Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

Bak Mihály
729 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Állami idiotizmus: az olaszok megszüntetnék a kötelező oltást

Az olasz felsőház már megszavazta, hogy ne legyen kötelező a gyerekek tíz betegség elleni kötelező védőoltása. A húsz éve meghamisított „kísérleti vizsgálaton” alapuló oltásellenesség ragályosan terjed a világban, s olyan támogatója van, mint Donald Trump. A szomszédban tombol a kanyaró.

A múlt héten az oltásellenes nézeteket valló kormánykoalíció (5 Csillag Mozgalom-Liga) többségi szavazatával megszavazták a felsőházban, hogy egészítsék ki az egy éve hozott törvényt: ne legyen kötelező beadni a kisgyerekeknek a tíz betegségre készült oltásokat.

Az erről tudósító CNN megjegyzi, hogy 2017-ben (Románia után) Olaszországban regisztrálták a legtöbb, 5004 kanyarós megbetegedést, az Európai Gazdasági Térségen belül 34 százalék az olaszországi esetek aránya.

A koalíció mindkét pártjában azzal érvelnek, hogy a kötelező oltások

„elriasztják az iskolai befogadást”.

A Liga-elnök és belügyminiszter Matteo Salvini júniusban kijelentette, hogy a 10 kötelező oltás – beleértve a kanyarót és a tetanuszt – „haszontalan és sok esetben veszélyes, ha nem káros”.

Az oltásellenességnek olyan hívei vannak, mint például Donald Trump amerikai elnök, aki ugyanazt az érvet hangoztatja, ami az oltásellenesség „alapja”, hogy az autizmust okoz a gyerekeknél.

Holott a bizonyíték – ahogyan erről nemrégiben írtunk

közönséges hamisítványon alapul:

éppen húsz éve egy gyógyszergyáraktól sok kártérítési pénzt remélő brit ügyvéd felbérelt egy orvost, aki az egyik rangos orvosi lapban publikálta aztán „tanulmányát”. Eszerint (12 gyerek megvizsgálása alapján) összefüggés van az autizmus és a mumpsz, kanyaró, rubeola elleni kombinált védőoltás (MMR) között.

Ezután Nagy-Britanniában 90-ről 60 százalékra csökkent az MMR-ben megbízó szülők aránya, és rohamosan esett az oltást beadók száma is. A „tanulmány” aztán partot ért az Egyesült Államokban is, ahol már az ezredfordulón 125 ezer gyerek nem kapta meg a védőszurit.

Andrew Wakefieldet és Richard Barr ügyvédet 2004-ben leplezte le egy oknyomozó újságíró, az orvosi lap visszavonta a cikket és bocsánatot kért. Azóta vizsgálatok (gyermekek) tízmillióit végezték el, s egyik se támasztotta alá a Wakefield-féle állítást.

Sajnos ennek ellenére amerikai hírességek (Charlie Sheen, Jim Carrey, Alicia Silverstone, Rob Schneider színészcsillagok) és maga Trump is az oltásellenesség támogatói lettek, aminek következtében

drámaian nő a kanyarós megbetegedések száma az USA-ban is.

Az Európai Bizottság kidolgozott egy ütemtervet Megerősített együttműködés a védőoltásokkal megelőzhető betegségek ellen címmel, miután a WHO regisztrálta, hogy a kanyarós esetek száma

Európa-szerte megdöbbentő mértékben nőtt: 2017-ben négyszer annyi, mint 2016-ban

– olvasható a Magyar Tudományos Akadémia áprilisi közleményében. Ugyanaznap az Európai Parlament állásfoglalást bocsátott ki, amelyben közegészségügyi veszéllyé nyilvánították a védőoltások számának csökkenését, az egyre erősödő oltásellenességet, amely már jelenleg is érezteti a hatását.

S hogy ne ringassuk magunkat hamis illúzióban, érdemes felidézni, hogy a szomszédságunkban, Romániában már több, mint 11 ezer kanyarós megbetegedést találtak, amelyekben eddig legalább 40-en haltak meg. Romániában nem kötelező a gyerekek beoltása. Havonta vagy húszezer szülő tagadja meg a gyerek beoltását.

Nálunk addig nincs baj, amíg sikerül megőrizni a beoltottság jelenlegi magas, mintegy 90 százalékos arányát. Csakhogy – idézett cikkünkben olvashatóan – hazánkban is 27 százaléknyi felnőtt, kétmillió ember vallja ugyanazt, mint

az őrületet most állami politika rangjára emelő szélsőséges olasz kormány, hogy a védőoltás több bajt okoz, mint amennyi haszna van.

Amit kockáztatunk. A mindenféle összeesküvés-elméletekben (háttérhatalmak) is hívő oltásellenesek korábban pusztító, mostanra nagyrészt eltűnt súlyos betegségek újra-megjelenését kockáztatják. Ezek (a Webbeteg összeállítása alapján): tuberkulózis, diftéria, avagy torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás, kanyaró, mumpsz, rubeola, pneumococcus, hepatitisz B, haemophilus influezae B. Ezek a kötelező oltások. Ezen felül vannak a hozzáférhetők, olyanok, mint a rotavírus, bárányhimlő, kullancs encephalitis, influenza, hepatitisz A, és a legújabban a lányoknak ajánlott méhnyakrák (HPV) elleni szer.

Kis cégek a béremelés csapdájában

A legkisebb méretű és a kereskedelmi vállalkozások kényszerülnek arra, hogy a minimálbér-emelés terhe miatt elhalasztanak létszámbővítést és beruházást, illetve a jobban keresők fizetését is megnyomják. Érdekes folyamatok rajzolódnak ki a cégek reakcióiból.

