Az elnök idősebb fiát, ifjabb Donald Trumpot tanúként idézte be a szenátus igazságügyi bizottsága, amely Trump kampánystábjának orosz kapcsolatait vizsgálja.
Azt egyelőre nem közölték, hogy mikor hallgatják meg az elnök fiát, de valószínűleg néhány héten belül. A CNN szerint a bizottság megállapodott vele, hogy zárt ajtók mögött hallgatják meg.
Néhány hete derült ki, hogy
az ifjabbik Donald Trump a kampány alatt találkozott egy, a Kremlhez közel álló orosz ügyvédnővel,
Trump veje, Jared Kushner, és akkori kampányfőnöke, Paul Manafort társaságában. Először ellentmondóan nyilatkoztak erről a találkozóról, majd elismerték, és azt mondták, az ügyvéd Hillary Clintonról ígért terhelő információkat.
Kushnert és Manafortot már meghallgatta a szenátus hírszerzési bizottsága, zárt ajtók mögött.
Fotó: MTI/EPA pool/Mark Wilson
Nem csak a szenátus vizsgálja, hogy mennyire avatkoztak be az oroszok a tavalyi elnökválasztásba, és hogy Trump kampánycsapata mennyire játszott össze velük. Robert Mueller különleges ügyész is vizsgálatot folytat. Ő, ahogy korábban is írtuk, már vádesküdtszéket is létrehozott, ami a vádemelés felé vezető egyik lépés.
Mueller csapata, szintén a CNN szerint,
Paul Manafortnak és szóvivőjének már büntetés terhe melletti idézést
is kézbesített. Manafort ellen adó- és más pénzügyi bűncselekmények miatt is eljárás folyik.
Szerda van, augusztus 30-a, a naptári nyár utolsó előtti napja. Köszöntse fel Rózsa nevű ismerőseit, és lássuk, miről írnak a mai újságok.
Már most hiányzik Putyin? Ne aggódjon, hamarosan visszajön!
Legkésőbb 2018 tavaszán újra Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin, írja a Népszava. A lap forrásai szerint akkor veszi majd át a Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címet. Ez az egyetem nem cáfolta, de azt írták,
még egyeztetik az időpontot.
Erről a Népszava megkérdezte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, akik annyit válaszoltak, hogy ez nem a tárca hatáskörébe tartozik, az orosz elnök stábja dönt róla.
Putyin egyetemi díszpolgári címe ellen egyébként egyre többen tiltakoznak, a Facebookon például 4,6-osról 1,6-osra zuhant az egyetem értékelése.
Költekezik az állami szemetescég
Szinte elérhetetlen hétköznap a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. telefonos ügyfélszolgálata, csupán egy géphang válaszol, írja a Magyar Nemzet. Ugyanakkor a késve kiküldött számlákon azt jelzik, hogy
a májusi számlákat július 15-ig kell befizetni
anélkül, hogy behajtást indítanának a NAV-on keresztül – miközben augusztus vége van már.
A honlapon nyilvánosságra hozott szerződésekből közben az derül ki, hogy a cég havi körülbelül hárommillió forintért bérel autókat, üzemanyagkártyával történő benzinvásárlásra pedig negyedévente nettó 11,43 millió forintot költ. Összesen 21 autót bérelnek – a menedzsment az irodavezetőkkel és szóvivőkkel együtt pont 21 tagú.
Közel 50 ezren választották idén a katát
A Magyar Idők szerint majdnem ötvenezren választották idén a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát, ezzel a vállalkozói szféra mintegy egynegyede már így adózik. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint így összesen már 220 ezren adóznak a kata szerint.
Az adózási formát 2013-ban kifejezetten a gazdaság kisebb szereplőinek hozták létre. A katásoknak – fő szabály szerint – havonta ötvenezer forintot kell fizetniük, ezzel megszabadulnak a társasági és a személyi jövedelemadótól, továbbá a járulékoktól és a szociális hozzájárulási adótól.
