Megállt az élet a magyar iskolákban - így látnak minket. Forrás: Pixabay

Elismerő mondatokba csomagolt alapos bírálatot kapott a kormány vezető multicégek éves jelentésében. Elavult az oktatás tartalma, lexikális tudás helyett az együttműködést kéne tanítani, dupla ennyit költeni rá, az „újraiparosítás” és az összeszerelő-üzemek tévút. Az együttműködés, párbeszéd hiányát újra és újra felhozzák. A csak német vállalatokat tömörítő kamara viszont érezhetően tartózkodik a bírálatoktól.

Tíz-tizenöt évre szóló országstratégiát sürget megalkotni a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC), amely idei, 19. éves jelentésének az Okos Magyarország címet adta. A pár napja bemutatott jelentésnek csak az állami hírügynökség által közreadott összefoglalója vált ismertté, amely azonban

szinte semmit se tartalmaz a megállapítások legfontosabbjaiból.

Az olyan óriásvállalatok, mint a Magyar Telekom, a Heineken, a Henkel, a Nokia, az Ericsson itteni vezetői – mint írják – elsők között szeretnék felhívni a figyelmet a digitális átalakulás hozta legfontosabb tényezőkre, amelyek új lehetőségeket nyújthatnak a gazdaság és az államigazgatás részére. „Okos országgá válni összetett folyamat, amelyben az iparágak különböző szintjeinek, az oktatási intézményeknek, a kormánynak, és a társadalom tagjainak együttműködésére van szükség.”

Az országjelentés több ízben igyekszik hízelgő megállapításokkal kedveskedni, ezek között kifejtve azonban – a nemzetközi diplomáciában és üzleti életben megszokott visszafogott megfogalmazásban – szinte minden fontos kérdésben éppen

annak ellenkezőjét javasolja, mint amit a magyar kormány 2010 óta tesz.

Mindenekelőtt az országstratégiát – amelyben kialakítható lenne, milyen legyen Magyarország 10-15 év múlva – társadalmi párbeszédben, az állampolgárok bevonásával kellene megalkotni.

Melyik jövőbeni irányt kellene az országnak választania, hogyan fejlesszük az oktatást és a gyorsan változó világunkban élni és dolgozni képes munkaerőt – ezek olyan kérdések, amelyek mindenkit foglalkoztatnak – írják a HEBC vállalatvezetői.

Egy szokásos toposz előhívásával megállapítják, hogy az innováció szempontjából a munkaerő olyan versenyelőnyökkel bír, mint „a magyar emberek találékonysága és az erős természettudományos oktatás”.

A földközelhez érve viszont arról beszél a HEBC, hogy amikor a döntéshozók, vállalkozások tulajdonosai, cégvezetők befektetési információkat gyűjtenek Magyarországról, vegyes képet kapnak. Az ország számos előnye, például központi fekvése, biztonságos környezete és kommunikációs infrastruktúrája vonzza a külföldi befektetéseket.

De ahhoz, hogy a jövőben magas hozzáadott értékű iparágakat tudjunk idevonzani,

„úgy gondoljuk, hogy nyitottabb, modernebb gazdasági megközelítésre van szükség, amely magában foglalja az összes érintettel való egyeztetéseket is”.

Az oktatás és innováció összefüggésében mindjárt leszögezi a HEBC, hogy elmúltak azok az idők, amikor csak a tudás mennyisége számított. Napjaink világa a minőségről és a sebességről szól. A modern gazdaság erre vonatkozó igényét az oktatásnak is tükröznie kell, és „nem a lexikális ismeretekre összpontosítania”. Nem az a fontos, hogy a diákok hány órát töltenek el a házi feladatok elkészítésével, hanem hogy milyen szerteágazó érdeklődési köröket tudnak kifejleszteni a különböző tantárgyak tanulásán keresztül.

A Shell itteni igazgatósági elnöke szerint ami még mindig hiányzik, az több gyakorlati és projekttel kapcsolatos tudás.

A lexikális tudás könnyen hozzáférhető, és csökken az értéke

– írja oldalszéli megjegyzésében Fábián Ágnes.

Valósággal mélyütés a porosz iskolarendszer híveinek, hogy ha megnézzük a különböző sikeres oktatási rendszereket, láthatjuk, hogy a hangsúly az önfejlesztésen van, ami a gyerekeket kísérletezésre, hibázásra és arra bátorítja, hogy tanuljanak az ismételt próbálkozásokból.