Idén is kétszámjegyű kötelező béremelés nehezedik a hazai vállalkozásokra: a minimálbér 138 ezerre, a szakmunkás bérminimum 180 500 forintra emelkedik – legalábbis papíron. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) 3274 cég vezetőjének válasza alapján vizsgálta, milyen intézkedéseket terveznek (vagy már tettek) ennek ismeretében. Átlagosan 37 százalék módosítja üzleti stratégiájukat, 18 százalék változtat a munkavállalók helyzetén (például elbocsátás, átsorolás). A juttatásokat 14 százalék csökkenti. Átlagosan.

Ugyancsak átlagértékként egyaránt egyharmados az aránya annak, hogy a bérfeszültség elkerülése érdekében a magasabb fizetéseket is feltolják és tervezett létszámbővítést elhalasztanak. Minden negyedik nem hajt végre bekalkulált beruházást.

Forrás: GVI

Az átlagok mögött a tervezett vagy végrehajtott intézkedések érdekes képet rajzolnak fel a magyar gazdaságban. Az nem meglepő, hogy a nagyobb létszámú (250 fő feletti) vállalkozások, s különösen az exportra dolgozók általában sokkal kisebb arányban kényszerülnek a megszorító alkalmazkodásra.

A legkisebb (10 fő alatti cégek) nyomorát, tőkehiányát, jövedelmezőségi deficitét mutatja, illetve ebbéli leszakadásuk mélyülését vetíti előre,

hogy csak 29 százalékuk tervezi (képes?) a magasabb bérek megemelését, a nagyobb cégeknél ez az arány 58-65 százalék. Hibahatáron belül, de az átlagot egy-egy százalékponttal meghaladja a létszámbővítés és a beruházás elhalasztása. A nagyobb cégeknél ez 8-20 százalék, a legnagyobbaknál majd’ mindegyik index nulla.

Ha tehát ezek válnak valóra, akkor tovább nyílik az olló a 700 ezres cégrengeteg két szélső rétege, a mikro- és a nagyvállalkozások között.

A szorító munkaerő-hiány miatt viszont – a válaszok alapján – mindegyik kategóriában

az elbocsátás a végső eszköz a költségek mérséklésére.

Az ágazati megoszlás alapján a mindennapok hírei köszönnek vissza a válaszokban. Az iparban és az építőiparban messze az átlagot meghaladóan (46 és 44 százalék) az általános béremelést választók hányada, és az átlagot mélyen alulmúló a létszámbővítés és beruházás elhalasztása. Ma ez a két ágazat a növekedés legfőbb hajtóereje.

Ezzel szemben a statisztikai adatokkal szembe megy a kereskedelemből érkezett válaszcsokor. A régen látott belső fogyasztási gyarapodás java itt csapódik le, mégis azt láthatjuk, hogy a kereskedők épphogy az átlagot hozzák a teljes bérskála felhúzásában, majdnem másfélszeres a létszámbővítést elhalasztók aránya, és jóval átlag feletti a beruházást lefújók része.

A felmérés nem tér ki arra, hogy ágazatokon belül mi a megoszlás méret és tulajdoni viszony alapján, de a statisztikai adatok is arra mutatnak, hogy a nagy külföldi kereskedelmi láncok, és főleg a három (német) diszkont „ami a csövön kifér” bővítik hálózatukat és emelik a béreket, ezzel szemben a hazai láncok, és főleg a független kis boltok képtelenek még az átlagot is elérni. Itt már nem is ollóról, hanem sövényvágó szerszámról beszélhetünk.

Nincs szignifikáns különbség a cégek reakciói között aszerint, hogy hazai vagy külföldi a tulajdonosuk. Abban viszont van óriási különbség, hogy a döntően exportáló vállalatok többsége alighanem szembe se kerül azzal a dilemmával, hogy mivel enyhítse a bérfeszültséget, illetve restriktív intézkedésekkel csökkentse kiadásait. Ráadásul az adatfelvétel óta bekövetkezett jelentős forintgyengülés csak javított az exportra termelő (és nagyobb méretű) vállalkozások helyzetén.

Katonai szállító vagy luxus bizniszgép az új szerzemény?

Könnyű katonai futár- és szállítógép – mondja a HM a legújabb gépbeszerzésről. A Falcon 7X inkább látszik katonák üzemeltette kormánygépnek, méretei is erre utalnak. A francia gyártmány az üzleti világ kedvelt luxusrepülője. A fellelhető információk alapján 5,5-9,4 milliárd forint közti áron találni használt 7X-eket.

Elismerte a Honvédelmi Minisztérium (HM), hogy újabb repülőgépet vettek – ahogyan azt a légierő.blog írta vasárnap -, egy Falcon 7X-et, de szerintük szigorúan katonai célra. Könnyű, többcélú futár- és szállítógépet vett a Magyar Honvédség – mondta Szénási Jenő ezredes, a HM osztályvezetője az állami tévében reggel.

Ez a gép kisebb kötelékek szállítására, valamint nagy sebességű, nagy távolságú átrepülési feladatokra alkalmazható. Katonai repülőgép lesz, katonák fogják üzemeltetni – sorolta az ezredes.

Nos, nézzük, mire készítette a 7X-et a francia Dassault cég. Mindenekelőtt businessjetnek, vagyis üzleti gépnek. A lunajets.com leírása úgy fogalmaz, hogy ez a repülő a Falcon család csúcsát képviseli, nem csak leggyorsabb, hanem több, mint 11 ezer kilométerrel a legnagyobb hatótávolságú is. A 7X-et három ultramodern sugárhajtóművel szerelik.

A gép standard belső kivitelében 14 fő számára biztosít maximális kényelmet és kitűnő fedélzeti kiszolgáló és szórakoztató rendszerek teszik a repülést élvezetessé. Mindent figyelembe véve

a 7X fényűző, hatékony és kiváló szolgáltatást nyújt

– írja a repülési szakblog.

Forrás: Dassault

Mindezeknek megfelelően a Falcon hossza szűk 12 méter, belmagassága 1,88 méter, szélessége 2,34 méter. Csomagkapacitása mindössze 4 köbméter.

