra, hogy Trump leállítja a programot (Deferred Action for Childhood Arrivals, DACA), amely haladékot adott többszázezer érintett fiatalnak azzal, hogy megmentette a kiutasítástól és legális munkavállaláshoz juttatta őket– írja az AP.
Szeptember 5-ig kell a Fehér Háznak döntenie, de még vasárnap is azt kommunikálták, hogy nincs mit mondaniuk. Pedig Trump elnöki kampányában „illegális amnesztiának” nevezte a DACA kínálta lehetőséget. Igaz hivatalba lépése óta már nyilatkozott úgy is (pont az AP-nek), hogy
„a fiatal bevándorlók nyugodtan alhatnak”.
Több lehetőség is elképzelhető az AP szerint. Trump megálljt parancsolhat a DACA-féle munkavállalási engedélyek kiadásának, vagy egy későbbi időpontban a Kongresszustól kérheti ennek jogszabályi kereteit. A kérdés akár alku tárgya is lehet a költségvetési vitában és az adósságplafon emelésénél a Demokratákkal.
Egy másik eshetőség, hogy továbbra is lehetővé teszik az engedélyek kiadását, ekkor azonban fennáll annak a veszélye, hogy a nevezett republikánus csoport bíróság elé viszi az ügyet, s nem áll ki mellette. Ez az a csoport egyébként, amely korábban – még Obama elnökségének az idején – már sikeresen megálljt parancsolt annak a programnak, amely az országban illegálisan élő szülőket volt hivatott védeni.
– írja a hírügynökség egy bevándorlásokkal foglalkozó kaliforniai ügyvéd szavait idézve.
Nem igazán szokványos helyen találkozik ma Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor magyar kormányfővel. Mint Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a Magyar Időknek elmondta: a Papp László Sportarénában tárgyalnak az megelőzően, hogy a mongol államfővel együtt megnézik a dzsúdó-vébé megnyitóját – idézi az Index. Azt még nem tudni, hogy tartanak-e sajtótájékoztatón a találkozó után.
Az LMP már tegnap is tiltakozott ,s akciójának egyik elemeként „Magyarország a közeljövőben” címmel készített animációs filmet, amelyet itt lehet megnézni.
Az Együtt, amely ismét kifütyülős akcióra készült Putyin várható mozgásának az útvonalán, azzal indokolja a Putyin-látogatásra szervezett akciósorozatát, hogy immár a sokadik találkozóra kerül sor Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor között, miközben a legfontosabb nyugati szövetséges állam- és kormányfők nem jönnek Magyarországra. Sőt, Orbánt már meg sem hívják a magyar külpolitika számára kulcsfontosságú nemzetközi csúcstalálkozókra.
„A lassan különlegesnek nevezhető magyar – orosz kapcsolatoknak is köszönhetően Magyarország elszigetelődött az Európai Unióban” –
szögezi le az Együtt közleménye, amely szerint Magyarország értékeivel és érdekeivel is ellentétes az Orbán és a Fidesz által erőltetett különleges magyar-orosz kapcsolat.
A Momentum már éjjel akciózott: Budapest ma reggel arra ébredt, hogy ismét van – a többi között – Dimitrov terünk, Felszabadulás terünk, Majakovszkij utcánk és Sztálin terünk. Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása előtt a budapestieknek osztogatott szórólapok on olvasható figyelmeztetés:
Ne hagyjuk, hogy újra megtörténjen!
A 24.hu képriportot közöl arról, hogy a Momentum Mozgalom akciócsoportjai hétfő hajnalban Budapest több pontján is átragasztották az utcanévtáblákat, visszaállították a kommunista rendszer régi utcaneveit.
a Fővám téren – ebből lett Dimitrov tér,
a Lehel téren – Élmunkás tér,
az Erzsébet téren – Sztálin tér,
a Ferenciek terén – Felszabadulás tér,
a Ludovika téren – Kun Béla tér,
a Nyugati téren – Marx tér,
az Oktogonnál – November 7. tér,
a Király utcánál – Majakovszkij utca ás
az Erzsébet, valamint Teréz körúton – Lenin körút.