Másik bolygón képzelhetjük magunkat, amikor a nagyvállalati vezetők által ajánlott megoldás a

„projekt-alapú munka, együttműködés és csapatmunka, kritikus gondolkodás, a kulturális sokszínűség iránti nyitottság, kérdezési technikák és a változások megfelelő kezelésének képessége”.

Ezek azok a személyes jártasságok, amelyeket azonnal alkalmazniuk kell az oktatási intézményeket elhagyó diákoknak.

Az ítélet félreérthetetlen:

Magyarország oktatási rendszere “alapvetően változatlan maradt az elmúlt évtizedekben”.

A HEBC véleménye szerint a nemzeti kerettanterven belül is „lehetne az iskolákat arra ösztönözni”, hogy különböző módszereken keresztül közelítsék meg a tanítást, adjanak teret a fejlődésnek és vonzzanak több befektetést az oktatásba. A modern tanulási módszerek bevezetéséhez a közép- és általános iskolák részéről is hozzáállásuk megváltoztatására van szükség.

„Ismerjük a finn és a német iskolarendszer eredményeit, ahonnan a gyerekek magabiztosan, a mai munka világában elengedhetetlen személyes készségekkel felvértezve lépnek ki.” Aligha lehetséges, hogy a HEBC-ben ne tudnák, mennyire kevés az iskolák önállósága a kerettanterven belül.

A további bírálatok bevezetéseként helyes kezdeményezésnek tartják a pedagógusok életpálya modelljének bevezetését, amely „némi javulást már fel is tud mutatni” a tanári hivatás státuszának emelésében. Mindazonáltal úgy látják, hogy ez a modell rövid távon hozhat inkább átmeneti megoldást. Magyarországnak hosszú távú stratégiára van szüksége a tanári hivatás megítélésének megváltoztatásában.

Míg az általános és középiskolai tanárok fizetése összevethető a V4-országokban tapasztaltakkal, a magyarországi tanári fizetések vásárlóereje a legalacsonyabbak közé tartozik, lemaradva ezzel Csehország, Lengyelország és Ausztria mögött.

Ezért

az oktatási költségvetés legalább kétszeresére emelését

indítványozzák már nem először.

„Vállalataink üdvözlik a duális oktatás bevezetését, mivel az elengedhetetlenül szükséges a magyarországi szakmunkások számának növeléséhez” – így az újabb buksisimogatás. De: Németországban és Ausztriában például a duális képzés intézménye és a szakképzés nagy elismertségnek örvendő életpályákhoz vezet, mivel erre az oktatási formára

„nem a lassan, nehezen tanulóknak való képzésként tekintenek, hanem olyan munkaerőbe történő hosszú távú befektetésként, amely képes alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz”.

A gimnáziumok megtizedelése és a szakképzés lecsontosításának tükrében különösen érdekes a HEBC javaslata, hogy mérlegelni kellene a duális oktatás rendszerének továbbfejlesztését és továbbvitelét a felsőoktatásba, hogy a szakembernek tanulók a szakmával együtt felsőfokú képesítést is szerezhessenek. Véleményük szerint ez nagymértékben hozzájárulna a duális képzés céljainak és presztízsének javításához.

Egyértelműen kedvező a multicégek körében a Digitális Jólét Program 2.0 fogadtatása, amely 2018 végéig nagy sebességű, széles sávú internet-hozzáférést ígér minden magyar háztartásnak, biztosítva ezzel a digitalizációhoz és az internet-használathoz elengedhetetlen fejlettebb infrastruktúrát. Az internet-áfa jelentős csökkentése (öt százalékra), valamint a közösségek számára a digitális jólét alapcsomag keretén belül biztosított ingyenes internet-hozzáférés olyan kezdeményezések, amelyeket egyöntetűen fontosnak tartanak.

De azt is írják, hogy a digitalizációt az oktatással együtt kell fejleszteni, mert a fejlett infrastruktúra hatékony kihasználásához elengedhetetlen az oktatás színvonalának emelése, csak így leszünk képesek új termékek létrehozására és piaci bevezetésükre.

A HEBC-ben idézik azt a becslést, amely szerint 2030-ban a napjainkban ismert foglalkozások 75 százaléka már nem lesz.

A jövőben több szakképzett, speciális tudással rendelkező mérnökre és technikusra lesz szükség, ezért olyan programok létrehozását javasolják, amelyek

megkönnyítik az átállást a termelői iparágakról a szolgáltató iparágakra.

Magyarország növekedési pályán halad, már látszanak azok az eredmények, amelyek a Made in Hungary (Magyarországon készült) koncepciótól az Invented in Hungary (magyarországi találmány) szemlélet irányába történt váltásnak és a kutatás-fejlesztési rendszer aktuális reformjainak köszönhetőek – szól a következő elismerés. De mindjárt hozzáteszik, annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is ezen a pozitív fejlődési pályán maradjon, az Invented in Hungary további népszerűsítését, valamint a nagy értékteremtő beruházások előnyben részesítését javasolják.