Megnyílt a Kutyapárt kocsmája, egyből kimentek a rendőrök
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Garay téren nyitott kocsmát, Fogadó az Ingyen Sörhöz néven. A hvg.hu azt írja, hogy a nyitórendezvény hat órakor kezdődött, de alig egy órával később már
rendőrök jelentek meg a helyszínen.
Megkérdezték a rendőrséget, miért intézkedtek, indult-e eljárás, de egyelőre nem kaptak választ.
Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 30-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy Pakisztán csütörtökön behívatta a külügyminisztériumba Svédország képviselőjét, tiltakozásul egy újabb Mohamed-karikatúra miatt, amely egy svéd napilapban jelent meg.
Egy évvel ezelőtt a legnagyobb dán lap jelentetett meg 12 karikatúrát Mohamed prófétáról, ami miatt hónapokon át háborgott az iszlám világ.
Az újabb, svéd karikatúra úgy ábrázolja Mohamedet, hogy
a prófétának emberi az arca, de kutyateste van.
A pakisztáni külügyminisztérium kemény hangú nyilatkozatban „sértőnek és istenkáromlónak” minősítette a rajzot. A dokumentum szerint „sajnálatos, hogy egyes európaiak összekeverik a véleményszabadságot 1,3 milliárd moszlim szándékos durva megsértésével”. A pakisztáni külügyi nyilatkozat úgy ítéli meg, hogy ez az európai tendencia mostanában erősödik.
A svéd ügyvivő kijelentette, hogy szerencsétlennek tartja a karikatúra közlését, és teljes mértékben osztja a moszlim közösség véleményét.
Korábban Irán is tiltakozott a svéd Mohamed-karikatúra ellen.
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerdán lemondott a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) általános alelnöki posztjáról.
Szabó Tündét a szervezet 2015. május 22-i rendkívüli közgyűlésén választották a MÚSZ vezetőségébe, ám azt állami vezetői megbízatása óta szüneteltetette.
Az államtitkár a lemondásával szeretne a rendkívüli tisztújítás előtt álló MÚSZ-nak „lehetőséget adni, hogy aktívan tudják képviselni a sportágat”.
Szabó Tünde köszönetet mondott a MÚSZ mindenkori vezetőségének, a szakembereknek, a háttérben álló támogatóknak, és az állami sportirányítás vezetőjeként munkájával továbbra is segíti az úszósport fejlődését, sikereinek elérését.
A szervezet pénteken tartja rendkívüli tisztújító közgyűlését, amelyre azért kerül sor, mert korábban az elnökség működésképtelenné vált, mivel több tagja is lemondott.
A Harvey trópusi vihar szerdára megerősödött és ismét lecsapott Texasra, de a szomszédos Louisiana államot is teljes erővel sújtotta.
Texas állam legnagyobb városa, Houston környékén a folyók kiöntöttek, a heves esőzések miatt két víztározó a város északi részén túlcsordult, a környéken élők kimenekítése megkezdődött. Texasban tizennyolc főre emelkedett a vihar halálos áldozatainak száma.
Az Egyesült Államok történetében a legsúlyosabb, legtöbb halálos áldozatot követelő hurrikán
1900-ban, Texas államban legalább 8000 embert életét oltotta ki.
Ezt követte 1928-ban egy floridai, 2500 halálos áldozattal járó trópusi szélvihar. A szomorú listában a harmadik a 2005. augusztus 25-29-i, Katrinának keresztelt hurrikán, amely a déli államokban több mint 1800 ember életét követelte. A Katrina okozta áradás következtében New Orleans csaknem teljesen víz alá került, a lakosság zömét kitelepítették. Az anyagi kár elérte a 108 milliárd dollárt.
A Meteorológiai Világszervezet 1953 óta ad nevet a trópusi viharoknak.
Kezdetben kizárólag női nevekkel illették őket, 1978 óta azonban felváltva használják a női és férfineveket. A nevek hatévente ismétlődnek, ám a legnagyobb pusztítást okozó hurrikánok nevét nem használják újra.
