Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9320 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A polgármestereknek is védeniük kell a hazát

0

Sikeres nemzetállamok nélkül nincs sikeres Európa, sikeres Európa nélkül nincs sikeres világ, sikeres városok sincsenek sikeres falvak és sikeres családok nélkül – jelentett ki Orbán Viktor miniszterelnök Veszprémben, a Megyei Jogú Városok Szövetségének 51. közgyűlésén, hozzátéve, „számunkra Magyarország az első”.

„Nektek is személyesen részt kell vállalni és segítenetek kell abban, hogy a magyar emberek meg tudják védeni Magyarországot” – kérte a jelenlévő polgármestereket a kormányfő.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar vidék fejlesztése a nagyvárosok fejlesztése nélkül nem lehetséges. A vidéket csak virágzó megyei jogú városokkal lehet felemelni, ha ugyanis a városok gyengék, a falvak is azok.

A kormányfő jelezte, hogy a Modern városok program után nagyjából kidolgozták a „középvárosok” fejlesztési programját is, majd a „fejlesztési vonatra” rá kell kapcsolni a „falvak szerelvényét” is.

Orbán Viktor egyúttal álhírnek, marhaságnak minősítette azokat az információkat, amelyek szerint a mai kormány változást tervezne az önkormányzati rendszerben. Kijelentette: az önkormányzatok alkotmányos fundamentumai szilárdak.

Sehol sem fognak önkormányzatot felszámolni, minden településnek lehet helyhatósága

– mondta.

A nemzetbiztonsági cirkusz folytatódik

0

A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának csütörtökre összehívott rendkívüli ülése is határozatképtelen lett. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke szerint a kormánypárti képviselők távolmaradása azt jelzi, „kínos” volt nekik, hogy eljöjjenek, és „összedőlt a Soros-terv”. Minden két hétben megkísérli a testület összehívását.

Immár „nemzetbizonytalansági” bizottságról kell beszélnünk, jelentette ki a testület szocialista elnöke a hamvába holt ülés utáni sajtótájékoztatóján. Molnár Zsolt leginkább arról beszélt, hogy a fideszesek gyávasága miatt továbbra sem látunk tisztán egy sor fontos, a magyar emberek biztonságát érintő ügyben, végül megjegyezte, hogy április 8-án mindenki eldöntheti, akar-e olyan országban élni, ahol ez a cirkusz minden második héten megismétlődhet.

Molnár és a bizottság ellenzéki tagjai továbbra is a magyar közéletet feszítő kérdésekre várták volna Orbán Viktor miniszterelnök válaszát, illetve bizonyító erejű dokumentumait az állítólagos Soros tervről, az 1300 titokban befogadott menekültről és az egyszerűsített honosítás keretében hazánkba áramló megélhetési nyugdíjasokról.

A kormányoldal sem maradt tétlen.

Németh Szilárd egy szintet lépett a távolmaradás indoklásában.

Nemzetbiztonsági bizottsági tagságával „visszaélve” próbált bizalmas információkat kikérni a „Soros-tervről” és a „Soros-hálózatról” az Alkotmányvédelmi Hivataltól az LMP-s Szél Bernadett – nyilatkozta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a sajtónak. Németh Szilárd szerint ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Szél Bernadett „Soros zsebében van”.

A kormánypárti politikus leszögezte: amíg Szél Bernadett a „Soros-tervről” titkosszolgálati információkat akar kiszivárogtatni, addig nem járulnak hozzá ahhoz, hogy részt vegyen az ülésen. Németh Szilárd hozzátette: bár már meghívták, Soros György még nincs ott a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, „de az emberei már bent ülnek”.

Tiborcz-illetéket javasol az LMP

0

A szabálytalanul felvett uniós fejlesztések kárösszegének megfizettetését, „Tiborcz-illeték” kivetését fogja javasolni az LMP – mondta el a Független Hírügynökségnek Hadházy Ákos. A párt társelnöke a visszaéléseket elkövető cégektől, magánszemélyektől szedetné be az utóbb visszafizetett EU-támogatásokat.

Törvényjavaslatot fog benyújtani az LMP. Ebben azt javasolják, hogy a parlament fogadjon el egy jogszabályt – ahogyan Hadházy nevezte: Tiborcz-illetéket – arra az esetre, ha az Európai Unió utóbb szabálytalannak ítél egy fejlesztést és emiatt visszakér pénzt. Ezt az összeget

azok a cégek, illetve természetes személyek fizessék meg,

amelyek és akik miatt kára keletkezik az országnak.