Ezek nem tipikus katonai szállítógép specifikációi.

Ennek ismeretében cseppet se meglepő, hogy a 2005-ös bemutatása óta 2016 tavaszáig legyártott 260 7X-et túlnyomórészt nagyvállalatok, illetve milliárdosok vásárolták meg. A típus 45 százaléka Svájcban (18 darab), Franciaországban (13), Luxemburgban (8), Belgiumban, Dániában, Németországban, Portugáliában, Oroszországba (6-6) és Ukrajnában (4) vették. További 20 százalék Észak-Amerikában, Hong-Kongban 14, Kínában 11 darab lelhető fel.

Ahol nem magántulajdonosé a luxusgép, ott bevallottan is a kormány tagjainak szállítására vették (Ecuador, Namíbia és Franciaország), másutt a felfestésből (Rosszija) következik (Oroszország). Ahol a hadsereg az üzemeltető, ott csak valószínűsíteni lehet a kormányzati felhasználást (Nigéria, Egyiptom).

A HM azt se egyértelműsítette, hogy használtan vették-e a 7X-et. Újonnan most – kiviteltől függően – 50-54 millió dollárba (13,85-14,9 milliárd forintba) kerül. Használtan az interneten rengeteg ilyen masinát kínálnak eladásra, ahol megadtak árat is, ott 5-8 éves darabokért 20,9-22,5 millió dollárt (5,54-6,2 milliárd forintot) kérnek. A fellelt információk alapján egy pár éves 7X 34 millió dollárba (9,4 milliárd forintba) kerül.

És ebben nincs benne a pilóták kiképzése, a földi kiszolgálás (javítás) ára,

például szerelők betanítása, berendezések és tartalékalkatrészek beszerzése. Ennek összegére nem találtunk adatokat, de a katonai standardok szerint utóbbi tételek több darab beszerzésekor a bruttó gépár 50 százaléka körül mozog; egy darabnál fajlagosan a legdrágább a logisztika.

Ezen felül következik aztán az éves repülési költség. Erről tudni kell, hogy a pilótáknak a készségszint fenntartása érdekében akkor is repülniük kell évi minimum 100 órát, ha nem szállítanak senkit-semmit.

Egy szakblog ezeket

a változó költségeket évi 200 óra üzemidőre vetítve 582 ezer dollárra (161 millió forintra) tette.

A HM – ugyancsak hangsúlyozottan katonai szállító célra – az év elején már vett két darab  használt (csődbe ment német légitársaságtól származó) Airbus A-319-est. A katonai vásárlásra hivatkozva akkor is titkosított ügylet árát 35-40 millió euróra (11,2-14 milliárd forintra) tette az akkori honvédelmi miniszter. Az indoklás akkor is az volt, hogy az „a honvédség szállítóképességének megújításához járul hozzá”. Azóta ezzel a géppel csak Orbán Viktort látták utazni.

Kis tao, kis foci?

0

Egy kínkeserves győzelem a BL-selejtezőben és két kiesés az EL-előjátékban: ez a mostani mérleg a magyar focicsapatoknál. A csapatokra bontott összes tao-befizetést változatlanul nem ismerjük, azt igen, hogy a továbbjutó Mol-Vidi korábbi két évadban névadójától kapott 413 milliót, a Honvédnak és az Újpestnek az MLSZ 200-300 milliót hagyott jóvá az elmúlt szezonokban.

Egy csapat van még talpon a nemzetközi ligákban: a nemrég Mol-Vidi nevet felvett fehérvári egylet összesítésben 1-0-ra lépett túl az egyébként erősebb csapatnak számító bolgár Ludogorecen. A Honvéd FC a luxemburgi Progres Niederkornnal nem bírt, 1-2-vel kiesett, az Újpest legalább nagy nevű csapattal, a spanyol Sevillával szemben maradt alul – igaz, az 1-7-es összesítés így is nagyon rusnya teljesítmény. Pláne, hogy a Ferencváros már a selejtező előző körében elbukott.

A magyar foci nemzetközi besorolását mutatja, hogy a Vidinek a második selejtezőkör után még egy meccset kellene nyernie (a svéd Malmö ellen), utána játszhat a főtáblára jutásért. Ezzel egyébként eddig 462 milliót kerestek a fehérváriak az UEFA-tól – számolta ki a Blikk.

Ez a szám azért is érdekes, mert noha százmilliárdok ömlenek csak társasági adóból (tao) a sportba, ebből egyedül a Felcsút jutott rengeteg pénzhez (legalább 16 milliárdhoz), a kisebbek jóval kevesebb támogatást kapnak. Legalábbis a nyilvánosan hozzáférhető MLSZ támogatási határozatok tanúsága szerint.

Akkora összegekhez, amelyeknél még ilyen szerény nemzetközi szerepléssel is többet lehet keresni.

A teljes futballmezőny tao-támogatói listáját még nem ismerjük. Annak ellenére, hogy az ezt perlő Transparency International már minden létező fórumon jogerősen nyert a bíróságon, az adatokat azóta se kapták meg.

Az Átlátszó öt hatalomközeli fociegyletre szűkített listáját végül megszerezte az MLSZ-től, ebből tudjuk, hogy az akkor még Videoton nevet viselő csapat a 2015/16-os és 2016/17-es idényben csak a Mol Petrolkémia Zrt.-től kapott pénzt, 216 és 215 milliót – írtuk meg nemrég, kiszámolva azt is, hogy a bajnokság névadóján, az OTP-n (és az állami tévén) kívül a tao-n keresztül a Mol-csoport a legnagyobb befizető a labdarúgásba.

Hasonló összegeket hozott nyilvánosságra honlapján az Újpest FC és a Honvéd FC is. A lilák az önrész nélküli támogatásra az MLSZ-től a 2015/16-os bajnokságban 198,6 milliót, rá egy évre 219,5 milliót kaptak jóváhagyást. A legutóbbi szezonban ennek dupláját, 428,6 milliót engedélyezett programokra a szövetség.