Összeállítás az Egyesült Államokban pusztító, emberéleteket követelő hurrikánokról a 2005 augusztusában történt Katrina óta.
szeptember – Az ötös erősségű Rita hurrikán Texas és Louisiana államokban legalább hét ember életét oltotta ki. A szélvihar nyomában áradások, tüzek keletkeztek, több városban napokon keresztül áramkimaradás volt.
október – Floridában a hármas erősségű Vilma trópusi szélvihar öt ember életét követelte.
szeptember – A déli államokban az Ike hurrikán áradásokat okozott, egyes körzetekben egész lakónegyedeket dózerolt le, milliók maradtak áram nélkül. A halálos áldozatok száma megközelítette az ötvenet, a legtöbben Texasban haltak meg.
augusztus – A hármas erősségű, Irén nevű hurrikán vad széllel és szakadó esővel csapott le a keleti partra, Észak-Karolinára és New Yorkra, és több mint 40 ember halálát okozta. New Yorkban leállt a tömegközlekedés is, az alacsonyabban fekvő területekről evakuálták a lakosságot.
augusztus-szeptember – Az egyes erősségű Isaac a déli államokban legalább öt ember életét követelte. Louisianában és Mississippiben súlyos áradás pusztított.
október – Elérte a keleti partokat a Sandy hurrikán, amelyet akkorra poszt-trópusi ciklonná minősítettek át. A szupervihart özönvízszerű eső, hatalmas áradások és jelentős áramkimaradások kísérték. New Yorkban, Washingtonban és Philadelphiában zárva maradtak a hivatalok, üzletek, iskolák, megbénult a közlekedés. Több mint 70 ember halt meg.
Csaknem két éve engedély nélkül és ingyen használja a fővárosi villanyoszlopok reklámhelyeit Garancsi István cége, a közgyűlés ezt ma legalizálta. Az előterjesztést ismertető hvg.hu arra utal, hogy a Simicska Lajos társaságát váltó ESMA biztos befutó lehet a pályázaton.
A Fővárosi Közgyűlés ma legalizálta azt a törvénytelen állapotot, amelyben
a Budapest villanyoszlopain lévő reklámtáblákat 2015 decembere óta engedély nélkül és ingyen használja
a magát Orbán Viktor „kötélbarátjának” nevező Garancsi István reklámcége, az ESMA – ez derült ki a hvg.hu írásából.
Ezek azok a reklámok, amelyeket
öt éve balesetveszélyre hivatkozva parancsoltak le a villanyoszlopokról.
Az ESMA akkor spanyol érdekeltségű cég volt, legnagyobb versenytársa a Simicska-cégeknek. 2015 tavasza, az úgynevezett G-nap után azonban a kormány „felismerte”, hogy a közlekedésbiztonságra nincsenek hatással a hirdetések, a közúti balesetek száma éppenhogy növekedett a tilalom óta, erre hivatkozva három éve nyáron feloldották a tilalmat, majd decemberben létrehozták „a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz” kategóriáját. A tilalomba belerokkant ESMA-t időközben felvásárolta Garancsi.
Ezt a tájékozódást segítő reklámot egyszerűsített eljárással és
mindössze oszloponkénti 100 forint plusz áfa napi elhelyezési díj fejében lehet kitenni.
(Az előterjesztés szerint tízezres nagyságrendű oszlopmennyiségről van szó.)
A két kormánypárti főpolgármester-helyettes jegyezte előterjesztésből kiderül, hogy 2015 júliusától az ESMA „rendes” reklámokat, decembertől a mai napig pedig a „tájékozódást segítő” oszlophirdetéseket helyezett ki
anélkül, hogy ehhez a tulajdonostól engedélyt kapott volna, és pénzt se fizetett: se a kihelyezésért, se bírságot vagy kötbért.
A lap nem kapott választ arra, hogy mekkora elmaradt díjról van szó, és hogyan fordulhatott elő, hogy csaknem három évig törvénytelenül helyeztek ki reklámokat.