Hadházy Ákos persze maga se hiszi, hogy a fideszes többség megszavazza a törvényjavaslatot.

Az LMP-s politikus, korábban szekszárdi Fidesz-képviselő megelégedéssel vette tudomásul, hogy városának Elios-ügyében az EU Csalás Elleni Hivatala bizonyítékként fogadta el azt a hangfelvételt, amelyet ő készített 2012. nyarán arról, hogy az Elios megbízottja a közvilágítási pályázat megjelenése előtt fél évvel tájékoztatta a város akkori polgármesterét, Horváth Istvánt a készülő lehetőségről, ahogyan ezt a 24.hu csütörtökön megírta.

Az Európai Bíróság előtt a magyar civiltörvény

0

Beérkezett az Európai Bizottság keresete, és ezzel hivatalosan is az Európai Bíróság elé került a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás – közölte a luxembourgi székhelyű bírói fórum.

Az Európai Bizottság júliusban kezdett kötelezettségszegési eljárást a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló magyar szabályozás miatt.

A bizottság decemberben jelentette be, hogy – mivel nem történt előrelépés – harmadik szakaszba lépteti a júliusban megindított jogsértési eljárást a civil törvény ügyében, amely a testület értékelése szerint

indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba,

különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

A bizottság emellett úgy véli, hogy a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Az Országgyűlés által júniusban elfogadott törvény értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon.

A kormány augusztus közepén reagált az Európai Bizottság kritikájára, de nem sikerült kimagyaráznia magát,

így jutott a kötelezettségszegési eljárás bírósági szakba.

Az elmúlt hetekben a felsőoktatási törvény módosítása és az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás is az Európai Bíróság elé került.

Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.

Íme a magyar téli olimpiai csapat

0

Ma ünnepélyesen felvonták a magyar zászlót a phjongcshangi téli olimpián a kangnungi olimpiai faluban.

 

A téli olimpián 19 fős lesz a magyar küldöttség, nagyobb, mint az előző két alkalommal. Szocsiban és Vancouverben egyaránt 16 magyar sportoló indult. A hazai versenyzők alpesi síben, gyorskorcsolyában, műkorcsolyában, rövidpályás gyorskorcsolyában, síakrobatikában, sífutásban indulnak.

A legnagyobb nevek a magyar csapatban a gyorskorcsolyázó Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor. Egy amerikai sporteredmény-elemző cég

két magyar érmet, egy ezüstöt és egy bronzot jósol.

 

Fogynak a hazai munkaerő közvetítők

0

Miközben a hazai munkaerőpiac több szegmense is fokozódó létszámhiányról számol be, a munkaerő felkutatásával és kiközvetítésével foglalkozó vállalkozások, a csökkenő cégszám mellett, jelentős létszámcsökkenést is elszenvedtek az elmúlt években.

 

2012 óta folyamatosan csökken azoknak a működő vállalkozásoknak a száma, melyek fő tevékenységként munkaerő közvetítéssel foglalkoznak – ahogy az a mellékelt táblázatban is látható. Ezzel párhuzamosan a cégfluktuációs indexük (CFI) jóval magasabb, mint az országos átlag (11-12%). Azaz: a működő cégek számához képest viszonylag nagyon magas a különböző okokból megszűnt, vagy profilt váltott vállalkozások és az újonnan alapított cégek száma.

Forrás: Opten

A táblázatból kiolvasható, hogy árbevételük is lefelé tendál, miként csökkent az általuk alkalmazottak száma is. Ami viszont pozitív fejlemény: a felszámolások és a végrehajtások aránya összességében csökkenőben van.

 

Budapest-központúság itt is
Ami a földrajzi megoszlásukat illeti: nyomasztó a fővárosi cégek túlsúlya. Tavalyi 57,8%-a végezte tevékenységét Budapesten. A fővárosi cégek foglakoztatják a szektor munkavállalóinak 67,63%-át. Az sem meglepő, hogy a főváros után Pest megyében működik a legtöbb ilyen profilú vállalkozás, míg a többi megye messze lemaradva követi őket.

Lapszem – 2018. február 8.

0

Ma az Arankák ünneplik a névnapjukat. Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, sokfelé várható csapadék, hol hó, hol havas eső, hol eső. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 6 fok, -1, +4 fok körül alakul. Erről írnak a mai lapok!