Összehasonlításként: az Újpest kupaellenfelének, a Sevillának a legértékesebb játékosa a francia világbajnok Steven Nzonzi (aki nem is játszott a magyarok ellen): ő egymaga 30 millió eurót, azaz 9,6 milliárd forintot ér.

A Honvéd támogatási összegei 2013-tól: 192,1, 205,8, 209,6, 299,9 és 217,8 millió forint. Ekkora összegekről szólnak az MLSZ határozatai, amelyek részletesen felsorolják azokat a programokat, kiadási célokat is, amelyeket nem hagytak jóvá a kérelmekből.

„Nem tudtunk a megfelelő összeállításban játszani, nem voltunk kellően frissek a hétvégi bajnoki után. Hetek óta sorozatban játsszuk a találkozókat, és nem olyan hosszú a kispadunk, hogy mindig friss embereket tudjunk pályára küldeni” – mondta a Honvéd vezetőedzője, Supka Attila a luxemburgi csapattól elszenvedett vereség után a Nemzeti Sportnak. A hazai bajnokságban eddig két forduló volt.

Degeszre keresi magát az állam és az MNB a gyenge forinton

Miközben a forint gyengülése növekvően inflálja el a jövedelmeket, az állam és az árfolyamra nem reagáló jegybank százmilliárdokat keres. A gyenge forint emellett a hitelkamatokat is láthatóan nyomja felfelé.

A forint jelentős és rendkívül rapid gyengülését tapasztaltuk meg áprilistól kezdődően, az euróval szembeni árfolyam többször is rekordot állított be 330 feletti értéken. Az év elejétől számolva július végéig 6 százalék volt az értékvesztés – a dollárral szemben, annak „saját jogú” erősödése miatt, ennek majdnem duplája.

Az ennek következtében meglódult infláció hatásait mindenki megérzi a bolti árakban, a benzinkutakon (a héten ismét átlépte a 400 forintot a benzin literje), a nyaralási költségekben, a korábban lekötött szervezett utak egy része is megdrágult. A kurzus az elmúlt pár hétben némileg lejjebb szállt, de most is négy százalék feletti az euróval szembeni leértékelődés januárhoz képest.

Az ábra azt szemlélteti, hogy a térségben messze a forint szenvedte el a legnagyobb romlást az euróhoz viszonyítva. (Feltűnő a lej stabilitása.)

Forrás: Eurostat/GKI

Ennek egyetlen jelentős oka van: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a nagyjából egységes piaci állásponttal szemben – kitart a 0,9 százalékos alapkamat mellett, miközben a térség többi országában már ezt meghaladó az irányadó ráta. Ennek következtében komoly tőkekivonás indult el, a mélybe taszítva az árfolyamot.

Azt tehát látjuk, hogy ki veszít. Vannak azonban nyertesek is. Röviden: maga a költségvetés és a devizatartalékot kezelő MNB. A GKI Gazdaságkutató hívja fel a figyelmet arra, hogy

elsősorban a jegybank a haszonélvezője a forint kókadozásának,

mert minden 1 százalékos leértékelődés 70-80 milliárd forint nyereséget hoz neki azzal, hogy a korábban felvett külföldi hitel forint értéke ennyit emelkedik. A csúcsértéken átértékelt pénztömeggel tehát 420-480 milliárd forint marad az MNB-nél.

Marad, mert az Orbán-kormány felszámolta az MNB-nek azt a korábbi kötelezettségét, hogy ha többlete támad az árfolyamműveleteken, azt köteles befizetni a költségvetésbe – és persze, fordított esetben megkapja a veszteséget a kincstártól.

Ezekből a nyereségekből korábban már rengeteg pénzt keresett az MNB, és ebből hozta létre alapítványait és finanszírozza a monetáris politikától teljesen idegen programokat (műkincsvásárlás, felsőoktatás, műemléki épületek megvétele, irodaház bérbeadása).

A másik nyertes maga a költségvetés, amelyet valószínűleg inkább semlegesen (kiegyenlítetten) érint az árfolyam alakulása, vagyis nem kell újraírni a büdzsét. Ám a kincstárnak jelentős kintlevősége van Brüsszellel szemben. Az unió ugyanis – valószínűleg a rengeteg kifogás miatt is – egy csomó pénzt nem utalt át ebben az évben.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján június végén ezermilliárd forint volt az uniós pályázatok nyertesei számára kifizetett előleg és a megérkezett alig 160 milliárd különbözeteként keletkezett hiány. Attól függően, hogy az euróban utalt pénzt milyen kurzuson váltják át, keletkezhet kisebb vagy nagyobb nyeresége a költségvetésnek, amely 311 forinttal számolt az idei büdzsében. A GKI 320-as árfolyamnál 300-350 milliárdos többlettel számol.

Vagyis 720-830 milliárd forintra is rúghat az állam nyeresége azon, amin a többség inkább veszít.

Csak összehasonlításképpen: idén például az összes jövedéki adóból ezermilliárdot tervez beszedni az állam.

Lesznek más vesztesek is, például azzal, hogy a forint leértékelődése következtében elkezdett felfelé kúszni az államkötvények hozama, ami pedig irányadó a bankok kamatgyakorlatára nézve. Ennek egyértelmű következménye, hogy júniusban elkezdtek drágulni hitelek, illetve a törlesztőrészletek, ami elsősorban a nagy összegű lakáskölcsönöket érinti kedvezőtlenül.

Tovább torzul a gazdaság szerkezete a BMW-vel

Még jobban kiteszi magát az autóipar túlsúlyának az ország a BMW-beruházással. Ráadásul lehetséges, hogy számunkra minden eddiginél drágábban alakul az új ezer munkahely. Amelyek betöltése pedig rendkívül nehéz lesz.