A most kiírandó pályázat előtt az ESMA-nak elszámolást kell végeznie a fővárossal. Az öt évre szóló tenderen a kiírás szerint a legmagasabb ajánlati ár nyerhet, de a hvg.hu forrásai szerint a döntő mégis „a műszaki és technikai feltételeknek megfelelő pályázó” kitétel lesz, mert
az ESMA lényegében egyeduralkodó az oszlopreklámok piacán.
A Fővárosi Közgyűlés meg is szavazta, hogy támogatja „a közvilágítási oszlopok reklámcélú hasznosítását nyilvános pályázat útján”. 18-an szavaztak igen-nel, öten nem-mel, négyen pedig tartózkodtak.
Ugyanakkor egyhangúan támogatták a DK-s Gy. Németh Erzsébet módosító javaslatát, amellyel felkérték Tarlós István főpolgármestert, hogy vizsgáltassa meg: miért nem fizetett az ESMA 2015 végétől; kit terhel a mulasztásért, a főváros és cégei bevételeinek elmaradásáért a felelősség.
Több formában képzeli el újraalapítani az Európai Uniót Emmanuel Macron francia államfő azon tagállamok csoportjával, akik szeretnének messzebb jutni a gazdasági, a védelmi, az adóügyi vagy a szociális politikájuk összehangolásában.
A francia elnök ezt a a nagykövetek éves értekezletén az Elysée-palotában elmondott beszédében fejtette ki az MTI tudósítása szerint.
A szeptember 24-én esedékes németországi választásokat követően
„Franciaország javaslatokat tesz partnereinek a gazdasági és monetáris konvergencia megerősítésére, valamint az adóügyi és szociális politikák konvergenciájára”
– mondta. Azt is jelezte, hogy az európai védelmi politika elmélyítését is javasolni fogja, valamint, hogy egy valódi európai klíma- és energiapolitikára is szükség van.
Szerinte
„a Brexit bebizonyította, hogy amikor Európa kizárólag piac, akkor elutasítják.”
A múltban az uniós országok „még az eurózóna formájában sem mertek összeülni, hogy ne sértsék meg se a briteket, se a lengyeleket” – mondta.
Arról is beszélt, hogy emiatt innovatívnak kell lenni,
„több formájú Európát kell elgondolnunk, messzebb kell mennünk azokkal, akik haladni szeretnének,
nem akadályoztatva azon államok által, akik erre vágynak. Nekik is jogukban áll lassabban vagy kevésbé messze haladni.”
Macron szerint ki kell lépni abból a korlátozó keretből, hogy „vagy csak 27-en vagy sehogy sem lehet” haladni. Azt mondta: „Ez nem igaz, mindig is egy előre lépni vágyó előőrssel haladtunk, amelyet mások is követtek”.
Merkel és Macron Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat
Szerinte Franciaország „hatalmi eszköztára építésének és a francia szuverenitásnak a helyszíne Európa”, amelyben központi szerep jut a francia-német szövetségnek.
Az általa meghirdetett „védelmező Európa” nevében a menekültjog reformjának és a szociális dömpinggel szembeni jobb protekciónak szükségességét emelte ki, és ismételten megemlítette, hogy
a kiküldött munkavállalók európai direktívájának szigorítását szorgalmazza.
A francia elnök megerősítette, hogy Franciaország más országokkal együtt a következő hónapokban „demokratikus konvenciókat szervez annak érdekében, hogy az állampolgárok is jobban részesei legyenek az Európa jövőjéről szóló gondolkodásnak”.
Felemás érzéseket hagyott maga után a Trónok harca hetedik évada, amelyet a kései premierdátum és az utolsó előttisége miatt még a szokásosnál is jobban vártak a rajongók. Végre sor került egy csomó nagy találkozásra, fontos titkok lepleződtek le, és voltak elképesztően látványos csatajelenetek is. Viszont mindezek feldolgozására nem hagyott elég időt az évad, amely rövidebb volt, mint amit eddig megszokhattunk. Erősen spoileres összefoglaló következik a nem túl jól sikerült évadról.