 

Népszava: Tiborcz-közelbe ért az OLAF-nyomozás

Hiába próbál távolodni a közvilágítási pályázati pénzeket nyerő cégtől Orbán Viktor veje, számtalan szál köti az Unió csalás elleni hivatala által elmarasztalt Elioshoz. Nem tréfadolog: a cég vizsgálata során szervezett bűncselekmény nyomaira bukkantak – írja alapos cikkének az elején a lap.

A közvélemény január óta tudhatja, hogy komoly szabálytalanságokat talált a vizsgált időszakban Tiborcz István, a miniszterelnök veje közvetett résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. közvilágítási pályázatainál az EU csalás elleni hivatala (OLAF)- emlékeztet a lap, amelynek rendelkezésére állnak olyan dokumentumok, amelyek szerint a kormány és az érintett 35 (jobbára fideszes vezetésű) önkormányzat tavaly október óta ismeri az OLAF elmarasztaló megállapításait, ám az ügy mégis csak most, a sajtó és az ellenzék tényfeltáró munkája nyomán került nyilvánosságra, és a jelentés ismeretében sokkal súlyosabbnak tűnik, mint amit korábban feltételezni lehetett.

Az Elios visszás lámpaügyében elsőként a magyar hatóságokat próbálták cselekvésre bírni, eredménytelenül. A rendőrség az elindult nyomozást –  „bűncselekmény hiányában” – megszüntette, pedig hangfelvétel is bizonyíthatta azt.

A trükközéssel az államot, illetve az indokolatlanul magas árat kifizető önkormányzatokat is jelentős kár érte. Ráadásul ezt a külső műszaki ellenőrök előre jelezték is, s preventív intézkedéseket javasoltak – hiába.

A lap több más szabálytalanságról is, majd beszámol arról, hogy az az Eliosnak közben hirtelen közlendője akadt: ebben azt ecseteli, hogy „a megkeresésekre adott válaszokat (szakmai, műszaki és jogi szempontból is) figyelmen kívül hagyva jelentek meg cikkek, riportok a sajtóban, így nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy ez a felfokozott érdeklődés politikai indíttatású, és bizonyos érdekkörök politikai ambícióit hivatottak elősegíteni….Az esetleges további hivatalos eljárások során is maximálisan rendelkezésre állunk, azonban a politikai indíttatású megkereséseket, sajtóhíreket a fentieken túlmenően nem kívánjuk kommentálni.”

Magyar Nemzet – Amíg nem lesz futballfilozófiánk, addig nincs miről beszélni

Nem túlságosan gyakori, hogy egy országos napilap sportól, sportemberrel készített interjúval indítson – a Magyar Nemzet pedig ma ezt teszi: a Magyar Labdarúgó Szövetség volt szövetségi kapitányával készült nagyinterjút közöl ma. Dárdai a többi között kifejti, hogy filozófia nélkül nincs alap, közös munka hiánya nélkül nincs eredmény. A futballt be kell vinni az iskolába, és a pedagógusoknak oda kell figyelniük a gyerekre. A német aggyal és magyar szívvel Berlinben élő szakember szerint a Magyar Labdarúgó Szövetség illetékeseinek el kellene dönteniük, hogy mit akarnak látni, miért adják a pénzt, különben nem érdemes Eb-re, vb-re jutásról beszélni.

Az esélyekről is kérdezte persze az újságíró: Dárdai szerint a Nemzetek Ligájában szervezett, taktikus célfutballal megszerezhető a csoport első helye, de csak úgy, ha a közönség ismét a csapat mögé áll, mert kevés a mentális erő.

Szó esett vastagon az utánpótlásról is, Dárdai szerint  Magyarországon kevés a gyerek, ráadásul Magyarországon – szemben Németországgal – nincs szervezett képzés, s kell hozzá az, ami idehaza hiányzik, a többi között alázat, elhivatottság.

A környezet neveli a gyereket, mondja, hozzátéve: aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.

A Magyar Labdarúgó Szövetségnél kellene lennie egy filozófiának, hogy mit akarnak látni, miért adják a pénzt. Ettől függetlenül a kluboknak lehet saját filozófiájuk, csak működjön. Amíg ez nincs, addig nincs miről beszélni.