És hogy senki előtt se legyen kétséges, mire gondolnak, a HEBC tagvállalati vezetői kifejtik, hogy a gazdasági portfólió diverzifikálására van szükség. Az egyre növekvő automatizálás következtében a technológia számos hagyományos szektorban, például

az összeszerelő-iparban csökkenti a dolgozók foglalkoztathatóságát.

Ennek kapcsán visszakanyarodnak a kályhához. Finnország és Dél-Korea figyelmet érdemlően korán felismerte a magas minőségű oktatásba történő befektetés szükségességét és nagy beruházásokat vonzottak a kutatás-fejlesztésbe.

A nyugati cégekben a rögtönzés és megbeszélés hiánya régi kifogás. Újból és újból felhozzák ezt a HEBC jelentésében is. A befektetésekhez kiszámíthatóságra, kalkulálható szabályozási környezetre és stabil adópolitikára van szükség, az adószabályok gyakori és az érintettekkel nem egyeztetett változtatása negatív hatással van az ország versenyképességére – figyelmeztetnek nem először. És mindjárt megtoldják azzal, hogy bár előrelépés az online pénztárgépek rendszere vagy az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése, de az érintettekkel történő előzetes egyeztetés pozitív hatással lenne az új szabályozások végrehajtására, mivel kiszámíthatóbbá válna az új szabályok betartásához szükséges felkészülési idő.

Általában nincs aggodalom a nyugati partnerek körében a mostani gazdasági mutatók megítélésében. Vállalatvezetők azonban, így a HEBC-ben is szeretnék csökkenteni Magyarország függőségét az európai uniós alapoktól. Mi több, utóbbiak arra bátorítják a magyar kormányt, hogy

„gyorsítsa fel az ország gazdaságának integrációját az európai gazdaságba és vezesse be az eurót”.

Kiemelt része a diagnózisnak és terápia-javaslatnak az energia. Az országstratégiát ebben is fontosnak tartanák, egyenesen a következő 100 évre. És megint a dicséretbe burkolt fenntartás. Általánosságban helyeslik Magyarország energiaforrásainak diverzifikációját, írják, noha nyilván pontosan ismerik Paks II következményét, az egyirányú kiszolgáltatottság súlyosbodását. És ha nem lenne untató, megint „széleskörű párbeszéden alapuló” stratégiai megközelítést ajánlanak az ország energiastratégiájának továbbgondolásához.

Érzékelhetően eltérő megközelítésű és hangütésű a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) nemrégiben közzétett „villámfelmérése”, amelyet a Kimagasló befektetői hangulat címmel bocsátottak ki.

Eszerint a hazánkban működő német érdekeltségű vállalatok jelenleg kitűnőnek értékelik gazdasági helyzetüket. A vállalatvezetők válaszai szinte valamennyi kérdésben még derűlátóbbak voltak, mint áprilisban, amikor a kamara konjunktúra-felmérésének eredményei már igen derűlátó üzleti hangulatról tanúskodtak.

Figyelemre méltó, hogy a német érdekeltségű cégek – vagy a kérdést feltevők – mennyire nem tekintik (?) fontosnak az őket körülvevő jogbizonytalanságot és a gazdaság fejlődését gátló egyéb politikai tényezőket.

Forrás: DUIHK

A DUIHK által megkérdezett mintegy 100 vállalat 68 százaléka jónak tekinti saját üzleti helyzetét, mindössze három százalékuk értékelte azt rossznak. Ez az eredmény még a tavaszinál is érezhetően jobb (akkor 55 százaléknál állt a „jó”, és hét százaléknál a „rossz” válaszok aránya), egyúttal pedig ez a 2005 óta mért legjobb érték. Ugyanakkor nem csupán a jelenlegi helyzetet értékelik minden eddiginél jobbnak, hanem a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásokat is: a válaszadók 52 százaléka számít saját helyzetének további javulására és csupán négy százaléka annak romlására. A DUIHK felmérései ebben a tekintetben sem mutattak soha ennél jobb arányt – írta jelentésében a kamara.

A DUIHK felmérésében a válaszadók 56 százaléka jelezte, hogy növelné beruházásait a következő tizenkét hónapban, 61 százalékuk pedig létszámbővítést tervez. A DUIHK eddigi felméréseiben soha nem mért még ilyen magas értéket ebben a két kérdésben.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..