Július közepén még annak örülhettünk, hogy a megszokottnál később ugyan, de végre itt a hetedik évad, ez az öröm viszont nem tartott sokáig, mert kevesebb, mint másfél hónap alatt már vége is lett. Az eddig tíz epizódos évadok helyett most ugyanis csak hét részt kaptunk.
Forrás: HBO
Ez azzal járt, hogy csak az első epizód után éreztük azt, hogy jóformán semmi sem történt, míg korábban elég sok volt a töltelékrész a sorozatban.
A tempó felgyorsulása viszont mégis fájó űrt hagyott maga után,
mert egyre-másra történtek a jelentőségteljes, évadok óta várt események, ezek feldolgozására viszont egyáltalán nem hagytak időt az alkotók.
Hiába lettek hosszabbak az egyes epizódok a tavalyiakhoz képest – az utolsó rész szinte játékfilm hosszúságú, 80 perces volt -, a készítők csak a forgatókönyvön erőszakot téve tudták elmondani mindazt, amit az utolsó, nyolcadik évad előkészítéseként el kellett.
Jó példa erre, hogy míg az előző évadban az Éjjeli Őrség mesternek készülő tagja, Samwell Tarly (John Bradley) gyakorlatilag az egész évadon keresztül csak utazott a Faltól Óvárosig, most ugyanő egyik részről a másikra visszajutott északra, ahonnan elindult. De mindez semmi ahhoz képest, amit Havas Jon (Kit Harington) művelt, aki
Westeros legkülönbözőbb pontjain tűnt fel az évadban
– még a Falon túlra is eljutott. Ezekből a korábbi évadokban hosszúra nyúló utazásokból szinte semmit nem láttunk: a szereplők egyszer csak már ott is voltak, ahol lenniük kellett.
A Trónok harcában persze már megszokhattuk, hogy az idővel elég önkényesen bánnak az írók, és nem zavarja őket, ha egyes karakterek mintha egy párhuzamos univerzumban léteznének ebből a szempontból. Ez a hetedik évad ötödik részében érte el a csúcspontját, amikor Daenerys Targaryen (Emilia Clarke) több ezer kilométerről a bajba Havas Jon megmentésére siet, és ráadásul még oda is ér időben.
Forrás: HBO
Sokak szemében persze hülyeségnek tűnhet ilyesmit felhozni egy olyan sorozattal kapcsolatban, amelyben élőhalottak, sárkányok és mindenféle más természetfeletti dolgok vannak. Valószínűleg így voltak ezzel a készítők is: nehogy már ez ne férjen bele, mikor így is annyi furcsaság történik.
És hiába ismerték el ők maguk is, hogy itt bizony kicsit lazán kezelték az időtényezőt, egyes rajongók nem voltak restek kiszámolni, hogy igazából tényleg odaérhetett időben Dany Jon megmentésére. De pontosan ebből az igyekezetből,
az utólagos igazolgatásból látszik, hogy még egy ennyire különös fordulattokkal és karakterekkel operáló sztori sem engedheti meg magának, hogy elrugaszkodjon a valóságtól.
Legalábbis attól, amelyet ő maga megteremtett. Lehet, hogy Westerosban évekig tartanak az évszakok, de azt senki nem mondta, hogy egy nap nem 24 órából áll, vagy, hogy a szereplők időbővítő készülékkel is rendelkeznek, mint a Harry Potterben.
Forrás: HBO
Ha a sajátos időkezelésen túllendülünk, még akkor is jócskán voltak zavaró momentumok a forgatókönyvben. Például míg korábban pont azt szokhattuk meg, hogy a Trónok harcában nem lehet előre megjósolni a fordulatokat, és bárki, bármikor meghalhat, ez egyre kevésbé igaz. Minden egyes halálos veszedelemben forgó fontos szereplő csodás megmenekülést produkált, ami egyrészt persze örömteli lehet a rajongóknak, másrészt viszont
egy jelentős izgalomfaktort sikerül lassan teljesen kiirtani a sorozatból.