Kezdetben ezerfős, ezermilliárd euró értékű új gyárat épít jövőre a BMW Debrecen mellett. Hagyományos és elektromos meghajtású autókat fognak összeszerelni, évente 150 ezret. De tényleg olyan jó hír ez, ahogyan a kormány tálalja? És mi lesz az ára (támogatási összegben) és lehet az ára (autópiaci recesszió, például kereskedelmi háború Amerikával esetében)?

Az egyik legfontosabb adatra eddig nem volt hajlandó válaszolni a kormány: arra, hogy mekkora egyedi támogatást – netán más kedvezményt is – ad a BMW-nek az üzemre. Varju László DK-alelnök Szijjártó Péter bejelentését követően levelet írt a miniszternek, szeretné tisztázni ezt a kérdést – jelentette be az ATV-ben.

Nem biztos, hogy véletlen ez a titkolózás, ugyanis a számok azt mutatják, hogy az elmúlt években

nem csak röpködtek a milliárdos egyedi állami támogatások, hanem az egy új munkahelyre jutó összeg is egyre nő.

A K-Monitor nem egészen egy hónapja készített összefoglalója szerint az Orbán-kormányok 2010 óta közel 300 milliárd forintot adtak többségében külföldi tulajdonú multiknak. Csak idén május-júniusban 10,7 milliárd forintnyi támogatásra szerződött a kormány, ami 692 munkahely létrejöttét segíti. Ez 154 millió fejenként.

Igaz, ezt az összeget jelentősen dobja meg az Audival június közepén aláírt támogatási szerződés, amelyben 1,169 milliárdot ígér a kormány 30 munkahely létesítéséhez,

fejenként tehát majdnem 39 millióba kerül az országnak

a német óriás újabb győri fejlesztése (elektromos motorok gyártására az egész Volkswagen-csoport számára) – olvashatók az adatok a kormányzat összesítő táblázatában.

A Mercedes korábban is kapott dotációt, a 2016-os karácsonyi fa alá fejenként csaknem 13 milliót. De nem járt rosszul az indai Apollo négy éve (16 millió munkahelyenként) és koreai riválisa, a Hankook (8 millió) sem.

Annak megítélésére nem vállalkozunk, hogy hány évi teljes bér odaítélése éri meg az országnak. Rögzítsük azt a tényt, hogy a legújabb szerződéssel már a munkahelyenkénti 10 millió forintot is elérheti az új beruházásoknak adott-adandó ingyen pénz, ami nagyjából duplája a 14 évvel ezelőttinek. (És ezt egészíti ki az, hogy a 9 százalékos társasági adó ezeknél a nagy multiknál átlagosan 4-5 százalék tényleges terhet mutat.)

A számok azt is megmutatják, hogy 2004 és 2010 között 129 milliárd, 2010 és 2018 első féléve között már 288 milliárd forint került döntően külföldi tulajdonú nagyvállalatokhoz egyedi kormánydöntések nyomán. Ebben az időszakban 216 alkalommal támogatott a magyar kormány nagyvállalatokat, ezek közül 185 külföldi tulajdonú. A 216 támogatásból a legtöbb, 77 szerződés, és legnagyobb összegű (212 milliárd forint) az autóiparból került ki.

A támogatással létesült munkahelyek számában is vezet az autóipar

(31 960), második helyen messze lemaradva a szolgáltatások (12 068), és az egyéb termelőipar (5 935).

Az se meglepő, hogy abszolút rekorder Németország. Az innen érkezett cégek 2005 óta 133 milliárd egyedi támogatást kaptak. Hazaiak 76 milliárdot, az ezután következő – értelemszerűen külföldiek – a japán cégek 32 milliárddal.

Jól látható a gazdasági-politikai mozgásokból, hogy ezek

az egyedi kormányzati döntések párhuzamosan (a közvélemény előtt nagyrészt rejtve) zajlanak a német kormánnyal vívott “izmozással”,

elfedve azt a pőre tényt, hogy a német cégeket szinte egyáltalán nem érdekli, milyen társadalmi-politikai folyamatok zajlanak nálunk. Amíg megkapják ezeket a kedvezményeket, addig köszönik szépen, jól vannak.

A Német-Magyar Kereskedelmi Kamara legutóbbi felmérése megmutatta, hogy az itteni német érdekeltségek a munkaerő-probléma mellett látják a közbeszerzésekkel és a korrupcióval kapcsolatos bajokat is. Ennek ellenére zömüknek esze ágában sincs bárminemű lépést tenni a kedvezőbb belső légkör érdekében (és ez inkább tompítólag hathat a német kormány magatartására).

Ennek oka az, hogy az emelkedő bérek ellenére még mindig nagyon olcsók vagyunk,

az itt elérhető eredmény (fizetendő adó) töredéke az anyaországiénak,

az adókedvezmények és egyedi támogatások pedig tovább növelik a rentabilitást.

A Mercedes esetében például közel tizedakkora az egy autóra jutó üzemi eredmény (a gyártás közvetlen haszna) Magyarországon, mint az egész anyavállalatnál – írtuk pár hónapja. (Az adatok persze némileg csalnak, mert a németországi vállalatban a Merci együtt található a fajlagosan nyilván kisebb nyereségű a Smarttal és a bizonyára nagy haszonkulcsú, ám kis mennyiségben előállított szuperluxus Maybachhal).

Súlyos kérdéseket vet fel a BMW-üzem létesítése annak ismeretében, hogy általános a munkaerőhiány, mindenekelőtt a szakképzetteké. A PwC Magyarország vállalatvezetői felmérése nemrégiben azt az eredményt hozta ki, hogy

a cégek 84 százaléka számára okoz nagy nehézséget a szakképzett munkaerő előteremtése,

ezen belül 59 százalék a digitális képzettségűeké.

A másik szorító tényező az egyre inkább monokultúrássá váló feldolgozóipar. A legnagyobb részesedésű, már most csaknem 30 százalék a járműgyártás aránya (2010-ben ez még csak 19 százalék volt). A BMW-vel ez a szint a Portfolio írása szerint akár 40 százalékra is felfuthat.