Magyar Idők – Kémügy: Részben feloldhatják a titkosítást

Részben fel kell oldani a szocialistákhoz kötődő kémügy iratainak titkosítását – erre az álláspontra jutott az adatvédelmi hatóság. A lap birtokákba került határozat szerint a magyar nemzetbiztonsági szolgálat külföldi befolyásolása merült fel az eljárásban.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által a megküldött, anonimizált határozatából egyebek mellett kiderül, hogy a kémügy nagyrészt arról szól, amit a sajtó korábban megírt. A botrány kirobbanását követően a Heti Válasz közölte, hogy a Gyurcsány-kormány idején egy orosz különítmény érkezett Magyarországra a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztikarának poligráfos átvilágítására. Noha Galambos Lajos főigazgató környezetében azt terjesztették, hogy bolgár (tehát EU-tagtárs) szakembergárda végzi a poligráfos vizsgálatokat, az „orosz munkanyelvű” kollégák nem balkániak voltak, hanem oroszok.

Ezt a tényt az elhárítás tolmácsa és pszichológusa is jelezte a főigazgatónak, aki a „riasztás” ellenére nem állíttatta le az akciót. Állítólag mindössze másfél tucat NBH-munkatársat vetettek alá hazugságvizsgálatnak az orosz vendégek; ehhez viszont saját technikai hátteret telepítettek a szolgálat székházába. Az eszközök a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül érkeztek az országba – a feltűnésmentes behozatalt az NBH repülőtéri kirendeltsége biztosította.

A katonai ügyészség Galambos Lajost kémkedéssel, Szilvásy György volt titokminisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándort – Galambos Lajos utódját – hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, az érintett Kft. vezetőjét pedig bűnpártolással vádolta meg.

Zárt ajtók mögött zajlott a per, s az ítéletnek is csak a rendelkező része volt nyilvános, az indoklás már nem.

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. szeptember 25-én Galambost, Szilvásyt, Laborcot és P. Lászlót is jogerősen felmentette.

Most több részletet is megtudhatunk a lap számára elküldött határozatból.

Magyar Hírlap – Szél Bernadett is Soros érdekeit képviseli

Számtalan kapcsolódási pont van a George Soros által támogatott migrációpárti civil szervezetek és Szél Bernadett között. Az LMP társelnöke, aki korábban a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület programvezetője volt, az elmúlt években rendszeresen Soros érdekeinek megfelelően szavazott a parlamentben – írja a Magyar Hírlap a Tűzfalcsoport portálra hivatkozva. A portál szerint szoros kapcsolat van az LMP társelnöke és Sebály Bernadett, a Város Mindenkié csoport (AVM) aktivistája között. Az AVM-et  Soros Nyílt Társadalom Alapítványa is támogatja, és szövetségesei közt megtalálható a szintén a milliárdos spekuláns által támogatott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság. Emellett szorosan együttműködnek a bevándorláspárti  Migráns Szolidaritás Csoporttal (Migszol), amely 2016. december 3-án tüntetett a terrorizmussal vádolt szír Ahmed H. Mellett – írja a lap.

 

Kárpáti Igaz Szó: Mit tegyünk, ha elutasították Magyarországon a nyugdíjat?

0

2009 és 2017 között Kárpátalján 5646 személy mondott le ellátmányáról és igényelte azt Magyarországon. A legtöbben, 1249-en egyébként 2015-ben kérték az utalás megszüntetését.

A KISZÓ-nak is többen jelezték, az anyaország az utóbbi időben rendkívül megszigorította a külföldiek nyugdíjának odaítélését: sokan, miután lemondanak róla Ukrajnában, hónapokat, vagy akár egy évet is várnak, míg megítélik nekik a járandóságot, addig az idős ember teljesen jövedelem nélkül marad. Rendszeresen ellenőrzik, életvitelszerűen tartózkodik-e bejelentett lakásában az illető, s nem egyszer amiatt utasítják el kérelmüket, mert nem találják őket a helyszínen.

Ennek kapcsán érdeklődött a Kárpáti Igaz Szó a megyei Nyugdíjalapnál: az elmúlt években tulajdonképpen hányan szüntették meg ukrajnai nyugdíjukat, s milyen feltételek mellett lehet újra igényelni az ukrajnai járandóságot?

Olekszij Bolsakov, a megyei Nyugdíjalap külföldi járandóságokkal foglalkozó osztályának vezetője a KISZÓ-nak elmondta,

2009 és 2017 között Kárpátalján 5646 személy mondott le ellátmányáról és igényelte azt Magyarországon. A legtöbben, 1249-en egyébként 2015-ben kérték az utalás megszüntetését.