Egyetlen fontos karaktert vesztettünk el az évadban: Petyr Baelish-t (Aidan Gillen), és az ő halála nevezhető váratlan fordulatnak, viszont annyira váratlan lett, hogy az alkotók nem is bajlódtak azzal, hogy megértessék velük, hogyan jutottunk el idáig. Hiába volt a hetedik évadban fontos történetszál a Stark nővérek rivalizálása és Kisujj kavarása a háttérben, ami a megölésével megnyugtató lezárást kapott, a lényeg nem derült ki, hogy mikor és hogyan fedte fel Arya (Maisie Williams) és Sansa (Sophie Turner) Baelish mesterkedéseit. Pedig ez lett volna az igazán érdekes, és nem az, amit láttunk helyette. Csak így könnyebb volt az alkotóknak, és ez a szemlélet sajnos nagyon jellemző volt az egész évadra.
Minden ilyen, hosszabb kifejtést igénylő, lassan épülő dolgot kihagytak a forgatókönyvből,
majd utólag néhány mondatban megmagyarázták, hogy kedves nézőink, ez és ez történt, amit önök nem láttak, de íme, ez lett az eredménye. Higgyék el, hogy tényleg megtörténhetett így, és haladjunk tovább.
Forrás: HBO
Ezért lehetett az évad megnézése után az az érzésünk, hogy a készítők feláldozták a hetediket a nyolcadik oltárán. A mostani hét résznek semmi más célja nem volt, csak az, hogy az eddig – George R.R. Martin írói stílusa miatt – lassan kibontakozó, és „ez majd egyszer fontos lesz” érzetet keltő mellékszálakat elvarrják, hogy a szereplők készen álljanak a végső nagy küzdelemre. Ezzel nem is lett volna valószínűleg baj, ha nem hét részbe kell belesűríteni mindezt. Így viszont sutba dobták a logikus történetvezetést és a karakterépítést azért, hogy a nyolcadik évadra mindenki eljusson oda, ahová szánták az alkotók.
Kérdés, hogy ezek a hiányosságok mennyire tudhatók be annak, hogy már az egyre terjengősebben író George R.R. Martin könyvei nélkül dolgoztak a showrunnerek, David Benioff és D. B. Weiss. A Trónok harca sorozat és A tűz és jég dala regényfolyama a hatodik évadtól végleg elvált: a kereskedelmi szempontok által jobban kötött tévések nem akartak a lassan dolgozó, vagy a hatodik kötettel írói válságba kerülő Martinra várni, ezért a saját fejük után mentek.
Forrás: HBO
Annyit azonban a kezdetektől tudtak, mert elárulta nekik az író, hogy mire és inkább kikre szeretné kifuttatni a történetét, kik lesznek a végső elszámolásnál a legfontosabb karakterek. Ez tehát adott volt, mint ahogy az is, hogy kezdeni kell valamit a belviszályoknál sokkal nagyobb fenyegetést jelentő Másokkal, akik életre keltik a holtakat. Sokszor elhangzott a hetedik évadban, hogy már nem az a tét, hogy ki ül a Vastrónon, mert ha nem foglalkoznak a Falon túlról érkező fenyegetéssel, akkor végül nem lesz ki felett uralkodni. És így már mindenki számára egyértelmű, hogy miért leíróbb cím az egész sztorinak az, hogy A tűz és jég dala, mint a Trónok harca, amely valójában George R.R. Martin első kötetének a címe volt.
A hetedik évad hetedik részében pedig megtörtént az esemény, amely utat nyit a hatalmas csatának élőhalottak és élők között.
A Fal leomlott, most már nincs, ami visszatartsa a Mások hadseregét. A Trónok harca nyolcadik évada így minden bizonnyal megint tele lesz látványos csatajelenetekkel, amelyekre majd utólag nagyon büszke lehet az HBO. Csak remélni merjük, hogy azért azt sem felejtették el teljesen az alkotók, hogy a háttérben zajló ármánykodások sokszor ezeknél is izgalmasabbak, és újra látunk ilyeneket a sorozatban.