Ennek kapcsán fogalmazta meg lapunkban sok közgazdászéval megegyező véleményét korábban Némethné dr. Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Szerinte nagyon káros változások indultak el az elmúlt években:

az egyszerű, lebutított tevékenységet igénylő feldolgozóiparba áramlik a tőke,

a nagyobb hozzáadott értéket elérni képes szolgáltatószektorból pedig távozik.

Ez akkor válhat aggasztóvá, ha bármilyen okból lelassul, befékez az autók iránti kereslet a világban. Egyelőre nem mondhatjuk ki, hogy biztosan elmarad az EU és az Egyesült Államok közti kereskedelmi háború, amelynek sorában Donald Trump brutális, 20 százalékos vám kivetésével fenyegeti az európai autókat.

Ennek gazdasági hatásait sok helyen számolgatják. A lehetséges magyar veszteséget a német Ifo gazdaságkutató május végén a bruttó hazai termék (GDP) 0,19 százalékára becsülte, júliusban az amerikai JP Morgan ennek tízszeresére, 2 százalékra tette ezt mint lehetséges maximumot – az autók és az alkatrészek együttes termelését összeszámítva – írtuk néhány napja.

A két becslés abban a megállapításban közös, hogy a térségben Magyarország van legjobban kitéve az autópiacon lezajló negatív változásoknak. Ha belép a termelésbe a BMW, akkor az több tizedszázalékponttal fogja megtolni a GDP-t, és persze növelni egy jövőbeni visszaesés kockázatát, ami ezermilliárdos tétel lehet évente.

Pénzért adja az autóáramot a Mol

Az állam még mindig nem dolgozta ki a villanyautók áramának tarifáját, de a Mol nem vár tovább, és pénzért árusít, egyelőre négy kúton. A kormány nagy terveiből eddig semmi sincs, állami cégek viszont építik a hálózatot. Ellentmondók az adatok, hány töltőpont van országszerte.

Augusztustól megszünteti az áram ingyenességét a villanyautók számára a Mol. Jelenlegi négy töltőállomását (az Istenhegyi úton, a Kerepesi úton a Keleti pályaudvarnál, a Könyves Kálmán körúton a Népligetnél és a budai Hunyadi úton), teszi fizetőssé, év végéig további 10 elektromos töltőt telepít Budapesten, vidéken pedig 15-öt.

A Mol sajátos árszabást alkalmaz: nem a kiadott áram mennyisége után kell fizetni, hanem ettől függetlenül egy-egy teljes feltöltésért. Kétféle árat lehet választani, a normál teljesítményű AC töltés ára 1990 forint, míg a nagy teljesítményű DC töltésé 2990 forint – olvasható az olajcég weboldalán. (Amit a főoldalról nem igen lehet megtalálni, s a cég egyáltalán nem veri nagy dobra a változást.) Ami azt is maga után vonja, hogy ha mondjuk féltöltésre van szükség, ugyanannyit kell fizetni, érdemes tehát odafigyelni.

Vagyis nem lesz drága az áram az amúgy igen borsos árú (nagyjából 8 millióba kerülő) kisebb elektromos meghajtású autókba – igaz, ezek parkolásáért nem kell fizetni, és nem terheli súlyadó se. Ha 200 kilométeres hatótávolsággal számolunk átlagosan, és 80 százalékos feltöltéssel (gyorstöltőknél, úgy tudni, ennyi a jellemző), az nagyjából 160 kilométerre elég.

Ezt az olcsóbb, a Mol közlése szerint 1-1,5 órás lassúbb eljárással 1990 forintért kaphatjuk meg.

Négyszáz forintos 95-ös benzinárat alapul véve ennyi pénzért 5 liter vehető, amivel (8 literes városi fogyasztás mellett) nagyjából 80 kilométert tehetünk meg. A több helyen olvasottak alapján azonban – különösen ilyenkor, a klíma használata miatt – ennél jóval kisebb távolság jön ki egy feltöltésből. Vagyis akár pariban is lehet az e-kocsi tankolása. A 25-35 perces gyorstöltés csaknem háromezres egyszeri feltöltése már talán átbillenti a mérleget a benzin javára.

Az árat alighanem rontani fogja az, hogy az ismertetett tarifa következtében sokan a nem teljesen lemerült akkuba kevesebb áramot fognak betölteni a fix összegért.

Természetesen ezzel alapjában nem változik meg az a helyzet, hogy a rendelkezésre álló e-kutak többsége ingyenes, bár ezt nem könnyű megállapítani, mert nem találtunk biztosan naprakész adatokat. Se arról, hány e-állomás van, s azokon mennyi kútfej található, se arról, melyek a fizetősek vagy ingyenesek.

Arról pedig még nehezebb tájékozódni, hogy hol milyen (egyen- vagy váltóáramú) töltő, és melyik csatlakozófajta található.

A holtoltsek.hu 42 állomást tart nyilván, többségüket ingyenesnek jelöli, a holtankoljak aloldala szerint 150 helyen van töltési lehetőség. Áruházláncok és egyéb cégek is építettek már ilyen kutakat.

Ami bizonyos, az az, hogy az állami tulajdonban lévő Nemzeti Közmű és MVM Partner ingyenes szolgáltatást kínál. Tavaly novemberben írtuk, hogy a gázforgalmazó elindítja az országos elektromos e-töltőállomás-hálózat telepítését. Céljuk, hogy a hazai e-mobilitás meghatározó szereplőjévé váljon országos autótöltő-hálózatával. Jelenleg – saját közlésük szerint Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és Szegeden van kútjuk.

Az MVM Partner Zrt. februárban tudatta, hogy már több, mint 60 töltőállomást (összesen 110 töltőpontot) telepített Magyarországon, és az év végéig – a gyorstöltők mellett – országszerte még legalább további 20 villámtöltőt helyezne ki.