Ebben az időszakban további 3793, még munkaképes korában Ukrajna területéről oda áttelepedett, időközben nyugdíjassá vált személynek igazolták az ukrajnai munkaviszonyát.

Ezek tehát olyan emberek, akik több éven át Magyarországon dolgoztak és ott adóztak.

Az egyéb országokba áttelepült meglett korúak számáról nem kaptunk pontos adatot, de a szakember szerint közel 50 főről van szó.

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban megtörténik, hogy Magyarország elutasítja az ukrajnaiak nyugdíjigénylését, tavaly huszonöt alkalommal történt ilyen.

Ahhoz, hogy valaki újra kérje ukrajnai nyugdíját, ismét lakcímet kell létesítenie az országban.

Le kell fordítania a Magyar Állam által kiadott elutasítást igazoló dokumentumot, amit közjegyző hitelesít, s ezzel, valamint a személyi igazolványával, személyazonosító számával fel kell keresnie a korábbi lakcíme szerint illetékes nyugdíjosztályt, ahol kérvényezi illetménye utalásának folytatását.

Ezután ismét bekerül a Nyugdíjalap rendszerébe, s a kérvény beadásának dátumától felszámolják járandóságát. Ez nem szokott sok időt igényelni, már a következő hónaptól utalják is a pénzt.

Érdekes adalék: évek óta szó van róla, hogy a Magyarország területén élő egykori ukrán állampolgárok nyugdíját Ukrajna fogja utalni.

Hat éve ugyan elkészült a szociális ellátásra vonatkozó új kétoldali szerződés, de az még mindig ratifikálásra vár.

Amennyiben az elfogadásra kerül, úgy a nyugdíjkorhatár elérésekor és a minimális munkaviszony meglétekor az Ukrajnában ledolgozott évekért az ukrán állam számolja majd fel és a szomszédos ország nemzeti valutájában biztosítja a nyugdíjat.

Magyarország pedig a nála ledolgozott évekért fogja fizetni a járandóságot.

A két ország közötti megállapodás 9. cikkelye értelmében azonban egyelőre az a szociális biztosítási szerv folyósítja a járandóságot, melyben az illető állandó lakhellyel rendelkezik. Vagyis egykori honfitársaink havi illetményét a magyar állam állja.

(Kárpáti Igaz Szó)

Egy vacsora utóélete – Kelemen Hunor a Facebookján reagált TGM írására

Facebook-oldalán reagált egy hosszabb bejegyzésben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Tamás Gáspár Miklósnak február 5-én a hvg.hu-n, Kelemen Hunor vacsorája címmel megjelent írására.

Ebben a filozófus szerző azt állította, hogy az RMDSZ elnöke korábbi, Karácsony Gergellyel a Párbeszéd és az MSZP közös miniszterelnök-jelöltjével, valamint Molnár Gyulával, az MSZP elnökével folytatott kolozsvári találkozója után tett nyilatkozatával a legdurvábban megsértette a magyarországi ellenzék egyik fontos részének a vezetőit, tagjait, rokonszenvezőit és szavazóit.

A múlt heti kolozsvári közös vacsorát követően Kelemen Hunor azt nyilatkozta a Maszol.ro-nak: „A vacsorán megkérdezték, hogy szerintünk mit kellene tenniük Erdélyben a választási kampányban. Nagyon őszintén azt mondtam, hogy semmit. Ez teljesen fölösleges időtöltés és energiabefektetés, hiszen én azt gondolom: az erdélyi magyar emberek világosan tudják, hogy kire szavazzanak.”

„Elhíresült vacsoránkon nekem szegeztek egy kérdést, nevezetesen azt, hogy „mit kellene tennie a magyar ellenzéknek Transzilvániánkban a magyarországi választási kampányban?” Őszinte ember lévén, amit már Andrei Plesu úr is kifogásolt és mesterien összekevert a faragatlansággal, tömören válaszoltam: semmit! Nincs értelme! Az erdélyi magyar emberek nagyon nagy többsége nem ebben a kampányban fogja eldönteni, hogy amennyiben él a szavazati jogával, akkor kire fog szavazni” – írja ennek kapcsán az Egy vacsora utóélete címmel közzétett bejegyzésében a szövetségi elnök. Kelemen hozzáteszi, hogy természetesen ő maga is tudja, hogy lehetett volna diplomatikusabb, mézes-mázas, lakkozhatta volna a témát, hiszen állítása szerint tudja, hogyan kell ezt csinálni. „Vacsorapartnereimet tisztelem annyira, hogy nem kezdtem elmés dolgokat mesélni nekik arról, hogy

