FüHü

„Öt-hat szakmai érvet is fel lehet hozni a projekt ellen, de ezekkel szemben ott áll egy politikai: a presztízs kérdése” – kommentálta Bod Péter Ákos a Független Hírügynökségnek Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentését, mely szerint közös regionális fejlesztési bank alapításáról tárgyal Lengyelország és Magyarország. A szakember – aki belülről ismeri a fejlesztési bankok működését, hiszen három évig volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatója – azt mondta, hogy „csóváltam a fejemet és csendben hümmögtem, nem fogott el a lelkesedés a hír hallatán”.

Egyelőre túlságosan sokat nem lehet tudni a lengyel kormányfő által bejelentett tervről, amelyet – derül ki Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszternek az MTI által ismertetett rádióinterjújából – Orbán Viktor is a támogatásáról biztosított. Waszczykowski szavai szerint: „Mindkét kormányfő úgy nyilatkozott, hogy előteremti az ehhez szükséges forrásokat”. A wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál szerint a befektetendő tőke „több milliárd zloty” lenne (egy zloty durván 75 forintot ér). Hírek szerint a projekthez Csehország és Szlovákia hozzájárulására is szükség lenne. A Reuters Morawieckit idézve azt írta, hogy „Orbán Viktor és jómagam erőtejesen kiálltunk a terv mellett. Ha a csehek és a szlovákok is pozitívan reagálnak, akkor gyorsan felállíthatjuk a bankot” – mondta, ám részleteket nem árult el.

„Rengeteg olyan pénzintézet működik, amely több évtized alatt alakította ki a saját működési modelljét, sok buktatón át, hosszú tanulási folyamaton keresztül, sok hibát vétve” – fejtette ki Bod Péter Ákos a FüHü-nek saját tapasztalatai alapján (is), hiszen amellett, hogy az Antall-kormány ipari minisztere, majd a független jegybank első elnöke volt, az EBRD igazgatójaként három éven át belülről és tevékenyen vett részt a fejlesztési bank működtetésében.

A jelenleg egyetemi professzorként dolgozó szakember egy további racionális gazdasági érvet is említett, a tőkeerő kérdését. Ez a négy ország – „udvariasan fogalmazva” – nem annyira tőkeerős, pedig egy ilyen jellegű regionális fejlesztési bank esetében a tőkeerő képes biztosítani annak a diverzitásnak a hátterét, amely a tovaterjedő hatás elérése érdekében szükséges sok-sok – eltérő iparági – ügyfél kiszolgálásához elengedhetetlen.

Ha viszonylag kicsi az ügyfélkör és a működési kör, akkor az már gazdaságossági kérdést vet fel – tette hozzá, figyelmeztetve: fejlesztési bankot kicsiben nem lehet gazdaságosan működtetni.

Amikor gesztust akarnak gyakorolni a politikusok, akkor bankot alapítanak – tette hozzá, mondván: viszonylag kis befektetett tőkével meg lehet akár tízszerezni a tőkeáttételt, ha a mögöttes államok súlya viszonylag nagy. De ehhez olcsó hitelfelvételi feltételek kellenek, amihez pedig elengedhetetlen a legkiválóbb hitelbesorolás. A komoly fejlesztési bankok – mint amilyen az IBRD vagy  az EBRD vagy az EIB – a legjobb, AAA besorolással rendelkeznek a hitelminősítőknél, ami olcsóbbá teszi számukra a forráshoz jutást.

A V4-ek között nincs AAA besorolású, s a négy ország közül a magyaré a leggyengébb (éppen hogy befektetési kategóriába esik).

„A forráshoz jutás, a stáb, a kockázatkoncentráció, a méretgazdaságosság” – sorolta Bod Péter Ákos az ellenérveket, hozzátéve azonban: mindezeket lesöpörheti az egyetlen politikai érv, a presztízs kérdése.

A FüHü kérdésére, hogy a cseheknek és a szlovákoknak miért érné meg beszállni a bankba, a szakember úgy vélekedett, hogy az előbbieknél abszurdnak tartaná, hiszen ők már az EBRD-ből is kinőttek anno. Racionális érvet a szlovákok esetében sem tudna említeni.

Anyagi érdek Magyarországot sem fűzné egy ilyen bank megalapításához,

hiszen a bejáratott pénzintézetektől – köztük az EU EIB-jétől – kedvező feltételekkel áll rendelkezésre a szükséges hitelek. „Közvetlen politikai feltételekhez sem kötik ezeket a kölcsönöket” – mondta Bod, hozzátéve: leszámítva azt, ha ne adj isten a helyzet eszkalálódna, de ez már a spekuláció kategóriájába tartozik – tette hozzá.

Finanszírozóként persze bárki beszállhat, presztízsokokból akár például a csehek, akár az euróövezethez tartozó szlovákok. Ahogy bárki előtt megnyílhat finanszírozóként a pálya, akár a kínai, az orosz, az ukrán tőke előtt.

Tegyük hozzá: Waszczykowski fent említett nyilatkozata mintha erősítené a kínai szál gyanúját –ugyanis közös V4 zászlósprojektekről beszélt, egyebek között

olyan infrastrukturális fejlesztésekről, mint a Via Carpatia közlekedési folyosó befejezése, illetve a nagysebességű vasútvonalak kiépítése nemcsak Budapest és Belgrád között, hanem a Krakkóig, Varsóig, talán Gdanskig is. És mint ismert, ez utóbbi kínai hitelből készülne.

Kérdésünkre, hogy nem arról lehet-e szó, hogy kínai (esetleg orosz) tőkét is bevonnának a regionális fejlesztési bankba, Bod Péter Ákos úgy válaszolt: „Nem szeretnék előrefutni a gondolkodásban…”.

Mit szólna mindehhez az Európai Unió? Bod Péter Ákos kérdésünkre emlékeztetett arra, hogy vannak regionális fejlesztési Bankok, például a korábban alapított Északi Fejlesztési Bank. Arról nem is szólva, hogy – habár ezt olyan sokszor nem hangsúlyozzák ma Magyarországon –,

nagyon széleskörű a szuverenitás az EU-ban: mindent lehet, ami nem ütközik az uniós jogba. Ez pedig nem ütközik bele.