Mert akármennyi rosszat mondunk is a hetedik évadról, nagyon várjuk már a nyolcadikat,
és ezt a készítők is pontosan tudják. Nehéz elképzelni olyan nézőt, aki eddig mindig követte a Trónok harcát, de a hetedik évad annyira nem tetszett neki, hogy az utolsót inkább meg sem nézi. Nagy kockázatot tehát nem vállalt David Benioff és D. B. Weiss, amikor egy önmagában kevéssé értékelhető utolsó előtti évadot forgattak, mert a sorozat egészének megítélésében nem ez fog számítani igazán, hanem ami ezután következik. Némi aggodalomra ad okot, hogy a nyolcadik évad még a mostaninál is rövidebb, hat részes lesz, viszont cserébe az alkotók még hosszabb epizódokat ígértek.
Több száz ember vonult az utcára Budapest 7. kerületében, az Erzsébetvárosban, a csendrendelet-javaslat ellen. Szerintük a bulinegyed problémáira nem a szórakozóhelyek bezárása a megoldás.
A mai tüntetést az itt működő szórakozóhelyek szervezték, többen be is zártak néhány órára emiatt, hiszen az alkalmazottaik is felvonultak. A Madách tértől a kerületi polgármesteri hivatal elé vonultak.
Arra akarták felhívni a figyelmet, hogy
rengeteg ember dolgozik a bulinegyedben,
egy részük egyébként itt is lakik. Szerintük nyilvános vécéket kellene nyitni, többet kellene takarítani, és önszabályozó rendszert kellene felállítani.
Az, hogy korlátozzák a szórakozóhelyek nyitva tartását, szerintük egyáltalán nem megoldás. Ha ugyanis mondjuk éjfélkor mindegyik bezárna, akkor
minden helyről egyszerre szabadulna az utcára az összes vendég,
ami sokkal nagyobb zajjal és gonddal járna, mint most, amikor ez a tömeg órákra eloszlik.
A NAV adatai szerint ugyanis a kerületi vendéglátásból és szálláshely-szolgáltatásból ugyanis éves szinten több mint 6 és fél milliárd forint adóbevétele van az államnak. A bulinegyed már külön turisztikai vonzerő is. Ráadásul a bulinegyed miatt érkező turisták máshol is költenek pénzt a városban.
A kerületnek ebben a részében egyébként
a lakások értéke is sokat emelkedett,
amióta a bulinegyed kialakult. A megszűnésével vélhetően az árak is esnének, amivel az itt lakók is sokat veszítenek.
Holnap egyébként egy másik tüntetés is lesz a témában, ezt néhány lakó szervezi – ők a bulinegyed ellen tiltakoznak.
A Magyar Nemzet egyébként ma arról írt, hogy végre az önkormányzat is hajlandó foglalkozni a kérdéssel. Vattamány Zsolt, a kerület fideszes polgármestere a lapnak azt mondta, hogy négy lépésből álló intézkedéssorozatot tervez. Szerinte nagy esély van arra, hogy
„konszenzusközeli helyzet alakul ki, pártállástól függetlenül,
hiszen az ellenzéki képviselők sem látják másként a helyzetet, és jelentős számban az ő javaslataikat is figyelembe vesszük”.
Egyrészt átszervezik a takarítást, új gépeket szereznek be, és hajnalonként kézzel is takarítani fogják az utcákat. Emellett megerősítik Erzsébetváros Rendészeti Igazgatóságát, valamint a jegyző által vezetett hatósági irodát.
És ezentúl nem adnak ki önkormányzati tulajdonban álló üzlethelyiséget szórakozó- vagy vendéglátóhelynek, ha pedig valamelyik bezár, akkor azt más célra adják majd ki. A kérdés csak az, hogy kinek. A kerületben ugyanis most is
rengeteg az üres, kiadhatatlan üzlethelyiség.
Néhány évvel ezelőtt egyébként a kerületben már próbálkoztak csendrendelettel. Ezt előbb a hatalmas tiltakozás miatt enyhíteni kellett, majd a közigazgatási hivatal el is törölte.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