az utolsó száz méteren miként lehet parittyából lézerkardot gyártani, merthogy tulajdonképpen nem lehet ”

szögezi le Kelemen Hunor, aki elmondja, nem érti, hogy miért kell ezért dühösnek lenni. TGM azon állítására is reagált, miszerint az: „erdélyi magyarság önbecsülése, méltóságérzete megkövetelné talán a lelki függetlenség minimumának akár szerény jelzését, amelyhez elég lett volna, ha Kelemen Hunor van annyira bátor, hogy hallgasson”. „Vannak dolgok, amelyekhez az idő teltével sem tudok hozzákopni. Úgy tűnik, hogy amikor az erdélyi magyar emberről van szó, akkor néhány hasonló elvárás mind román, mind magyar (értsd magyarországi) oldalról elő-elő bukkan. Nem tudok kezdeni semmit azzal az elvárással, hogy a „lelki függetlenség” szerény jelzése és az erdélyi magyar ember bátorságának a fokmérője az lenne, hogy bizonyos kérdésekben mélyen hallgat. Csendben ül! Figyel, nehogy szó hagyja el a száját. És ha mégis, akkor az nem lehet bármilyen, nem lehet vélemény, illetve az nem lehet más, mint amit elvárnak tőle. Mert csendben ülni egyes méltóságos urak szerint a helyes cselekedet és a nagy tiszteletadás egyetlen és valóságos jele” – írja erről.

(Transindex)

Elmúttnyócév

0

Tovább csökkenő népesség, folytatódó gazdasági leszakadás a régiós versenytársakhoz képest, sikerek a fociban (Andorra, Luxemburg), Soros-párt a fejekben – egyszóval leépülés minden szinten. Gál Zsolt a pozsonyi Új Szóban megjelent írásában megvonja a Fidesz elmúlt nyolc évének mérlegét:

„Első helyen rögtön ott a labdarúgás. 2010-ben Magyarország válogatottja a 42. helyen volt a FIFA-világranglistán (2009-ben az 54-en). Az aktuális 2018-as listán a fociba ölt százmilliárdoknak köszönhetően sikerült felkapaszkodni az 54. helyre…”

„További hosszú távú cél a népességfogyás megakadályozása, Orbán szállóigévé vált mondása, a három szoba, három gyerek, négy kerék jegyében. 2010. január elsején Magyarország népessége 10 millió 14 ezer fő volt, 2017 elejére 9,8 millió alá esett (az 1955-ös szintre). Azaz a két Orbán-kormány nyolcéves mérlege mintegy 250 ezer fős népességfogyás lesz (ha meglesznek a tavalyi adatok is), de nem baj, fel a fejjel, 2018 a családok éve!”

„2010-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 65 százaléka volt, 2016-ra ezt sikerült 67-re, azaz két százalékponttal feltornázni. Szlovéniát és Horvátországot kivéve az összes térségbeli versenytárs gyorsabban zárkózott fel, közben Észtország, Litvánia és Lengyelország egy főre jutó GDP tekintetében megelőzte Magyarországot (Csehország, Szlovénia és Szlovákia már 2010-ben is előtte volt). Szóval folytatódott a leszakadás a régiós versenytársakhoz képest, de nem baj, a Balkán még Magyarország mögött van…”

„A munkaerőpiacot tekintve már jóval jobb a helyzet, a foglalkoztatottak száma 3,7 millióról 4,31 millióra nőtt a 2010–16 közötti időszakban. Némi szépséghiba, hogy ebben benne van a felturbózott közmunkaprogram és részben a külföldi munkavállalás felfutása is… Mindezt példátlanul kedvező külgazdasági körülmények között sikerült elérni.”

Cikke végén a pozsonyi Új Szó publicistája kitér az ország mentális állapotára is:

„A második és harmadik Orbán-kormány nyolc éve után a társadalom ott tart, hogy egy közvélemény-kutatásban megkérdezettek kétharmada abban a tudatban él, hogy Soros György Pártja (SGYP) is részt vesz az idei áprilisi országgyűlési választáson, és a válaszadók mindössze 24 százaléka tudja, hogy nem is létezik ilyen párt.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!