Reggel aktivistáik az aluljárókban szórólapot osztogattak – a többi között FüHü munkatársa is szerzett ezekből egyet.
Az nem kormányzás, hogy Orbán Viktor focimeccseken és dzsúdó versenyeken nevetgél, miközben a kórházakban teljes osztályokat zárnak be orvoshiány miatt, a családok anyagilag belerokkannak az iskolakezdésbe, az élelmiszerek pedig ismét tovább drágulnak – áll az MSZP közleményében. Az emberek problémáit nem lehet stadionokban megoldani. Ezért a mai találkozóval kapcsolatban egyetlen érdemi kérdés van: miről akar megállapodni a magyarok feje felett Orbán Putyinnal?
Azzal, hogy kormánytagok is találkoznak Putyin elnökkel, a magyar kabinet egyértelműen kinyilvánította, nem a Nyugatot, hanem a Keletet választotta – ismertette a Demokratikus Koalíció véleményét Ara-Kovács Attila elnökség tag budapesti sajtótájékoztatóján.
Az orosz elnök olyan sportrendezvényt látogat meg, amilyent akar, de a DK nem ért egyet azzal, hogy emellett politikai és gazdasági tárgyalásokat is folytat – közölte Ara-Kovács Attila.
„Kiemelt jelentőségű projektről van szó, a feladatra külön miniszteri biztost nevezett ki a kormány Berkes István professzor személyében, illetve jelentős forrásokat fog elkülöníteni a jövőben” – közölte Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, még az idén márciusban.
A sportszakmai oldalról a fejlesztéseket többek között azzal magyarázta, hogy a magyar lakosságban jelentősen, 15 százalékra nőtt a rendszeresen sportolók aránya. Megemlítette, hogy a 16 kiemelt sportág esetében megközelítőleg 66 százalékkal nőtt a versenyengedéllyel rendelkező sportolók létszáma az utánpótlással együtt. Hasonló a növekedés aránya a húsz felzárkóztatási sportág esetében is, míg az öt látvány-csapatsportágnál eléri a 72 százalékot.
A sajtóeseményen Berkes István, az OSEI elhelyezésével összefüggő feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a Sportkórház költözése már a múlt hétfőn megkezdődött,
az eddigi – a Testnevelési Egyetem melletti – székhelyről.
Azóta eltelt fél év, és valóban bizonyos feladatokat, szakrendeléseket átvett a volt Ortopédiai Klinika; a körülményekről erősen megoszlanak a vélemények. Hallhattunk olyan megnyilatkozásokat, hogy
Tudni kell azonban, hogy az utóbbi évtizedben meglehetősen hányatott sorsúvá vált intézmény csak 2019-re nyeri el végleges, sportkórház formáját. A hivatalos kormányzati kommunikáció folyamatosan ezt a 2019-es dátumot említi, mondhatjuk: némi csúsztatással, az átadás időpontja, mint az a Független Hírügynökség megtudta, 2019 decembere. Vagyis, ismerve a magyar viszonyokat az átadás feltehetően megtörténik akkor, de ténylegesen csak 2020-ra lesz kész.
Magyarország nyerte a pontversenyt a vb-n, s ezen belül a női kajak szakágban is az élen végzett.
„Úgy gondolom, hogy ez a fiatal csapat nagyon jól teljesített.”
Ezt mondta az MTI-nek Hüttner Csaba. Az évnek úgy vágtak neki – ő is akkor kezdte a munkát a felnőtt kapitányi poszton -, hogy elkezdik építeni a tokiói olimpiai csapatot, s megpróbálnak egy négy lábon álló válogatottat kialakítani. „Ez részben sikerült, bár férfi kenuban most nem jött össze az olimpiai érem. Nagyon sok fantázia van a csapatban, de a versenyzőknek még meg kell tanulniuk a fókuszálást a legnagyobb versenyeken, hogy téthelyzetben ki tudják hozni magukból a maximumot.
„Az idei év volt az első lépcsőfok, a következő még jobb lesz” –
ígéri a szövetségi kapitány.
MTI/FüHü