Valószínűleg az állami döntéshez igazítja lépéseit a többségében német tulajdonú Elmű-Émász, amelynek – honlaptérképük alapján – 45 töltője van országosan.

Valószínű, hogy e nagy(obb) hálózatok arra várnak, hogy

a kormány végre döntsön az autóáram besorolásáról (például, hogy jövedéki termék lesz-e) és árazásáról.

Az ezzel kapcsolatos legutolsó hír tavaly novemberi, az azóta megsemmisített Magyar Nemzet arról írt, hogy továbbra is heves szakmai viták zajlanak a kormányzati berkekben, de még a nemzetgazdasági tárcán belül is az elektromos autók töltésére használt áram extra adóztatásáról.

Emiatt vagy más okból, mindenesetre abból se nagyon lett eddig valóság, amit 2016 decemberében kürtöltek világgá, hogy az NGM és a Fővárosi Önkormányzat megállapodott: állami támogatással közel 250 töltőoszlop és 500 töltőhely létesülhet mintegy 600 millió forint értékben.

Ettől függetlenül

a közeli jövőben nagy számban várható e-kutak megjelenése sok helyen az országban.

A Mol-csoport részt vesz a NEXT-E projektben, amelynek keretében a régióban egy 252 darab gyors és ultragyors elektromos töltőből álló regionális hálózatot hoz létre 2020-ig.

Az OMV kúthálózat Ausztria mellett Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában is ellátja egyes benzinkútjait e-töltéssel. Az OMV kétezer benzinkutat üzemeltet tíz országban, korábbi médiajelentések szerint negyven felszerelését tervezi. A Shell is kiépít kontinensszerte 80 állomást, jut belőle hozzánk is.

A BMW, a Ford, a Daimler és a Volkswagen-csoport tavaly novemberben jelentette be: összefogtak elérhető gyorstöltők terjedéséért. Ionity nevű közös cégük 2020-ra mintegy 400 gyorstöltőt építene ki a kontinens minden részén.

„XXI. századi pártok”: de mik ezek?

Meglehetős ideológiai kuszaság, csak abban értenek egyet igazán, hogy a „régiekből”, pláne a balosokból nem kérnek. Az LMP most leginkább a Jobbikra tesz, de nem látszik, hogyan férne bele például a Momentum.

Hónapok óta – már a választási kampányban is – újra meg újra előkerül a “XXI. századi pártok” (ön-)meghatározás a Momentumtól is, az LMP-től is, most már a Jobbik is ebben utazik. Egyáltalán nem látszik azonban, merre haladna ez a „politikai nemzedékek” által tett elválasztás után létrejövő új erő.

Csak annyi a fix pont, hogy

a jelenleg kormányzókat és a 2010 előtti balközép kormányzókat egyaránt elutasítják.

Legutóbb az LMP bő két hónapja megválasztott társelnöke, Keresztes László Lóránt próbált rendet vágni a felvetődött kérdések között az ATV-ben, pár napja pedig a Jobbik ifjúsági tagozatának fórumán esett szó erről. Megpróbáltuk összeszedni, mit mondanak az érintettek.

Keresztes egyébként már májusban a Szabad Pécs nevű orgánumnak is arról beszélt, hogy az LMP mellett a Jobbik, a Momentum, valamint az LMP-vel a választáson egybeolvadva indult, azóta különútra lépett Új Kezdet és a Kétfarkú Kutya Párt képezi a XXI. századi pártok csoportját. A Jobbikot már akkor mint kiemelt szövetségest emlegette. Holott nem is olyan régen, decemberben az LMP-Új Kezdet választási programja minden volt csak jobbos nem: kifejezetten baloldali célok (nagy béremelések, progresszív adórendszer) igen csak központi elemei voltak az öko-centrista elemek mellett.

Keresztes most megint arról beszél, hogy a Jobbik (megtisztulva a szélsőséges Toroczkai-féle szárnytól, amely még nem párt, de már méri a kormány-közeli közvélemény-kutató) jó irányba halad, és az LMP számára ők a lehetőség, az ellenzékben mást nem lát.

Merthogy a választók 30 százalékot adtak áprilisban a XXI. századi pártoknak.

(Ezt a matekot egyébként néhány napja Z. Kárpát Dániel hozta fel példaképpen.)

Amúgy az LMP ökopárt, nem bal-, vagy jobboldali, az együttműködés alapja pedig például a 2019-es önkormányzati választáson a konkrét kérdésekre összpontosítani,

félretéve az ideológiai ellentéteket

– mondta Keresztes.

Igaz, Keresztes (aki Szél Bernadett „gondolkodási ideje” alatt egyedül „viszi a boltot”) azt is leszögezte:

„a társadalom kettészakadására nincs jobboldali válasz”.

Pár napja a Jobbik ifjúsági tagozata már címében is a XXI. századi pártok a XXI. századi gondolatról hirdetett meg beszélgetést Keszthelyre. Itt Fekete-Győr András Momentum-elnök is azt boncolgatta, hogy eddig nem magyarázták el, pontosan mit jelent a XXI. századi gondolat. Annyira jutott, hogy a megjelent három párt (az övé mellett az LMP és a Jobbik)

„egyszer már biztosan lázadt”.

Keresztes azt fejtegette, hogy értéksemleges összefogás nem hoz eredményt, de az még mindig nem vált világossá, hogy ha sem bal, sem jobb, akkor milyen érték lenne (mint láttuk, „félretéve az ideológiai ellentéteket”) a zsinórmérték.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) ezt megkontrázta azzal, hogy

nincs köztük értékközösség: az egyik párt (Momentum) a Pride-on van, ők pedig az észak-magyarországi integráció problémájával foglalkoznak.

