Szijjártó beszéde: a “firstök” kulminálódnak, a fagyi visszanyal?

0
76
America first, Hungary first. Mi a kilátás? MTI Fotó: Kovács Tamás

Hangos politika, ezt diplomáciának nem nevezném – mondta Jeszenszky Géza a nagyköveti értekezleten elhangzott Szijjártó-beszédről. A volt külügyminiszter megismételte: a kormánynak döntenie kell, hogy Európa vagy Eurázsia az irány. Egy másik külügyi szakértő szerint a nemzeti érdekek elsőbbségét hirdető ország(ok)nak most „a fagyi visszanyal”.

Kőkemény időszak következik – mondta Szijjártó Péter a magyar nagykövetek szokásos „szezon előtti” eligazításán az atv.hu információja szerint. A zárt ajtó mögötti eseményen ezúttal a miniszterelnököt a külügyminiszter helyettesítette. (Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szerint ebből semmit se kell kiolvasni, programok egyeztetési problémája is állhat a háttérben, a miniszter ugyanúgy a kormányfő álláspontját tolmácsolja.)

Szijjártó a magyar külpolitika irányainak változatlanságáról beszélt, Magyarország továbbra is szuverén külpolitikát folytat, „amelyet kizárólag Budapest határozhat meg, nem engedjük, hogy külső szereplők döntsenek helyettünk. Nem a nemzetközi médiának, és nem az európai liberális mainstreamnek akarunk megfelelni” – hangoztatta.

A külügyi kormányzat és a magyar diplomácia

a nemzeti érdekek érvényesítésében a jövőben is fel fog vállalni minden szükséges konfliktust,

minden támadást nagyon határozottan visszaver. Szerinte migrációpárti erők újabb, elkeseredett rohamot kezdtek el Magyarország ellen. Megalapozottan lehet mondani, hogy kőkemény időszak előtt állunk, ami azt teszi szükségessé, hogy minden eddiginél jobban megacélozzuk magunkat, és minden erőnkkel harcoljunk a magyar érdekekért – hangsúlyozta Szijjártó a nagykövetek előtt.

A kőkemény időszak az, hogy kereskedelmi háborúba kezd belesodródni az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína. Az EU Magyarország első számú exportpiaca, az USA a második, Kína pedig a harmadik. Ha van olyan ország, amely nem akarja ezt a kereskedelmi háborút, az Magyarország – hangoztatta Szijjártó.

A migráció, illetve az ENSZ Globális Migrációs Csomagja kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az ENSZ el akarja fogadtatni ezt, a migrációt támogató erők decemberig „elképesztően nagy nyomást fognak ránk gyakorolni” minden lehetséges fórumon annak érekében, hogy ne hátráltassuk. De ez nem fog minket eltántorítani, minden létező módon tiltakozni fogunk a Globális Migrációs Csomag ellen, nem veszünk részt annak elfogadásában, nem ismerjük el magunkra érvényes dokumentumként” – erősítette meg az eddig is ismert kormányzati álláspontot.

A külgazdaság helyzetéről elmondta, hogy a magyar export ismét rekordot ért el, és átlépte a 100 milliárd eurót. A Magyarországra érkező beruházásokban is rekordról számolt be: 96 új beruházást említett. Szerinte Magyarország már egy egészen más típusú versenybe nevezett be. Ez azt jelenti, jelenti, hogy már nem csupán a munkahelyteremtés a fontos, hanem az innováció és a kutatás-fejlesztés is.

A megfogalmazottak többségével a Független Hírügynökségnek válaszolva egyetért Jeszenszky Géza, a hogyannal és az eszközökkel szemben azonban kifogásai vannak: a harciaskodás nem alkalmas a nemzeti érdekek képviseletére. Magyarország nem nagyhatalom, tárgyalásokkal, egyeztetésekkel tudja elérni céljait – mondta.

„Hangos politika, ezt diplomáciának nem nevezném”

– értékelt az egykori külügyminiszter és nagykövet, aki mindkét minőségében vett részt ilyen értekezleten.

Mint mondta, szomorúan tapasztalja, hogy ezek a rendezvények ma már felülről kimondott kinyilatkoztatások,

a nagykövetek nem is mernek kérdezni,

mert az apparátusban nagy a félelem.

Pedig lett volna mire rákérdezniük, például azt, hogy az ukrajnai magyarok érdekeinek előrelendítését szolgálja-e az egyoldalú magatartás, Ukrajna uniós és NATO-közeledésének blokkolása – fejtegette Jeszenszky, aki

a migrációs politikában is az együttműködést, a közös megoldást szorgalmazza.

A teljes elutasítás örökké nem tartható fenn – szögezte le.

A diplomáciát korábban vezető és képviselő ex-politikus szerint Magyarország az elszigetelődést kockáztatja (ha már nem következett be), amiből eredmény, megoldás a problémákra nem születhet. A német-francia-tengellyel szemben Putyinnál keres szövetséget a kormány, de végül dönteni kell:

maradunk az EU-ban vagy betagozódunk Eurázsiába

– hangsúlyozta Jeszenszky.

Feledy Botond külügyi szakértő, egyetemi oktató a beszéd egészében nem talált semmi újat, maradt a harcias megfogalmazás. Feltűnt viszont az a rész, amelyben Szijjártó a kereskedelmi háború veszélyeire figyelmeztet. Ez mély világnézeti paradoxon – fejtegette a szakértő -, a folyamatot kirobbantó Egyesült Államokban és Magyarországon is olyan kormány van hatalmon, amely a saját érdekek elsődlegességét hirdeti.

A „firstök” kulminálódnak, úgy is mondhatnánk, hogy a fagyi visszanyal

– mondta Feledy, hozzátéve: Szijjártó nem vonta le a következtetést ebből.

A szakértő – a kiszivárgottak alapján – aránytalanságot lát abban, hogy a semmilyen kötelezettséggel se járó ENSZ-megállapodás tárgyalásának milyen nagy teret szentelt a külügyminiszter, az EU jövőjével viszont szinte alig foglalkozott. Ennek persze több oka lehet, nem érdemes találgatni – mondta Feledy.

Feltűnt neki a külgazdasági részben emlegetett innovációs igény. Kérdés szerinte, hogy ez kormányzati változást jelez-e az oktatáspolitikában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..