Sőt, másutt az is kiderült, hogy alapproblémának tartja a Jobbik „az olvasatlanul elfogadott” lisszaboni szerződést (az Európai Unió alapszerződése). Az LMP és, főleg a Momentum pedig elkötelezett uniópárti és atlantista (színben tűnt fel).

Fekete-Győr inkább a fiatalokra számít, mert körükben irányukba dől a mérleg nyelve. Meg persze helyi eredmények is kellenek a sikerhez, de politikai újításként csak két dolgot tudott említeni a Momentum elnöke: a Magyar Gárdát és a NOlimpiát.

Végül visszatértek oda, hogy a baloldali figurák bukása kell Orbán bukásához.

Debrecenbe gurul a BMW

Egymilliárd eurót meghaladó értékben Debrecenben épít új gyárat a BMW – jelentette be Szíjjártó Péter. Ezer új munkahellyel indulnak, 150 ezer hagyományos és elektromos autót fog gyártani a német cég.

Tizennégy hónap tárgyalás után Debrecent választotta új gyárának helyéül a német BMW: egymilliárd eurót meghaladó befektetéssel évente 150 ezer autót előállítani képes gyárat húz fel a város melletti 400 hektáron. Már kezdetben is ezer munkahely létesül – foglalható össze Szíjjártó Péter rendkívüli sajtótájékoztatója.

A terület jövő év második felében kerül a BMW tulajdonába, a munkaerő-toborzást is akkor kezdi a cég. A legkorszerűbb gyártósort hozzák ide, amelyen egyszerre lesznek képesek

hagyományos és elektromos meghajtású autókat készíteni.

Ez a beruházási érték egyébként nagyjából annyi, mint a kecskeméti Mercedes-üzemé, vagy a győri Audi-gyár néhány évvel ezelőtti új egységéé volt.

Mindenesetre ezzel tovább nő az autóipar részesedése a magyar gazdaságban. Szíjjártó elmondta, hogy már most 29,3 százalék a feldolgozóiparon belül, és termékeinek 90,8 százaléka export. Sok gazdasági szakértő az alacsony hozzáadott értékre tekintettel

aggódik az autógyártás ekkora részaránya miatt.

A külügyminiszter szerint ezzel is megkérdőjelezhetetlen a magyar és a német gazdaság közti kapcsolat. Már eddig hatezernél több német cég csaknem 300 ezer embert foglalkoztat nálunk.

A BMW egyébként Kína, Mexikó és az Egyesült Államok után most Európában erősíti jelenlétét.

Kevés és nagyon drága lakás

Ismét van nyári uborkaszezon a lakáspiacon, de lehetséges, hogy az eladók túlzott ár-várakozásai állnak a háttérben. Már mindenki arra készül, hogy másfél év múlva eltűnik a kedvezményes áfa az új lakásokra.

Amióta – főként az elmúlt egy-másfél évben – rendkívül megélénkült a lakáspiac, mérséklődött a szokásos nyári visszaesés. Idén azonban azt tapasztalják a szakértők, hogy hullámvölgybe került az ágazat.

Ennek hátterében azonban lehet, hogy nem a kereslet visszaesése áll, hanem az, hogy sok tulajdonos megpróbálja minél magasabb áron eladni ingatlanát. Az látszik, hogy tovább növekszik az olló a hirdetési és eladási árak között, és tele van a piac túlárazott ingatlanokkal. Ezekre viszont annyira nincsen érdeklődő, hogy az ingatlanközvetítők nem is tudják kinek mutatni ezeket – számol be megfigyelésükről Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai és észak-budai irodájának szakmai vezetője. A jól árazott lakásokat persze ezen a nyáron is könnyen és gyorsan el tudják adni.

A cég kínálatában lévő ingatlanok alapján úgy fogalmaznak, hogy a kínálat

„nagyon karcsú, nem találni jó lakást”.

Ez pedig visszafogja a vevők lelkesedését. Nem a kereslettel van gond, egyértelműen a kínálat gyenge, a társasházi lakások, a családi házak, és a panelek esetében is.

Nem biztos, hogy tartósnak bizonyuló jelenség, amit a közvetítő cég tapasztal a főváros egyes területein a panellakások körében. Ennek a típusnak rendkívül fellendült a forgalma, és a korábban nyomott árak is emelkedtek. Most azonban arról számolnak be, hogy amíg Újpesten nem érzékelhető jelentősebb visszaesés ezen a nyáron, addig Újpalotán közel felére esett vissza a forgalom. És ez azért nehezen érthető, mert nincs jelentős eltérés a két terület adottságai között.

Az irányok azonban továbbra sem változnak, mindkét kerületben az olcsóbb, 18-25 millió forint közötti áron kínált, 1,5-2,5 szobás lakások a legkelendőbbek. Árcsökkenésről pedig nem beszélhetünk, sőt, úgy tűnik, hogy

ha enyhén is, de még mindig emelkednek a legkeresettebb lakástípusok árai.

Az egész ingatlanos szakma azon tanakodik, mit hoz a nem is távoli jövő. Az elmúlt egy hónapban kiderült, hogy a kormány nem hosszabbítja meg a 2019 végéig szóló kedvezményes, 5 százalékos áfa hatályát. Az emiatti drágulást a piac – a jelenlegi becslések alapján – nem fogja elbírni, a forgalom rendkívül visszaeshet.

S noha jelenleg igen komoly, 50-60 százalékos növekedés tapasztalható az új építésűek körében, az árak a fővárosban már a tetőponthoz közelítést mutatják. A Balla Ingatlanokban elképzelhetőnek tartják, hogy az új építésű piac folyamatos csökkenése visszavezet egy réteget a használt, azon belül is elsősorban az újszerű ingatlanok piacára. Ebben a szegmensben tehát fokozódó vásárlói kedvre számíthatunk, ami viszont nem feltétlenül érinti a paneleket.

FRISS HÍREK

Meghallgatás...

Czeglédy Csa...

Olasz tudósí...

Ferenc pápa

Ferenc pápa:...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK